My Blog

Kategória: Irodalom

  • Egy alig ismert író: Kir Bulicsov

    Az egyik legnagyobb hatású szovjet-orosz fantasztikus író Kir Bulicsov. Hazájában rendkívül népszerű, néhány könyve hozzánk is eljutott az évtizedek során. A Metropolis Media életművének bemutatásába vágott bele.

    Bulicsov 1934-ben született Moszkvában Igor Vszevolodovics Mozsejko néven. Életéről meglehetősen keveset tudni. 1957-ben diplomázott szülővárosában. Lőrincz L. Lászlóhoz hasonló kanyargós karriert futott be, és karrierjének állomásai is hasonlóan alakultak. Dolgozott fordítóként, burmai tudósítóként, keletkutatóként és forgatókönyvíróként is. 1963-tól a Keletkutató Intézetben dolgozott.

    Írói munkássága szerteágazó. 1965-ben kezdett el foglalkozni a fantasztikus irodalommal. Ekkor választotta a Kir Bulicsov álnevet is. Először neki is novellái jelentek meg folyóiratokban, majd antológiákban, és hamarosan  önálló, gyűjteményes kötetekkel is jelentkezett. Számos regény fordított le oroszra.

    Két sikeres novellaciklust írt: Csodák Guszlárban, A kislány, akivel semmi sem történik.

    Egyéb zsánerekbe is elkalandozott. Több ifjúsági és kalandregény szerzője. Bandula tábornok kardja címmel történelmi regényt írt Burmáról. Írt színdarabot és több mint húsz forgatókönyv fűződik a nevéhez.

    Kulturális érdekesség, hogy számos ismert orosz népmesét átírt sci-fi műfajba, amik igen sikeresek voltak.

    1982-ben elnyerte a Szovjet Állami Díjat, majd 1994-ben az Eurocon-díját. 1997-ben kapta meg a legnagyobb hagyományokkal rendelkező orosz sci-fi-díjat az Orosz Fantasztikus Írók Szövetsége által odaítélt Aelita-díjat.

    Regényeit, novelláit számos nyelvre lefordították. Magyarországon az évtizedek során megjelent néhány elbeszélése az Univerzum és a Galaktika magazinban.

    A hetvenes évek közepén, a hidegháború csúcsfokán a Kossuth kiadó jelentette meg az utolsó háború című regényét, amely egy atomháborúban elpusztult bolygó felderítéséről, és a túlélők mentéséről szól. A regényből 1976-ban rádiójáték készült a korszak legjelentősebb színészeinek tolmácsolásában. A mikrofonok mögé állt többek között, Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Koncz Gábor, Nagy Attila, Ráday Imre, Szatmári István, Ilosvay Katalin, Fülöp Zsigmond, Szabó Gyula, Balázsovits Lajos.

    1983-ban a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban jelenik meg Kettészakított élet című könyve. 1990-ben a Móra kiadó adta ki ifjúsági fantasztikus meséjét, címe Egy kislány a Földről.

    A Metropolis Media 2018-ban kezdte meg az életműve kiadását. Ebben az évben jelent meg a Túlélők és a Kozmosz vándorai, 2019-ben a Projekt-18. Ebben az évben Az utolsó háború  került a könyvesboltokba.

    Az utolsó háború

    Kir Bulicsov 2003. szeptember 5-én, 69 évesen hunyt el szülővárosában.

  • Istenek vagy idegenek

    Évtizedek óta érdekes kérdés – és vérmérséklete szerint mindenkinek van véleménye arról – hogy őseink isteni találkozásai a képzelet számlájára írhatóak, vagy esetleg titokzatos földönkívüli civilizációkkal vettük fel a kapcsolatot. Ennek a kérdésnek megkerülhetetlen személyisége Erich von Däniken, svájci szerző, dokumentumfilmes, előadó, a paleoasztronautika alternatív történelmi elméletének egyik legismertebb hirdetője. A paleoasztronautika szerint a prehisztorikus időkben egy vagy több magasan fejlett földönkívüli civilizáció látogatást tett a Földön, és segédkezett őseink civilizációinak felemelkedésében.

    Hogy a paleoasztronautika kinek mi a véleménye, az egyénenként függő. De a sci-fi irodalomban létezik ennek az ellenkezője. A csillagok közé kijutó és felfedező ember bukkan idegen civilizációkra. Mi mit fogunk tenni ebben az esetben?

    Persze ha a technológiánkat nézzük, még messze nem időszerű a kérdés, hiszen még a saját Naprendszerünkben sem tudunk eljutni más bolygókra, nemhogy egy távoli csillag planétáját látogassuk meg. Így ez a kérdés csupán elméleti, de nagyon érdekes.

    A kérdésben legmarkánsabban  a Star Trek sorozat állt ki. A történet szerint a Bolygók Egyesült Föderációjának legfontosabb elveit, működési szabályait a Föderációs Irányelvek összesítik. Ezeket a Csillagflotta valamennyi tisztjének kötelező betartani és betartatni. A szabályok jelentős része a Föderáció valamennyi polgárára is vonatkozik. Ezek közül az első, és elsődleges Irányelv szerint tilos a Csillagflotta bármely űrhajójának és tagjának bármely kultúra vagy társadalom normális fejlődésébe beavatkoznia. Ez az irányelv fontosabb, mint a Csillagflotta bármely hajójának vagy tagjának védelme. Veszteségek tolerálhatók, ameddig ezen irányelv betartáshoz szükségesek.

