Kategória: Irodalom

  • Áldott legyen méhednek gyümölcse

    „És látá Rákhel, hogy ő nem szűle Jákóbnak, irigykedni kezde Rákhel az ő nénjére, és monda Jákóbnak: Adj nékem gyermekeket, mert ha nem, meghalok. Felgerjede azért Jákób haragja Rákhel ellen, és monda: Avagy Isten vagyok-é én, ki megtagadta tőled a méhnek gyümölcsét. És monda ez: Ímhol az én szolgálóm Bilha, menj be hozzá, hogy szűljön az én térdeimen, és én is megépüljek ő általa. Adá tehát néki az ő szolgálóját Bilhát feleségűl, és beméne ahhoz Jákób. És teherbe esék Bilha és szűle Jákóbnak fiat.”

    Mózes 1. könyve: 30: 1-5.

    Lydia nevelőnő a leendő szolgálólányoknak magyarázza épp el, hogy örüljenek, amiért termékenyek és gyermekeket nemzhetnek úgy, ahogy azt Rákhel szolgálója, Bilha is tette. Ez bizony kiváltság, Isten ajándéka. Egy növendék, Janine kineveti az egészet, azonban engedetlenségéért oldalába sokkolót kap, majd elviszik valahová, ahonnan megtört, zavarodott emberként tér vissza. Ehhez hasonló erős jeleneteket kapunk a Hulu új sorozatában, A szolgálólány meséjében.

    vlcsnap-2017-05-01-12h39m16s588

    A sorozat Margaret Atwood kanadai írónő 1986-os, azonos című regénye alapján készült. A történet egy olyan Amerikában játszódik, ahol egy vallási fanatikusokból álló szervezet uralkodik (ez a Gilead Köztársaság). Sajátos rendszerükben a nőket több, férfiaknak alárendelt kasztba osztják. A hierarchia élén a feleségek állnak, nekik és férjüknek szolgálnak a márták és a szolgálólányok. Előbbiek főleg háztartásibeli feladatokat látnak el, utóbbiak pedig azok a „kiváltságosak”, akik nemzőképesek maradtak, így azért felelősek, hogy biztosítsák az utódlást. Gilead világát egy ilyen szolgálólány, Offred (magyarul Fredé) szemén keresztül ismerjük meg.

    vlcsnap-2017-05-01-12h41m40s585

    Habár a regény kicsit több, mint 30 éve robbant be a köztudatba (1986-ban Nebulára jelölték, ’87-ben pedig Arthur C. Clarke-díjat kapott), mondanivalója még mindig aktuális (valahol nem csoda, hogy napjainkban kapott egy újabb feldolgozást). Gilead világa fiktív, azonban számos, a 21. században is gyakori eseményt dolgoz fel. Gondolhatunk a Közel-Keletre vagy Ázsiára, de elég, ha csak a nagyon civilizáltnak gondolt országainkban nézünk szét. A Hulu adaptációja társadalmunk mindennapos eseményeire játszik rá nagyon erős, groteszk jeleneteivel. Talán nincs is abszurdabb rész a pilot epizódban Offred feladatának „teljesítésénél”, amiben egyházi kórus szól Mr. Waterford és Offred aktusa alatt, miközben Mrs. Waterford közvetlen közelről nézi őket (az egyértelmű Rákhel-Bilha párhuzamról nem is beszélve). Hasonlóan groteszk, amikor a vörös ruhás lányok halálra vernek egy állítólagos erőszaktevő férfit, miközben még élénken előttünk van az a jelenet, amelyben Janine-nel elhitetik, hogy csakis ő tehet arról, hogy a hozzá betörő férfiak megerőszakolták. A józan ésszel teljesen ellentmondásos, ahogy az a „jó” diktatúráknál szokás.

    vlcsnap-2017-05-01-12h42m50s664

    Egy ponton bukik nagyot a Hulu adaptáció, mégpedig a narráción. Aki olvasta a regényt tudja, hogy Offred múltját és a világot, amiben élnie kell, csak apránként ismerjük meg; maga a főhősnő dönti el, hogy épp mikor miről beszél. A sorozat, az 1990-es filmhez hasonlóan az eredeti nem lineáris narrációt egy többé-kevésbé lineárisra váltja. Így már az első percekben tudjuk, Offred miért került Waterfordékhoz, napi rutinja bemutatását pedig folyamatos flashbackek szakítják meg. Van ennek is célja, jobban megismerjük a nő múltját és Gilead fundamentalista rendszerét. Azonban ezzel a megoldással pont a könyv narrációjának lényege vész el: a sorozat túl direkt, nem érezzük a narrátor szuggesztív voltát és megbízhatatlanságát (a regényben Offred nagyon gyakran nem biztos benne, hogy mi volt valóság és mi nem). Emellett, mivel az sorozat eleje főleg Offredre koncentrál, elhanyagolja a jelen történéseit, az első rész alapján nem derül ki, hogy mi fog történni. Igaz, egy pilotnak fontosabb feladata bemutatni az alaphelyzetet és a főszereplőt, de nem ártana némi információmorzsát is elszórnia a jövőbeli történésekről, hogy a néző úgy érezze, van miért maradnia.

    vlcsnap-2017-05-01-13h34m58s923

    Az 1. rész alapján nem hozta az elvártakat a Hulu sorozata. Amiben erősebb a korábbi adaptációhoz képest, az a képi megjelenítés, Gilead is kellően borzalmasra sikeredett, a történet elmesélésében azonban nem mer kísérletező lenni. Még 9 epizód vár ránk, hogy kiderüljön, hogy lesz-e ennél jobb A szolgálólány meséje.

