Kategória: Hírek

  • Megjelent a 2026. januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma Bernd Ulbrich német szerző izgalmas kisregényének első részével indul, melyben kíváncsi történészek helyszíni kutatásokba kezdenek a tragikus sorsú első Plútó-expedíció ügyében, nem sejtve, ennek milyen messzeható következményei lesznek. Horváth István etnohorror-sorozatának újabb darabja ismét a Balaton környékének legendáit idézi meg. A belga Frank Roger hőse fölfedez egy különleges kávézót, de persze minden csodának megvan a maga ára. Varga L. László visszatérő szereplői, Zoli és Pista bácsi megint útra kelnek kis Polskival keresztezett időgépükkel, és ezúttal sem ússzák meg kalandok nélkül. Pedig ők csak egy jót akartak enni. A román Anamaria Borlan novellájában egy vak lányra sorsfordító találkozás vár a könyvtárban. Kevereschán András alternatív történelmi írásában a hidegháborús űrverseny kicsit máshogy alakul. Az e havi klasszikus az ír Frank Frankfort Moore hátborzongató kísértettörténete.

    A központi tudományos rovat azt kérdezi, vajon miért maradt el a beharangozott hidrogénforradalom a közlekedésben. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az ukrónia zsáneréről, az univerzumot kitöltő kozmikus hálóról, Gary Numan könnyűzenei munkásságáról és az új Fantasztikus Négyes-filmről. A képregényrovatban igazi ritkaság kerül terítékre, Zórád Ernő zsánertörténeti jelentőségű első feldolgozása Vlagyimir Obrucsev Utazás Plutóniába című regényéből.

    A magazin XL-változatában ismét Varga L. Lászlóval találkozhatnak az olvasók. Kisregényének 21. századi irodalomtanár főhőse visszautazik 1925-be, találkozni bálványaival, a Nyugat íróival, de meglepve tapasztalja, hogy a folyóiratnak nincs semmi nyoma a megváltozott múltban. Mit tehet egy lelkes irodalmár? Megalapítja maga a legendás lapot! A kisregényt még két további novella kíséri, a szerzőtől megszokott humoros hangvételben.

    A Galaktika 430. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő a nagyobb kedvezményekért, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a decemberi Galaktika

    A Galaktika magazin decemberi száma David Gerrold Hugo- és Nebula-díjas kisregényének, „A marsbéli fiú”-nak befejező részével indul. A szívmelengető történet egy nem mindennapi örökbefogadás önéletrajzi elemekben gazdag krónikája. Bojtor Iván hőse egy rejtélyes ókori lelet nyomába ered, míg Sydney J. Bounds űrhajósai a Marson találnak valami egészen szenzációsat… és végzeteset. Huszár Karina újabb szeletét villantja föl a jövő világának, nyugdíjasok és androidok lehetséges együttéléséről. A francia, idősebb Rosny-díjas Xavier Dollo egy virtuális kapcsolat rejtelmeibe enged betekintést, a Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia ugyanakkor egy betlehem életre kelt figuráinak kalandjairól mesél. Az e havi klasszikus a lengyel Bolesław Prus novellája arról, mennyire fontos mindennapi életünkben a súrlódás.

    A központi tudományos rovat a Gaia űrszonda galaxistérképező „életművét” méltatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a novemberben lezajlott HungaroConról, ahol Michael Waldman Százezer mérföld című regényét is kitüntették, a Föld korai légköréről, egy improvizációs dzsesszbandáról, az Alien: Föld sorozatról és a Nap növekvő aktivitásáról. A lap interjút készített továbbá Theresa Hanniggal, a Pantópia írónőjével, a képregényrovat pedig különkiadásban emlékezik meg a nemrég elhunyt Topálovits Pál művészetéről.

    A magazin XL-változatában befejeződik Edgar Rice Burroughs magyarul eddig meg nem jelent kalandregényciklusának harmadik része, A Vénusz kémje.

    A Galaktika 429. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő a nagyobb kedvezményekért, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az Aranyzug!

