Szerző: galaktikaggadmin

  • Egy macska mint csúcsbűnöző

    Akif Pirinçci második regénye, a Francis nem csupán érdekfeszítő krimi, de számos etikai és filozófiai kérdést is feszeget, mint az ember és állat közti kapcsolat, vagy a fajon belüli felsőbbrendűség kérdése.

    A város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója ő. Aki számít, az mind ismeri. Csak az emberek nincsenek tisztában a ténnyel, hogy egy ilyen csúcsszuperintelligens bűnüldöző él közöttük. Francis ugyanis egy macska.

    A bársonyos tappancsú, de felettébb nagypofájú és a filozofálástól sem visszariadó nyomozó fölött váratlanul összacsapnak az élet hullámai, ezért úgy dönt, hogy sürgősen vidékre költözik. Nem számít arra, hogy ott is egy iszonyatos bűnténysorozat nyomaira bukkan. Mert a macskák népe jogosan retteg. Gyilkos bestiák tombolnak közöttük.

    Pedig Francis milyen sokat álmodozott arról, hogy a természet lágy ölén, a csodálatos vidéki környezetben meghitt, álomittas órák várhatnak rá. A valóság azonban mintha csak zöldre mázolt hullámvasúttá változott volna. A sűrű erdők homályából könyörtelen gyilkosok lesik. Nagyobbak, erősebbek, vérszomjasabbak nála. Ráadásul senkiben sem bízhat meg. Mindenütt holttestek hevernek, és még az erdő tündéri szépségű, csábító úrnői is igencsak gyanúsan viselkednek. És persze az őrült tudós és a Fekete Lovag sem teszi egyszerűbbé a nyomozó dolgát.

    Miért van műholdvevő antenna a boszorkány háza mellett? Mi okból figyeli a Bárka-projekt műholdja az erdőt? Ki bérelt fel egy távcsöves puskás merénylőt Francis likvidálására? Kegyetlen versenyfutás kezdődik, melynek tétje az élet.

    De mi van akkor, ha a halál bírja tovább szusszal?

    A török származású német szerzőt az ismeretlenségből repítette a világhírig Felidák című sorozata, melyet eddig 17 nyelvre fordítottak le, sőt animációs film is készült belőle. A Metropolis Media által gondozott magyar kiadás megjelenését a Kreatív Európa program támogatta. A fordító: Varga Csaba Béla.

    „Az év talán legizgalmasabb bűnügyi regénye.”
    – Stern

    Olvass bele  a kötetbe!

    A regény akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt webáruházában.

  • Izgalmas krimi Asimovtól

    Megjelent Isaac Asimov Fekete Özvegy-sorozatának első része a Kozmosz Krimik sorozatban, a Metropolis Media gondozásában.

    A Fekete Özvegyek Klubja alapjául egy valódi társaság, az Aknászpókok szolgált, melynek maga az író is tagja volt. Így tehát nem meglepő, hogy a regény szereplői közül is szinte mindegyikkel baráti kapcsolatot ápolt Asimov.

    Hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jó kedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni.

    Ezek a legkülönfélébb szakmákban tevékenykedő férfiak – mert zártkörű klubjuk csak férfiakat fogad be – Sherlock Holmest és Hercule Poirot-t megszégyenítő logikával derítik fel a gyilkosságok, tolvajlások és más gaztettek elkövetőit, sőt időnként az is a rejtély részét képezi, hogy egyáltalán mit követtek el.

    A legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is.

    „Kevés művemet élvezem annyira, mint Fekete Özvegyeim történeteit.”
    – Isaac Asimov

    Olvass bele a kötetbe!

    A Fekete Özvegyek Klubja akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt.hu webáruházban.

  • Ré kora – az istenek eljöttek a Földért

    A Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent James Lovegrove Panteon-szériájának első része, a Ré kora.  Az akcióregényben az ősi istenek visszatérnek a Földre és maguknak követelik azt.