  • William Gibson új regényen dolgozik

    William Gibson a New York Timesban jelentette be, hogy új regényen dolgozik. A címe Agency, amiből kiderül, milyen lenne az Egyesült Államok Hillary Clinton elnöksége alatt, és milyen lesz London a 22. században. Külföldön 2018 januárjában jelenik meg, a Berkley gondozásában.

    Alexandra Alter szerint Gibson regényei hátborzongatóan profetikusak, elég csak első könyvére, a Neurománcra gondolni, amiben már 1984-ben felvázolta a cyberspace, azaz a kibertér fontosságát. Sőt, magát a kifejezést is neki köszönhetjük, a cyberspace ugyanis először a „Burning Chrome” novellájában tűnt fel.

    Azonban most készülődő regényében nem csak a jövőt vizsgálná, hanem jelenünk egy alternatív változatát vázolja fel. Az Agency két történetszálon fog futni: az egyikben a 2016-os amerikai választásokat nem Donald Trump, hanem Hillary Clinton nyeri, a másikban pedig a poszt-apokaliptikus Londont ismerhetjük meg. Az amerikai szálban egy fiatal nőt, Verityt fontos feladattal bíznak meg San Franciscóban: egy platform független, személyes avatart kell tesztelnie. Eközben a távoli jövőben időutazás segítségével próbálják figyelmeztetni a múltbéli embereket a közelgő kataklizmára.

    Habár a készülődő Agencyt Gibson először önálló kötetnek szánta, és valószínűleg lehet majd más műveitől függetlenül is olvasni, a regény bizonyos pontjaiban kapcsolódik A perifériához. Például az időutazás módja hasonló lesz a 2014-es könyvben látottakhoz.

    Gibson új műve izgalmasnak ígérkezik. Végre egy könyv, ami máris reflektál a közelmúlt eseményeire – 2018. január 16-án pedig ki is derül, hogyan kell mindezt sci-fi íróként csinálni.

  • Rendből káosz – Erdész Róbert az új Galaktikában

    Éreztük már úgy, hogy eltörpülünk az univerzum nagysága mellett? Hogy cseppként tengődünk a végtelenség óceánjában? Az emberek hajlamosak ezt és meglepő módon ennek gyökeres ellentétét is hinni. Sokszor úgy érezzük, múló létünk csupán átmeneti ezen a világon. Máskor pedig úgy véljük, mi vagyunk a világ teteje és középpontja, hogy körülöttünk forog a világmindenség. Minden csak miattunk történik, és minden a mi tökéletes irányításunk alatt van.

    Erdész Róbert Hol vagytok? című novellája majd elveszi ezt a kedvünket! A Galaktika 325. számában olvashatjuk a művet, mely a világmindenség elmúlásáról szól. De főképpen a miénkről, az emberekéről.

    A rövid történetben emberek egy csapata tízezer év múltán visszatér a Naprendszerbe, hogy felvegyék a kapcsolatot az ultra-modern emberiséggel. Időközben az emberek továbbköltöztek a Földről, s meg sem álltak a Marsig. Azonban a felfedezők a vörös bolygón sem találják nyomukat az „ősöknek”.

    Végül mégis rábukkannak az elveszettnek hitt népre, de egyáltalán nem azt kapták, mint amire számítottak. Az emberiség azóta átalakult, megváltozott, és hosszasan folyhatna a vita arról, hogy emberek maradtak-e egyáltalán.

    68021164-chaos-wallpapers

    A tudományos hírekben gyakran olvashatjuk, hogy itt megsemmisült egy galaxis, ott szupernóva következtében lett vége két csillag életének. Az univerzum folyamatosan változik, alakul. A szó laza értelmében életet teremt, majd könnyedén elveszi azt. Aszteroidák csapódhatnak bolygókba, kialhat több milliárd éves fénye egy központi csillagnak, de egyéb, számos módon vége lehet az űrbéli testeknek. És mindez érdekli a világegyetemet? Aligha. Végtelenségét (vagy véges végtelenségét) ép ésszel képtelenség felfogni, de a folyamatosan pusztuló égitestek alap elemei talán máshol, máskor összeállhatnak és évmilliárdok alatt új planéta fejlődhet ki belőle. A rendből mindig káosz lesz, s a káoszból mindig megtalálja a módját az univerzum, hogy rend legyen; még ha átmenetileg is.

