My Blog

Kategória: Tech

  • A legforróbb kettőscsillag

    Egy csillagászcsoport nemrégiben rátalált az eddig észlelt legnagyobb és legforróbb kettőscsillagra. A két égitest olyan közel van egymáshoz, hogy érintkeznek. Ennek két féle végkifejlete lehet: óriáscsillaggá olvadnak össze, vagy fekete lyuk lesz belőlük.

    De ne rohanjunk ennyire előre. Először nézzük meg, mi is valójában a kettőscsillag. A jelenség főszereplői az egymás tömegvonzására ható csillagok. Ezek nem mindig érintkeznek, de a jellemző magatartásforma az, ha a két csillag összeér bizonyos időközönként, és folyamatosan forognak, egymás körül keringenek.

    A most felfedezett VFTS-352 kategórianevű csillagrendszer azonban sok újdonsággal szolgált kutatócsoportnak. Az „alig” 160000 fényévre lévő kettőscsillag mindkét tagja roppant forró és hatalmas tömeggel rendelkezik. Alig egy nap alatt kerülik meg egymást. A két csillag középpontja nagyjából 12 millió kilométerre fekszik egymástól. Ez azt jelenti, olyan közel helyezkednek egymáshoz, hogy felületük fedésben van, és egy híd alakult ki közöttük. A két csillag tömege a Nap 57-szeresét teszi ki, de kitűnnek még a felszíni hőmérsékletük miatt is, amely meghaladja a 40000 Celsius-fokot.

    E kettőscsillag révén megfigyelhető és vizsgálható a galaxisok evolúciója, amely új távlatokat nyithat az Univerzum titkait illetően. Valószínűleg e csillagok hatalmas mennyiségű oxigént termelhetnek, és további olyan elemeket, amelyeket a jövőben vizsgálni lehet.

    space - vfts-352

    A vámpírcsillagokkal ellentétben nem egymástól szívják el a különböző elemeket, hanem megosztják egymással. Nagyjából egy méretű mindkét csillag, és kb. anyagainak 30%-án osztoznak.

    A kutatók szerint két, igen ellentétes végkifejlete lehet a két csillag gigászi táncának. Az egyik, hogy a két test végül összeolvad, és egy hatalmas óriáscsillaggá válik, ami rendkívül gyors forgást eredményez majd. Ha folytatja a gyors forgást, akkor egy hatalmas robbanás lehet a vége, amit hosszú időtartamú gamma-sugárkitörés fog követni.

    A másik elmélet szerint a két csillag anyagai „összekeverednek”, és egy új evolúciós folyamatba kerülhetnek, amely végül szupernóva-robbanást eredményez, és fekete lyukak rendszerét hozhatja létre.

  • 100 évre időkapszulába zárnak egy új mozifilmet

    Vajon átvészelheti-e háborítatlanul egy évszázad viszontagságait bármely művészeti kincs, amelyet időkapszulába zárnak?

    Az utóbbi időben folyamatosan nyílnak fel ezek a kapszulák, és tárják elénk a múltnak egy kicsiny szeletét. Legjellemzőbben építkezések, épületfelújítások alkalmával találkozhatunk velük, de tártak már fel időkapszulát Magyarországon nem csak templomi ásatások során, hanem a gödöllői Erzsébet királyné-szoborban is, 2011-ben. Az utókornak való, ilyen módú, ám sajnos egyirányú üzenetküldés láthatóan mindig is foglalkoztatta az emberi kíváncsiságot. A szoborban, melyet 1901. május 1-én állítottak, azt írja a múlt krónikása, hogy „Ti pediglen derék utódaink, ha ezen legnemesebb érzelmeinkkel állított emlék, melyet mi szent ereklyeként fogunk őrizni s amelynek szeretettel való gondozására titeket is kérünk, a századok súlya alatt mégis romba dőlne, állítsátok azt fel újból a magyar haza mindenkori védőangyalának, Erzsébet legjobb királynénknak emlékére s még haló porainkból is hálás köszönetünk száll érte felétek.” E sorokat olvasva azonnal tapinthatóvá válik, hogy mennyit változik a nyelvi kifejezőkészség, életszemlélet és a hétköznapi viselkedéskultúra. Vajon gondolta-e volna valaha az üzenet írója, hogy 110 évvel később már a Magyar Királyság, és a Monarchia is történelem érettségi tétel lesz csupán a polgári középiskolákban?

