Kategória: Irodalom

  • Nemsokára jön a Kifordított világ, mutatjuk a külföldi borítókat!

    Októberben érkezik a Kifordított világ, Christopher Priest 1974-ben megjelent regénye, mely publikálásának évében elnyerte a Brit SF-díjat, ’75-ben Hugóra jelölték, később pedig arra inspirálta China Miéville-t, hogy megírja a Vastanácsot.

    A könyvben egy idegen bolygó egész városa és annak lakói is állandó mozgásban vannak. A város mérnökeinek legfontosabb feladata, hogy újabb síneket fektessenek le miután a régieket felszedték, így biztosítsák a folyamatos haladást. A legtöbb lakó nem tudja, hogy a város mozog, hiszen még nem léptek ki a városfal határán túl.

    Helward Mann ennek a Föld nevű városnak a lakója. Amikor eléri a hatszázötven mérföldes kort, elhagyja a neveldét, és ünnepélyes keretek között befogadják a Jövőfelderítő céhbe. Ezt követően életében első ízben kilép a város falai közül. A Sínfektető céhhez kerül gyakorlatra, és ekkor döbben rá, hogy a várost mozgatják. Folyamatosan haladnia kell, hogy ne maradjon le túlságosan egy optimum nevű, titokzatos valami mögött. Helward egyre többet tud meg a világról, de ezzel párhuzamosan mind, több olyan dologról szerez tudomást, amit egyáltalán nem ért, és az elöljáróitól hiába vár magyarázatot.

    A Kifordított világ fontos történet az időről és térről, egy különleges regény, mely bemutatja, hogy az emberi lények miképp teremtik meg saját szenvedésük feltételeit, s ezzel párhuzamosan mégis hogyan válnak képessé arra, hogy ettől az általuk kreált rabságból felszabaduljanak.

    Egy kis ízelítő abból, hogy más nyelveken milyen borítókkal jelent meg Christopher Priest regénye:

    angol:

    invetred1

    inverted2

    inverted3

     

    bolgár:

    inverted4

    finn:

    invetred5

    francia:

    inverted6

    héber:

    inverted7holland:

    inverted7lengyel:

    inverted10német:

    német_invetredolasz:

    olasz_invetredorosz:

    orosz_invetredromán:

    román_invertedspanyol:

    spanyol_invertedsvéd:

    svéd_invetredszerb:

    szerb_inverted

    A fordítással már majdnem elkészült Szente Mihály, a magyar borítóval is hamarosan jelentkezünk!

     

  • Most a fiataloké a főszerep – VarázsŐrség

    Az Éjszakai őrség 1998-as megjelenése óta az Őrség univerzum hatalmas utat járt be. A hatrészesre hízott alapsorozaton túl számos tehetséges író adta saját ötleteit a Szergej Lukjanyenko által megteremtett világhoz, mások pedig magával a mesterrel álltak össze egy-egy kötet erejéig. Példának mondhatnánk kiadónknál megjelent könyveket, mint a Más Őrség vagy a Vlagyimir Vasziljev által jegyzet köteteket, vagy a legújabb regényt, amit Lukjanyenko Arkagyij Suspanovval írt közösen: a VarázsŐrség.

    Értelmezhető egyfajta kiegészítő kötetként, egy 5/1-es rész, ami az Alkonyi őrség és az Utolsó őrség közötti időszakban játszódik, Moszkvától nem messze. A főszereplő Dmitrij Dreher Másféle irodalomtanár, aki cselekmény középpontjában is álló Fénypárti és Setét gyerekek számára fenntartott iskolában tanít. Egyik osztályában hét alacsony szintű Másféle válik a kedvenc tanítványaivá, akik A holt költők társasága című film után szabadon „holt költőknek” nevezik magukat. Ebbe a közösségbe kerül be Anna Golubjova, a dzsinn is, és megjelenésével együtt különös események egész sorozata indul meg. A „Másféle irodalom”-ban ismeretlen alakváltók zavarják meg az emberek nyugalmát, a „Másféle történelem”-ben egy szentpétervári kirándulás során ismeretlenek a város mágikus auráját piszkálják fel, a befejező történetben, a „Másféle földrajz”-ban pedig az addig ismert Másféle világ fordul ki önmagából.

    A következő szakasz kisebb spoilereket tartalmazhat.

