Kategória: Hírek

  • Kapható a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin 320. számát Derek Künsken nyitja: Gibbonvárosban is vannak faji előítéletek, csak a majmok között. Howard Waldrop felveti, mi történik akkor, ha a történelem epizódjai szövetkeznek egy ember ellen. Szergej Artjuskin két stalkere a Vándorló Várost keresi, Roman Kulikov figurája pedig „szálláscsináló” áldozata a Zónának. Kij Johnson macska-fudokija további epizódokkal bővül.

    A magyar szerzők közül Weiner Sennyey Tibor az emberi emlékezet fontosságát hangsúlyozza, Varga Csaba Béla hőse a mesterséges intelligencia titkát kutatva valami sokkal nagyobb rejtélyre bukkan, míg Hernád Péter egy kiadói szerkesztőség munkáját robotizálná.

    A havi retro Reginald Bacchus és Ranger Gull munkája: a titokzatos automata megveri a legnagyobb sakknagymestereket.

    galaktika_320_320x450

    A képregény a Moby Dick 2000 befejező része. A Kapcsolatfelvétel a Múmiamalom könyvbemutatójáról számol be, a szerző kulisszatitkait is ismertetve. A Világűrt jelentő deszkák Hiroaki Umeda sokszínű galaktikus utazására invitál bennünket. A Filmrovat a megújult Jessica Jones-sorozatot méltatja.

    A tudományos főanyag a Naprendszeren túli, titokzatos világot járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az okos nyakörvről, a közösségi időjárás-jelentésről, a világ legpontosabb órájáról, az új autós kiegészítőről (Kirobo), valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben Ausztrália nyúl-inváziójáról).

    Az XL-kiadás folytatja a Star Trek 50. évfordulójának előző számban megkezdett ünneplését, a regény befejező része mellett további meglepetéseket is tartalmazva.

  • Mezopotámia újra népszerű – interjú Michael Waldennel

    Michael Walden epikus léptékkel göngyölíti tovább az Eshtar történetét a második könyvben. Könyvajánlónkban részletesen kitértünk néhány izgalmas kérdésre a folytatást illetően, most azonban magát az írót kérdeztük kötetével kapcsolatban.

    Galaktika: Mennyire befolyásolt írás közben a jelenlegi világpolitika, vallási indíttatású konfliktusok?

    Michael Walden: Amikor az első részt elkezdtem írni, a szíriai helyzet és az európai migránsválság még nem tartottak ott, ahol most. Emellett egy történész barátom úgy fogalmazott, hogy a második világháború még nem történelem, hanem aktuálpolitika, elkerülhetetlenül hatással van a jelenünkre. Az Eshtarban azonban nem, vagy nem csak a mostani konfliktusokra szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hiszen eleve sci-fi környezetbe helyeztem azt – hanem annak univerzális voltára. Ha csak az elmúlt négyezer évet nézzük, számtalan civilizáció, nép tűnt el örökre, volt népvándorlás, szabadságharc, vallási vagy vallásinak hazudott háború… És rengeteg olyan konfliktus, amit pár ember személyes akarata, motivációi indítottak el. Hadd ne hozzak konkrét példát… csapjuk fel a történelemkönyveket, vagy kapcsoljuk be a tévét.

     

    G: Volt-e konkrét mű, ami inspirált, vagy mindentől elvonatkoztatva csak saját ötletekből dolgoztál?

    MW: Először el kell mesélnem, hogy a mai napig foglalkozok ónémet nyelvű középkori kéziratok és kódexek magyar nyelvű fordításával egy olyan egyesület számára, amely a hosszúkard vívás harcművészetét igyekszik feléleszteni, tanítani. Másrészt fordítottam ún. gnosztikus evangéliumokat is magyarra, így került a kezeim közé a 2006-ban megtalált Júdás Evangéliumának angol fordítása is. Ha ezen kéziratok összességét nézzük – tehát a Nag Hammadi könyvtárból előkerült, korábban ismeretlen evangeliumokét – egy egészen újszerű Jézus-alak jelenik meg előttünk. Hozzáteszem, a Biblia kanonizált evangéliumai alapján is ambivalens képet alkothatunk róla, bizonyos részek alapján egy lobbanékony, káromkodós, koszos hippi, más részek olvasásakor egy tiszta, egyértelmű utat mutató példakép. Habár nem vagyok vallásos, maga a jelenség elgondolkodtatott.

    A történelmünk egy részét csak fennmaradt legendákból, történetekből, szent iratokból ismerjük, melyeket eltorzított az idő, az emlékezet és az interpretáció. Ez a folyamat az, aminek bemutatási kísérlete a trilógia mélyén lappang, egy furcsa csavarral. Egyrészt szerettem volna érzékeltetni, mekkora eltérés lehet egy ötszáz éve halott ember élete, motivációi és valódi tettei, és a róla elképzelt kép között. A csavar itt az, hogy szemben a földi történelem mítoszaival, Eshtar inisfaeli legendája – a könyv története szerint – javarészt igaz; hogy a vallás mesterséges kialakítása itt egy fegyver, amivel az emberiség az időtlen szörnyetegek ellen küzd. Ehhez új mitológiát kellett kitalálnom, de kapcsolni is szerettem volna ismert mémekhez, illetve olyan keretet alkotni hozzá, ami mélyen bennünk van és ezáltal érthető. Nem sok véletlen van a könyvben. Gondoljunk a tizenkét tanítványra, a hét gonoszra (harmadik könyv spoiler!), a hajók, helyszínek és személyek neveinek jelentésére, az események láncolatára…

     

    G: Rengeteg komplex – már-már George R.R. Martin szintű – összefüggéssel operálsz (értem ezalatt a számtalan helyszínt, idősíkot, szereplőt, történést, karakterek közötti személyes, egyéni konfliktusokat). Milyen módszert használtál ahhoz, hogy ne kavarodj bele az egészbe?