    Léteznek különösebb időkapszulák is, melyek nem kézzel írt üzenetet, hanem tárgyi emlékeket őriznek meg a jövő nemzedékei számára. 2012-ben a General Electric archívumában leltek rá egy időkapszulára, amelyben öt régi villanykörtét találtak. Az esetet az teszi igazán bizarrá, hogy az ötből három körte még működött is! A 60 voltos eszközök halvány fényt adtak, amikor egy átalakított konnektorba dugták őket ellenőrzés céljából. Érdekességképpen muszáj megjegyezni, hogy a GE raktárából ugyanebben az évben százéves elektromos autótöltő, és 1939-ből származó napelem is előkerült.

    Az irodalom szintén ráharapott már az időkapszulák ötletére. A múltban többen próbálkoztak már azzal, hogy felvázolják az elképzelt jövőt, sőt, megtippeljék, milyen lesz az emberiség és világa 100 év múlva, gondoljunk csak Jókai művére, A jövő század regényére, és más, hasonló írásokra, melyekből a Galaktika már közreadott egy kis ízelítőt 300. lapszámában. Ám az irodalom ezúttal másképp próbálkozik: A Future Library Projet-et egy Katie Peterson nevű művész hozta létre kifejezetten azzal a céllal, hogy 2014-től kezdve minden évben félretegye a jövő olvasói számára egy híres szerző felajánlott, még ki nem adott művét. A kéziratokat az az oslo-i Deichmanske Hovedbibliotek őrzi, és szerzői közé 2014-ben csatlakozott a híres kanadai írónő, a galaktikában is megjelent Margaret Atwood, valamint A Felhőatlaszt is jegyző David Mitchell. Szívfájdalom ez a szakmának és az olvasóknak is egyaránt, mert letétbe helyezett, kiadatlan műveiket mi száz év múlva már nem fogjuk olvasni (hacsak a következő évtizedekben bárki számára elérhető technológiává válik a fagyasztott mélyalvás). Atwood úgy nyilatkozott ez ügyben, ahogy egy vérbeli profi tenné: könyvét azért őrzi meg az utókor számára, hogy ne rakódjon rá a jelen kritikájának visszhangja, hogy ne tegyék hasonlatossá kortárs művekhez, és hogy – akkorra már eltávozott íróként – ne kelljen megélnie esetleges negatív visszhangokat. Itt pedig magától adódik a gondolat: ha ez működhet irodalmi berkekben, vajon a mozgóképi kultúrkör is magáévá tudná-e tenni az elképzelést?

    289317
    És igen! El is érkeztünk a napokban szenzációt keltő hírhez, miszerint leforgott az első olyan film is, amelyet kifejezetten időkapszulába szántak. Az alkotó Robert Rodriguez rendező és John Malkovich színész, a film címe pedig 100 Years. A Malkovich-rajongók számára külön szívfájdalom lehet, hogy a filmet csak 2115-ben fogják bemutatni, addig egy időzített széfbe zárják a kópiákat XIII. Lajos francia uralkodó Cognak-i házában. Aki az utóbbi információra esetleg felhúzta volna a szemöldökét, annak eláruljuk, hogy az időkapszula-akció egy reklámpromóció része. A Louis XIII. Grand Champagne Cognak egy rendkívül drága, száz évvel ezelőtt palackozott ital, a promóció célja pedig az volt, hogy összekössék a múltat a jelennel és a jövővel. A film kapott három előzetest is, melyek jeleneteiről hangsúlyozzák, hogy NEM szerepelnek az eredeti filmben, tehát nincs lehetőség a legapróbb kiszivárogtatásra sem. Ezek a teaser-ek mind egy-egy lehetséges jövőképet festenek fel, szerepel bennük az 1940-50-es évek jövőelképzelései nyomán felvázolt retro világ, egy high-tech jövőkép, és a mostani években oly kedvelt disztópikus elképzelés. A film bemutatójára szétküldtek 1000 darab fém meghívót is a jelen befolyásos személyeinek. Ha valaki lenne olyan mázlista, hogy kapott egyet, alaposan őrizze meg unokái számára, hiszen az utókornak akkor már nosztalgikus hangulatot keltő, projektoros filmvetítésben lehet majd része. A film lejátszásához szükséges eszközöket ugyanis szintén mellékelték a tekercshez, pusztán a biztonság kedvéért – végül is sohasem lehet tudni, hogy a jövőben mindez elavult technikának, vagy varázslatos újrafelfedezésnek fog-e hatni, akárcsak számunkra a száz éves villanykörték.