    Ennek az irányelvnek a betartása illetve megsértése többször is felmerül a sorozatokban, illetve a mozifilmekben. Persze nagyon ésszerű és logikus egy ilyen elv, de ennek betartása más erkölcsi elvekbe is ütközhet. Hogy a legtriviálisabb példát nézzük, a beavatkozással szabad-e egy egész civilizációt megmenteni a nyilvánvaló megsemmisüléstől? Hiszen a civilizáció megsemmisülésével értelmét veszti a maga az irányelv is. Egy civilizázió pusztulásába való beletörődés, olyan, mintha hinnénk az eleve elrendeltségben. A pusztulást hozó meteor maga a sors? Esetleg az eleve elrendeltség, amely kérdés megint csak messze visz. Vagy egyszerű véletlen az égi mechanika fényében?

    De egyúttal fontos kérdés az is, mit értünk egy egész civilizáción. Megakadályozzuk, hogy elpusztul egy egész bolygó. Ez a lépték elfogadható. De nézzük meg azt az esetet, amikor 3500 ével ezelőtt felrobbant a Théra vulkán Santorini szigetén. Nem csak a sziget civilizációját, pusztította el, hanem nagy valószínűséggel ennek a kitörésnek a számlájára írható Európa első nagy kultúrájának, a minószi kultúrának hirtelen eltűnése. Nem pusztul el minden, hiszen több másik civilizáció fenn maradt. De megengedhető, hogy egy egész kultúra eltűnjön?

    De nem kell feltétlen világmegváltó nagy beavatkozásokra gondolni. Valószínűbb a kisebb véletlen beavatkozás. Istenekként, vagy emberként tudunk megjelenni.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

     

    Például Gregor Man Zsoldos Péter Viking visszatér című regényében. A beavatkozást a menekülés, a túlélési ösztön kényszeríti ki. A geológus elszakad társaitól, és a bolygó őskori élővilágával, sőt lakóival megküzdve kell visszajutnia az űrhajóhoz, ha nem akar hátramaradni ebben az ismerősségében is rendkívül idegen környezetben. Az ősemberekre még nem volt akkora hatással, hogy ez befolyásolja a fejlődésüket, de a tengerparti városállamok civilizációjába már pusztán azzal döntő mértékben beavatkoznak, hogy a csillaghajóval a város foglyai lesznek.

    Távoli tűz I.

    A folytatásban, a Távoli tűzben már egyértelmű és szándékos a beavatkozás. Érvényesülhet-e királyként a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik? Mi történik, ha morális szempontjainktól vezérelve akaratlanul is befolyásoljuk egy bolygó történelmét? Mit tehet meg az ember a közvetlen környezete érdekében és védelmében, hogyan segítheti őket a fejlődés és felvilágosodás útján úgy, hogy erőfeszítései ne borítsák fel drasztikusan a helyi társadalmak erőviszonyait – vagy ne forduljanak a visszájukra?

    https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/

    Egy másik, árnyaltabb, de ugyanakkora beavatkozás látható a Sztrugackij testvérek regényében. A Nehéz Istennek lenni egy 2134-ben fölfedezett bolygó Arkanar nevű országában játszódik, ahol a kutatók élnek a bolygólakók között. Feladatuk, hogy minden apró részletét megfigyeljék, dokumentálják, és megőrizzék annak a társadalomnak, mely itt még a sötét középkornál tart a fejlődésben. Tilos minden erőszakos beavatkozás, gyilkosság, hatalomátvétel. A Föld titkos küldöttei csupán a felvilágosult gondolatok hordozói, s ily módon apró lépésekben mégis előmozdíthatják a fejlődést. De mi történik akkor, ha egy új hatalom gátlástalanul írtják a felvilágosult eszméket és azok követőit.

    A kérdésekre egyelőre nem kaphatunk választ, csupán elméleteink lehetnek. De ami tény, az emberiség történelmében ha két civilizáció találkozott, a gyengébb rendre belebukott.

  • Milyen messzire jutunk MI?

    Az emberiséget nagyjából azóta foglalkoztatja az ismeretlen távolságok felfedezése és elérése, hogy lemászott a fáról. Meghódítottunk új szigeteket, aztán kontinenseket Amerikától Ausztráliáig, és valójában már mindent, ami a Földön található: a Mount Everest 8848 méteres magasságára kitűztük zászlóinkat, és leereszkedtünk a Mariana-árok közel 11 kilométeres mélységébe.

    Nem csoda, ha az utóbbi évszázadban a csillagok felé fordultunk. Ha valahol, akkor a világűrben van még felfedeznivaló. Még nem is értjük teljesen, csak napról napra közelebb kerülünk a megértéséhez, vagy épp tévutakon bolyongunk, elveszve a pislákoló csillagok, a távoli galaxisok és fekete lyukak őrületes tömegei között. Hogyan térképezhetnénk fel a világűrt, ha az annyira hatalmas, hogy nagyjából 14 milliárd évvel ezelőtti születésnapja óta a legtávolabbi pontjaiból még mindig nem ért el hozzánk a fénye?

