Kategória: Tech

  • Tervezz 1300-zal száguldó csővonatot!

    Elon Musk nem csak Dragon magánűrhajókat és árammal hajtott Tesla autókat szeretne maga után hagyni az emberiségre, hanem egy repülőgépnél is gyorsabban száguldó csővasutat. A Hyperloop ötletét először 2013-ban szellőztették meg, és a koncepció akkor még egy meghökkentő blöffnek tűnt. Azóta viszont egyre több konkrét lépés történt, ami a megvalósulás irányába mutat. A legújabb mérföldkő egy Hyperloop járműtervező pályázat, amit nemrég jelentett be a SpaceX. A versenyen egyetemi diákok és független mérnök csapatok is indulhatnak majd. A cég a pályázatot illető részletes szabályokat, feltételeket és magával a csővel kapcsolatos technikai kikötéseket augusztusban fogja közzé tenni.

    A feladat az lesz, hogy a résztvevők építsenek egy emberi méretekhez szabott járművet, amelyet Kalifornia állam, Hawthorne városának teszt pályáján fognak kipróbálni, a SpaceX központja mellett. A teszt során nem fognak emberek ülni a járművekben.

    Elon Musk határozottan állítja, hogy nem akar kiépíteni egy teljes Hyperloop infrastruktúrát, de úgy gondolja, hogy ezzel a kiírással a cége továbbra is részt vehet a technológia fejlesztésében. A verseny útmutatója, azonban azt sugallja, hogy a SpaceX „szemléltetés céljából” valóban meg akarja építeni az egyik járművet.

    A csapatoknak szeptember 15-ig kell jelentkezniük a pályázatra, és a végső terveket pedig december 15-ig kell leadniuk. Maga a verseny pedig következő év júniusában kerül megrendezésre a hawthorne-i tesztpályán.

    Miután a tervek leadásra kerültek, a SpaceX elviszi a jelentkezőket a Texas A&M University-re, 2016 januárjában, egy „tervezési hétvégére”. Az egyetemen a csapatoknak lehetőségük nyílik majd beszélgetni, illetve visszajelzéseket kapni a SpaceX munkatársaitól, továbbá a hétvégén részt vesznek majd különféle cégek is, akik a jövőben akár szponzorálhatják is a csapatokat. A SpaceX szerint a vállalatok „belátásuk szerint hozhatnak létre pénzügyi alapokat, amelyek egy csapat által megtervezett jármű megépítését finanszírozná.”

    A SpaceX a jármű más részeire is vár terveket, mint például az egyéni biztonsági felszereléseket illetően, vagy olyan ötleteket is, amelyek a jármű aerodinamikáját optimalizálnák. Azok a jelentkezők azonban, akik csak kizárólag ezekre a részekre akarnak fókuszálni, nem indulhatnak majd a versenyen.

  • Ilyen könnyű „átlátszóvá” tenni egy kamiont

    Íme, egy újabb pofonegyszerű ötlet a „hogy ez nekem miért nem jutott eszembe” kategóriából.

    Ha egyszer is ragadtál már be egy kétsávos úton egy kamion mögé, akkor pontosan tudod, hogy mennyire bosszantó tud lenni a várakozás! A kamion pokolian lassú és ezért te meg akarod előzni. A probléma csupán az, hogy nem tudod, mert a kamion annyira hatalmas, hogy nem látod, vajon a szembe sávban épp jön-e egy másik hasonlóan hatalmas csöppség, készen állva arra, hogy amint meg kezded a kerülést, azonnal palacsintává lapítson.

    Általában vagy megkockáztatod és előzöl, vagy csak ülsz a volán mögött és hagyod, hogy az egekig kússzon a vérnyomásod.

    A Samsung argentínai ágazata azonban felfigyelt erre problémára, és arra is, hogy rossz hatással van az emberekre. Tehát, hogy valami jót hozzanak ki belőle, felszereltek egy kamerát a kamion elejére, a hátuljára pedig egy csomó TV-t. A tévéken figyelemmel követhetjük, hogy mi történik a kamion előtt, vagyis hogy valóban palacsinták leszünk-e, ha előzünk vagy sem.

