My Blog

Kategória: Irodalom

  • 7 + 1 könyv ha nem tudjuk mit kapjon a gyerek

    Szeretnénk továbbadni gyerekeinknek a sci-fi és a fantasztikum szeretetét. De mit adjunk először a kezébe? Mi érdekelheti: sci-fi, misztikus, vagy éppen valami harsányan vicces? Hadd segítsünk a döntésben. Megmutatjuk, van élet a Harry Potter könyveke túl.

    1. Kersti Kivirüüt – Okkultisták klubja

    Nem mindennapi hely Vana-Kuuste, az észtországi városka: az itteni gyerekek iskolája valaha egy uradalom fényes kastélya volt, a település határában pedig ősi sírhalom magasodik, melyet számos legenda övez. A fiatal, végtelenül kíváncsi történelem-tanárnő, Erika és lelkes diákjai a titkok nyomába erednek, ám az ártatlan, játékos felderítésnek induló kaland hamarosan komolyra fordul. Ép ésszel megmagyarázhatatlan, tragikus esetekre derül fény a múltból, s a kis csapat egyre hátborzongatóbb események középpontjában találja magát. Mindinkább úgy tűnik, nem pusztán a túlfűtött fantázia játékáról van szó – nyughatatlan lelkek kóborolnak a kastély és a sír környékén. A kalandvágyó fiatalokból szerveződő Okkultisták Klubjának tagjaira hárul a feladat, hogy megfejtsék a múlt titkait, és legyőzzék az átkot…

    Okkultisták klubja

    1. Marina Gyacsenko, Szergej Gyacsenko – Andrej és a Föld zarándokai

    A Krokodil becenévre hallgató Andrej Sztroganov huszonhét éves tolmács és fordító váratlanul a Galaktikus Migrációs Hivatalban találja magát, ahol közlik vele, hogy elfogadták kérelmét, kiemelték földi létéből, és a messzi Raa bolygóra kerül. Ám nem csak térben távolodik el otthonától: a Raa jelene ugyanis a földi jura korszakkal esik egybe. Andrejnek fogalma sincs, miért választotta a menekülést, mivel a tranzakcióért eddigi életének két utolsó évével kellett fizetnie, így nem tudhatja, mi történt vele ez idő alatt. Csak annyira emlékszik, hogy feleségétől elvált, és az asszony valahova külföldre távozott kisfiukkal együtt, és sejti, hogy a gyerekkel történt vagy történni fog valami rossz. Szeretne visszatérni, de a Földön ekkor még a dinoszauruszok sem jelentek meg…

    A Raa idilli, nagyon békés világ, természetes a környezet, és humánus a társadalom, mindenkiről gondoskodnak. Igaz, az itt élők két csoportra oszlanak. A gyerekeket születésüktől fogva felkészítik a nagy Próba letételére, ezt kamaszkorukban kell teljesíteniük. Akinek sikerül, teljes jogú polgár lesz, ura önmagának, részt vehet a döntésekben. Aki nem teljesíti a Próbát, függő helyzetbe kerül: mentort kell választania, aki rendelkezik sorsáról, de gondoskodik is róla. A bevándorlóknak szintén jogukban áll letenni a Próbát, de eddig senki nem vállalkozott rá. Krokodil úgy dönt, belevág…

    Andrej és a Föld zarándokai

    1. Marina Gyacsenko, Szergej Gyacsenko – Arszen és a játék hatalma

    A tizennégy éves Arszen a virtuális világ sztárja. Nincs az a bonyolult játék, ami kifoghatna rajta, stratégaként sem ér fel hozzá senki. Ám tehetségének, szenvedélyének ára van: életéből egyre inkább kizárja az iskolát, barátait, a családját. Egy különösen heves veszekedés után fogja magát, és lelép otthonról, hogy egy netkávézóból folytassa a számára legfontosabb játékot.

    Itt ismerkedik meg Makszimmal, az enyhén alvilági figurának tűnő vállalkozóval, aki egy álommunka ígéretével veszi le a lábáról: szoftvereket kéne tesztelnie, pénzért. Méghozzá nem is akármilyeneket, a legmodernebb játékprogramokat! Arszen kapva kap a lehetőségen, és hamarosan fantasztikus hatalomra tesz szert. Kedve szerint manipulálja a fantomvilág szereplőit, valamennyi vágya azonnal teljesül. Aztán gyanakodni kezd, hogy tettei talán nem csak a virtualitásban vonnak maguk után következményeket…

    Arszen és a játék hatalma

    1. Marina Gyacsenko, Szergej Gyacsenko – Alekszandra és a Teremtés növendékei

    Szaska, a tizenhét éves iskolás lány anyjával nyaral a Fekete-tengernél, amikor egyszer csak észreveszi, hogy egy titokzatos, fekete ruhás, fekete szemüveges férfi követi. Próbál előle menekülni, de hiába. A férfi megszólítja, és szörnyű felelősséggel ruházza fel: egy látszólag egyszerű feladattal, amit azonban ha elmulaszt, az tragikus következményekkel jár.

    A szeretteit féltve Szaska hamar megtanulja a leckét, és a következő év őszén, az ismeretlen ösztönzésére, beiratkozik a sosem hallott Torpa nevű városban a Speciális Technológiák Főiskolájára. Itt különleges tantárgyakkal tömik a fejét, és a legapróbb vétségekért is kemény büntetés jár. A katonás fegyelem és a jó tanulás jutalmaként azonban, a felsőbb évfolyamok tanulói azt pletykálják, csodálatos adományok kárpótolják majd a végzősöket.

    No persze csak ha megérik.

    Alekszandra és a Teremtés növendékei

    1. Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Újonc a világűrben

    A Delelő Univerzum regénysorozat újabb kötete az Újonc a világűrben, melynek címszereplője Jura Borogyin, egy fiatal vákuumhegesztő. A lelkiismeretes és tehetséges fiú a Rheára tart, de családi okok miatt egy nappal lekéste űrhajója indulását, lemaradt csoportjától, és ezért elkeseredetten próbál valamiféle utazási lehetőséget szerezni, hogy időben eljusson a Szaturnusz holdjára.

    A Tahmaszib űrhajó kapitánya, Bikov „szerződteti” Jurát, gyakornokként alkalmazza, így a tervezett űrutazás is lehetővé válik számára.

    A Szaturnusz felé vezető úton a főhős izgalmas kalandokat él át a Naprendszer különböző részein, találkozik a marsi telepesekkel, akik felveszik a harcot az életüket megkeserítő repülő óriáspiócákkal, ősi „látogatók” nyomaira bukkannak, és az űrkutatás életveszélyes oldalára is ráeszmélnek.

    Újonc a világűrben

    1. Vagyim Panov – A prófécia

    Emberemlékezet óta létezik a hétköznapi valósággal párhuzamosan egy második, varázslatos világ, a boszorkányok és varázslók világa – vagyis különböző, mágikus képességekkel bíró, egymással is folyton hadakozó idegen fajok bonyolult társadalma. Miután az emberek évszázadokig üldözték őket, e titokzatos lények visszavonultak egyetlen városba, amelyet ma is erős varázslatokkal rejtenek el a hétköznapi halandók elől. Ám a titok lassan napvilágra kerül, ahogy Moszkvában egyre több megmagyarázhatatlan bűntény történik, és Kornyilov rendőrnyomozó életében először nem érti az összefüggéseket…

    Vagyim Panov sorozata egy lenyűgözően eredeti, teljességgel új és komplex világot teremt, amelyben a mágia megfér a legmodernebb technológia mellett, a szomszéd irodaházról is kiderülhet, hogy mesterien álcázott varázslótanya, és az emberek hétköznapjaiba lassan beszivárgó párhuzamos kultúrák konfliktusai hol hátborzongató, hol nagyon vicces, de végig szédítően izgalmas kalandokba sodorják az olvasót.