     MW: Jegyzetelek! Külön adatbázisban gyűlik a dramatis personae, a szereplők nevei, családjai, egymással való kapcsolataik. Ez a gyűjtemény kezd kezelhetetlen méretűvé dagadni, 70+ szereplőnél jár a történet és tervezem már a trilógia folytatását is. A másik adathalmaz a hangzatos „jegyzetek” névre hallgat, ebben a fejezetek szerepelnek, egy-egy sorban, fő eseményükkel. Itt rendezem láncba a „kiadott titkokat”, hogy melyik szálon hangozzon el egy-egy fontos információ.

    Különösen nehéz a történetben szereplő eszmék evolúcióját megtervezni négyszáz év távlatában. Mert hogy alakul át egy nézet, és mennyi idő alatt? Mit mondtak például nálunk ezerhatszázban, ami még ma is igaz, és hogyan változott ez meg? Igazi kihívás kapcsolatba hozni ilyen rendszereket, illetve e szűrő mentén adagolni az információt, de nagyon izgalmas feladat.

    michael walden

     

    G: Úgy érzem rengeteg aktuális témát is boncolgatsz a könyvben. Mi az a fő „tanítás”, amit szeretnél eljuttatni olvasóidhoz, vagy a világhoz?

     MW: Talán azt, hogy a világ sem nem jó, sem nem gonosz: a világ indifferens. A kultúra, melyben élünk, nagyon összetett. Az, hogy egy történelmi személy végül hódítóként, diktátorként, aljas gazemberként vagy hősként kerül bele a könyveinkbe, nagyban függ attól, hogy a történet végén melyik oldalon állt. Ugyanakkor fontos, hogy a történelmi események ne merüljenek feledésbe vagy ne forduljanak tagadásba: muszáj levonnunk a konzekvenciákat és nem elkövetni ugyanazokat a hibákat.

    De azért ez mégsem politológiai mű, hanem sci-fi. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a második kötetre egyértelművé válik, ami az elsőben is sejthető volt: egy titokzatos időutazó tartja a kezében a szálakat. Ziuszudra, a rejtélyes manipulátor fel-feltűnik a színen, bár az továbbra is kérdéses, melyik oldalon áll: a Férgek ellen, vagy értük dolgozik? Ezen a szálon keresztül egy általános, fajon átívelő moralitás kérdését is fel szerettem volna vetni.

    Na igen, a kérdések! Én igazából nem is tanítani szeretnék a könyvvel, nem vagyok én népnevelő! Ez egy regény, de ha segít feltenni kérdéseket, ha kimozdítja az olvasót a betanult frázisok és az egyenválaszok közegéből, én már boldog leszek.

     

    G: Az előző kérdéshez kapcsolódóan kap-e szerepet világunk aktuálpolitikája az Eshtar univerzumában?

     MW: Természetesen, de csak mérsékeltem. A jelenlegi elnyomó totalitárius rendszerekhez hasonlóan működik a történetben az északi diktatúra, Morn, mellyel Vittorya a második kötetben megütközni kényszerül. Ebben helyeztem el a korai keresztény szekták hangulatát és üldöztetését reprezentáló kis csoportokat, akik Eshtart istennőjükként tisztelik.

     

    G: Számos helyen találkozhattunk a mezopotámiai mitológiával. Van ennek konkrét oka, vagy csak pont beleillett a műbe?

    MW: Az Inanna / Istár / Gilgames eposzok a legkorábbiak közé tartoznak, amiket egyáltalán ismerünk. Számos későbbi istenség, legendás alak, mítosz és történet ezekhez eredeztethetőek vissza; Istár konkrétan végigkíséri a közelkeleti és európai történelem megannyi kultúráját, különböző neveken és formában. Halála és emberiség megváltó feltámadása számtalan vallás alapvetését határozta meg. Értjük, ismerjük, viszonyt tudunk kialakítani a történettel. Vittorya mindig is Eshtar volt, az első perctől kezdve!

    Érdekes adalék, hogy a glória és az angyali szárnyak már Inanna / Istár ábrázolásaiban megjelennek, időszámításunk előtt háromezer évvel, azaz ötezer évvel ezelőtt. Az ember azt gondolná, az angyalok és szentek tipikus ábrázolása középkori találmány.

     

    G: Mit lehet elárulni a harmadik kötetről?

    MW: Pár apró szál kivételével, amire szükségem lesz a Saidához, minden kérdést meg fogok válaszolni, minden titokról lekerül a lepel, pl. komplex képet mutatok a Férgek mibenlétéről, kilép a történet a világűrbe és egy epikus lezárással a már sejthető végkifejlet bekövetkezik.

    Azonban a szereplők belső története reményeim szerint kalapácsként csapja majd agyon az olvasókat. Addigra kétmillió leütött karakter lesz a trilógiában, hosszú előkészítés ez egy olyan végjátékhoz, ami méltó befejezése lesz Vittorya útjának.

    Remélem, százasával hevernek majd készenlétben a zsebkendők, és az olvasó előrelátóan beszerez kétnapi hideg élelmet, mielőtt nekiáll a harmadik résznek!

  • Házhoz visszük a planetáriumot!

     

    Szing Attila, csillagásszal, a Csillagszekér Planetárium ügyvezetőjével arról beszélgetünk, miért érdemes óvódás korban elkezdeni a tudomány népszerűsítését. Mi az a mobil planetárium és hol találkozhatnak vele legközelebb.  

    Honnan jött a planetárium ötlete? 

    A csillagászok nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint az univerzum megismerését. Vagyis a vizsgálatuk alanya a csillagos égbolt. Ha az elért eredményeket szeretnénk bemutatni a nagyközönségnek, szükség van egy olyan demonstrációs eszközre ahol a csillagos égboltot mesterségesen reprodukálni tudjuk. Ez az eszköz a planetárium.

    Miért pont egy mobil digitális planetárium?

    A Csillagszekér Planetáriumot 3 kutató alapította az űrkutatás, a csillagászat népszerűsítését tűzve ki célul. Emellett az oktatásban is sikeresen alkalmazzuk. Ennek a planetáriumnak a különlegessége, hogy hordozható, bárhol felállítható. Digitális vetítési technikát használunk. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos planetárium több új funkcióval bővül. Például speciálisan felvett filmet a teljes félgömb kupolára ki tudjuk vetíteni. Ezek a fulldom filmek térhatásuak. Nem kell hozzá 3D szemüveg.
    Természetesen semmilyen planetárium nem pótolja az eredeti égbolt természetes szépségét. Sajnos egyre több generáció nő fel úgy, hogy nem láthatja eredeti szépségében az égboltot, vagy a  galaxisunkat a Tejutat az óriási fényszennyezés miatt.

