My Blog

Szerző: galaktikaggadmin

  • A 35 éves Pac-Man világuralomra tör

    Megérkezett a Pixel című sci-fi komédia második előzetese, amelyben – ahogy korábban már beszámoltunk róla – idegen lények a 80-as évek videójátékainak formájában támadnak a Földre. Chris Columbus új filmjének világpremierjére július 24-én kerül sor, nálunk pedig július 30-tól vetítik a mozik.

    Sam Brenner (Adam Sandler), Will Cooper (Kevin James), Ludlow Lamonosoff (Josh Gad) és Eddie “Fire Blaster” Plant (a Trónok harcából ismert Peter Dinklage) sok ezerszer megmentette a világot: és minden új bevetésük előtt bedobtak egy 25 centes érmét a masinába. De először életükben valóban akcióba kell lendülniük. Az űr titokzatos lakói ugyanis félreértettek egy Földről érkező jelet, a videójátékokat hadüzenetnek vették, és megtámadják a bolygónkat. Támadó fegyverként pedig a klasszikus videójáték-figurákat vetik be. Az USA első embere, Cooper elnök jobb híján az egykori barátait, a játék virtuózait állítja csatasorba. Nekik kell legyőzniük a támadó Pac-Mant, Százlábút és a többi pixelgonoszt. A csapatban csupán egyetlen igazi katona van: Violet Van Patten ezredes (Michelle Monaghan), aki különleges fegyverekkel látja el a társait.

    További aktualitást ad a friss előzetesnek, hogy az egyik filmbéli agresszor, Pac-Man éppen ma, május 22-én ünnepli 35. születésnapját., amit világszerte különféle őrült eseményekkel ünnepelnek. Tokióban a világ legnagyobb, emberekből álló Pac-Man képét formázzák meg a Tokyo Towernél. Angliában a Pac-Mant kilövik az űrbe, és egy speciális GoPróval rögzítik az eseményt. Spanyolországban az ország legnagyobb YouTube-sztárjai mérik össze az erejüket a játékban. Párizsban, a nyílt teniszbajnokságon Serena Williams – a film egyik szereplője – készül különleges meglepetéssel a meccse elején.

  • Műfaji játszadozás Sztrugackij módra

    Az orosz sci-fi két legmeghatározóbb alakja vitathatatlanul Arkagyij és Borisz Sztrugackij. Olyan művekkel ajándékozták meg a műfajt, mint a Stalker, A kárhozott város vagy a Lakott sziget. Igaz regényeiket a Szovjetunió fennállása alatt írták, de könyveik így is a mai napig izgalmasak, elgondolkodtatóak vagy különösek. Most az utóbbiak közül kerül bemutatásra egy regény, a Fogadó a Halott Alpinistához, amely az Ünnepi Könyvhét keretén belül jelenik meg új fordításban.

    Az 1970-ben megjelent regényt különös időszak eredményezte. A sztálini évek alatt nagyon szigorú cenzúra uralkodott, amely a zsánerműfajokra is kihatott. Például a sci-fi műfaján belül az íróknak kötelező volt műveikbe belefoglalni a Szovjetunió tudományos és technológiai eredményeit, továbbá csak kalandokról és űrutazásról írhattak, egyéb tartalmat vagy mondanivalót nem tartalmazhatott az írás. Azonban 1953-től, Sztálin halála után a cenzúra szigora fellazulni látszott, így a szerzők számára nagyobb lehetőség nyílt az alkotásra, a sci-fi esetében pedig megkezdődhetett a zsáner feltámasztása, hogy behozhassák az évtizedes lemaradását a nyugati szerzőkhöz képest. Ebben a folyamatban a Sztrugackij testvérek is igen aktívak voltak. Már korai, a cenzúra évei alatt írt sci-fijükben, az Ugrás a jövőbe (1966) című kötetben is felfedezhetőek voltak egyfajta ellenérzések a rendszerrel kapcsolatban (ami a dolgozó egyénnél való együttérzés kifejezésén keresztül jelenik meg), de a cenzúra lazulása után megjelent regényük, a Nehéz istennek lenni (1971) már szabadon foglalkozik a politikai elnyomás témájával.