  • A Naprendszer legtávolabbi objektuma

    Csillagászoknak sikerült rábukkanni az eddig ismert legtávolabbi objektumra, ami még a mi naprendszerünkhöz tartozik. A Plutónál háromszor messzebb lévő égitest valószínűleg jégből áll.

    Nevet még nem kapott az új felfedezés, egyelőre a V774104 kategóriaszám szerint tartják számon. Az objektum 500-1000 kilométer nagyságú és több, mint 14 milliárd kilométerre kering a Naptól. Ez igencsak messze van, hiszen a Föld-Nap távolság „mindössze” 149 millió kilométer. A Pluto több, mint 5 milliárd kilométerre található Földünktől, és 9 évébe telt a New Horizons űrszondának, hogy elérje.

    A frissen felfedezett V774104 alakját nem tudják pontosan, sőt még a pályája is kérdéses. Az ehhez hasonló égitestek igen messzire el tudnak kerülni a Naptól, így azt sem lehet tudni, közeledik, vagy távolodik az objektum. Három hasonló égitestről tudunk még, amelyek ugyan közelebb vannak a Naphoz, mégis attól való távolodásuk elérheti a több milliárd kilométert is. Távolodás alatt ezen égitestek pályájának Naptól legmesszebb eső pontját értjük. A különböző, jobbára kisebb átmérőjű objektumok pályája kevésbé szabályos, úgynevezett nyújtott ellipszis alakú, így e kiszórt objektumok rendkívül messze kerülhetnek Napunktól keringésük során.

    Kutatások szerint a hasonló távoli objektumok eredetileg nem ilyen pályákkal rendelkeztek. Az egyik népszerű magyarázat szerint egy elhaladó bolygó okozhatott gravitációs zavart, ezzel módosítva a test pályáját. A másik elmélet pedig azt mondja, hogy a Nappal azonos molekulafelhőből alakult csillag „lopta el” a kisebb égitesteket, még 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

  • Az űrhajózás új korszaka

    Hamarosan már nem csak az SF körökben lesz téma a Mars emberi kolonizációjA. Na jó, attól azért egy kicsit még távol vagyunk, de nem sokára akár ember léphet a vörös bolygó felszínére.

    A NASA egy új rakétát készít, ami minden szempontból nagyobb és jobb lesz, mint elődei. A Space Launch System (SLS) képes lesz elhagyni a Föld körüli pályát, így távolabbi célok elérését tehetik lehetővé, immáron emberekkel a fedélzetén.

    A rakéta építéséhez hamarosan hozzá is fognak, hiszen nemrégiben ment át a szigorú tervezési felülvizsgálatok hadán – sikeresen.

    Bill Hill, a NASA egyik szóvivője így nyilatkozott:

    „ Az SLS tervei véglegesek, sikerült a rakétahajtóművek és gyorsítórakéták tesztjeinek első köre, és az első repüléshez szükséges nagyobb alkotórészek gyártását már elkezdték.”

    „ Eddig is voltak kihívások, ezután is lesznek, de a felülvizsgálat megerősíti, hogy jó úton járunk az első repülés felé, ami kiterjesztheti az állandó emberi jelenlétet a távolabbi űrbe. „

    Új korszak elé nézhet az űrhajózás, amennyiben a 98 méter magas és 70 tonna hasznos teher felemelésére alkalmas monstrum elindul a világegyetem mélyébe. Két gyorsítórakéta és négy R-25 rakétahajtómű emeli majd a magasba. Az üzemanyagot (folyékony hidrogén, oxigén) tartalmazó rész 61 méter magas és 8,5 méteres az átmérője.