    A prófécia

    1. Cory Doctorow – Kis testvér

    Marcus Yallow (nicknevén: w1n5t0n) a haverokkal ellóg a suliból, egy kis offline kincsvadászatra San Francisco utcáin. Aztán egyszer csak megrázkódik a föld a talpuk alatt, és szirénák valóságos koncertje hirdeti, hogy valami nagyon komoly dolog történt. Első riadalmukban egy metróalagútba menekülnek, onnan viszont egyenesen a Nemzetbiztonsági Hivatal ölelő karjaiba futnak.

    A terroristagyanús elemeknek bélyegzett tinikből napokon keresztül próbálják kiszedni a paranoiás hivatalnokok, milyen céllal robbantottak, és ők hiába tiltakoznak. Végül aztán hármukat elengedik, de negyedik, sebesült társuk nem kerül elő. Az átélt szörnyűségek hatására Marcusban megkérdőjeleződik, ki is az igazi ellenség, és kitől kell leginkább féltenie az otthonát. Számítógépe és az internet segítségével passzív ellenállási mozgalom szervezésébe kezd, hogy megtörje Nagy Testvér hatalmát.

    Kis testvér

    +1 Christian Saint Luke – A kolbász, a bojler és a frigyláda

    „Könyvemnek először az Uborkásüvegből nem lesz töltött káposzta címet akartam adni, de apámnak ez nem tetszett. Azt mondta, az inkább szakácskönyvnek hangzik, mint komédiának. Most képzeljük el, ahogy ott áll egy negyvenes éveiben járó háziasszony, és megveszi ezt a szakácskönyvcímű könyvet, ami szerintem a borítója alapján egyáltalán nem hasonlít szakácskönyvre. Kinyitja, és mit talál? Segítek: nem szakmai segítséget a főzéshez, hanem egy alkoholista oroszt, aki szereti a kolbászt, valamint egy törpét, a lakótársát, aki könyvtáros. Na, ők egy bojlerből készült repülővel elmennek Amerikába, és ettől teljesen megváltozik az életük. Vagyis, szerintem a háziasszony nem lenne elragadtatva a könyvtől, mert ez nem az, amit keresett. Kedves Olvasó, remélem, Ön nem egy szakácskönyvet keres, és pláne nem egy olyan könyvet, amit érdemes komolyan venni.”

    A kolbász, a bojler és a frigyláda

  • 8 + 1 regény a világűr mestereitől

    Sokak számára csak az az igazi sci-fi, ami az űrben játszódik: űrhajók, ismeretlen világok, idegen fajok. Ez a meghatározás természetesen túlzás, súlyosan alábecsüli az SF zsánert, de kétségtelenül az egyik legmeghatározóbb és legizgalmasabb helyszíne lehet a kalandoknak. Akciónkban kilenc világűben játszódó regény közül választhatsz.

    Amikor Sir Arthur C. Clarke, minden idők legnagyobb science fiction írója társul Stephen Baxterrel, a díjnyertes szerzővel, aki osztozik Clarke merész látomásában a jövőről, amikor a technológiai és a humanizmus kéz a kézben haladnak előre, az eredménynek csillagászati mértékben nagyra törő és kiváló könyvnek kell lennie.

    1. Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Az idő szeme

    Titokzatos, apró szerkezetek tűnnek föl az űrben a Föld körül, idegen építésű műholdszerűségek. Mielőtt azonban az  emberiség kinyomozhatná eredetüket, a berendezések működésbe lépnek, és bolygónkon egyszeriben szeletekre hasad az idő és a tér. 21. századi ENSZ-békefenntartók hirtelen Rudyard Kipling korának Indiában állomásozó angol seregével szembesülnek, Dzsingisz kán ázsiai sztyeppéken száguldozó lovas felderítői egy Szojuz visszatérő egység utasaira bukkannak, és hogy teljes legyen a káosz, végszóra befutnak Nagy Sándor expedíciós csapatai is, valamint egy Australopithecus anya gyermekével. A rejtélyes katasztrófa túlélői valamennyien egyetlen cél felé igyekeznek, az egyetlen megmaradt város, a legendás Babilon irányába. A világnézetbeli különbségek azonban egyre leküzdhetetlenebbnek tűnnek, így a feldarabolódott világtörténelemnek talán egyetlen, gigászi ütközet vet majd véget, ha nem sikerül magyarázatot találni az eseményekre, és helyreállítani az idő megszokott folyását.

    Az idő szeme

    1. Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Napvihar

    Az idő szeme folytatásában Bisesa Duttot 2037-ben visszaküldik a Földre az Elsőszülöttek, ezek a szinte korlátlan technológia képességekkel bíró, titokzatos lények, de egyre kísértik annak az öt esztendőnek az emlékei, amelyeket a Mir nevű Földön töltött, ahol úgy találkoztak össze a Föld történetének különböző korszakaiból kiragadott emberek, mint a kirakós játék darabkái. Miért hozták létre az Elsőszülöttek a Mirt? Miért vitték oda Bisesát, és hozták vissza mindössze egy nappal az eltűnése után?

    Bisesa kérdéseire hátborzongató válasz, amikor a tudósok rendellenességet fedeznek fel a nap magvában – olyan anomáliát, amelynek nincs természetes oka, és több mint kétezer évvel korábbi beavatkozás bizonyítéka. A kifürkészhetetlen, a Földtől fényévekre lévő szemlélők által több évezrede beindított terv most érik be olyan napvihar formájában, amelynek során a halálos sugárzás elpusztít a Földön minden életet. Így indul a viharos versengés a ketyegő szoláris időbombával. De még a fenyegető apokalipszis árnyékában sem könnyű megvalósítani a Föld népeinek és nemzeteinek együttműködését. A vallási és a politikai nézeteltérések az erőfeszítések kudarcával fenyegetnek. És e közben az Elsőszülöttek mindvégig figyelnek…

    Napvihar

    1. Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Elsőszülöttek

    Az Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel.

    Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus “végső megoldást” főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között.

    Elsőszülöttek

    Kir Bulicsov az egyik legszínesebb orosz SF-szerző, fantáziája lebilincselő és határtalan, műveit a humanizmus és a játékosság teszi különösen szerethetővé.

    1. Kir Bulicsov – Projekt 18

    filozófiai mélységű problémákat boncolgatnak olvasmányos, élvezetes stílusban. Ilyen az időutazás megunhatatlan paradoxona és az abból fakadó változatos gubancok, az emberi szervezet átalakításának lehetőségei és végső határa, a szerelem fizikai, kémiai és biológiai korlátainak hol tragikus, hol reményteli megtapasztalása egy egyedi hangulatú, kitágult világban, ahol nincsenek gonoszok, de van számtalan kihívás, rejtély, bonyodalom és izgalmas kaland. Az orosz SF-irodalom gyöngyszemei ezek a válogatott írások, amelyek nagy része először olvasható magyarul.

    Projekt 18

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-vilagur-nagymesterei-akcio/

    1. Kir Bulicsov – Túlélők

    A Pólus kutatóűrhajó húsz évvel ezelőtt tragikus balesetet szenvedett egy még felderítetlen bolygón. A fedélzeten mérnökök, tudósok utaztak családtagjaikkal. Akik életben maradtak, azoknak is sürgősen el kellett menekülniük az erősen sugárzó roncsok közeléből. A technikai eszközeiktől megfosztott embereknek meg kellett tanulniuk boldogulni a bolygó mesevilágszerű, mégis ellenséges környezetében, ám egy pillanatra sem adták föl a reményt, hogy egyszer segélykérő hívást küldhetnek a Földre.

    Húsz év alatt az eredeti túlélők a viszontagságok közepette megtizedelődtek, de ugyanakkor egy új nemzedék is megszületett, amelynek tagjai már a névtelen bolygót hívják otthonuknak, hozzáedződtek a zord éghajlathoz, és a vadászat is a vérükben van.

    Most azonban, húsz év múltán egy második felderítőhajó közeledik, a Magellán, melynek legénysége mit sem tud az egykori balesetről, ők csak egy ismeretlen világot akarnak feltérképezni. Vajon sikerül-e egymásra akadni a bolygó hatalmas, jeges vadonában, megszabadulhatnak-e a túlélők kényszerű száműzetésükből? És egyáltalán vágynak-e erre a szabadulásra?