    Az Aranyzug – egy különleges kalandregény gyerekeknek és fiatal felnőtteknek egyaránt!

    Popcorn sorozatunk legfrissebb kötete Prága titokzatos negyedébe kalauzol minket, Aranyzugba, nem messze a Vencel tértől, ahol ismeretlen okokból nem működik az áram, a modern világ szabályai nem érvényesek, nem működik a telefon, nincs internet, és sötét tikok élnek tovább a múltból.

    Vojtěch Matocha (1989) prózaíró. Matematika szakon végzett, és jelenleg mobiltelefon-alkalmazásokat fejleszt, valamint kritikákat ír az iLiteratura weboldalra. Az Aranyzug az első regénye, ami 2018-ban jelent meg, ám hamarosan trilógiává duzzadt a történet. Az első rész elnyerte a Tanárok Díját, a gyermekek olvasásfejlesztéséhez való hozzájárulásért. A könyv továbbá elnyerte az Éjjeli alvók Noci s Andersen-díját is. Az Aranyzugot jelölték a Magnesia Litera, a Jiří Orten- és az Aranyszem-díjra is.

    Az Aranyzug az utóbbi évek egyik legnépszerűbb cseh gyermekkönyve, az első rész több mint 50 ezer példányban kelt el. A kötet egyedi hangulatához Karel Osoha kiváló illusztrációi is hozzájárulnak.

    Aranyzugban nincs áram, nincsenek lámpák, nincsenek villamosok és nincs mobiltelefon-jel sem. Évtizedek óta senki sem jött rá, hogy miért van ez így. A kerületet a középkorban alapították. A 19. században, az elektromosság megjelenése előtt, Aranyzug Prága egyik leggazdagabb és leglátványosabb kerülete volt. Itt élt és alkotott a környék leghíresebb lakója, a briliáns feltaláló, Hanuš Nápravník a menyasszonyával, Annával. Nápravik többek között itt alapított egy könyvtárat, és egy új kórházat is, a kórház alatt pedig egy titkos gépezet működik….

    A pár azonban egy kocsibaleset következtében életét vesztette. Az elektromosság megjelenése után kiderült, hogy Aranyzugban nem működik az áram, és a tehetős lakosok többsége más kerületekbe költözött.

    Ennek ellenére sok embernek ad még ma is otthont ez a különleges terület, bár meglehetősen furcsa embereknek. Jirka nagyapja is itt él. Amikor Jirka először meglátogatja, fogalma sincs, hogy egy rejtélybe keveredik, amelynek megoldása az egész város, ha nem a világ megmentését jelenti. Barátjával, Ennel és unokatestvérével, Tondával együtt elindulnak, hogy felfedezzék a rejtélyeket, amelyeket ez a különös hely tartogat. A kis csapatra minden sarkon veszélyek és buktatók várnak. Mindezek tetejébe néhány mindenható és rossz szándékú felnőttel is meg kell küzdeniük. A három gyereknek nincs más választása: csak egymásra számíthatnak a sötét utcák útvesztőjében.

    Az Aranyzug tele van izgalommal, rejtéllyel, minden lapon újabb és újabb kalandokkal, és titkokkal, amelyet a gyerekek oldanak meg, miközben sokat tanulnak a barátságról, az emberségről és saját magukról is.

    12 éves kortól ajánlott.

     

    Elérhető a Galaktikabolton Aranyzug

    Moly adatlapMit írnak róla?

     

    Vojtěch Matocha: Aranyzug

    ISBN: 9789635512621
    Kiadó: Metropolis media
    Fordító: Hanzelik Gábor
    Brand: Popcorn Könyvek
    Műfaj: regény
    Zsáner: ifjúsági regény
    Oldalszám: 276

     