     

     Hány ember fér be, milyen programot tudtok adni? Hol fér el a Csillagszekér planetárium?

    A 7m-es kupolánkba kb. 50 látogató fér el egyszerre. Programjainkat úgy állítottuk össze, hogy az időjárástól függetlenül is tudjunk programot nyújtani. A planetáriumi előadások mellé nappal, ha jó idő van tartunk naptávcsöves bemutatót. Meg tudjuk mutatni a napfoltokat, napkitöréseket. Esti program esetén tartunk távcsöves bemutatót, lézeres csillagképtúrát. Emellett van egy mini meteorit kiállításunk amit szintén viszünk magunkal mindenhová.
    A 7m-es planetárium kültéren és beltéren egyaránt felállítható, kb 8x9m alapterület és kb 5m belmagasság szükséges, ha nem kültéren vagyunk.

    Ha én egy kis faluban élek, messze Pesttől, eljönnétek hozzánk?

    Bárhová az országba elmegyünk. Részt szoktunk venni falunapokon, városi napokon, voltunk már céges családi rendezvényeken, iskolákban, közösségi házakban, fesztiválokon. Legutóbb az Óbudai Egyetem és a MANT szervezésében az Űrkutatás Napján vettünk részt, de állandó partnerei vagyunk a Lelkes ásványbörzének is. Budapesten a Felfedezők Napján is találkozhattak velünk. Kaptunk felkérést határon túlról is pl. Erdélyből, Szlovákiából, Szerbiából.

    Hova menjünk ha mégis mindenképp a csillagokat szeretnénk látni? Ha esetleg egy nagyvárosban élek, akkor mi a teendő?

    Ha a természetes égboltban szeretnénk gyönyörködni, akkor messze a várostól a fényszennyezéstől érdemes próbálkozni. Például érdemes felkeresni egy bemutató csillagvizsgálót vagy egy planetáriumot. Az a különbség, hogy az előbbiben a természetes égboltot lehet távcsővel megfigyelni, utóbbiban meg a kivetítettet mesterséges égbolt látványosságait tudják megmutatni.
    Mint fentebb említettem a Csillagszekér Planetárium a mobilitásának köszönhetően ötvözni tudja a távcsöves megfigyelést és a planetárium nyújtotta előnyöket. Tehát érdemes minket elhívni, meglátogatni. „Házhoz visszük a tudományt”

     Magic book

     Mi a leggyakrabban elhangzó kérdés? Mi hozza be az embereket és mi tudja megmozgatni őket? Melyik az a korosztály aki legnyitottabb a csillagászatra? Mit kell tenni és hova lehet eljárni, ha többet szeretne valaki megtudni?

    A leggyakoribb kérdések a földönkívüli élet lehetőségét feszegetik, de top kérdés még a fekete lyukak mibenléte, vagy a legfrisebb felfedezés, a gravitációs hullámok. Szerencsére van egy elég nagy, igényes réteg, akik megőrizték gyermeki kiváncsiságukat és érdeklik őket az élet nagy kérdései. Kikapcsolódást jelent nekik a szellemi kaland. Márpedig a tudomány segítségével a világegyetem megismerése az egyik legnagyobb kihívás!

    Érdekes módon az ovisok és az alsótagozatos álltalános iskolások a legnyitottabbak és a legérdeklődőbbek. Próbájuk  fenntartani az érdeklődést. Ennek egyik eszköze a Csillagszekér Planetárium, de tervezzük feléleszteni az iskolákban a régi csillagász szakköröket. Például nálunk Baján jól működik a csillagász szakkör.  Jó néhány csillagász diákolimpikon is innen indult. A tehetséggondozás és az ismeretterjesztés mellett tervezzük a nyári táboroztatás bővítését is.

    Mikor lesz a következő látványos meteorhullás?

    Meteorhullás szinte folyamatosan van. Talán a legismertebb, legnépszerűbb az agusztusi, aminek a maximuma 12, 13 körül szokott lenni. A téli meteorhullások is szépek, de a hideg éjszakák miatt nem annyira népszerűek és ismertek.

     

    Mióta ismered a Galaktikát, mi a kedvenc sci-fi könyved? És mi a kedvenc magyar sci-fi könyved? Miért csatlakoztatok az Olvasásgalaktika kampányhoz?

    Gyermekkorom óta ismerem a Galaktikát. Az első példányokat a nagymamámtól kaptam, ő is nagy sci-fi rajongó volt, én is az lettem. Majdnem megvan a teljes Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat. Nehéz kiemelnem egy könyvet mint kedvencet. A nagy klasszikusokat szeretem Lem, Asomov, A.C. Clarke, Ph. K. Dick. Talán ide sorolható William Gibson Neorománc-trilógiája is. Nagyon megfogott! Ó és persze a humor nagyágyúja, Douglas Adams és Galaxis útikalauz stopposoknak. Természettudományos érdeklődésűeknek kötelező darab! Magyarok közül Zsoldos Pétert említeném. Legutóbb Gibson A Holnap Tegnapja c. könyvét olvastam.
    A Csillagszekér Planetárium csapata szintén nagy sci-fi rajongó. Így örömmel települünk ki szabadtérre és biztosítunk különleges helyszínt a Galaktikának. Tervezünk különleges vetítéséket ami nem szorosan kapcsolódik az ismeretterjesztéshez.

    A Csillagszekér planetáriumról bővebben:

    https://www.facebook.com/csillagszeker/

    www.csillagszeker.com

    Kozák Tibor

     

     

  • December 8-án olvasni fogunk fizika órán!

    A motiváció az elsődleges – emelte ki Benkő Józsefné a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakgimnázium és Szakközépiskolájának igazgatóhelyettese. Olvasásgalaktika kampányunk legelső fővárosi iskolai partnerével az oktatásról, a speciális igényekről beszélgettünk, és megtudtuk, mi lesz december 8-án a fizikaóra anyaga.