    Túlélők

    1. Kir Bulicsov – A kozmosz vándorai

    Pavlis doktor egyszerű hajóorvos, de valami rejtélyes oknál fogva minden útján az események előterében találja magát. Először egy olyan űrhajón teljesít szolgálatot, amelynek megszakad a kapcsolata a Földdel, és így nem érkezhet meg teleportáció útján a legénység váltása, tizenhárom egyhangú év utazásra ítélve a személyzetet. Azután hajótörést szenved egy idegen bolygón, amelynek primitív népét egy istenként tisztelt tudós manipulálja; vajon beleavatkozhat-e az évtizedek óta zajló emberkísérletbe? Végül egy expedíció segítségére kell sietnie, amelyet a helyi fauna szörnyűségesen agresszív teremtményei tartanak rettegésben.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-kozmosz-vandorai/

    A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét.

    1. Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Újonc a világűrben

    A Delelő Univerzum regénysorozat újabb kötete az Újonc a világűrben, melynek címszereplője Jura Borogyin, egy fiatal vákuumhegesztő. A lelkiismeretes és tehetséges fiú a Rheára tart, de családi okok miatt egy nappal lekéste űrhajója indulását, lemaradt csoportjától, és ezért elkeseredetten próbál valamiféle utazási lehetőséget szerezni, hogy időben eljusson a Szaturnusz holdjára.

    A Tahmaszib űrhajó kapitánya, Bikov „szerződteti” Jurát, gyakornokként alkalmazza, így a tervezett űrutazás is lehetővé válik számára.

    A Szaturnusz felé vezető úton a főhős izgalmas kalandokat él át a Naprendszer különböző részein, találkozik a marsi telepesekkel, akik felveszik a harcot az életüket megkeserítő repülő óriáspiócákkal, ősi „látogatók” nyomaira bukkannak, és az űrkutatás életveszélyes oldalára is ráeszmélnek.

    Újonc a világűrben

    1. Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Világvége a szomszédban

    Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat.

    A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban… mindössze egy aprócska árat megfizetve.

    Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne… ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.

    Világvége a szomszédban

        +1 Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Végállomás: Amalthea

    A Tahmaszib fotonmeghajtású teherűrhajó létfontosságú készleteket szállít a Jupiter Amalthea nevű holdján létesített kutatóbázis számára, de egy meteorviharban megsérül, és az óriásbolygó viharos légkörébe zuhan. Legénységére emberpróbáló feladat vár, ha újra működőképes állapotba akarja hozni a hajtóművet, még mielőtt a gigászi nyomás összeroppantaná a hajótestet. A különleges hősökből álló csapat, akik a Hiusz fotonrakétán korábban már a Vénusz pokoli világát is megjárták, tudják, nem veszíthetnek, mert sokkal több a tét a saját életüknél.

    Ivan Zsilin fedélzeti mérnök számára azonban az Amalthea nem a végállomás. Űrkalandjaiból hazatérve a Földön is rendet akar teremteni. A Földön, ahol lezajlottak az utolsó háborúk, és immár küszöbön áll a világbéke, a teljes leszerelés. Zsilin íróként érkezik egy tengerparti üdülőhelyre, ahol sorozatos halálesetek borzolják a kedélyeket. A kulcs egy titokzatos, újfajta narkotikum lehet. Zsilin akarva-akaratlan egyre mélyebbre merül a bűnök és félrevezetések ingoványába, mert megszállottan keresi az igazságot a megosztott világ utolsó utáni háborújáról.

    Végállomás: Amalthea

  • Carlos Chernov – Végtelen vetítés ajánló: Embervadászat és kéjgyár: a legsötétebb valóságshow

    Carlos Chernov több argentin irodalmi díj birtokosa, ez az első magyarul megjelenő regénye. A szerző műveiben a realitást a groteszkig és az abszurdig viszi el, vagy talán még annál is tovább…
    A könyvben megalkotott távoli jövőt, a Nagy Katasztrófa után, a totalitárius diktatúra határozza meg. Fájdalmasan nagy a különbség gazdagok és szegények között. A  hierarchia alján, a föld alatti városokban tengődő proletárok gyerekeik eladásából tartják fenn magukat. Ezzel szemben a milliomos lét azt a lehetőséget is megteremti, hogy az ember befolyásolhassa az élet két legfontosabb folyamatát: a szaporodást és a halált. A gazdagok nem kockáztatnak: jó genetikai adottságokkal rendelkező gyerekeket fogadnak örökbe, majd életük meghosszabbításaként megszabadulnak testüktől, és agyukkal rácsatlakoznak az „életfilmekre”.

    A tudomány elsüllyedt minden mással együtt, és még mindig próbálkoznak a rekonstruálásával. A történészek szerint egy újabb középkor köszöntött be, azonban a tudósok elsősorban az élvezet és az élethossz növelését célozták meg, és ezeken a területeken elértek némi eredményt.

    Amikor egy milliomos úgy dönt, nem akar tovább élni a testében, kiveszik az agyát, egy palackba helyezik, és gépeken keresztül filmeket vetítenek neki. Az adott filmnek minél érdekesebnek-izgalmasabbnak kell lennie, hisz, azt feltételezik, az agyak ingerküszöbe egyre nő. Aki még nem érzi magát bátornak az első fázisra, a „testetlenítésre”, lehet „rácsatlakozott” státuszban: neki egyenesen az agyába érkezik a film egy kábelen keresztül, a színészek agyában megjelenő komplett érzékszervi információ. És ha egy idő után úgy dönt, hogy már nem akar testben élni, kifizeti a palackozást, és megszabadul földi porhüvelyétől. A palackozott agy felhagy a gondolkodással, és arra kondicionálják, hogy olyan szervvé alakuljon át, amelynek egyetlen funkciója az élvezés.

    A regény világában az anyaság ipari jellegű, a szülő nők folyamatos hiánycikknek számítanak, a szegény nők számára az anyaméh bevételi forrás. A rászoruló férfiak pedig, kimerítő munkájuk mellett, még lehetnek spermadonorok, hogy egy kevés plusz pénzhez jussanak. A meddő nőkre és férfiakra már nem tart igényt a társadalom. Néhány nő a beültetés illegális módját választja, csak hogy sikerüljön újra és újra teherbe esnie, a családja megélhetése miatt. A legkétségbeesettebb anyák pedig attól sem rettennek vissza, hogy saját fiuk legyen a spermadonor.

    A szöveg gyilkos iróniával dolgozik: a családok egyetlen megmaradt gyerekét, akire kizárólag sötét jövő vár, „kiválasztottnak” nevezik, holott a többi, örökbeadott utódnak juthat nagyságrendekkel jobb életszínvonal. „Biztonságos” városokban élnek a proletárok, iszonyú körülmények között, és a „Szerelmi Ügyek Hivatala” intézi a gyerekek eladását és prostitúcióját.

    A szegény családok „kiválasztott” gyerekei kétféle módon tudnak kitörni a kilátástalanságból: prostituáltak lesznek, vagy színészek. A kettő sokszor összefügg, hisz a színészeknek is főképp erotikus tartalmakat kell eljátszaniuk.

    A „Színészképző” az órák nagy többségét a szexualitás művelésének szenteli. Az iskolában a különféle érzéki forrásokon túl a diákok megtanulják előállítani a minőségi kéjt, mintha a testük kidolgozna egy terméket, amit majd a receptorok használnak. A tanárok különféle orvosi technikákkal mérik az orgazmusukat. Amit el kell érniük a szexuális nevelés során, azt „állati állapotnak” nevezik: az erkölcsi dilemmáktól, félelemtől, szégyentől és viszolygástól mentes élvezeti képesség. Az iskolai „rodeó” a gyakorlás mesterfoka, egyfajta tömegorgia, ahol a kellő rutin megszerezhető. Minden gyakorlat arra irányul, a legszélsőségesebb is, hogy a leendő színészek maximálisan megéljék, és ne csak eljátsszák a gyönyört.