    Az univerzum egyetemes káosza alól az emberiség sem lesz kivétel. Földtani korokhoz mérten is jócskán fiatalnak számít maga az emberi faj. Fejlődésünk, individualitásunk azonban elvitathatatlan. Az elmúlt ötven-hatvan évben az általunk készített technológiai innovációk hatványozottan többet fejlődtek, mint az azt megelőző kétszáz évben.

    Egyszer azonban mindennek vége lesz. Mint ahogy valamikor a jövőben vége lesz a mostani értelemben vett emberi fajnak is. Ahogy évmilliárdok múlva vége lesz a Földnek, a Napnak, sőt az egész Naprendszernek. Majd vége lesz a Tejútrendszernek, az Andromeda galaxisnak, a környező csillaghalmazoknak, a fekete lyukaknak, a szuperklasztereknek; szóval mindennek. Bekövetkezik a tökéletes semmi.

    Nem tudni, hogy az embereknek mennyi idejük van még hátra. Lehet, hogy egyszer valóban elhagyjuk szülőbolygónkat, és meghódítjuk a csillagokat. Űrközi néppé válva kirajzunk mindenfelé, ahol megkezdődik saját, önálló törzsfejlődése fajunknak, és ki tudja: talán csápokat növesztünk, tíz szemünk lesz, nyolc végtagunk, vagy szuperokos masszává válunk. Ezeket előre nem tudhatjuk, de egy hosszas merengést talán mindenképpen megér mivé alakulhatunk akár egy millió esztendő elteltével.

  • Jeff Carlson az új Galaktikában

    Jeff Carlson nevét remélhetőleg a magyar olvasók is hamarosan megjegyzik. Idén, a Könyvfesztiválra érkezik először magyarul Frozen Sky (Fagyott égbolt) című regénye, mely egy lehengerlő sci-fi trilógia nyitódarabja. Az író eddigi munkásságáról korábban itt írtunk. Azonban egy írásával már megismerkedhetünk a Galaktika 325. számában, mely a Nyomás címet viseli. A Nyomás egyike annak a tizenhat rövid történetnek, mely a Long eyes and other stories című novelláskötetében található.

    A Nyomás Carlos Garciáról, egy fiatal tengerészgyalogosról szól, aki feladja emberi mivoltát annak érdekében, hogy családját biztonságban tudhassa. Önként jelentkezett, hogy hal-szerű lénnyé változtassák, és így nem mellesleg felfedezhesse az óceán csodálatos világát. A feladat elvállalása azonban kihatott házasságára is. Mind amellett, hogy megélhetést biztosított ezzel családjának, nem volt otthon, hogy testben és lélekben is gyermekei és felesége mellett állhasson. Nem utolsó sorban Carlos élvezte a búvárkodásokat, tehát felfedezhető némi önzőség is tettében. Felesége azzal vádolta később, hogy az átváltozás csakis saját magáért csinálta.

    Végül bekövetkezik egy baleset is. Környezetvédő aktivisták támadják meg a bázist, ahol Carlost „átváltoztatták”, mindeközben ő maga éppen a víz alatt tevékenykedett. A szerencséjén múlott, de megúszta a támadást, és végleg eltűnt a sötét óceán mélyén.

    ocean

    A szülők gyakran bármit képesek megtenni családjukért, gyermekeikért. Általában viszont ez a „bármi” lesz az, amiért a védelmezni kívánt családtagok eltávolodnak tőlük. Mindent feláldozva a nagyobb jó érdekében képesek az emberek önmagukból kifordulva bármilyen őrültséget véghez vinni. Akár mélyről fakadó bestiális ösztönök is eluralkodhatnak rajtuk, amivel talán többet ártanak, mint amennyit segíteni szeretnének.

    A Nyomás gondolkodásra sarkallja az olvasót. Az egy dolog, hogy a jövőben akár képesek lehetünk ilyesfajta transzformációkat végrehajtani magunkon, mint ami a műben szerepelt, de vajon mindez megéri? Milyen erkölcsi, etikai, filozófiai, vagy épp vallási kérdéseket vethet fel egy ilyen beavatkozás? Ki mondja meg hol a határ? Természetes evolúciós fejlődésünk lenne ez, kihasználva a fejlett technika nyújtotta lehetőségeket, vagy szentségtörés Istennel szemben? Ezeket a kérdéseket szerencsére még nem kell eldöntenünk, de akár már a mi életünkben is előfordulhatnak ilyen törekvések, melyek alapjait, törvényszerűségeit időben meg kell vitatni. Nem is olyan régi hír, miszerint kutatóknak sikerült emberi sejtet ültetni disznóba, ezzel hibrid embriót hozva világra. Természetesen a világsajtó felhördült a hír hallatán, de ennyire ez a helyzet sem fekete vagy fehér. A tudomány és a fejlett orvoslás szempontjából ez kimagasló teljesítmény. Új szövetek, vagy akár szervek hozhatók létre egy ilyesfajta beavatkozás során. Azonban erkölcsi vonzatát tekintve hagy némi gondolkodni valót az eset.

