Szerző: galaktikaggadmin

  • Itt a májusi Galaktika

    Szerkesztőségünkben és az interneten már kapható, az újságosoknál pedig május 3-tól érdemes keresni a 314-es Galaktikát. A magazin májusi számát Adam-Troy Castro művének befejező része nyitja: a múlt árnyainak felbukkanása végül értelmet nyer a magányos halász számára. Raccoona Sheldon írásában egy sajátos spirituális eszme szerint a férfiaknak kell megtisztulniuk és megteremteniük az Istennek tetsző, tiszta világot… nők nélkül. Yon Ha Lee története azt bizonyítja, bizonyos szempontból mindnyájan Khárón ladikjában ülünk. Octavia Butler figurái az univerzum legkülönbözőbb fajait képviselik, és fura, szimbiotikus viszonyban állnak egymással.

    A magyar szerzők közül Benedek Szabolcs egy, a cunami által megváltoztatott világ alakulását követi végig, míg Fedina Lídia egy időjárat-küldetést vizionál.

    A havi retro Pat Cadigan „Az Angyal” című novelláját eleveníti fel.

    B1-B4_314-1hirlevelbe

    Befejeződik Robert E. Howard Nekht Semerkeht című képregénye. A Filmrovat bizonyítja, a Terminus című produkció a sci-fi klasszikus hagyományaihoz tér vissza. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség Plútó-estjéről, az Irodalom Éjszakájáról és a Trafó test-fókuszú előadásáról számol be. Jon Lomberggel beszélgetve, a One Earth Message apropóján, a földönkívülieknek szánt küldemények sokaságáról esik szó.

    A tudományos főanyag a földtörténet utolsó kihalásának kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a No Man’s Sky-játékról, a DNS információtárolásáról, az autózás új élményeiről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a nílusi sügérrel kapcsolatos problémákról).

    Az előfizetők számára elérhető XL-kiadás Sheila Finch három művét (A Csontok Szava, És kezdetben volt a Szó, Áradó Szavak) tartalmazza.

     

  • Egy ambiciózus regény – Sors-algoritmus

    Az idén indult új könyvsorozatunk, a Galaktika Start Könyvek egyik első darabja a Sors-algoritmus. A könyvben minden megtalálható, ami egy sci-fihez kellhet: szórakoztató történet, jó világfelépítés és rengeteg gondolat.

    A történet a közeljövőbe hívja olvasóit. Még a kilencvenes években egy cseh tudós, Brozkov létrehozott egy képletet, aminek segítségével megmondható egyes emberek, de akár az egész emberiség jövője is. Azonban amit a tudós látott, az elborzasztotta. Hogy megmentse az emberiséget szörnyű sorsától, Brozkov létrehoz egy titkos szervezetet, ami a képletnek megfelelően beavatkozik a világ működésébe: ez a Jövővédelem. A társaság belepiszkálhat akár politikai vagy tudományos felfedezéseket érintő kérdésekbe is – és természetesen úgy, hogy mi észre sem vesszük.

    A tényleges történetbe csak saját időnket követően kapcsolódóunk be. Először a fontosabb szereplők (Réka, Szilárd, Jennifer) gyerekkorába nyerünk betekintést, majd mindennapos életük részesei lehetünk. Ahogy Krisztián is tette a második interjúban, amikor összefoglalta nekünk történetét, az ezután kezdődő cselekményt talán érdemes két részre osztani. Ott van Réka, aki a hétköznapi életet képviseli és Szilárd, aki – mondjuk így – a háttérvilághoz, a Jövővédelemhez tartozik. Főleg az ő szemszögükből ismerhetjük meg a jövőbeli Budapestet, ahol mai, aktuális problémáinkkal találkozhatunk: egyetemi tüntetés, menekültválság és terrorfenyegetettség.

    Sors-algoritmus

    Első olvasásra úgy hangozhat, hogy a Sors-algoritmus nagyon is sokat markol, de ez nem válik a könyv hátrányává, sőt. Krisztián élvezhető tempóban meséli el a történetet, kellően izgalmas fordulatokat iktat be, miközben ellát minket elegendő mennyiségű háttérinformációval és magyarázattal, hogy ne vesszünk el világában. Utóbbit nagyon is közérthető és élvezhető stílusban teszi. Hiába ír akár több oldalon is keresztül a Jövővédelem működéséről, az Európai Unió védelmi stratégiájáról vagy épp Brozkov képletéről, nem válik unalmassá, és ami fontosabb, a cselekmény rovására sem megy, hanem tökéletesen kiegészíti azt. Olvasóként azt gondoljuk, hogy egy jó könyvnek talán ez a két legfontosabb (számomra mindenképpen) alappillére: jó legyen a történet és az író kellőképpen megismertessen fiktív világával.

    Rengeteg apró, de pozitív dolog akad még Krisztián regényében, amiket érdemes kiemelni. Egyik ilyen a történet multikulturális jellege, ami alatt arra gondolok, hogy mennyi különböző nép is képviselteti magát itt. A futurisztikus Budapesten találkozhatunk vak ukrán kocsmárossal, német üzletemberekkel, macedón menekültgyerekekkel és a lengyel légierővel is, említés szintjén pedig hallunk a francia Jövővédelemről is. Igaz főleg a közép-kelet-európai régió képviselteti magát, azért nemzetileg nagyon is színesnek nevezhető szereplőgárda jelenik meg.

    Ahogy a második interjúban is volt róla szó, a Sors-algoritmusban olyan témák jelennek meg, amik más műfajú könyvekben (pl. szépirodalom) is megállnák a helyüket. Ilyen a regény központi kérdése is a mesterséges manipuláció, ha pedig kicsit eltávolodunk a sci-fis közegtől, akkor a szabad akarat problematikájának is nevezhetjük ezt. Egy kevéssé központi, viszont a szereplők miatt nagyon is jelenlévő téma, a 21. századi fiatalok útkeresése, céltalansága is ezek közé a témák közé sorolható. Az előbbi (manipuláció) ad egy komoly, tényleg elgondolkodtató jelleget az egésznek, a második (fiatalok útkeresése) pedig fiatalos hanggal ruházza fel a regényt.

    A Sors-algoritmus mindenképpen egy ambiciózus regény, ami idősebb és fiatalabb olvasók számára is izgalmas olvasmány lehet, rengeteg gondolkodnivalóval. És Brozkov-féle képlet nélkül is tudhatjuk, hogy Vékony Krisztián olyan író, aki a jövőben írásaival bőven okozhat még nekünk meglepetést.

  • Időparadoxon, thriller és a miénk – Hurok filmajánló

    A hazai filmek fogadtatása a legtöbb alkalommal negatív szokott lenni, vagy megfelelő reklám és marketing híján el sem jut hírük az átlagos mozilátogató közönséghez.