    Ebbe a sorba azonban igen nehezen illeszthető be a Fogadó a Halott Alpinistához (1970). Nem található meg benne se a korai utópikus művek, sem pedig a későbbi disztópia történetek vonásai. A történet valahol az Alpokban található fogadóban játszódik, ahová egy nyomozó, Peter Glebski tér be kipihenni a hétköznapok fáradalmait. Azonban a pihenés nem úgy alakul, ahogyan azt eltervezte: egy gyilkosság bolygatja fel a hely nyugalmát. A helyzet csak súlyosbodik, amikor egy lavina zárja el a fogadót a külvilágtól, így Glebskinek kell kezébe venni a nyomozást.

    A tartalom alapján azt mondhatjuk, hogy a regény műfajilag is inkább a detektívregények sorát gazdagítja, mint sem a science fictionét. Azonban mégis van valami különös és a krimikhez képest nehezen emészthető a regényben.

    Fogadó-finish_b1

    A kötet születéséről tudni érdemes, hogy nem egészen az lett a végeredmény, amit Arkagyij és Borisz eredetileg eltervezett. Mint a krimi regények kedvelői, szerettek volna írni a műfajon belül egy történetet, bár kicsit elszakadva a zsáner szigorú szabályaitól. Ahogyan az 1999-ben kiadott memoárjában is írja Borisz, egy humoros krimit akartak, amely az orosz közönség előtt akkor még kevésbé ismert szerzők munkásságán alapult volna, mint például Rex Stout, Erle Stanley Gardner vagy John le Carré. Ennek a korszellem is kedvezett, hisz a cenzúra lazulásával a detektívregény is visszatérőben volt Oroszországban, amely az 1930-as évek óta be volt tiltva. Az írás során azonban a műfaj egyik legnagyobb problémájába ütköztek: egy bizonyos pont után, amikor kiderül az ügy miértje, hogyanja és az, hogy ki is követte el a bűntényt, az olvasó elveszti érdeklődését. Ennek megoldásaként a szerzőpáros megpróbálta megtörni a zsáner szabályait: a megoldáshoz közel valami meglepőt bevezetni.

    A Fogadó a Halott Alpinistához rengeteg értéket és számos emlékezetes karaktert vonultat fel – mint például Simone-t, az idegösszeroppanástól szenvedő fizikust vagy Du Barnstoker varázslót és annak androgün gyámoltját, Brunt, aki nemtelensége miatt is különös színfoltja a könyvnek. A Sztrugackij testvérek intelligens történetvezetésen keresztül juttatják el az olvasót a kétértelmű végkifejlethez, így az sem válik problémává, hogy megtörik a krimi műfajának azt az elvárását, hogy mindenre legyen logikus magyarázat és semmilyen esemény se maradjon lezárás nélkül.

    Scheirich Zsófia

  • Elkészítették a Föld zászlaját

    Egy svéd grafikus megálmodta a Föld zászlaját. Semmi csicsa, egyszerű szimbólumvilág.

    A XX. századi űrversenyben természetes volt, hogy Neil Armstrong az amerikai nemzeti lobogót tűzte ki a Holdra. Mindennél jobban számított akkor, hogy az Egyesült Államok jelezze: az ő országuk küldött először embert égi kísérőnkre.

    Az is természetes, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái szintén nemzeti válljelzést viselnek, felmerül azonban a kérdés: milyen lobogót használjunk majd akkor, amikor meghódítjuk a Marsot? Tekintettel arra, hogy ehhez a nagyszabású projekthez a Föld nemzeteinek legnagyobb koponyáira van szükség, egy szoros nemzetközi együttműködést jelképező lobogó lenne a leginkább helytálló válasz egy marsi expedíció esetében. Egy olyan zászló tehát, amely magát a Földet képviseli.

    És éppen egy ilyen zászlót álmodott meg Oskar Pernefeldt. A svéd tervező-grafikus honlapjáról megtudható, hogy a zászlón lévő gyűrűk egy virágot alkotnak, mely így a Földnek a szimbóluma, ahogyan a kék háttér is egy utalás a kék bolygóra (s tulajdonképpen magára az univerzumra is). Az egymásba fonódó gyűrűk az emberiség egységét jelképezik, számuk pedig a hét kontinensre tett utalás. Oskar Pernefeldt ezekkel a jelképekkel próbálta kifejezni otthonunkat és azt, hogy kik is vagyunk mi, honnan is jövünk és hogy merre tartunk.