    Egyelőre viszont jóval emberibb, hozzánk közelebb álló kérdéseken gondolkodhatunk a mű kapcsán. Mi az az áldozat, melyet még érdemes meghozni családunkért? Hiszen, ha mindenünket beáldozzuk értük, mi marad belőlünk? Mi marad meg lényünkből, ami miatt velünk vannak elsősorban? Hol válik önzőségbe az általunk önzetlennek hitt áldozat? Vajon az élet anyagi vonzata a fontosabb, vagy a feltétel nélkül szerető család? Markáns, erős kérdések, melyekre nincsenek egyértelmű válaszok, de talán Carlson novellája képes pár percre megállítani az olvasót, hogy elmerenghessen néhány igazán fontos, emberi problémákon.

  • A sci-fi robinzonád – A Viking visszatér

    Az idei Könyvfesztiválra érkezezik a Zsoldos Péter életműsorozat első kötete, A Viking visszatér a Metropolis Media gondozásában. A regény először 1963-ban jelent meg, a maga korában igazán frissnek ható mű volt, azonban Zsoldos ötletei és történetei olyan merészek, hogy a mai olvasó számára is izgalmasak és egyediek.

    200px-Zsoldos_Péter_(1930-1997)
    Zsoldos Péter (1930-1997)

    Zsoldos Péter a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd pszichológusnak tanult az ELTE-n, 1956-tól pedig a Magyar Rádió munkatársa is volt. A magyar sci-fi közönség azonban nagyszabású regényeiről ismeri. Élete során 7 regényt írt, munkásságát több díjjal is elismerték (pl. Eurocon-díj, Arany Meteor-díj), 1998-ban pedig az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata róla nevezte el Magyarország egyetlen science fiction díját, amelyet minden évben a legkiemelkedőbb műveknek ítélnek oda.

     

    Első regénye A Viking visszatér volt 1963-ban. A történetben Gregor Man és társai az űrhajójukban, a Vikingben fellépő műszaki hiba következtében nem tudnak visszatérni a Földre, kénytelenek egy ismeretlen bolygón landolni. A leszállás után egy vihar elsodorja Gregort a Viking legénységétől. Így egyedül kénytelen helytállni az ismeretlen bolygó erőt próbáló környezetében. Kalandjai során mellészegődik egy helybéli Nogo. Gregor, négyévnyi kényszer ittlét után új társával együtt próbál a Viking nyomára bukkanni; azonban ehhez szembe kell nézni a helyiek nem túl barátságos fogadtatásával és a bolygó szélsőséges környezetével is.

    Zsoldos Péter A viking visszatér
    A regény a Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadásában

    Szentiványi Jenő robinzonádnak nevezi Zsoldos regényét a második kiadás utószavában. Daniel Defoe Robinsonjához, vagy – hogy egy közelebbi, sci-fisebb példát hozzunk – Mark Wattneyhoz hasonlóan Gregor Man is egyedül próbálja kiállni a számára teljesen ismeretlen bolygó csapdáit. A regény sci-fi mivolta ellenére azonban több rokonság fedezhető fel a Robinson Crusoe-val. Az alaphelyzeten túl ott van a Pénteknek megfeleltethető Nogo, a húsevő, primitív emberfalkához tartozó hűséges társ. További elemek (pl. a bolygó a világegyetem óceánjában, ahogy Szentiványi írja) is megfeleltethetőek a Defoe könyvével, de nem ez teszi igazán izgalmassá A Viking visszatértet. Sokkal inkább Zsoldos képzelőereje és az a kreativitás, amivel képes korának tudományos elméleteit és  irodalmi trendjeit beemelni, majd könyvéhez igazítani őket. Számos, a mai napig népszerű sci-fi témákkal találkozunk könyvében, mint például az űrhajós odisszeai, földi élet a Naprendszeren túl, a tézis, miszerint azonos feltételek mellett azonos életnek kell sarjadnia, de sok, a már klasszikusnak számító irodalom motívumai is visszaköszönnek: például az őskort idéző bolygóról Sir Arthur Conan Doyle Az elveszett világa juthat eszünkbe, de a korábban sokat emlegetett Robinson Crusoe-t itt is megemlíthetjük.

    Emellett Zsoldos komoly kérdéseket is felvet. Például az evolúció más-más fokán álló emberek között létrejöhet-e barátság, és ha igen, képesek-e együtt dolgozni? Továbbá elmereng az emberiség múltján, jövőjén, a Szentiványi által is sokat emlegetett Robinson-léten: Hogyan képes egyedül helytállni? Mi emeli ki a társadalomból?

    Reméljük, Zsoldos Péter regényét a mai kor olvasói is hasonló élvezettel fogják olvasni, mint jó pár évvel ezelőtt (több, mint 50 éve) a ő kortársai. Aki emberi hősökre és igazi űrkalandokra vágyik némi filozofálással, az mindenképpen tegyen egy próbát A Viking visszatérrel.

