Szerző: galaktikaggadmin

  • Te is fénysebességre kapcsolhatsz Chewie-val

    Május közepén megnyitott a híres londoni Madame Tussauds panoptikum Star Wars kiállítása. Testközelből tekinthetünk meg 16 szereplőt, 11 klasszikus jelenetben. Többek között megcsodálhatjuk Leia hercegnőt Jabba foglyaként, leülhetünk Han Solo mellé Mos Eisley veszélyes kantinjában, tanácsot kérhetünk Yodától a Dagobah mocsarában, Chewie társaságában fénysebességre ugorhatunk a Falconnal, Darth Vader pedig azzal sokkol minket, hogy ő az apánk. De a két szinten elterülő kiállításon nem csak a klasszikus trilógiából, hanem mind a hat filmből láthatunk jeleneteket.

    A látványosság 2,5 millió fontba került és egy teljes évig készült, 180 szakember részvételével. Egyedül Csubakkára 1000 munkaórát fordítottak: a szőrszálainak beültetése hat teljes héten át tartott.

    A belépődíjak 22 fonttól indulnak.

    Linkek
    A Star Wars panoptikum hivatalos honlapja
    Rengeteg fotó a StarWars.com oldalán
    A Daily Mail cikke sok képpel

  • Beszélgetés a kortárs science fiction és fantasy irodalomról

    A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programja között szerepelt egy Beszélgetés a kortárs science fiction és fantasy irodalomról előadás, amelyen április 26-án mélyebb betekintést kaphatott a hallgatóság a zsánerműfajok jelenlegi helyzetébe.

    A Próza Nostra által szervezett beszélgetésre végül a Millenáris Park B épületének Supka Gábor termében került sor a nagy érdeklődés miatt, azonban így is épphogy befértek az érdeklődők a terembe. Azonban ez nem törte meg a lelkesedést.

    A zsánerműfajok kiadói közül a Gabo Kiadót Kleinheincz Csilla, a Fumaxot Németh Vladimir, az Agave Könyveket pedig Velkei Zoltán képviselte. A moderátor, Szabó István Zoltán a kiadókat érintő kérdések mellett (pl. könyvfesztiválos és könyvheti megjelenések) komoly, elgondolkodtató, néha pedig megosztó kérdéseket tett fel a meghívottaknak.

    A sci-fi és a fantasy mai helyzete
    Első körben a sci-fi és fantasy helyzetét vitatták meg a résztvevők. Általánosságban elmondható, hogy régen mindkettő egyfajta szubkultúrának, réteg irodalomnak számított, aminek olvasóira kívülállóként tekintettek. Azonban ez a tendencia ma már megváltozni látszik, hisz óriási olvasóközönség van kialakulóban. Példaként a népszerű fantasy sorozat, a Trónok harca hangzik el. Uyganakkor egy ellenvélemény szerint bár tény, hogy egyre több szerző alkot ezekben a zsánerekben, attól még nem biztos, hogy mindegyik mű eljut a szélesebb olvasóközönséghez.

    A moderátor arról is kérdezte a résztvevőket, mi vezetett a két zsáner népszerűbbé válásához. Egyik okként elhangzott, hogy ma a sci-fi és a fantasy utat talál olyanokhoz is, akikhez azelőtt nem. Továbbá elmondható (bár inkább a sci-fi esetében), hogy manapság a tudományos fantasztikum jóslatai kezdenek valósággá válni, bizonyos írók jóslataiban élünk, ettől pedig még izgalmasabb olvasni az ilyen könyveket. Végül pedig manapság könnyebb is beszerezni ezeket a műveket (pl. Amazonról megrendelni). Kleinheincz még megjegyzi, hogy szerinte ma a mainstream írók (olyan írók, akik szélesebb olvasóközönséghez szólnak) is nyúlnak a szórakoztató irodalom elemeihez, így elmondható, hogy ma már nincs olyan éles határ a zsánerek közt, nem különölnek el olyan tisztán, mint azelőtt. Erre példaként Németh Kazuo Ishiguro The Buried Giant-ját hozza példának, amelybe Ishiguro fantasy elemeket épít be.