    A hexalógia időrendjéhez képest a VarázsŐrség nagyjából a Fuaran eset után helyezkedik el időben. Ezenkívül bizonyos szereplők az ennél a korszaknál korábbi kötetekből (konkrétan az Éjszakai Őrségből, az Alkonyi Őrségből és a Káosz-Őrségből), de ezeknek a nem ismerete nem vesz el semmit az új regény élvezetéből. Lukjanyneko és Suspanov teljesen új szereplők és helyszín köré építik a történetet az Őrség univerzum már lefektetett szabályai mentén. Habár olyan részletesen, mint az alapsorozatban nem mélyülnek el a mágikus jelenségek magyarázataiban, de a cselekmény megértéséhez szükséges információt megadják az esetleges új olvasók számára is. Így ha most ismerkedsz az Őrség világával, ne félj, ezzel a könyvvel is kezdheted!

    Az új kötetet a régi motoros Őrség olvasóknak is élvezet lesz olvasni, hisz többször is az eredeti sorozat hangulatát idézi. Az első történet (Másféle irodalom) egy igazi bemelegítés, ahol megismerjük Drehert, Annát és a holt költőket. A következő kalandokban a regény már hozza a jól megszokott lukjanyenkói történetszövést és fordulatokat. Emellett az Őrség-könyvek másik erőssége is szintén jelen van. Lukjanyenko és későbbi írótársai egy teljesen működőképes világot teremtettek, amibe úgy tudnak új ötleteket elhelyezni, hogy olvasóként ne érezzük azt, kilóg a lólába. Több módszerrel teszik ezt. Egyrészt már korábban ismert elemeket illesztettek a jelenlegi regény témájához. Például történelmi személyek mágusokként való megjelenítése nem idegen ebben az univerzumban (gondoljunk csak Thomas Learmontra vagy Erasmusra), azonban a szereplők közös tantárgyához (irodalom) igazodva ezúttal Lukjanyenko híres orosz és más nemzetiségű írókról és költőkről rántja le a fényes vagy sötét színt és árulja el, kik is merítettek ihletet a mágia birodalmából.

    shkolxnyjnadzor
    A VarázsŐrség orosz kiadása

    A már jól ismert világépítési technika mellett új ötletekkel is bővül az ismert világ. Anna szerepeltetésével megjelenik a dzsinn, egy különleges lény az Őrség univerzumban, aki ebben a formában exotnak, azaz alacsony képességű mágusnak minősül. Korábban is találkoztunk ilyenekkel (pl. jövendőmondók), azonban olyan bőven, mint a VarázsŐrségben még nem olvashattunk ezekről a Másfélékről. Továbbá bővül tudásunk az alakváltókról is a Danyilov ikreken keresztül, akik az eddig megismert farkas alak helyett kígyóvá változnak. A könyvbeli magyarázat szerint ez azért van így, mert Ivan és Masa felmenői Indiából származnak; ez azt sugallja, hogy a felvett állat alakja lehet akár földrajz specifikus is. Végül pedig nem elhanyagolandó, hogy a VarázsŐrséggel végre kapunk egy olyan részt, amivel beleláthatunk az Inkvizíció működésébe, abba, miként képzik a szervezetbe belépő mágusokat és varázslónőket, és természetesen jól kigondolt intrikákat sem kell hiányolnunk részükről.

    A fordulatos cselekmény és a világbővítés mellett még a főkonfliktus teszi izgalmassá a regényt. Habár a benne szereplő három történet nem tűnik összefüggő egésznek, a közös szereplők és az Inkvizíció intrikái mégis azzá teszik, de fontosabb összetartó elem a fiatalok és az idős Másfélék értékrendje közötti különbség. Talán először merül fel az Őrségek világában, hogy merre kellene haladnia a Fénypártiak és Setétek alkotta társadalomnak. A holtköltők, akik a választás jogától megfosztva (hasonításkor a Homály és a potenciális Másféle adott hangulata dönti el, hogy ki milyen színű lesz, nem pedig ők a saját akaratukból) és a szintjükből eredő örökös megkülönböztetés miatt némi reformálást szeretnének az eddigi rendben. Azonban a nagyobb jó érdekében (a Megállapodás betartása) az idősebb mágusok nem változtatnának a jelenlegi rendszerben. Ezzel Lukjanyenko és Supanov ismét nehéz erkölcsi kérdést feszeget, amibe az emberiség örökérvényű dilemmáját, de akár jelenünk politikai és társadalmi kérdéseit is beleláthatjuk (Lukjanyenkónál, aki szereti korunk égető problémáit is beleszőni Őrség-történeteibe, utóbbi nem elhanyagolandó az értelmezésnél).