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin novemberi száma David Gerrold Hugo- és Nebula-díjas kisregényének, „A marsbéli fiú”-nak első részével indul. A szívmelengető történet egy nem mindennapi örökbefogadás önéletrajzi elemekben gazdag krónikája. Erdész Róbert, az ismert hazai zenész és író a rá jellemző abszurd felhanggal egy séf és a menü egyik összetevőjének párbeszédét tárja az olvasó elé. A Nebula- és Locus-díjas John Wiswell sárkányexpressze fölforgatja egy metropolisz életét. Kovách Kristóf sötét hangulatú elbeszélésében a főszereplő nem tudja feldolgozni az őt ért veszteségeket, és ez tragédiák sorához vezet. Darja Bobiljova, a Szomszédok orosz írója arról mesél, hogy a gyűlölet gyűlöletet szül. Andy Dudak felnőtt olvasóknak szóló novellájában a jövő járványoktól sújtott világát csak egyvalami mentheti meg: az összes korlátjától megszabadult nemiség. De mi lesz így a szerelemmel? Fazekas Zsolt egy gigászi szörnyek igájában szenvedő emberiséget vizionál, mely a legképtelenebb szalmaszálat is hajlandó megragadni a visszavágás érdekében. Az e havi klasszikus Gustavo Adolfo Bécquer spanyol szerző balladája a hitről, középpontjában egy velejéig romlott ember bukásával és felemelkedésével, ebben a sorrendben.

    A központi tudományos rovat egy 4200 évvel ezelőtti esemény okait keresi, mely civilizációkat rengetett meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a solarpunk irodalomról, egy erdélyi társulat Vihar-előadásáról, az elfelejtett holdfákról és az új Tron-filmről.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának befejező része, Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában ugyancsak befejeződik Edgar Rice Burroughs magyarul eddig meg nem jelent kalandregényciklusának második része, A Vénusz vándorai, és rögtön folytatódik is a történet A Vénusz kémje elejével.

    A Galaktika 428. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő a nagyobb kedvezményekért, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a Monolit-díjas Varga Csaba Béla kisregényének első részével indul. A helyszínül szolgáló kolóniabolygón a földi telepeseknek egyszerre kell megküzdeniük külső és belső démonokkal. A World Fantasy- és Locus-díjas Ellen Kushner meglepetésekkel teli elbeszélése egyszerre több irodalmi titokról is föllebbenti a fátylat. Huszár Karina kutatói arra keresnek módot, hogyan tehetnék az új android-prototípusukat a felhasználók számára a lehető legbiztonságosabbá. Steven Brust Nebula-díjra jelölt novellájában hajósok küzdenek az elemekkel és egy varázslatokkal teli világ egyéb kihívásaival. Galántai Zoltán új „marslakói” mindeközben tragikus múltjukkal és bizonytalan jövőjükkel kénytelenek szembenézni. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg egy műkincsorgazdáról ír, akinek aktuális üzletkötésébe bekavar vágyakozása egy idegen lény iránt. Washington Irving klasszikusában pedig egy mihaszna farmer alszik át évtizedeket az erdőben, hogy utána egy teljesen megváltozott világba térjen vissza.

    A központi tudományos rovat a történelem legnagyobb áradásáról mesél. Emellett olvasható még egy interjú befejező része Johanna Sinisalóval, valamint cikkek többek közt egy úszó városról, egy mai problémákkal foglalkozó retro poplemezről, egy sajátos színpadi Babits-adaptációról és egy ötvenéves csillagászati rejtélyről.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változata Edgar Rice Burroughs magyarul eddig meg nem jelent kalandregényciklusának első részét tartalmazza, A Vénusz kalózait.

    A Galaktika 426. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma titokban kicsit ünnepi kiadvány, hiszen az újraindulás utáni 250. A szerkesztőség megemlékezés gyanánt a szokásosnál is érdekesebb írásokkal igyekezett megtölteni az oldalakat, többek közt olyan szerzőktől, akik már a régi Galaktikában is bizonyítottak: a finn Johanna Sinisalo például hősét idegen testbe bújtatva küldi be egy rezervátumba. Vlagyimir Grigorjev orvosa különleges tárgyat operál ki egy betegéből, ami talán több ezer éves. Gennagyij Gor gyermekszereplője pedig távoli bolygón élő édesapjával tartja a kapcsolatot, egészen rendhagyó módon. Az újabb szerzők közül Paul Di Filippo kisregénye egy izgalmas, közösségi alapokra épülő világot mutat be, és azt, hogy lehet egy ilyet meghekkelni. Szergej Palij, a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője két nem mindennapi favágóról mesél, a spanyol Víctor Conde ugyanakkor egy fájdalmas emlékeivel viaskodó férfiról. A Galaktikában még soha nem szerepelt, ám új szerzőnek aligha mondható Rákosi Viktor, aki a 19-20. század fordulóján Sipulusz néven mulattatta olvasóit karcolataival, az 1848–49-es forradalom alternatív kimenetelét vizionálja. A lap ezenkívül beszámol egy ifjúsági novellapályázat eredményéről, melynek két nyertes művét le is közli.