    Ha minden rendben megy ezek után is, akkor 2017-re minden engedélyt megkaphatnak, s addigra az űrhajó is megépül. Végül 2018-ban megkezdődhet az új éra, mikor az SLS elhagyja a Föld légterét, és immáron emberekkel a fedélzetén felfedezheti univerzumunk rejtélyeit.

  • New Horizons – Egyre távolabb

    A New Horizons űrszonda lassan igazi űr-hírességé válik, hiszen rengeteg értékes információjának köszönhetően sokat beszél róla a sajtó és az érdeklődő közönség is. A Plutót elérve lehengerlő fotókat küldött vissza a Földre, és az információk áramlása még mindig bőven tart.

    Korábbi cikkünkben megemlítettük az űrjármű következő célpontját, ami a szép 2014MU69 névre hallgat. A szonda várhatóan 2019-re ér az aszteroidához: a Plutótól majdnem 1,6 milliárd kilométerre kering. Az égitest nagyjából 48 kilométer átmérőjű, és a Naprendszer külső határán található.

    A New Horizons már megtett majdnem 5 milliárd kilométert, és még mindig kiváló állapotban van, ezért is folytathatja útját, egészen 2026-ig hosszabbították küldetését.

    A fagyos határvidéken keringő MU69 nagyjából tízszer akkora méretű és ezerszer nagyobb tömegű, mint az átlagos üstökösök. A Plutónak azonban alig egy százalékát teszi ki.

    Alan Stern, a New Horizons kutatócsoportjának vezetője egy blog-bejegyzésben leírta:

    „Valószínűleg az új találkozó nem lesz olyan drámai, mint a Pluto feltérképezése volt, mégis rekord lehet belőle: ez lesz a legtávolabbi objektum, amit földi űrjármű megközelített.”

  • NASA animáció – Fekete lyuk szív magába egy csillagot

    Eddig úgy tudtuk, hogy nincs olyan részecske, beleértve a fényt is, ami ki tudna szabadulni egy fekete lyuk börtönéből. Azonban friss kutatások azt állítják, hogy ez mégsem így van.

    A NASA nemrégiben a legnagyobb video megosztó oldalon tett közzé egy animációt, ami bemutatja, milyen az, ha egy szupermasszív fekete lyuk bekebelez egy csillagot. Eddig sokan úgy gondolták, és úgy is ábrázolták a különböző filmekben is a fekete lyukak gigászi erejét, hogy miszlikekbe szakítják szét a felé tartó objektumot. Azonban ez inkább egy „szippantáshoz” hasonló. A lyuk gravitációs mezeje a vákuum segítségével magába szívja a csillag anyagának hatalmas részét. Viszont nem mindet. Különböző megmaradt porok és gázok korongként örvénylenek a fekete lyuk szája körül.

    A tudósok vizsgálják még a jelenség okát, de annyi biztos, hogy vannak részecskék, amelyek ki tudnak szökni a fekete lyuk eseményhorizontjából. E részecskék közel fénysebességgel haladnak, és úgynevezett jeteket formálnak.

  • Hátrakétával egy Airbus mellett

    A Jetman becenévre hallgató svájci Yves Rossi korábban készített már egy lélegzetelállító videót arról, ahogy kettesben repkednek Dubai égboltján Vince Reffet ejtőernyőssel. Jetman most rátett egy lapáttal az előző produkcióra: ezúttal ugyanis egy óriás repülőgépet, konkrétan a világ legnagyobb utasszállítójának számító Airbus A380-ast kísérve parádézik társával, természetesen az elmaradhatatlan hátrakéta segítségével. A 4K felbontású videó lélegzetelállító, és a láttán már az is Vasember szeretne lenni, akinek ez eddig eszébe sem jutott.