    Akárcsak bármelyik, túlzásba vitt állapot, az élvezet is hamarosan elveszti kezdeti vonzerejét. Nem tudják megakadályozni, hogy a kötelező gyönyör émelyítően monoton foglalkozássá váljon.

    Egy proletár család fia, Goma atudja, hogy az egyetlen módja kitörni a szegénységből, ha az életfilmek főszereplőjévé, sztárszínésszé válik. De a fiatal fiúnak előbb még meg kell merítkeznie a férfi prostitúció legmélyebb bugyraiban, egy kirakatban kell „eladnia” magát. Ebben a világban nem csupán a nő, a férfi is csak egy tárgy. Kizárólag vágytárgy.

    A fiatal fiú motivációja hamar alábbhagy, és a kirakat elvesztésével a szakadék szélére kerül. A prostitúcióra sem alkalmas személyek a vadászok prédájaként végzik, egy felfoghatatlanul brutális „játék” során. A vadászterületre már szó szerint ketrecben érkeznek, és egyetlen feladatuk, hogy fussanak, és mentsék a bőrüket. A vadászok „emberi” vadakat hajtanak és ejtenek el, hogy egymásra tromfoljanak, és győzzenek, minél több trófeát összegyűjtve. A vadászünnep sporteseménynek számít, a televízió is közvetíti. A hagyomány hívei azt vallják, hogy örökbe fogadott gyerekeiknek képesnek kell lenniük személyesen is elvégezni a piszkos munkát. Szorgalmazzák a fizikai bátorságot és a kegyetlenség gyakorlatát. A rendezvény egyfajta beavatási szertartás: a kollektív gyilkosság a közösségalkotás egyik módja. Az ünnep biztosítja a vérfürdőt, ami pótolja a vér szerinti köteléket apa és fia között.

    Goma hamar rájön, hogy a helyszín egyfajta sportlétesítmény, játszótér, ahol a vadászok szórakozásból leöldösik őket, és a vetélkedő eredménye azon múlik, ki mennyire ügyesen dob kést mozgó célpontra. Egy vadászterepen találja magát, ahol ő a zsákmány, és biztosan elpusztul.Retteg az életéért, miközben tudja, semmi esélye megmenekülni. Igaza is lesz: az egyik vadász megtalálja és megöli.

    Azonban a fiú, csodával határos módon, később mégis felébred. Katalepsziás állapotba került, és a vadászok azt hitték, meghalt. Elképesztő megmenekülését mindenki csodaként értelmezi. A vadászterületen meghalt… és újjászületett.

    A regényben Goma szemszögén keresztül, férfi nézőpontból követhetjük végig a kálváriáját, szenvedéstörténetét, majd relatív „felemelkedését”. A korai, kirakatban lévő „munka” után, megjárva és túlélve az embertelen vadászmezőt, az Úrnő játékszere, szexuális bábuja lesz, aki cserébe finanszírozza a színésziskolát, és egyre közelebb viszi az álmaihoz. De a „felemelkedés” csak látszólagos. A csömörhöz pedig újra egyenes út vezet. A fordulat akkor következik be, amikor az egyik „rodeón” meglátja Nudát, és valódi érzései lesznek. Innentől már csak az a cél lebeg a két fiatal szeme előtt, hogy ők lehessenek az életfilmek főszereplői. Rengeteg tanulással és szorgalommal, megnyerve a legfőbb és legirigyeltebb státuszt, belevetik magukat az életfilm-gyártásba.Hamar meg kell szokniuk a tükrök és kamerák tömeges, zaklató jelenlétét, a nap huszonnégy órájában figyelő szemek előtt élnek, gyakran arra gondolnak, hogy kísérleteznek velük, és vajon meddig bírják az intimitás teljes hiányát. Tíz év után, kimerülve, kiüresedve, a volt sztárszínész-pár visszatér a hétköznapi életbe, ahol, az anyagi jólét ellenére, szintén az üresség várja őket. Ahol jártak, amiben megmerültek, onnan nem nagyon van visszaút. Az új életében Goma elveszettnek érzi magát.

    Az Úrnő férje a cselekmény egyik fontos figurája. Több éve él „csatlakozottként”, egész nap mozdulatlanul fekve, az életfilmeket fogyasztva. Palackozás előtt áll, fizikailag „élőhalott”. Kifejti Gomának, hogy ha az ember megszabadul romlandó testétől, az emberi faj evolúciójának felsőbb fázisába lép. Valódi, teljes életet élvez majd, és örömmel fizeti meg az árát, elveszítve a testét, identitása látható részét. Az idősödő, szinte haldokló férfi a fiatal fiúban meglát valamit. Talán a romlatlanságát, a nyitottságát, mindazt, ami ebből a tökéletesen kiszámítható és romlott miliőből hiányzik. A férfi elemi igénye a dialógusra, valódi létezés hiányában, évek óta csak az életfilmekben valósulhat meg.

    A könyvben két hátborzongató jelenet van, ami az adott szereplő számára szédületes szakadék-élmény. Az egyik az, amikor Gomának, az életfilmek forgatása közben, a vadászmezőn ölnie kell. Aktiválódik benne az a végletes pánik, amit átélt néhány évvel korábban, az életéért rettegve. Most az ellenkező oldalra került, ami ugyanolyan pusztító.

    A másik Goma apjának kvázi-kasztrálási jelenete a Teraszon, amikor a rendőrök gúnyt űznek belőle.

    A történet jól megalkotott háttér-elmélete, a Tökéletes Kiszámíthatóság doktrínája nem a „vademberlét” végét hozza el, ahogyan korábban kitalálták, hanem egyre mélyebbre merül abban.

    Fontos átgondolni, hogyan válhat számunkra realitássá az a klímakatasztrófa utáni jövő, amit a történet felvillant. Eljöhet az apokalipszis, mind meghalunk, hallhatjuk gyakran a jóslatokat. De létezik egy ennél borzalmasabb forgatókönyv is: amikor a túlélési ösztön valóban az ember legsötétebb tulajdonságait hozza felszínre. És ne higgyük, hogy ez annyira távoli…

    A regény kíméletlenül és könyörtelenül szembesít az ember állati mivoltával, ösztönlényével, agressziójával, pusztításra, gyilkolásra törekvésével és hatalomvágyával. A könyv lapjain nincs szemérem, nincs kontroll, csak az ösztönök egyre mélyebb bugyrai.Kimondódik és szóvá tevődik minden, a nyelvben sincs kontroll. Minden belefér, ami elűzi az unalmat, a legbrutálisabb kegyetlenség és a legszélsőségesebb kéj is, az ingerküszöb egyre feljebb kerül, egy végtelenített létrán lépkednek a figurák egyre feljebb és feljebb, hogy aztán alázuhanjanak az ürességbe, a végtelen semmibe. Az ábrázolt világ az olvasónak csak elsőre tűnhet embertelennek és pornográfnak, a szöveg a legmélyebb valóságként mutatja meg ezeket a dolgokat, a lehető legtermészetesebben, és ez a legkönyörtelenebb tükör, amibe az emberi lény belenézhet.

    A könyv mondanivalója párhuzamba állítható azzal, ahogyan az internet is „mindent” megmutat, kontrollálatlanul, vágatlanul és korlátlanul, illetve, ahogy a közösségi média gyakran egy hazug virtuális valóságba repít. Ott, ezekben a mesterséges világokban „létezve”,nem kell szembenézni az élet szomorú valóságával, a tömény ürességgel és unalommal. És így természetesen a szembesülés elmarad.

    Gomával együtt az olvasó végigjárja ezt a szenvedéstörténetet, ami egy ponton már szinte fejlődéstörténet is, illetve nevelődés, csak más előjellel. A regény az egyik legdurvább és legsötétebb disztópia, amit valaha olvastam. Könyörtelenül szembesít és tükröt tart elénk: íme, az ember… A fikció eljátssza a valóságot (vagy fordítva), aztán, mint egy végtelen kút, elnyeli, és marad a sötétség. Annyi világosság jut mindössze, mint ami a könyv alsó világában a karcsú, jelzésszerű fény- és levegőztetőkútból beérkezik. És az nagyon kevés…

     

    írta: Cs. Fehér Katalin szerkesztő

  • 20 éve hunyt el a Galaktika alapítója

    1999. december 8-án, 76 éves korában halt meg Kuczka Péter Kossuth-díjas magyar író, költő, tudományos-fantasztikus irodalmár, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Emberként, szerkesztőként pont olyan ellentmondásos volt, mint a korszak, amelyben élt.

