My Blog

Kategória: Tech

  • Ősi vírust aktiválnak francia kutatók

    Valószínűleg pillanatok alatt fel tudnánk sorolni néhány B-kategóriás horrorfilmet, mikor egy elszabadult halálos vírus tizedeli a népességet, és megállíthatatlanul tör világhatalomra. Elsőre úgy tűnhet, hogy a francia kutatók a tűzzel játszanak, de állításuk szerint szó sincs ilyesmiről.

    Egy Szibériában felfedezett, több mint harmincezer éve fagyott óriásvírust kívánnak felébreszteni. Legelőször ellenőrzik a Mollivirus sibericum „ártalmatlanságát”. Amennyiben sem állatra, sem emberre nem veszélyes, megkezdik az aktiválását. A kísérleteket szigorúan zárt környezetben végzik, hogy semmiképpen ne kockáztassák az esetleges negatív következményeket.

    siberia

    A „Molli” néven becézett óriásvírus két dologban is különbözik a mai társaitól: ahogy nevéből is következik, jókora méretű. Míg egy ma ismert vírus alig néhány nanométeres, Molli nagyobb, mint fél mikron (10 nanometer = 0,01 mikron). Összetettebb is társainál: az Influenza-A vírus 8 génből áll, Molli 500-ból.

    A kutatók felhívják a figyelmet a felmelegedések veszélyeire is. A Mollihoz hasonló óriásvírusok még ismeretlenek a jelenlegi tudomány számára, és a megolvadó jégrétegek alól könnyedén elszabadulhatnak. Amíg ellenőrzött környezetben tudják őket vizsgálni, nem lehet probléma, de amint véletlenszerűen bukkannak fel a sok-tízezer éves álmukból, senki sem tudhatja a következményeket.

  • Mi világít a Ceresen?

    A 2007-ben fellőtt Dawn űrszonda idén januárban alaposan megbolygatta a tudomány képviselőit és a fantasztikum kedvelőit. A Mars és Jupiter közötti aszteroidaövben lévő Ceres névre hallgató törpebolygón különös jelenséget vettek észre.

    A 950 km átmérőjű égitest Occator nevű kráterében furcsa fényvisszaverődésre lettek figyelmesek, ami igencsak felkeltette az érdeklődést a kisbolygó iránt. Hónapokon át sokféle lehetséges magyarázat érkezett – a jeges krátertől egészen a földönkívüliekig – széles skálában. A pontos okot azonban egyelőre senki sem tudja.

    A Dawn viszont egyre közelebb kerül a Cereshez, így újabb, nagyobb felbontású képeket tud készíteni róla. A felbontás már 140 méter/pixel, ami az első képekhez képest tízszer jobb. A 3D-s térkép elkészültével, nagyjából két hónap múlva valószínűleg többet tudnak majd mondani puszta találgatások helyett.

    ceres 2

    Az újabb fotózások során a csillogó fénynek egy „kistestvére” is feltűnt. A nagyobb mellett egy kisebb pötty is látható, ugyanazon kráteren belül.

    A tudósok egyre szélesebb körökben megegyezni látszanak abban, hogy a fényes területek jeges felszíni képződmények, vagy jégvulkánok. Ezek hasonlítanak az olvadt kőzeteket lövellő vulkánokhoz, ám ezekből folyékony víz, ammónia vagy metán kerül a felszínre.

    ceres 3

    Ahhoz, hogy többet megtudjunk, a jelenlegi távolságnak csökkennie kellene a Dawn és a Ceres között. Így nagyobb felbontású képek állnak majd a tudósok rendelkezésére, és sokkal pontosabb információkkal láthatnak majd el minket.

    dawn ceres

    Nagyjából másfél éven belül a Dawn kifogy az üzemanyagból. Ekkor örökre a Ceres mesterséges holdjaként fog funkcionálni, és hihetetlen tudást fog majd közvetíteni a törpebolygóról, ami az űrkutatás újabb fontos mérföldköve lesz.

  • A New Horizons folytatja útját

    Kalandosan indult a New Horizons nevű űrjármű „karrierje”. A 2006-os fellövése óta megtett már több, mint 4,8 milliárd kilométert, miközben a Földön azt hitték, hogy elromlott. De aztán mégis bekapcsolt és gyönyörű felvételeket közölt missziójáról, a Plutóról. Ez űrkutatási mérföldkő, hiszen a bolygóból törpebolygóvá lefokozott Plutó háza táján még soha nem járt ember által készített eszköz. A  zongora méretű űrjármű rengeteg adattal szolgálta a különféle kutatásokat, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk az univerzum kezdetéhez, vagy a saját Naprendszerünk, esetleg a Föld kialakulásához is.

