A Syfy csatorna egy közel hatórás mini-sorozatot készít Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényéből, mely az 1953-as megjelenése óta a science-fiction irodalom egyik alapművének számít – közölte az Entertaintment Weekly.
Az eredetiben Childhood’s End címet viselő történet Clark Őrangyal című novelláján alapul, amelyet 1950-ben publikált a Famous Fantastic Mysteries magazin. Magyarul az első változata 1990-ben jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadónál F. Nagy Piroska fordításában, bővített kiadása pedig a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban látott napvilágot 2008-ban.
A történet szerint egy idegen faj (a titokzatos Főkormányzók vezetésével) békésen az uralma alá hajtotta a Földet, és ezzel az emberiség számára új korszak veszi kezdetét. Ebben az utópiában a jövevények harmóniát és jólétet ígérnek a földlakóknak, ám mindennek ára van: korlátokat szabnak a fejlődésnek, az emberi identitásnak és kultúrának.
A regényt Matthew Graham (Doctor Who, BBC Life on Mars, Ashes to Ashes) adaptálta.
A főbb szerepekben:
Charles Dance (Trónok harca) – Karellen, a Főkormányzók nagykövete.
Mike Vogel (A bura alatt) – Ricky Stormgren, egy középnyugati farmer, akinek fenekestül felfordul az élete, mikor az emberek nagykövetévé nevezik ki a Főkormányzók közt.
Julian McMahon (Kés/Alatt) – Rupert Boyce, egy rejtélyes amerikai vállalkozó.
Charlotte Nicdao (Please Like Me, Camp, Slap) – Rachel Osaka, a briliáns zoológus.
Colm Meaney (Star Trek: Az új generáció, Csillagkapu: Atlantisz, Hell on Wheels) – Wainwright, egy nagy hírszervezet erős, magabiztos tulajdonosa.
A Galaktika magazin májusi számát Kim Stanley Robinson (A RIZS ÉS A SÓ ÉVEI; ÁRRAL SZEMBEN) művének befejező része nyitja, a háborút szemléli különösen érdekes emberi nézőpontból. Robert Sheckley egy megszállott ember furcsa történetét meséli el élete nagy kívánságáról. Patricia McKillip egy boszorkány és egy ifjú varázsló találkozása kapcsán valóság és álom határait mossa össze. Robert Reed az univerzumot egy hatalmas házhoz hasonlítja, ami nincs kihasználva. Tanith Lee Hófehérke történetét írja újra, árnyalva a mese hagyományos szerepeit. A havi retro William Campbell Gault „Köd” című novelláját eleveníti fel. A magyar szerzők közül Varga Csaba Béla egy galaktikus háborút jelenít meg, majd Kenessei András két intelligencia párbeszédét adja közre.
Grant Morrison és Cameron Stewart Tengeri Chico című képregényének kilencedik részét olvashatják ebben a számban. A szférák zenéje a Cannibal Holocaust bakelit-megjelenését ünnepli. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség márciusi sci-fi estjéről, a tavaszi MondoConról és egy izgalmas Kubrick-estről számol be. A filmrovat a Csillagok háborúja új epizódjait és a sorozattal kapcsolatos jövőbeli terveket járja körül. A tudományos főanyag a Mad Max című film jelenkori realitásával kapcsolatban tesz fel alapvető kérdéseket. A lapban olvashatók még érdekes írások az androidos sütőről, a csukló-projektorról, az egyperces akkumulátorról, a Moscase okostokról, valamint a Hubble űrteleszkóp történetéről.
Az előfizetők számára elérhető XL-kiadás Robert Bloch kisregényét (Túlzsúfolt Föld) és két novelláját (A Csillagvámpír;Nem szeretem magát, Fell doktor) tartalmazza.
A Galaktika kapható az interneten, a szerkesztőségünkben, továbbá az újságárusoknál!
A legkorábbi galaxisok figyelhetők majd meg a James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével, amelynek indítását 2018 októberében tervezik.
Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal második igazgatójának, James Webbnek a nevét viselő csillagászati műhold megépítése a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrhivatal közös projektje. Az infravörös tartományban megfigyeléseket végző JWST százszor nagyobb teljesítményre lesz képes, mint a most negyedszázados jubileumát „ünneplő” Hubble-űrteleszkóp – olvasható a PhysOrg hírportálon.