    Nagyjából a semmiből ugrott elő néhány hónapja a Hurok című sci–fi thriller előzetese, ami nem sokat mondott, és annál kevesebbet mutatott. Azonban fantáziámat nem hagyta nyugodni a kérdés, miszerint mégis mi lehet ez a film? Kisebb utánajárást követően sikerült kiderítenem, hogy valóban egy SF műről van szó, amely témája nem a szó szerint vett időutazás, de érzékelhetően efféle tematika köré építkezik. Így nem hagyhattuk ki az alkalmat, hogy mi is beüljünk rá, és megmondjuk a véleményünket!

    hurok

    A Hurok, mint ahogy címéből sejthető, egy csavaros időhurokra épülő krimi-thriller. Elképesztő fordulatokkal operál, ami már-már vetekszik a Primer című filmmel. Na jó, az talán még egy magasabb fokozat. Ami viszont biztos: nehezen lehet összefoglalót készíteni a látottakból, hiszen percről percre a cselekmény újabb fordulatot kap, és az összesen három főszereplőből álló „színészgárda” így is minden jelenetnél meglephet bennünket. Emiatt a sztorit nem vesézném ki, egyfelől a hihetetlenül összekuszált (mégis érthető) szálak miatt, illetve túlságosan spoileres lenne.

    Amit mégis ki lehetne ragadni, az egyrészről a környezet. A fények, a közeli, a távoli képek mind-mind elképesztően jól festenek. Rengeteg lapuló utalás, metafora, ellentét, párhuzam van jelen, és úgy érzem a felét észre sem vettem. Mélyről érződik, hogy magyar alkotás, ennek ellenére sehol sem kapunk konkrét utalást, melyik városban játszódik maga a cselekmény. A három szereplő külön-külön is egységes egész, éppen annyit kapunk belőlük, amennyire szükségünk van. Nincsenek fölösleges párbeszédek, és nem rágnak bele mindent a néző szájába. Amit először esetleg nem értünk (lesz olyan, nem is kevés), később kiderül, de türelem kell hozzá. Ez adja meg a Hurok esszenciáját, ettől lesz bravúrosan csavart és végig izgalmas.

    Hurok_film

    A másik nagyon fontos gondolat, mely kiemelhető, az nem más, hogy képes egy magyar film előadni olyan jellemfejlődést, amely nem igényel hosszas felvezetéseket, unalmas beszélgetéseket, és végletekig kibogozott motivációkat. Főszereplőnk, Ádám (Száraz Dénes) egy roppant ellenszenves fickó. Nagyon nehéz azonosulnunk vele a kezdetekben, igazi lecsúszott bunkó ember érzetét kelti. És milyen jól csinálja! Önző, arrogáns, felelőtlen. Kicsit olyan, mintha a rendező (Madarász Isti) összeszedte volna a hét fő bűn legjavát és belegyúrta volna egy karakterbe. Ám innen szép nyerni. Ádám a nagyjából másfél óra alatt gyökeresen megváltozik, és a film végére egészen megkedveljük majd. Kiemelhetőek a színészi alakítások is, mert végre nem keltik az örök színpadias hatást, amelytől a néző egy szemvillanás alatt elhidegülhet az adott filmtől. Főhősnőnk, Anna (Martinovics Dorina) a maga módján naiv, könnyen irányítható, ellenben mégis makacs lány, kinek kapcsán csupán egyelten kérdés járhat minden néző fejében: mi a fenéért van együtt Ádámmal? Gonoszunk, Dezső (Anger Zsolt) pedig igazi hirtelen haragú, maffiózótípus. Hármójuk kémiája mégis működik, egyben van és nem esik szét egy pillanatra sem.

    Végül néhány gondolat erejéig kibontanám, miért is érdemes nekünk, nézőknek is kicsit átgondolni a magyar filmekhez való viszonyunkat. Ahogy beértem a moziterembe, kicsit megijedtem, hogy elmarad a vetítés, mert rajtam kívül csupán egy házaspár ücsörgött. Később megjelent még néhány néző, ám így is összesen nyolcan lettünk, melyből egy úriember a film közepénél felállt, és kiment. Arra gondoltam, hogy az esős nap miatt lehettünk ilyen kevesen, de rájöttem, hogy a mozi jegypénztáránál, és a rágcsa-ellátó pultoknál kígyóztak a sorok. A probléma sajnos elég sokrétű. Talán már hozzászoktunk a sokszor zsékategóriás filmekhez, vagy nincs igényünk egy igazi agyzsibbasztó mozihoz. Talán nem kapott elég reklámot a Hurok, esetleg valami más állhat a háttérben. Mindemellett én arra szavazok, hogy mindenki adhat egy sanszot, mert ez bizony nem a tizenkettő egy tucat alapú moziélmény.

    hurok

    A Hurok elvétve tartalmaz néhány logikai bukfencet, de semmi olyan nincs benne, amit nem lehetne megbocsátani neki. Alapvetően az időparadoxon egy nagyon nehéz téma, és gyakorlatilag ez az első ilyen témájú magyar mozi.

    Összegezve a Hurok egy nagyon kreatív „éld át újra a napot” kategóriájú alkotás, ami tényleg megállná a helyét akár a külföldi mozikban is. Van néhány hibája, de abszolút szerethető az egész mozgókép hangulata, nem mellesleg a vágói munka fenomenálisra sikerült. A tanulsággal ki-ki maga azonosulhat, mert bizony szó van az emberi kőbevésett gondolkodás megmásíthatóságáról, értékrendek átalakításáról, szeretetről, mely miatt megéri változni, s változásokról, melyek miatt megéri szeretni. Egy esélyt bárki adhat a filmnek, legalábbis olyan nézőknek tudnám ajánlani, akik szeretik a paradoxonokat, és nem félnek egy kis gondolkodástól.

  • Egy hét űrélmény – fiataloknak

    Az idén hatvan éves múltra visszatekintő civil szervezet, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2016-ban is megrendezi nyári Űrtáborát, ezúttal Debrecenben. Az egy hétig tartó, július 3–9. között zajló tábor ideje alatt a résztvevő diákok számos izgalmas és érdekes program, előadás, kirándulás, vetélkedő részesei lehetnek. Az immár több mint két évtizede, 1994 óta folyó Űrtáborok egykori résztvevői közül időközben néhányan sikeres űrkutatókká váltak.

    A Magyar Asztronautikai Társaság

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, leg­fontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egy­séges magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben – a kataszt­rófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődőket és az űrtevékenységgel aktívan fog­lalkozó hazai szakembereket tömöríti. Civil egyesületként működése demokratikus, átlátható, beszámolói nyilvánosak. A társaság szakmai programok (konferenciák, szeminári­u­mok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, Űrtábort, a felsőoktatásban tanulók és fiatal szakemberek számára szakmai fórumokat, Űrakadémiát szervez. Megjelenik a széles nagyközönségnek szóló tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél).

