Címke: tudomány

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének első része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője az ember önpusztító tevékenységéről ír, melynek során meglepő irányból érkezik a segítő kéz. Az Embercsempészekkel is remekelő Brit SF-díjas Dave Hutchinson ismét egy szétzilált Európába repíti olvasóit, de ezúttal egy erdőszéli csetepaté a történet tárgya. Bojtor Iván mitikus dobosa a modern világba hozza magával az ősi idők átkát. Az argentin Sergio Gaut vel Hartman hősei a párhuzamos világok fölötti uralomért küzdenek. A Zsoldos-díjas R. J. Hendon azt a kérdést feszegeti, létezhet-e bűnhődés a halál után. Ethel Watts Mumford retrója egy olyan férfit mutat be, akinek a számára megfordult az idő folyása.

    A központi tudományos anyag a mítoszok valóságtartalmát vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a végítélet órájáról, egy különleges űrexpedíció tévés krónikájáról, egy robot grafikusról, egy holland multiinstrumentalista nagyszabású produkcióiról, az antarktiszi űrállomás-szimulációkról és egy hamarosan nyitó űrkaland-kiállítás csodáiról. A képregény Fedina Lídia, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc közös munkája, „Mimikri” címmel. A magazin XL-szakaszát M. P. Shiel klasszikus katasztrófaregényének, A bíbor felhőnek befejező része tölti meg. Felégetett városok, természeti csapások, egy titokzatos és halálos jelenség az óceán közepén, valamint egy rendkívüli szerelem a hozzávalói ennek a nem mindennapi csemegének.

    A Galaktika 348. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • A NASA tanácsokat ad az űrben bolyongó Tony Starknak

    Nagy érdeklődés övezte az Avengers: Endgame első előzetesét, amely rögtön megtekintési rekordot döntött debütálása után. A képsorokon azt látni, ahogy Vasember, alias Tony Stark az űrben tengődik, se étele, se pedig itala. Mostanra a képregényfilmek olyan nagy hatásúak lettek, hogy még a NASA-nál is odafigyelnek rájuk. Az űrkutatási és űrrepülési szervezet így reagált az egészre Twitteren:

    Az egészből izgalmas beszélgetés kerekedett, ugyanis a Tony Starkot játszó Robert Downey Jr. megköszönte az odafigyelést a NASA részéről.

    A NASA vicces beszólására a Marvel is reagált később.

    (via)

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin decemberi számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének első része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Juan Pablo Noroña isten háta mögötti garázskocsmájában furcsa beszélgetést vizionál: pingvin és ember között. Jodi Taylor St. Mary-krónikákból ismert múltjárói visszaugranak az időben egy koronázásra, de a történelem, persze, mást tartogat számukra. J. G. Ballard, a Toronyház írója egy időn és téren túli világot képzel el egy lakatlan szigeten, amelyben flóra és fauna fantasztikus módon átalakul. Andrej Szalomatov szürke angyala azt bizonyítja, hogy az igazság egyre kevésbé fekete vagy fehér.

    A magyar szerzők közül Varga L. László egy kudarcos időutazás paródiáját villantja fel, míg Huszár Karina egy idilli virtuális valóságot épít a figurák köré, amely kegyetlenül kitaszítja az oda nem illőket.

    A havi retro J. D. Beresford „Egy jelentéktelen kísérlet” című apokaliptikus novellája.

    Folytatódik Haui József Nemere István karakterei alapján írt képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat a Blame! című alkotást értékeli. A Szférák zenéje a Queen együttes sci-fi rapszódiáit mutatja be. A Világűrt jelentő deszkák Szepes Mária regényének táncadaptációját értelmezi. A Tudomány az űrbe telepíthető atomfegyver lehetőségét járja körül. Az Obszervatórium az Európai Űrügynökség CanSat-versenyéről számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások a hologram-előadókról, magánrakétákról, a beszéddel irányított háztartásról, valamint a globális felmelegedés aktuális problémáiról és a legújabb betegségekről.