A James Webb űrteleszkóp segítségével 13,5 milliárd éves időutazásra vállalkozhatnak a csillagászok, akik megismerhetik, hogy milyen volt a világegyetem „mindössze” 200 millió évvel az ősrobbanás után, amikor a sötét univerzumban sorra „felgyulladtak” az első csillagok és létrejöttek a korai galaxisok.
A JWST tömege 6,4 tonna, tükörátmérője 6,5 méter lesz, vagyis háromszor akkora, mint a Hubble-űrteleszkópé. Az infravörös tartományban működő John Webb csillagászati műhold „szeme” képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni.
„Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble-űrteleszkópé, ily módon a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el minket” – hangsúlyozta a Matt Greenhouse, a JWST-projekt kutatója.
Az első csillagok és galaxisok kutatása, a bolygórendszerek képződésének vizsgálata mellett a Földtől 1,5 millió kilométerre keringő űrteleszkóp az élet jeleit is keresi majd a világűrben. Feladata olyan égitesteket találni, ahol a hőmérséklet se nem túl alacsony, se nem túl magas, és felszínükön folyékony víz lehet.
„A John Webb űrteleszkóp olyan érzékeny műszerekkel rendelkezik, amelyekkel a bolygók légkörének színképelemzése is elvégezhető. Így megismerhetjük az égitestek légkörének az összetételét, valamint észlelhetjük az esetleges élővilágra utaló jeleket” – fogalmazott Matt Greenhouse.
Megregényesítik az utolsó olyan Doctor Who epizódot, melyen még Douglas Adams dolgozott. A The Pirate Planet (A kalóz bolygó) című történet várhatóan jövőre jelenik meg regény formájában.
A The Pirate Planet a Doctor Who 16. évadjának a második története volt, melyet 1978-ban négy epizód hosszúságban (!) vetítettek a BBC-n. A készítőknek akkoriban szándékában állt, hogy könyv formájában is megjelentessék a sztorit, mivel azonban Douglas Adams nem tudott megegyezni a könyvkiadóval, az adaptációból végül nem lett semmi. Most azonban úgy tűnik, hamarosan könyv formájában is elérhetővé válik a The Pirate Planet sztorija.
A történet „megregényesítését” az a James Goss vállalta, aki már korábban is hozzányúlt Adams Doctor Who-s munkásságához. A rajongók körében ismert, hogy a brit sci-fi író három történettel gazdagította a Doctor Who univerzumot. Az egyik a The Pirate Planet volt, a másik a City of Death (A halál városa), míg a harmadik a Shada. Ez utóbbi egy sztrájk miatt sosem került adásba, viszont könyvként nagy sikert aratott és magyarul is megjelent. (És ha már magyar kiadásoknál tartunk, felhívnánk a figyelmet, hogy a Galaktika 301-es lapszámának XL-kiadása Daniel Blythe Doctor Who-regényét tartalmazza.) A City of Death pedig az a történet, melyet James Goss már megregényesített és amely május 21-én jelenik meg.
James Goss nyilatkozataiban reményét fejezte ki, hogy a rajongók a The Pirate Planetet is annyira szeretik majd, mint amennyire a másik két Douglas Adams sztorit, bár – mint mondta – ez egy kicsivel keményebb diónak ígérkezik, mint a népszerű City of Death. Goss arról is beszélt, hogy egy kutató segítségét is kéri abban, hogy minél teljesebb sztorit tudjon írni. Ez a kutató Jem Roberts, aki amellett, hogy megírta Adams életrajzát, hozzá is fér az író cambridge-i St John’s College-ban található archívumához. Goss ugyanis talált utalásokat arra, hogy a The Pirate Planet sztorija még a bemutatottnál is gazdagabb lehet. Izgalmas munka vár tehát Goss-ra, aki reméli, talál majd ötleteket és feljegyzéseket az archívum egy rég elfeledett mappájában…
Az agyunk nemhogy csak felismeri a jó könyveket, de biológiailag válaszol rájuk! Egy új kutatásból kiderült, hogy egy jó regény képes „megtéveszteni” az elménket és ezáltal olyan változásokat előidézni benne, amelyektől szó szerint úgy érezhetjük, hogy a főhős testébe bújtunk.