    A zsánerek körbejárását végül a következő kérdéssel zárják le: Miben nyújt többet, a sci-fi vagy a fantasy? A sci-firől elmondható, hogy a 60/70-es évek óta kifejlett, érett zsánerek lett, mert ki tudott törni saját burkából, azaz túljutott a kliséken (pl. űrlények, bolygók). Ami viszont fontosabb változás, hogy a sci-fi foglalkozik aktuális, minket érintő problémákkal (pl. éghajlatváltozás), továbbá kérdéseket is tesz fel a világról, amelyekre próbál válaszokat is találni. Ezzel a szemben a fantasyről az mondható el, hogy az elmúlt évek válságai miatt felerősödött eszképizmusnak (menekülés a valóság elöl) köszönhetően lett közkedveltebb a zsáner.

    [the_ad_placement id=”04″]

    A zsáner legfontosabb szerzői/könyvei
    Szabó egy személyesebb kérdést tesz fel külön-külön az előadókhoz: kiket tartanak fontosnak a sci-fi és a fantasy zsánerben? Németh a fantasyből kiemeli George R.R. Martint, aki szerinte meghonosította a realista fantasyt, továbbá említi még az új fantasy generációt, akik jobban igazodnak a modern trendekhez, mint például Mark Lawrence, Anthony Ryan és Joe Abercrombie. A sci-fiből kiemeli James S. A. Corey-t (Térség-sorozat) és Andy Weirt (A marsi). Kleinheincz többek között említi Margaret Atwoodot és Neil Gaimant, China Miéville-t, Paul McAuley-t. Végül Velkei felsorolja a számára legfontosabb írókat mindkét műfajból vegyesen: Philip K. Dick, Jeff VanderMeer, Atwood, Kim Stanley Robinson és Ray Bradbury.

    Nemzetközi trendek kontra hazai kiadás
    A kiadók képviselői szerint az itthoni könyvpiacon ugyan csak szűk szeletet kapunk a külföldi könyves trendekből, de az elmúlt években úgymond elég jó a reakcióidő, a kiadók lefedik nagyjából a kinti trendeket. Azonban sok meghatározó művet itthon nem lehet eladni megfelelő marketing nélkül.

    Velkei elmondja, hogy az utóbbi időben az Agave fiatal, új írók munkáinak kiadásával foglalkozik, hisz a nagy nevek (pl. Neil Gaiman, Philip K. Dick) műveiből kifogynak. Viszont az új írókat nem veszik nagy mennyiségben az olvasók. Valószínűleg azért, mert még szokniuk kell az új szerzőket, amely akár évekbe is telhet.

    Kleinheincz szerint a magyar közönség azért fogadja be nehezen a műfaj új alkotóit, mert nem tudnak velük mit kezdeni, hisz hiányzik az ismeretükből legalább harmincévnyi irodalmi háttér, így nem ismerünk olyan témákat korábbról, amelyeket egy külföldi olvasó nagy valószínűséggel igen. Velkei azonban itt megjegyzi, hogy szerinte nem hozhatjuk be ezt a lemaradást már, most inkább ugranunk kell.

    Németh szerint az egyik jellemző mai trend a young adult posztapokaliptika és disztópia (pl. Éhezők Viadala, A beavatott) és az úgy nevezett túlélő sci-fi tudományos háttérrel (pl. A marsi, Gravitáció, Csillagok között). Velkei még kiemeli a new weird vagy groteszk zsáner megjelenését. Kleinheincz szerint azonban nem feltétlen beszélhetünk trendekről, inkább konkrét témákról (pl. poszthumán). Viszont azt tapasztalja, hogy napjainkban egyre változatosabb, sokszínűbb, szélesebb az írói kör, például megjelennek a női és színes bőrű írók.

    Velkei megjegyzi a női írók kapcsán, hogy a műfajban van mit behozniuk a férfi szerzőkhöz képest, mert régen el voltak nyomva, így nem bontakozhattak úgy ki. De jelenlétük mindenképpen fontos a zsánerben, mert más hangvételt és más témákat hoznak a köztudatba. A női sci-fi írók közül példának Monica Byrne The Girl in The Road című regényét említi.

    Az is színesítheti a zsánert, hogy a külföldi kiadók egyre nyitottabbak a nem angolszász írókra. Velkei kiegészíti az elhangzottakat azzal, hogy máshol a self-publishing, azaz a magánkiadás útján megjelent könyvek is fontos figyelmet kapnak, így pedig kezd megszűnni a zárt írói klub.