    Egy párhuzamos világban az istenek nemcsak hogy kézzelfoghatóan együtt élnek az emberekkel, de be is vonják őket hatalmi harcaikba. A panteonok közti nagy háborúságból az egyiptomi istenségek kerültek ki győztesen, így ők oszthatták fel egymás közt a Földet. Azóta vasszigorral uralkodnak az emberek fölött.

    David Westwynter, az Oziriszi Hegemónia brit ejtőernyős hadnagya egy balul sikerült katonai akció során bajtársaival együtt fogságba kerül. Kiszabadulása után a Semleges Egyiptom területére jut, ahol egy Fényhozóként emlegetett titokzatos, maszkos népvezér lázadást szervez az istenek elnyomó uralma ellen.

    David csatlakozik a felkelőkhöz, de vajon lehet-e esélye hétköznapi embereknek a földöntúli lények ellen? És vajon mit tervez Ré, az istenek háttérből irányító, kiismerhetetlen királya?

    Az angol szerző pörgős, izgalmas akcióregényt írt, amely ugyanakkor példázat is a család összetartó erejéről és a gazdagság elveket eltorzító, korrumpáló hatalmáról. Ihletői Alan Furst második világháborús kémregényei, valamint Neil Gaiman Sandmanje és Amerikai istenekje voltak.

    Olvass bele a regénybe!

    „James Lovegrove a 21. század J. G. Ballardja.”
    – The Bookseller

    „Biztosak lehetnek benne, hogy e könyv szerzője mesterfokon érti a szakmáját.”
    – SFX

    A Ré kora akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt.hu webáruházban.

  • X-Men: Jennifer Lawrence és Hugh Jackman kilép, Olivia Munn beszáll

    Jennifer Lawrence és Hugh Jackman kiszáll az X-Men univerzumából, Olivia Munn-t viszont leszerződtették az X-Men: Apokalipszisre.

    Két sztár is bejelentette a közelmúltban, hogy nem játszanak többé X-Men filmekben. A fiatal Mystique szerepét játszó Jennifer Lawrence és a Farkast alakító Hugh Jackman is elhagyja a szuperhősök ezen univerzumát.

    Először Jennifer Lawrence árulta el, hogy szakít az X-Men franchise-zal és már a 2016-ra tervezett X-Men Apokalipszisben sem láthatjuk viszont. A Mystique szerepét játszó színésznő két részben tűnt fel a fiatal alakváltó szerepében és bár a kék mutáns is igen kedvelt rajongók között, az igazi rossz hírt Hugh Jackman bejelentése hozza. A színész ugyanis Instagramjára egy olyan képet töltött fel, amelyen Farkas karmai láthatók azzal a megjegyzéssel, hogy „Farkas… még egyszer, utoljára”.

    Bár már régóta pletykáltak arról, hogy Hugh Jackman maga mögött hagyná az ikonikus képregénykaraktert, mostanra vált biztossá, hogy a színész nem szerepel majd önálló filmben és nem szerződik az X-Men további részeire sem. Hugh Jackman az elmúlt 15 évben összesen hétszer játszotta el Farkas szerepét.

    Azt egyelőre nem tudni, hogy mit terveznek az alkotók, azt azonban nehéz elképzelni, hogy olyan X-Men filmet gyártsanak, amelynek nem része az adamantium karmokkal, vagy az alakváltó képességekkel rendelkező hős.

    Jó hír azonban, hogy az X-Men: Apokalipszisre az alkotók leszerződtették a modellként is dolgozó Olivia Munn-t (Híradósok, Távozz tőlem, Sátán!, Vasember 2), aki egy telepatikus képességekkel rendelkező nindzsa harcos, Psylock karakterét alakítja majd.

    Az X-Men: Apokalipszis forgatása a következő hónapban veszi kezdetét Montrealban, az amerikai mozik pedig 2016. május 27-én tűzik műsorukra a filmet, míg a Farkas harmadik része (még Hugh Jackmannel a főszerepben) 2017-ben kerül a mozikba.

