Kategória: Film

  • Itt az új Ghostbusters előzetese

    Harminc évvel ezelőtt elsöprő sikert aratott egy valójában nagyon is egyszerű és bugyuta komédia, amelyben négy fickó saját maga barkácsolta eszközökkel gyűjtötte, irtotta, semlegesítette az egyre gyakrabban feltűnő szellemeket, és közben leamortizálták a fél várost. Azóta felnőtt egy generáció, így hát Hollywoodban úgy döntöttek, ideje újra feldolgozni a témát, csak ezúttal női szereplőkkel.

    A forgatókönyvet öten írták, és közülük hárman (Dan Aykroyd, Harold Ramis és Ivan Reitman) az eredeti film stábjában is szerepeltek. Dan Aykroyd meg is jelenik a filmben, mint ahogy két korábbi fontos főszereplő is: Bill Murray és Sigourney Weaver. Érdekes módon azonban a most, frissen debütált előzetesben egyikőjük sem látható, a trailer teljesen a négy új női hősre koncentrál. Az alapok továbbra is adottak: a megszokott zene, logo, spéci kocsi, egyenruha, hátra szerelt szellemirtó gépezet, és zöld ektoplazma minden mennyiségben…

     

  • Tarolt a Mad Max, nem nyert a Star Wars és A mentőexpedíció

    A magyar idő szerint február 29-én hajnalban zajlott 88. Oscar gálán 6 díjat zsebelhetett be a Mad Max, egyet az Ex Machina, viszont szobor nélkül távozott a Star Wars: Az ébredő Erő és A mentőexpedíció stábja.

    Az elképesztő látványvilágú Mad Max – A harag útja  összesen tíz jelölést kapott, és ebből hat technikai kategóriában sikerült nyernie: a legjobb vágás, a legjobb hangvágás, a legjobb hangkeverés, a legjobb jelmez, legjobb díszletek és legjobb smink. Az Ex Machina két kategóriában indult, és teljesen megérdemelten haza is vitte a legjobb vizuális effektetekért járó szobrot, ugyanakkor a legjobb eredeti forgatókönyvért sajnos nem díjazták.

    A jelöltek között két fantasztikus film szerepelt még : a Star Wars: Az ébredő Erő öt, A marsi című regényből készült A mentőexpedíció pedig hét kategóriában is versenyzett, de egyik nevezést sem sikerült díjra váltani.

    Számos jelölés és rengeteg internetes poén után A visszatérő című filmért végre Oscart vehetett át legjobb férfi főszereplő kategóriájában Leonardo DiCaprio, aki számos emlékezetes szerepet tett már le az asztalra. Közéjük tartozik Cobb karaktere eddigi egyetlen fantasztikus filmjében, az Eredetben.

    Szintén A visszatérőnek köszönhetően lett a legjobb rendező Alejandro González Iñárritu, aki tavaly a Birdmannel nyert díjat, vagyis két egymást követő éveben kapott Oscart. Őt is megelőzte azonban egy új rekorder: Emmanuel Lubezki zsinórban a harmadik Oscarját vehette át: ezúttal A visszatérőért, tavaly a Birdmanért, 2014-ben pedig a Gravitációért.

    A dán lányban nyújtott alakításáért a legjobb női mellékszereplő díját Alicia Vikander kapta, akit legtöbben az Ex Machina androidjaként ismertünk meg.

    Magyarország számára pedig a legfontosabb hír, hogy a legjobb külföldi film kategóriájában Oscart nyert Nemes Jeles László filmje, a Saul fia. 1989 óta nem volt magyar egész estés film a jelöltek között, nyerni pedig legutóbb 1981-ben, a Mephistóval sikerült.

     

     

  • Gritty: Piszkos rebootok

    A „gritty” szóra nincs ideális magyar megfelelő. Persze van jelentése (daraszerű vagy határozott), de az üzenet, amelyet magában hordoz, szinte áthelyezhetetlen a magyar nyelvbe.

    A grittyvel először talán a Ryan közlegény megmentése című, hiperrealista háborús eposz képkockáin találkozhattunk. A film mai értelembe véve nem reboot, ám a kilencvenes évek végén valódi meglepetés volt egy olyan világháborús mű, amely maximálisan mellőzte a giccset, a kliséket és a hollywoodi iparra jellemző esztétikát. A rendező, Steven Spielberg dokumentarista megközelítésével jóformán berántott minket a történelem kegyetlen valóságába. Ennek ellenére sokan bírálták az ábrázolásmódot, mivel az alkotók kissé „túlzásba vitték”, de mondhatjuk, hogy a film maradandó nyomot hagyott, hiszen kevesen tudták visszaadni azt az atmoszférát.

    Pár évre rá, egész pontosan 2004-ben Christopher Nolan indította újra a Batman-franchise-t, Christian Bale főszereplésével. Itt már teljes egészében rebootról beszélhetünk.

    A gritty stílusjegyei inkább csak a trilógia második részénél, a Sötét Lovagnál érhetők tetten. Ebben a filmben olyan tapintható, valóságos elemekkel találkozhattunk, amelyeket képregény-adaptációban ritkán látni. Híján volt a vérnek és a profán erőszaknak, hiszen az Egyesült Államokban „PG-13” minősítést kapott. Viszont a sötét gonoszság, amiről maga a film is szól, érezhetően megjelenik benne.

    Jól hangsúlyozza a grittyt, mint feltörekvő, mégis néha elfojtott stílust a Power/Rangers Unauthorized című, tizenöt perces rövidfilm. Joseph Kahn videokliprendező gondolt egy bátrat, majd áthelyezte gyerekkorunk szélsőségesen csicsás, vasárnap reggeli sorozatát egy sötét világba, mely a korábbi komolytalan elemeket a gritty által meglepően komollyá formálta.