    A VarázsŐrségtől mindent megkapunk, amit eddig is szerettünk ebben az univerzumban: fantasztikus ötletek, szövevényes cselekmény és komoly kérdések körüljárása a cselekményen keresztül. Az Őrség rajongók biztosan szeretni fogják az új regényt, de azok is kézbe vehetik, akik kicsit idegenkednek a kiegészítő kötetektől vagy valami rövidebb, beugró epizóddal ismerkednének meg Lukjanyenko világával.

  • Az kritika: Lebegni még sosem volt ilyen rémisztő

    Stephen Kinget mozgóképre adaptálni nem könnyű. Erről nyilatkozhatna éppen a Setét Torony gárdája, akik üres blockbusterré tették a mozilátogatók számára a 7 könyves regényfolyamot. De a tévében se jobb a helyzet, hiszen a 11/22/63 kivételével elrontották a Bag of Bonest, a Mistet, a Bura alattot, és a Haven se volt egy kiemelkedő thriller. 2017 szeptemberében azonban vászonra került az Az, King egyik nagy hatású története, melyet 1986-at publikáltak. Nem ma volt, de vajon sikerült a modern közönségnek is eladni a legújabb adaptációt?

    Röviden a válasz az, hogy igen. A történet 1989-ben játszódik, amikor egy csapat gyerek rájön, hogy egy természetfeletti képességekkel rendelkező bohóc tartja rettegésben Derry városát. Az egész kaland 1988-ban Georgie-val kezdődik, a kisfiút ugyanis elragadja a szörny, aki pedig nem áll meg itt és a Vesztesek Klubja kénytelen felvenni a harcot a gonosszal. A főszereplők közt van olyan, akit a dadogása miatt bántanak, mást azért, mert kövér, vagy afro-amerikai, de van itt tisztaságmániás kisgyerek, zsidó kissrác és egy lány is többek közt, akiről rosszindulatú pletykák terjengenek.

    it-kritika2

    A mai napig sokan emlegetnek egy másik, gyerekekről szóló adaptációt, az Állj mellém!-et, és talán ki lehet jelenteni, hogy a nagyszerű kritikai és nézői fogadtatás miatt az Az még hamarabb kultfilm lehet, mint bármelyik eddigi King átirat. Főleg, hogy a történet rengeteget foglalkozik a főhősökkel, ráadásul a film erősen hajaz a Stranger Things nevű sorozat hangulatára. Vagy éppen fordítva, hiszen a Netflix drámája született meg később. A film témái között fellelhető a korai felnőtté válás, az első szerelem, illetve végre az alkotók úgy merték ábrázolni a gyerekeket, amilyenek a valóságban is lenni szoktak. Nem félnek káromkodni, verekszenek, nyálcsorgatva nézik a lányokat, de azért amikor kell, kiállnak a társaikért.

    A színészgárdából muszáj kiemelni Finn Wolhardot (Stranger Things), aki nagyon jól teljesített, illetve az egyedüli lányszereplő, Sophia Lillis castingolása is telitalálat volt. Nem lehetett könnyű dolga a feltörekvő színésznőnek a sok kissrác között, de jól megoldotta a feladatát. Ahogy a rendezőt, Andy Muschiettit is csak dicsérni lehet, aki a semmiből hozott össze valami nagyot. Az Az sikeressége abból a szempontból nem meglepő, hogy a forgatókönyvírók között helyet kapott Cary Fukunaga is, aki a frenetikus True Detective első évadért felelt.

    it-kritika3

    A főhősökön kívül fontos szerepet kapott még egy, idősebb tinikből álló gárda, akik főleg a kisebbek piszkálásával töltötték a 2 órás játékidő alatt a szabadidejüket. Ők is kellettek ebbe a sztoriba, hiszen Pennywise mellett ez a pár fiú volt a főellenség, már ha a szülőket nem számítjuk. Az Az című filmben ugyanis erősen meggyűlt a bajuk a kölyköknek az idősebb generáció tagjaival, hiszen volt az öregek között olyan, aki a saját lányát molesztálta, illetve még egy Münchausen-szindrómásnak tűnő anyuka is sanyargatta a fiát.