    Hány gyerek jár az iskolába? Hány pedagógus tanítja őket? Mitől különleges ez az iskola? 

    Iskolámban, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájába közel 500 gyerek jár és 50 pedagógus dolgozik. A szakgimnáziumban gépész és informatika szakmacsoportos oktatásban vesznek részt a gyerekek. Az érettségit követően technikus képzésben vesznek részt, gyártástechnológiai technikus és műszaki informatikus OKJ-s szakma lesz a kezükben. A szakmacsoport miatt túlnyomórészt fiúk tanulnak nálunk. Iskolánkban hallássérült gyerekeket is tanítunk, évfolyamonként egy-egy osztályunk van siket vagy nagyothalló gyerekekből.

    Exif_JPEG_420
    Benkő Józsefné

    Miért csatlakoztak az Olvasásgalaktika kampányhoz?

    Műszaki beállítottságú gyerekekről beszélünk, s az értő szövegolvasás rendkívül fontos számukra, hiszen komoly szakmai szöveget, dokumentációt csak akkor tudnak értelmezni, ha a szövegértési alapjaik megvannak. Viszont az olvasási motiváció megteremtése nagyon nehéz, s nemcsak a magyar nyelv és irodalom szakos kollégák feladata, hanem a természetismeretet és műszaki, szakmai ismereteket tanító pedagógusoké is.  Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon két lábbal megálló, annak minden részében eligazodó szakembereket neveljünk, figyelmet kell fordítanunk a fiatalok olvasási, szövegértési, anyanyelvi kompetenciáira is. A Galaktika által kínált színvonal és tartalom nagyon jó lehetőség lenne számukra.

    Hogyan kell oktatni a siket vagy nagyothalló gyerekeket?

    Iskolánkban hallássérült gyerekeket is tanítunk, évfolyamonként egy-egy osztályunk van siket vagy nagyothalló gyerekekből. Számukra az olvasás, az írott szöveg különös jelentőségű, hiszen az információszerzés egyik alapvető csatornája, a hallás sajnos kimarad. Nem mindegy, hogy milyen témával, tartalommal, milyen nyelvi igényességgel találkoznak.

    Magic book

    Miben más számukra tanrend? Hány speciálisan képzett tanáruk van?

    A siket gyerekek „normál” tanrend szerint tanulnak, az érettségi és a szakmai vizsga követelménye megegyezik a halló diákokéval.

    Az itt tanító pedagógusoknak komoly kihívás a gyerekek felkészítése, hiszen egyéni módszerek alkalmazását, a lassabb haladási tempót, a tananyag racionális szűrését külső segítség nélkül kell megoldaniuk. Kollégáim kiváló pedagógusok, akik nemcsak szaktudással, hanem kellő humánummal, empátiával tanítják diákjaikat. Az iskolai munkaközösségek mintaértékű team-munkával, szinte napi szinten történő egyeztetésekkel haladnak a kitűzött cél, az érettségi és szakmai vizsga felé. A hallássérült gyerekek nevelése terén külön feladat, hogy a gyerekeket a mindennapi életben való nem könnyű eligazodásra, boldogulásra is fel kell készíteni. S visszajutottunk oda, hogy az értő szövegolvasásnak kulcsszerepe van. S még nem beszéltünk az olvasás adta élményről!

    Ön mióta tanít itt? A fizikán kívül milyen tantrágya van? 

    Én 28 éve tanítok, ebből 22 éve vagyok jelenlegi iskolámban. A fizika mellett matematika a másik szakom. Jelenleg szakgimnazistákat tanítok – halló és hallássérült gyerekeket egyaránt. Gyakran szembesülök azzal, hogy egy jelenség értelmezése, egy feladat megoldása a szövegértési problémák miatt akad el, s ezt csak gyakorlással lehet fejleszteni.

    Mi a kedvenc olvasásélménye, ön mivel száll be december 8-án az olvass + 10percet-napba?

    Mindig olvasok valamit – szakirodalmat, szépirodalmi művet – nem telik el nap olvasás nélkül. December 7-én tanítványaimmal a fizikaórát az olvasás jegyében töltjük. Remélem részesei lehetünk a Galaktika nyújtotta élményeknek.

    Kozák Tibor

     

  • A Galaktikus hit nagykövete

    lelkesz
    Szoboszlai Miklós és Burger István

     

    Szoboszlai Miklós a héti református egyházközösség lelkészével beszélgetünk, aki elsőként 1000 db Galaktikát oszt szét az órákon és a borsodi közösségekben. Budapesten egy csokoládé mellett sztorizunk sci-firől és az Olvasásgalaktikáról.

    Hogy indult a sci-fi iránti szerelem?

    Nagybátyámnál az összes Galaktika megvolt és édesanyámnál is lehetett találni, így olvasni. Nagybátyámtól kaptuk folyamatosan kölcsön. Azt nem tudom, Asimov-könyvek hogy kerültek a kezembe és polcomra, évekig például édesanyám azt mondta, ezekre még ráérsz, úgysem értenéd.

    Mikor és hogy indult el végül?

    Egyszer úgy 14 éves korom körül azt mondtam, hogy hadd vegyem már le a polcról, amit akarok. Asimovot vettem le először a borító miatt, aztán nagybátyámnak megvolt a Dűne és onnan úgy nézett ki a dolog, hogy akár karácsony volt, akár más ünnep, vagy születésnap akkor csak ezt kértem. Azóta minden ott sorakozik a polcon, van olyan ha tehetem, hogy egy méter könyvet megveszek egyszerre. Gondolkoztam azon, hogy mi van akkor, ha kizárólag sci-fit olvasok, és az más olvasmányok rovására megy. (nevet)

    Hogy van összhangban benned két terület ami elsőre ennyire távol van egymástól? 