    Napról napra érkeznek újabb kutatási eredmények és felfedezések, ami igazán izgalmassá teszi ezt a korszakot, de szinte minden adat, amit kapunk, csak azért áll rendelkezésünkre, mert parányi bolygónkra érkezik. Műhold-távcsöveinkkel és a Naprendszer peremére küldött szondáinkkal messzebbre látunk, mint valaha. Csak egy érdekesség: az eddigi legtávolabbi csillag, amit felfedeztünk, mintegy kilencmilliárd fényévnyire van a földtől (plusz/mínusz pár fényhónap.) A csillag a MACS J1149 2223 Lensed Star 1 nevet kapta, amit, a megjegyezhetőség kedvéért Ikarusnak is neveznek. Maga az Univerzum azonban ennél a távolságnál mérhetetlenül nagyobb – legalábbis így sejtjük.

    Szóval, azt már tudjuk, hogy nagyjából kilencmilliárd fényévnyire látunk el. De vajon meddig érünk?

    MI, Bob

    Abban biztosak lehetünk, hogy a fantázia tovább ment, mint a valóság, mert számos sci-fi indult el felfedezni a világűrt. Köztük van Dennis E. Taylor: MI, Bob című sorozata, ahol Bob, ez a hús-vér emberből lett, kiváló humorérzékkel és problémamegoldó képességgel megáldott interfész útnak indul, hogy számtalan klónjával együtt, lakható bolygókat keresve felfedezze a környező rendszereket. Bob nem lépett ki a Galaxisból, valójában még mindig harminc fényéven belül mocorog a Földhöz képest. A történetének nagy részében az Eridanus csillagképben bóklászik, és izgalmasabbnál izgalmasabb bolygókat és rendszereket talál, az életre alkalmas, sőt, élettel teli bolygókról nem is beszélve. Ez utóbbiak nem kis bonyodalmakat okoznak.

    Ez viszont csalás a valósággal szemben. Bob teste fém és energia: fizikailag nem több egy számítógépnél, ami űrutazásra és meglepő gyorsulásra is alkalmas házat kapott. A hús-vér embereket szállítani ennél azért egy kicsit bonyolultabb.

    Hogy lássuk, mennyire, térjünk vissza egy kicsit a valóság talajára, vagyis inkább az égboltjára. Az egyik hely, ahol valóban élnek és dolgoznak emberek, szabad szemmel is látható. A Nemzetközi Űrállomás azonban csak 408 kilométeres magasságban kering felettünk, ami – az összehasonlítás kedvéért – mindössze ~0,0014 fénymásodperc.

    Az ember azonban ennél messzebbre is jutott már, az éjszakai égbolton élesen látható égitestet többször is meglátogattuk. A Hold-küldetések a Földtől nagyjából 1,28 fénymásodpercre merészkedtek el – 384 400 kilométert tettek meg, ami, valljuk be őszintén, oda-vissza már egy kicsit hosszúnak tűnik. Amint megépül az első holdbázis, valószínűtlen, hogy az ott robotoló munkásemberek ingázni fognak.

    Az, hogy ennél messzebbre ember keze még nem ért el, az utazás körülményességeinek is köszönhető. Élő testet sokkal bonyolultabb szállítani, mint egy gépet. Szüksége van oxigénre és táplálékra, edzésre és olyan térre, ami életben tartja – nem pedig azonnal kinyírja, mint például a világűr. És az elérhető sebesség is korlátozott, mert az emberi szervezet már a 2-3 G-s gyorsulást is nehezen viseli hosszú távon, úgyhogy a folyamatosan nagy sebességgel gyorsuló rakéták egyszerűen nem nekünk valók. Az utazás hosszú, a projekt költséges, és még csak nem is biztonságos, így egyelőre a valóságban is csak szondák és robotok utaznak a Naprendszeren kívülre. Valószínűleg nem sok élő ember lenne, aki ezt bevállalná. És a toborzást egyébként is megnehezíti, hogy a szondák és robotok sose jönnek vissza.

    MI vagyunk az Istenek

    A MI, Bob viszont még egy problémára figyelmeztet bennünket, amelyet a valóságban is a saját bőrünkön tapasztalunk: a Föld nem fog örökké megtűrni minket. Az atmoszféra és a vízkészlet folyamatos mérgezésével lassan élhetetlenné tesszük a saját bolygónkat, és amint eljön majd a pillanat, hogy mindenképpen költöznünk kell, csak reménykedhetünk benne, hogy lesz hová elindulnunk – ahogy abban is, hogy túléljük majd az utazást. Öröm az ürömben, hogy ebben a kényszerhelyzetben az emberiség, ez a felfedezésre és hódításra született faj új bolygókra tűzheti majd ki a zászlaját.