    A központi tudományos rovat egy, a Föld múltjában bekövetkezett katasztrófáról számol be, mely bármelyik pillanatban újra megtörténhet. Emellett olvasható még egy interjú első része Johanna Sinisalóval, valamint a nemrég elhunyt Ozzy Osbourne-ról, egy fantasztikus kínai naperőműtervről, Kapu Tibor űrbeli fizikaórájáról és az új Jurassic World-filmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének befejező része olvasható, továbbá a szerző két hosszabb, filozofikus elbeszélése.

    A Galaktika 425. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin júliusi száma Szűcs László kisregényének befejező részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. Az orosz Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője) a Megváltó újabb és újabb eljöveteléről ír, és arról, vajon megváltható-e egyáltalán az emberiség. A Zsoldos-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) legkülönbözőbb ünnepekhez köthető hősei ismét nem vonakodnak huzakodni. Matthew Hughes Aurora-díjas kanadai író furcsa, félig SF, félig fantasy világában egy elátkozott magánnyomozó kalandjaival ismerkedhet meg az olvasó. Bodor Áron főszereplője szintén nyomoz, a saját szülei után, meglepő eredménnyel. Sydney J. Bounds űrhajótöröttjei csak egy mentőrakéta bátor pilótájában bízhatnak, aki vállalja a gyors csillagközi utazás veszélyeit. A nemrég elhunyt Hugo- és Nebula-díjas Barry B. Longyearre, a „Kedves ellenségem” írójára egy rövid novellájával emlékezik a lap. Grant Allen klasszikusában egy hihetetlen kémiai felfedezés sajnos csupán bajt hoz a tudós fejére.

     

    A központi tudományos rovat a történelem legpusztítóbb atomrakétájáról ír, melyet szerencsére sosem vetettek be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az űropera történetéről, egy őrült amerikai rock & roll-zenekarról, Guy Ritchie új Indiana Jones-klónjáról, valamint Kapu Tibornak a Nemzetközi Űrállomáson végzett legérdekesebb tudományos kísérleteiről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

     

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének első része olvasható egy festőről, aki egy gépnek köszönhetően képessé válik belépni a képkereteken belüli világba.

    A Galaktika 424. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a Galaktika júniusi száma

    A Galaktika magazin júniusi száma Szűcs László kisregényének első részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. A Hugo- és Nebula-díjas, amerikai David Gerrold díjnyertes horrornovellája finoman adagolja a feszültséget egy éjszakai vonaton. A nemrég elhunyt, ausztrál származású Damien Broderickre (Lenni vagy nem lenni) egy rendkívül ötletes,  szürrealisztikus novellával emlékezik a lap. Benyák Zoltán egy ijesztgetésre specializálódott vállalkozás kulisszái mögé vezeti el olvasóit. Az ukrán Igor Antonjuk tudós főhőse magát az időt akarja megzabolázni. Kenneth Schneyer Nebulára és Sturgeonre is jelölt, rendhagyó elbeszélése a felszínen egy kiállítási katalógus, döbbenetes mélyebb rétegekkel. Karinthy Frigyes klasszikusában egy férfi monologizál, aki egyre kevésbé tudja visszatartani könnyeit.

    A központi tudományos rovat az epigenetika tudományágát járja körül, mely azt vizsgálja, a mi életünk eseményei mennyiben nyomják rá bélyegüket gyermekeink genetikai örökségére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt A finn fantasztikus irodalom mai helyzetéről, a Mickey 17 című filmről, a Föld-tengely billegésének hatásáról az éghajlatváltozásra, és egy kétarcú csillagról.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének befejező része olvasható.