  • 10 dolog, amit nem tudtál J.R.R. Tolkienről

    Számos dolog van, amelyet még leglelkesebb rajongók sem tudnak John Ronald Reuel Tolkienről. Íme néhány érdekesség.

    1. Drámai érzékkel rendelkezett
    Mint óangol és óészaki szakértő, Tolkien 1925-től 1959-ig professzorként dolgozott az Oxfordi egyetemen. Oktatóként fáradhatatlannak bizonyult: évente 70 – 136 előadást tartott (a szerződésében csupán 36 állt). Azonban a legjobb dolog az volt, ahogyan tartotta ezeket az előadásokat. Habár nyilvánosság előtt csöndes és visszafogott viselkedés jellemezte, Tolkien nem volt az a merev, tartózkodó sztereotipikus oxfordi oktató a tanteremben. Jegesmedvének öltözve ment oda emberekhez, a szomszédot fejszével hadonászó angolszász katonának öltözve üldözte, és ismert volt arról is, hogy a boltosoknak a hamis fogával fizetett. Ahogyan egyik diákja mondta, Tolkien képes volt átváltoztatni az előadótermet egy viking csarnokká.

    2. Úgy érezte, hogy némely rajongója elmebeteg
    Tolkien elsősorban kutatóként tekintett magára, csak másodsorban íróként. A hobbit és A Gyűrűk Ura nagyrészt kísérletek voltak arra, hogy felépítse egy mitológia vázát: ezekek a sikerével nemigen volt tisztában. Tulajdonképpen éveket töltött azzal, hogy elutasítson, kritizáljon és megsemmisítse műveinek azon adaptációit, amelyekről nem hitte, hogy megfogták műveinek epikus hatását és célját. Továbbá teljesen szkeptikus volt a legtöbb GYU rajongóval kapcsolatban, akikről úgy hitte, hogy képtelenek művét valóban értékelni, és valószínűleg elborzadna azoktól a filmes rajongóktól, akik Legolasnak öltöznek be.

    3. Szerette a munkáját
    Tolkien számára a fantasy történetek írása csupán hobbi volt. A művei, amelyeket igazán fontosnak tartott azok a kutatómunkái voltak. Ide tartozik a Beowulf, a Sir Gawain és a Zöldlovag modern fordítása és A középkori angol szótár.

    4. Elég romantikus volt

    16 éves korában Tolkien szerelmes lett Edith Brattba. Gyámja, egy katolikus pap elborzadt attól, hogy gyámoltja egy protestánssal találkozgat, és utasította a fiút, hogy ne legyen semmilyen kapcsolata Edith-tel, amíg 21 nem lesz. Tolkien engedelmeskedett, miközben Edith után epekedett egészen a végzetes születésnapig, amikor találkozott vele egy vasúti hídnál. Edith felbontotta egy másik férfival való jegyességét, felvette a katolicizmust, és házasságban éltek életük végéig. Tolkien utasításai alapján a közös sírkövükre rákerült a Beren és Luthien név is, amely egy utalás a híres, balsorsú szerelmes párra a Tolkien által alkotott világában.

    5. A C. S. Lewisszal való barátsága nem volt annyira mókás
    Tolkien oktatótársát, C. S. Lewis-t (a Narnia krónikái szerzője) gyakran a legjobb barátjának és legközelebbi bizalmasának szokták tartani. De az igazság az, hogy sokkal bajosabb kapcsolatuk volt. Eleinte a két író nagyon közel volt egymáshoz. Tolkien felesége állítólag féltékeny is volt a barátságukra. És Tolkien volt az is, aki meggyőzte Lewist, hogy térjen vissza a kereszténységhez. De kapcsolatuk kihűlni látszott azért, amit Tolkien érzékelt Lewis anti katolicista hajlama és botrányos magánéletével kapcsolatban (akkoriban szerelmi kapcsolat fűzte egy amerikai elvált asszonyhoz). Habár többé nem voltak már olyan közeli kapcsolatban, mint azelőtt, Tolkien megbánta a különválást. Miután C. S. Lewis meghalt, egy levélben Tolkien a következőket írta Lewis lányának: „Eddig úgy éreztem magam, mint egy öreg fa, amely egyenként elveszti minden levelét. Ez most olyan, mint egy fejszecsapás a gyökéren.”