    Ebben a felállásban a power rangerek vagy ügynökök, vagy halottak, de leginkább mindkettő. A két sidekick, Bulk és Skull balfékből gengszterré avanzsált, a fekete ranger, Zack pedig katona lett, aki nem mellesleg adrenalinmániás, és a Hip Hop Kido névre keresztelt tánc-sport kazettáiból gazdagodott meg.

    A történet szerint Rocky, a kék ranger – miután a csapat felnőtt és szétvált – átállt az ellenség oldalára, majd annak megbízásából felkutatja egykori bajtársait. Elfogja Kimberlyt, a rózsaszín rangert, hogy kikérdezze a többi tagról.

    Bár ez a röpke kísérlet olyan sagákra is kitér, amelyek minket Magyarországon hellyel-közzel elkerültek (például a Machine Empire csak a Power Rangers Zeo antagonistái voltak), még számunkra is üdítően hat úgy viszontlátni szeretett hőseinket, hogy a tarka egyenruha helyett ütött-kopott, vérfoltos páncélt viselnek, a szürke stretch ruhás, ugrándozó ellenség, azaz a puttyk pedig immáron kommandósok vagy a maffia emberei, akik gondolkodás nélkül tűz alá veszik a célszemélyt.

    Ezúttal a vér is fröcsög, bár ez nem szempont. A gritty népszerűsége ugyanis az emberek rácsodálkozásához vezethető vissza. Tudjuk valahova kötni azt, amit látunk, hiszen ismerjük, csak éppen nem így, ebben a formában.

    Láthatjuk, hogy a gritty csakis a rebootok esetében működik, mivel ha nem egy franchise újragondolásakor használják, akkor más lesz a értéke, illetve a jelentése.

    A stílus önmagában való (reboot nélküli) alkalmazása leginkább a független filmekre jellemző. A Tom Hardy főszereplésével forgott Bronson minden egyes képkockája bántóan szemcsés, ahogy a történetvezetés is túl direkt (a címszereplő szmokingban egy színpadon állva narrálja a filmet).

    Ebben a kategóriában említhető még a Gyilkos Joe is, amely amerikai oldalról áldoz a „nehezen nézhetőség” oltárán. A színdarabból lett filmszatíra az amerikai white trash-rétegről szól, és ezáltal a képi szemcsésség helyett inkább kellemetlen helyzeteket és kényelmetlen jeleneteket kényszerít a nézőre.tr2013_wallpaper04

    A gritty reboot-jelenség nem csak a filmiparban, de a PC játékok világában is előfordul. A Tomb Raider 2013-as feldolgozása váratlan népszerűségnek örvendett Lara Croft kedvelői részéről. A váratlanság oka, hogy a készítők a kora kétezres években már megpróbálkoztak egy sötétebb tónusú adaptációval, viszont az Angel of Darkness a szegényes kivitelezés miatt hatalmasat bukott, és még maguk a rajongók sem tudták saját modjaikkal elfogadható szintre javítani a játékot. A Crystal Dynamics az új hangvétellel azonban egy sokkal nyersebb, barátibb mederbe terelte a sorozatot, így Lara további folytatásokra számíthat.

    Míg az egyéni történetek „bepiszkítása” – jó értelemben – megbotránkoztat minket, a komorrá fordított újrakezdések inkább izgalomba hoznak, vagy esetenként felháborítanak. Van olyan fan, aki nem fogadja el a grittyt, ám a legtöbben érettebbnek, őszintébbnek tekintik. Úgy vélem, a popkultúrán belül minden egy folyamat mentén fejlődik: egy bizonyos ponton el kell jutnia a „szemcsésség korába”, ez pedig vagy tetszik másoknak, vagy nem. Így is, úgy is érdemes megtörténnie.

     

  • Igazság Ligája – Hamarosan kezdődik a forgatás

    Az elkötelezett képregény rajongók nagyjából a világ keletkezése óta várnak egy ütős Igazság Ligája mozit. Eddig beértük az évente jelentkező DC animációs filmekkel, de mostanra kezd úgy festeni a dolog, hogy a filmes univerzum sem áll le a hamarosan mozikba kerülő Batman v Superman után.

    A Warner Bros.-nál dolgozók egyöntetűen emelték kalapjukat az érkező Batman-mozi zárt vetítését követően, de mások nincsenek annyira elragadtatva. Egy Drew McWeeny nevű kritikus aggasztóan azt nyilatkozta, hogy szerinte a Warner fél a film fogadtatásától. Ez kihathat a következő filmekre is, azonban hozzá kell tenni, hogy McWeeny beszéde nem kimondottan nyugszik biztos alapokon. Hozzátette, hogy szerinte nem lenne jó ötlet egyből egy Igazság Ligája mozit készíteni, inkább jobban ki kellene fejteni a főbb szereplők saját, önálló filmjeit, mielőtt belecsapnának abba a bizonyos lecsóba. Pontosabban a beígért Ben Affleck által rendezett saját Batman-mozinak kellene következnie a listán.

    A Batman v Supermant azonban elég nagy hype övezi, számos előzetest is kaptunk már és megannyi cameóról pletykálnak a rajongók. A napokban kiderült, hogy magyar besorolás szerint 16 éven felülieknek szánják, de ez várható volt a rendkívül sötétre sikerült kedvcsinálókból is.

    Zack Snyder (a rendező) úgy tűnik, szeretne eloszlatni minden kételyt, és saját maga is rendesen csöpögteti az információkat az érdeklődők felé. Továbbá megerősítést nyert, hogy a következő készülő filmet is ő rendezi, ami a 2017-ben érkező Igazság Ligája első része lesz. Méghozzá annyira éles a dolog, hogy április 11-én meg is kezdik a forgatásokat.

    snyder momoa
    Zack Snyder (balra) és Jason Momoa (jobbra) forgatások között.

     

    Ha valóban attól tartana a rendező és a stáb, hogy bukás lesz a március végén debütáló Batman v Superman, kizárt, hogy már bejelentették volna a hatalmas horderejű Igazság Ligáját.