    A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárképzőjét végezte el 1945-ben, majd számos munkahelyen dolgozott tisztviselőként, könyvelőként. A második világháború után kezdett el írni, az 1940-es évek közepétől a magyar irodalom és kultúra jelentős alakjává vált. 1947-ben az Emberség című irodalmi és kritikai folyóiratban jelentek meg versei. Első verseskötete 1949-ben jelent meg, 1947 és 1956 között különböző tisztségeket viselt a szakszervezetben, az MDP kultúrpolitikai osztályának munkatársa és a Magyar Írószövetség szervezőtitkára volt.

    Ő is sokáig aktív kommunista volt, műveit a rendszer szolgálatába állította. Akkori munkásságát az irodalomtörténet harcos, közvetlenül, nyersen – nemegyszer prózaian fogalmazó – agitatív költészetnek tartja.

    Sokakhoz hasonlóan ő is kiábrándult a rendszerből. 1955-től egy új irodalmi folyóirat, az Életképek főszerkesztője lett, az első megjelenést azonban az 1956-os események megakadályozták. A forradalomban való részvétele (több politikai szervezet létrehozásában, illetve tüntetések megszervezésében vett részt) miatt 1964-ig eltiltották a publikálás lehetőségétől. 1956 után ezért nem jelenhettek meg művei, 1964-ig indexen volt.

    A hatvanas évek közepén fordult a science-ficition felé.  1967-től a modern fantasztikus irodalom hazai terjesztője és lelkes művelője volt. Ebben az évben az Új Írás szeptemberi száma az ő válogatásában jelenhetett meg. 1969-től a Kozmosz Fantasztikus Könyvek szerkesztője volt, létrehozva és biztosítva egy folyamatosan magas színvonalú sci-fi regénykiadási sorozatot. Később a rövid életű Kossuth Fantasztikus sorozatot is szerkesztette. A sci-fi politikától távol eső menedéket jelentette számára. Politikai kapcsolatai ugyanakkor megmaradtak, ezért tekintélyét érvényesíthette magának a Móra Könyvkiadón keresztül. Í

    1972-ben megalapított a Galaktika című tudományos-fantasztikus antológiát, és 1995-ig szerkesztője volt. Nevéhez fűződik a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat elindítása. Szerkesztői alapelve volt, hogy a tudományos-fantasztikus műfajt komoly irodalmi vonulatnak tekintette. Ebből adódóan elvetette a tömegtermeléssel írt „ponyva sci-fi”-t és igyekezett a sci-fi humanista, filozofikus irányzatát bemutatni a magyar olvasóknak. Nem tekintette a tudományos-fantasztikus irodalmat angolszász nemzeti sajátosságnak, szerkesztésében különféle nációjú írók művei rendre megtalálhatók. Ennek eredményeképp az általa bemutatott tudományos-fantasztikus irodalom rendkívül változatos, mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból.

    A magyar szerzőkkel kapcsolatos megítélése nem ilyen pozitív. Később számos ma már sikeres író kritikával fogalmazta meg vele kapcsolatban, hogy szigorú szerkesztési elvei miatt nem kapták meg anno a bemutatkozási lehetőséget, az akkor még Kuczka által egyeduralt kiadványokban és műfajágazatban.

    Bármilyen is ellentmondásos volt munkásága, személye óriási mértékben hozzájárult ahhoz, hogy fantasztikus irodalom ma elfogadott és népszerű legyen.

  • 5 + 1 irodalmi különlegesség ínyenceknek

    1. Jack London – Ezer halál

    Ki ne ismerné Jack Londont a kalnadregény írót,  hiszen sokan már gyermekkorukban találkoznak olyan köteteivel, mint A vadon szava, A beszélő kutya vagy Az éneklő kutya, a Tengeri farkas, az Északi odüsszeia vagy az Aranyásók Alaszkában. Esetleg ezek filmváltozataival. De valóban ismerjük-e a sokoldalú író minden arcát?

    Mert London keze alól a realista emberi drámák, valóságban gyökerező kalandregények mellett kerültek ki fantasztikus művek is, meglepően nagy számban. Elég A Vaspata disztópikus társadalomrajzára gondolni, az Ádám előtt hősére, aki az ősvilágba álmodja vissza magát, esetleg a Kóbor csillag kozmikus látomására.

    E kötet a szerző kevéssé ismert fantasztikus novellái közül válogat, és a témák a lehető legváltozatosabbak: az emberiséget elpusztító világjárvány; a saját fián könyörtelen kísérleteket végző őrült tudós; a csillagok közül érkezett tárgy, amit a tudatlan bennszülöttek istenként tisztelnek, de üzenetét fel nem foghatják. Találkozhatunk még többek közt a terrorizmus riasztó víziójával, a biológiai hadviselés rémképével, a láthatatlanság titkával, fiatalító szérummal és gyilkos sugárfegyverrel is.

    A modern SF szinte minden kelléke felvonul ezekben az írásokban, amelyek hiába születtek 100 évvel ezelőtt, a mai olvasók számára is páratlan izgalmakat tartogatnak.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ezer-halal/

    1. Aleister Crowley – Holdgyermek

    Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté,  sőt hírhedtté, sokan „a világ leggonoszabb embere” címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan.

    A sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa,  Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.

    Holdgyermek

    1. Mary Shelley – Az utolsó ember

    Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét. Ez a filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált.

    A 21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik. Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett?

    Az utolsó ember I-II.

    1. Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    Carlos Chernov argentin író több irodalmi díj birtokosa. Művei eddig angol, francia és olasz fordításban láttak napvilágot. A Végtelen vetítés az első magyarul megjelenő regénye.

    Kétszáz évvel a Földet átalakító nagy klímakatasztrófa után a túlélők között sokáig dúló háború erőszakos, totalitárius társadalmat hoz létre. A világban zajló folyamatokat a győztesek doktrínája határozza meg, a milliomos lét azt a lehetőséget is megteremti, hogy az ember befolyásolhassa az élet két legfontosabb folyamatát: a szaporodást és a halált. A gazdagok nem kockáztatnak: jó genetikai adottságokkal rendelkező gyerekeiket kiválasztják és örökbe fogadják, majd életük meghosszabbításaként megszabadulnak testüktől, és agyukkal rácsatlakoznak az „életfilmekre”. Eközben a  társadalom alján, a föld alatti városokban tengődő proletárok gyerekeik eladásából tartják fenn magukat.

    Goma, egy proletár család fia, tudja, hogy az egyetlen módja kitörni a szegénységből és a kilátástalanságból az, hogy az életfilmek főszereplőjévé, sztárszínésszé válik. A hosszú kiképzés a fizikai megpróbáltatásokon túl apránként elmossa a határt a szerep és a valóság között…

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    1. Petr Stancik – Múmiamalom

    Egy igazi történelmi kirándulás a XIX. századi Csehországba. Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillere.

    Leopold Durman bátor fickó. Legalábbis kollégái az osztrák rendőrség prágai kötelékénél ezt gondolják róla. 1866. január elsején ez a bátor fickó megkapja élete nagy ügyét: csípje el a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosát. De miért pont szegény Durman? Miért kellett a cseheknek ennyit várni az első sorozatgyilkosukra, és az miért csak egy fiktív regényszereplő? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát, és messze van-e a fogadó a Jeruzsálemtől, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem?

    Múmiamalom

         + 1 A jádekoponyák szigete

    Ez az irodalmi csemege egyetlen Lőrincz L. László rajongó polcáról sem hiányozhat!