    P1900478Az űrtáborok rövid története

    Az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak szóló tábor hagyományai egészen 1994-ig nyúlnak vissza. A tábort – Ifjúsági Űrtábor néven – Dr. Abonyi Ivánné, a MANT akkori főtitkárhelyettese hozta létre azzal a szándékkal, hogy megis­mer­tesse a fiatalokat az űrkutatással. A program, a lebonyolítás évről évre egy kicsit változott, fej­lődött. Ezekben az években a tábor programját nagyrészt hazai űrkutatási szakemberek által tartott előadások, vetélkedők, valamint kirándulások tették ki. A tábor 13–18 év közötti középiskolásokat szólított meg. A 2000-es évek elejétől bővültek az aktivitást és kreativitást igénylő programok (róka­vadászat, rádiózás, Mars-szimuláció, vízirakétázás, búvárkodás és még sok minden más), és az időtartam a kezdeti 6 napról 10 napra nőtt. 2010-től a tábor időtartama hat nap, a célcsoportja tovább­ra is az űrkutatás és az űrtevékenységekkel kapcsolatos tudományok – fizika, biológia, mate­matika, egészségügy, jog, informatika, mérnöki tudományok és még nagyon sok minden más – iránt érdeklődő középiskolások. Az elmúlt űrtáborok szervezésében közreműködők lelkes önkéntes munkája nyomán több száz fiatalnak tudtuk megmutatni az űrkutatás varázslatos világát.

    A tábor eddigi helyszínei: Kecskemét (1994), Eger (1995), Veszprém (1996, 1997), Győr (1998),  Kecskemét (1999), Sopron (2000), Debrecen (2001), Székesfehérvár (2002), Budapest (2003), Kiskunhalas (2004), Gyulaháza (2005), Szentlélek (2006), Hollóstető (2007), Szentlélek (2008), Gyomaendrőd (2010), Sátoraljaújhely (2011), Kecskemét (2012), Alsómocsolád (2013), Felsőtárkány (2014), Sopron (2015)

    IMG_6806

    A 2016-os Űrtábor

    A 2016-os debreceni Űrtáborba jelentkezők az egész hét során izgalmas közös csapatfeladatot oldanak meg, amiről a tábor alatt és a legvégén beszámolnak egymásnak. Közben előadásokat hallgatnak, bemutatókon, kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt, neves hazai űrszakemberekkel ismerkedhetnek meg kötetlen körülmények között. Ellátogatnak például az Agora Tudományos Élményközpontba, valamint a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékére. A szabadidős programból nem maradhat ki a környék megismerése: debreceni városnézés, strandolás, csillagnézés, buszos kirándulás a közeli Hortobágyra és Erdélybe is. Ízelítő a tervezett szakmai témákból: bányászat a világűrben; bolygómérnöki alapismeretek; fókuszban a magyar űrkutatás, Európa is a Marsra megy; mi az űrgeneráció?

    „Az idei évben egy különösen izgalmas szakmai programot állítottunk össze a 13–18 éves táborozóink számára. A felkért előadóink között van többek között az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottságának leköszönt elnöke, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, az ENSZ támogatásával működő Space Generation Advisory Council hazai képviselője, valamint a Nők a Tudományban Kiválósági Díj egyik kitüntetettje is.” – mondta Dr. Bacsárdi László, a MANT főtitkára.

    P1900660

    A sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy az űrtáborozók felejthetetlen élményekkel gazdagodnak, a megszerzett ismereteiket később számos helyen tudják kamatoztatni. A tavalyi soproni tábor egyik résztvevője, Medvegy Anna így fogalmazott: „Immár harmadik éve táborozóként ismét hatalmas élményben volt részem. Szórakoztató, érdekes előadások és rengeteg új információ gazdagította az ismereteimet. Mindenképpen ajánlom minden űrkutatás iránt érdeklődő fiatalnak, mert fantasztikus közösségbe kerülhet, és biztos lehet benne, ez a hét arról fog szólni, ami tényleg érdekli.”

    A korábbi diákrészvevők közül van olyan is, aki ma már sikeres űrkutató szakemberként, előadóként jár vissza az Űrtáborba. Dr. Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa, a MANT főtitkárhelyettese nemrég egy interjúban így emlékezett vissza: „Középiskolásként vettem részt a Magyar Asztronautikai Társaság űrtáboraiban és ott találkoztam először olyan magyar szakemberekkel, akik itthon foglalkoznak űrkutatással. Meglepett, hogy mennyi ága van az űrtevékenységnek még hazánkban is.”

    P1900725

    Természetesen nem minden űrtábori résztvevőből válik később űrkutató, bár sokan választanak közülük valamilyen tudományos vagy műszaki pályát. De mindenkiben megmarad az űrtevékenység sokszínűségének, izgalmának, hasznosságának az élménye, az táborban szövődött barátságok emléke.

    Az idei Űrtábor időpontja 2016. július 3. (vasárnap) július 9. (szombat), a helyszíne Debrecen. Résztvevőnek 13–18 éves fiatalok jelentkezését várják a szervezők. A végső jelentkezési határidő június 5. A részvételi díj összege 2016. május 15-ig befizetve még kedvezményes, 34.900 Ft. A teljes részvételi díj június 5-ig befizetve 39.900 Ft. A helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre! Helyi (debreceni) diákok jelentkezhetnek „bejárósként” is a táborba, csökkentett összegű részvételi díjjal, amely a szállás árát nem tartalmazza.

    P1900837

    Mentorként akár magánszemélyek, akár cégek átvállalhatják egy-egy diák részvételi díját. Már eddig is érkeztek felajánlások, de a csatlakozás lehetősége támogatóként május 15-ig még nyitva áll! A mentor megnevezhet konkrét személyt, akinek a részvételi díját átvállalja, vagy rábízhatja a MANT-ra a mentorált diák kiválasztását. Magánszemély mentorok esetében ez a kedvezményes árú részvételi díj (34.900 Ft) megfizetését jelenti, cégek esetében pedig a teljes árú részvételi díjét (39.900 Ft).

    Az űrtáborral, a mentorprogrammal kapcsolatos részletes információ az alábbi címen érhető el: http://www.mant.hu/urtabor

  • A hét grafikusai: a Hildebrandt-testvérek

    Akarva-akaratlanul biztosan találkozhattunk már Greg és Tim Hildebrandt, röviden a Hildebrandt-testvérek lenyűgöző illusztrációival akár a Star Wars vagy a Gyűrűk Ura kapcsán, azonban ennél sokkal többet is tettek a zsánerműfajokért. Teljesítményük lenyűgöző, ezért is választottuk őket a Hét grafikusainak.

    Greg_and_Tim_Hildebrant

    Greg és Tim 1939. január 23-án született Detroitban, az USA-ban. Tanulmányaikat a Detroit Meinzinger Művészeti iskolájában tanulták ki, majd 1959-ben el is kezdték rajzolói karrierjüket. Eleinte gyerekkönyvekhez készítettek illusztrációkat, de mikor 1975-ben a Ballantine Books megkereste őket azzal a kéréssel, hogy terveznének-e számukra egy Gyűrűk Ura tematikájú naptárt, megváltozott minden. A projektnek akkora sikere lett (milliós számú eladás), hogy az 1976-os naptárt további kettő követte még. A Hildebrandt-testvérek ezzel nem csak hazájukban, hanem nemzetközi szinten is nagy hírnévre és elismertségre tettek szert.