    Talán azonban van még mitől tartania a nézőknek, hiszen egyre inkább úgy tűnik, hogy a DC filmes univerzum hirtelen szeretne a népszerű MARVEL-mozik nyomdokaiba lépni, s felvenni velük a versenyt. Ne felejtsük el, hogy a Bosszúállókat megelőzte a Vasember, a Thor, az Amerika Kapitány, és csak utána vágtak bele a nagyobb, látványos moziba. Sok évük volt, és bármennyire vitathatóak sikereik, mindig hatalmas nézőszámot produkáltak.

    A Warner pedig az első (ha az Acélembert is beleszámoljuk a második) mozi után máris a gigászi hősök csapatba állítását készíti. Csak nehogy kapkodás legyen a vége!

    Emellett nem felejtik el a hősöket az önálló filmek terén sem. Flash, Aquaman, és Cyborg is feltűnik ugyan a Batman v Supermanben, de saját főszerepüket csupán 2020 körül kapják meg. 2017-re ígérik még Wonder Woman filmjét is, ki a Sötét Lovag és az Acélember összecsapásánál már komolyabb szerepet is fog játszani a márciusi moziban.

  • Sorozat Gaiman-novellákból – Likely Stories

    Neil Gaimant talán nem kell senkinek bemutatnunk. A kortárs fantasy-író számos könyvét adaptálták vagy adaptálni fogják valamilyen formában, azonban a novelláinak eddig kevés figyelmet szenteltek.

    Még tavaly októberben jelentették be, hogy Likely Stories (Hihető történetek) néven szeretnének Gaiman novellái alapján minisorozatot készíteni. A tervek szerint egy antológia-szerű filmsorozatról lenne szó (a történetek különálló művek lennének egy nagyobbon belül), ami egyelőre négy írást dolgozna fel. A sorozatot a Sky Arts fogja sugározni.

    Nemrég tették nyilvánossá, hogy mely írásokat fogják feldolgozni. A Tükör és füst kötetből az Idegenkedést, amiben egy huszonéves férfi felfedezi, hogy valami baj van a testével; és a Keresem a lányt című írást, ahol egy fiatal férfi kutatja a tökéletes nőt, akit történetesen egy pornómagazin lapjain pillantott meg.  A másik két történet a Törékeny holmikból került kiválasztásra: a Falatok és Falatozók, ahol egy idős párt és nem mindennapi étkezési szokásaikat ismerhetjük meg; és a Záróra, aminek a főhőse kísértetházakról szóló történetekkel szórakoztatja társait. Az Idegenkedésből, a Falatok és Falatozókból és a Zárórából Kevin Lahena fog forgatókönyvet írni (őt itthon a Csáposok sci-fi/horror film révén ismerhetjük), a Keresem a lányt pedig a 20.000 nap a Földön rendezőpárosa, Iain Forsyth és Jane Pollard fogja írni.

    A pontos premiert sajnos még nem tudjuk (valószínűleg még idén bemutatásra kerülhet a sorozat), viszont számos extra információval szolgált a The Guardian. Például hangulatában a Likely Stories leginkább a Fekete tükör sorozathoz fog közel állni. A Gaiman rajongók bőven számíthatnak, úgy nevezett easter eggekre (rejtett üzenet), de maga az író is tiszteletét teszi majd – hasonlóan, mint ahogy Hitchcocknál láthattuk. Továbbá a SykArts igazgatója, Phil Edgar-Jones azt ígéri, hogy a Likely Stories, Gaiman stílusához hűen, bizarr és meglepő lesz. Az executive producer, Sally Woodward Gently pedig azt nyilatkozta, hogy a sorozat célja olyan témák feltárása, mint a fogyasztói társadalom, a pusztító függőségek és a lelki kannibalizmus.

    Az eddigi terveket látva elmondható, hogy nagyon is komoly stáb áll az új „Gaiman-sorozat” mögött. Talán egy olyan adaptációt láthatunk, ami nem csak a kalandokra fókuszál, hanem az írások mögött megbúvó jelentésre is. Bárhogy is alakul a Likely Stories, az biztos, hogy az elkövetkező időkben Neil Gaiman rajongóinak lesz mit nézniük: ne feledjük, hogy idén várható az Amerikai istenek is!

  • 2016-os fantasztikus filmek

    Összegyűjtöttük a 2016-ban bemutatott, illetve bemutatásra váró fantasztikus mozifilmeket, hogy könnyen át lehessen tekinteni az egész éves választékot.


    Az 5. hullám (The Fifth Wave)

    Eredeti premier: 2016.01.15
    Magyar premier: 2016.01.14
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Rick Yancey fiatal felnőtteknek szóló regénytrilógiájának első kötetéből készült film, amelyben az idegenek több hullámban igyekeznek leigázni a földlakókat.

    Ötödik hullám

    Kapcsolódó könyvek: inváziós történetek a Galaktikaboltból.


    Deadpool
    Eredeti premier: 2016.02.12
    Magyar premier: 2016.02.11
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A vagány antihős mindenkinek beszól, és közben még a nézőkkel is társalog.


    Cloverfield Lane 10 (10 Cloverfield Lane)
    Eredeti premier: 2016.03.11
    Magyar premier: 2016.04.14
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    J.J. Abrams hírhedt kézikamerás szörnyfilmjének kvázi-folytatásában három ember a kinti, fenyegető világtól elzárva tengeti napjait.

    Cloverfield  Lane 10


    Creative Control
    Eredeti premier: 2016.03.11
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb

    A film egy Google Glasshoz hasonló szemüveg, és a kiterjesztett valóság hatásának veszélyeivel riogat.

    Creative control


    A beavatott-sorozat: A hűséges (Allegiant)
    Eredeti premier: 2016.03.18
    Magyar premier: 2016.03.10
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A beavatott-sorozat harmadik filmjében Tris és társai a körülzárt városból kitörve újabb titokkal szembesülnek, ami mindnyájuk sorsára kihat.