    Az XL-kiadás Charles Nuetzel A Vér Királynője című regényét tartalmazza, az Alien egyik korai előképét.

    A Galaktika 345. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Nyerj egy órányi VR élményt a Galaktika és a PlayVR jóvoltából!

    Nyerj 1 órás Play VR belépőt!

    Mindig érdekelt a VR, de még nem volt alkalmad kipróbálni? Vagy már próbáltad, és teljesen oda vagy érte? Akárhogy is, itt a lehetőség, hogy teljesen ingyen VR-ozz 1 teljes órán keresztül a Kecskeméti utcai Play VR központban!

    Ehhez nincs más dolgod, mint Gyémánt vagy Platina Galaktika Klubtagnak lenni! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget! 🙂

    Szeptember 7-én, pénteken 2 db-ot sorsolunk ki az ajándékutalványokból. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak. Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is.

    Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Galaktika Klub

  • 15 év kellett a Marsnak, hogy újra a közelünkbe jöjjön

    2018.július 31-e kedd, délelőtt háromnegyed tíz. Ebben a percben olyan közel került a Vörös Bolygó – Mars – a Földhöz mint 15 éve.

    A képre kattintva a Griffith Obszervatórium élőben közvetített képét nézhetik meg a bolygóról.

    Egészen pontosan 57,6 millió kilométerre kerültek egymáshoz az égitestek, ez pedig elképesztően ritka lehetőség a csillagászok számára.

    Az 57,6 millió kilométer még így sem a legközelebbi érték. Tizenöt éve 55,7 millió kilométerre volt a Mars amivel egy hatvanezer éves rekord dőlt meg.
    Az átlag távolság a két bolygó között 225 millió kilométer, így most hozzávetőlegesen négyszer közelebb vagyunk a marslakókhoz, mint máskor. Ha integetünk, talán visszaintegetnek.

    A Mars tiszteletére pedig ajánlunk három olyan könyvet, ami a Marson játszódik, vagy valamilyen központi szerepben van a bolygó.
    Robert J. Sawyer – Halál a vörös bolygón

    Robert A. Heinlein – Kettős csillag

    Arthur C. Clarke – A Mars titka

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi számában Matthew S. Rotundo az idegen eredetű fényjátékok titokzatos rejtélyére keresi a választ. Kir Bulicsov, a Túlélők szerzője egy átutazóban lévő család történetét villantja fel, akik nemcsak térben, de időben is eltévedtek… Szergej Drugal írása azt bizonyítja: ahhoz, hogy a természet visszahódíthassa a Földet, emberi segítség kell. Claude Lalumière egy ősi, mitikus vadászatról számol be, aminek az egyik célpontja, furamód, nem földi lény.

    A magyar szerzők közül Mészáros László, A Leymann-transzfer írója annak a bizonyos 21 grammnak ered a nyomába, míg Gulisio Tímea a jól ismert út nem várt fordulóit írja meg, illetve befejeződik Hernád Péter története, „A betűmetsző utazása”.

    A havi retro Francis Flagg „Apex Fejei” című novellája.

    Folytatódik Haui József Nemere István karakterei nyomán készült képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat A galaxis őrzői vol. 2-t értékeli. A Világűrt jelentő deszkák A Krakken művelet című színházi előadást mutatja be. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség félévzáró rendezvényéről tudósít. Az Obszervatórium az UPRA csapat munkájába enged betekintést. A Tudomány a jégóriások (az Uránusz és a Neptunusz) kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a bringásoknak tervezett okosdzsekiről, légzsákos babaülésről, színes röntgenfelvételekről, a Nagy Hadronütköztető bővítéséről, illetve az olvadó Antarktiszról.

    Az XL-kiadás Stanley G. Weinbaum A Fekete Láng című regényét tartalmazza.