    A következő nagy siker a karrierjükben az 1977-ben bemutatott Star Wars: Egy új reményhez készült poszter volt. Ez a klasszikus plakát jelentette az akkor még új „mitológia” nyitányát, az akkori moziba járóknak a behívót Lucas világába. Greg visszaemlékezése szerint a képet 36 óra alatt készítették el testvérével. Ez alatt az idő alatt nem pihentek, szinte éjjel-nappal dolgoztak. Érdekességként: a poszter első változatán a droidok nem szerepeltek a háttérben, csak a Skywalker-család. Amikor George Lucas megkapta ezt a rajzot, megkérte a két illusztrátort, hogy tegyék be a két droidot a képre és neveket nagyobb méretben helyezzék el. A változások megtörténtek és bekerülhetett az első SW film végső posztere a mozikba.

    A klasszikus poszter
    A klasszikus poszter

    Későbbi karrierjük során sem dolgoztak a Star Warsnál vagy a Gyűrűk Uráknál kisebb nevekkel. Szinte az összes kiadónak készítettek illusztrációkat, a legismertebb név a két híres képregénykiadó, a Marvel és a DC Comics. Továbbá a Hildebrandt-testvérek olyan világokat hívtak életre, mint Terry Brooks Shannarája vagy J. K. Rowling Harry Potterje (ezt 1992-ben egy reklámkampány során), de számos kártyajátékhoz, mint a Magic: Gathering vagy a Wizard of the Coast is készítettek illusztrációkat. Ezen kívül számos zenekarral is dolgoztak együtt. Például a Black Sabbath Mob című albumának borítóképét Greg tervezte. Tehetségüket a szakma sem hagyta figyelmen kívül, 1992-ben Tim megnyert a World Fantasy-díjat a Legjobb grafikus kategóriában, Greg pedig 2010-ben vehette át az életműért járó Chesley-díjat.

    Kisebb-nagyobb megszakításokkal Greg és Tim mindig is együtt dolgozott, azonban 2006-ban végleg megszűnt a közös alkotói munka: Tim június 11-én elhunyt. Greg a mai napig hiányolja ikertestvérét, de ennek ellenére is töretlenül alkot. Jelenleg egy amerikai progresszív rock bandával, a Trans-Siberian Orchestrával dolgozik együtt. Ezt a testvérpár hivatalos honlapján megnézhetitek, de a többi munkájuk is megtekinthető, sőt rendelhető is.

    Végezetül pedig álljon itt egy kisebb válogatás műveikből:

    Galadriel ajándéka
    Galadriel ajándéka
    Goldberry-by-Hildebrandt
    Aranymag
    greg_tim_hildebrandt_the_best_of_cl_moore
    Egy C. L. Moore könyvhöz készült illusztráció
    spiderman
    Pókember
    vadoc
    Vadóc
    Frankenstein
    Frankenstein

    tim-hildebrandt-02

    Shannara: A Kard regényhez
    Shannara: A Kard regényhez
  • SzimPATIKUS Veszprém vetélkedő – olvass, találkozz Harglával és utazz Tallinnba!

    Melchior-03-MOD-03 (1)

    FELHÍVÁS

    Történelmi és irodalmi barangolásra hívjuk az érdeklődő felnőtteket a patikák világába a 15. századi Tallinntól a 20. századi Veszprémig. Mi változott a misztikum és a tudomány gyógyítás szolgálatába állított vegykonyhájában az idők során, hogyan éltek az ezzel foglalkozó patikuscsaládok? A Veszprém Megyei Levéltár és a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület által, a Veszprém Finnugor Kulturális Főváros programsorozat keretében szervezett vetélkedő győztese bejárhatja Tallinn óvárosának középkori, macskaköves utcáit, hiszen a fődíj az észt fővárosba szóló utazás.

    FELADATOK

    A felnőtteknek szóló, egyéni vetélkedő résztvevőinek feladatlapot kell kitölteniük. Ennek feladatai Indrek Hargla: Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye című történelmi-bűnügyi regényhez (Metropolis Media, Budapest, 2013) valamint a Veszprémi Történelmi Szalon Veszprémi patikusok című beszélgetéséhez kapcsolódnak, melyre 2016. május 26-án (csütörtökön) 16:30-18:00 között kerül sor a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának dísztermében. A beszélgetés felvételről utólag online is meghallgatható az alábbi címen: http://www.veml.hu/leveltar/ → Veszprémi Történelmi Szalon.

    A feladatlap elektronikusan és papíralapon is megoldható.

    A feladatlap elérhető május 26-ától:

    – elektronikus formában a http://www.veml.hu/leveltar/ címen

    – papíralapon a Veszprém Megyei Levéltárban valamint az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban.

    A regénnyel terjedelme miatt ajánlott a feladatlap közzétételét megelőzően megismerkedni, hiszen a megoldásra csak másfél hét áll a versenyzők rendelkezésére! (A megyei könyvtár központi könyvtárából a legfürgébbek kikölcsönözhetik a kötetet. A könyvtár honlapján  (http://aleph.ekmk.hu) tájékozódhatnak az érdeklődők, hogy van-e még szabad példány a könyvből vagy a 88/560-620/113, 114-os telefonszámon akár félre is tudják tetetni.)

    BEKÜLDÉS

    A feladatlapok beküldési határideje 2016. június 6. (hétfő).

    Elektronikus formában a benyújtás online történik.

    A papíron kitöltött feladatlapokat a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának címére kérjük eljuttatni személyesen (Veszprém, Török Ignác utca 1.) vagy postai úton (8202 Veszprém 2, Pf. 705). A borítékra, kérjük, írják rá: „SzimPATIKUS Veszprém”.

    DÍJAZÁS

    A díjkiosztóra a Veszprémi Ünnepi Könyvhéten Indrek Hargla jelenlétében kerül sor, a Művészetek Háza által 2016. június 13-án (hétfő)18 órai kezdettel megrendezett író-olvasó találkozó keretében. A szerzővel Kilián László beszélget.

    Díjak:

    1. helyezett: hosszú hétvége Tallinnban 1 fő részére (repülőjegy + szállás 2 éjszakára)
    2. helyezett: Melchior gyógylikőrje, meglepetés ajándékcsomag, a Veszprémi Kaleidoszkóp kötetei
    3. helyezett: Melchior gyógylikőrje, meglepetés ajándékcsomag
  • Szupersztereotípia – Supergirl évadkritika

    Amikor a Supergirl sorozat pilot részéről írtunk, azt emeltük ki, hogy ez egy igazán belevaló csajos széria lesz, és hogy mennyire szükségünk van egy határozott női szuperhősre. És egyáltalán egy kompetens női főszereplőre, mert ez a típus ritkaságszámba megy mostanában. Joggal hihettük a Supergirl-re, hogy egy halom ilyen szereplőt fog felsorakoztatni. Lássuk, mennyire tartotta be az első évad az ígéreteit, és mennyire sikerült megtalálnunk a számításainkat benne.