    Allegiant

    Kapcsolódó könyvek: disztópiák a Galaktikaboltból.


    Midnight special
    Eredeti premier: 2016.03.18
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port

    Egy nyolcéves kisfiúról kiderül, hogy különleges képességekkel bír, ezért apjával kénytelenek menekülni. Az egyik főszereplő Adam Driver, Kylo Ren megformálója.

    midnight_special


    Batman Superman ellen – Az igazság hajnala
    (Batman v Superman: Dawn of Justice)

    Eredeti premier: 2016.03.25
    Magyar premier: 2016.03.24
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Batman és Superman összemérik erejüket, miközben Wonder Woman is feltűnik a színen.

    Batman v Superman


    Hardcore Henry
    Eredeti premier: 2016.04.08
    Magyar premier: 2016.04.07
    Linkek: IMDb, PortGalaktika

    A first-person-shooter játékok stílusában, a főszereplő szemszögéből felvett akciófilm, melynek főhősét a halálból hozták vissza.

    Hardcore Henry


    Ratchet és Clank – A galaxis védelmezői (Ratchet and Clank)
    Eredeti premier: 2016.04.29
    Magyar premier: 2016.04.28
    Linkek: IMDb, Port

    Egy Playstation-játék alapján készült családi animációs film, amelyben teljes bolygókat elpusztító gonosztól kell megmenteni a galaxist.

    ratchet-clank


    Amerika kapitány: Polgárháború (Captain America: Civil War)
    Eredeti premier: 2016.05.06
    Magyar premier: 2016.05.12
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A világot megosztja a Bosszúállók tevékenysége, és ez végül a szuperhősök között is összecsapáshoz vezet.

    Captain America Civil War


    X-Men: Apokalipszis (X-Men: Apocalypse)
    Eredeti premier: 2016.05.27
    Magyar premier: 2016.05.19
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Az X-Men csapatnak a világ legelső és legerősebb mutánsával kell felvennie a harcot.

    x-men_apocalypse


    Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
    (Teenage Mutant Ninja Turtles: Out of the Shadows)

    Eredeti premier: 2015.06.03
    Magyar premier: 2016.06.02
    Linkek: IMDb, Port

    A teknőcök ezúttal sem szűköldöknek legyőznivaló gonosz ellenfelekben.

    tini_teknocok_2


    Warcraft: A kezdetek (Warcraft)
    Eredeti premier: 2016.06.10
    Magyar premier: 2016.05.26
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A népszerű számítógépes játékból készült film, melyben orkok és emberek csapnak össze.

    Warcraft

    Kapcsolódó könyvek: fantasy a Galaktikaboltból.


    A Függetlenség Napja: Feltámadás (Independence Day: Resurgence)
    Eredeti premier: 2016.06.24
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Ahogy a valóságban, a filmben is húsz év telt el, és a legyőzöttnek hitt idegenek újra megtámadják a Földet.

    A függetlenség napja 2

    Kapcsolódó könyvek: inváziós történetek a Galaktikaboltból.


    The Purge: Election Year
    Eredeti premier: 2016.07.01
    Magyar premier:
    Linkek: IMDb

    A 2014-es film folytatásában egy elnökjelölt nő bejelenti, hogy el akarja törölni az évente egyszer esedékes Bűn Éjszakáját, amikor is 12 órán át minden bűntény büntetlen marad. De a terve többeknek nem tetszik.

    the_purge_2


    Ghostbusters
    Eredeti premier: 2015.07.15
    Magyar premier: 2015.07.28
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A klasszikus komédia feldolgozásában ezúttal csupa nő írtja a szellemeket.

    ghostbusters_2016


    Star Trek: Mindenen túl (Star Trek Beyond)
    Eredeti premier: 2015.07.21
    Magyar premier: 2016.07.21
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    A J.J. Abrams által újraindított Star Trek-univerzum harmadik mozfilmje.

    star_trek_beyond


    Öngyilkos osztag (Suicide Squad)
    Eredeti premier: 2016.08.05
    Magyar premier: 2016.08.04
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Egy titkos kormányügynökség a legőrültebb elítéltekből állít össze egy osztagot, akik egy küldetés teljesítésével lerövidíthetik börtönéveiket.

    suicide_squad


    Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
    Eredeti premier: 2016.09.29
    Magyar premier: 2016.09.29
    Linkek: IMDb

    Vándorsólyom kisasszony


    Doctor Strange
    Eredeti premier: 2016.11.04
    Magyar premier: 2016.11.03
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Egy zseniális, de arrogáns sebész karrierje összeomlik, de élete új fordulatot vesz, amint képessé válik rá, hogy megvédje a világot a gonosztól.

    drStrange


    Érkezés
    Eredeti premier: 2016.11.11
    Magyar premier: 2016.11.10
    Linkek: IMDb, Port

    Ted Chiang sci-fi író 1998-as Story of Your Life című novellájából készült film főszereplője egy elismert nyelvész, akit az amerikai katonaság kér fel, hogy közvetítsen köztük és földre érkezett idegen faj között.

    Érkezés


    Legendás állatok és megfigyelésük
    Eredeti premier: 2016.11.18
    Magyar premier: 2016.11.17
    Linkek: IMDb, Port

    Egy híres könyv és gazdájának története, ami 70 évvel azelőtt játszódik, hogy Harry Potter a kezébe vette volna a kötetet.