     

  • Csernobil újrahasznosítása

    A Csernobili lezárt zóna, a tiltott terület,a misztikus zárt világ. Amely mára nem is annyira tiltott, és még kevésbé misztikus. Hatalmas területről van szó. A 30 km-es zóna Ukrajnában található és Fehéroroszországba is jócskán átnyúlik, a katasztrófa utáni radioaktív kihullás ezeken a területeken volt a legnagyobb. Az 1986-ban kijelölt zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő síkidom,[4] melynek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. A zóna 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel. De a zóna nem egyformán szennyezett, vannak nagy területek, amit szinte semmilyen szennyezés nem ért. más részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent. És akkor még ott vannak az olyan területk, mint például az erőmű környéke, amit a szarkofág építése miatt teljesen megtisztítottak.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    Az ukrán kormány már régóta a terület hasznosítására készült. 2016-ban jelezte szándékát, hogy a normalizálódott területet újra megnyitja. Az ukrán kormány 2017-ben több határozatot is hozott annak érdekében, hogy megkönnyítse a csernobili övezet gazdasági célú kihasználását, különösképpen azért, mert több olyan hazai és külföldi befektető is érdeklődött ez iránt, akik elsősorban a megújuló energiaforrások kiaknázásában gondolkodnak.

    A hírek hallatára 2016-2018 között több mint hatvan kérelmet nyújtottak be földterület kijelölésére a csernobili zónában olyan befektetők, akik megújuló energetikai projekteket akarnak kivitelezni. A hazaiak mellett jelentkeztek vállalatok Dániából, az Egyesült Államokból, Kínából, Németországból, Franciaországból, Japánból és Fehéroroszországból.

    A kiadott engedélyek birtokában megindult az építés is.  2018 őszén átadták az első napelemekből álló létesítményt, közvetlenül az egykori csernobili atomerőmű közelében. Az egymillió dolláros, , egy megawattos naperőmű csupán száz méterre fekszik attól a fémkupolától, amely az egykori erőműt takarja. Az 1,6 hektáros létesítmény egy kisebb települést, azaz mintegy 2 000 háztartást képes energiával ellátni. A cél az, hogy idővel 100 megawatt energiát állítsanak elő a rendszer segítségével.

    Az ukrán hatóságok kifejezetten olcsón biztosítanak területet Csernobilnál a napelemek fejlesztésére. Az olcsóság mellett további előny, hogy a területről könnyű rácsatlakozni az ukrán energiahálózatra. Mivel Ukrajna az európai átlaghoz képest 50 százalékkal magasabb áron vásárolja a napelemeket, az országba rengeteg külföldi befektetés érkezik.

    S.T.A.L.K.E.R. Végzetes álmok

    Nem sokkal az átadás után az ukrán kormány engedélyezte az első szélerőmű megépítését is. A szélerőmű-generátorok és egyéb létesítmények helyének összesen 7 hektár területet jelölt ki Kijev megye ivankivi járásában, azaz abban a közigazgatási egységben, amelyhez Csernobil is tartozik.

    Hosszú távon a szélerőműveknek nagy jövője lehet Csernobilban. A szélerőművek előnye, hogy nem kell a létesítmény személyzetének folyamatosan ott tartózkodnia, így a csernobili zóna azon részeiben is működhetnek, amelyekben még mindig magas a radioaktivitás szintje, ráadásul maga a szélerőmű nem szennyezi a környezetet.

  • Megvannak a 2019-es Nebula-díj jelöltjei

    A Nebula-díjat először 1965-ben osztották ki, és a Hugo-díj mellett a másik legrangosabb SF díj. A díjat az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Egyesületének tagjai ítélik oda az előző naptári évben az Amerikai Egyesült Államokban publikált legjobb science fiction- és/vagy fantasy-műfajba tartozó műveknek. Ugyanezen ceremónia keretén belül adják át a Ray Bradbury és Andre Norton díjakat is.

    2019-es jelöltek listája

    Regény

    Marque of Caine, Charles E. Gannon (Baen)

    The Ten Thousand Doors of January, Alix E. Harrow (Redhook; Orbit UK)

    A Memory Called Empire, Arkady Martine (Tor)

    Gods of Jade and Shadow, Silvia Moreno-Garcia (Del Rey; Jo Fletcher)

    Gideon the Ninth, Tamsyn Muir (Tor.com Publishing)

    A Song for a New Day, Sarah Pinsker (Berkley)

    Novella

    “Anxiety Is the Dizziness of Freedom”, Ted Chiang (Exhalation)

    The Haunting of Tram Car 015, P. Djèlí Clark (Tor.com Publishing)

    This Is How You Lose the Time War, Amal El-Mohtar & Max Gladstone (Saga; Jo Fletcher)

    Her Silhouette, Drawn in Water, Vylar Kaftan (Tor.com Publishing)

    The Deep, Rivers Solomon, with Daveed Diggs, William Hutson & Jonathan Snipes (Saga)

    Catfish Lullaby, A.C. Wise (Broken Eye)

    Kisregény

    “A Strange Uncertain Light”, G.V. Anderson (F&SF 7-8/19)

    “For He Can Creep”, Siobhan Carroll (Tor.com 7/10/19)

    “His Footsteps, Through Darkness and Light”, Mimi Mondal (Tor.com 1/23/19)

    “The Blur in the Corner of Your Eye”, Sarah Pinsker (Uncanny 7-8/19)

    Carpe Glitter, Cat Rambo (Meerkat)

    “The Archronology of Love”, Caroline M. Yoachim (Lightspeed 4/19)

    Rövid elbeszélés

    “Give the Family My Love”, A.T. Greenblatt (Clarkesworld 2/19)

    “The Dead, In Their Uncontrollable Power”, Karen Osborne (Uncanny 3-4/19)

    “And Now His Lordship Is Laughing”, Shiv Ramdas (Strange Horizons 9/9/19)