    A Supergirl teljes évada egy sztereotípiától hemzsegő, szexista mozgókép-halom, pedig igyekeztem nem belelátni fölöslegesen olyan dolgokat, amik nincsenek is jelen. Azonban itt szinte teljesen a néző arcába másznak a kínos szereplők, jelenetek, párbeszédek, akciók.

    Kara Danvers, más néven Kara Zor-El, azaz Supergirl (Melissa Benoist) nem más, mint egy hisztis kislány. Kimondtam, mert ki kellett, hogy mondjam. Minden egyes epizód arról szól, hogy mennyire meg akar felelni másoknak, és mennyire el akarja magát különíteni nagybátyjától, Supermantől, de mindezt hihetetlenül ellenszenves módon. Fogadott nővérével, Alex-szel (Chyler Leigh) karöltve próbálják megmenteni National City lakosságát a fenyegetésektől. Szinte mindig, vontatottan sulykolják a nézőbe a tanulságokat, és hogy mennyire fontos egymást megvédeniük, még akkor is, ha egyikük az idegenelhárító különleges, titkos csoport (DEO) tagja, a másik pedig egy idegen bolygóról származó űrlény, aki gond nélkül kinyom néhányszáz tonnát kisujjból.

    supergirl cat grant

    Karának, mint minden jóravaló szuperhősnek, kell egy civil nappali munka is. Hétköznapjait a nagy hírnevű Catco magazinnál (amely egyben minden médiumot magában foglal) tengeti a főnökasszony asszisztenseként, aki nem más, mint a munkamániás, szintén sztereotíp Cat Grant (Calista Flockhart), aki a számos pop-kulturális utalásért is felelős. Gyakorlatilag a megalomániás, lekezelő, arrogáns ember mintapéldája.

    Kara két munkatársa tudja Supergirl valódi kilétét: az egyik James Olsen (Mehcad Brooks), aki jól ismeri Supermant is (a képregény rajongóinak nem idegen a név, de ebben a kontextusban kissé furcsa), a másik pedig Winn Schott (Jeremy Jordan), aki pedig szerelmes Karába. Ám Karának James tetszik, szóval van egy teljesen fölösleges szerelmi háromszög, aminek nem sok értelme van, és nem is lesz egészen az évad végéig, ahol az elnyújtott katarzis talán megérinti az érzékenyebb nézőket.

    supergirl

    A hétköznapi fáradtságokat levezetve főhősnőnk fölölti a piros-kék gúnyát és az űrlényelhárítóknak segít legyőzni a kívülről jött fenyegetéseket, vagyis az űrlény-gonosztevőket.

    Természetesen Supergirlnek nem sikerül legyőzni őket elsőre, mert végtelenül gyengének ábrázolják őt. Ezt betudhatjuk annak, hogy még csak most fedezi fel valódi erejét, illetve minden ellenfele a Fort Rozz nevű űrbörtönből érkezik, tehát igazi intergalaktikus gonosztevőkkel gyűlik meg a baja.

    Itt már kibújik a szög a zsákból, mert kvázi ellentétes párhuzamként próbálja a sorozat bemutatni, hogy egy nőnek mennyivel több erőfeszítést kell tennie ahhoz, hogy ugyanazért a munkáért, ugyanolyan elismerést kapjon, mint egy férfitársa. Ez azonban szöges ellentétben áll azzal, hogy hihetetlenül szexista a sorozat. Kara, vagy Supergirl akármit csinálhat, nővérén és két barátján kívül senki se ismeri el őt. Megmenthet bárkit, egy halom ember utálja. Állandóan az Acélemberhez hasonlítgatják kezdetben, de ez számos sebből vérzik, amelyet most nem fejtenék ki, mert azzal nagyon eltérnék a témától. Az egészből viszont le lehet vonni egy olyan következtetést, miszerint minden nő a világban – hiába nézik le a munkában, magánéletben, elnyomhatják, megalázhatják – a maga és családja szuperhőse. Ez egy nagyon szép hasonlat, de a sorozat ezt nem fejti ki. Sarkít nagyon fontos dolgokkal kapcsolatban, és ettől az egyébként túlstilizált, közel tökéletesnek mutatkozó karakterek is komolytalanokká válnak.

    Superman-on-Supergirl

    Supergirl elhatározza, hogy megmutatja a világnak: van olyan jó, mint Superman! Ez azzal jár, hogy minden akcióba önfejűen, felkészületlenül vág bele, rengeteg kárt okoz, és természetes, hogy ezért őt okolják. (Elég, ha példának vesszük a Batman V Supermant.)

    És ezzel el is telik a játékidőre szánt 40 percből nagyjából 30, úgy, hogy tulajdonképpen semmi sem történt, csak egymás vállán sírt minden karakter. Majd az aktuális epizód tanulságait felhasználva, Supergirl felülkerekedik ellenségén. Ezzel csupán egy probléma van: nem kell ahhoz képregényrajongónak lenni, de még atomfizikusnak sem, hogy megállapítsuk már az első képkockáknál, miként kell legyőzni a gonoszt. Mindig van egy olyan jellemzője, ereje, aminél egyből kapcsol a néző, és előáll három lehetséges opcióval, hogyan lehetne elbánni a bűnözővel. Emellett egy komplett, erre szakosodott szervezet képtelen rájönni, és a világ egyik legerősebb szuperhősnője sem mutatkozik túl kompetensnek munkája elvégzésében.

    supergirl

    Hogy azért valami jót is mondjak a sorozatról, nagyjából az évad utolsó harmadára elindult valami, amitől komolyabban lehetett venni. Sajnos a kezdeti hibákat nem sikerült kigazolni, és még egy csomó másik is társult melléjük, de a sztorinak van értelme, és a szereplők közti kémia és felnőttesebbé vált. A humorosnak szánt képkockák néha túlerőltetettek, néha viszont meglepően jól sülnek el. A színészekre nem tudnám azt mondani, hogy rosszul játszanak, mert hozzák, amit hozni kell, de nem sok kiemelkedőt alkottak. Főleg, mikor lerí a jelenetről a zöld háttér és a CGI, a színészek arcán is látszik, hogy fogalmuk sincs, éppen akkor mit kéne csinálniuk. Apropó látvány! 2016-ot írunk, amikor a legkisebb költségvetésből is nagyon szép effektek készíthetőek. Itt nem értem, mi siklott rossz vágányra. Az összes (úgy értem, hogy tényleg az összes) speciális vizuális effekt egyszerűen béna és gagyi. Kínos nézni, mert a vetített háttér, egy-egy gonosz idegen külseje, a harci koreográfiák, vagy csak Supergirl repülése mind-mind iszonyatosan rosszul néznek ki. (Elég, ha csak egy pillantást vetünk a Marsi Fejvadász külsejére…)

    supergirl martian

    A sorozat értékelései nem szállnak az egekbe, de a nézőszám egy halom rekordot megdöntött, tehát úgy néz ki, rengeteg ember imádja is a sorozatot. A Flash-sel közös crossover epizód is remek hangulatú volt, de a rész rövidsége miatt nagyon kapkodósra sikerült, ami kissé zavaró, de nem szőrszálhasogatok, inkább megdicsérem a készítőket, hogy egy ötletes, és pazar résszel tudtak előállni. Hosszas huzavona után végül bekérték a második szezont is, amely elvileg a Cadmus projektet vizsgálja majd mélyebben.

