Kategória: Tech

  • Disco-gömb az űrben

    Első ránézésre valóban úgy tűnhet erről a furcsa kinézetű tárgyról, hogy egy egyszerű disco-gömb, pedig nem az. E golyóbis igazából nem más, mint LAGEOS I (Laser Geodynamics Satellite) névre keresztelt műhold.

    Évtizedek óta vizsgálja Földünket orbitális pályán, és az általa begyűjtött adatokból számítják ki a glóbusz alakját, méreteit. Működési elve egyszerűnek tűnhet: rengeteg parányi magas-precíziós lézeres-visszaverő van elhelyezve rajta, amelyek segítségével mérheti a Földet.

    A 407 kg-os műholdat 1976-ban lőtték fel. A 0,6 méter átmérőjű gömböt olyan anyagokból készítették, amik nem reagálnak a Föld mágneses mezejére, és nincs beépítve semmilyen fedélzeti számítógép, vagy elektronika. „Mindössze”  426 lézer-visszaverőből áll, amelyből 422 szilícium-oxid üvegből készült. A maradék négy pedig germániumból.

    lageos

    A műholdban ugyancsak megtalálható egy olyan tábla, amin a Föld fontos „útikalauza” szerepel. A rozsdamentes acéllapot a híres csillagász, Carl Sagan tervezte. Szerepelnek rajta a számok egytől tízig binárisan, a Föld és a Nap sematikus pályája, és három olyan térkép, ami a Föld tektonikus változásait írja le.

    carl sagan plaque

    A LAGEOS elsődleges feladata a Föld alakjának megmérése volt, de mellette azért más haszna is volt. A visszaverődéseknek köszönhetően sikerült a bolygó felszíni változásait is nyomon követni, valamint a tengelye körüli ingadozásokat. Arra is használták még, hogy bebizonyítsák a frame dragging, azaz a téridőbeli „vonszolódás” általános relativitási jelenséget, miszerint a Föld tömege minimálisan (-39 ezredívmásodperc/év), forgása miatt „magával ragadja” a teret.

    A műhold még mindig aktív és szilárdan orbitális pályán áll. A sarkköröket 225 percenként éri el – és mivel nincs helyzet-irányítása – nem lehet befolyásolni pályáját. Így az űrbéli disco-gömb csak tovább rója a köröket a Föld körül.

  • Kiderült a Ceres titka

    Egy korábbi cikkben írtunk a Ceres törpebolygó rejtélyes világító foltjairól, ami nem hagyta nyugodni a kutatókat. Mivel a Dawn űrszonda – mely többek között a Cerest figyeli – mostanra ért megfelelő távolságba, így részletesebb képekkel gazdagíthatta a NASA-t.

    Az első komoly felvetések azt állították, jég található a törpebolygón, azok csilloghatnak. Ez tűnt a legésszerűbb, és legkézenfekvőbb megoldásnak, de kiderült, hogy mégsem erről van szó.

    A Dawn legfrissebb felvételei elárulják, hogy valójában áll a dolgok hátterében. A fényes foltok számos kisebb és nagyobb sólerakódások lehetnek. A legújabb mérések rácáfoltak a vízjégre, és kimutatták a só igen nagy valószínűségét. Úgy tűnik a Ceres igencsak aktívnak bizonyul – legalábbis geológiailag. Amit viszont még nem tudni, hogyan került oda a só. Külső beavatkozás eredményét (meteorok) kizárták, valószínűbb, hogy a törpebolygó belsőbb rétegeiből származik. Azt pedig még senki sem tudja, miként kerültek a felszínre a fényesen visszatükröződő sófoltok.

    Az űrszonda folytatja a missziót, december közepétől sokkal közelebb kerül a Cereshez. Egészen pontosan 375 km távolságra szűkül pályája. Ezzel még több érdekes információt kap majd a NASA, és végre egyértelműen kiderülhet, mit is rejt a Ceres.