    6. Élvezte a klubéletet

    Az iskola utániakat persze. Bárhová is ment Tolkien, közvetlenül részt vett az irodalmi és a tudományos klubok alapításában. Például professzorként viking klubbot alapított a Leeds Egyetemen. Az oxfordban töltött idő alatt pedig megalapította az Inklingset, ami egy irodalmi vitakör volt.

    7. Nem hazudott azokban a háborús jelenetekben
    Tolkien az I. világháború veteránja volt és másodtisztként szolgált a 11. (szolgálati) zászlóaljban a Brit Expedíciós Erőknél Franciaországban. Szintén jelen volt a háború legtöbb véres árokharcánál, beleértve a somme-i csatát is. A Mordor felé vezető úton Frodo és Samu megpróbáltatásainak a forrása valószínűleg az az árokharc volt, amely alatt Tolkien krónikus lázzal fertőződött meg egy tetű miatt, és ezért hazamenni kényszerült. Később mesélt egyik legközelebbi barátjáról is, aki meghalt a háborúban, ezzel tudatosítva benne a tragédia érzését, amely érződik írásain is.

    8. Szórakozásként nyelveket talált ki
    Filológusként Tolkien azzal edzette elméjét, hogy új nyelveket talált ki, és sokat közülük (pl. olyan tünde nyelveket, mint a quenya vagy a sindarin) írásaiban is használt. Még verseket és dalokat is írt a kitalált nyelvein. Továbbá Tolkien alkotott olyan holtnyelveken is, mint a középkori walesi vagy a lombardi. A BagmÄ BlomÄ (A fák virága) című verse valószínűleg az első eredeti műalkotás, amelyet az elmúlt évezredben gót nyelven írtak.

    9. Műveit életében és halála után is kiadták

    A legtöbb alkotónak elégedettnek kell lennie azokkal a műveivel, amelyet életük alatt alkotnak, de nem Tolkiennek. A kéziratokon lévő firkái és véletlenszerű jegyzetei mutatják, hogy sosem zavartatta magát a kiadással. A halála után kiadott szerkesztett, átdolgozott, összeállított, rendezett kötetek nagy részét a fia, Christopher Tolkien állította össze. Miközben Tolkien leghíresebb posztumusz műve A szilmarilok, vannak más művei is, mint a The History of Middle Earth (Középfölde történelme), Befejezetlen regék, Húrin gyermekei és a The Legend of Sigurd and Gudrun (Sigurd és Gudrun legendája).

    10. Nem volt annyira oda a nácikért, mint azok őérte
    Tolkien tudományos írásai az óészaki és germán történelemről, nyelvről és kultúráról hihetetlenül népszerűek voltak a náci elit körében, akik megszállottak voltak az ősi germán civilizáció újraalkotásában. De Tolkient felháborította Hitler és a náci párt, és ebből nem csinált titkot. Úgy gondolta, hogy be kellene tiltani A hobbit német fordítását, miután a német kiadó a náci törvényekre hivatkozva arra kérte, hogy igazolja árja mivoltát. Ehelyett Tolkien írt egy csípős hangvételű levelet, amelyben több dolog mellett azt is írja, hogy bánja, hogy nincsen zsidó felmenője. Ellenérzéseit egy a fiának írt levél is bizonyítja: „Ebben a háborúban személyes bosszúságom van, amely valószínűleg jobb katonává tesz 49-ben a kis pirospozsgás, tudatlan Adolf Hitler ellen annál, mint amilyen 22-ben voltam. Rombolja, megrontja, tévesen alkalmazza, és örökre átkozottá teszi a nemes északi szellemet, egy páratlan hozzájárulást Európához, amelyet egykor szerettem és megpróbáltam igaz jellegében bemutatni.”

