Kategória: Hírek

Az elmúlt évben tapasztalt szélsőséges időjárási tényezők, tartósan magas olajárak és világpolitikai konfliktusok miatt kialakult általános recessziós félelem minden eddiginél jobban rámutatott az energetikai átállás és a villamosítás sürgősségére. Az egyre nagyobb arányban megújuló villamosenergia-termelés ellenére a folyamatosan növekvő szükségletek a legtöbb országban hálózati túlterhelést okoznak. Bár ezen tényezők várhatóan idén is velünk lesznek, de az épülettulajdonosok hatékonyan reagálhatnak a késztermékek, nyersanyagok és az energiahordozók folyamatosan növekvő áraira. A lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője nyújt betekintést.

A felmérések szerint az EU összes energiafogyasztásának 40%-a az épületek számlájára írható, ez pedig hagyományosan magas károsanyag-kibocsátással jár – de ennek nem feltétlenül kell így történnie a jövőben! A megújuló energiaforrások kiaknázását lehetővé tevő innovációknak köszönhetően ugyanis ma már sokkal energiahatékonyabbak lehetnek az épületek, ezáltal kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban. Éppen ezért nem meglepő az épületek energiagazdálkodási trendjeire irányuló fokozott figyelem. Bár a tavalyi évet egyáltalán nem nevezhetjük stabilnak, a fenntarthatóságra, az energiabiztonságra és a költségmegtakarításra való törekvés a jövőben mégis az innováció kulcsfontosságú mozgatórugója lesz az ingatlanszektorban és az építőiparban.

Íme az öt legfontosabb tényező, ami meghatározza majd a 2024-es évet:

1. A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása

Az EU összes megtermelt energiájának alig több mint 20%-a származik megújuló forrásból. Ez messze elmarad a 2030-ra előirányzott 42,5%-os célértéktől. A Net Zero elérését célzó uniós jogalkotási programok – mint például a Fitfor55 és a REPowerEU – miatt elengedhetetlen, hogy a lakó- és középületek jelentősen csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az EU-ban 2028-tól valamennyi új épület, 2032-től pedig minden meglévő épület esetén kötelezővé válik a napelemeket telepítése.

„Nem csak azért szükséges a napelemek telepítése, mert kötelező lesz. A villamosítás okozta hálózati túlterhelés miatt ugyanis előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak a hálózati kapacitáskorlátozások. Ez sok ingatlantulajdonosnak és -fejlesztőnek okoz majd felfájást, amikor hőszivattyúval vagy elektromosautó-töltővel szerelik fel épületeiket. Amikor túllépik a lekötött kapacitást, magasabb díjakat fizetnek, de az is előfordulhat, hogy egy-egy beruházáshoz egyáltalán nem, vagy csak nehezen biztosíthatnak hálózati csatlakozást. Az épületek tulajdonosainak viszont meg kell felelniük a kibocsátáscsökkentési céloknak, emellett fel kell készülniük a jövőbeli növekedésre és fenntarthatóvá kell válniuk” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország munkatársa.

A dekarbonizációs célok eléréséhez, a környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléshez és a hálózattól független, kiegészítő energiaellátáshoz nincs más választása a vállalkozásoknak, mint a helyi, megújuló energiatermelés lehetővé tétele. A napelemek telepítése azonban önmagában nem elegendő az energiaválság leküzdéséhez és a szén-dioxid-mentes jövőre való felkészüléshez. Az épületek energiagazdálkodási rendszereinek és akkumulátoros energiatároló rendszereinek (BESS) kialakítása révén hatalmas mértékben megnő a megújuló energiaforrások kihasználhatósága. Ezek segítségével ugyanis az épületek akkor tudják felhasználni a helyben termelt megújuló energiát, amikor szükségük van rá, nem csak abban a pillanatban, amelyben megtermelik.  Már 2023-ban is igen jelentős számú épület rendelkezett energiatároló rendszerrel, és a jövőben még nagyobb arányban terjedhet el ez a technológia, különösen a Fit-for-55 célok elérésének 2030-as határideje előtt.

2. Intelligens energiagazdálkodás a fokozott energiatermelés helyett

Számos vállalkozás fektet be az energiagazdálkodást szolgáló számítógépes hardverekbe és szoftverekbe, és hoz létre intelligens hálózatokat, illetve energiaközpontokat. Ezzel kikerül az energiagazdálkodásból az emberi tényező egy része, és az algoritmusok azonnali, kiszámított döntéshozatala javítja az eredményeket. Az intelligens energiagazdálkodás időt szabadít fel, és ezáltal költségmegtakarítást eredményez.

Az Eaton Buildings as a Grid (épület, mint hálózat) megközelítése a szoftvereket kombinálja a megújuló energiatermeléssel, az energiatárolással és az elektromos járművek töltésével, azaz mikrohálózatként használja az épületeket. A Buildig Energy Management Software (BEMS) energiagazdálkodási szoftver intuitív módon szervezi az energia kétirányú áramlását a hálózat és a fogyasztók között, így segít lefaragni a keresletcsúcsokat és maximalizálni a költségmegtakarítást. A szoftver továbbá tanul a tipikus felhasználási mintákból, és ezzel folyamatosan fejlődik.