    Ez egy röhejesen egyszerű megoldás. Főleg, ha belegondolunk, hogy a szükséges technológia már több mint egy évtizede elérhető.

    Ettől függetlenül, azonban elég egyértelmű az is, hogy miért nem fogunk találkozni ezzel a jelenséggel az utakon. A kamionosok, illetve a szállító cégek elég szűk költségvetéssel dolgoznak, és ha hozzáadjuk ennek a rendszernek a beszerelési költségeit, továbbá a súlynövekedés miatt elhasznált üzemanyagtöbblet árát, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy egyetlen cég sem fog élni a lehetőséggel.

    Álmodozni azonban álmodozhatunk.

  • Ultra HD felvétel a Nemzetközi Űrállomásról

    A NASA négy perc hosszúságú, 4K felbontású videót tett közzé a YouTube-on, amely a Földet, a SpaceX Dragon űrhajót, a Nemzetközi Űrállomást és az állomás fedélzetén zajló mindennapi életet mutatja be, elképesztő felbontásban. Megcsodálhatunk egy vihart az óceán felett, egy különleges alakú szigetet, napfelkeltét, a Holdat, de legfőképp anyabolygónk lélegzetelállító szépségét. És még az is kiderül, hogyan néz ki a szendvicsevés az űrben.

    A NASA azt ígéri, hogy a ReelNASA elnevezésű YouTube csatornáján hamarosan még több 4K minőségű videót fog közzétenni.

    Felfedező típus vagy? Nézd meg, mit kínál a Galaktikabolt felfedezés témában!

  • Vissza a Földre – űrvideó GoPro-val

    Az Elon Musk-féle SpaceX társaság Falcon 9-es rakétája nemrég egy Dragon űrhajót küldött az űrbe. Ahogy az lenni szokott, a rakéta egyes elemei funkciójuk betöltése után fokozatosan leváltak. Csakhogy ezúttal az egyik elemet egy GoPro kamerával szerelték fel, így megnézhetjük, milyen ebből a magasságból visszahullani a Földre. A video június 5-én jelent meg a SpaceX YouTube csatornáján.

    A kisfilm készítői természetesen a leginkább ideillő zenét választották – ha már egyszer a felvétel megidézi a 2001. Űrodisszeiát

  • Utazás az új Földre – Az Aurora tudományos háttere

    Az Aurora az emberiség legnagyobb vállalkozásáról szól: az utazásról egy új, élhető bolygóra. Kim Stanley Robinson hamarosan megjelenő regénye kapcsán egy videóban összegezte, hogy milyen tudományos háttér is áll története mögött.

    A könyv a távoli jövőbe kalauzolja olvasóját, de az expedíció már generációkkal ezelőtt kezdetét vette. A regényben az utazás éppen végső céljához közeledik: a Földhöz hasonló Aurora bolygóhoz a Tau Ceti csillagrendszerben.

    Robinson szerint már az ókori embert is foglalkoztatta az utazás a csillagokba, de az űrhajó, mint tudományos koncepció, csupán százhúsz éves elmélet. Egy orosz tudóshoz, Konsztantyin Ciolkovszkijhoz, a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozójához köthető. Habár csak elméleti síkon foglalkozott űrutazással, nagy reményeket fűzött hozzá, ahogy híres szavaiból is kitűnik: „A Föld az emberiség bölcsője, de nem élhetünk örökké bölcsőben. Az emberiség nem is marad örökké a Földön, hanem fényre és térségre vágyva előbb félszegen behatol a légkörön túli térségbe, aztán pedig meghódítja a csillagok világát.”

    [the_ad_placement id=”04″]

    Akárcsak Noé bárkája

    A továbbiakban Robinson felvázolja elképzeléseit arról, hogy milyen is lenne meghódítani a „csillagok világát”. Először is az embereknek magukkal kellene vinniük a földi állatokat, növényeket és földet is (Noé bárkájához hasonlóan), ehhez viszont egy olyan hajóra volna szükség, ami ezt mind elbírja. Másrészt pedig a járműnek a fénysebesség gyorsaságával kellene haladnia, mindezt a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználással. Itt Robinson felhívja a figyelmet, hogy ez a kettő (nehéz rakományt szállítani és gyorsan haladni) kissé ellentmondásos vágy, hisz minél nehezebb dolgot visz magával valaki, annál több üzemanyagot kell elégetnie az utazás során.