  • 2017: magáncéggel a Holdra

    Az egyik Holdra törekvő magáncégnek már szerződése van egy rakétaútról égi kísérőnk felszínére. A Moon Expressz nevű, űrrepüléssel foglalkozó vállalat hozzávetőleg 30 millió dolláros üzletet kötött a Rocket Lab-bel öt lehetséges kilövésre, melyek 2017-től kezdődnének. Ezáltal ők lehetnek az első olyan magáncég, amely sikeresen juttat szondát a Holdra.

    A Moon Expressznek már 2 repülése is le van foglalva 2017-re. Mindkettőnek az lesz a célja, hogy a vállalat MX-1 es gépei sikeresen landoljanak a Hold felszínén. A szerződésben szereplő másik három kilövésnek még nincs meghatározott időpontja. Ezzel némi mozgásteret akartak hagyni maguknak, hogy szükség esetén, a tapasztalatok alapján módosításokat tudjanak végrehajtani.

    Bob Richards, a Moon Expressz vezérigazgatója ennek kapcsán azt nyilatkozta:

    „Az űr kemény dolog, és bárki vállal is ott bármiféle küldetést, alázatosságot tanul és nagyon gyorsan szerénnyé válik.”

    A Moon Expressz tapasztalatszerzésre tervezi felhasználni a fent említett kilövéseket, hogy biztosan és az űrjármű sérülése nélkül tudjanak landolni. Így reményeik szerint a későbbiekben más cégek és űrügynökségek is használhatják majd az MX-1-est tudományos kísérletekre, vagy arra, hogy más eszközöket juttassanak a holdfelszínre.

    Akad még azonban elintéznivaló az első fellövési kísérlet előtt. A Rocket Lab éppen dolgozik az Electron rakéta megépítésén és egy kilövőszerkezeten, amely viszonylag kis súlyú eszközöket fog különböző keringési pályákra állítani azoknak, akik meg tudják ezt fizetni. A Moon Expressz űrkalandjai kilövésenként 4,9 millió dollárba fognak kerülni. Ezt az árat Richards olyan alacsonynak tartja, hogy szerinte akár bomlasztó hatással is lehet az iparra. Richards nyilatkozata alapján a Moon Expressz jelenleg három fellövésre gyűjt pénzt.

    A Rocket Lab még nem lőtt Electron rakétát az űrbe, de Richard úgy hiszi, hogy 2017 re „tízesével számolhatják” a sikeres kilövéseket, és bízik benne, hogy a rakétaépítő cég sikeresen el fogja juttatni az MX-1 et a holdra.

    A Moon Expressz részt vesz a Google Lunar X prize versenyen (Hold 2.0) amely akár 30 millió dollárral is jutalmazhat egy magáncsapatot, akik eljutva a Holdra különböző feladatokat hajtanak végre. (Egyik versenytársuk, az Astrobotic aláírt egy szerződést a SpaceX-el egy Falcon 9-es fellövéséről jövőre)

    Richardsnak már vannak elképzelései arról, hogy mire költené a díjat.

    „ A Hold eddig csak szuperhatalmak számára volt elérhető, pedig ott van mindössze negyed millió mérföldnyire tőlünk. A Föld nővére, tehát számunkra igazán kényelmes hely arra, hogy megtanuljuk, hogyan utazzunk az űrben, és hogyan tágítsuk tovább az emberiség gazdasági szféráját.”

    Forrás: Mashable

  • MegaLux – interjú Sárkány Richárddal

    A kecskeméti főiskolások nagy fába vágták fejszéjüket, mikor elhatározták, hogy részt vesznek a 2015-ös World Solar Challenge-en. A napelemes autók versenyét Ausztráliában rendezik meg.

    Ezen apropóból a MegaLux egyik mérnökinformatikusával, Sárkány Richárddal készítettem interjút.

    – Mi is pontosan a MegaLux, honnan jött a név?

    Az ötlet az elődünktől származik. A Megamater egy liter üzemanyaggal több mint háromezer kilométert volt képes megtenni, így komoly referenciával szolgált nekünk a továbbiakban. Megtartottuk a Mega előtagot, és hozzákerült a Lux, mint a fény mértékegysége – innen a név. Referencia nélkül nagyon nehéz lett volna elindítani a folyamatot, ezért nagy segítség volt az előző Megameter, ami szintén a GAMF-on készült el és a Finn-eco marathonon – 2013-ban – első helyezést ért el.