    “Ten Excerpts from an Annotated Bibliography on the Cannibal Women of Ratnabar Island”, Nibedita Sen (Nightmare 5/19)

    “A Catalog of Storms”, Fran Wilde (Uncanny 1-2/19)

    “How the Trick Is Done”, A.C. Wise (Uncanny 7-8/19

    The Andre Norton Award for Outstanding Young Adult Science Fiction or Fantasy Book

    Sal and Gabi Break the Universe, Carlos Hernandez (Disney Hyperion)

    Catfishing on CatNet, Naomi Kritzer (Tor Teen)

    Dragon Pearl, Yoon Ha Lee (Disney Hyperion)

    Peasprout Chen: Battle of Champions, Henry Lien (Holt)

    Cog, Greg van Eekhout (Harper)

    Riverland, Fran Wilde (Amulet)

    Game Writing

    Outer Wilds, Kelsey Beachum (Mobius Digital)

    The Outer Worlds, Leonard Boyarsky, Megan Starks, Kate Dollarhyde, Chris L’Etoile (Obsidian Entertainment)

    The Magician’s Workshop, Kate Heartfield (Choice of Games)

    Disco Elysium, Robert Kurvitz (ZA/UM)

    Fate Accessibility Toolkit, Elsa Sjunneson-Henry (Evil Hat Productions)

    The Ray Bradbury Award for Outstanding Dramatic Presentation

    Avengers: Endgame, Christopher Markus & Stephen McFeely (Marvel Studios)

    Captain Marvel, Anna Boden & Ryan Fleck & Geneva Robertson-Dworet (Marvel Studios)

    Good Omens: “Hard Times”, Neil Gaiman (Amazon Studios/BBC Studios)

    The Mandalorian: “The Child”, Jon Favreau (Disney+)

    Russian Doll: “The Way Out”, Allison Silverman and Leslye Headland (Netflix)

    Watchmen: “A God Walks into Abar”, Jeff Jensen & Damon Lindelof (HBO)

     

     

     

  • Metropolis Media – előrendelhető könyvek és akciók mindenkinek!

    A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csak áprilisban lesz, de nem lehet elég hamar rákészülni, és ha jobban belegondolunk, nincs is olyan messze április 23. Megmutatjuk a tavasszal megjelenő köteteinket, melyek már előrendelhetők a www.galaktikabolt.hu oldalon.

     

    Előrendelhető köteteink

    Szerző: José Antonio Cotrina

    A szerző 1976. július 8-án született Vitoria-Gasteizben,  Baszkföld fővárosában, Spanyolország északi részén. Az egyetemen Reklám és PR kommunikációs szakon végzett, de érdeklődése hamar a fantasy irodalom felé fordult. Műveit az 1990-es évek eleje óta publikálja, ezek főként rövidebb elbeszélések és novellák. Első, nagyobb lélegzetvételű írása 2003-ban jelent meg The Lost Sources címmel, majd a Vörös Hold ciklussal elnyerve megannyi irodalmi díjat, végleg bebetonozta magát a köztudatba.

    Műveivel egyre inkább a youngadult (ifjúsági) irodalom felé fordult, megtartva a fantasy és a horror elemeit műveiben, jó érzékkel keveri a különböző zsánereket, ezáltal már majdnem felnőttként és egyenlőként kezelve a fiatal olvasókat.

    Jelenleg Spanyolország egyik legelismertebb fantasy írója, de sokan tekintik őt a spanyol darkfantasy úttörőjének is, mely egy egészen új szín a főleg angolszász regények által uralt területen.

    Könyvsorozat címe: Vörös Hold ciklus

    Könyv címe:Vörös Hold ciklus I. rész–Samhein aratása

    Fülszöveg:

    Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!
    Üdvözlünk a halál kapujában!

    Egy hosszú és kimerítő háború után Rocavarancolia romokban hever. Nem repülnek többé sárkányok az égen, a vámpírok szomjan haltak, és nincs elegendő mágia ahhoz, hogy a királyságot összetartsa.
    De még nincs mindennek vége. Halloween éjjelén megnyílik az egyetlen fennmaradt kapu, ami összeköti Rocavarancolia királyságát az emberek világával. A királyság démiurgosza ilyenkor szervezi meg a betakarítást. Tizenkét fiatalt gyűjt össze az emberi világból, akik bennük rejlő mágikus esszencia alapján képesek lehetnek megmenteni ezt a lepusztult birodalmat, de csak akkor, ha életben tudnak maradni addig, amíg felkel a Vörös Hold. Ehhez először is meg kell tanulniuk megvédeni magukat a kegyetlen körülmények, a furcsa lények és a számos veszély közepette. Ez azonban az elmúlt harminc évben még egyetlen fiatalnak sem sikerült…

    Megjelenés: 2020. április eleje

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

     

    Szerző: TheodoraGoss

    A magyar származású amerikai írónő és költő 1968. szeptember 30-án született Magyaroroszágon, majd még kisgyermekkorában családja az Egyesült Államokba emigrált. BA diplomáját a Virginiai Egyetemen, majd jogász diplomáját a neves Harvard Egyetem jogi karán szerezte meg, ezek után a Bostoni Egyetemen végezte el a mesterszakot és szerzett doktori címet angol irodalomból.