    A Galaktika 341. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

  • Közös pályázatot hirdetett a Marvel és a NASA

    Napjaink egyik legnépszerűbb képregénygyára, a Marvel és a NASA közös pályázatot hirdetett 13-18 éves diákok számára. A feladat az, hogy a Nemzetközi Űrállomás számára kell ötleteket kovácsolni, a két nyertes pályázó által felvetett kísérleteket pedig el is végzi az ISS legénysége. Persze csavar is van az egészben, a javaslatoknak kapcsolódniuk kell A galaxis őrzői közül Groot vagy Rocket képességeihez. A Nemzetközi Űrállomáson a kutatók kísérleteket is végeznek, hiszen növénybiológiával és technológiai fejlesztésekkel is foglalkoznak, mikrogravitációs környezetben. E két témakör pedig szorosan kapcsolódik a Marvel népszerű, űrbéli karaktereihez.

    A lehetőség nagyon érdekes, és persze angolul jól tudó diákoknak érdemes is rá jelentkezni, bár a január 31-ei határidő elég szűkös. További információk itt olvashatóak, a felhívó videó pedig alább megtekinthető.

  • Galaktika TV: Heti beszámoló #3

    Marci és Mikul 3. heti bejelentkezése filmekről, sorozatokról, irodalomról, tudományról. Többek között téma a Homecoming, Trónok Harca, Twin Peaks, Star Trek, Far Cry, a pángalaktikus gégepukkasztó és a Jupiter. No és sok minden más.

    A csatornánkat a https://www.youtube.com/c/GalaktikaHuSF címen találjátok. Ne felejtsetek el feliratkozni!

  • Fagyott égbolt: az Europa jegén és alatta

    Van-e élet a Földön kívül? Gyakran tesszük fel a kérdést, és még mindig nem kaptunk egyértelmű válaszokat, bizonyítékokat a témában. Mindig akadnak lelkes UFO-vadászok, akik általában elfogult űrlény-hívők, s szerintük az idegenek már köztünk élnek. Akadnak olyan teóriák is, miszerint egy kozmikus valóságshow részei vagyunk, de az sem ritka ilyen körökben, hogy egy idegen civilizáció hozott minket ide erre a bolygóra. Az SF-ben járatos olvasóknak is sokszor elkerekedik a szemük ezek hallatán, egy valamiben azonban egyetérthetünk: most már tényleg ideje lenne valahol életet találni az univerzumban!

    jim_murray_01

    Alapvetően a tudományos fantasztikumnak, mint műfajnak gyakran egyik népszerű témája, hogy léteznek rajtunk kívül is fejlett civilizációk a világűrben, de ahogy a konteók esetében is történik: ahány írás, annyi elmélet született már. Azonban az SF alkotások, melyek űrlényekkel foglalkoznak, legnagyobb részben másik naprendszerbe, csillaghalmazba, alternatív univerzumba helyezik el az idegen fajokat. No de mi van akkor, ha az élet itt van az orrunk előtt? Mondjuk a saját Naprendszerünkben.

    A Jeff Carlsonnal és a Fagyott égbolt című regénnyel kapcsolatos cikksorozatunk előző részében a Cassini űrszondáról volt szó, mely 1997 óta járja a világűrt pazar felfedezések sorát megmutatva a földi tudósoknak. A Cassini ugyan csak érintőlegesen foglalkozott a Jupiter rendszerével és az Europával (képeket készített, majd továbbhaladt a Szaturnusz rendszerébe), mégis felkeltette a szakemberek érdeklődését.

    6a00d8341bf7f753ef01b7c8e1b013970b

    Vastag jégrétege alatt, az Europa hold masszív óceánt rejt, mely folyékony vizet, és olyan anyagokat tartalmazhat, melyek elengedhetetlenek a földi értelemben vett élet kialakulásához. Ha van is élet a mélységes és sötét óceánban, akkor is csupán a földi tengerekben is előforduló mikrobákhoz lehetnek hasonlatosak. Az Europa felszínét folyamatos sugárzás támadja, ami elpusztíthatja az organikus anyagokat, így a felszínen egészen biztosan nem fogunk életre lelni.