    A New Horizons azonban nem áll meg. 2026-ig hosszabbították meg a küldetését. Most, hogy elhagyta a Plutót, a mélyűr felé vette az irányt, ami koránt sem ígérkezik zökkenőmentes utazásnak. A világűr e fertálya tele van különféle aszteroidákkal és kisbolygókkal, ami nagyban megnöveli annak a veszélyét, hogy a járműben kár keletkezzen.

    pluto

    Végleges döntés még nem született, 2016 tavaszáig konzultálnak a tudósok, hogy végülis mi lenne a további célja a New Horizonsnak. De elmondhatjuk, hogy jók az esélyei: energiaforrásai kiváló állapotban vannak, sokáig kibírná az utazást, és a további kutatásokhoz nem kellene új járművet fellőni.

    A jövőben megvizsgálhatná a 2014 MU69 névre keresztelt aszteroidát, amit tavaly a Hubble teleszkóp vett észre. A New Horizons 2019-ben fog elhaladni az aszteroida mellett.

    Mindenesetre a szonda nem tétlenkedik, annak ellenére, hogy amíg tovább utazik, kikapcsolta a kameráit. A Plutóról készült nagyfelbontású képeket folyamatosan küldi a Földre, de az adatok továbbítása rendkívül hosszadalmas folyamat, és ez egyre csak lassul, ahogy távolabbra kerül tőlünk, és mélyebben elveszik a végtelen sötétségben.

  • Kína űrszondát küld a Hold túlsó oldalára

    Chang’e 4 névre keresztelte el a kínai űrkutatás azt a küldetést, amely keretein belül legkésőbb 2020-ig szondát küldenének a Hold sötét oldalára. Ami elég merész misszió, hiszen ez kimondottan összetett és komplikált feladat.

    Kína 2007-től kezdve igyekszik az élen járni az űrkutatásban. Több szondát állítottak Hold-körüli pályára , és 2013-ban sikerült véghezvinni, hogy a Chang’e 3 nevű űrszonda biztonságban leszálljon a Holdon. Ezzel Kína lett a harmadik olyan ország, amelynek sikerült űrjárművet eljuttatnia a holdfelszínre.

    chang-e-3-rover-moon

    Korábban voltak híresztelések, miszerint 2017-ben embert is küldenének az űrbe, ám úgy tűnik, ez későbbre fog csúszni – legalábbis eddig még nem erősítették meg ezt a tényt. Sőt, ha komolyan vehetjük a feltevéseket, holdbázist is létrehoznának égi kísérőnk távolabbi felén.

    2017 viszont így sem lesz unalmas a kínai űrprogram számára, mert ekkorra terveznek egy űrhajós nélküli hajót, ami a Holdon landolva geológiai mintákat venne, majd visszahozná őket a Földre, további kutatások céljából.

    Ha így haladnak, valóban űr-nagyhatalommá válhatnak, ezzel segítve előre a tudományt és az űrhajózást is.

  • 20 km magas, felfújható űrlift

    Egy kanadai vállalat szabadalmaztatott egy 20 kilométer magas tornyot, amelyről űrhajók indulhatnának Föld körüli pályára.

    Az űrliftek ötlete nem új: sci-fi szerzők már többször megírták, mérnökök pedig régóta tervezik az eszközt, amellyel elég magasra lehetne liftezni ahhoz, hogy a legfelső szintről űrhajóba lehessen szállni. Úgy néz ki, most egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá, hogy mindez valóra váljon.

    A Thoth Technology Inc. szerint az általuk megálmodott lift használata 30%-kal kevesebbe kerülne, mint egy hagyományos rakéta által elégetett üzemanyag értéke. Ráadásul a torony újrahasznosítható, ami még tovább csökkenti a kilövési költségeket. A torony tetején elhelyezkedő kifutópályán az űrsiklók repülőgép módjára tudnának felszállni és akár tankolási célból landolni. Arról nem is beszélve, hogy ezáltal az űrrepülés tényleg olyan lesz, mint turistaként utazni egy kereskedelmi repülőjáraton.

  • Már az erdőben sétál az Atlas robot

    Az utóbbi időben rendszeresen láthattunk egyszerre vicces és félelmetes, de mindenképpen döbbenetes videókat arról, hogyan fejlődnek egyre jobban a Google által felvásárolt Boston Dynamics robotjai. A legújabb felvételen tanúi lehetünk, amint az Atlas elnevezésű, emberszabású robotjuk egy erdőben csatangol.