    Jelenleg az írás mellett a Bostoni Egyetemen tanít.

    Első nagy regénye, mely a The ExtraordinaryAdventures of theAthena Club sorozat első kötete (Az alkimista lányának különleges esete) rögtön Nebula-díj jelöléssel indított, de nem ez volt az első és egyetlen jelölése, ezt követték a Locus-, a Mythopoeic- és a World Fantasy-díjak is. A „Singing of Mount Abora”rövid története el is nyerte a World Fantasy-díjat a legjobb novella kategóriájában.

    A szerző történetei mindenkit elvarázsolnak, prózái mellett érdemes lírai költeményeit is elolvasni, melyek csak angolul elérhetőek. Az írónő számára Magyarország maga is varázslatos, gyerekként,amikor visszajártak, olyan volt számára, mintha Narniába érkezne.

    Könyvsorozat címe(eredeti cím): The ExtraordinaryAdventures of theAthena Club

    Könyv címe: Az alkimista lányának különleges esete

    Szinopszis:

    Mary Jekyll egyedül és egyetlen penny nélkül él szülei halála után, mindemellett apjának rejtelmes múltját is szeretné feltárni. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy apja régi barátja, a gyilkos Edward Hyde a közelben lehet. Az, aki információval tud szolgálni Hyde hollétéről, nagy jutalomban részesül…ez pedig megoldaná Mary pénzügyi gondjait.

    A nyomok azonban Edward lányához, Diana Hyde-hoz vezetnek; az elvadult, árva lányt apácák nevelik. Mary végül Sherlock Holmes és Doktor Watson segítségével nyomába ered a szinte utolérhetetlennek tűnő Hyde-nak. Nyomozása során még több lánnyal találkozik, sőt barátságot kötnek,ők mind szörnyű kísérletezések teremtényei: Beatrice Rappaccini, CatherinMoreaués Justine Frankenstein.

    Megjelenés:2020. április

    Az alkimista lányának különleges esete

     

     

    Szerző: Anna Cima

    A fiatal cseh írónő 1991-ben Prágában született, jelenleg Japánban él, első könyve pedig tökéletes képe annak, milyen Japán európai szemmel, és nem mint nyaralóhely, hanem ahol élni kell, és a valóság sokkal szürreálisabb tud lenni, mint maga a képzelet.

    Nem véletlen, hogy az írónő 2019-ben elnyerte a MagnesiaLitera-díjat az Év Felfedezettje kategóriában.

    Könyv címe:Tokióban ébredek

    Fülszöveg:

    Amikor a tizenhét éves Jana álma teljesül, és Tokióba utazhat, legszívesebben örökre ottmaradna. Hamarosan rájön, hogy egy ilyen kívánságnak beláthatatlan következményei lehetnek, ugyanis egy varázslatos kör foglyaként a forgalmas Sibuja negyedben találja magát.

    Amíg Jana fiatal énje a város utcáit rója, meglepő helyzetekbe keveredik, és a hazafelé vezető utat keresi, a huszonnégy éves Jana japanológiát hallgat Prágában, Tokióba szóló ösztöndíjért küzd, és egy felsőbb éves diákkal együtt törik a fejüket egy japán novella fordításán. A novella szerzője, a sokáig elfeledett Kavasita sokkal nagyobb hatással lesz az eseményekre, mint arra bármelyik Jana számítana…

    Olvasmányos és friss, fiatalos lendületű regény az útkeresésről, a valóság összetettségéről és egy valóra vált álom kockázatairól.

    Megjelenés: 2020. március

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

     

    Szerző: Kir Bulicsov

    Kir Bulicsov (1934–2003) orosz sci-fi-szerző. Valódi neve Igor Vszevolodovics Mozsejko.

    1965-től kezdett sci-fi műveket írni, ekkor vette fel a Kir Bulicsov írói álnevet, novellái folyóiratokban, antológiákban és önálló, gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Két sikeres novellaciklusa: Csodák Guszlárban, A kislány, akivel semmi sem történik. Több ifjúsági és kalandregény szerzője, történelmi regénye: Bandula tábornok kardja. Számos ismert orosz népmesét átírt sci-fire. Színdarab és filmforgatókönyv is köthető a nevéhez.

    Könyv címe: Az utolsó háború

    Fülszöveg:

    A Szegezsa teherszállító űrhajó, Pavlis doktorral a fedélzetén, váratlanul parancsot kap arra, hogy utasokat vegyen fel, azután változtassa meg útirányát. Valahol a világűrben ugyanis egy bolygó emberhez hasonló lakói kirobbantották az atomháborút, és elpusztították az életet. A Szegezsa személyzetének fel kell derítenie a bolygót, meg kell tudnia, hogy mi történt, és megmenteni a katasztrófa áldozatait. De érdemes-e új életre kelteni egy olyan civilizációt, ami öngyilkos lett? Sikerülhet-e megszabadulni a régi előítéletektől és indulatoktól? S legfőképpen van-e joga az emberiségnek Istent játszani?

    Kir Bulicsov az orosz sci-fi nagy klasszikusa. Regényeiben a játékosság, a maró gúny és irónia éppúgy helyet kap, mint a mély emberismeret és a filozofikus bölcsesség.