    Különleges kötetet nyújtunk most át olvasóinknak. Lőrincz L. László 80. születésnapja alkalmából a legnevesebb pályatársak, barátok tisztelegnek benne a Mester munkássága előtt egy-egy novellával. A novellák mindegyike Leslie L. Lawrence kalandregényeihez vagy Lőrincz L. László fantasztikus írásaihoz kapcsolódik. A 12 novella szerzői: Benedek Szabolcs, Burkos Zsolt, Erdész Róbert, Fedina Lídia, Kovács Tücsi Mihály, Molnár Csaba, Ronil Caine, Soós Tibor, Szélesi Sándor, Urbánszki László, Varga Csaba Béla, Vörös István.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

     

  • 5 + 1 világ, ahol nem szeretnél élni

    Mindenki jobban szeretne élni, mint most, mindenki egy jobb világról álmodozik. Ez a vágy szüli az utópiákat. De gyakran az utópia disztópiába fordul, és a mézes-mázas felszín igazi poklot rejt el. Most 5+1 olyan világot ajánlunk, amely talán izgalmas, talán kecsegtető első látásra, de mégsem szeretnél ott élni.

    1. Walter Tevis – Sokszavú poszáta

    Először ugorjubk el a távoli jövőbe A 25. század disztópikus világában az emberi civilizáció maradéka elektronikus mennyországokba zárkózva vegetál. Nincsenek családok, gyerekek, de még valódi párkapcsolat, szerelem sem igen létezik. A gépiesen udvarias hétköznapokból már csupán a drogok vagy az öngyilkosság jelentik a menekvést. Az olvasás tiltott dolog, de igazából senkinek eszébe sem jutna már ezt a szabályt megszegni. A gondolkodást számítógépek és robotok végzik az ember helyett. A jelszó: „Ne kérdezz; lazíts!” E látszatélet megkapó jelképe a sokszavú poszáta, mely éjjelente nem a saját énekét dalolja bele a világba, hanem más állatok hangját utánozza.

    Az emberiséget már csak egy halálvágyával küzdő android mentheti meg, valamint egy fiatal pár, akik szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás és a könyvek iránt. Ez a szenvedély talán még az apátiába kövült gépi intelligenciákat is képes felrázni.

    Walter Tevis, A svindler és A pénz színe írója Nebula-díjra jelölt regényével ékesen bizonyítja, hogy az SF-nek igenis helye van a szépirodalomban. Érzelmekkel és fekete humorral átszőtt, szép könyve robotszereplői szájával is az emberi önrendelkezés jogáért kiált.

    Sokszavú poszáta

     

    1. J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Olajválság, klímaváltozás, megváltozott világ.  Száz év múlva az elpusztult világunk romjain. 2114-ben egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra.

    1. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    1. Cory Doctorow – Homeland

    Nem csak a távoli jövő lehet rémisztő. Sajnos minden jel arra mutat, hogy önként vesszük nyakunkba a digitális nagy testvért. És a veszélyre nem kell várni, itt kopogtat napjainkban. A tizenéves Marcus Yallow-t egy San Franciscó-i terrorakciót követően néhány barátjával együtt nyakon csípték a nemzetbiztonsági hatóságok, és csak nehezen ismerték be tévedésüket. A meghurcolt fiú a lázadó tini hekkerek élére állt, és harcot indított a megfigyelés önkényuralma ellen.

    Most, évekkel később Marcus egy változásokat ígérő politikus webmestereként dolgozik, biztos állásban Kalifornia gazdasági összeomlása után. Ám amikor felbukkan régi ismerőse, Masha, és kezébe nyom egy pendrive-ot, tele tűzforró információkkal, amelyek átrendezhetik az egész hatalmi struktúrát, Marcusnak döntenie kell: új életét és az anyagi biztonságot választja, vagy visszatér lázadó múltjához, és keresztes hadjáratba kezd az igazság oldalán?

    A Hugo-, valamint Nebula-díjakra jelölt és több más kitüntetést el is nyert Kis Testvér folytatásában a kanadai író és internet-guru ismét elsősorban az ifjúságot szólítja meg, de valójában minden olyan embert, aki aggódik amiatt, amerre a világunk ma tart.

    Homeland

    1. Ana-Maria Negrilă – Jégcsászár

    Bár most a felmelegedéssel küzdünk, valójában egy kétmillió éve tartó jégkorszak melegebb periódusában élünk. Az emberi beavatkozás felborítja a természet rendjét, vagy egyszer ég visszatér a jég? A távoli jövőben, egy újabb jégkorszak küszöbén egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    1. Jasper Fforde – Monokróm

    Egy furcsa világ, ahol a színek, és a színek hiánya határozza meg a világot. A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik.

    Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri.

    Monokróm

    +1 Johanna Sinisalo – A Nap Magja

    Végezetül egy olyan történet, amely nem a jövőben játszódik, hanem a mai Finnország egy alternatív univerzumban.

    Századunk tízes éveiben Finnországban euszisztokrata rend uralkodik A nemzet tanult történelmi hibáiból. A társadalmi stabilitás és a közegészségügy ma a legfontosabb értékek. Bármi, ami örömet vagy valamilyen függőséget okoz, szigorúan tilos, beleértve a számítógépet, a mobiltelefont, a kávét, valamint az egyik legveszélyesebb drogként számontartott csilipaprikát is. Egy kivétel: a szex. A nemi élet elosztása a legfontosabb fogyasztási termék. Emiatt a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. E célból a kormányzati tudományos testület egy új emberi alfajt hozott létre, amely mindig alázatos, befogadó és odaadó. Korábban ezeket az élőlényeket nőknek hívták.

    A szép, termékeny, ám buta eloikkal ellentétben a morlock kategóriába sorolt nőnemű egyedek okosak, érdeklődők. Éppen ezért már kora gyermekkorban sterilizálják őket, alantas munkákat végeztetnek velük, és elnézik nekik, hogy tudományos vagy ismeretterjesztő műveket olvasnak.

    Johanna Sinisalo, a finn weird irodalom kiemelkedő alakjának alternatív történelmi regénye szellemes és lenyűgöző társadalmi polémia, középpontjában egy fiatal lánnyal, aki eltűnt testvére után nyomoz, miközben egyre inkább az illegális csilipaprika hatása alá kerül egy olyan világban, ahol a szeretet, a szex és a szabad akarat mind az állam irányítása alatt állnak.

    A Nap Magja

  • Könyvajánló – Anna Onichimowska: Középen

    A közelmúltban jelent meg Anna Onichimowska Középen című novelláskötete. A könyv megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A Középen az írónő második, magyar nyelven megjelent munkája. Húsz novella található benne, melyeknek középpontjában névtelen kisemberek jelentéktelennek tűnő döntései állnak, amik azonban mégis meghatározzák az életüket.

    A kötet mottója Edward Murphytől származik: Az ember csak akkor cselekszik bölcsen, ha az összes többi lehetőséget már kimerítette. A történeteket valóban az emberi döntések és gondolkodásmód furcsaságai kötik össze.

    Kétféle történettípus található a könyvben. Az egyik típusban már a történet felvetése valamilyen groteszk élethelyzet, amit a szereplők próbálnak a maguk módján racionálisan kezelni, ám épp a groteszk kiindulópont gátolja meg azt, hogy az ember cselekvése bármilyen racionális eredményre vezessen, ami túlmutat a groteszk felvetésen. Ezek a történetek emlékeztetnek némely Kafka-novellára, mint amilyen például „Az átváltozás”, amelyben a főhős egy nap bogárrá változik, de még mindig azon aggódik, hogy be kell érnie időben a munkahelyére. Hasonlóképpen az egyik történetben egy bajusszal születő kisbaba anyukájának gondolatai nem az anomália körül forognak, hanem hogy a gyermek apjának egyáltalán szóljon-e arról, hogy gyereke született. Egy másik történetben a repülőszőnyeget vásárolt pár tanulmányozza a szikár használati utasításokat, majd az asszony váratlanul elrepül, otthagyva a férjét. Egy kislány egyre szaporodó, ám mások számára láthatatlan elefántokat lát, egy felnőtt szereplőt pedig gyermekkori babái nem hagynak békén, szabadon éni.