    Nagyon sok olyan novella van, amiben a krisztus-motívum ott van, amit feltudok használni példaként. Nálam nagyon sokáig volt a vallásosságom, a hit és volt a sci-fi. Próbáltam a kettőt külön kezelni, de sokszor még  végiggondolni sem tudtam a kettő helyzetét magamban. Sokan kérdezték, hogy te hívő keresztény vagy és ilyeneket olvasol, ez hogy jön össze? Szeretek olvasni – mondtam.

    De igazából a teológián sikerült, egyáltalán magamnak összehangolni a dolgot, ott ugyanis elég sok irányozatott megismer az ember és teológiailag még képzi magát. Volt egy tanárnőm, aki pont olyan szemináriumokat vezetett, ahol nem sci-fi-t, hanem filmeket vett elő, amiben a krisztus-motívum felfedezhető. Ezután tudatosan kerestem a sci-fiben is a kapcsolódási pontokat és magamban is végigjártam  az utat.

    Magic book

    Filmek kapcsán mi az alap?

    A mátrix pl. egyértelműen. A másik alapdolog, hogy a Mátrixot vagy Star Wars-t beviszem a hittanórára, hetedik-nyolcadik osztállyal megnézzük, mert erre már nyitott ez a korosztály is. Erre már rengeteg kérdést rá lehet fűzni, megmutatni és érdeklődést felkelteni a hit iránt is.

    Mi a gyerekek első reakciója?

    Meglepődnek, hogy SW! Komolyan?! Mondom igen, és tényleg volt hogy hosszabb ideig a SW-t néztük a szabadon tervezhető órák terhére. Szerintem simán belefér, a gimnazisták is nagyon jól reagálnak. A Noé című filmnél is az volt az érdekes, hogy mennyire tér el a bibliai leírástól és hogyan lehet összekapcsolni a kettőt.

    Szerintem a most vetített legújabb Noé, rendben volt, jó volt. Volt egy rész, amire külön felhívtam a gyerekek figyelmét, hogy ez nem így volt és bár sok mindenben eltér a film a bibliai leírástól, (pl. Noé három fia közül csak egyiknek volt felesége).

    Hám Tubalkainnal való kapcsolata az, ami miatt tompul az erkölcsi érzéke – a Bibliában erről sincs szó. A film viszont ezáltal jó magyarázatot kínál arra, hogy miért is utálják egymást annyira Sém és Hám utódai, a sémiták és a kánaániták. A Noé története is pont az ellentét gyökerét akarja felvillantani.

    Mondtad, hogy a Galaktikát is felhasználod. Ez hogyan működik? Miként tudod beépíteni sci-fit az oktatásba?

    Igazából az inspirációt adja hozzá, ahol a történetek kapcsán ki lehet domborítani a megváltás-motívumot. Vannak történetek amik engem inspirálnak, utána ezek alapján indítom el a heti igehirdetés témáját. Vagy a gyerekek közt tudok felhozni olyan példákat, ami ilyen szempontból meghatározó.

    Kiről tudsz még aki szereti és beszéltél erről vele az egyházi körökben?

    Az egységes lelkészi képesítő vizsga elején, ahol egy püspökünk elnökölt. A Dűnéből választottam jeligemondatot dolgozatíráskor. Az elnök rákérdezett: az a Dűne? Mire én, hogy más Dűnét nem nagyon ismerünk. Elmondta ennek apropóján, hogy fiatalkorában ő is nagyon szerette a könyvet.
    (nevet)

    Kozák Tibor

  • Mesteri epikusság: Eshtar – Második könyv

    A történelem során számtalanszor szembesültünk a vallások mindent elsöprő erejével. A különböző hitek sokszor véres háborúkat eredményeztek, pedig elvileg a békét, együttélést szimbolizálják. Michael Walden második regénye, az Eshtar – Második könyv minden szemszögből megvizsgálja a vallás létjogosultságát a világban. Ám az író zsenialitása nem áll meg „csak” ennyinél: fő témaként előkerül a kitartás, háború, szerelem, szabadság, politika, és még sok más.

    Mielőtt mélyebben elmerülnénk Inisfael társadalmi, és politikai helyzetében, mindenképpen ki kell hangsúlyoznom: az Eshtart én filmen akarom látni! Ha ez nem egy vérbeli hollywoodi mesterprodukció, akkor semmi. Az első könyv után, – amely a maga műfajában szintén kiváló olvasmány volt –, az író sokkal nagyobb léptékben foglalkozik maró kérdésekkel, melyek mellett nem lehet elmenni. Főleg, ha megpróbáljuk megismerni saját világunkat (milyen ironikus, hogy egy távoli bolygóig kell elmennünk, hogy szétnézzünk a saját környezetünkben). A mű roppant epikus, monumentális, kötelezően ajánlott olvasmány mindenkinek.

    eshtar

    Az Eshtar 2 történetébe és mellékszálaiba nem kívánok részletesen belemenni, s ennek két oka van: minden megjegyzésem spoiler lehet, illetve képtelen lennék érthetően összefoglalni mindazt, amit ötszáz oldalon keresztül olvashatunk. A politika, a társadalom és vallás kéz a kézben járva, összeolvadva képezik Inisfael mindennapjait. Mindez egy roppant masszív keretet biztosít az Eshtar 2-nek.

    Sok nagyszabásúnak látszó művel ellentétben nem összetömörített információgombócokat kapunk a történésekről, hanem hosszasan, élvezhetően kifejtett okokat és okozatokat olvashatunk minden taktikai lépésről.

    A szereplők egyéni motivációi viszik előre a fejleményeket. Hűség, árulás, gyűlölet, imádat, hazaszeretet, diktatúra, demokrácia, büntetés, kíméletlen harcok, felelősségtudat; mindez egyetlen regényben, és nem is soroltam fel az összes összetevőjét.

    A mindent elsöprő erejű gonoszok, a Férgek nem csupán ijesztgetésnek vannak, de ezt már észrevehettük az első kötetben is. Tényleg léteznek, a káoszt szolgálják, el akarnak pusztítani mindent, ami ellenük van. Óriásiak, veszedelmesek, és gyilkolásra készek. Walden remek leírást ad minden Féregről, az elképzelhetetlennek tűnő monstrumok valamiért mégis belső szemeim előtt vannak – és nagyon ijesztőek.