    Amilyen elragadóak és mondhatni jófejek voltak a gyerekszereplők, annyira gonosz lett Pennywise, a bohócként megtestesülő démon. A filmben az egyébként is karakteres arcú Bill Skarsgard lenyűgözően hozta a fiatalokra vadászó lényt, a férfinak már alapból karakteres arca van, így az erős smink csak még borzasztóbbá tette a játékát. Persze ezt jó értelemben mondva. Annak idején, a két részes minisorozatban Tim Curry is megtette a magáét, Skarsgard viszont egyértelműen viszi a pálmát, már csak miatta is alig várja a nép a második részt. Az efféle ijesztgetésből és lebegésből ugyanis sose elég.

    it-kritika4

    Ha már horrorfilmként emlegetik az Azt, muszáj arról is beszélni, hogy mennyire félelmetes az alkotás. A gyengébb idegzetűeknek jó hírrel szolgálhatunk, kevés ugyanis a jump scare, ellenben a bohóc és a nagyobb gyerekek általi állandó fenyegetéssel, valamint a szülők kilengéseivel folyamatosan fenntartja a feszültséget a sztori. A CGI ellenben néha kilóg, bár a zombik és a fiatalokra támadó egyéb rémségek megjelenítése miatt szükség volt a speciális effektekre is. Különösen a vékony arcú asszonyság feltűnésénél látni, hogy számítógéppel rakták oda a rémséget a vászonra, viszont amikor Pennywise turbó vicsorra vált, akkor az ember bizony erősen markolja a szék karfáját.

    Mindezek mellett talán még kicsit negatívum, hogy rengeteget káromkodtak a főszereplők. Ez egy ideig vicces tud lenni és hozzá is tett egy-egy karakterhez, de helyenként öncélúnak is hatott. Főleg, amikor kővel dobálóztak, és slow mo-ban ment a szitkozódás.

    it-kritika5

    Ettől függetlenül azonban az Az az elmúlt évek egyik legjobb Stephen King feldolgozása, hatalmas élmény végigülni ezt a 2 órát. Olyan felnövéstörténet, amelyre az Állj mellém! óta vár King közönsége a mozikban. A karakterek szerethetőek, a gyerekek elbűvölőek, a bohóc iszonyú félelmetes, a történet pedig végig pörög. Több ilyen horror-„tinifilmre” lenne szükség manapság, remélhetőleg ha a Logan és a Deadpool megágyaz az R-kategóriás szuperhősfilmeknek, akkor ez az adaptáció pedig a klasszikus, felnőtteknek szóló irodalmi művek előtt nyithatja meg a kaput a mozitermekben. Értékelés: 9/10, várjuk a második fejezetet.

  • Megmutatjuk a Rómeó és Júlia 2300 borítóját

    Egy beteljesíthetetlennek tűnő szerelem története 2300-ból. Milán én Manka útjába saját pszichogramjuk áll, a páros genetikai teszt elvégzése után ugyanis csak azok köthetik össze az életüket, akinek pszichológiai zárójelentése alátámasztja kettejük genetikailag megalapozott harmóniáját. Vladimir Páral könyvéről már hírt adtunk korábban, fordítónk (Barna Otília) már dolgozik rajta, most pedig megmutatjuk a fülszöveget és a magyar borítót.

    Vladimír Páral

    Rómeó és Júlia 2300

    A 24. századot immár mindenestül a tudomány és a technika irányítja. Az emberek egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, és ez alól a párválasztás sem képezhet kivételt. A felicisztika tudományága szabályozza, ki kivel házasodhat az optimális eredmény elérése érdekében.

    Manka és Milan, két prágai fiatal mégis egymásba szeret, és hogy kapcsolatukra a modern kibernetika is áldását adja, elmennek a kerületi genetikai központba. Pszichogramjuk azonban arról tanúskodik, hogy cseppet sem illenek össze, vagyis a gép szerint „nem kompatibilisek”.

    A fiatalokat innentől kezdve a rendszer teljes technikai apparátusa próbálja meg más irányba terelni és egymástól távol tartani, ám őket valami műszerekkel nem mérhető mágnesesség újra és újra egymáshoz vonzza.

     

    Vajon győzhet-e a szerelem egy túltechnicizált, robotemberekkel és emberi robotokkal teli világban? Van-e helye érzelmeknek ott, ahol a követendő utat egyesek és nullák jelölik ki? Erről szól a cseh irodalom élő klasszikusának, a társadalmi látleletek idén 85 éves mesterének fantasztikus, és egyben romantikus regénye.

    A könyv borítója:

    Rómeó és Júlia 2300

     

    A regény hamarosan előrendelhető lesz webshopunkban!

     

  • Elkészült az Interzóna magyar borítója!

    Nemsokára érkezik Ondřej Štindl különleges disztópiája. Lássuk, milyen borítóval fog a magyar olvasók polcára kerülni!

    Ondřej Štindl

    InterZóna

    Erik Vilks világa néhány kataklizmával a miénk után létezik, valahol a jövőben. Ebben a világban már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, hacsak nem ez az egy. Élni. Túlélni.

    Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. A jövő lakói ennek a virtuális valóságnak legtöbb részletét nem is értik, mégis kétségbeesetten kapaszkodnak belé. Mint Erik Vilks abba, hogy – talán egyedüliként – tudja, mi a zongora. Sőt, kicsit még játszani is tud rajta.

    Csakhogy a virtualitás mentőkötele könnyen fojtóhurkot vethet az emberiség maradékának nyaka köré.

     

    Štindl regényének világa fájdalmasan szikár, és annyira igényli az emberi érintést, mint amennyire motívumrendszere az újraolvasást. Világégés, járványok, minden oldalról leselkedő veszély, egy omladozó város romjai között élő utolsó, elfáradt emberroncsok, orwelli áthallások, és mindennek a kellős közepén egy ember útja a saját eredete felé.

     

    A magyar borító Képíró Mónika munkája:

    ondrej_stindl_interzonaB1

     

  • Mini-interjú Weisz Györgyivel, az Őrség-sorozat fordítójával

    A szemfüles Galaktika olvasók már értesülhettek arról, hogy milyen újdonságokkal készülünk a 2017-es év második felében. Izgalmas új szerzők és régi kedves ismerősök is lesznek a megjelenések között. Egy-egy magyar kiadás mögött számtalan munka áll, és ennek az egyik legfontosabb szereplője a fordító. Az elkövetkezendő hetekben egy mini-interjúsorozat keretében szeretnénk bemutatni fordítóinkat, akiknek mind mi, mind pedig az olvasók sokat köszönhetnek. Az első interjúban Weisz Györgyit, több Sztrugackij-kötet (A kárhozott város, Lakott sziget), a Metamorfózis trilógia és az Őrség-sorozat fordítóját ismerhetitek meg.

    Miért lettél fordító? Mi volt az első munkád?
    Magyar–orosz szakon végeztem a Bölcsészkaron (még valamikor időszámításunk kezdete előtt). Fordítói pályafutásom megszámlálhatatlan (szörnyűséges) újságcikk lefordításával kezdődött, mondhatni, megélhetési fordító lettem. Első komolyabb munkám egy gyerekeknek szóló, ismeretterjesztő könyv volt természettudományos felfedezések születésének történetéről. Ezt még néhány könyv követte.

    Hogyan ismerkedtél meg a fantasztikummal?
    Mindenevő olvasó voltam mindig is, hamar kezembe kerültek Ray Bradbury, Stanislaw Lem, Isaac Asimov, és persze nem utolsósorban a Sztrugackij-fivérek könyvei. Azóta nem szabadulok a műfajtól.

    Kedvenc könyv és film a zsánerben?
    A marsbéli krónikák, Szénanátha, A kárhozott város, A hétfő szombaton kezdődik stb. Sok van, hirtelen ezek jutottak eszembe. Kedvenc filmem Tarkovszkij Stalkere.

    weisz_gyorgyi
    Weisz Györgyi

    Fordítóként hogyan kerültél kapcsolatba a sci-fivel?
    Bevallom férfiasan, nem emlékszem pontosan. Azt hiszem egy közös ismerősünk mutatta be Németh Attilát, vele beszélgetve derült ki közös érdeklődésünk. Valahogy így kezdődött.

    Beszélhetünk külön fordítási szabályokról a zsánernél?
    Azt hiszem, nincsenek ilyenek, a fantasztikus irodalom fordítására is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más műfajéra. A lényeg az, hogy minél hűségesebben sikerüljön visszaadni a szerző elgondolását, stílusát, a mű hangulatát. Persze fontos a nyelvtudás, és – talán furcsán hangzik – úgy gondolom, a fordítónak mindenekelőtt magyarul kell jól tudnia.

    Mi volt a legnagyobb kihívás a jelenlegi regény (Varázsőrség) fordításánál?
    Kihagytam néhány évet, hosszú szünet után kezdtem bele újra a fordításba, és bizony bele kellett rázódnom, és sok dolognak utána kellett néznem az előző kötetekben, hogyan is volt…

    Olvasóként hogy tetszett a könyv?
    Az Őrség-rajongók biztosan szeretni fogják. Remélem.
    Lukjanyenko az Őrség-könyvekben kitalált egy egészen új világot, amely úgy új, hogy azért ráismerhetünk a „régire”, a miénkre, amelyben élünk. Nem véletlen, hogy „társszerzői” akadtak, akik az általa megalkotott alakokat, helyzeteket továbbgondolták, új történetekkel gazdagították az Őrség-galaxist.