    A videó első felében még a laborban járunk, ahol egy módosított Spot robotkutya kilinccsel kinyit egy ajtót, Atlas pedig az igencsak impresszív talponmaradási képességeit demózza. De aztán jön a természeti környezet: az erdő.

    Ha a vicces oldalát nézzük, Atlas olyan, mint aki részeg, vagy mozgását tekintve lehetne a levágott karú lovag a Gyalog galoppból. Ha viszont eszünkbe jut a Skynet és az ítélet napja, akkor bizony elég hátborzongató, ahogy egy emberszabású gépezet önállóan bóklászik a csalitosban.

    Na jó, nem teljesen egyedül, mivel az energieallátás terén még nem sikerült áttörést elérni: ezért sétál a 136 kilós bádogember mögött egy mérnök, a póráznak tűnő tápkábelét hurcolva. Vagyis még ott tartunk, mint a szakállás viccben, amikor a szovjet mobiltelefonhoz két vele együtt cipelt börönd volt az akku. De nem árt felidézni, hogy annak idején a korai automobilok előtt külön ember sétált, és egy zászlóval jelezte, hogy gépjármű közeledik. Mégis hová jutott azóta az autóipar.

    Íme egy-két korábbi videó elgondolkodtatónak:

     

     

     

  • Megtalálták a hosszú élet génjét – a bálnáknál

    Londoni tudósok feltérképezték a világ leghosszabb élettartamával rendelkező emlős, a grönlandi bálna génállományát, és sikeresen felfedezték azokat az egyedi géneket, amelyeknek köszönhetően több mint 200 évig él ez az állat. Az Egyesült Királyságban, a Liverpooli Egyetemen végzett kutatás vezetője, Joao Pedro de Magalhaes úgy nyilatkozott, hogy a most felfedezett gének segítségével akár az emberek is hosszabb élettartamra tehetnek szert.

    A liverpooli génkutató központban folytatott kísérletet alaszkai, dán, ír, spanyol és dél koreai tudósok közreműködésével végezték. A projekt során összehasonlították a grönlandi bálna génjeit a csukabálnáéval, amely általában csak 30-50 évet él. A kutatók rájöttek, hogy a grönlandi bálnának két génje, amely az élettartamhoz köthető, egyedi módon mutálódott. Ezek közül az egyik az ERCC1 gén, amelyről úgy tartják, hogy a DNS javításáért és a rákkal szembeni ellenállásért felel, továbbá lassítja az öregedést. A másik pedig a PCNA gén, amely szintén a DNS javítással hozható kapcsolatba.

    A The Sunday Times szerint Magalhaes pénzgyűjtésbe kezdett, hogy el tudjon indítani egy olyan projektet, amelynek során a bálnák génjeit beültetheti egerekbe, így vizsgálva azt, vajon ellenállóbbá válik-e a kisállatok szervezete a betegségekkel szemben. Amennyiben az utóbbi kísérlet sikeresnek bizonyul, a tudós reméli, hogy tesztelheti majd a gének hatását embereken is.

    Magalhaes szerint kétféleképpen lehetne elvégezni ezt a kísérletet. Az egyik lehetőség, hogy különféle szereket juttatnak az emberi szervezetbe, amelyek aktiválják a már meglévő géneket, vagy a másik megoldás az lehet, hogy a grönlandi bálna génjeit emberi sejtekbe építik be, majd később azokat visszaültetik az emberekbe.

    Magalhaes munkája sokban hasonlít az októberben megjelent, a Harvard orvosi egyetem kutatói által publikált tanulmányhoz, amely szintén a grönlandi bálna génjeit vizsgálta, hasonló eredményekkel.

    Állításuk szerint, hasonló gének létezhetnek más, rendkívül hosszú életű állatokban is, mint például a csupasz turkálóban, más néven csupasz vakondpatkányban, illetve a Brandt-denevérben.

  • Vigyázz, nehogy ellopják az arcod!

    Az már rég nem újdonság, hogy bárkinek meg lehet csinálni a számítógépes mását – hiszen már a menő videójátékokban is ismert sztárok 3D animált változatai szerepelnek. Csakhogy egy ilyen virtuális személy elkészítéséhez eddig hosszú órákat igénylő, gondos modellezésre volt szükség, mozgásrögzítéssel, lézeres szkenneléssel.  Nos, ez a korszak lezárulni látszik.