    A produkciót sem megcsinálni, sem filmezni nem volt könnyű. Íme a „hogyan készült” videó:

  • Részeges üstökös

    A Párizsi Csillagvizsgáló kutatói egy igazán figyelemreméltó üstököst tanulmányoztak, s mint kiderült nem is hiába. A Lovejoy üstökös remek példa rá, hogy talán a Földön kívül is lehet életre számítani. A most októberben közölt kutatási eredmények szerint a Lovejoy-on található cukor és alkohol is. Ez példátlan megfigyelés, hiszen eddig soha nem találtak még semmilyen űrbéli objektumon alkohol-molekulákat.

    Nicolas Biver, a Párizsi Csillagvizsgáló egyik vezető-kutatója elmondása szerint

    „a vizsgálataink szerint a Lovejoy üstökös a legaktívabb periódusában másodpercenként annyi alkoholt lövell ki magából, amennyi ötszáz üveg borban van”

    Ahogyan a legtöbb új megfigyelés, ez is számos újdonsággal gazdagíthatja a földi kutatók tudáshalmazát. A Lovejoy (mint megannyi üstökös) nagyjából egy időben született csillagokkal és a bolygókkal, ezért tanulmányozása rengeteg új információval szolgálhat a Földről, és annak történetéről is. Egyes teóriák szerint akár az életet is valamelyik üstökös hozhatta a Földre – amely nagy számú szerves anyagot hordozhatott magán.

    Stefanie Milam, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója a Quartznak eképpen fogalmazott:

    „ Az eredmények határozottan mutatják, hogy az üstökösök nagyon komplex vegyületeket hordoznak. A Késői Nagy Bombázás alatt, mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, mikor számos üstökös csapódott a Földbe – és megkaptuk első óceánjainkat – az életnek nem kellett egyszerű molekulákból kialakulnia, mint víz, szén-monoxid, vagy nitrogén. Ezeknél jóval összetettebb molekulák is a rendelkezésére álltak.”

    Mivel a Lovejoy egy távoli üstökös, ezért a kutatók szerint alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint a Földön kívül akár másik bolygón is kialakulhatott az élet.

  • Földönkívüli építmény keringhet egy csillag körül

    Lehet, hogy az emberiség felfedezett egy intelligens földönkívüliek által épített hatalmas struktúrát, amely egy csillag körül kering, egy messzi-messzi galaxisban. Akár egy sci-fi is kezdődhetne így – csakhogy ez most a valóság.

    A Kepler űrtávcső már számos exobolygót, és a Földhöz többé vagy kevésbé hasonlatos planétát észrevett már működése során. A KIC 8462852 nevű csillagot még 2009-ben fedezték fel 1500 fényévnyire tőlünk, és többször is újraszámolták a kapott adatokat. Több évnyi megfigyelés után egyértelműen rájöttek, hogy valami kering körülötte. A csillag fényének néha csaknem 22%-át is kitakarja, szóval nem kis dologról lehet szó.

    A tudósok nem adják egykönnyen magukat, és sorra gyártják a különféle elméleteket, amik magyarázatot adhatnak a hatalmas keringő objektumra. Sajnos (vagy szerencsére) eddig minden ötletet elvetettek. Még a legvalószínűbb teória – miszerint üstökösök keringhetnek a csillag körül – sem magyaráz meg mindent.

    Itt kerül a képbe Jason Wright, a Penn State egyetem csillagásza, aki hajmeresztő ötlettel állt elő. Szerinte lehetséges, hogy a csillag körül egy földönkívüliek által épített megastruktúra keringhet, ami például egy többszázezer kilométer átmérőjű napelem is lehet. Wright elmondása szerint

    úgy néz ki, mint amit egy idegen civilizációtól várnánk.

    Noha a földönkívüli értelmes élet az utolsó dolog, amivel csillagász magyarázatként előhozakodhat, Wright tudóstársai nem dobták az ötletet a kukába. Januárban rádióteleszkóppal vizsgálnák a csillagot, értelmes lények rádiójele után kutatva.

    Leghamarabb jövőre tudjuk meg, valóban valamiféle idegen megaépítményekről lehet szó, vagy találnak egy – eddig ismeretlen – természeti jelenséget, amely az űr végtelenjében előfordulhat.