    Elvileg nagy a választék

    Ezután annak a lehetőségéről esik szó, hogy léteznek-e számunkra élhető bolygók az univerzumban. Robinson szerint a válasz igen, mert elég széles az a zóna, amelyen belül – élet szempontjából – egy bolygó nincs se túl közel, se nem túl távol a csillagától. Az élet pedig úgymond nagyon rugalmas, azaz létre tudnak jönni életformák egész szélsőséges környezetekben is. Így szerinte nagyon is sok lakható bolygó létezhet a galaxisban: a számukat 500 és 500 000 közé teszi. Azonban az embernek a Földhöz legközelebbi ilyen helyet kell megcéloznia, így viszont a lehetőségek száma csökken.

    Szinte legyőzhetetlen távolság

    Habár vannak a közelünkben is helyek, ahol jelenlegi ismereteink szerint vannak Föld-szerű bolygók (Robinson említi az Alfa Centauri és a Tau Ceti csillagrendszereket), de ezek legalább 10-15 fényévre vannak tőlünk, ami jelenlegi technológiánkkal még igencsak nagy távolságnak számít. Az író ezt le is vezeti egy könnyebben megfogható mértékegységgel, a méterrel. Ha a Föld és a Nap közötti távolságot 1 méternek vesszük, a legközelebbi csillagrendszerek így is 800 km-re vannak tőlünk.

    [the_ad_placement id=”04″]

    Több generációnak kéne utaznia

    Robinson szerint a legközelebbi csillagrendszerekhez (a regény miatt ő a Tau Cetit hozza példának) való eljutás egy többgenerációs misszió. Ha az űrhajó képes lenne fénysebességgel utazni, még akkor is eltartana az út legalább 150-200 évig. Viszont ha egy ilyen küldetésbe mégis belevágna az emberiség, akkor rengeteg további problémával kellene szembenéznie, amelyet talán csak azzal lehetne orvosolni, hogy egy több ezer fős működő társadalmat rendeznek be az űrhajón. Mivel külső segítség nem lenne az űrhajó számára, így a felmerülő problémákat közösségnek kellene megoldani. Mivel az utazás tovább tartana egy emberöltőnél, sőt, gyakorlatilag lennének olyan emberek a hajón, akik ott születnek, nőnek fel és halnak is meg – úgy, hogy sosem pillantják meg új otthonukat. Ezért szükség volna tanárokra is, akik folyamatosan nevelnék fel az űrhajó társadalmából a következő nemzedéket, akik folytatnák a küldetést. Emellett pedig további más szervezetekre (pl. egészségügyi dolgozók és rendfenntartók) is szükség volna, akik működtetnék a közösséget.

    Az igazi kihívás csak a célba érve kezdődik

    Azonban a problémák itt még nem érnek véget. Milyen lehetőségeink lennének, ha elérné a misszió a Földhöz hasonló bolygót? Robinson szerint miután megbizonyosodtak róla az utazók, hogy a bolygón van víz, légkör és a hőmérséklet is megfelelőnek tűnik, akkor kiküldenek egy robotot, ami esetleges mérgező anyagok után kutatna a légkörben. Ezután már csak az a kérdés, hogy a bolygó élő vagy halott-e? Hiába van élet a bolygón, attól még egy földlakó számára nem feltétlen lesz élhető. Ha viszont a bolygó halott, de van rajta víz a megfelelő anyagokkal az élethez, az már sokkal ígéretesebb. Azonban probléma ekkor is akad. A magaddal hozott élőlényekkel be kell népesítened az új helyet, ami eléggé hosszú folyamat, s amíg ez végbemegy (ha egyáltalán végbemegy), addig az emberiségnek továbbra is az űrhajóban töltött évekhez hasonlóan kell élnie az új otthonán.