    A jövőben fordítanál még a szerzőtől?
    Szívesen. Hiszen nemcsak az Őrségeket találta ki, többi könyve (Az Ugrás-sorozat, Világok őre, Az Ég fürkészei) is lebilincselően izgalmas. Kíváncsi vagyok, milyen új ötletei támadtak.

  • Hamarosan érkezik: Rómeó és Júlia 2300

    Szeptemberben érkezik Vladimir Páral cseh szerző modern Rómeó és Júlia-története 2300-ból, melyben Manka és Milan szerelmének beteljesülését akadályozza meg az újfajta pszichogram-rendszer.

    Milan intelligens és racionális alkat, Manka emocionális, intuitív típus. A genetikai program alapján csak azok illenek össze, akinek pszichogramja teljesen kompatibilis egymással és a két fiatal bizony nem ilyen szerencsés.  Házasságkötésük pedig csak akkor lenne lehetséges a regény világában, ha a menyasszony és a vőlegény záró pszichológiai jelentése ezt alátámasztaná. Innen indul a történet. A kiadvány jelenleg fordítási fázisban van, Barna Otília végzi az utolsó simításokat.

    Milyen úgy párkapcsolatban élni, ha a külvilág folyamatosan arról próbálja meggyőzni a két felet, hogy nem illenek össze? Vajon megér minden harcot egy kompromisszumokkal teli élet, amely ellentmond minden racionális ténynek és adatnak?

    Vladimír Páral Prágában született prózaíró, Jan Laban álnéven adta ki első regényét 1962-ben. Gyermekkorában Brnoban élt családjával, a gimnáziumot is ott végezte. Pardubice-ben végezte  el a Vegyipari Főiskolát, 1967 és 72 között vegyészmérnökként dolgozott, 79-től szabadfoglalkozású író. Jelenleg Prágában és Marienbadban él. A férfiak és nők közti kapcsolat mint téma végigvonul írói életművén.

    Páralnak ez lesz a tizedik magyar nyelvre fordított regénye, mely eddig csak cseh nyelven jelent meg, a következő borítóval:

    rómeó és júlia

    A magyar borítót hamarosan mutatjuk!

  • Gőzhenger zúzta szét Terry Pratchett kiadatlan műveit

    Augusztus végén járta be az internetet a hír, hogy Terry Pratchett befejezetlen műveit tartalmazó merevlemezt egy Lord Jericho nevű gőzgép semmisítette meg. Az eset nem baleset vagy figyelmetlenség miatt történt, hanem az író kérésére. A 2015-ben elhunyt szerző végrendeletében hagyta meg, hogy semmisítsék meg az el nem készült írásait – derül ki asszisztense, Rob Wilkins tweetjéből, ahol azt írja, teljesíti kötelességét. A BBC szerint 10 regényt tartalmazott az adattároló berendezés.

    A merevlemez megsemmisítésére a Great Dorset Steam Fairben került sor, ahol a hat és fél tonnás Lord Jericho gőzhenger ment át a tárgyon, mielőtt a betontörő végleg végzett a maradványokkal. Azonban a merevlemez a vártnál sokkal jobban bírta a gőzhengert, így egy szebb sorsot kapott: bekerül a Salisbury Múzeum gyűjteményébe, mondta Richard Henry, a múzeum kurátora. A merevlemez darabjai szeptember 16-tól lesznek megtekinthetőek a Terry Pratchett: His World Exhibition kiállításon.

    A befejezetlen művek elpusztításának módja nagyon is pratchetti. Ha komolyabban belegondolunk a döntésébe pedig alkotói oldalról érthető a drasztikus megoldás. Pratchett korábban azt mondta, nem szeretné, ha más fejezné be a könyveit. Habár vannak példák arra a zsánerirodalomban, hogy az írói instrukciókat követve más képes befejezni egy epikus művet (igen, Robert Jordan Idő kerekére kell gondolni, ami Brandon Sandersonnak köszönhetően lett befejezett), de mégsem ugyanannak az írónak a művét kapjuk, akiét szeretnénk. Továbbá a végeredmény se feltétlen az lenne, amit a szerző eredetileg szeretett volna papírra vetni. Ha így szemléljük a dolgot példaértékű, hogy Pratchett családja és barátai tiszteletben tartották kívánságát és nem próbálták befejezni a műveit vagy „félkészen” kiadni.