    Legendás állatok


    Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet
    Eredeti premier: 2016.12.16
    Magyar premier: 2016.12.15
    Linkek: IMDb, Port, Galaktika

    Időben a III. és IV. epizód között lázadó katonák egy csoportja megpróbálja ellopni a Halálcsillag tervrajzait.

    rogue_one_02


    Assassin’s Creed
    Eredeti premier: 2016.12.21
    Magyar premier: 2016.12.29
    Linkek: IMDb, Port

    A népszerű számítógépes játék alapján készült filmben a főhős egy forradalmi technológiát próbál ki, amely feltárja genetikai memóriáját, és így átélheti a 15. században élt őse kalandjait.

    asassins_creed


    Az utazók
    Eredeti premier: 2016.12.21
    Magyar premier: 2016.12.21
    Linkek: IMDb

    Egy űrhajó egy távoli bolygóra szállít többezer embert, ám a hibernációs kamrák meghibásodnak, ezért két utas 60 évvel korábban ébred, mint kellene. Főszerepekben Jennifer Lawrence és Chris Pratt.

    Az utazók


    További listáink:
    2015-ös SF premierek
    Idén tavasszal érkező könyveink
    2015-ös Galaktika könyvek

  • 11/22/63 sorozatpremier

    Stephen King munkássága talán mindenkinek ismerős, a kemény horrorklasszikusoktól kezdve a fantasyn keresztül nagyon sok műfajban tevékenykedik még mindig aktívan, számtalan hajmeresztő élményt nyújtva az olvasóknak. Nem kevés filmet ihlettek regényei, amelyek azóta szintén ikonikus művekké nőtték ki magukat. Többek között Stephen Kingnek köszönhetem szörnyű félelmemet a bohócok iránt.

    here's johnny

    Bridget Carpenter rendezésében és Stephen King, valamint J.J. Abrams közreműködésével indult most egy új sorozat, amely az azonos, 11/22/63 című regényből született, és okot ad a bizakodásra. Úgy tűnik, lehet remekül adaptálni könyvet a kisképernyőre (a nyilvánvaló dramaturgiai lépések, változtatások itt sem idegenek).

    Az 1960-as éveket megidéző sorozat hangulata már az első percektől bravúros és magával ragadó. A történet szerint Jake, a maine-i angoltanár öreg barátja, a rákban szenvedő Al megmutatja, hogyan lehet visszautazni az időben. Vagyis csak egy bizonyos pontra, 1960 október 21-ére, 11 óra 58 percre. Ha az utazó visszatér a jelenbe, s újra a múltba lép át, az idő ismét ugyanarra a pontra áll vissza, kvázi „resetel” minden, de a jelen korban csupán két perc telik el. Al megpróbálta megakadályozni a Kennedy-gyilkosságot, sikertelenül, ezért avatja be Jake-et titkába, afféle örökségként ráhagyva a hatalmas terhet. Itt már megjelenik a „mi lenne, ha” kérdéskör, ami az időutazós alkotások legelemibb összetevője. A történet fonódása innen indul, és igazán ütősen bekebelezi a nézőt néhány pillanat alatt.

    11.22.63 series

    Az első epizód remekül lefekteti az alapokat, érthetően, konzekvensen mutatja be az időutazás pozitív és legfőképp negatív oldalait. A rendkívül népszerű pillangó-hatás fogalma is előkerül, miszerint ha megváltoztatunk egy apró mozzanatot a múltban, az ismeretlen, de hatalmas következménnyel lesz majd a jövőre nézve. Nem feltétlen ez a témakör van fókuszban a sorozatban, de érintőlegesen azért nem árt, ha tudjuk, minden tett következményekkel jár, amiket általában nem láthatunk előre. És ha a múlttal packázunk, készüljünk fel rá, hogy a múltnak is lesz hozzánk néhány keresetlen „szava”. Mikor az idővonal manipulálására kerülne a sor, előkerül King klasszikus horror-eszköztára, ami kétségtelenül jó húzás volt a készítők részéről, akik a vizuális elemekkel is nyomatékosítják főszereplőnk felelősségérzetét.

    Jake szerepére, ha nehezen is, de beismerem, James Franco elképesztően jó választás volt. A színész nem sokszor bizonyította tehetségét, mindinkább elfecséreltnek tűnt karrierje az olyan filmekkel, mint az Itt a vége, Ananász expressz, vagy az igencsak megosztó Az interjú című mozi. Sajnos, csak ezekből a mozikból ismerős a legtöbb nézőnek, pedig a 127 órában, a Pókemberben (2002), a Majmok bolygója: Lázadásban vagy a Spring Breakersben egyáltalán nem játszott rosszul. A bugyuta vígjátékai miatt negatív személynek tűnik, de most igazán megmutatta, hogyan is tud színészkedni. Hihető érzelmeket mutat, apró arcvonásokkal hangsúlyoz bizonyos kifejezéseket, amelyekkel hitelességet ad karakterének. Egyszerre áll jól neki a kisvárosi tanár „kinézet” és a hatvanas évekbeli fizimiska is.

    james franco 11.22.63

    Maga a környezet is valódinak hat. Egyszerre mutatja be a 60-as évek színkavalkádját, a rock’n’rollt és a kevésbé boldog, sötét helyeket – nagyon éles ellentétként kezelve. A kontrasztok igazán jól kiéleznek minden jelenetet. Pillanatok alatt megszokható a környezet, a modernkori felfogásunkat azonban nem lehet egykönnyen hátrahagyni. Igyekszik a sorozat is rámutatni a szembetűnő különbségekre, mennyivel másabb volt az a korszak, mint a mostani. Nem csak technológiailag, de úgy általában az emberek mindennapjai, attitűdje is szembeötlően különbözik jelenlegi felfogásunktól, és ezeket hajlamosak vagyunk könnyedén elfelejteni.

    A nyolc részesre tervezett minisorozat tehát lendületesen indult, amit reméljük, megtartanak egészen a végéig. A kisebb-nagyobb változtatások az eredeti műhöz képest nem annyira vészesek, de egy ilyen cselekményű történet miatt nagyon nehéz is lenne pontosan követni a könyvben leírtakat. Eddig jól teljesít a 11/22/63, aki aggódik a főszereplő miatt, most nyugodtan félreteheti előítéleteit, pozitívan fog csalódni.