    – Milyen fontosabb adatokat lehetne kiemelni, ami készítéssel, vagy magával az autóval kapcsolatos?

    – Legelőször kiemelném, hogy főképp hallgatók készítik a MegaLuxot. A Megameter csapatából is vannak itt tagok, tizennégyen dolgozunk a kocsin. Ebből mindenki tanuló, egyetemista, és szabadidőnkben készítettük el az autót. Persze egy-két tanár is a segítségünkre van, az ő tapasztalataik is nagyon sokat hozzátesznek a MegaLuxhoz. 2014 szeptemberében kezdtük meg a tervezgetést, csapatszervezést, szóval nagyjából egy éve álltunk neki a megvalósításnak. Ezt mindenki a szabadidejében csinálta. Nem járt plusz pont egyetemen, nem ismertethettünk el vele kurzusokat; órák után, hétvégéken és nyáron is sokat dolgoztunk rajta. Ezt munkaórában nem is tudnám összeszámolni.

    Mesélj egy kicsit a Te szerepedről a MegaLuxban!

    – Ahogy egy csapatban lenni szokott, mindenki felelős valamiért, vagy sok valamiért. Van, ki a szoftveres részeket tervezte, van, ki az elektronika hardverét, vagy épp a kábeleket és egyéb anyagokat vágja, készíti. Én mérnökinformatikus hallgatóként az elektronikai részen dolgoztam. Azon belül is a telemetria rendszert terveztem, és az autó kapcsolási rajzát is én készítettem el. Emellett akksi-felelősként is jelen vagyok, ami azt jelenti, hogy figyelnem kell minden értékét az akkumulátornak, hogy egy bizonyos tartományon belül maradjon, és szóljak, ha nem így van. Tulajdonképpen babusgatnom kell ezt a fajta akkumulátort, ami annyit tesz, hogy figyelnem kell az életjeleit. Illetve az elektromos részek dokumentációját is elkészítettem, ami igen hosszú volt.

    solar_megalux_csapat

    Milyen jelentősége van a MegaLuxnak lokális, vagy globális szinten?

    – Mindenképpen egy nagy dobásról van szó. Néhány külföldi csapat is ígéretesnek tartja a MegaLuxot, és mi is bízunk benne. Amit mindig leszögezünk, úgy most is megteszem: a MegaLux soha nem lesz utcai autó. Az összeesküvés-elméletek ellenére nem országutakra terveztük. Egy személy vezetheti, kisterű, és kifejezetten a World Solar Challenge-re készítettük el. Fontos még, hogy minden alkatrészt, elektronikát a mi ötleteink alapján készítettük, vagy készíttettük el. Ez azt jelenti, hogy nem más gyártók dolgait vettük meg, vagy azok mását csináltuk meg, hanem minden a csapat ötlete az autó vázától az elektronikáig.

    – Mesélj kérlek kicsit az ausztrál útról!

    – A World Solar Challenge, azaz a napelemes autók megmérettetése Ausztráliában kerül megrendezésre. A táv Darwintól Adelaide-ig tart, ami nagyjából háromezer kilométer. Ezt kell megtegyük hálózati töltés nélkül. Lesznek más osztályok is, akik versenyeznek, rájuk más szabályok vonatkoznak: például az crusier class-os autókban ketten, vagy többen ülnek és megadott időnként tölthetnek az akksin. A MegaLuxot szeptember első felében raktuk repülőre. Először az volt a terv, hogy hajón utazik majd, de kicsit megcsúszott a határidő, így maradt a repülő. Szingapúrból majd hajóval megy tovább Darwinig. Október elejére ér oda, ahogy nagyjából a csapat is. Repülővel utazunk majd, Dubai-ban átszállunk és Szingapúrban egy pár órás városnézés keretein belül készülünk fel lelkileg a versenyre, és onnan mi is Darwinba repülünk, ahol majd elindul a kihívás.

    – A kihívást fogja valamilyen médium közvetíteni?