A kutatás eredményeinek köszönhetően a tudósok rájöttek, hogy egy jó regény olvasása közben változások mennek végbe az agyunkban, amelyek legkevesebb 5 napig maradnak megfigyelhetők.
Az Ermory egyetem tudósai kiderítették, hogy az olyan könyvek olvasása közben, amelyek teljesen magukba szippantják az olvasót, fokozott aktivitás figyelhető meg a bal agyféltekében, vagyis az agy azon részében, ahol a nyelvért, az érzékelésért és a motoros tevékenységekért felelős képességeink vannak. A neuronok az agyunk ezen részén elhitetik az elménkkel, hogy a testünk valami olyat csinál, amit közben mégsem. Ezt a jelenséget egyébként földelt megismerésnek hívják.
– Az idegi változások, amelyeket megfigyelhettünk normális esetben fizikai dolgok érzékelésekor, illetve mozgás közben jelentkeznek. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy egy regény olvasása szó szerint a főhős testébe repíthet minket. – nyilatkozta Gregory Berns neurológus, a kutatás vezetője a The Independentnek.
– Azt eddig is tudtuk, hogy egy jó történet olvasásakor, átvitt értelemben, más bőrébe bújhatunk. Most azonban úgy tűnik, hogy talán biológiailag is történik valami az agyunkban.
A kutatásban 21 diák vett részt, akiknek az este folyamán el kellett olvasniuk egy könyv ugyanazon részletét, majd reggel a szakemberek egy fMRI vizsgálatot hajtottak végre rajtuk. (A funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat, más néven fMRI, az agy aktivitását méri, úgy, hogy megfigyeli, hogyan változik a vér oxigénszintje az idegi aktivitás bekövetkeztekor.)
A könyv, amelyet a kutatás alatt használtak, Robert Harris 2003-as thriller bestsellerje volt, a Pompeii. A választás a regény gyors tempójú cselekménye miatt esett erre a darabra.
Miután a diákok befejezték az olvasást, az elkövetkezendő 5 napban minden nap megvizsgálták az agyukat.
A résztvevők agyának idegrendszeri elváltozásai, a könyv befejezte után 5 napig maradtak észrevehetőek. Berns ezt a jelenséget leginkább az izommemóriához tudta hasonlítani.
Április közepén Anaheimban zajlott a 2015-ös Star Wars Celebration rendezvény, ahol többek között Az ébredő Erő és az új Battlefront játék előzeteseit is bemutatták. Azonban csak május 1-jén került ki az internetre az a videóinterjú, ami Erik Varszegi LEGO Master Builderrel készült az eseményen. Varszegi 20 éve dolgozik a LEGO-nál vezető designerként, és az elmúlt évek során több gigantikus Star Wars modelljének fotója is bejárta az internetet: készített már óriási méretű csillagrombolót, vagy éppen életnagyságú X-szárnyút. Ezen kívül A Lego kaland című animációs film készítésében is közreműködött.
A fenti interjúban arról beszél, mivel készült ő és csapata a Star Wars rendezvényre: többek között egy viselhető Boba Fett sisakkal és egy rekord nagyságú Vader installációval.
Az alábbi, 2003-as filmben pedig magáról és a LEGO-nál végzett munkájáról mesél.
Az elmúlt időszakban bőven írtunk új vagy visszatérő sci-fi sorozatokról, azonban most itt egy nagyobb összefoglaló a nyári idény ígéretes darabjaiból.
Sense8 (Netflix)
Andy Wachowski és Lana Wachowski, a Mátrix és a Jupiter ébredése film rendezőpárosa és J. Michael Straczynski, a Babylon 5 alkotója most egy sorozat készítésbe vágnak bele, nevezetesen a Sense8-be. A történet középpontjában nyolc szereplő áll, akik a világ nyolc különböző pontján élnek, és váratlanul mentálisan kapcsolatba lépnek egymással. Ahogy mindannyian megkezdik utazásukat, egy Mr. Whispers nevű személy célpontjává válnak, aki szerint hőseink fenyegetést jelentenek a világra. Az előzetes hírek alapján igen ambiciózus alkotásnak tűnk a Sense8. Hogy az előzetes várakozásoknak eleget tesz-e majd a sorozat, az kiderül június 5-én.