    A felszín helyett inkább az alatt vizsgálódnának a kutatók. Legalább tíz centiméter mélyre fúrva már komoly információkkal szolgálhatna a jégtakaró. Például speciális mikroszkópok kereshetnének akár holt mikrobákat a felszín közeli részekben, más eszközök pedig szerves anyagok után kutathatnának. Rengeteg mérés, és különböző, ilyen célokra fejlesztett eszközök szükségesek az esetleges bizonyítékok kutatására, hiszen ha bármilyen életre utaló jelre bukkannánk, azt 100%-os bizonyossággal kell bizonyítani. Azt mondani sem kell, ha az Europa képes életet biztosítani különböző mikroorganizmusoknak, az szenzációs, de egy csöppet ijesztő felfedezés is lenne: valóban nem vagyunk egyedül a végtelen univerzumban.

    02-full-Europa-NASA-JPL-Stryk-Cassini

    Legközelebb 2022-ben indítanak oda küldetést, ami az Europa Clipper névre hallgat, és kimondottan a Jupiter holdjával fog foglalkozni, életet keresve az Europa jeges világában. Néhány évvel később pedig egy olyan űrhajó követné őt, ami képes lesz a felszínen is landolni, hogy onnan közvetlenül lehessen vizsgálódni és élet után kutatni a holdon.

    A BBC Newsnak így nyilatkozott Dr. Robert Pappalardo, a NASA, és az Europa Clipper misszió tudósa:

    „Tényleg megpróbálunk potenciális lakhatóság bizonyítékaira lelni az Europán, – az élet alap összetevőit keressük: főként vizet, amely olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, amik az élethez szükségesek. Megpróbáljuk megérteni az óceánt, a jégburkot és a hely földrajzát. Ha ezek eredményeit összevegyítjük, megkapjuk az Europán lévő aktuális aktivitási szintet.”

    europa_by_justv23-d6sws1i

    Tehát, ha van is élet a jégtakaró alatt, még sok évet kell várnunk arra, hogy bebizonyítsák. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: az élet jelenléte alatt nem zöld (vagy szürke) emberkéket értünk, vagy harminc méter hosszú gilisztákat pengeéles fogakkal, hanem apró, szabad szemmel nem látható mikroorganizmusokat. Ám évmilliók során ezekből a kicsiny lényekből, ha az evolúció feltételei érvényesülnek, akár sokkal összetettebb létformák is kialakulhatnak.

    Cikksorozatunk következő részében Jeff Carlson Fagyott égbolt című regényével fogunk foglalkozni.

  • Galaktika TV: Heti Beszámoló #2

    Itt a vadiúj Galaktika TV második heti bejelentkezése, Marcival, Mikullal, plusz könyvsorsolással, filmekkel, tévésorozatokkal, MetaGalaktikával, tudományos hírekkel és egy újabb nyereményjátékkal.

    A műsorban egy időparadoxont is elrejtettünk. Eddig próbáltuk titkolni, de most már késő: egy-egy vágás között vloggereink néha ugranak egyet az időben. Ezért hivatkoznak úgy a MetaGalaktika 12-re, mint ami csak a jövőben fog megjelenni. Pedig január végén már megjelent, ahogy ezt a kezükben tartott antológia is bizonyítja. De ezt az időrendőrségnek kérlek ne áruljátok el!

     

    Két fontos hír pedig a forgatás után futott be, ezért még egy bónusz Breaking News adás is készült:

     

    A csatornánkat a https://www.youtube.com/c/GalaktikaHuSF címen találjátok. Ne felejtsetek el feliratkozni!