    Az új kiadást a Könyvfesztivál ideje alatt 30%-os kedvezményel vehetitek meg a webshopunkban vagy a szerkesztőségünkben más újdonságainkkal együtt!

  • A BBC China Miéville regényből készít sorozatot

    Nemrég jelentették be, hogy a BBC 2 sorozatot készít China Miéville méltán híres regényéből, a The City and the City-ből.

    A 2009-ben megjelent könyv a weird fiction és a krimi különös keveréke. A történet főhőse Tyador Borlú, aki az európai városállamban, Besźelben nyomozó. Egy külföldi diák, Mahalia Geary ügyében kezd nyomozni, akit eltorzult arccal, holtan találtak Besźel egyik utcájában. A nyomozás során Borlú kideríti, hogy Gearynek köze van a Besźel és annak ikervárosa, Ul Qoma között feszülői politikai és kulturális ellentétekhez. Borlú, hogy megoldja az egyre rejtélyesebbé váló ügyet, saját otthonában, majd Ull Qoma-ban, a helyi rendőrség segítségével igyekszik felderíteni az ügy részleteit. Mindeközben egy harmadik, csak történetekben létező város is képbe kerül. A végeredmény egy Miéville más regényeihez méltó mű, amit átsző a politikai csatározás és a különösebbnél különösebb helyszínek és szereplők.

    thecityandthecity

    Az eddigi hírek szerint egy igazán komoly sorozatra számíthatunk. A regényt Tony Grisoni (Az ifjú pápa) fogja adaptálni, a rendező Tom Shankland (Kártyavár) lesz. Borlú szerepében a The Walking Deadből ismert David Morrisseyt láthatjuk, továbbá feltűnik még Mandeep Dhillon (24: Élj egy új napért), mint Corwi rendőrtiszt, Maria Schrader (Deutschland 83), mint Ul Qoma nyomozója, és a Penny Dreadfulból ismert Christian Camargo Doctor Bowden szerepében.

    Maga Miéville a következőket mondta a készülődő produkcióról:

    Érdekes és valahol megható is volt látni, hogyan lesz a regényből forgatókönyv, és fantasztikus volt együtt dolgozni Tonyval (Grisoni), Tommal (Shankland) és a többi stábtaggal. Az, amit csinálnak egyszerre ismerős, visszavisz a könyvhöz, de egyszerre a saját munkájuk is. Valami, amit nagyon szeretnék felfedezni. Nagyon türelmetlen vagyok!

    A forgatás Manchesterben és Liverpoolban lesz. A premierről sajnos egyelőre nincsenek hírek, de mindenesetre nagyon izgatottan várjuk, milyen lesz a Miéville könyvén alapuló sorozat. Aki olvasott már a szerzőtől, az tudja, hogy az ő fantáziájának kreálmányai képernyőre kívánkoznak; ennek megvalósításához pedig hozzáértőkre van szükség, ami az eddigiek alapján meglesz.

  • Mikor az emberiség tehetetlen – Virokalipszis könyvajánló

    Dr. Fedina Lídiával a tavaly szeptemberi Galaktika lapjain olvashattak interjút az SF elkötelezett rajongói. A szerzővel a tudományos múltról, a férfi-női írók helyzetéről és új könyvéről, a Virokalipszisről beszélgettünk.

    Fedina 1960-ban született Budapesten. Nem áll távol tőle a tudomány, sőt! Gyógyszerészként végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, mindig érdekelték a fantasztikumok, de sci-fivel csak 2007-ben kezdett el foglalkozni. Előtte forgatókönyvíróként dolgozott magyar egész estés rajzfilmeken. Az irodalommal 1989-ben kezdett foglalatoskodni.

    2007-ben jelent meg első SF regénye, A bűn kódja. A második tudományos fantasztikumra egészen tavalyig kellett várni a szerző tollából, mikor a Metropolis Media gondozásában megjelent a Virokalipszis című baljóslatú jövőt felvázoló alkotás.

    A legelső dolog, amit tehetünk, hogy a Virokalipszist ne regényként fogjuk fel. Ebben a műben nem a szereplők, mint emberek, szakemberek számítanak, nem a főszereplők a lényegesek, hanem a kollektív földi lét. Az emberiség. Mindaz, amit eddig elért fajunk, amire képes még, s mindaz, ami meghaladja a mi gondolkodásunkat is.