  • Közös térképet rajzolnak a félautomata Tesla kocsik

    Ismét egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a XXI századhoz, amit a sci-fikből ismerünk.

    Október 14-én távolról frissítették a Tesla autók szoftverét a legújabb, 7.0-ás verzióra. Amitől az  S modell megtanult automatikusan kormányozni, sávot váltani és parkolni. És ha ez még nem lenne elég döbbenetes, a kocsik egy nagy, közös térképet rajzolnak a megtett út alapján, ami sokkal pontosabb lesz, mint a jelenlegi digitális térképek.

    Tesztvezetés

    Az új szoftverfrissítéssel érkezett autopilóta publikus béta fázisban van, és a Tesla Motors egyelőre azt tanácsolja a vezetőknek, hogy automata üzemmódban is tartsák a kormányon a kezüket. Ugyanakkor Nick Jaynes (Mashable) tesztvezetési tapasztalatai alapján az automata funkció már most megbízhatóan működik.

    A Palo Alto-hoz közeli 280-as úton 65 mérföld/órával (104 km/h) hagyta vezetni az S modellt, ami önállóan lassított, gyorsított és kormányzott. A szkeptikusok álláspontja szerint ez nem nagy dolog, a Mercedes-Benz és a Honda autói is tudnak már ilyet – csakhogy egyik sem ilyen problémamentes. A Hondának a sávjelölésekkel akad gondja, a Mercedes vezetőinek pedig mindig a kormányon kell tartaniuk a kezüket. Egyik sem biztosítja a futurisztikus Tesla-élményt. Más esetekben akár szakértő „potyautasra” is szükség lehet a tesztvezetés megfigyeléséhez.

    Az S modell nem csak kormányoz a forgalomban, hanem sávot vált és előz is – amit más hasonló rendszerek nem tudnak.

    „ Ha meguntam, hogy előttem araszol egy autó, csak indexeltem és az S modell a forgalomfelismerő ellenőrzőrendszer segítségével máris kioldalazott, majd felgyorsítva az általam korábban beállított sebességre, megelőzte a másik kocsit.”

    Az egyetlen apró hiba, amit a tesztvezető említ, az automatikus parkolással volt, de saját bevallása szerint sem biztos, hogy az adott alkalommal be volt kapcsolva az erre szolgáló rendszer. Másik két esetben viszont ez a funkció is tökéletesen működött.

     

    A kocsik egy térképet is összedobnak

    Az önvezérlő autók működéséhez hihetetlen mennyiségű információra van szükség. Jóval többre, mint amit a jelenleg használt GPS alapú térképeink nyújtanak. Ezzel a Tesla és Elon Musk is pontosan tisztában van.   Az Apple és a Google hasonló okból küldözgeti szét világszerte térképező járműveit, illetve ezért próbálta megvenni az Uber a Nokia térképeit, mielőtt túllicitálta őket az Audi, a BMW és a Mercedes Benz konzorciuma.

    A Tesla az adatszerzés módjában különbözik a többiektől, mivel nem speciális járművektől, hanem az utakat járó normál autóitól gyűjti be az információkat. Minden Tesla S modell, akár van autópilótája, akár nincs, folyamatos összeköttetésben áll a céggel. A Tesla pedig folyamatosan rögzíti az adatokat, és ez alapján fejleszti a térképeit. Vagyis minden autó hozzájárul a közös adatbázishoz.

    „ Ha egy autó megtud valami újat, akkor az összes” – nyilatkozta Musk.

    Musk kiemelte a kaliforniai I-405-ös út egy olyan szakaszát, ahol a sávok szörnyen vannak jelölve. A savjelölések hiányával együtt azonban a Tesla S modell vezetői által beküldött információk alapján a Tesla autópilóta itt is kifogástalanul működik. Musk szerint ez a legjelentősebb különbség a Tesla és riválisai között az önvezérlő autók területén.

    Úgy gondolja, hogy a Tesla 3 évre van egy teljesen önműködő autótól, nem számítva a kötelező csatára szánt időt, amely során a technológia elérhetővé válik a nagyközönség számára. A térképeik azonban már most is elég részletesek.

    Forrás: Mashable