    A címszereplő Eshtarból (Szintén irónia: Vittorya ki nem állhatja, ha Eshtarnak hívják. Vajon neki tetszene így a könyv?), a határozatlan lányból felfoghatatlan erejű vezető, királynő válik, de mellette az egész regény eléri a felnőtté válást.

    Ismét több idősíkon, több helyszínen van egyszerre jelen Eshtar pátosza. A tér és idő nem szabhat határt egy ekkora hatalomnak. Walden elkalauzol bennünket a reneszánsz Itáliába, ahol egy titkos rend veszi fel a harcot a sátáni čessk lovaggal. De visszautazunk kicsit Gilgames korába, Mezopotámiába, és Inisfael világán is két külön idősíkon keresztül követhetjük az eseményeket, több különböző helyszínen.

    A regény különlegessége még, hogy nem csak beszél a csatákról, nem csupán néhány oldalt szentel nekik az író. Az Eshtar 2 maga a harc, maga a véres háború. Nem kívülállók vagyunk, hanem egytől egyig mi is az ütközetek részeivé válunk. Minden szereplő a csatában van, néha két hadakozás között megállunk ugyan erkölcsi fejtegetésekbe, de alapvetően minden pillanatunkat a harcmezőkön töltjük. Azért helyeztem ezt a részt erősen többes szám első személybe, mert valóban én is úgy éreztem, mintha Inisfael alakuló történelmének részese lehetnék.

    Vittorya megítélése kortól és helytől is nagyban függ (ahogy az olvasó is többféleképpen értelmezheti őt). Van, aki istennőként tiszteli, van, aki féli hatalmas erejét, és van, aki szkeptikus vele szemben.

    Ha az előző regényben nem volt kimondottan jó és gonosz karakter, az itt hatványozottan igaz. Hatalmas pálfordulásokat követően néhány szereplőről megváltozik majd eddigi véleményünk. De még mindig nem lehetne élesen elválasztani a jókat és rosszakat, hiszen mindenki húsvér ember, akik országaik élén próbálják a legtöbbet kihozni helyzetükből, motivációikhoz mérten.

    Külön megér egy misét az Eshtar rendhagyó világépítése is. Nincs szokványos SF-környezet, de a fantasyk unásig olvasott kliséi sem tűnnek fel. Még mindig leginkább valamiért a Dűnéhez tudnám hasonlítani a regény hangulatát, de csak egy kis részben. Walden valami olyat alkotott, amire nem lehet ráhúzni az ismert sablonokat. Minden karakter élettel tölti meg Inisfael bolygóját. Cselekedeteikkel, párbeszédeikkel alakítják maguk körül a világot. Minden politikai döntés, minden nép önálló akarata, államformája folyamatosan változtatja az ismerni vélt világot.

    Lehet,az író nem így gondolta, de számomra rengeteg aktualitással is szolgál az Eshtar 2. Pattanásig feszült politikai acsarkodások, országok kifordulása önmagukból, államférfiak megkérdőjelezése mind-min jelenkori világunk geopolitikáját juttatja eszembe.

    Összefoglalva az Eshtar – Második könyv egy roppant komplex olvasmány. Rengeteg szálon fut, nagyon sok szereplővel, azonban megéri odafigyelni a részletekre, mert rengeteg tanítás, tanulság rejlik benne. Nem egy egyszerű könyvről van szó; minden oldalon kiérződik a gondolkodásra sarkallás, és az igyekezet, hogy ismerjük meg saját környezetünket. Epikussága páratlan, valóban hollywoodi megaprodukciókkal vetekszik. A világ, a leírások mind-mind elképesztően részletesek, szinte teljes valójukban megelevenednek.

    Aki szerette az első részt, a másodikat imádni fogja. Már úgy érezhetjük, hogy Walden ellőtte minden rakétáját, de valami mégis azt súgja, érnek még meglepetések bennünket a harmadik könyvben.

  • Az igazi Karinthy – Szabadalmi iroda a Galaktikában

    Karinthy Frigyest nem kell bemutatni olvasóinknak. Tudjuk, hogy olyan alakja a magyar irodalomnak, aki nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Bár sci-fi rajongókként biztosan tudjuk, hogy Karinthy a zsánert gazdagította remek írásaival, irodalom órákon erről mégis kevés szó esik. Ebben a hónapban a megújult Havi retro célja többek között az, hogy felidézzük Karinthy science fiction munkásságát: a 319-es Galaktikában a Szabadalmi iroda című írást olvashatjuk most.

    karinthy-frigyes

    A Magyar Scifitörténeti Társaság Karinthyt bemutató szövege szerint az író művein mindig érezni lehet „a gondolkodás izgalmát”.  Az utókor főleg humoros írásai miatt tartja számon Karinthyt (Így írtok ti, Tanár úr kérem), aminek ő maga nem feltétlen örülne (már életében úgy érezte, hogy nem veszik elég komolyan gondolatait, erről A cirkusz című novellájában is megemlékszik). És valóban kár, hogy az általános figyelem inkább erre korlátozódik, miközben megjelennek műveiben azok a jegyek, ami miatt sokan kiemelkedő zsánernek tartják a science fictiont. Karinthy figyelemmel kísérte a tudomány fejlődését, számon tartotta az újdonságokat az élet minden területén, és eljátszott annak társadalmi hatásaival is. Erre jó példa az Utazás Faremidóba (1916), ami egyfajta 20. századba helyezett Gulliver utazásainak is tekinthető. Olyan mai napig népszerű sci-fis témák jelennek meg ebben a regényben, mint a szerves életet felváltó magasabb rendű létforma (lásd. Örök szabadság, vagy hogy még egy példát mondjak magyar sf irodalomból, a Galaktika 304-ben olvasható Márki István Visszafejtése), de a robotoknak is tekinthető szolaszik is a klasszikus science fiction elemek közé sorolhatóak.

    maxresdefault

    A Szabadalmi iroda (1915) is magán viseli a tipikus Karinthy-jegyeket. A rövid hangvételű történet szatirikusan ábrázolt teremtéstörténetet mutat be: az Úr megteremti a világot, de előtte szabadalmaztatni kell a találmányt…

    A mű eredetileg a Beszéljünk másról (1915) kötetben jelent meg, ami főleg az író karcolatait gyűjtötte össze. A Szabadalmi iroda sem több egy karcolatnál: röviden és szellemesen foglal össze egy problémát. Még érdemes tudni erről a műfajról, hogy általában valós eseményeken alapszik, egy-egy epizódot dolgoz fel. Ennek fényében válik igazán érdekessé Karinthy szövege. Végeláthatatlan vitákhoz vezetne, ha most belemennénk abba, hogy a világ Isten általi teremtése valós vagy nem valós esemény, de akármi is legyen a véleményünk, forma és mondanivaló szempontjából is kiemelkedővé teszi ezt a karcolatot a témaválasztás (az Úr szabadalmaztatja találmányát).