    A mű szerint kivételesen az emberiség nem magának köszönheti a világvégét. Senki nem tenyerelt rá a piros gombra, nem volt őrült tudós, aki agyfaló zombivírust szabadított volna bolygónkra. És maga a vírus sem közvetlenül az embert támadja meg. Gyakorlatilag ellehetetleníti a földi létet számunkra. Láncreakciót indít el, és egymásból következnek az ökológiai katasztrófák. Ha kihalnak a növények, nincs fotoszintézis. Ha nincs fotoszintézis, akkor nincs szén-dioxid megkötés. Nem mellesleg így nem lesz termény az állatok és emberek számára. Ha a tenyészállatok nem legelnek, megszűnik egyik legfőbb élelmiszerforrásunk, a hús. A láncolat végén az emberiség totális pusztulása áll.A regény szereplőinek (és magának az emberiségnek) a feladata, hogy megtalálják az ellenszert, vagy legalábbis megfelelő alternatívával szolgáljanak a vírussal szemben.

    virokalipszis-08

     

    A Virokalipszisben egy roppan mélyen gyökerező probléma ütötte fel a fejét: maga a kíméletlen anyatermészet. Mit tesz az ember, ha rajta kívül eső gondok gyűlnek köré? Természetesen megpróbálja megoldani, de ez mindig jóval feszültebb, mintsem saját hibáinkat kijavítani.

    Az emberiségnek már sikerült javarészt kiaknázni a Föld energiaforrásait, tárgyakat s embereket küldtünk a világűrbe. Korábban pusztító vírusokat fékeztünk meg fejlett gyógyszereinkkel, folyókat hajtottunk igába, hatalmas épületeket húztunk fel. Intelligenciánknak köszönhetően mi váltunk a tápláléklánc csúcsává. De van valami, amit még mi sem tudunk legyőzni: az ismeretlent, és a megvadult természetet.

    Mindig akkor vagyunk képesek megoldással szolgálni, ha már ismerjük az alap problémát. Viszont, ha még azzal sem vagyunk tisztában, mi maga a gond, akkor ellene sem tehetünk.

    A Virokalipszis pont erről szól. A regény végig feszített tempóban próbálja bemutatni a világ különböző szegletein, hogyan pusztul el a zöld növényzet, és hogyan igyekeznek a járványügyi dolgozók megfékezni a világvégét. Ennél azonban sokkal több van a háttérben. A vírus kiterjed az emlősökre is, ami miatt az élőlények agresszívvá és vérszomjassá változnak.

    A szerző remekül vegyíti a thrillerre, a klasszikus sci-fire és a horrorra jellemző elemeket. Ezen zsánertípusok keveréke varázsol remek hangulatot a regénynek.

    Összességében a Virokalipszis egy vérbeli SF. A tudomány egyenlő mértékben keveredik a fantasztikummal, ami miatt szinte teljesen hihető a felvázolt világvége. A szerzőnő precízen kimérve adagolta a szakzsargont, és a tudományos adalékot, ezáltal a regény sosem vált tankönyv-ízűvé. A karakterek kidolgozására fordíthatott volna több időt az írónő, hogy megismerkedhessünk a természeti katasztrófa emberi oldalával is, azonban a kerek egészet nézve nem szenvedünk hiányt izgalomban, tudományban, fordulatokban és megrázó sorsokban.

    A Virokalipszis című regényt mindenkinek ajánlom, akik szeretik a szigorú biológiai alapokkal rendelkező történeteket.

     

     

  • SFF afrikai gyökerekből – Nnedi Okorafor

    Nnedi Okorafor azon írónők egyike, akikre manapság a science fiction világban érdemes odafigyelni. 43. születésnapja alkalmából mutatnánk be a nigériai-amerikai írót és sajátos műveit.

    Nnedi-Okorafor
    Nnedi Okorafor

    Okorafor 1974. április 8-án született az Egyesült Államokban két igbo (Afrika egyik legnagyobb etnikai csoportja) bevándorló gyermekeként. Élete nagy részét az USA-ban töltötte, de családjával, később pedig maga is sokszor visszalátogatott Nigériába. Az afrikai és más országokba tett utazások meghatározóak voltak Okorafor számára: történeteiben visszaköszönnek az afrikai gyökerek és egyéb kulturális élményei is.
    Középiskolás évei alatt atletizált, igazi tehetségnek számított; emellett pedig kiemelkedő eredményeket ért el a természettudományi tárgyakban is. Sport karrierjét azonban súlyos gerincferdülése következtében abba kellett hagynia, ekkor tájt kezdett új hobbiba, az írásba. Az új szenvedély meghatározta életét: 2001-ben PhD fokozatot szerzett az Illinois Egyetem (Chicago) angol szakán, jelenleg pedig kreatív írást tanít a Buffalo Egyetemen. Emellett elvégezte a Clarion írói workshopot is.