    – Igen, a World Solar Challenge oldalán lesznek élő közvetítések, aktuális hírek, állások a verseny nagyjából minden pillanatáról.

    – Mi a cél, és mik a tervek a jövőre nézve?

    – 2013-ban, a legutóbbi ilyen versenyen a nagyjából negyven csapatból csupán tizenegyen értek be a célba. A többi autó meghibásodott, vagy nem sikerült a szabályokat betartani. Számunkra a cél, hogy beérjünk a célba. Ha a helyezésünk is előkelő, az még jobb. Ahogy mondtam már, a többi csapat új ellenfélként néz ránk, és nagy jelentőséget tulajdonítanak nekünk. Innentől bármi kisülhet a jövőben.

    Sárkány Richárd MegaLux

    – Ha lehet, említs egy-két „kulisszatitkot”. Volt-e valami emlékezetes pillanat a készítés során?

    – Hogy emlékezetes? (Nevet) Az egész emlékezetes volt. Ami érdekesség lehet, hogy a MegaLuxnak nagyon tisztának kellett lennie, mikor útnak indult, mert a vámellenőrzés miatt semmilyen földmaradvány, vagy szennyeződés nem kerülhet Ausztráliába; ragyognia kellett. Illetve külön utánfutót terveztünk neki, amibe gond nélkül beférhet. Több részből áll, és mindennek meg van a maga helye. Talán a legemlékezetesebb és legfelemelőbb pillanat az volt, mikor először teszteltük a járgányt. Más dolog, hogy papíron a működik-e valami, és más a valóságban. Picit féltünk, mi sülhet ki rosszul belőle, de bizakodtunk. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy semmi sem romlott el. Ilyenkor az ember „várja” a megjelenő hibákat, amiken javítani, fejleszteni kell. Ez elmaradt. Kisebb-nagyobb beállításokat kellett végeznünk ugyan, de egy darab alkotó eleme sem esett ki belőle. És amikor először láttuk gurulni a MegaLuxot – na, akkor nagyon boldogok voltunk. És megkönnyebbültünk; akkor már láttuk, hogy lesz belőle valami.

    – Mi az üzenete a MegaLuxnak felénk, felétek, és a világ számára?

    –  A legfontosabb, hogy bármi is volt bárkinek a feladata, ez nem egyszemélyes dolog volt. Csapatként gondolkodtunk, csapatként tettük oda magunkat. Ez egy közös álom, közös cél, mind a csapat, mind Magyarország szintjén.

     

    Ezúton is köszönöm az interjú lehetőségét, és sok sikert kívánok a MegaLuxnak és a csapatnak Ausztráliában, hogy kiváló helyezést érjenek el. Már a megépítése is önmagában egy győzelem.

    megalux

     

  • Óceánok a Plutón

    A New Horizons az űrkutatás meghatározó mérföldköve, hiszen rengeteg információval szolgál Naprendszerünkről. Pedig még csak az adatok 5%-át tudta visszaküldeni a Földre. Ez a tudás mégis sokkal több, mint amennyit eddig tudtunk a Plutóról.

    Az űrjármű lélegzetelállító képeket küldött vissza, amelyeken jól kivehető néhány jellemzője a távoli törpebolygónak. Felszíne hegyekkel és jeges síkságokkal rendelkezik.

    pluto2

    Ezzel már kimondhatnánk, hogy semmiféle élet nem létezhet ilyen zord körülmények között, de egy brit kutató továbbment. Brian Cox úgy véli, nem is a felszínen kell keresgélni.A törpebolygó felszíni óceánjai alatt kedvezőbb feltételek lehetnek. Az eddigi adatokból következtetnek felszín alatti óceánokra is, mely Cox szerint ígéretes lehet az élet kutatásában. A New Horizons elemzői és a NASA is bőszen vizsgálják a kapott adatokat, de már felfedeztek folyó jeget, és 3500 méter magas hegyet is a Plutón.

    Ha van is élet a fagyos törpebolygón, akkor is csupán valami egyszerű létformákra kell gondolni.