    [the_ad_placement id=”04″]

    Magyar szerzők magyar névvel
    Ami a hazai szerzőket illeti, új jelenség, hogy a magyarok egy inkább a saját nevükön publikálnak, és nem vesznek fel angolszász írói álnevet. Velkei megjegyzi, hogy ha kiadásra kerül egy magyar szerző könyve és szóba kerül, hogy milyen névvel jelenjen meg, akkor az az író szabad döntése, a kiadó nem gyakorol az illetőre nyomást. Kleinheincz hozzáteszi, hogy napjainkban, az internet világában nagyon könnyű lebukni egy álnévvel, ezért valahol nevetséges is, és még az olvasót is becsapja ezzel a szerző.

    Kérdés, vajon beszélhetünk-e trendekről a magyar sci-fiben vagy fantasyben? Általánosságban az előadók szerint az mondható el, hogy a magyarok nem követik a külföldi trendeket, de ezzel nincs is semmi baj, hiszen saját útjukat követve talán sokkal frissebb, eredetibb művet alkotnak, mint külföldi kortársaik, másrészt pedig olyan kicsi a piac, hogy nem is érdemes trendekről beszélni magyar viszonylatban. Meghatározó jellegzetességként azt emelik ki, hogy a mitologizálásban valamilyen úton-módon megjelenik a magyar kultúra, ami ad egy különleges pluszt a történetnek.

    A résztvevők ezt követően a közönség néhány kérdésére válaszoltak:

    Miért kevésbé népszerű a bűnügyi regények műfaja?
    Velkei Dennis Lehane Viharszigetén keresztül válaszolja meg a kérdést. Mivel a Viharszigetből van adaptáció, így ezt a könyvet veszik, de Lehane többi könyvét egyáltalán nem. Általában 8-10 krimi szerzőt ismernek és vesznek az olvasók, az újakra azonban nem nyitottak.

    Mainstream/szépirodalom kokettálása – magyar viszonylatban is van ilyen?
    A jelenség itthon is tapasztalható, a magyar szépírók is kokettálnak a zsánerirodalommal (pl. Űrérzékeny lelkek vagy Bartók Imre), de a zsánerolvasók ezekre nem annyira reagálnak.

    Olvasnak az olvasók idegen nyelven?
    Igen, az a tapasztalat, hogy egyre többen, azonban ennek van egy nagy hátránya a kiadók szempontjából. Kevesebb a fogyás a magyar kiadásokból, mert inkább idegen nyelven veszik meg a köteteket az olvasók vagy illegálisan töltik le.

    Milyen fogyásszám határozza meg a sikert?
    Ezt sok minden határozza meg: szerző, könyv vastagsága és kemény vagy puha borítós-e. Azonban a legfontosabb szempont ebben a kérdésben az, hogy milyen hamar térül meg a kiadásra fordított költség.

    Mi a helyzet képregény kiadás téren?
    Itthon sajnos a terjesztés megölte a piacot, az USA-ban felfelé tart a képregény piac, de azért kint is műfajfüggő ez. Például a The Walking Dead népszerű, és a tévésorozat miatt így fogy is, de például a Vasember filmek népszerűsége ellenére nem vesznek több Vasember képregényt.

    Nyitnak-e a kiadók a horror felé?
    Velkei a Wayward Pines-t hozza példának a saját könyveik közül, amely remélhetőleg a sorozat hatására fog fogyni. Azonban ilyen úgymond pushoktól eltekintve a horror nem olyan népszerű. Próbálkoztak klasszikusokkal is (pl. Rosemary gyermeke), de azokra se volt vevő az itthoni közönség. Talán néhány új név oldaná meg a problémát.

    Néhány ki nem adott könyv a 30 éves lemaradásból?
    Samuel Delany, Robert Holdstock, Octavia Butler, Nnedi Okorafor.

    Illegális letöltés vs ebook?
    Itthon az ebook kiadás még gyerekcipőben jár, igazából csak azért jelennek meg e-könyvek, hogy piacot teremtsenek (ami jelenleg veszteséges). Az illegális letöltésnek pedig természetesen nem örülnek a kiadók, de ami még szomorúbb, hogy nem tudnak tenni ellene se, hisz törvény által biztosított lehetőség nincs a kezükben.

    Habár a téma szinte kimeríthetetlen, a résztvevők remek hangulatban rengeteg újdonságot, írót és művet ismerhettek meg a beszélgetés során, ezzel is gazdagodva. A jövőben pedig remélhetőleg, a magyar könyvpiac bepótolhatja hiányosságait a sci-fi és fantasy irodalomban, továbbá pedig lépést tarthat a külföldi megjelenésekkel.