    Amint befejezte iskoláit, íróként szinte azonnali sikereket ért el. 2001-ben Hudson-Wright irodalmi díjat nyert az „Amphibious Green” írásáért, további novellái vagy rövidebb művei olyan antológiákban és magazinokban jelentek meg, mint a Dark Matter (sci-fi, fantasy és horror antológia kifejezetten afrikai szerzőknek), Strange Horizons vagy a Moondance.

    who_fears_death
    2011-ben World Fantasy-díjat nyert

    Első regényével is viszonylag hamar jelentkezett: egy young adult (ifjúsági) fantasyvel, a Zahrah the Windseeker (2005). Ezt szintén egy fiatalabb olvasóközönséget megcélzó könyv, a The Shadow Speaker (2007) követte. Első, felnőtteknek szánt regénye a Who Fears Death volt 2010-ben; ezzel kivívta a science fiction és fantasy kritikusainak is elismerését. Okorafor a távoli jövő Afrikájába invitálja az olvasót: egy zavaros, poszt-nukleáris holokauszt után vagyunk, Afrikában tömegmészárlásra kerül sor. Az agresszorok, a nuruk a Nagy Könyvet követve eldöntik, el kell pusztítaniuk az okeke népet. A kegyetlen vérfürdőből egy megerőszakolt nő menekül el, aki sivatagi vándorlása során egy különös gyermeknek ad életet: egy lánynak, kinek haja és bőre a homok színére emlékeztet. Ő Onyesonwu, aki nem fél a haláltól. Sorsa, hogy megvédje népét a gyilkosoktól. Okorafor fantasyjét jelölték Nebulára, Locusra, a legjobb regény kategóriában pedig World Fantasy-díjat nyert 2011-ben.

    akata-witch

    A siker után ismét egy young adult regénnyel jelentkezett, ez volt az Akata Witch (2011). A történet főhőse egy 12 éves albínó lány, Sunny, aki Abába (Nigéria) kerül. Más korabéliekhez hasonlóan próbál beilleszkedni új környezetébe és túlélni az iskolai teendőket, az élete azonban 180 fokos fordulatot vesz, amikor összebarátkozik Orluval és Chichivel. A két gyerekkel a leopárdok emberek világába jut, ahol a legnagyobb hibád a legnagyobb erényedé válik. Az új helyet és a mágikus képességeket felfedezve a három fiatal, később Sashával kiegészülve megalkotják az Oha kört, hogy így közös erővel vehessék fel a küzdelmet a gonosz Otokotóval.
    Az Akata Witchnek a Who Fears Death-hez hasonlóan pozitív fogadtatásban volt része. Sokan a az „afrikai Harry Potterként” emlegették, Andre Norton-díjat nyert ifjúsági kategóriában és jelölték James Tiptree Jr-díjra is. A történet nem marad folytatás nélkül sem: 2017 nyarán jelenik meg a második rész, az Akata Warrior.

    Binti-Nnedi-Okorafor
    2016-ben a Nebula -és Hugo-díjat is elnyerte

    Okorafor művei közül még érdemes kiemelni a Lagoon (2014) című sci-fijét, de a tavalyi év díjátadóira való tekintettel a Binti (2015) kisregényről lesz szó a továbbiakban. A történet főhőse Binti, aki egy különös, szinte elzárva élő afrikai törzs tagja. Kivételes matematikai képességekkel rendelkeznek, hasznos szerkezeteket szerelnek össze, de megvannak a saját szokásaik is, amiket sosem adnának fel. Ilyen a borítóképen is látható rézszínű por Binti bőrén, amit védelemként kennek magukra a himbák.
    Egy nap Binti egy nem mindennapi lehetőséget kap: meghívják az Oomza Egyetemre, a galaxis legjobb felsőoktatási intézményébe. Családja és barátai tiltakozása ellenére is belevág élete legnagyobb kalandjába. Azonban ez előre nem látható következményekkel jár: váratlan veszélyekkel kell szembenéznie, fel kell adnia szeretteit, kultúráját és akár önmagát is.

     A sorozat első része elég cselekményes, fontos témák is szóba kerülnek (pl. rasszizmus), de a Binti igazi erőssége a karakterben van. Okorafor teljesen hitelesen mutatja be, hogy egy ember hogyan is próbál különböző kultúrák között életben maradni, és végül azt is megmutatja, mivé is válunk egy ilyen élmény után. Emellett 90 oldalban olyan hangulatos világot teremt az írónő, ami simán felér a nagy terjedelmű sci-fi vagy fantasy regényekhez. Nem is csoda, hogy egy ilyen erős és különleges mű tavaly szinte az összes jelentős sci-fi díj jelöltlistáján szerepelt, legjobb kisregény kategóriában pedig Hugót és Nebulát kapott. Az év elején jelent meg a kisregény folytatása, a Home, ami remélem, hasonló fogadtatásban részesül.

    Aki nem mindennapi sci-fi és fantasy történetre vágyna sok kulturális csemegével, annak szívből ajánlom Nnedi Okorafor műveit, még ha egyelőre csak angolul érhetőek el. Az írónőnek pedig boldog születésnapot kívánok és reméljük, a jövőben még sok jó történettel ajándékoz meg minket.

  • X-Akták képeskönyv készül gyerekeknek

    Chris Carter misztikus-űrlényes sorozata 1993 és 2002 között futott a képernyőkön, de a FOX 202 rész után levette műsoráról a produkciót. Aztán kaptunk két filmet, 2016-ban pedig megjött az X-Akták 10. évada is, mely rendkívül nagy sikert aratott mind a régebbi nézők, mind pedig a kritikusok köreiben. Így nem is csoda, hogy 2018-ban jön a széria következő etapja.