     

  • Könyv vs. Film: Leviatán ébredése/The Expanse

    Február elején befejeződött a The Expanse első évada, ami okot ad arra, hogy kicsit megvizsgáljuk az állandó viták tárgyát: a könyv vagy a film lett-e az élvezetesebb?

    A The Expanse kezdetéről itt már írtunk, ám későbbiekben még nem értékeltük, tekintve hogy akad bőven irodalmi alapanyag is, amit egy igazi rajongónak kötelező elolvasnia. A dupla részes évadzáró óta már bőven eltelt annyi idő, hogy nyugodt szívvel spoilerezzünk. Ha valaki mégsem látta/olvasta volna, akkor ezúton értesítem: SPOILERVESZÉLY! Csak saját felelősségre olvass tovább!

    Expanse1

    A Térség-könyvek névre keresztelt regényfolyamnak jelenleg öt darabja van jelen a könyvpiacon, közülük négy került magyar fordításra. A The Expanse címet viselő sorozat az első könyv, a Leviatán ébredése (Leviathan Wakes) első felét dolgozza fel. Itt fontos megjegyezni, hogy bizony csak az egyébként vaskos kötet első feléig jut el a sorozat sztorija, úgyhogy aki szeretne nekivágni, az akaratlanul is bele fog futni a második évad történéseinek írott változatába.

    comic-con-11-authors-042

    Alapvetően két dolgot lehet megfogalmazni, ami a könyv és a sorozat viszonyát jellemzi: néhol hajszálpontosan, máshol pedig rettentőmód eltérően jeleníti meg a mozgóképes alkotás az írott világot. Pontos a történetvezetés szempontjából, és a technikai eszközök láttatásában, eltérő viszont az olyan apróságoktól kezdve, mint Naomi Nagata hajviselete, vagy az Öv lakóinak nyúlánk testalkata (a sorozatban alig néhány statiszta felel csak meg az olvasottaknak), egészen a nagyobb léptékű dolgokig, mint például a szereplők egymáshoz való viszonya. Utóbbira remek példa, hogy a pilot epizódot lezáró Canterbury-katasztrófa közvetett okozója a sorozat szerint Holden, hiszen az ő unszolására vizsgálta ki a legénység a segélyhívás forrását. Erről a könyv lapjain szó sincs, a Cant kapitánya természetesnek veszi a segélykérés tudomásulvételét és felderítését, pusztán figyelmezteti Holdent, hogy gyanús dolgok esetén ne hősködjön. A sorozat nyilván dramaturgiai okokból eltúlozza ezt a szálat, és ebből a túlélő legénység körében még keletkezik néhány összezörrenés. Viszont a sorozat épp ebben szerez jó pontokat a regényhez képest, mivel sokkal jobban működik az ok-okozati tényező, árnyaltabb az egyének egymáshoz való viszonya, és fenntartja a néző feszültségét.

    the expanse

    Sokszor éri az a kritika a könyvet (és szerzőit), hogy nem adtak semmi újat a már ismert klisékhez, csupán „összelopkodták” az alkotóelemeket. Azonban hadd védjem meg a szerzőpárost azzal, hogy a többezer SF-kötet és film mellett már igen nehéz lehet újat nyújtani, más által el nem mondottat, fel nem dolgozottat adni a közönségnek. A Ty Franck és Daniel Abraham alkotta páros (James S. A. Corey) sikere talán abban rejlik, hogy a kliséket épp a megfelelő arányban dolgozták össze. Az űroperaként aposztrofált kötetekben minden van, ami egy vérbeli SF-rajongót érdekelhet: űrutazás, űrhajók, idegen világok, ismeretlen biológiai életforma, fegyverek és persze nők. Mindezeket a politika tartja össze, ami pedig olyan megfoghatatlan jelenség, hogy végső soron minden eseményre hatással van, a legapróbbtól a nyilvánvalóig. Ez a könyv(ek) sikerének kulcsa, és ezt remekül érzékelteti a sorozat is. Az alkotók jó érzékkel válogatták szét, hogy mi a fontos (Föld-Mars viszony), és mi az elhanyagolható (pl. Miller „Julie-látomásai”). Pluszpont jár a sorozatnak a remek noir-hangulatért, amellyel megjelenítették számunka a Ceres-állomást, és még egy plusz pont annak a káosznak az interpretálásáért, amelyek az Eros-eseményeket jellemzik.

    TheExpanse_recap_105
    A leglényegibb különbség könyv és sorozat között mégsem az, hogy az egyes hajtóműveket, eszközöket megfelelően hívták-e életre, hanem a két főszereplő jelleme. James Holden a könyvben is egy idealista fazon, aki hisz az emberi nagyságban és az igazságszolgáltatásban. Vele szemben Miller nyomozó egy idősödő, kiégett fickó, aki 30 éve dolgozik a Star Helix szolgálatában (tehát a ceres-i rendőrségnél), miközben valódi törvények nincsenek is az állomáson, csupán félmegoldások (szürke üzletek). Amikor a könyv lapjain találkozunk vele, egyedül él, a felesége két és fél éve elhagyta, iszik, és belefásult az életbe. A sorozat Millert ennél sokkal határozottabb, tökös fickóként festi le, míg Holden karakterét kisfiúsabban, a könyvhöz képest gyengébb vezetőként adaptálja. Kevésbé érződik a kettejük közötti világnézeti, jellembeli különbség, amelyet pedig a könyv kettős nézőpontja (Holden és Miller fejezetek) is megerősítenek. Hogy az alkotóknak konkrét céljuk volt-e ezzel? Lehetséges. Hiszen a könyvtől eltérően a sorozatban megjelenik egy harmadik szereplő is, akinek (még) nem kellene itt lennie. Reméljük, hogy mindennek, és az alábbi képen szereplő hölgy korai bevonásának is előre eltervezett szerepe van.