    Scheirich Zsófia

  • Fordulat Twin Peaksben: Lynch mégis visszatért

    David Lynch a Twitteren jelentette be: sikerült megegyeznie a Twin Peaks-nek otthont adó csatornával, így ő rendezi majd a sorozat új epizódjait.

    Ismét a feje tetejére állt a Twin Peaks folytatása körüli „hercehurca”. David Lynch-nek, a sorozat atyjának ugyanis sikerült megegyeznie a Showtime csatornával, sőt, Lynch nem csak hogy részt vesz a folytatásban, hanem az összes részt ő rendezi majd. Az alkotó a Twitter profilján adott hírt erről az alábbi tweettel, amelyben a Twin Peaks egyik legendás, szállóigévé vált mondására utalva közölte: a pletykák nem azok, amiknek látszanak. Újra megtörténik, a Twin Peaks visszatér a Showtime-ra.

    A hírt Kyle MacLachlan is a Twitteren üdvözölte és mindenkit biztosított arról, hogy Dale Cooper visszatér.  

    David Nevins, a Showtime elnöke elmondta: a Twin Peaks folytatása hosszabb lesz az előzőleg beharangozottnál. Az eredeti tervek kilenc epizódról szóltak.

    Ahogy arról a Galaktika is beszámolt David Lynch korábban nem vállalt munkát a Twin Peaks folytatásában, mivel nem tudott megegyezni Showtime-mal. A hír hatására nem csak rajongók, de a sorozatban játszó színészek is elkeseredtek, ezért útjára indítottak egy mozgalmat, amely azt a célt tűzte ki, hogy a gyártó szánjon több pénzt a folytatás elkészítésére.

    A Twin Peaks 1990-ben és 1991-ben két évadban futott. A történetben Dale Cooper (Kyle MacLachlan) FBI-ügynök egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány, Laura Palmer ügyében nyomozott a képzeletbeli, titokzatos Twin Peaks városkában. A sorozat három Golden Globe-díjat kapott. Lynch 1992-ben Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! címmel mozifilmet is készített a tévésorozat nyomán, amelyet a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában mutattak be.

    Az új széria napjainkban játszódik és “régóta várt válaszokkal” is szolgál majd – közölte korábban a Showtime.

  • Robert Reed és a kihasználatlan univerzum

    „Az univerzum egy hatalmas ház, ami nincs kihasználva”.

    E gondolatot Robert Reed fogalmazta meg Az üres ház című novellájában, amely a Galaktika legfrissebb, 302. lapszámában olvasható.

    Robert Reed a nebraskai Omahában született 1956-ban. 1987-ban diplomázott biológiából. Majdnem egy évtizedig dolgozott laboránsként, később azonban már főállású sci-fi író lett.

    Rendkívül termékeny szerzőnek számít, eddig több mint 200 novellája jelent meg magazinokban és antológiákban, valamint 11 regénye látott napvilágot. Műveit lefordították franciára, spanyolra, oroszra, de még japánra is. Magyarul a Galaktikában (209-211.) lehetett olvasni Milliárdnyi Éva című kisregényét, melyért 2007-ben Hugo-díjat kapott.

    Lyuk című novellája magazinunk 299. lapszámában jelent meg, míg Az üres ház című írása a legutóbbi, 302. számban olvasható. Ebben a technicista társadalomról és az univerzum végtelenjéről elmélkedik.

    Reed egyik népszerű, kitalált világa a Marrow-univerzum. Az ebben a világban játszódó történetek alapja egy idegen galaxisból érkezett mesterséges bolygó, amely felderítésre vár. A Marrow-univerzumban játszódó írások e felfedezés kalandjait mesélik el.

  • Hatperces részlet az új Supergirl-ből

    A CBS idén ősszel indítja útjára új Supergirl sorozatát, és a csatorna május közepén egy hosszú, több mint hatperces előzetest tett közzé az interneten.

    A sztori szerint Superman kuzinja, aki eredetileg Kara Zor-El névre hallgat, immár 12 éve él a földi emberek között, rejtegetve képességeit. De eljön az idő, amikor már nem bújkálhat tovább.

    És persze a nagy hatalommal nagy felelősség jár – például ki kell választani a megfelelő szuperhős ruházatot…

    Az emberfeletti adottságokkal rendelkező leányzót Melissa Benoist (Glee) alakítja.