    Összegezve a Supergirl egy rengeteg hibától hemzsegő, délutáni matinéként szolgáló sorozat, amelyben rengeteg potenciál van. Az évad végére több komolyságot kap, az érzelmek emberinek mutatkoznak, a szezont átszövő főgonoszok mélységet kaptak. A szexista vonulat még nem tűnt el teljesen, de a nők már inkább hasonlítanak a valódi világ nőire, semmint kellékekre, kötelező mondatokkal, sztereotíp jellemzőkkel. Hosszú út állhat még Kara és a sorozat előtt, de ehhez fejlődnie kell mindkettőnek. Rengeteg dolgot kell még megtanulnia, a számos hibát ki kell küszöbölni, hogy ne legyen érezhető a roppant szexizmus, ami átömlik a néző agyába, vagy legalább próbálják meg ellensúlyozni azt olyasvalamivel, amiben Kara kifejezetten sokkal jobb, mint férfitársai.

    Én mindenesetre nagyon szurkolok, hogy egy igazi, kiforrt és cselekménydús sorozattá váljon a Supergirl. Az évadzáró duplaepizód megmutatta, milyennek is kellene lennie.

     

  • Előrejelzések 2025-re

    A tudomány világa egyre erősebben próbálja az egykor fantasztikumnak tartott elképzeléseket megvalósítani, aminek legtöbbször a geek-kultúra örvend tiszta szívből. A 21. századra elértünk egy olyan technikai fejlettséget, melynek köszönhetően számos csodálatos dolgot készíthetünk, fejleszthetjük az orvostudományt, űrkutatást, és sajnos a hadászatot is. Az átlagosnak mondható otthonok mára már komoly számítástechnikai eszköztárral vannak felszerelve, mint például széles sávú internetkapcsolat, okostévék, okostelefonok, okoshűtők, játékkonzolok. Mindez alig néhány évtizede még bőven az SF elképzelt világában volt felfedezhető, űrhajók belsejében.

    A 21. század tudománya képes elég komoly előrejelzéseket tenni a jövőre nézve, noha ez korántsem áll kapcsolatban időutazással, vagy látnoki képességekkel. A Moore-törvény értelmében nagy valószínűséggel ki lehet számolni az elkövetkezendő évek technikai fejlődését, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként duplázódik. (Bővebben a Moore-törvényről itt)

    Most nézzük meg ezt a gyakorlatban. Mit jósolnak nekünk a 2025-ös évre?

    1. Az 1000$-os agy

    2025-re már elérhetővé válik egy olyan – ezer dollárba kerülő – szuperszámítógép, mely képes kiszámolni a másodpercenkénti 10^16 ciklust (10,000 trillió ciklus/másodperc), ami egyenlő az emberi agy feldolgozó sebességével.

    1000$ agy

    1. A trillió-szenzoros gazdaság

    Az Internet of Everything (dolgok, „minden” internete) meghatározza az összes eszköz, ember, folyamat és adat közötti kapcsolatot a hálózatokban. 2025-re az IoE meghaladja a százmilliárd összekapcsolt eszközt, amely legalább egy tucat – ha nem több – szenzorral gyűjti majd az adatokat szerte világból, s küldi azokat tovább. Ez egy olyan „trillió-szenzoros gazdasághoz” vezethet, amely egy nagyszabású adatforradalommá alakulhat, ami messze felülmúlja képzeletünket. A Cisco legújabb felmérése szerint az IoE nagyjából 19 trillió dollárnyi új értéket fog generálni a piacra.

    1. Tökéletes tudás

    Erősen egy tökéletes tudású világ felé haladunk. Ez azt jelenti, hogy a trillió-szenzoros adatgyűjtés (önműködő autók, műhold-rendszerek, drónok, testünkön viselhető kiegészítők, fényképezőgépek) segítségével  képesek leszünk gyakorlatilag bármit megtudni, amit akarunk, ahol akarjuk, és lekérdezhetünk bármilyen adatot, hogy megkaphassuk kérdéseinkre a válaszokat a világ bármely pontján.

    1. 8 milliárd összekapcsolódott ember

    A Facebook, SpaceX, Google, Qualcomm és a Virgin globális kapcsolatot kíván az összes ember számára elérhetővé tenni, nagyjából 1 megabit/másodperces sebességgel.

    Az eddigi három milliárd „kapcsolódott” emberhez még öt milliárd fogyasztót kell hozzáadni a globális gazdasághoz, hogy összeköthessük az egész Földet, és minden embert egy behálózó kapcsolatrendszerrel. Ez több tízmilliárd dollárral bővítené, és fellendítené a világgazdaságot. És mindezt nem a húsz évvel ezelőtti sebességgel kell elképzelni, hanem a jóval gyorsabb 1Mbps kapcsolattal, melynek segítségével elérhetővé válik a világ tömérdek információja a Google-ön keresztül, felhőről való 3D nyomtatás, Amazon webszolgálat, mesterséges intelligencia, közösségi finanszírozások, és még számos szolgálgatás, amely megkönnyítene rengeteg dolgot a Földön élő összes ember számára.

    Connected_Consumer_Annalect

    1. Az egészségvédelem bomlása

    A jelenlegi egészségvédelmi intézményeket egy vadonatúj üzleti modell fogja lecserélni, amely sokkal jobb és hatékonyabb ellátást fog biztosítani az emberek számára. Ezernyi startup (Google, Apple, Microsoft, SAP, IBM, stb) fog belépni a jövedelmező, 3,8 trillió dolláros egészségvédelmi iparágba új üzleti modellekkel, melyek dematerializálják, demonetizálják és demokratizálják napjaink bürokratikus és legtöbbször nem túl hatékony rendszerét.

    A biometrikus szenzorok (testünkön viselhető eszközök képében) és az MI-k saját egészségünk vezérigazgatójává tesz bennünket. A biológiai kutatások és a különböző gépek részletes tanulmányozása végül megmutathatja nekünk a rák ellenszerét, szív- és idegrendszeri betegségek titkaira derülhet fény, s ezek gyógyítása nagyban megkönnyítheti az orvostudomány jövőjét.