    expanse-avasarala

  • Jön az első first person-akciófilm, a Hardcore Henry

    A first person shooter-játékokat idéző stílussal meglehetősen ritkán találkozhattunk eddig a filmvásznon. A 2005-ös Doom Karl Urbannal és Dwayne „The Rock” Johnsonnal épp csak egy durva jelenet erejéig pendítette meg a „saját nézőpontban” rejlő lehetőségeket. Azóta csak kísérleti jelleggel alkalmazták, mint a Biting Elbows Bad Motherfucker című számának klipjénél, de még egy független filmet is szántak ennek a koncepciónak Elijah Wood főszereplésével (Maniac, 2012). Sokan megfeledkeznek viszont arról, hogy már a negyvenes években is készültek egész estés mozifilmek ezzel a metodikával, így a Philip Marlow-történetet feldolgozó Asszony a tóban (1947) egy jó példa arra, hogyan lehetett már hetven évvel ezelőtt is a díszlet manipulálásával, a tükrök elfordításával becsapni a nézőt.

    Mindezek fényében izgalmas élménynek ígérkezik a Hardcore Henry, mely a point-of-view metóduson belül valóban elsőnek nevezhető, legalábbis a túlpörgetett akció-zsáner műfajában. Az előzetes meglepően sokat elárul a filmről, így a történet mellett kiderül az is, nem a hitelességéről vagy komolyságáról lesz híres. Bár ez talán nem is akkora probléma, tekintve, hogy egy ilyen élménytől nem is azt várjuk.

    A sztori szerint a címszereplő Henry visszatér a halálból. Egy laboratórium asztalán találja magát, emlékek nélkül, mellette pedig egy nő, aki a feleségének vallja magát. Egy hadúr azonban elrabolja az asszonyt, így Henrynek fel kell fedeznie képességeit, hogy megmentse őt, és ezzel egyidejűleg személyazonosságára is fény derüljön.

    hhfeat

    A produkcióhoz nagy nevek is csatlakoztak. Annak ellenére, hogy a már említett Bad Motherfuckert is jegyző, elsőfilmes orosz rendezőről, Ilya Naishullerről igen keveset tudni, a szereplőgárdában köszönthetjük Sharlto Copley dél-afrikai színészt (District 9, Chappie, Elysium – Zárt világ) és Tim Rothot is, akit Tarantino egyes filmjeiből vagy a Hazudj, ha tudsz! című sorozatból ismerhetünk.

    A bemutatóra a tengerentúlon is áprilisig kell várni, és még az sem biztos, hogy bekerül-e egyáltalán a magyar mozikba. Kérdés ugyanis, hogy egy átlagos néző mennyire képes élvezni, amikor a film eseményeit testközelből tapasztalhatja meg.

  • Deadpool, a szórakoztató antihős

    2015-ben az USA híressé vált a politikai korrektség mozgalmáról, ami miatt gyakorlatilag senki nem mondhatott semmit anélkül, hogy valaki ne sértődött volna meg. A South Park című felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat legújabb évada tökéletesen nekimegy ennek a kampánynak. A sorozat többek között kiparodizálja a védett térnek (safe space) nevezett képzeletbeli határvonalat, amit, ha átlép valaki – persze csak szavakkal – sérelem lesz a vége. Ezek mellé társult még a test-szégyen (body shame) és a közösségi média negatív szerepe is, ami mellett a híresen szarkasztikus sorozat képtelen volt elmenni. És, hogy ennek mégis mi köze van a vörös ruhába bújt anti-hősnek? Csupán annyi, hogy őt mindez nem érdekli, és mindenkinek beszól, akinek csak lehet.

    safespace south park

    Deadpool karakterét legelőször 1991-ben vetették képregényre, azóta átment néhány változáson, és sikert sikerre halmoz a rajongók körében. Ezzel ellentétben mégis azt kell mondani, hogy egy vékonyabb réteget képviselt a szókimondó figura, hiszen számos olyan dolgot tett, mondott, ami miatt durván korhatáros volt a képregény. Az imidzsét, amit nagy nehezen felépített, sikerült totálisan lerombolni: mikor megjelent az X-Men kezdetek: Rozsomák (nem, képtelen vagyok Farkasnak nevezni) című moziban egy bevarrt szájú pacák, aki még hírből sem hasonlított a nagyszájú bunkóhoz, akit ismerünk. Egyébként azt a Deadpool-t is Ryan Reynolds alakította.

    Ilyen szuperhős még nem volt” – hirdeti egy plakát a filmet. Nos, tényleg nem! A kezdeti infók miatt volt okunk félni egy picit, hiszen a jogok ugyanannak a stúdiónak a kezében vannak (20th Century Fox), mint az X-Mennek, és a Fantasztikus Négyesnek. Az utóbbiról sajnos tudjuk, hogy sült el… De aztán elkezdetek terjedni a jobbnál jobb hírmorzsák a készülő Deadpool mozi kapcsán. Ryan Reynolds maradhatott Wade Wilson szerepében, láttunk egy koncept-videót Deadpool-ról, amint éppen „igazságot oszt”, és ami talán a legfontosabb: korhatárosra tervezték a filmet. Ez volt talán a mondat végére a pont, hiszen Deadpool káromkodás, vagy kaszabolás nélkül olyan, mint mondjuk a The Walking Dead zombik nélkül.

    deadpool

    Sikerült annyira karakterhűen ábrázolni az ex-zsoldost, amilyet még MARVEL filmnél nem láttam. Annyira pörgősen osztotta a lövéseket és ezzel párhuzamosan a beszólásokat, hogy két nevetés között alig jutott szünet pihenésre. Minden egyes jelenet tökéletesen épült a másikra, a visszaemlékezések után szó szerint rögtön visszarakta a nézőket a film az akció közepébe. Nem volt fölösleges jelenet, mindennek megvolt a helye. A párbeszédek dinamikusak, nem csak odamondják a karakterek a szövegeiket, és arra kapnak egy reakciót, hanem tényleg élnek a dumák, ami nagyon fontos egy ilyen filmnél.