    A University of Washington kutatói egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amely egyszerű fotók – akár paparazzi képek – felhasználásával képes megalkotni bárkinek az animálható, 3D hatású arcát. Nem elég, hogy Kevin Spacey és Arnold Schwarzenegger digitális klónjai ijesztően hasonlítanak hús-vér eredetijükre, ráadásul még egymás mimikáját is fel tudják venni. Azt szeretnéd, hogy a japán miniszterelnök Daniel Craigtől idézzen? Sima ügy.

    A játékok és filmek szempontjából ez a fejlesztés hatalmas előrelépés, mivel így nincs szükség személyes szkennelésre, se profi színészekre ahhoz, hogy valódi sztárokat vagy politikusokat szerepeltessünk bennük. Ennek a technológiának a segítségével az elhunytakat is „feléleszthetjük”. Vagy akár készíthetünk magunknak olyan avatárokat is, amelyek arcvonásai nem hasonlítanak ránk,  mégis a mi gesztusainkat, mozgásunkat követik.

    Persze ez a megoldás számos visszaélésre vagy éppen bizarr felhasználási módra is lehetőséget adhat. Úgyhogy csak idő kérdése, mikor kell majd copyrightot bevezetni a saját arcunkra.

  • Megvan a Föld távoli ikertestvére

    Az amerikai űrkutatási hivatal Kepler űrteleszkópja olyan exobolygót fedezett fel, ami  minden eddiginél jobban hasonlít Földünkhöz. A NASA egyenesen az első lakható planétának nevezi, amit a naprendszerünkön kívül találtak.

    A Kepler-452b mintegy 60 százalékkal nagyobb a bolygónknál, a felszíne sziklás, és egy a Naphoz nagyon hasonló, ám idősebb csillag körül kering, olyan pályán, mint a Föld. Ráadásul a planéta megfelelő távolságra van a napjától ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, ami alapvető feltétele az élet jelenleg ismert formájának.  Az exobolygó 1,5 milliárd évvel idősebb a Földnél.

    Persze azért pár szépséghibája is van: a tömege anyabolygónknak ötszöröse, a gravitáció pedig valószínűleg a duplája a földinek. És nem éppen a szomszédben van: nagyjából 1400 fényévnyire található.

    A NASA több éve nyomoz lakható bolygók után a Kepler adatai alapján: eddig 500 exobolygóból 12 került fel a „valószínűleg lakható” listára. Az újonnan felfedezett planéta azonban minden eddiginél emlékeztet anyabolygónkra. A korábbi jelöltek ugyanis mind a mi Napunknál kisebb vagy hidegebb csillag körül keringtek. És egyikük sem volt olyan mértékben sziklás, mint a Kepler-452b.

     „Nagyszerű előrelépés olyan planétát találni egy Napszerű csillag körül, amely méretében és hőmérsékletében is hasonlít a Földhöz” – jegyezte meg Jeff Coughlin, a kaliforniai Mountain View-ban működő SETI Intézet Kepler űrteleszkóppal foglalkozó kutatója.

    A felfedezés részleteit a The Astronomical Journal című folyóirat következő számában ismertetik a szakemberek.

    (Forrás: MTI)

    Felfedező típus vagy? Nézd meg, milyen könyveket kínál a témában a Galaktikabolt!

     

  • Itt az első érző műláb

    A műlábak visszaadták az állás és a járás képességét azoknak, akik valamilyen okból elvesztették a lábukat. Ezek a hasznos eszközök azonban nem tudtak pótolni egy fontos dolgot: az érzékelést. Egészen mostanáig.  Nemrég ugyanis kutatók egy csoportja sikeresen látott el valakit olyan műlábbal, amely érzékelni és érzéseket kelteni is képes.

    Nem is gondolnánk, hogy még a láb esetében is milyen fontos az érzékelés képessége – egészen addig, amíg el nem veszítjük ezt a lehetőséget. Egy műlábnál az érintés érzése nem csak növeli a használó biztonságérzetét (hiszen sokkal kisebb az esélye annak, hogy megbotlunk vagy elesünk, ha tudjuk érzékelni a környezetünket), de még a fantomfájdalmat is elmulasztja.

    Ennek kivitelezése érdekében dr. Hubert Egger és csapata a felső-ausztriai egyetemről, a University of Applied Sciences Upper Austria-ról, beazonosította az idegvégződések pontos helyét ott, ahol a protézis rácsatlakozik a csonkra. Ezután összekötötte őket a műlábban található érzés szimulátorokkal, amelyek 6 érzékelővel rendelkeznek a művégtag talpán. Amikor az érzékelők hozzányomódnak a földhöz, az általuk gerjesztett jel felvándorol az idegvégződésekbe, ahonnan üzenet indul az agynak, végül pedig megszületik az érzés a műlábban.