Dark Matter ( Syfy)
Ahogyan korábban is írtuk már, a Dark Matter a Csillagkapu alkotóinak új sorozata lesz, amely Joseph Mallozzi és Paul Mullie azonos nevű képregényén alapszik. Június 12-én ismerkedhetünk meg jobban az új alkotással.
The Astronaut Wives Club (ABC)
Igaz csak közvetetve kapcsolódik a sci-fi műfajához, de talán érdemes megemlíteni a The Astronaut Wives Club-ot, ami június 18-án startol az ABC-nél. A sorozat Lily Koppel azonos című regényén alapszik, amely olyan amerikai feleségek igaz történetét meséli el, akik az űrverseny időszakában a hősökként tisztelt asztronauták mellett/mögött álltak. Kicsit emlékeztethet minket a Született feleségekre.
Killjoys (Syfy)
Az Orphan Black producereinek legújabb sci-fi sorozata a Killjoys, amit június 19-től láthatunk. A történet szerint a Quadon épp véres bolygóközi háború dúl, amelyben egy fejvadász trió próbál annyira semleges maradni, amennyire lehet, és elvégezni nem túl tiszta munkájukat.
Jonathan Strange & Mr. Norrell (BBC America)
Magyarul A hollókirály címen ismert történet, ahogyan már írtuk is, megkapja a saját sorozat adaptációját. A két tizenkilencendik századi férfi történetét Peter Harness fogja adaptálni. A főszerepben Bertie Carvelt és Eddie Marsant láthatjuk. A premier valószínűleg augusztusban várható.
The Expanse (Sfyfy)
Ha röviden szeretnénk jellemezni ezt a sorozatot, akkor legjobb, ha azt mondjuk, hogy Trónok harca az űrben. A sorozat James S. A. Corey azonos című könyvsorozatát dolgozza fel (magyarul a Térség sorozatként ismert). A történet a jövőbe kalauzolja nézőjét, ahol az emberiség már kolonalizálta az egész naprendszert. Itt kísérhetjük végig Josephus Miller rendőrdetektív és Jim Holden hajókapitány és annak legénységét, akik megakadályoznak egy összeesküvést, amely a naprendszer és az életben maradt emberek békéjét fenyegeti. A premier időpontja jelenleg sajnos nem ismert.
Egyelőre ezek az ígéretesebb címek a nyári idényből. Természetesen jó pár régi ismerős történet is tovább folytatódik, mint például június 25-től az Under the Dome, illetve június 28-tól a Falling Skies, ami befejező évadához érkezik. Egy különleges sci-fi sorozat, az Extant is folytatódik, a 2. évadban Jeffrey Dean Morgan és David Morrissey főszereplésével július 1-én.
Ezen a nyáron nem lesz hiány kedvenc műfajunkból a sorozatok világában.
A lebontásra ítélt Petőfi Csarnokban utoljára ülhetünk be egy Szojuz űrhajó másolatba. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 1985 októberében nyitotta meg kapuit, és idén június 28-án bezár.
A három évtized alatt megduplázódott a bemutatott eredeti légijárművek száma. Mindösszesen 650 db repüléssel-űrhajózással kapcsolatos tárggyal mutatják be a „legfiatalabb” közlekedési ágazatokat az érdeklődőknek. A földszinti részen az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény csaknem teljes állománya is a látogatók elé került.
A gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya egy valódi szkafander. Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő „csempe”. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései – például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.
Kipróbálható a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is.
A kiállítás keddtől-péntekig 10 és 17, szombat-vasárnap 10 és 18 óra között van nyitva.
Stephen King nevét hallva nem biztos, hogy elsőre a science-fiction jutna eszünkbe… Nem, még másodjára sem. Pedig a horror nagymesterének van pár igen csak elgondolkodtató írása. Ezek közül is talán a legkülönlegesebb a Csontkollekció novellagyűjteményében megjelent Jaunt című elbeszélése, melyből most film is készül.