    Habár egy ilyen küldetés igen kockázatos, és rengeteg a „talán” az elméletben, de ennyi Robinson számára elég volt, hogy megírja legújabb művét, az Aurorát, ami valószínűleg idén júliusban fog megjelenni. Igaz, ahogyan maga Robinson is mondta, a téma nem új, de így a könyv olvasása nélkül is sejthető, hogy eredetivé, izgalmassá tudta tenni azt.

    Scheirich Zsófia

  • Elkészítették a Föld zászlaját

    Egy svéd grafikus megálmodta a Föld zászlaját. Semmi csicsa, egyszerű szimbólumvilág.

    A XX. századi űrversenyben természetes volt, hogy Neil Armstrong az amerikai nemzeti lobogót tűzte ki a Holdra. Mindennél jobban számított akkor, hogy az Egyesült Államok jelezze: az ő országuk küldött először embert égi kísérőnkre.

    Az is természetes, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái szintén nemzeti válljelzést viselnek, felmerül azonban a kérdés: milyen lobogót használjunk majd akkor, amikor meghódítjuk a Marsot? Tekintettel arra, hogy ehhez a nagyszabású projekthez a Föld nemzeteinek legnagyobb koponyáira van szükség, egy szoros nemzetközi együttműködést jelképező lobogó lenne a leginkább helytálló válasz egy marsi expedíció esetében. Egy olyan zászló tehát, amely magát a Földet képviseli.

    És éppen egy ilyen zászlót álmodott meg Oskar Pernefeldt. A svéd tervező-grafikus honlapjáról megtudható, hogy a zászlón lévő gyűrűk egy virágot alkotnak, mely így a Földnek a szimbóluma, ahogyan a kék háttér is egy utalás a kék bolygóra (s tulajdonképpen magára az univerzumra is). Az egymásba fonódó gyűrűk az emberiség egységét jelképezik, számuk pedig a hét kontinensre tett utalás. Oskar Pernefeldt ezekkel a jelképekkel próbálta kifejezni otthonunkat és azt, hogy kik is vagyunk mi, honnan is jövünk és hogy merre tartunk.

    A zászló természetesen nem hivatalos jelkép, a megfelelő szervezeteken múlik majd, hogy használják-e akkor, amikor az ember egy másik bolygóra teszi a lábát…

  • Ilyen lehet egy idegen bolygón – Gyönyörű jelenség Tasmánia partjainál

    Szinte nem evilági, különleges kék fényben izzik a tenger egy Tasmánia partján fekvő városban, Hobartban.

    Tudósok és fotósok hada rohamozta meg az Ausztráliához tartozó Tasmániát, a sziget partján fekvő Hobart városban ugyanis nem mindennapi látvány tárul az érdeklődők szeme elé. A jelenség oka egy Dinoflagellate (Páncélos ostoros) nevű egysejtű élőlény, amely fény bocsájt ki magából, ha megzavarják. Ennek okára még nem jöttek rá a tudósok, de a látvány – főleg, ha tengernyi ilyen kis élőlényről beszélünk – lenyűgöző.

    Lisa-Ann Gershwin medúza szakértő a helyi sajtónak nyilatkozva elmondta: az elmúlt 25 évben jó párszor látott már olyan jelenséget, amikor az élőlények világítottak, vagy fluoreszkáltak (a szaknyelv ezt biolumineszcenciának nevezi), de ilyen gyönyörű látványban még nem volt része.

    (A képeket Blackpaw Photography és Leena Wizz készítette.)

  • Gazdáját követi a repülő robotkamera

    A Lily Camera új szintre emeli mind a selfie készítést, mind a drónnal felvett videókat. Az új eszközt csak feldobjuk a levegőbe, és már követ is minket, profin filmezve minden mozdulatunkat.

    Hogy mi ebben a jó? Ha valami érdekes helyen járunk, vagy valami izgalmas tevékenységet végzünk, segítség nélkül le tudjuk filmezni magunkat – ráadásul mozgás közben, nagy felbontású légifelvétel formájában. A repülő kamerát reklámozó videó remek példákat hoz ilyen helyzetekre: síelés vagy vadvízi kajakozás közben más módszerrel elég nehezen tudnánk olyan felvételt készíteni magunkról, ami végigkövet az utunkon.