    Az adatok további 95%-ára még várni kell, és cseppet sem biztos, hogy Cox megkapja azokat, amikre szüksége van. Mindenesetre a New Horizons töretlenül, ám kissé lassan – de küldi az elemzőknek a mérhetetlen információáradatot.

  • Szeptemberi Apokalipszisek

    Az idei szeptember egy igen furcsa hónap. Ön is úgy érezte, mintha nem klappolna minden úgy, ahogy kellene? Mintha nem is önmaga lenne?

    Megkezdődött a tanév, a nyári szabadságokról mindenki visszatért, de mégsem ettől különleges ez a hónap. Ne szerénykedjen, hiszen túlélt máris két világméretű apokalipszist!

    Egy jóslat szerint 2015 szeptember 12-én véget kellett volna, hogy érjen a világ. Ahogy azt láthatjuk, mégsem így történt.

    Nem újdonság, hogy jobbára bárki elővehet egy régi könyvet, papírt, leletet és a saját értelmezésében világvégét kiálthat. Ám aggódni nem kell, hiszen valahogy túléltük az Y2K-t (2000-es év apokalipszise), és a nem oly régen történt 2012-es globális méretű, végzetes katasztrófákat is. A szeptember tizenkettedikére megjósolt vég a zsidó Sabbath év végét érinti, mikor összeomlott volna a világgazdaság, és a Földbe is üstökösök csapódtak volna.

    világvége

    Az e havi próféciák azonban nem állnak meg csak egynél. Amerikai lelkészek a Biblia újraértelmezése végett rájöttek, hogy minden csillagászati esemény, amik az elmúlt pár évben történtek, mind-mind a vég kezdetéhez tartoznak. Szerintük az amerikai teljes holdfogyatkozás tette fel a pontot az ügy végére; mármint akkor kezdődött el a vég. Idén szeptemberben várható a Véres Hold Apokalipszis, amik a Hold vörössé válik és eljövend világunk vége. Ez felvet néhány kérdést, de legfőképpen az mozgatja az emberek fantáziáját, hogy – a prófécia szerint négy véres holdnak kell „bekövetkeznie”- ezek az égi jelek csak bizonyos kontinenseken látszódnak. Ha csak az amerikaiak látják, attól a világvége világméretű lesz? Szeptember 28-án várható az utolsó Véres Hold, és kiderül igazuk volt-e a lelkes istenfélőknek.

    bloodmoon

    A különböző világvége-teória gyártók nem állnak meg itt: mindig felüti a fejét újabb és újabb apokalipszisokról szőtt – legtöbbször megalapozatlan – elméletek, amik szerencsére soha nem következtek be. 2021-re is jósolnak egyet, amiben a világrend megbukik és anarchia lesz úrrá a Földön.

    A vég azonban várat magára. Mint mindennek, egyszer a Földnek is valóban vége lesz, de nem az elkövetkezendő évtizedekben, sem évezredekben. A NASA szerint nagyjából ötmilliárd év múlva Napunk vörös óriássá válik és eltöröl néhány bolygót a létezésből, köztük a Földet is. Előtte a folyamat évmilliókig elhúzódik majd, élet addigra már nem is lesz bolygónkon.

     Vonz a katasztrófa? Nézd meg, mit kínál e témában a Galaktikabolt.hu!

  • Holdrengéseket vizsgál a NASA

    Ahogy a Földön megszokott szeizmikus jelenség a földrengés, úgy a Holdon is megtalálhatóak ezek, ráadásul igen nagy számban. Már a holdralépés után megállapítottak holdrengéseket, és azóta több, mint 13 ezret számoltak össze. Azonban a NASA legújabb kutatása, és egy új algoritmus szerint sok rengés felett elsiklottak.

    Az eddig vizsgált szeizmikus mozgások egymástól is rendkívül eltérőek lehetnek, és néhány rengés miértjére mai napig nem derült fény.