    A történetek másik típusában viszont a teljesen hétköznapi élethelyzetek kezdnek egyre groteszkebb irányba változni egy-egy tényleg jelentéktelennek tűnő döntés következményeként. Például egy nap a feleség nem kel fel, hogy futni menjen a férjével, holott évek óta ez a napi rutinjuk, de most nincs kedve. Ez a kis viselkedésbeli változás azután az egész életüket fenekestül felforgatja. Egy másik történetben egy házaspár sütőtököt nevel a kertben, ami azután óriásivá dagadva az egész életükre rátelepszik. Egy értelmiségi nő birkapásztornak áll, egy másik pedig egy kísértettel kezd randizni.

    Az első pillantásra egyszerűnek tűnő történetek az írónő sajátos abszurd humorát mutatják. A normális és az abnormális határán egyensúlyozó szereplők külső ingerekre adott groteszk reakciói belezavarnak a kapcsolatok megszokott menetébe, s ez meghökkentő, olykor misztikus eredményekhez vezet. A kötet címe (Középen) arra utal, hogy a normális és az abnormális közötti vékony határvonalon, középen egyensúlyozunk, miközben az élet megannyi bizonytalansággal és varázslatos eseményekkel vesz körül minket. Anna Onichimowska egyszerű szavakkal képes a legbizarrabb élethelyzeteket is elmesélni, mintha a világ groteszksége a lehető legtermészetesebb létállapot lenne.

    Középen

  • Megjelent a decemberi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin decemberi számában új, Nebula-díjra jelölt kisregény indul, Gregory Benford fizikus hőse a Poklot próbálja tudományos alapon megérteni.
    Ez a hónap hagyományosan a Mikulás és a karácsony jegyében telik kicsik és nagyok számára egyaránt, így két novella is kapcsolódik a témához: az Eurocon- és többszörös Zsoldos-díjas Szélesi Sándor, az Ellopott troll szerzője a Mikulás-ünnepet próbálja átplántálni egy másik bolygóra, míg Indrek Hargla, a népszerű Melchior-krimik írója egy kísérteties karácsonyi történettel szórakoztatja olvasóit. Carter Scholz döbbenetes erejű elbeszélésében a Földről érkezett expedíciónak az idegen világban is elsősorban a saját démonaival kell megküzdenie. Richard Fox ezúttal a humoros vonalat erősíti egy esküvő leírásával, amely ellen minden összeesküdött. A havi retró igazi csemege, Sandokan atyjának, az olasz Emilio Salgarinak egy klasszikus sci-fije. A lapban még két hazai szerző írása olvasható, akiknek csak a vezetékneve egyezik, stílusuk nem is lehetne különbözőbb: Varga Csaba Béla melankolikus története egy végzetes hegyi tengerszem körül játszódik, míg Varga L. László Bervia Rt.-je egy szatirikus, mondhatni, közgazdasági fantasy.

    Mikhail Black artist - cover
    Mikhail Black artist – cover

    A központi tudományos rovat és több más rövidebb írás a sötét anyaggal foglalkozik. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az új Joker-filmről, intergalaktikus metál-musicalekről, az idei fizikai Nobel-díjasokról, a holdpor hatásairól, valamint interjú szólaltatja meg A Nap Magja szerzőjét, Johanna Sinisalót.

    A képregény is karácsonyi témájú, Isaac Asimov novellája alapján. A magazin XL-változatában pedig Martin Caidin hetvenes évekbeli bestsellerének, a Kiborgnak a befejező része olvasható, melyből a sikeres A hatmillió dolláros férfi című sorozat készült.

    A Galaktika 357. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Nézzünk a pohár és a lelkünk mélyére. Könyvajánló Petra Hůlová: Mostoha sors

    A Metropolis Media kiadó 2019-es utolsó kötete Petra Hůlová szépirodalmi remekműve, a Mostoha sors. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A cseh írónő 2014-ben írt regénye egy 50-es éveiben járó, elvált írónő monológja, aki erotikus ponyvát ír, a gyermekei felnőttek és kirepültek, ő pedig mindeközben komoly alkoholproblémákkal küzd. Minden idejét a lakásában tölti, s vagy a regényeit írja, vagy iszik, vagy önsajnálattal és öniróniával vizsgálgatja saját sorsát, életét.

    Az eredeti kiadó marketingfogásként úgy igyekezett bevezetni a könyvet, mint ami Hůlová eddigi legszemélyesebb hangvételű, legőszintébb írása. Ezt azután a kritikusok is átvették. Holott Petra Hůlová 1979-ben született, tehát a regény írásakor a harmincas évei derekán járt, szépirodalmat ír, és egyáltalán nem olyan zűrös az élete, mint a főhősnőjének. Épp az bizonyítja az írónő tehetségét, hogy önmagától látszólag ennyire távol eső életet ennyire bensőségesen, személyesen képes bemutatni, hogy az olvasó már-már összekeverhesse a szerzőt a szereplőjével. Hogy hogyan volt képes ennyire fiatalon egy ilyen könyv megírására Hůlová, az mindörökre rejtély s csoda marad számomra.
    A monológ, amit olvashatunk, szabad asszociációk, népi bölcsességek, hallucinációk, kétségek, önirónia, önreflexió és érzelmi kitörések szabad áramlása, amikből lassacskán fény derül arra, miként élte mindennapjait a főhősnő, miként nevelte a gyermekeit, miért vált el a férjétől, s hogyan telnek mindennapjai.

    A Mostoha sors központi témája a női élethelyezeteken, a női szerepeken való eltűnődés. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy vállaljunk-e gyereket, s ha már megszülettek, vajon hogyan tudjuk összeegyeztetni a gyermeknevelést az élet sok más területével. Mi a teendő, ha az író írni akar, de a két gyermek folyamatos törődést igényel? Nincs olyan anya, aki ne érezne néha szörnyű bűntudatot amiatt, hogy olykor-olykor nem tud elég figyelmet szentelni a gyermekeire, hogy ne érezné magát rossz anyának időnként, és ne érezné úgy, hogy összecsaptak a feje fölött a hullámok, mert főzni kell, takarítani, a gyerekkel foglalkozni, de a megélhetést is megoldani, miközben a férje számára tökéletes szexszimbólumként megőrizni magát. Hůlová regénye arról szól, jogunk van ahhoz, hogy ne legyünk tökéletesek.

    Az eredeti cím(Macocha)felfogható egyfajta szójátékként is. Egyrészt egy híres kirándulóhelyen egy szurdok neve Csehországban, ami formáját tekintve erősen emlékeztet egy vaginára, de maga a szó mostohaanyát jelent. Vagyis olyan, mintha azt jelképezné, hogy a női lét teljes megélése és a jó családanya-szerep mostoha viszonyban állnak.

    A társadalmi konvenciók eléggé meghatározzák, hogyan kell viselkednie a nőknek és a férfiaknak, és nyilvánvaló, hogy a nőknek sokkal szigorúbb szabályoknak, elvárásoknak kell megfelelniük. A Mostoha sors főhősnője szinte minden konvenciót, elvárást áthágva éli életét. Mivel pedig minden társadalmi elvárásnak ellenszegül, egyre inkább elmagányosodik. Habár szerető gyermekei vannak, szerető párja, mégis valamiképpen kívül reked a világon, így kiabálhat mindenfélét az erkélyről a szélbe, ha nincs, aki valóban meghallja őt. Ugyanakkor, mivel az elvárásokra fittyet hány, ez szabaddá is tehetné.
    Ám mégsem tudja szabadon élni az életét, mert a környezet értetlenül áll vele szemben, sőt betegnek tartja. Ő viszont nem érzi, nem értékeli betegnek magát. Így számára az lenne a fontos, hogy megértsék és elfogadják, míg a család az ő gyógyulását szeretné.S mivel ez két, egymásnak ellentmondó cél és szándék, esélytelen a pozitív végkifejlet. Ahogy a regény utolsó mondata fogalmaz, ebben a kusza elvárásrengetegben „abszolút nem sanszos a siker”.

    Petra Hůlová fantasztikus nyelvi bravúrjait, metaforikus képeit és szójátékait Barna Otília zseniális fordítása teszi felejthetetlenné.