    Forrás: Mentalfloss

  • Dinók és emberek együtt harcolnak a Jurassic Worldben

    Megérkezett a negyedik Jurassic Park film legfrissebb előzetese, amelyben egy emberekkel teli szigetet terrorizálnak a dinók.

    22 évvel a Jurassic Park eseményei után az Isla Nublar egy őslényekkel teli szórakoztató parkként működik, ahogy John Hammond annak idején megálmodta. De minden csoda három napig tart: a kezdeti órási érdeklődés után csökkenni kezd a látogatók száma. És ahogy az már ilyenkor lenni szokott egy vidámparkban: az embereket új attrakcióval próbálják visszacsábítani. Ebben az esetben újonnan kreált dínókkal. És persze a teremtmények a teremtőik ellen fordulnak. De a korábbi filmekkel ellentétben ezúttal nem csupán egy maroknyi ember van a szigeten, hanem húszezer látogató, összezárva a történelem előtti ragadozókkal. Melyik közül néhány az emberek oldalán száll harcba.

    Rossz hír, hogy a rendező, Colin Trevorrow egyetlen korábbi nagy dobással sem büszkélkedhet. Jó hír viszontm, hogy a sztori és a forgatókönyv írói között szerepelnek az új Majmok bolygója filmek szerzői is.

    A film június 11-én kerül a magyar mozikba.

     

  • Ma lenne 85 éves Zsoldos Péter

    Nem tudnánk már többet írni Zsoldos Péterről, így most mikor 91 éves lenne, egy régebbi szép összefoglalóval köszöntjük őt.

    A mai születésnaposunk Zsoldos Péter, kinek pályája és munkássága a magyar science-fiction egyik alapkövének tekintendő.

    ,,Amit józan észnek nevezünk, néha sokkal inkább a korlátoltság forrása, mint az ösztön, melynek mozdulatait évmilliók bölcsessége csiszolta.”
    (Zsoldos Péter- Távoli tűz)

    Zsoldos Péter 1930. április 20-án született, Szentesen. Előbb 1956-ban, a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd később az ELTE-n elvégezte a pszichológia szakot. 1956-tól a Magyar Rádió zenei szerkesztője, később főmunkatársa lett. Ő volt a közkedvelt ’Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben’ című műsor játékvezetője.

    Nevét azonban mégis inkább az irodalomból ismerjük, népszerű sci-fi regények írójaként. 1963-tól jelentkezett tudományos-fantasztikus regényekkel, de már egészen 15 éves korától írónak készült. Mégis, egész életében úgy érezte, számára két hivatás létezik: az író és a zenész, melyeknek viszonyát Ellenpont című regénye már elnevezésében is tükrözi, A feladat című művének harmadik kiadásának előszavában pedig a következőképp ír róla:

    „A zenei forma és szerkesztés minden más művészetnél szigorúbb törvényei és ugyanakkor a fantázia szabadsága, ami éppen e törvények szigorúságából fakad, nagyszerű iskola volt.“

    Zsoldos Péter elsősorban sci-fi regényeket írt, de publikált zenetudományi cikkeket is, mert úgy érezte, az életét valójában a zene határozza meg. Science-fiction könyvei mellett egy Muszorgszkijról írt életrajzi regénye is megjelent, Portré négy ülésben címmel.
    Művei közül A Viking visszatér, a Távoli tűz és Az utolsó kísértés trilógiát alkotnak. A feladat című regényét pedig hét nyelven adták ki, majd 1975-ben egy filmadaptáció is elkészült.