    A Max Planck Intézet kutatói egy olyan algoritmuson dolgozik most, ami megkönnyítené a különböző rengések azonosítását, és csoportosítását. Egy-egy minta alapján képes megtalálni a többi, hozzá hasonló rengéseket, így felgyorsítva a vizsgálatokat.

    moonquake

    Az új eljárást már ki is próbálták: 1972 és 1977 közötti adatokat ellenőriztek. 200-nál is több olyan holdrengést fedeztek fel, amit eddig még soha. Egyfelől ez nagyszabású előrelépés lehet a holdkutatás szeizmikus jelenségét illetően, de az algoritmus másra is jó lesz.

    A Marsra 2018-ban terveznek szondát küldeni. Az Insight nevű jármű kifejezetten a bolygó szeizmikus mozgásait vizsgálja, amit az új módszerrel hatékonyabban tudna elvégezni.

  • Atomot a Marsra!

    Elon Musk neve ismerősen csenghet: ő a Tesla (elektromos járművek), a SpaceX (űrkutatási vállalat) vezére, és a Hyperloop (1300 km/órával száguldó csővasút) nagy támogatója. Nemrégiben a Late Night Show-ba hívta meg beszélgetni Stephen Colbert, és a téma a Mars esetleges kolonizációja volt.

    Számtalan ötlet született már a vörös bolygó lakhatóvá tételének érdekében, de Muské alighanem rendhagyó: ő atomot dobna a Marsra, ezzel gyorsabban növelve a terraformálás esélyeit. Szerinte így akár három éven belül lakhatóvá lehetne tenni a bolygót. Elképzelése szerint SpaceX rakétákból bombáznák le a jégsapkákat, majd ezután folyna minden a saját medrében. A világ kutatói nagy valószínűséggel ellenezni fogják az ötletet, hiszen sokkal nagyobb kárt okozhat a Mars kutatásában egy atombomba, mintsem segítene.

    spacex mars

    Az általánosan elfogadott elképzelése szerint oxigéntermelő algákat és fagyott metánt vinnének a Marsra, amik ugyan lassabban, de biztosabban készíthetnék el a légkört.

    Musk ötlete kétségkívül rendhagyó, és nem biztos, hogy megérné kipróbálni, mert visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

  • Videó a Philae landolásáról

    Amikor tavaly a Philae, Európa híressé vált leszállóegysége először közelítette meg 67P üstököst, hogy végrehajthassa a történelmi, november 12-i landolását, számos fotót csinált Rolis kamerájával. Ezek a poros, jeges terepről készült állóképek 10 másodperc különbséggel készültek, hogy a kis szonda a leszállását 67 métertől egészen 9 méterig dokumentálhassa.

    Most a Rolis felvételei vizuális effektek segítségével egy sodró, egyperces filmé váltak. A videó valósidejű, hogy jól érzékeltesse, hogy milyen is lehetett az üstökös felszínére érkezni. Az Európai Űrügynökség (ESA) a videó kiadásával ünnepli a landolási hely (ami a kacsa formájú rész feje volt) kiválasztásának egyéves évfordulóját.

    Döcögős út

    Ahogyan most már mindenki tudja, a Philae nem maradt ezen a részen túl sokáig. A felszín érintése után a leszállóegység azonnal elugrándozott, egy kilométerrel az üstökös fölé emelkedve, mielőtt végleg megpihent volna egy árnyékos árokban.

    A tartózkodási helye (amit Abydossnak hívnak) nem ismert pontosan, de a tudósoknak elég jó sejtésük van arról, hogy merre is lehet az egység. Ez azonban nem segítette sokat a próbálkozásaikat az általános kommunikáció felállítását a Philae és annak anyahajója, a Rosetta között. Utóbbi jelenleg is az üstökös körül kering.

    A november 12-i landolást követő 60 órás munka után a szonda elhallgatott, hisz képtelen volt feltölteni telepét a leárnyékolt környezetében. Mikor a fényviszonyok javultak az év eleji évszakváltással, hétszer sikerült kapcsolatot létesíteni a Philae-val. Azonban ezek a kapcsolatok túl rövidek voltak ahhoz, hogy bármilyen tudományos vizsgálatot újra lehessen kezdeni a 67P felszínén. Az ESA reméli, hogy idén szerencsésebbek lesznek, amikor a Rosetta ismét képes lesz közelebb menni az üstököshöz. Jelenleg a műhold több száz kilométeres távolságban van. A megközelítéssel azt kockáztatná, hogy a 67P-ből jövő por – és gázviharba menne bele abban az időszakban, mikor az üstökös viszonylag közel van a Naphoz. A porvihar valószínűleg megzavarná a Rosetta üstökös körüli navigációját, s így veszélyben lenne.