     

    Megjelenés:2020. március

    Az utolsó háború

     

     

    Szerzők: JezsiTumanovszkij, RomanKulikov

    Könyv címe: Kiket a Zóna egybekötött…

    Fülszöveg:

    A Zóna nem kedveli a turistákat, de azokat, akiket befogadott, nem engedi el olyan egyszerűen. A Kova néven ismert stalker egyszer csak úgy határozott, visszatér szokványos életéhez – két társával együtt felhagyott a portyázással, eladta zsákmányát, és visszaváltozott Alekszej Kozsevnyikovvá, mesterszerelővé, szerető férjjé és apává. De a Zóna kegyetlen emlékeztetőt adott neki, és Alekszej kénytelen útnak indulni újra, hogy megmentse tízéves kisfiát… E veszélyes utazáson ellenfelei vagy szövetségesei – hisz bármikor felcserélődnek a jóság és gonoszság pólusai – egy hírszerző tiszt, egy ifjú üzletember és egy szektásokkal üzletelő bandita, mindenki a maga saját céljaival. És a Zónával folytatott, gyakran egyenlőtlen küzdelemben végül mindig kiderül: valamennyi anomália közül a legrosszabb és a legkiszámíthatatlanabb maga az ember…

     

    Megjelenés:2020. március

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    Akcióink

    https://galaktikabolt.hu/termek/sztrugackij-eletmu-akcio/

     

    https://galaktikabolt.hu/termek/csak-gyujtoknek/

    Onyx meglepetés-könyvcsomag

    https://galaktikabolt.hu/termek/holdko-meglepetes-konyvcsomag/

     

  • Interjú Evie Wyld írónővel a „Ha minden madár énekel” című könyve kapcsán

    Evie Wyld könyve a „Ha minden madár énekel” már kapható a Galaktikabolton a Libri illetve a Líra üzleteiben és büszkén  mondhatjuk szépirodalmi mű ellenére sok olvasó tetszését hamar elnyerte. Szerintünk a titok, Evie Wyld csodás leírásai átható és zsigerig ható ábrázolása hangulatoknak és érzelmeknek. Nem mellesleg a mű szerkezete is figyelemre méltó, miként bontja ki az írónő Jake (főszereplő) múltját, hogyan fonja a misztikus néhol horrorisztikus hangulatot egy fájdalmas élet történetbe, melynek végén a megnyugvás és megbékélés vár.

     

    Mund Katalin: Mi motivált a könyved megírásában? Honnan jött az ötlet?

     

    Evie Wyld: Az egyetlen motivációm, amikor írok, hogy olyan történet szülessen, amit én is szívesen elolvasnék. Az ötletek írás közben születnek, vagyis úgy indítottam, hogy van egy egyedülálló nő egy birkafarmon, egy szigeten. Ezután ki kellett dolgoznom, hogy miért van ott, így felmerült, hogy a múltja Ausztráliához köti. Én is félig ausztrál vagyok, és mint a legtöbb helyen, itt is vannak erőszakos nőgyűlölő emberek. Azt hiszem, a hatalmas terek miatt éreztem azt, hogy Ausztráliáról akarok írni. Angliával ellentétben az ember úgy érzi, hogy Ausztrália kietlen vidékein bármi megtörténhet.

    K.: Mit gondolsz a regényről utólag? Változtatnál rajta bármit?

    W.:Ó, rengeteget! Soha nem olvastam el úgy, mint kész regényt. Mindig csak dolgoztam rajta. Amikor egy könyvet írsz, közben mindig változol is. És azóta már egy másik regényt is megírtam, vagyis egészen más írónak érzem most magam. Amikor az írásaimat olvasom, azonnal elkezdem szerkeszteni is. Nem feltétlenül azért, mert rossznak találom, hanem mert most egy kicsit másképpen fogalmaznék. De általában nem szoktam sokat töprengeni a könyveimen, ha már megírtam és megjelentek. Olyankor már a következő regényen gondolkodom

    K.: Mit gondolsz a magyar borítóról?

    W.: Imádom, nagyon tetszik! Teljesen más, mint a többi kiadás borítója, letisztult és nagyon erős.

    Evie Wyld – Ha minden madár énekel borító: Varga Balázs

    K.: Mi történt, amióta megírtad ezt a könyvet? Min dolgozol mostanában?

    W.: Kiadtam egy grafikus regényt Everything is Teeth címmel, ami egy memoir arról, hogyan nőttem fel Angliában és Ausztráliában, és milyen szerepet játszottak a cápák, valamint az apám élete és halála az életemben. Nemrég jött ki egy másik regényem is, a The Bass Rock, amiben évszázados erőszak, gyilkosság, elmaradottság és kísértetek vannak. Még mindig meglehetősen a történet hatása alatt vagyok, ezért még nem tudom, mi lesz a következő.

    K.: Van egy könyvesboltod. Ténylegesen dolgozol is benne, vagy csak tulajdonos vagy? Több vásárló tér be, mióta könyveket írsz? Vannak, akik csak miattad jönnek be a boltba? Vagy általában nem is sejtik, hogy a pult mögött álló hölgy egy sokszorosan díjazott író?

    W.: Régebben valóban a pultnál álltam, úgy írtam az első könyvemet (After the Fire, a Still Small Voice). Mióta megszületett a fiam, már nem dolgozom a boltban, de ugyanabban az utcában lakom, így gyakran átugrom. Néha valóban miattam jönnek emberek, ami nagyon jó érzés, de nem szeretném ezt túl nagy dobra verni, mert egy kicsit fura érzés lenne.