    Viszont hadd szólaljon meg az önző olvasó is. Most már sosem tudjuk meg, hogy a kérdéses tíz regényben mit mesélt volna el Pratchett. Vajon Korongvilág történetek lehettek vagy valami máson dolgozott? Szegényebb lesz az életmű az említett írások nélkül? Ha pedig irodalmárok szemszögéből közelítünk a kérdéshez, akkor számos szövegtől estünk el, amivel más szemmel nézhetnénk az író műveit. Viszont olvasói oldalról meg kell említeni egy bizonytalanságot is: egyáltalán érdemes-e bármit félkész állapotban olvasnunk? Egy ilyen eset nem rombolná le az író iránt érzett rajongásunkat?

    Mit gondoltok az esetről?

  • Könnyed kikapcsolódás – A Leymann-transzfer

    Dave Howardot, azaz Mészáros Lászlót a magyar sci-fi rajongók már korábbról is ismerhetik. Nevével először a Mysterious Universe-ön keresztül lehetett találkozni. Először két novellával (Öld meg York Ketchikant!, Átokverte nap) gazdagította Harrison Fawcett és Anthony Sheenard világát, 2010-ben pedig első regényével, A Démoncsászár fejvadászaival. Az MU mellett saját önálló ötleteit is ápolta, egy hosszabb írói tervezés és munka eredménye lett az idén megjelent története, A Leymann-transzfer.

    A nap, amikor megismerjük Leymann Zénót egyszerre a legjobb és a legrosszabb a számára. A Budapesten élő fiatal tudós éppen korszakalkotó találmányán dolgozik – egy a Föld energiavonalainak elvén működő teleporton -, amikor addigi élete teljesen felfordul. Eddig nem látott előrehaladást sikerül elérni a projektén, azonban egy véletlen baleset következtében eltünteti főnökét. A további következményektől tartva Zénó a bűn útjára lép, hogy minél kisebb feltűnés nélkül terelje el magáról a gyanút, miközben igyekszik befejezni találmányát. A történet előrébb haladtával családi tragédia és globális problémák is a nyakába szakadnak, kérdés, képes-e mindezzel megbirkózni.

    Dave Howard könyve puszta szórakoztatásnál, kellemes kikapcsolódásnál nem akar több lenni. Zénó találmányával az olvasó is bejárhatja a Földet, de még az űrbe is kimerészkedhet – persze a megfelelő felszerelésben. Azonban érdemes végignézni a főhős fejlődését is, mert az akciófilmbe illő események mellett ez talán a könyv legerősebb része. Nem feltétlen lehet pozitív figurának nevezni Zénót, sőt, erkölcsileg bírálható (pl. bankot rabol céljai elérésének érdekében, gondatlanságból eltünteti a főnökét). Habár nem minden tettéért, de ilyen-olyan formákban (atyai bírálat, baráti jótanács) szembesül azzal, mit tett, és ezzel önmagával is. A dilemma, amivel cselekedetein keresztül néz szembe (a világ vagy haldokló édesanyja mellett legyen) persze nem egyszerű, maga az író sem foglal állást egyik mellett a másik kárára.

    A magánéleti és a globális problémák szemben állása mellett más komolyabb témák is fel-felbukkannak Dave Howard regényében. Zénó és apja közötti konfliktuson keresztül nem egy klasszikus freudi apa-fia komplexust kapunk, hanem egy hozzánk, de főleg a fiatalabb olvasókhoz közelebb álló régi és új értékek ütközését. Továbbá bepillantást nyerünk egy egyre több embert érintő betegség, a rák egyénre és hozzátartozókra való kihatásába. Mellesleg ezeknek a fényében is érdemes végiggondolni Zénó alakját. A történet során a teleporton való dolgozás, később pedig a világmegmentése inkább az apa elutasítása és az anya betegsége elől való meneküléssé válik a fiú számára – mégha konkrétan nem is ismeri el magának. Ha így nézzük Zénó fejlődését, az apjával való veszekedés és Charlie hegyibeszéde katalizátorként hat, és később, amikor meglátogatja édesanyját a kórházban lesz a történet csúcspontja, nempedig a későbbi világmegváltás. Utóbbit inkább az akciórésznek – ha szeretnénk egy akció és karakterközpontú egységre bontani a könyvet – a tetőfoka.

    A komolyabb témákat és részeket az író főhőse narrációjával oldja. Zénó sajátos humorral rendelkezik, még a legrázósabb helyzetekben is képes egy-egy poént megengedni és elviselhetőbbé tenni saját helyzetét. Ha pedig épp nem humorizál, akkor magyaráz. Korábbi interjúnkban Dave Howard „fantasztikus hiperhablatynak” nevezte regényét, de a földmágnesesterét bemutató részek, vagy Zénó minden részletre kiterjedő gondolatmenete hard sci-fi olvasmányainkat idézi. Ezek a tudományos részek mindenképp érdekesebbé teszik a történetet, továbbá azt a benyomást nyújtja, hogy a szerző alaposan utánajárt az általa választott témának és képes azt érthetően átadni.