    Művei:
    • 1963 – A Viking visszatér
    • 1969 – Távoli tűz
    • 1971 – A feladat
    • 1973 – Ellenpont
    • 1977 – A bunker tv-filmsorozat (Boldizsár Miklóssal közösen)
    • 1979 – Portré négy ülésben
    • 1983 – A holtak nem vetnek árnyékot
    • 1988 – Az utolsó kísértés.
    • 1997 – A jó testőr – novella (X Magazin, II. évf. 11. szám, 1997. november)
    • 2007 – Severus –novella (Galaktika, XXVIII. évfolyam 210. szám, 2007. szeptember)

    Elismerései
    • Eurocon-díj (1972 és 1976)
    • Arany Meteor-díj, Hungarocon-díj (1988)
    • Galaktika-díj (1989)
    • Lajtha László-díj (posztumusz, 2001)

    Érdekesség, hogy a 80-as évek közepén, Stanisław Lemhez hasonlóan Zsoldos Péter is kritikusan nyilatkozott a sci-fi műfaj népszerűségének negatív hatásáról, felhígulásáról, valamint a műfaj mellett megjelenő szubkultúráról:

    ,,1970-ben azt hittem, a sci-fit a bezárkózás, a belterjes tökéletesítés veszélye fenyegeti. E helyett – ezt látnom illett volna – utolérte a sikeres műfajok végzete; zászlaja alá sorakoztak a féltehetségek, a szubkultúrák hivatlan parazitái, a horrort és a pornót becsempészők, az áltudományos mítoszteremtők az öncélú szürrealista virtuózok, a hatásvadász western-elemekből összetákolt fércműveket gyártó tollforgatók.
    A sikert, milliós – illetve nálunk a százezren felüli – példányszámokat kitűnően megszervezett előzetes propagandával olyan művek hozták, amelyeknek már semmi közük nem volt Bradbury vagy Lem legnevesebb eszméihez. Az íróval együtt-gondolkodás szép játékát – ami szerintem e műfaj lényege – felváltotta a meghökkenésre építő, azzal manipuláló szerzők egymásra licitálása; ki tud vadabb, vérfagyasztóbb, követhetetlenebb, vagy bárgyúan primitív, stilárisan siralmas történetet az olvasó elé tálalni?”

    Zsoldos Péter 1997. szeptember 26-án hunyt el. Az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata az író nevével fémjelezve 1998-ban megalapította Zsoldos Péter Díjat, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotásait (novella és regény, majd 2010-től kisregény kategóriában) díjazzák.

    Zsoldos Péter művei a MEK-en:
    Távoli tűz (hangoskönyv)
    Az utolsó kísértés
    A Viking visszatér (hangoskönyv)

    Bósa Diána

    Források:
    Wikipedia szócikk
    MASFITT szócikk

  • Dark Star: H. R. Giger világa

    A művész halálának első évfordulójára mozikba kerülő filmből megtudhatjuk, milyen rémísztő helyen élt H.R. Giger.

    A szürrealista alkotót, Giger-t (1940–2014) leginkább az Oscar-díjas szörnyeiről ismerjük, melyek Ridley Scott Alien-jében rémítették halálra a közönséget. Kaotikus művészete számos sci-fit, horrort, zenét, albumborítókat és tetoválásokat ihletett. Halálának egyéves évfordulójára kerül mozikba a Dark Star – H.R. Giger világa című film, amely egy különös utazásra invitálja a nézőket Giger misztikus birodalmának mélyére. Bepillanthatunk zürichi rezidenciájának borostyánnal borított falai mögé, kezdve életének azon meghatározó momentumától, hogy alig hat évesen megkapta apjától élete első koponyáját. A film magának, Giger-nek a főszereplésével kísérli meg bemutatni a művész pályájának jelentősebb állomásait (mint például az Alien díszletének elkészítési munkálatait), és szereplőit (például egyetlen múzsáját, az öngyilkosságot elkövető Li Tobler-t, kinek halála rányomta a bélyegét Giger későbbi alkotásaira).