    A leereszkedésről készült film vizuális effektjeiért Jakub Knapik a felelős a Platige Image-től. A Becsvágy (Ambition) promóciós sci-fi kisfilm effektjeit is szintén ez a lengyel cég készítette, amit az ESA a Rosetta küldetésének támogatásáért készítettet. Az aláfestő zene az angol progresszív rockbanda, a Frost Saline számának az instrumentális változata.

    Forrás: BBC News

  • Mesterséges intelligencia: valóság és fikció

    A gépek egyre emberibbé válnak, de lehetnek-e olyanok, mint a filmekben? A MI, azaz a mesterséges intelligencia az okos gépeket jelenti, és a fogalom 1950-es évekbeli megjelenése óta hosszú utat tett meg.

    Napjainkban a robotok az emberek mellett dolgoznak hotelekben és gyárakban, mialatt vezető nélküli autókat tesztelnek az utakon. A kulisszák mögött egy okos algoritmusnak köszönhetően a tőzsdén is tevékenykednek, segítenek Amazonon vagy Netflixen könyveket és filmeket ajánlani, és még cikkeket is írnak. Azonban a mesterséges intelligenciák nem feltétlen rendelkeznek jó imidzzsel, gyakran azoknak sci-fiknek köszönhetően, amelyek a robotok hatalomátvételének sötét vízióját mutatják be. Legtöbbünknek az egyetlen referencia pont a MI-ket illetően ezek a filmek. Akkor mi is az igazság? Hol tartunk a tudományban és hasonlít-e arra a fikciós jövőre, amit kreáltunk?

    _84558839_halandwatson_976

    A mindentudó robot

    Talán HAL a leghíresebb rossz útra tért MI. A 2001 – Űrodüsszeia könyvben és filmben megjelenő HAL egy rövidítés a heurisztikus programozású algoritmus számítógépre. Arra tervezték, hogy ellenőrizze a Discovery űrhajó rendszerét (amin a cselekmény nagy része is játszódik) és kapcsolatot tartson a legénységgel. Azonban hamar a saját útját kezdi járni az emberek kizárásával.

    Jelenleg a HAL-hoz leginkább hasonló gép, amivel rendelkezünk, az Watson, az IBM szuperszámítógépe, ami képes megérteni a természetes nyelvet és millió dokumentumot elolvasni néhány másodperc alatt. 2011-ben megverte a Jeopardy! kvízjáték (amerikai kvízműsor) két legjobb játékosát is.

    HAL-al szemben ez a gép együtt dolgozik az emberekkel, például kutatásban, vagy segít új termékeket kifejleszteni nagy vállalatok (például a Coca-Cola, a Procter & Gamble) részlegein. Emellett számos amerikai kórházban is használják, hogy segítse az onkológusokat az új, rák elleni kezelések kidolgozásában. Továbbá egy játék dinoszauruszba is beépítették, ezzel lehetővé téve a gyerekek számára, hogy először kóstoljanak bele a MI-vel való kommunikációba. Kérdéseket tehetnek fel a dínónak, Watson pedig megpróbál válaszolni ezekre.

    _84558842_terminatorandatlas_976

    A gyilkoló gép

    A Terminátor filmekből ismert T-800 fém alapú endo-csontvázán túl élő szövettel is rendelkezik, és arra programozták, hogy a Skynet nevében öljön. A Skynet egy mesterséges intelligencia, ami átvette az irányítást a világ számítógépei felett, hogy elpusztítsa az emberiséget.

    A MI-knek még nincs saját öntudatuk és mindegyik arra van programozza, hogy az embert segítse. Ez alól kivételt képeznek a katonai robotok, amiket harctéri bevetésre fejlesztenek, ahol a szerepük igencsak vitatható.