    Robotsebészek minden alkalommal tökéletes műtétek lebonyolítását végezhetik el, potom összegekért. Mindannyian képesek leszünk „újranöveszteni” szívet, májat, tüdőt, vesét, amikor szükségünk van rá, ahelyett, hogy egy donor halálára várnánk.

    1. Virtuális valóságok

    Dollármilliárdokat fektetett be a Facebook (Oculus), Google (Magic Leap), Microsoft (Hololens), Sony, Qualcomm, HTC, hogy egy új generációs kezelői felületet, megjelenítést tárjon a fogyasztók elé. A képernyő, ahogy ma ismerjük (telefon, számítógép, TV), meg fog szűnni, és átveszik helyüket a szemünkön viselhető stílusos, és divatos szemüveg-szerű darabok. Ennek eredményeképpen számos iparág fog véglegesen átalakulni, megszűnni, mint például a fogyasztói kiskereskedők, ingatlanbiznisz, oktatás, utazás, szórakoztatás.

    virtual reality

    1. JARVIS megszületése

    A mesterséges intelligenciák kutatása hatalmas léptékben fog fejlődni a következő évtizedre. A 2020-as évekre Siri mindinkább a Vasemberből ismert JARVIS-ra vált át, kiterjesztett funkciókkal, képességekkel, amelyek megértik használójukat, és válaszolnak is a komplikáltabb kérdésekre. Az IBM Watson, a Deepmind és Vicarious folytatja az új–generációs MI rendszerek fejlesztését. Tíz éven belül teljesen átlagos és normális lesz, hogy saját MI-nk elolvashatja beszélgetéseinket, e-mailjeinket, vagy beolvashatja biometrikus adatainkat, természetesen roppant mértékű internethozzáféréssel. Mindez hatalmas kényelemmel társul. (Bár egyelőre nem úgy néz ki, mintha áttörést értek volna át MI-k terén.)

    AI

    1. Blockchain

    A bitcoin az elmúlt évek során igen nagy népszerűségre tett szert, hiszen egy magas biztonságú virtuális fizetőeszközről, úgynevezett cryptocurrency-ről van szó, amely a blockchain alapjain fekszik. A blockchain lényege nem más, mint hogy különböző értékek cseréjét teszi lehetővé, ezáltal fölöslegessé válnak a banki illetékek, díjak, azonosító eljárások. A tranzakciókat független számítógépek tartják nyilván, melyekhez bárki csatlakozhat. Ez szöges ellentéte a banki, központosított rendszereknek. Tehát a blockchain lehetővé teszi a digitális érték– és vagyoncseréket, melyek biztonságosak, és közvetlenül a felek között történik. Több tíz millió dollárt költöttek eddig a fejlesztésekre, és az olyan befektetők, mint Marc Andreesen, úgy gondolják ez egy rendkívül fontos lehetőség, hogy a különböző értékcseréket és tranzakciókat e módon gondolják újra.

     

    Világunk folyamatosan fejlődik, és minden bizonnyal roppant izgalmas időket élünk. Hiszen még a mi életünkben olyan társadalmi és gazdasági változások következhetnek be, amelyekről eddig álmodni sem mertünk, vagy éppen egy-egy fantasztikus műben találkozhattunk hasonló találmányokkal, melyekről úgy gondoltuk: soha nem fognak megvalósulni. Az egy újabb filozofikus kérdéskört vetne fel, mennyire lesz mindez pozitív élettanilag, és mekkora mértékű visszaélések lehetnek majd, ha minden összeköttetésben lesz mindennel, de talán erről majd máskor. Mindenesetre, meglátjuk, 2025-ben mik várnak ránk!

    Forrás: SingularityHUB

  • Április 26. az első nemzetközi Alien-nap

    Alig egy hónapja jelentette be a Twentieth Century Fox, hogy a science fiction világa egy újabb ünnepnappal bővül: Idén április 26-án ünnepelhetjük először az Alien-napot. A dátum tulajdonképpen egy szójáték, akárcsak a Star Wars esetében a május 4-e (angolul May the 4th, azaz „May the force be with you”). A bolygó, ahonnan a filmek cselekménye alapján a xenomorph származik, az LV-426 névre hallgat.13103455_1008333739247699_8221564015437069857_n

    Ezen a napon rengeteg meglepetésre számíthatunk, mind a stúdió, mind a fanok részéről. Ennek apropóján ajándékozta meg Neil Blomkamp a rajongókat instagramján egy concepttel, ami A bolygó neve: halálból ismert Newtot ábrázolja abban a folytatásban, amit ő álmodott meg. A kép érdekessége, hogy vélelmezi az akkor még gyerekszínész Carrie Henn részvételét a produkcióban, holott az idén negyvenéves Henn azóta nem is vállalt szerepet filmben.

    Már egy ideje ismert, hogy a District 9-t is jegyző Neil Blomkamp egy ötödik Alien-filmet tervezett. Az ahhoz készült szkeccseivel valósággal levette a lábukról azokat, akik régóta várták a folytatást. A stúdió állítólag ennek hatására döntött amellett, hogy elindítja a projektet. Azóta felröppent az a hír is, hogy Blomkamp végül nem rendezheti meg, mert Ridley Scott, azaz a 1979-es A nyolcadik utas: a halál rendezője magának vindikálta a megvalósítás jogát. Az IMDb.com jelenlegi állása szerint viszont mégis az ifjú dél-afrikai direktor viszi végbe a produkciót, sokak örömére.
    MV5BMjE5MjE0Mzc4NF5BMl5BanBnXkFtZTgwNjMzMTgyNzE@._V1__SX1303_SY547_ Ridley Scott jelenleg a Prometheus folytatásán dolgozik, melynek sokat sejtetően az Alien: Covenant címet adták. Azt nem tudni, a két filmben mennyire lesznek áthallások, de egy biztos: azonos univerzumban fog játszódni. Neil Blomkamp névtelen Alien-projektjének forgatása bizonyos források szerint 2017. tavaszán kezdődik, egyidőben a Covenant utómunkálataival.