    K.:Van bármi, amit szívesen elmondanál a könyvvel kapcsolatban, amiről még soha nem kérdeztek?

    W.: Nem, azt hiszem, már mindent elmondtam.

     

  • Szent Valentin, méhek és könyvek

    Tudtátok, hogy Szent Valentin nem csak a szerelmesek, de a méhészek védelmezője is? Sőt ezen felül még az epilepsziások felett is őrt áll.
    Örömünkre azonban nem csak a szerelmesek napja esik február 14-re, hanem a Könyvajándékozás Napja is.

    Hazánkban ezen a napon főképp a gyerekek kapnak ajándékba könyvet, a cél pedig az, hogy minél több fiatal megszeresse az olvasást.

    A Metropolis Media kiadó is készült erre a napra, igaz már több napja él az akció, a Valentin-napi páros könyvakciónkban két könyvet lehet kedvezményesen megvásárolni, konkrétan két könyvet egy áráért, így az egyik biztosan ajándék.

    Azonban a gyerekeknek (és más olvasóknak is) kedvezve egy kuponkódot adunk mindenkinek, amely 5000 forint feletti vásárlás esetén 30% kedvezményre jogosít.

  • Interjú F. Nagy Piroska műfordítóval Evie Wyld: Ha minden madár énekel című könyve kapcsán

    Az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatásával a napokban jelent meg Evie Wyld Ha minden madár énekel című könyvünk, ami 2014-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A műfordítóval, F. Nagy Piroskával beszélgettünk.

     

    Galaktika: Miért és hogyan lettél műfordító?

     

    1. Nagy Piroska: Nem az én ötletem volt, hogy fordító legyek. 1973-ban született az első lányom, és amíg otthon voltam vele, a férjem fordításait gépeltem, amiket diktált, és mivel sok munkája volt, megbízott, hogy próbáljak én is fordítani, ha már otthon vagyok, és ráérek. Az első regényt még az ő neve alatt fordítottam (Elliott Arnold: A virrasztás éjszakája) 1974-ben, mert a kiadó nekem biztosan nem adott volna munkát. Ez azóta is titok.

     

    Galaktika: Mit szeretsz leginkább ebben a munkában?

     

    1. Nagy Piroska: A fordítás nagyon nekem való. El lehet benne/vele rejtőzni mindenféle értelemben. Jövök-megyek a világban, a korokban, térben és időben, sőt világokon túl, ha úgy vesszük. Szeretem benne, hogy sokkal okosabb, műveltebb, tájékozottabb stb. lehetek, mint vagyok a való életben. Főleg a sci-fi írók állítottak hajmeresztő feladatok elé, amikor tudnom kellett a fizikát, kémiát, mindenféle szörnyű természettudományt (Clarke! Frank Herbert! Brunner!). Vagy amikor a gyerekeknek írt könyvekben kellett eltalálnom azt a hangot, amit az író olyan jól kigondolt… Mindeközben itthon ülök, és élem a magam életét, közben felnőttek a gyerekeim, lassan az unokáim is.

    Galaktika: Milyen volt a Ha minden madár énekelt fordítani? Mi okozott különösen nagy nehézséget (ha volt ilyen), és mi volt benne a legélvezetesebb?

     

    1. Nagy Piroska: Evie Wyld könyve különleges élmény volt. A fordítás sokszor tud gályarabság is lenni, de ez a könyv szíven ütött. A szaggatottsága, a szigorúsága, a rejtelmessége, a kegyetlensége mögül kiérezhető gyengédsége, a nyersesége, az, hogy a látszólag egyszerű dolgok, események, alakok mögül mindvégig felsejlett a tragédia… nehezen tudom megfogalmazni. Beleszerettem.

    Már nem emlékszem, hogy nehéz volt-e, de biztosan nem volt könnyű

    https://galaktikabolt.hu/termek/evie-wyld-ha-minden-madar-enekel/

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában új folytatásos kisregény indul: Dave Howardtól, a Leymann-transzfer írójától az „Űrszemétszedők”. A közelmúltban elhunyt Mike Resnick emlékét idézi meg a szerző egy humoros novellája. A horvát Milena Benini egy különleges kapcsolatfelvétel történetét meséli el, Jules Winkler is ezt választja témájául, Genrih Altov pedig egy excentrikus tudósról ír, aki gömbvillámokat „szelídít”. A havi retró Cyril G. Wates elbeszélése egy rendkívüli felfedezésről, melyet talán már az ókori egyiptomiak is megtettek.

    A központi tudományos rovat Szodoma és Gomora pusztulásának új elméletét taglalja, miszerint a városokat meteorbecsapódás törölhette el a föld színéről. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy kommunikáló virágcserépről, az élelmiszer-termelés jövőjéről, újabb magyar műholdak fellövéséről, az I Monster elektronikus zenei duóról és a Vaják tévésorozatról. A képregény Robert Sheckley novellájának „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában ismét Cyril G. Watesszel találkozhatnak az olvasók, akinek utópiáját egy természeti katasztrófa és egy lázadás egy időben fenyegeti.

    A Galaktika 359. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!