    A Leymann-transzfert tehát főleg azoknak ajánljuk, akik szeretnek egy könnyebb, akciódús történettel kikapcsolni, viszont a tudományos magyarázatok is leköti a figyelmüket. Mindezt és egy érdekes karakterfejlődést kapunk Dave Howard legújabb könyvében.

  • 2017-es szeptemberi könyveink

    Sok újdonsággal készülünk az év második felében, ezúttal ezekből jelentünk be egy csokorra valót: következzen a 2017-es őszi időszakra tervezett könyveink első adagja.

     

    Szergej Lukjanyenko & Arkagyij Suspanov: Varázsőrség

    Ahogyan azzal már korábban is foglalkoztunk, érkezik a tizedik őrség regény idén ősszel, stílszerűen az iskolakezdésre ütemezve, hiszen főszereplői szintén iskolába járnak, amit a Nappali és az Éjszakai Őrség hozott létre abból a célból, hogy Setét és Fénypárti gyermekeket is oktathassanak az Inkvizíció felügyelete alatt. A Varázsőrség hősei közt van dzsinnlány, aki kívánságokat teljesít, de alakváltó vámpír is, a gyerekeknek pedig a Fénypárt irodalomtanár, Dmitrij próbál a kegyeibe férkőzni. Szergej Lukjanyenko szerzőtársa ezúttal Arkagyij Suspanov. A regény már előrendelhető webshopunkban.

    Varázs Őrség_nyomdai_B1

    Zsoldos Péter: A feladat

    Zsoldos Péter életműsorozatunk a harmadik kötetéhez érkezett A feladattal. Az eredetileg 1970-ben megjelent regényből 1975-ben 3 részes magyar filmsorozat készült Várkonyi Gábor rendezésében. A feladatnak ez lesz a negyedik magyar kiadása, de megjelent már orosz, német, lengyel, bolgár és svéd nyelven is. A történetben egy másik naprendszer Föld-típusú bolygójára érkező kutatóexpedíció balesetet szenved, a legénység nagy része szinte azonnal elpusztul, a két túlélő pedig azon ügyködik, hogy végrehajtsák a feladatot, amiért a bolygóra érkeztek. Az ember fizikai létét túlélő akarat szívszorító drámája a regény.

    A regény régi borítója
    A regény régi borítója

     

    Robert Charles Wilson: Affinitások

    Robert Charles Wilson 2015-ös regényéről is hírt adtunk már, ebben egy újfajta, emberek közti kapcsolati háló alakul ki, mely nem közös érdeklődés, családi kapcsolatok vagy évekre visszamenő ismeretségek szerint sorol közösségbe különféle embereket, hanem genetikai, pszichológiai, szociológiai vizsgálatok sorának eredményei alapján.

    affinities1

    Vladimir PáralRómeó és Júlia 2300

    2300-ban, a technológia évszázadában már tudomány szakosodott arra, hogy számítógépes rendszerekbe betáplálva az ember adatait, meghatározzák, hogy párkapcsolati szinten, pszichogramja alapján ki kivel kompatibilis és kivel nem. Manka és Milan, két húsz év körüli prágai fiatal egymásba szeretnek, és elmennek a kerületi genetikai központba, hogy áhított frigyükre a tudomány is rábólintson. Pszichogramjaik alapján azonban egyáltalán nem illenek össze, így a genetikai központ nem javasolja, azaz inkább kifejezetten ellenzi, hogy házasságra lépjenek.

    rómeó és júlia

     

    Ondřej Štindl: Interzóna

    Ondřej Štindl Interzóna munkacímű regénye disztópia egy nem túl távoli jövőből, főszereplője Erik Vilks, akinek világában, ami néhány kataklizmával a miénk után játszódik valahol, már nem igazán fontosak a globális vonatkozású földrajz kérdései, mint az, hogy melyik égtáj, melyik régió, és hogy milyen éghajlat, azt pedig pláne nem tudja senki sem, hogy egy történetnek lehet más következménye is, mint az öngyilkosság.

    interzona_cseh

     

     

    A könyvek szép lassan felkerülnek a webshopunkba, a magyar borítókkal és egyéb, a megjelenéssel és a regényekkel információkkal hamarosan jelentkezünk.