    Minden benne volt, amit elvárhattunk. Idétlen humor, rengeteg politikailag nagyon is inkorrekt beszólás, repülő végtagok, és a kismillió pop-kulturális utalás és easter egg, amik észrevételénél most nem egy elismerő széles mosoly ült ki a nézők arcára, hanem könnyezős röhögés.

    deadpool colossus

    A filmet úgy rendezhette meg Tim Miller, kinek tulajdonképpen ez az első mozija, hogy Deadpool az X-Men univerzumban marad. Ez a továbbiakra nézve is izgalmasnak hangzik, hiszen nem egyszer találkozik Wade a képregényekben a többi mutánssal. Persze ebben a moziban is segítségére lesz két X-katona. Egyikőjük Kolosszus, akit jól ismerhetnek a rajongók (bár e filmben kicsit túltolták a szerepét, önmagából jócskán kifordítva), illetve Negaszonikus Tinitorpedó, akinek már csak a neve megér egy misét.

    A Deadpool film, és a karakter egy pillanatra sem veszi komolyan magát. Tudja, hol a helye, mit csinál, és nem próbál fölösleges morális feljebbjutást produkálni, hanem úszik tovább az árral. Deadpool maga a megtestesült antihős. Gyilkol, noha imádja ezt tenni, mégis csak a rosszfiúkat kapja el. Profi harcos, regenerálódik, testrészeket növeszt újra, és nem hallgat senkire. Nem akar beállni semmilyen táborba, hogy hősködjön. Őt saját érdekei vezérlik, nem fejlődik sehova, nem válik a szadista bunkóból jófiú. És ez így van rendjén – legalábbis Deadpool részéről.

    Aki nincs otthon a képregények világában, sem úgy egyáltalán MARVEL filmek terén, annak is tökéletesen élvezhető a mozi. Deadpool háttértörténete is kiderül, levezetik, miért öltözik vörös ruhába, de fölösleges flashbackek nélkül élvezhetjük átalakulását. Természetesen, ahogy fentebb írtam, vannak visszaemlékezések, de csak annyi, amennyi elég ahhoz, hogy térben, s időben el tudjuk helyezni a Wade Wilsonból vált Deadpoolt.

    reynolds baccarin

    Talán, ami a legfontosabb Deadpool világáról, hogy olyannyira nem beszámítható a fickó, hogy még képes a negyedik fal ledöntésére is; azaz kitekint a nézőre a vászonról (ahogy a képregényben és a videojátékban is). Teljes mértékben tisztában van azzal, hogy képregény karakter, és egy csomó jelenetnél magához a nézőhöz szól, ezzel felállítva egy roppant paradoxont, de annál több röhögésre adva okot.

    Ez nem csupán egy odavágós egyszerű vígjáték. Ez a film paródiája a képregényeknek, és magának Hollywoodnak is. Ryan Reynolds saját magát is cikizi, nem is egyszer. Előző félresikerült szerepeit sikerült kinőnie, és egy rossz viccként emlékezhet rá… vagyis a Deadpool filmben igenis jó viccként jött le.

    A néző semmiképp ne várjon egy megszokott giga-mozit. Itt nem az epikus harcokon, karakterfejlődésen és nagy horderejű mondanivalókon van a hangsúly. Ennek ellenére látványos, szinte autentikus a környezet, és néha már alig lehet megmondani egy-egy jelenetről, hogy CGI, vagy tényleg megcsinálták, annyira belesimul a hangulatba. A zenék lehettek volna kreatívabbak, de azt hiszem egy tökéletes 90-es évek atmoszférát kölcsönzött ezzel a filmnek, ami még tovább görgette a poénáradatot.

    deadpool videogame

    A 16-os korhatár viszont szerintem kevés. Emlékszem, pár éve rengeteg sorozat, film került a 18 pluszos rétegbe, amiket azóta a tévék néha 12-es korhatárral adnak. Hogy ennek mi állhat a hátterében, hosszasan lehetne fejtegetni, de mégis úgy éreztem a Deadpool során, a 16-os besorolás kevéske. Nem a káromkodások miatt, mert azok nem hiányoznak már semmiből, hanem a vizuális elemek miatt lennének fenntartásaim. Ha például beül egy konzervatívabb szülő a gyerekével, aki még nincs tizennyolc éves, abból bizony komoly viták lehetnek. A végtagok úgy repkednek, mint morzsaszóráskor a galambok. Az agyak loccsannak, kardok suhognak, pisztolyok dörrennek, és mi ezt tökéletes közelségből, esetenként lassítva láthatjuk.

    Összegezve tehát a Deadpool talán az évtized vígjátéka lehet. Komédia szempontjából nem durvább, mint társai, sőt! A mostanában megjelenő vígjáték filmek inkább túlzottan alpári minőségben forognak, mintsem kacagtató szórakozásként, amitől inkább érzi kínosan feszengve magát a néző. Deadpool tényleg egy bunkó szocio- és pszichopata őrült, de valamiért szerethető, és van benne valami plusz, ami miatt nem is akarjuk, hogy más legyen.

    A szinkron jó volt, bár a szóviccek miatt érdemesebb eredeti hanggal nézni. A színészi munka kiváló, érezhető a több éves gyakorlás, a vágy, hogy megfeleljenek a rajongóknak és a közönségnek. Azoknak tudnám ajánlani, akik nem riadnak vissza a fent említett nagyon is vizuális jelenetektől, és készen állnak egy agyament, eszelős vígjátékra.

    Aki még jobban elmerülne Deadpool kalandjaiban, nyugodt szívvel tudnám ajánlani a 2013-ban elkészült videojátékot, ami legalább annyira őrült, mint a film… csak hosszabb.