Az ilyen típusú megközelítés költségei egyes vállalkozások számára elsőre talán ijesztően magasnak tűnhetnek, de a pénzügyi szolgáltatók és az energiagazdálkodási vállalatok már dolgoznak az energetikai átálláshoz szükséges beruházások finanszírozási modelljein. Ezek lehetővé teszik, hogy az előrelátó vállalkozások már most telepíthessenek és alkalmazhassanak olyan technológiákat, mint a megújuló energiatermelés vagy az energiatárolás, amelyek segítségével később még bevételeket is generálhatnak.

3. Mi a helyzet a felújítási projektekkel?

Az Európai Unióban az épületek 75%-a nem energiatakarékos. A régebbi épületek kevésbé hatékonyak, márpedig Európában több mint 220 millió épületet épült 2001 előtt. A felújítás 2024-ben is meghatározó témája lesz az európai építőiparnak. Az épületek szigetelésének és fűtési rendszereinek javítása ugyanolyan fontos marad, mint a megújuló energiatermelés és az energiagazdálkodási szoftverek technológiáiba való beruházás.

Bár a felújítások és az utólagos átalakítások fontos tényezői lehetnek az energetikai átállásnak, de ez nem teljesen problémamentes. Hiába állnak rendelkezésre a modern technológiák, ha hiányzik a telepítésükhöz szükséges szakképzett munkaerő. Becslések szerint csak a napenergia-program megvalósításához 1 millió szakembert kell átképezni, és egyre nagyobb a munkaerő-kereslet a nehéz fizikai munkákat végző szakemberek – mint például a napelemes rendszerek telepítői – iránt. 2023 decemberétől az EU felülvizsgálta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvét, és szorgalmazza, hogy a tagállamok olyan nemzeti épületfelújítási terveket készítsenek, amelyekkel elháríthatók az akadályok a dekarbonizáció elől. Ezek a tervek egyaránt tartalmazzák a szükséges finanszírozást, képzést és a szakképzett munkaerő biztosítását.

A lakóépületek korszerűsítési projektjeiben többek között az előrehuzalozott kapcsolószekrények használatával oldható meg a munkaerőhiány problémája. Régen a villanyszerelő megvásárolta az alkatrészeket, és azokból szerelte össze az egyedi elosztószekrényeket. Az előrehuzalozott alternatívák és az egybecsomagolt megoldások ezzel szemben gyorsak, egyszerűek, és jelentősen csökkentik a telepítés idejét és költségeit. Így ugyanannyi idő alatt több épület átalakítása készülhet el.

4. Mi fontosabb: az elektromos járművek vagy az infrastruktúra?

Az elektromos járművek értékesítése gyorsan növekszik, ugyanakkor a hagyományos belső égésű motoros flották még mindig az EU szén-dioxid-kibocsátásának 12%-áért felelősek. Az elektromos járművek értékesítése várhatóan exponenciálisan növekedik majd, feltéve, hogy az elektromos járművek töltési infrastruktúrája lépést tud tartani ezzel a növekedéssel. Egyes európai országokban azért tudnak csak kevesebb elektromos autót értékesíteni, mert nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra. 2035-től azonban már értékesíthetők új, belső égésű motorral szerelt autók az EU-ban, tehát közeleg az átállás. Nehéz egyensúlyban tartani az elektromos autók értékesítésének és a töltőinfrastruktúra fejlesztésének az ütemét. Egyre több az elektromos autó és egyre nagyobb az igény az e-töltőállomások iránt. Ma már sok lakóépületben érhető el fali töltőállomás, a középületekben pedig egyre inkább elvárt, hogy lehetőséget kínáljanak az ügyfelek és a dolgozók elektromos járművei töltésére is. Mindez természetesen növeli a nemzeti hálózatok teljesítményigényét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek átállítják a flottájukat elektromos járművekre, minden bizonnyal szükségük van helyszíni töltésre. E vállalkozások energiagazdálkodási problémáit oldhatják meg a napelemes rendszerek és az energiatárolók.

5. Itt az ideje búcsút mondani a lineáris gazdasági modellnek?

Az üzleti élet és a bolygó jövője szempontjából egyértelmű, hogy el kell sajátítanunk a körforgásos gazdaság szemléletét, ugyanis globális szinten 33%-kal szükséges csökkenteni a nyersanyagkitermelést. Ugyan maguk a megújuló energiaforrások nem fogynak el, de az energetikai átálláshoz szükséges termékek – a napelemek vagy az energiatároló rendszerek – előállításához szükséges anyagok nagyon is elfogyhatnak. Jelenleg az összes érintett anyag csupán 7,2%-át hasznosítják újra. Az olyan iparágak, mint az elektromos járművek és a zöld energia számára már most is problémákat okoz az erőforrások szűkössége. Minden érintett fél érdeke és kötelessége a körforgásos gazdaság kialakítása és a pazarlás megszüntetése. Az építőipart már felkérte az Európai Bizottság, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az épületek élettartamának, tartósságának és alkalmazkodóképességének javítására. Ennek az egyenletnek része lesz az is, hogy új módokat találjunk a termékek és anyagok újrafelhasználására. Például az elektromos járművek növekvő elterjedésével az elhasználódott akkumulátorok felhalmozódnak, a becslések szerint mindössze 5%-ukat hasznosítják újra. Számos vállalat bizonyította már, hogy a kiselejtezett akkumulátorokat újra fel lehet használni energiatárolásra vagy egyéb alkalmazásra.

„Az Európai Unió számos országában már léteznek körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervek. Nem kétséges, hogy az építőipar az évtized vége felé közeledve már érezni fogja a lineáris gazdaság végét. Ebből a szempontból 2024 sorsfordító év lehet” – összegezte Szontág Balázs.