    A Galaktika 423. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a Brit SF-díjas Paul Di Filippo inventív elbeszélésével indul, amely a plasztikai sebészet jövőjét vázolja fel. József Attila-, Déry Tibor- és Márai Sándor-díjas szépírónk, Majoros Sándor is vérbeli sci-fivel jelentkezik. Andy Dudak írása egy galaktikus birodalom egyetemén játszódik, ahol a képzés egy egészen különleges módját alkalmazzák. Huszár Karina novellájában idegenek támadják meg a Földet, szándékaik pedig kimondottan hátborzongatóak. James Van Pelt amerikai szerző Sturgeon-díjra jelölt elbeszélésének szállóvendége eltűnt feleségét keresi a labirintusszerű épület(ek)ben, de közben maga is mind reménytelenebbül eltéved. Szilágyi István Preyer-pályázatnyertes története űrhajós horror-SF az igazán ijesztő fajtából. Morgan Robertson klasszikusa szintén rémisztő szörnyeket állít csatasorba, meglepő csavarral.

    A központi tudományos rovat az Egyesült Államok egyik csendes zónájából tudósít, ahol tiltott mindenféle mikrohullámú eszköz használata. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Rémségek kicsiny boltja színpadi musical-adaptációjáról, a Hold felderítésének
    történetéről, a forgó univerzum elméletéről és egy Cannes-ban díjat nyert magyar rövidfilmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének első része olvasható.

    A Galaktika 422. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a Galaktika decemberi száma!

    A Galaktika magazin decemberi számának szerkesztőségi előszava megemlékezik a 80. születésnapja után nem sokkal elhunyt írólegendáról, Nemere Istvánról.

    Az irodalmi anyag az Aelita-díjas orosz S.T.A.L.K.E.R.-szerző, Szergej Palij kisregényének első részével indul egy különleges természeti jelenségről, amely lázba hozza a világ tudósait. A magyar felmenőkkel rendelkező amerikai Steven Brust írásában feltűnik Vlad Taltos és sárkány-familiárisa, Loios. Fritsi Péter hőse egy elvadult telken különleges, édességekből épült házra bukkan, ami végzetes torkoskodásra ösztönzi. Valentyin Katajev egy tífuszos betegről ír, aki hagymázas álmaiban kalózok közé keveredik. De mi van, ha az álmok átszűrődnek a valóságba is? A Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas Jo Walton Hamupipőke klasszikus meséjét mondja el újra, egészen sajátságos szemszögből. Kevereschán András novellája egy forradalmian új biocsip hatásaival szembesíti a gyanútlan tesztalanyt. A magazin lapjain bemutatkozik egy ecuadori szerző is, Cristián Londoño Proaño, és az éghajlatváltozással csatázó kakaótermesztőkről mesél. Sydney J. Bounds műkereskedője egy rejtélyes szobrász-ügyfele után nyomoz, aki döbbenetesen élethű alkotásaival lenyűgözi a világot. Alt Krisztián telefonszolgáltatói leiratok formájában számol be egy idegen invázióról.

    A havi retró Gustavo Adolfo Bécquer spanyol író elbeszélése egy templomi orgonamesterről szól, akit hite és zene iránti szeretete még a síron túlról is visszaszólítja.

    A központi tudományos rovat azt járja körbe, hogyan figyelhetünk meg egy láthatatlan csillagászati jelenséget. Emellett olvashatók még cikkek többek közt két nemrég eltávozott nagyszerű színészről, James Earl Jonesról és Teri Garr-ról, ötletes köztéri szobrokról, Rick Wakeman angol sztárbillentyűsről és egy komplex kínai mezőgazdasági kísérletről az elsivatagosodás megállítására.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában ismét az angol Sydney J. Boundsé a szó, akinek sokszínű életművét egy kisregény és öt elbeszélés reprezentálja.

    A Galaktika 417. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!