    Petra Hůlová – Mostoha sors

  • Divat a középkor

    Kevés történelmi regénynek sikerült olyan átütő sikert elérnie, mint az 1980-ban megjelent Rózsa nevének. Umberto Eco remekművének filmváltozata 1986-ban került a mozikba, és a szokásos „más a köny –más a film” cirkusz mellett (vagy talán épp ezért) óriási siker lett.

    2017-ben jelentették be, hogy tévésorozat is készül a regényből. Ha most hagyjuk a szokásos reboot-nyafogást, az ötlet nagyon is életszerű, hiszen a film egyik nagy problémája volt, hogy egy tégla méretű könyvben elférő történetet kellett egy két órás filmbe belepréselni. Ez minden esetben a történet drasztikus visszavágásával szokott járni. Ezért is ad a kötet jobb bemutatására lehetőséget egy tévésorozat.

    Ami kifejezetten jó hír, hogy kivételesen nem amerikai gyártású sorozat érkezik. A nyolcórás szériát a német Tele Munchen Group készítette el az olasz RAI Fiction csatornával karöltve, az európai piacon komolynak számító 26 millió eurós költségvetésből. A forgatás 2018-ban kezdődött Róma legendás filmstúdiójában, a Cinecittában. A forgatókönyvet az a Nigel Williams írta, aki az Elisabeth című kosztümös tévésorozatért Emmy-díjat kapott. A társforgatókönyvíró és a rendező az olasz Giacomo Battiato. A sorozatot december 20-től tűzi műsorára a Filmcafé. Az olasz-francia-német koprodukció nyolc, egyenként 52 perces epizódból áll.

    A színészeknek nagyon nehéz dolguk lesz, hiszen Jean-Jacques Annaud filmjében szinte tökéletes volt a színészek kiválasztása, akiknek karaktere belevésődött a retinánkba. Az új gárdának nem lesz könnyű feledtetni ezt. Baskerville-i Vilmos szerepében Sir Sean Connery után John Torturro látható, Bernardo Gui inkvizítorként F. Murray Abrahamet Rupert Everett váltja.

    Az utóbbi évtizedekben nagy divat lett a középkor. A Metropolis Media Melchior-sorozata a középkori Észtországba repít el minket. A három balti ország történelme méretük és elhelyezkedésük miatt elég erősen összefonódik. Közös történetük a 13. században vett fordulatot, amikor az északi keresztes hadjárat során az addig pogány országokat „megtérítették” és felvették a kereszténységet. Az országokat a dánok és a német Kardtestvérek lovagrend kényszerítette a keresztény vallás felvételére. Az elkövetkező századok során a terület a Német Lovagrend, Lengyelország, Dánia, Svédország, Orosz Birodalom közötti csatatér volt.

    Melchior sorozat a Galakikabolt.hu-n

    A Melchior történetek olyan krimik, amely rendkívül élénk és érdekes képet festenek az adott korról. Az 1400-as évekbeli Baltikum Terra incognita számunkra. A Melchior sorozatban az érdekfeszítő nyomozás mellett sokat megtudhatunk Európa észak-keleti vidékéről, a roppant ügyesen adagolt háttérinformációk révén ismerjük meg ezt az országot, a kort, a kultúrát.

    A sorozat nemrég megjelent kötetében Melchior épp a patikáriusmesterségre okítja fiát, amikor hirtelen üzenetet kap, vegyen részt a bölcsek tanácsának ülésén a piritai kolostorban. Amikor, érkezésének másnapján, megfojtanak egy fiatal apácát, fogadalmat tesz, hogy megtalálja a gyilkost. Napról napra több az áldozat, és a szálak egyre jobban összekuszálódnak, ráadásul a kolostorban senki nem az, akinek mondja magát. Melchiornak élete legnagyobb tragédiájával kell szembesülnie, hogy útnak induljon titokzatos jelek után kutatva, és zarándokként végiggondolja, felgöngyölítse ezt a cseppet sem átlátható történetet, aminek szálai a messzi múltba vezetnek. Titokzatos ereklyék, egy háromfelé tört ezüstfeszület, egy eskü, és még számos rejtély nehezíti és árnyalja a végső megoldás keresését. És a megoldás sem biztos, hogy e világi…

    Melchior és a piritai fojtogató

    Már 2013-ban szó volt róla, hogy film és hatrészes sorozat is készül a Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye című első kötetből. Sajnos, azóta erről nincs újabb hír, reméljük nem halt el teljesen a projekt.

    Érdekes, hogy bár a középkorban viszonylag rövid ideig volt igazán aktív az inkvizíció, mégis mekkora nyomot hagyott az emberiség történelmében és kultúrájában. A hit védelmezőjeként érdekes módon működött. Az inkvizíció sajátos keverékét alkotta a hitvédelemnek és a világi igazságszolgáltatásnak. Eljárásait hitbéli kérdések alapján indította, a súlyosabb ítéleteket azonban a világi hatalmak feladatává tette az „az egyház nem szomjazik vérre” elv alapján. Később, az inkvizíció eljárási és szervezeti rendszerének kialakulása után nem sokkal már az ítéleteket is a világi bíróságok hozták meg. Mégis mindenki tudta, hogy az inkvizíció felelős ezekért az ítéletekért.

    Inkvizítor sorozat a Galaktikabolt.hu-n

    Alapvetően az inkvizíció a hit és az erkölcs tisztaságának védelmére létrehozott egyházi bíróság volt, amely minden olyan, az egyház belső életét érintő problémával foglalkozott, mely a hit továbbadását komolyan akadályozhatta. A történelem azonban úgy emlékszik rájuk, mint az eretnekség kíméletlen üldözőire.

    Az inkvizíció olyan művekben is felbukkan, amelyekben a történet több idősíkon játszódik. Jó példa erre a kitűnő olasz író, Valerio Evangelisti könyvsorozata, az inkvizítor. Az olasz SF egyik legjelentősebb, számos díjjal kitüntetett szerzőjének Eymerich-sorozata új megvilágításba helyezi történelmünket, évekre elég gondolkodnivalót ad, és hozzá még izgalmas kalandnak sem utolsó.

    Az egyik idősíkon A fiatal Nicolas Eymerich domonkos barátot kinevezik az Aragóniai Királyság főinkvizítorává. A közeljövő történései mellett a történet harmadik szála már a 22. század végére visz el minket, amikor megépülnek az első pszitronikus űrhajók, és egyikük, a Malpertuis, egy nagyszabású, vallásos hátterű expedíció keretében a Gamma Serpentis rendszer felé indul.

    A sorozat negyedik kötetében Az 1354-es év nem várt megbízást hoz Nicolas Eymerich, Aragónia főinkvizítora számára. Királyát kell elkísérnie Szardínia szigetére, hogy leverjék korábbi szövetségesük, az Arboreai Judikátus uralkodójának lázadását. Alghero városának ostromakor aztán a főinkvizítor rémítő felfedezéseket tesz: a vizeket veszedelmes paraziták fertőzték meg, melyek az emberi szervezetben hatalmasra nőnek és gyötrelmes halált okoznak; a város alatti barlangokban pedig egy pogány istenséghez imádkozik a nép, hogy különös, kék fénysugarával gyógyítsa ki őket nyavalyáikból.

    A regény második történetszálában Wilhelm Reich osztrák pszichoanalitikus a náci üldöztetés elől külföldre menekülve folytatja kutatásait egy ősi kozmikus energia, az „orgon” után, amely hite szerint képes a legtöbb betegség gyógyítására.

    A harmadik szálon a közeljövő diktatórikus töredékállamokra hasadt Észak-Amerikájában három középiskolás fiút hatalomellenes szervezkedés vádjával száműzetésre ítélnek, és a rettegett Lazzaretto szigetre deportálnak. Itt a történések köre bezárul, és kezdetét veszi az igazi rettegés…

    https://galaktikabolt.hu/termek/rettegj-inkvizitor/

    Evangelisti köteteit már több nyelvre lefordították, képregénnyé, sőt számítógépes játékká adaptálták.