    A műfaj definíciója szerint egy világosan megfogalmazott tanulság is szerepelni szokott az ilyen írásokban. A Szabadalmi iroda esetében ez szerencsénkre, vagy épp balszerencsénkre nem olyan világos. Első olvasásra a magyar bürokrácia nagyon jól ismert működése sejlik fel, ami úgy tűnik, még az Úristent sem kíméli, de ha figyelembe vesszük a rövid történet további részleteit, sokkal izgalmasabb mondanivalót is kaphatunk. Így azt mondhatjuk, hogy a Szabadalmi iroda rövidsége ellenére is rengeteg izgalmat tartogat. Kevésbé ismert Karinthy-mű, amiben ott van az író zsenije, jól ismert szatirikus hangvétele és sci-fis gondolkodása is. Kihagyhatatlan érdekessége a magyar sci-finek.

  • Hamarosan itt az Eshtar folytatása!

    Nem szeretném az Eshtar első részét young adult műfajba tuszkolni – még annak ellenére sem, hogy maga az író is így tekint a regényre –, de az ígéretes folytatáshoz képest mégis talán ez lenne többek között a legkézenfekvőbb behatárolás. Egy ifjú lány a történet magja, aki számtalan megpróbáltatáson megy keresztül azért, hogy elfogadtassa magát férfitársai körében. Na, jó, ez azért nem teljesen igaz, legalábbis nem ebben a formában. Az Eshtar első része tele van kiváló karakterekkel, masszív világbemutatással, vallási meggyőződésekkel, női szerepvállalással, és társadalmak közötti differenciálódással. Mindez a főszereplő hősnőnk körül zajlik, aki hirtelen belecsöppen egy számára ismeretlen világba, amely szinte egyáltalán nem hasonlít a Földre. Ám téren és időn át kiderül, hogy az emberek nagyon is emberien viselkednek bárhol, ahol megvetik lábukat. Ha nagyon rá szeretnénk húzni az Eshtarra a YA-jelzőt, hát tegyük meg, de Michael Walden a folytatásban tovább megy, és sokkal epikusabb léptékben próbálja bemutatni Inisfael világát.

    Eshtar2

    Szerepet kap az eddigi fontos kérdések mellett a felelősségtudat, de foglalkozni fog még a háború, szerelem, hazafiasság kérdéseivel is. Ezekből már könnyedén megítélhetjük, hogy valóban komolyabb, erősebb műről van szó. A trilógia első része sem kímélte az olvasó agyát, mert bizony sikerült sokszor megállítania, hogy elgondolkodjam egyes felvetéseken.

    Az izgalom tovább fokozódik, az időutazós szálak egyre komplexebbé válnak, és a sötétből lassacskán előbújik egy újabb gonosz, ki világok pusztulását kívánja.

    Inisfaelen nincs béke, a különböző diktatúrák elnyomásban tartják a társadalmat, így Vittoryára hárul a kötelesség, hogy tegyen valamit ez ellen.

    Ismét nevezetes korokban járhatunk az Eshtar 2.-t olvasva. Walden elkalauzol minket a 16. századi Rómába, újra találkozunk Gilgamessel, de Inisfaelen is két idősík kap főszerepet a regény során.

    Tehát akinek tetszett az Eshtar széria első felvonása, annak mindenképpen érdemes lesz elmerülni a folytatásban is. Aki pedig eddig még hezitált, ne habozzon, hiszen Inisfael bolygója rengeteg elképesztő történetet rejt magában.

    A regényről hamarosan részletes bemutatót is olvashatnak a oldsite.galaktika.hu/ látogatói.

     

  • Örök háború könyvajánló

    Joe Haldeman Örök háborúját a vietnami háború SF-verziójaként szokták emlegetni, és ez valamennyire igaz is, sőt: az író maga is megjárta Vietnamot, és bevallása szerint valóban az adta a regény alapját. Azonban a borzasztó incidenst megélt emberek azóta – Haldemant idézve – „kikoptak”, és már nem feltétlenül kell hasonlóságokat levonni és párhuzamot állítani a regény cselekménye és a valóban megtörtént események között.

    Az Örök háború valójában egy kifejezetten olvasóbarát militarista science-fiction. Kimondottan tartok a háborús elbeszélésektől, hiszen személy szerint kevéssé értem a stratégiai, taktikai kifejezéseket, hadilábon állok a katonai rangokkal, és nem igazán tudom beleélni magamat a részletesen jellemzett frontvonal-képekbe. Azért emelném ki a feljebb említett „olvasóbarát” szót, hiszen Haldeman mindent pontosan úgy adagol, hogy egy olyan „amatőr” olvasó is megértsen minden mozzanatot, mint én. Persze akadtak kifejezések, amik még mindig ködösek, de ez betudható annak, hogy tényleg semmit sem értek a hadakozás művészetéhez. Nem úgy a regény írója!

    foreverwar1

    A részletgazdag csatajelenetek mellett Haldeman bemutatja a háború minden szörnyűségét. A naturalistán jellemzett ütközetektől kezdve a katona lelkivilágán át, egy alakulat vezetéséig minden stresszhelyzetet remekül ábrázol, emellett az összes árnyoldalával is megismerkedhetünk a háborúskodásnak.