    A trükk roppant egyszerű: a Lily Camera gazdája egy nyomkövetőt tesz a zsebébe, vagy rákapcsolja a csuklójára, a drón pedig GPS segítségével a nyomába ered.  Plusz a szerkezet komputere megtanulja tulajdonosa arcát is, hogy fókuszban tudja tartani.  Mind a nyomkövető, mind a drón vízálló és valamennyire a durvább landolást is bírja. A kamera természetesen HD felbontásban dolgozik, képes akár lassított felvételek és fotók készítésére is.

    Az eszköz még az idén, néhány hónap múlva kerül a boltokba, várhatóan 899 dolláros áron, de az előrendelők már 499 dollárért is hozzájuthatnak.

  • Star Trek tisztje van a Nemzetközi Űrállomásnak

    Samantha Cristoforetti olasz asztronauta lett az internet új sztárja. A női űrhajósnak 493 ezer követője van a Twitteren. Nem véletlenül…

    Cristoforetti nem csak attól különleges, hogy ő az első olasz nemzetiségű női űrhajós. Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Chris Hadfield mintájára igen aktív a közösségi médiában és a mindennapjairól oszt meg érdekességeket. A mindennapjait pedig a Nemzetközi Űrállomáson tölti…CEGKuy7VIAARhFN

    Az már szinte megszokott tőle, hogy űrbéli fotóval kíván jó éjszakát követőinek, közösségi tevékenysége azonban nem merül ki ennyiben. Videóiban szabályos tárlatvezetést tart a Nemzetközi Űrállomáson. Bemutatja és elmagyarázza azokat a dolgokat, amikre mindannyian kíváncsiak vagyunk, így például azt, hogy hogyan végzik a dolgukat az asztronauták a súlytalanságban, vagy hogy hogyan tudnak venni egy frissítő zuhanyt az űrállomáson.CEQzVYhW0AIl1r0A 38 éves Cristoforetti a sci-fi rajongóknak is kedvében járt, amikor olyan selfie-t osztott meg, amelyen Star Trek egyenruhában látható. Később ugyanebben dresszben kortyolta a speciális, zéró gravitációs csészéjéből az űrben főzött kávéját, majd posztolt egy fotót a Balatonról is.

    Cristoforetti szinte minden közösségi oldalon jelen van, de a honlapján is követni lehet az olasz asztronauta rendkívüli hétköznapjait.

  • Egy fánk dicső űrutazása

    Időről időre mindig végigsöpör a közösségi médián valami új őrület, az extrém vasalástól kezdve a jeges vizes hidegzuhanyig, A legújabb mánia azonban igazán XXI. századi: hétköznapi dolgokat kell feljuttatni az űrbe.

    Nemrég beszámoltunk róla, hogy két Star Wars rajongó egy játék X-szárnyút küldött fel, de az egyre terjedő mozgalom most leginkább az ételekről szól. A YouTube-on számtalan fiatal videóját találni, akik megpróbáltak valamilyen ennivalót eljuttatni a sztratoszféra határára: utazott már pizza, hamburger és még sör is. Legutóbb pedig egy fánkra került sor.

    Két svéd fiú úgy döntött, hogy az égbe küld egy epres fánkot, fagyott állapotban, egy hozzácsatolt meteorológiai ballon segítségével. Az utazást videóra vették és persze fel is töltötték az internetre, mások szórakoztatására.

    Maga a fánk csak a sztratoszférán kívülre jutott el. Technikailag ez nem a világűr, de igencsak közel járt hozzá a péksütemény. Útjának befejezése után vízbe esett, ahol a Svéd Tengeri Mentőszolgálat találta meg, majd juttatta vissza a fiúknak a sütit. A svédek ezután a lehető leglogikusabb lépést tették meg: megették a fánkot. Az ízét úgy jellemezték, hogy „földönkívüli”.

    Vajon mi lesz a következő? Egy sushi vagy egy baklava? Esetleg egy hotdog? Egy megfelelő ballonnal minden lehetséges, csak a jövőbeli kísérletezők ne felejtsenek el engedélyt kérni – ugyanis engedély nélkül semmit sem lehet felküldeni az űrbe.

    Scheirich Zsófia