    A zászló természetesen nem hivatalos jelkép, a megfelelő szervezeteken múlik majd, hogy használják-e akkor, amikor az ember egy másik bolygóra teszi a lábát…

  • Lepusztult jövőben folytatódik Az útvesztő

    Tavaly ősszel debütált a mozikban  Az útvesztő című film, ami James Dashner nagy sikerű regénytrilógiájának első részéből készült. A történet egy csapat fiatalról szólt – egy kivételével csupa fiúról – akik emlékek nélkül élnek egy jókora tisztáson, egy óriási és veszélyes labirintus közepén. Nem értik, miért vannak ott, nem tudják,  mi ez a hely. Csak az biztos, hogy időnként újabb amnéziás lakó érkezik hozzájuk, egy titokzatos liften, illetve az útvesztő kapui rendszeresen kinyílnak, bezáródnak, a falai pedig átrendeződnek. Míg egyesek megbékélnek ezzel az abszurd helyezettel, és úgy vélik, békésen kéne tengetni az életüket, mások úgy gondolják, mindenáron ki kell jutni az útvesztőből.

    Aki még nem látta a filmet, ne olvasson tovább, de mivel trilógiáról van szó, talán nem poéngyilkosság, ha eláruljuk, hogy végül néhányuknak sikerül kijutni. De csupán azért, hogy egy újabb, még nagyobb próbával kelljen szembenézniük: a második rész játszótere egy lepusztult, elsivatagosodott, ember nélküli világ. Ráadásul továbbra sem lehetnek biztosak benne, ki és miért manipulálja őket, és teszi ki őket újabb és újabb életveszélyes nehézségeknek.

    Az útvesztő: Tűzpróba egy évvel az első rész premierje után, szeptember 17-én kerül a magyar mozikba.

    Linkek
    Hivatalos honlap | Facebook oldal | Google+ oldal | Twitter | Instagram | IMDb

  • Ilyen lehet egy idegen bolygón – Gyönyörű jelenség Tasmánia partjainál

    Szinte nem evilági, különleges kék fényben izzik a tenger egy Tasmánia partján fekvő városban, Hobartban.

    Tudósok és fotósok hada rohamozta meg az Ausztráliához tartozó Tasmániát, a sziget partján fekvő Hobart városban ugyanis nem mindennapi látvány tárul az érdeklődők szeme elé. A jelenség oka egy Dinoflagellate (Páncélos ostoros) nevű egysejtű élőlény, amely fény bocsájt ki magából, ha megzavarják. Ennek okára még nem jöttek rá a tudósok, de a látvány – főleg, ha tengernyi ilyen kis élőlényről beszélünk – lenyűgöző.

    Lisa-Ann Gershwin medúza szakértő a helyi sajtónak nyilatkozva elmondta: az elmúlt 25 évben jó párszor látott már olyan jelenséget, amikor az élőlények világítottak, vagy fluoreszkáltak (a szaknyelv ezt biolumineszcenciának nevezi), de ilyen gyönyörű látványban még nem volt része.

    (A képeket Blackpaw Photography és Leena Wizz készítette.)

  • Itt A gyermekkor vége tévésorozat előzetese

    Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Syfy csatorna háromrészes mini-sorozatot készít Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényéből, és most végre egy előzetes is kikerült az internetre. A trailer egy ’jó’ (értsd: idegesítő) teaser-hez méltóan nem mutat valami sokat: villanások közt vonultatja fel a fontosabb történet-szálakat, valamint a főbb szereplőket. (Charles Dance, a kis hamis bezzeg elbújt, csak a hangját hallani.) Ugyanis az alig két perces előzetes, hogy kedvet csináljon a decemberben debütáló sorozathoz, leginkább az atmoszférateremtésre, mintsem komolyabb akciójelenetekre helyezi a hangsúlyt. Meglátjuk, mi sül ki belőle. (De messze van még a december!)

    Bósa Diána

  • Hírek Iron Sky 2-ről – Első kép a Vril hajóról

    Ahogy már egy korábbi cikkünkben megírtuk, az Iron Sky készítői nagyban készülnek a folytatásra. Lassan már két éve fáradhatatlanul szervezik a támogató kampányokat, hogy mihamarabb elkészüljön a második rész, a Coming Race.

    A rendező, Timo Vuorensola nemrégiben saját blogján számolt be a fejleményekről:

    ,,Még sok minden nincs eldöntve, de végre eljutottunk odáig, hogy a látványtervezőkkel elkezdtünk dolgozni az új Iron Sky film világán. Az első film egyfajta hibrid volt, különös elegye a steam- és dieselpunknak, viszont a második rész egyik stílusjegyhez sem lesz köthető. Persze folytatjuk az elsőben megszokott látványelemeket, de ezúttal a saját stílusunkat fogjuk létre hozni: egy, úgynevezett saját ’punk’-ot.