    Linkek
    A sorozat hivatalos honlapja
    Wikipedia szócikk
    IMDB adatlap

  • Az ördög közöttünk jár – Itt a Lucifer sorozat első trailere

    Miután nemrégiben az NBC-n egyetlen évad után elkaszálták a Constantine-t, a Fox nem ücsörgött sokáig a babérjain és megrendelt egy teljes évadot egy másik DC Comics-os anyagból, nevezetesen a Luciferből. A karakter egyébként Neil Gaiman Sandman képregényének (DC Comics/ Vertigo) egyik mellékszereplője, melyet az író Sam Keith-tel és Mike Dringenberggel karöltve hozott létre.

    A történet szerint Lucifert unottan és bánatosan ücsörög a Pokolnak trónján, majd egy pár ezer év után megunva a dolgot feljön a halandók világába. A csillogó és pezsgő Los Angeles-ben ver tanyát, közben nyit egy hangulatos, belvárosi bárt, a Luxot, közben pedig jobbra-balra szédítgeti a halandókat:

    ,,Mikor az Ördög rá akar venni valamire, nem kezd el hazudozni. A színigazat fogod tőle hallani. Aztán hagyja, hogy magad találd meg az utadat a Pokolba.” (David Easterman, Sandman)

    Lucifer Morningstart nem sokkal később egy kisebb incidens éri, melynek következtében segíteni kényszerül a helyi rendőrségnek, hogy elkapják a bűnözőket. Közben persze vígan élvezni az életet a Luxban, és démon szeretőjével, Maze-zel egy üveg bor mellett megvitatják az emberi természet zsákutcáit… vagy valami hasonló. Egyelőre elképzelésem sincs, miben lesz ez a sorozat más, mint az eddigiek, bár azt meg kell hagyni, hogy a trailer egész hangulatosra sikeredett.

    A főbb szerepekben:

    Tom Ellis (Rush, Merlin) – Lucifer, akit a trailer alapján éppen oly elbűvölőnek és humorosnak szánnak, mint amilyen Loki a Marvel univerzumban. Érdekesség, hogy a képregény elkészüléskor Neil Gaiman arra kérte a rajzolókat, hogy Lucifer éppen úgy fessen, mint David Bowie. Nos, bár Tom Ellis külsőre egészen más, de talán sikerül majd elkapnia karakter lényegét.

    Lauren German (Chicago Fire) – Chloe Dancer, gyilkossági nyomozó, akit egyszerre taszít és vonz a Lucifer-jelenség. (A kötelező ’felhívás keringőre’-szál.)

    Lesley-Ann Brandt (Spartacus) – Maze, vagyis Mazikeen, Lucifer szeretője és egyben legjobb barátja. Egy vad erőszakos démon, aki egy embernő alakját ölti fel. (A képregényben a fél arca torz volt, meglátjuk, mit kezdenek ezzel a sorozat alkotói.)

    Nicholas Gonzalez (Sleepy Hollow) – Dan, Chloe társa, szintén gyilkossági nyomozó, mellesleg egy cseppet sem bízik Luciferben. (Nem lehet érte hibáztatni.)

    D.B. Woodside – Amenadiel, egy angyal, akit azért küldtek LA-be, hogy rávegye Lucifert: térjen vissza a Pokolba. (Kizárt, hogy ez egyhamar összejön… feltéve, ha gyorsan elkaszálják a sorozatot.)

    Rachael Harris – Linda, Lucifer terapeutája. (Gondolom, a gyónás nem az ő asztala…)

    A sorozat a Warnes Bros. égisze alatt készül, Jerry Bruckheimer patronálja, Len Wiseman (Underworld) rendezi és a scriptjét a Kaliforgia írója, Tom Kapinos jegyzi.

    Bósa Diána

    A kulisszák mögött:

     

  • Gazdáját követi a repülő robotkamera

    A Lily Camera új szintre emeli mind a selfie készítést, mind a drónnal felvett videókat. Az új eszközt csak feldobjuk a levegőbe, és már követ is minket, profin filmezve minden mozdulatunkat.

    Hogy mi ebben a jó? Ha valami érdekes helyen járunk, vagy valami izgalmas tevékenységet végzünk, segítség nélkül le tudjuk filmezni magunkat – ráadásul mozgás közben, nagy felbontású légifelvétel formájában. A repülő kamerát reklámozó videó remek példákat hoz ilyen helyzetekre: síelés vagy vadvízi kajakozás közben más módszerrel elég nehezen tudnánk olyan felvételt készíteni magunkról, ami végigkövet az utunkon.