A megfilmesítés jogaira Brad Pitt filmcége, a Plan B csapott le, és nagy valószínűséggel a Mama című horrorfilm rendezője, Andy Muschietti fogja levezényelni a forgatást.
A történet a 24. században játszódik, amikor az emberiség már elérte azt a technológiai fejlettséget, hogy képes legyen teleportálni, jauntolni akár a naprendszer egy másik bolygójára is. Az elbeszélés főhősei egy négytagú család, akik ezzel a teleportációs technikával utaznak a Marsra. Az apa elmagyarázza gyerekeinek a jaunt szabályait, miszerint a rövid út alatt az utazóknak altatásban kell lenniük, különben szörnyűséges dolgok történhetnek az emberi aggyal, miközben tulajdonosuk épp átkel a naprendszeren.
,, Az agyad a legjobb barátod lehet; elszórakoztat, ha nincs is semmi olvasni- vagy tennivalód. De ellened fordul, ha sokáig nem jut külső ingerekhez. Ellened fordul. […] Meddig tarthat az áthaladás években számolva? A testnek csupán 0,000000000067 másodperc a jauntolás, de vajon mennyi a megbonthatatlan tudatnak? Száz év? Ezer? Egymillió? Egymilliárd? Meddig kell magadra maradnod a gondolataiddal egy végtelen fehér mezőben? És aztán, ha eltelt egymilliárd örökkévalóság, robbanásszerűen tér vissza a fény, a forma, a test. Ki ne őrülne bele?”
(Németh Attila fordítása)
Elgondolkodtató és érdekes elbeszélés. Reméljük, a lehető legmegfelelőbb módon fogják majd filmvászonra vinni.
Itt a teljes elbeszélést meg lehet hallgatni (angolul):
https://www.youtube.com/watch?v=fzUQU29Rf8c
A napokban látott napvilágot a BBC hétrészes mini-sorozatának első trailere, mely Susanna Clarke Jonathan Strange & Mr Norrell című regényén alapul. (Nálunk Hollókirály címen jelent meg). A főbb szerepekben: Eddie Marsan (Norrell) és Bertie Carvell (a tanítvány, Jonathan Strange).
A moly.hu a következőket írja a könyvről: „1806-ot írunk. Anglia minden erejét lefoglalja a Napóleonnal vívott háború, a gyakorlati mágia pedig már évszázadok óta feledésbe merült a szigetországban. De az egykoron oly nagyszerű varázslás történelmét kutató tudósok egy napon hirtelen felfedezik, hogy mégis van egy varázsló, aki a gyakorlatban igenis használja a mágiát: a Hurtfew apátságban, a világtól elvonultan élő Mr. Norrell. Amikor felkérik, hogy mutassa be tudását, Mr. Norrell varázslatot bocsát a Yorki katedrálisra, mire a szobrok beszélni és énekelni kezdenek. A hír villámgyorsan eljut Anglia utolsó szegletébe is. A mágus pletykáktól övezve Londonba utazik, ahol feltámaszt egy gyönyörű, halott fiatalasszonyt, majd a kormány kérésére beavatkozik a háborúba: szellemhajói halálra rémítik a franciákat.
Norrell azonban nem sokáig lesz egyeduralkodó mágus, mert felbukkan a briliáns, fiatal varázsló, Jonathan Strange. A jóképű és vakmerő Strange tökéletes ellentéte az óvatos és körülményes Norrellnek, aki ennek ellenére tanítványául fogadja őt. Strange is bekapcsolódik a franciák ellen vívott háborúba: Wellington Portugáliában harcoló csapatait segíti természetfeletti erejével. Strange-nek azonban nemcsak a hatalma, hanem az ambíciója is megnő. Mániákusan foglalkozni kezd az angol mágia megteremtőjével, a tizenkettedik század ködébe veszett Hollókirállyal. Strange a király keresése közben egyre veszélyesebb és vakmerőbb varázslatokba kezd, és így nemcsak Norrell-lel való barátságát sodorja veszélybe, hanem mindent, ami fontos számára.”