    A Coming Race-ben egy alternatív történelmet készülünk elmesélni. Visszarepülünk 65 millió évet az időben, és lerántjuk a leplet az emberiség nagy rejtélyéről: kik a teremtőink, honnan származunk, és egyáltalán, mi célból alkottak minket?

    Igyekeztünk alapos háttérkutatást végezni a témában. Ott van például az Üreges Föld mítosza, amelyről legalább annyi forrás van, mint a szupertitkos náci fegyverekről: rengeteg anyag, mégis a nagyja értelmezhetetlen. De, hogy irodalmi példákat is említsünk: Edward Bulwer-Lytton könyvétől (Vril, the Power of the Coming Race) kezdve, Jules Verne munkáin át egészen David Icke hüllőlényeiig igyekeztünk mindent elolvasni, hogy ráleljünk végre a saját történetünkre.

    https://www.youtube.com/watch?v=WWo3ydIY_sc

     

    Apropó, Vrillek: végre készen van az első látványterv a második filmben szereplő Vril hajóhoz. Abból az alapötletből indultunk ki, hogy a Vril egy csapat biológiailag rendkívül fejlett lény, kik maguk formálják az őket körbevevő élővilágot, ám a gépekkel nem igazán boldogulnak. Ezért a film egy érdekfeszítő és izgalmas összecsapást kíván majd megjeleníteni a gépi és az organikus technológiák között.

    Még sok mindent át kell gondolnunk, de most, hogy végre megvan ez az organikus VS gépi dolog, tudom, végre rátaláltunk az Iron Sky – The Coming Race kulcselemeire.”

    Summa summárum, jó sok mindent bele akarnak szuszakolni a második film történetébe, és ember legyen a talpán (hallod, Timo?), aki képes ennyi szálat koherensen összefésülni. Kíváncsian várjuk, mi sül ki majd belőle.

    Bósa Diána

    Linkek:
    Hivatalos honlap
    Facebook oldal
    Indiegogo kampány

  • Régi ismerőst köszönthetünk Sheckley személyében

    Már a Galaktika első számában is szerepelt és utána is számos alkalommal köszönt be hozzánk. Robert Sheckley A kívánság című rövid novellája a Galaktika legfrissebb, 302. lapszámában olvasható.

    Robert Sheckley élete igencsak kalandos volt. Kezdetben volt díszkertész, perecárus, pincér, tejkihordó, raktáros és dolgozott alkalmi munkásként egy nyakkendőműhelyben is. Később behívták katonának és Koreába helyezték. Itt hamar megmutatkozott művész vénája, hiszen előbb a katonai újság szerkesztője, később a katonaegyüttes gitárosa volt. A leszerelés után kohómérnökként végzett a New York-i Egyetemen. Élete során falta a nőket, ötször nősült. Második házasságából született lánya, Alisa Kwitney is sikeres író lett.

    Robert Sheckleyt nem csak sci-fi szerzőként tartják számon. Otthonosan mozog a thriller műfajában is, de papírra vetett számos kémtörténetet is. Több mint húsz regény és több száz novella került ki a keze alól, de írt forgatókönyveket is. Munkáinak egy részét filmhez, tévé és rádiójátékokhoz is felhasználták. Szabad préda című regényéből Freejack címmel mozifilm is készült, amelyben olyan sztárok játszottak, mint például Emilio Estevez, Mick Jagger, Anthony Hopkins és Rene Russo.

    Az 1928-ban született író 2005-ben hunyt el, munkásságát Hugo- és Nebula-díjjal jutalmazták, de az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Egyesülete (SFWA) 2001-ben az Author Emeritus díjjal is kitüntette.

    Magyarul először 1996-ban lehetett olvasni, akkor A nyuszi című elbeszélése az Univerzumban jelent meg. A Galaktika első számában Asimov és Weöres Sándor mellett az ő munkája is olvasható és művei még ezután is számos alkalommal váltak elérhetővé magazinunk hasábjain.

  • Újra mozikba kerül az első Terminator film

    A július 2-án debütáló ötödik Terminator film iránti érdeklődést meglovagolva újra moziba küldik az 1984-es első részt. A digitálisan felújított alkotás júniusban kerül a nagy vásznakra, több országban, mintegy 800 moziban. Ebből az alkalomból a sci-fi klasszikus saját honlapot és egy új teaser trailert is kapott.