  • Daredevil 2. évad kritika

    A Netflixnek sokat köszönhet az amerikai, és most már az európai közönség is. Nemcsak a warezt tette teljességgel irrelevánssá kínálatával és szolgáltatásaival, de saját készítésű műsorai is minőséget képviselnek, olyat, amire a legtöbb tengerentúli TV csatorna csak irigykedve tekinthet. A Netflix felkarolta, és sikerrel befejezte a Star Wars-univerzum első animációs éráját, a Clone Warst, lehetővé tette Kevin Spacey-nek élete szerepét (House of Cards), visszaterelte a Wachowski tesókat (khm..nővéreket) a térképre a Jupiter felemelkedése zakó után (Sense8), és a sorozatok mellett a filmiparban is sikerrel vetették meg lábukat, méghozzá egy érzékeny és aktuális témát feldolgozva (Beasts of no nation). Tavaly pedig a Marvel-DC kisképernyős egyensúlyát is helyre billentették, mert utóbbi képviselői (a CW-nek hála) bőven a „vidámak” felett álltak, mennyiség tekintetében legalábbis mindenképp. A Daredevil viszont nemcsak szembement minden Marvel sztereotípiával, de olyan kvalitással adta elő a vak igazságosztó történetét, hogy az még mozivásznon is párját ritkította volna. Míg az első évad sikerrel köszörülte ki azt a csorbát, melyet a 2003-as borzalom okozott a rajongók szemében, addig a folytatás rögtön négy filmet tesz csupán kellemetlen emlékké, olyannyira, hogy már a most kijelenthetem: A Daredevil 2. felvonásánál jobb sorozatévad még nem született idén.

    daredevil1

    Frank Castle, alias Punisher belépője a vérgőzös első részben csak a kezdet volt. És, bár minden jel arra mutatott, hogy az évad során legfőbb antagonistaként lesz jelen, hamar kiderül, hogy motivációi (családja kiirtása) teljesen jogosak, s noha módszerei a végletekig radikálisak (tömeggyilkos, na), végső soron ugyanúgy a város javát szolgálja, mint maga a Fenegyerek, még ha önös érdekekből is teszi mindezt. Már a 3. epizódra világossá válik, hogy kettejük párharca ugyan eszelősen jól fest a képernyőn, Frank sorsát nem a fegyverek és az erőszak, hanem a szavak fogják eldönteni, méghozzá a bíróságon. És ezzel el is érkeztünk az évad legnagyobb pozitívumához. A remekbeszabott harci koreográfiák mellett ugyanis a verbális hadszíntéren folytatott harc is működik, nem is akárhogy. Míg Matt újdonsült harci botjaival intézi saját és Elektra nem épp evilági problémáit (erről később), addig végre Karen és Foggy is kibontakozhat, bár a Deborah Ann Woll által alakított hölgyemény azért kivette a részét az előző szezonban is. Foggy viszont az első évadban sokszor picsogó statiszta volt csupán, itt pedig már kompetens ügyvédként tiszteleg, kinek olyan szövegeket rittyentettek az írók, hogy csak emelni tudom a kalapom előttük. Karen emellett pedig igazából az egyetlen, aki hisz Frank ártatlanságában (és kis híján a módszereivel is egyetért), karrierjét pedig a Nelson&Murdock sajnálatos hanyatlása után oknyomozó riporterként terelgeti az évad jelentős hányadában – sikerrel. A Megtorló történetébe remekül integrálták Wilson Fisk karakterét, aki a börtönben Frank bosszúvágyát kihasználva válik Kingpinné, ezzel visszahozva pár rész erejéig a széria legutáltabb karakterét. Ez azért is óriási pozitívum, mert az évad legnagyobb részében nincs kézzelfogható ellenlábas, csak bandák, meg drogkereskedők, így szurkolni ugyan van kinek, de igazán utálni nincs kit, ami eleinte furcsa volt.

    daredevil2

    Matt valódi hivatását csak ritkán űzi az évad során, remekül kinéző jelmezében viszont annál inkább teszi a dolgát, melyhez immáron segítséget is kap régi ismerőse, Elektra Natchios személyében. Bevallom, eleinte tartottam attól, hogy az eddig teljességgel földhözragadt történetet komolyanvehetetlenné teszi majd a természetfeletti szál (lásd: Zöld Íjász), de szerencsére nem így lett. Köszönhető ez talán annak, hogy az ősidők óta dúló harc, a Kéznek nevezett titkos szervezet, a Black Sky, mint földöntúli fegyver nincs túlmisztifikálva, sőt, sokáig csak említés szintjén létezik, és a fináléra sem magyaráznak meg végső soron semmit, ez minden bizonnyal a harmadik évad, vagy a minden hőst összeterelő The Defenders minisorozat feladata lesz. Nincs felesleges hókuszpókusz, csak rébuszokban történő magyarázatok, némi halhatatlanság és a sejtetés, hogy valami mozgolódik a háttérben, mely sokkal hatalmasabb annál, mint azt bárki gondolná. Ez a ködbe burkolózás pedig nagyon jól áll a szériának. Még tovább árnyalja az amúgy is borongós tónust, mely nem csak sötét, baljós helyszínekben, a legtöbbször cenzúrázatlan erőszakban nyilvánul meg, de a történetben, a forgatókönyvben is – figyelj és tanulj, kedves Zack Snyder, a komor hangvétel nem merül ki abban, hogy sötét van, és folyton esik az eső! Elektra karaktere, Frankhez hasonlóan remekül ki lett dolgozva, a flashbackeknek van értelme, szenvtelen brutalitása pedig tökéletes ellenpólusa az emberi élet fontosságát hirdető Mattnek, kettejük vívódása remek pillanatokkal szolgált.

    Technikai téren már az első évad is brillírozott, ezt pedig csak fokozta a folytatás. A küzdelmek remekül festenek, az effektek nincsenek túltolva, a csatákat nem vágták szanaszét, az operatőri munka pedig az egyik legjobb, ami sorozatban valaha volt, a 3. epizód egysnittes bunyójára a lépcsőházban még Emmanuel Lubeczki (Az ember gyermeke, Gravitáció, Birdman) is elégedetten bólogathat. Nem spóroltak a díszleteken sem, egyetlen helyszín sem érződik műnek, mesterkéltnek, a kosztümök nem lógnak ki a sorból, a színészek pedig egytől-egyig remekül játszanak. Különösen Elodie Young Elektrája volt nagyszerű, de Charlie Fox sem véletlenül szeretné, ha karaktere feltűnhetne a mozivásznon is, jól megférne a nagy nevek mellett.

    daredevil3

    Minőségi szórakozást nyújtott a Daredevil 2. évada. Minden a helyén van, nem laposodik el, nincsenek idegesítő karakterek, az egyetlen negatívum talán, amellett, hogy sokáig nem tűnik fel épkézláb főgonosz az, hogy Frank és Elektra szála túlzottan külön létezik egymástól, ami egy idő után már nagyon feltűnő. A végére is csak úgy-ahogy ér össze a két történet, de mivel végig tudni, hogy a természetfeletti szál lesz a hangsúlyosabb a későbbiekben, így a Megtorló vendettáját csak az menti meg az érdeklődés lanyhulásától, hogy azt is hibátlanul építették fel a készítők, így szinte lehetetlen nem izgulni a kvázi melléktörténetért. A cliffhanger magáért beszél, remekül érzékelteti, hogy milyen tétekkel folytatódik a játszma a 3. évadban, addig pedig érkezik még egy Luke Cage, és feltehetően egy Jessica Jones 2. évad is, így garantálva, hogy minőségi Marvel sorozatokkal üssük el a hosszas várakozást. A karakterekkel készült minősíthetetlen filmadaptációkat pedig immáron végleg el lehet felejteni, a Netflix 2 évad alatt helyrehozott mindent, amit Hollywood anno elrontott. Köszönet érte!