    Giger mindig is úgy érezte, hogy csak olyan helyeken képes igazán otthonra lelni, ahonnan az átlagember azonnal elmenekülne, ezért olyan dolgok közt élt, melyektől mindenki más rettegett. Egész életét, pályáját átszövi egy titokzatos mélységnek, egy sötét kozmosznak a feltérképezése és ismerete, melyet nemcsak jól ismert, de magáévá is tett azzal, hogy ’benne’ élt. Ez volt ugyanis az egyetlen módja, hogy ez a kedves, szerény és humoros ember képes legyen kordában és irányítás alatt tartani félelmeit. Nem pusztán a hordozója volt ezen sötét dimenziók üzeneteinek, de feltérképezte tudatalattinkat, és az azt formáló, ősi félelmeinket, mely ezáltal generációk rémálmait inspirálta.

    A művész munkásságát ereklyeként őrzi a neki dedikált múzeum, mely tartalmazza a szobrász-, festő-, rajz, filmművészetének, építészetének, valamint zenészeknek (Debbie Harry, Korn, Dead Kennedys stb.) tervezett albumborítóinak gyűjteményét.

    A Belinda Sallin által rendezett dokumentumfilmben most végre közelebbről megismerhetjük a nemzetközileg elismert, mégis ellentmondásos festő-, szobrászművészt, építészt és tervezőt. A Dark Star portré egyfajta tárlatvezetés Giger időtlen és lenyűgöző párhuzamos univerzumában.

    Bósa Diána

    Linkek:
    A film hivatalos honlapja
    Az alkotás Facebook oldala

  • Doctor Doom közeleg – Új Fantastic 4 trailer!

    Megérkezett Josh Trank A fantasztikus négyes rebootjának új trailere, amelyben végre vethetünk egy pillantást Victor Domashevre, alias Doctor Doomra.

    Éppen tíz éve készült az első Fantastic Four film a Chris Evans (Amerika kapitány) és Jessica Alba-féle szereplőgárdával, és úgy látszik, Hollywoodnak ez már épp elég idő ahhoz, hogy újra nekifussanak a témának.

    Ugyanakkor jót tehet az alkotásnak, hogy Josh Trank, Az erő krónikája (Chronicle) rendezője dirigálja. Az a film ugyanis remekül mutatta be, mi történik, ha pár átlagos kamasz szupererőt kap.

    A főbb szerepekben:

    Mr. Fantastic: Miles Teller (A beavatott, A lázadó)
    Az Emberi Fáklya: Michael B. Jordan (Az erő krónikája)
    A Láthatatlan Lány: Kate Mara (Vasember 2, Transzcendens)
    A Lény: Jamie Bell (Hipervándor, King Kong)
    Doctor Doom: Toby Kebbell (A majmok bolygója: Forradalom)

    A hazai premier időpontja: 2015. augusztus 6.

    Bósa Diána

  • Post-punk ikonok Marvel köntösben

    A brazil grafikusművész, Billy Butcher 2013-ban már megmutatta, milyen is az, mikor a 80-as évek nagy post-punk ikonjai szuperhősöknek öltöznek, de most újabb szereplőkkel gazdagította a repertoárját.

    Bár a lista nem teljes, azért a fontos, emblematikus figurák itt is feltűnnek. Például Morissey (The Smith) mint Hulk, Ian Curtis (Joy Division) mint Spiderman, Robert Casale (Devo) mint Plasticman, Robert Smith (The Cure) mint Nightcrawler, Siouxsie (Siouxsie and the Banshees) mint Scarletwitch, Gary Numan mint The Vision, Johnny Rotten mint Wolverine, vagy épp Billy Idol mint Thor.

    Billy Butcher minden alkotásába beleszőtt egy idézetet az aktuális előadó valamelyik slágeréből, ezért a képek alatt feltüntettük az inspirációul szolgáló dalok linkjét:

    The Smith – Bigmouth Strikes Again


    Joy Division – Transmission


    Devo – Whip it


    The Cure – Friday I’m in love


    Siouxsie and the Banshees – Spellbound


    Gary Numan – Are friends electric?


    Public Image Limited – Rise


    Billy Idol – Rebel Yell

    További alkotások a művész hivatalos és Instagram oldalán tekinthetők meg.

    Bósa Diána