    A honlapról elérhető országlistán Magyarország sajnos nem szerepel.

  • Megérkezett a Bíborhegy (Crimson Peak) második trailere

    Megjelent az interneten Guillermo del Toro új, gótikus/természetfölötti thrillerének második előzetese. Érdekesség, hogy az előzetest pont Daphne du Maurier születésnapjára időzítették, akiről del Toro még korábban azt nyilatkozta, a script megírásakor nagyban hatott rá az írónő Rebeka (A Manderley-ház asszonya) című regénye.

    A történet főhőse egy fiatal lány (Mia Wasikowska), aki beleszeret egy elbűvölő idegenbe (Tom Hiddleston), hozzámegy feleségül, majd, mire észbe kap, egy zavarba ejtő és rejtélyes családi dráma kellős közepén találja magát, ahol nem feltétlenül a fura sógornő (Jessica Chastain) a legrosszabb, akitől tartania kell. Ugyanis a ház él; lélegzik, vérzik… és mindenre emlékszik. Az újdonsült férj és húga pedig mindent elkövetnek, hogy életben tartsák őseik örökségét.

    Hát ez egyelőre nem valami sok. Igaz, a rendező, amíg csak tehette, maga sem árult el sokat a készülő alkotásról, melyet máris úgy emlegetnek, hogy pályájának mesterműve, ami így, lássuk be, elsőre elég merész kijelentés, tekintve, hogy már jó pár gyöngyszemet letett az asztalra, hogy csak A faun labirintusát, vagy az Ördöggerincet említsük. Nemrégiben del Toro mégis nyilatkozott a Crimson Peak-ről és a következőket mondta:

    ,,Ez nem Downton Abbey. A filmben szereplő hatalmas ház tulajdonképp nem más a hanyatló amerikai arisztokrácia szimbóluma. Fokozatosan lesz az enyészeté, s hullik darabjaira. Olyan, mint egy élő organizmus. Ott terpeszkedik egy nagy mező közepén és közben folyamatosan rothad.”

    Del Toro ahol csak tehette, messziről elkerülte a CGI használatát. Nyilván a kísértetek (Doug Jones és Javier Botet) megjelenítésekor szükség volt rá, de magát a házat tényleg felépítették, és igyekeztek korhűen, autentikusan berendezni. A rendező forgatás vége felé meg is jegyezte, hogy vérzik a szíve, hogy mindezt egyszer majd szét kell szedniük.

    Del Toro inspiriációi közt szerepel a már fent említett Daphne du Maurier művén kívül Charlotte Brontë Jane Eyre című regénye, és persze sok más hasonlú alkotás, melynek hőse egy ártatlan lány, aki besétál egy jóképű, rejtélyes idegen félelmetes kastélyába és rálel annak titkára. De ott van még J. Sheridan Le Fanu Uncle Silas-a (ez del Toro kedvence), Horace Walpole The Castle of Otranto-ja, vagy épp Ann Radcliffe munkái, de a rendező mindet részletesen áttanulmányozta, hogy a vérévé váljon a műfaj. És persze, hogy a filmeket se hagyjuk ki, ott volt Mario Bava Technicolor című műve, melynek atmoszférája nagy hatással volt a rendezőre. Mindent összevetve, az lebegett del Toro szeme előtt, hogy megalkossa sajátos és egyedi Gótikus Románcát.

    A film nagy valószínűséggel a legmagasabb korhatár-besorolást fogja kapni, ugyanis, ahogy del Toro fogalmazott: szexis lesz, bizarr és persze erőszakos. Stephen King-et és fiát, Joe Hill-t nemrégiben az a szerencse érte, hogy részt vehettek a film premier előtti, zártkörű vetítésén és mindketten lelkendezve nyilatkoztak róla a twitteren.

    A főbb szerepekben: Tom Hiddleston (Thor-filmek, Bosszúállók), Jessica Chastain (Csillagok között), Mia Wasikowska, Charlie Hunnam és Jim Beaver.
    A film zenéjét az a Fernando Velázquez szerzi, aki már bizonyított a Mama és Az árvaház című horrorfilmeknél.
    Magyar premier: 2015. október 15.

    Bósa Diána

    Linkek
    Hivatalos honlap