    Az X-Akták univerzumát láttuk már többféle módon kibővítve, volt például két olyan könyv, mely a főszereplők eredetsztorijával foglalkozott. Ebben Mulder és Scully tinik voltak. Most azonban egy mondhatni még meglepőbb irányról számolhatunk be, hiszen augusztus végén X-Akták gyerekkönyvet adnak ki angolul. A The X-Files: Earth Children Are Weird című képeskönyvnek főleg azok a geek szülők örülnek majd, akik szeretnék bemutatni gyerekeiknek ezt a két kultikus karaktert, persze a rémálomszerű lények nélkül, melyek a tévésorozatot és a filmeket uralták.

    A könyvben Mulder és Scully maguk is gyerekek, és a kertben sátorozva lelnek néhány furcsaságra, és hát mivel azért fiatal koruk ellenére csak az X-Akták főszereplőivel van dolgunk, a rejtély nyomába erednek. Az Earth Children Are Weird sztorija szerint Scully szokásához híven köti majd az ebet a karóhoz, hogy van racionális magyarázat a nem hétköznapi fényekre és hangokra, míg Mulder meg lesz győződve arról, hogy űrlények zavarták meg a játékukat.

    Az efféle rebootoknak legalább értelme is van, és egy esetleges magyar fordítás biztos nagyot tarolna Magyarországon is. Alább mutatunk még néhány illusztrációt a könyvből, iszonyú aranyosak, meg kell hagyni.

    x-files-konyv2 x-files-konyv3

  • Megmutatjuk a Könyvfesztiválos borítóinkat

    Elismerjük, kicsit megcsúsztunk legújabb Stalkerünkkel, így ezzel együtt összesen öt újdonsággal felszerelkezve érkezünk a 2017-es Könyvfesztiválra, ami idén április 20 és 23 között kerül megrendezésre a Millenárison. Most pedig  megmutatjuk a már előzetesen bejelentett újdonságok borítóit.

    Vaszilij Orehov: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta terület

    Hemul, a kommandós kiképzőből lett sztalker azt hiszi, ismét „csak” egy ígéretesen induló vadásztúrára indul, a Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra jár az ember. Vaszilij Orehov S.T.A.L.K.E.R.-trilógiájának első része Aleksandr Rudenko borítójával fog megjelenni.

    Stalker-05_05

     

    A&B Sztrugackij: Fiú a pokolból

    A fiú a pokolból tulajdonképpen két olyan Sztrugackij-kisregény (A fiú a pokolból, A kölyök), melyek ilyen formában eddig nem jelentek meg könyvben magyarul. A könyv átdolgozott és kiegészített fordítása a kisregényeknek; olvasási sorrendben pedig a Delelő-univerzum nyolcadik és kilencedik darabja egyben (A lakott sziget után és Válaszd az életet előtt helyezkedik el).


    Fiú a pokolból_cover-01-02 (1)

    Jeff Carlson:  Fagyott égbolt

    Ha sarkítani szeretnénk, mondhatnánk azt is, hogy a Fagyott égbolt története ott indul, ahol az Európa-rejtély című film véget ér. Tudósok maroknyi csapata intelligens élet nyomait fedezi fel a Jupiter egyik holdján, az Európán és ettől olyan (szó szerint) földöntúli izgalomba kerülnek, hogy meggondolatlanul teszik meg az első lépéseket az ismeretlen faj irányába. Miben nyilvánul meg az Európa lakóinak intelligenciája? Hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot? Mitől lesz valaki idegen, aki különböző? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Fagyott égbolt. A könyv eredeti borítóját fogjuk átvenni.

    frozen sky 1

     

    Dennis E. Taylor: MI, Bob

    Bob eladta software cégét és arra készül, hogy élvezze az életet, kiélje igazi geek énjét. Az élet fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó… aztán a 22. században ébred, mint mesterséges intelligencia, akit arra kényszerítenek, hogy lakható bolygókat kutasson fel. A teste az államé, személyiségét egy hardware-re töltötték és abban sem biztos, hogy tényleg az-e, akinek hiszi magát. Így csöppen bele Bob élete legizgalmasabb és leglehetetlenebb űrkalandjába. A MI, Bob egy igazi agyeldobós sci-fi, amihez a következő borítóval készülünk.
    Légiónyi Bob-07_02

    Zsoldos Péter: A viking visszatér

    Tavaly bejelentettük, de akkor sajnos nem valósult meg, idén viszont tényleg belevágunk a Zsoldos-életmű gondozásába. A sorozathoz, melyből évente 3 könyvet tervezünk kiadni egységes, minimalista stílusú borítót szerettünk volna. Nagyon kíváncsiak vagyunk, nektek hogy tetszik ez az irány.

    a viking visszatér