    A trükk roppant egyszerű: a Lily Camera gazdája egy nyomkövetőt tesz a zsebébe, vagy rákapcsolja a csuklójára, a drón pedig GPS segítségével a nyomába ered.  Plusz a szerkezet komputere megtanulja tulajdonosa arcát is, hogy fókuszban tudja tartani.  Mind a nyomkövető, mind a drón vízálló és valamennyire a durvább landolást is bírja. A kamera természetesen HD felbontásban dolgozik, képes akár lassított felvételek és fotók készítésére is.

    Az eszköz még az idén, néhány hónap múlva kerül a boltokba, várhatóan 899 dolláros áron, de az előrendelők már 499 dollárért is hozzájuthatnak.

  • Bejelentették az X-akták premierjének időpontját

    A Fox közzétette az X-akták folytatásának időpontját. A sorozat valószínűleg hétfőnként jelentkezik majd.

    Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az eredeti szereplőkkel tér vissza a 90-es évek kultikus sci-fi sorozata, az X-akták. A paranormális tevékenységekkel foglalkozó két FBI-ügynököt ezúttal is David Duchovny és Gillian Anderson alakítja. A hivatalos bejelentés szerint egy hatrészes miniszériára számíthatunk, egyes pletykák szerint azonban több évadot is kilátásba helyeztek a készítők.

    A sorozatnak otthont adó Fox most a premier dátumát is bejelentette, amely szerint 2016. január 24-én tér vissza a képernyőre a két FBI-ügynök.

    A széria feltámasztását az X-akták atyja, Chris Carter vezényli le, aki a BBC Newsnak nyilatkozva azt mondta, úgy tekint az elmúlt időszakra, mint 13 évnyi reklámszünetre. Véleménye szerint a világ mostanra csak még furcsább lett, így ennek a hat történetnek az elmesélésére tökéletes az időzítés.

  • Itt a Különvélemény sorozat előzetese

    Steven Spielberg és Tom Cruise 2002-es mozifilmjéből tévésorozat készül és idén ősztől lesz látható a Fox csatornán. A történet 2065-ben, 10 évvel a film eseményei, vagyis a Prekrimen felszámolása után játszódik. A szélnek eresztett prekogok próbálnak beilleszkedni a mindennapi életbe, de egyiküket továbbra is üldözik a jövő még el nem követett bűncselekményeinek víziói. Mégsem sikerül  megakadályoznia a tényleg bekövetkező eseményeket, mivel egy prekog önmagában kevés a pontos jósláshoz, ehhez többen kellenek.

    Ezzel párhuzamosan, visszaemlékezések révén abba is bepillanthatunk, milyen volt a prekogok gyermekkora és hogyan jött létre a Prekrimen.

    Az eredeti történet Philip K. Dick azonos című novelláján alapszik. Dick számos sztorijából készült már filmes adaptáció, a Blade Runnertől kezdve az Emlékmásig, az Ember a fellegvárban című kötetéből pedig éppen tévésorozatot forgatnak.

  • Star Trek tisztje van a Nemzetközi Űrállomásnak

    Samantha Cristoforetti olasz asztronauta lett az internet új sztárja. A női űrhajósnak 493 ezer követője van a Twitteren. Nem véletlenül…

    Cristoforetti nem csak attól különleges, hogy ő az első olasz nemzetiségű női űrhajós. Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Chris Hadfield mintájára igen aktív a közösségi médiában és a mindennapjairól oszt meg érdekességeket. A mindennapjait pedig a Nemzetközi Űrállomáson tölti…CEGKuy7VIAARhFN

    Az már szinte megszokott tőle, hogy űrbéli fotóval kíván jó éjszakát követőinek, közösségi tevékenysége azonban nem merül ki ennyiben. Videóiban szabályos tárlatvezetést tart a Nemzetközi Űrállomáson. Bemutatja és elmagyarázza azokat a dolgokat, amikre mindannyian kíváncsiak vagyunk, így például azt, hogy hogyan végzik a dolgukat az asztronauták a súlytalanságban, vagy hogy hogyan tudnak venni egy frissítő zuhanyt az űrállomáson.CEQzVYhW0AIl1r0A 38 éves Cristoforetti a sci-fi rajongóknak is kedvében járt, amikor olyan selfie-t osztott meg, amelyen Star Trek egyenruhában látható. Később ugyanebben dresszben kortyolta a speciális, zéró gravitációs csészéjéből az űrben főzött kávéját, majd posztolt egy fotót a Balatonról is.

    Cristoforetti szinte minden közösségi oldalon jelen van, de a honlapján is követni lehet az olasz asztronauta rendkívüli hétköznapjait.