    Alapvetően minden jóérzésű ember úgy vélekedhet, hogy a háború rossz dolog. Területért, energiaforrásért, hatalomért, vagy akármilyen indok miatt is legyen két (vagy több) fél szembenállása, mindig az „egyszerű” emberek húzzák a rövidebbet. Az Örök háború zseniálisan rámutat a csatározások értelmetlenségére. A főszereplő, William Mandella a mű végéig nem tudja az indokot, ami kirobbantotta az emberiség kontra tauri válságot. A katonák parancsot teljesítenek, minden körülmények között, még akkor is, ha fogalmuk sincs azok mibenlétéről. Az iszonyú hosszúra nyúlt csatáknak nem lehet látni se elejét, sem a végét, valóban szinte örökkévalóságig tart a két fél hadakozása. Ezalatt rengeteg ember hal, vagy sebesül meg, de nem könnyű a társdalomba való visszakerülésük sem – amennyiben sikerül túlélni egy-egy ütközetet. Az idő relativitása miatt a néhány hónapnyi Földtől való távollét, az valójában William anyabolygóján hosszú-hosszú évtizedeket jelent. A világ megváltozik, hol jobb lesz, hol pedig sokkal rosszabb, mint azelőtt volt. Minden teljesen kifacsarodik magából, vadidegenként tér vissza a meggyötört veterán a frontról, s már nem érzi magának a világot. A párhuzam itt a legerősebb a vietnami háború és az Örök háború között.

    A regény gyakorlatilag egyszerű emberekről szól, akiknek távol az otthonuktól kell harcolniuk valami ellen, amit még sosem láttak, egy olyan ügy érdekében, amiről a leghalványabb sejtelmük sincsen.

    science-fiction-post-apocaliptic-war-city-landscape-free-wallpaper-hd

    Az Örök háború félelmetesen hangulatos, szórakoztató, de a roppant háborúellenesség minden oldalon kiütközik. Haldeman profin adagolja az akciójeleneteket, majd azokat felváltja szintén izgalmas részekkel, melyek inkább főszereplőnk mindennapjait mutatja be a régi/új világban. Megjelenik a könyvben a gender-kérdés, dekadens társadalmak, értelmetlen bürokrácia, kizsákmányoló kormányok, véres hadjárat egy arctalan ellenséggel szemben, és mindennek közepén: az ember maga.

    Összegezve az Örök háború egy fantasztikusan felépített háborús-SF. A regényben számtalan ponton beszámol az író a háború gyötrelmeiről, szenvedéseiről, és borzadalmairól, de megmutatja az egyszerű embereket is, akik érző lények a szkafander alatt. Az kvázi-időutazós vonal pedig egészen zseniális.

    A hardcore militarista regények rajongói lehet, nem találják majd elég részletesnek a művet, de akik egyszer-egyszer elővesznek hasonló SF-alkotásokat, azok biztosan élvezni fogják. De figyelem: az Örök háború hosszúra elnyúlt merengéseket okozhat!

    Az Örök háború Haldeman trilógiájának első része. A Metropolis Media kiadónál már megjelent az Örök béke, és hamarosan debütál a harmadik rész, ami az Örök szabadság címet viseli.

  • Új Sztrugackij-kötet érkezik: Hazatérés, 22. század

    Októberi megjelenéseink bejelentésekor a Sztrugackij-testvérek rajongói örülhettek. Október 6-án érkezik egy új Sztugackij-kötet: Hazatérés, 22. század.

    Akik olvasták a Nehéz istennek lennit vagy a Kammerer-trilógiát, tudják, milyen is a 22. század, azaz a Delelő világa. A most megjelenő Hazatéréssel ezek az olvasók visszatérhetnek Sztrugackijék univerzumába, azonban az újaknak is jó hírrel szolgálhatunk! Ez a kötet tekinthető kronológiai értelembe véve az 1. résznek, így az újoncok nem érezhetik úgy, hogy kimaradnak valamiből.

    del-06_finish

    Arkagyij és Borisz tíz éven keresztül dolgozott a Delelő-történeteken, azonban nem tudatosan építették ezt a világot, inkább újra és újra felhasználtak egyes helyszíneket vagy szereplőket. Később kezdték csak felépíteni a közös témákat és cselekményszálakat. Így lehetséges az, hogy habár a legtöbb ilyen művük nem kapcsolódik szorosan egymáshoz, számos közös elem található bennük. Az újrahasznosításokból logikusan következik, hogy ilyen közös pont a helyszín, de számos visszatérő szereplő is felbukkan, mint például Kammerer. Ez a tulajdonság a Hazatérés köteten belül is tapasztalható: Szergej Kondratyev vagy Jevgenyij Szlavin karakteréhez kötődik több novella is.

    Maga a Delelő-ciklus a kommunizmus alapjaira épült társadalomba kalauzol minket. Ebben a világban minden tökéletes és a magas szintű technológiának hála senki sem szenved hiányt és a fizikai munka is megszűnőben van. És természetesen lehetőség van az űrutazásra is, ami számos kaland és bonyodalom lehetőségét rejti. Ennek köszönhetően kerül a két kozmonauta, Kondratyev és Szlavin is a Delelő világába.

    700

    A ciklus első kötete először 1961-ben jelent meg az Ural nevű magazinban – ez a változat akkor csak 10 írást tartalmazott. Egy évvel később némi bővítésen esett át a kötet, de végleges formáját csak 1967-re érte el. A végső verzió összesen 20 novellát tartalmaz, amelyek csupán lazán függnek össze egymással. Itthon eddig egy rövidebb változat, az Ugrás az űrbe volt elérhető, azonban most mi is olvashatjuk a végleges változatot. A régi és új történeteken keresztül megtudhatjuk, miként lehet egy utópiából disztópia, új, emberszerű fajokat ismerhetünk meg, a két kozmonaután keresztül pedig megtudhatjuk, milyen bonyolult feladat egy jól ismert, de mégis új környezetbe beilleszkedni. Mindent megkapunk a Hazatérésben, amit egy sci-fitől és egy Sztrugackij-kötettől elvárhatunk: fantasztikus ötletek, hihetetlen kalandok és elgondolkodtató sorok.