    Az USA egyik katonai kutatás-fejlesztője, a DARPA rengeteg robot felszerelést fejleszt, mint például exo-csontvázakat, hogy a katonáknak emberfölötti erőt adjon és hozzáférést egy olyan vizuális kijelzőhöz, ami segíthet nekik esetleges döntéshozatalokban. A Boston Dynamics által fejlesztett Atlas robotokat is használják keresés és mentés céljából.

    Habár jelenleg nincsenek gyilkoló gépek, létezik egy kampány, ami megakadályozza, hogy valaha is készüljenek ilyen robotok, az ENSZ szerint pedig semmilyen fegyver nem működhet emberi ellenőrzés nélkül.

     

    _84558845_c3poandpepper_976

     A segítő robot

    C-3PO egy humanoid robot a Star Warsból. Arra tervezték, hogy embereket szolgáljon, és azzal dicsekszik, hogy több mint hatmillió kommunikációs formát ismer. Főleg etikettben, szokásokban és fordításban segítség ő, azaz a különböző kultúrák találkozását teszi minél zökkenőmentesebbé.

    A valóságban kezdenek egyre népszerűbbek lenni az „érző” robotok. Ott van a SoftBank által fejlesztett Pepper, a humanoid robot, amit idén árvereztek el Japánban és szinte azonnal el is kelt. Az egyedisége az, hogy feltehetőleg képes az emberi érzelmeket felismerni. Ha például szomorúnak tűnünk, amikor fáradtan érünk haza a munkából, a robot javasolni fogja, hogy hallgassunk zenét. Az emberi érzéseket arckifejezéseket tartalmazó videókból tanulta meg.

    _84559091_walleandroomba_976A takarító robot

    Wall-E az azonos című Disney rajzfilmből ismert robot, akit hátrahagytak, hogy takarítson a Földön, miután az emberek azt elhagyták. Teljesen nevén WATT-takarékos Lánctalpas Limlom-és hulladékkezelő, E-sorozat az utolsó e szerethető robotok közül.

    Habár nem annyira aranyos, mint Wall-E, a takarításra programozott porszívók valószínűleg az első példányai a házirobotoknak. Az iRobot cég gyártja a legismertebb márkájú gépeket, a Roomba-akat, amiből a 2014. februári adatok szerint több mint 10 millió darabot adtak el. A robot automatikusan körbemegy otthonunkban beépített szenzorjainak köszönhetően, melyek az akadályokat is jelzik neki. A takarítás végeztével a gép visszaviszi magát a dokkolási helyére, hogy töltődjön. Anekdoták szerint néhány ember annyira kötődik a robotjához, akár egy kis kedvenchez. Még a nyaralásra is magukkal viszik a gépeket.

    _84559085_avaandgeminoid_976

    Az ember külsejű robot

    Ava, az élethű android az Ex Machinából (2015) kiemelkedő a MI-k közül. Képes bármilyen témában beszélgetést folytatni, empátiát mutat az emberek felé, és ő maga is teljesen embernek néz ki. Még saját terve is van, amibe az emberek nem tartoznak bele.

    Ez az egyik olyan fajta MI, amitől leginkább tartanak az emberek. Bár messze vagyunk attól, hogy Ava szintű intelligenciát alkossunk, néhányan kísérleteznek emberkinézetű robotok építésével. Például Hiroshi Ishiguro mérnök és robotika-szakértő elkészítette robotmását, a Geminoidot, hogy tanulmányozza az ember-robot interakciókat. Ő még szilikongumit használt a bőrhöz, de a L’Oreal kozmetikai cég már összeállt a biomérnökséggel foglalkozó Organovóval, hogy 3D-s emberi bőrt nyomtassanak azért, hogy még élethűebb androidokat lehessen létrehozni.

    Chetan Dube professzor, az IPsoft software cég vezérigazgatója pedig kifejlesztett egy virtuális asszisztenst, Amelia-t, s Dube határozottan hiszi, hogy a robotika és a MI egyesülni fog. Úgy véli, hogy Amelia még valamikor ebben a században olyan emberi formát fog kapni, ami megkülönbözhetetlen lesz az igazitól.

    Forrás: BBC News