Címke: tudomány

  • A Galaktika szerkesztőségébe talpraesett szerkesztőségvezetőt keresünk!

    Csatlakozz a Galaktika csapatához!

    Itt a lehetőség: szerkesztőségvezető munkatársat keres a legnagyobb magyar SF profilú kiadó a Metropolis Media, amely a külföldi science fiction és fantasy mellett a magyar kortárs irodalomnak is elkötelezettje.

    Feladatok:

    • Az iroda napi működésének menedzselése
    • Pénztárkezelés
    • Előfizetések lebonyolítása és nyilvántartása,
    • Megrendelések feldolgozása, webshop fejlesztése, akciók támogatása,
    • Statisztikák készítése a webshopos és bolti fogyásról, valamint előfizetők számának változásáról,
    • Könyvelési anyag összeállítása, postázások lebonyolítása,
    • kimenő számlák kiállítása
    • kintlévőségek kezelése
    • Megjelenő könyvek teljes körű nyilvántartása,
    • Vásárok, események lebonyolításának támogatása,
    • Ügyfelek személyes kiszolgálása,
    • Figyelemmel kíséri a konkurencia tevékenységét,
    • Egyéb, a felettese által esetileg ráruházott feladatok.

    Az álláshoz tartozó elvárások:

    • Felhasználói szintű számítógépes ismeret (Word, Excel, Outlook)
    • Számlázó program használata
    • Pontos, precíz, önálló munkavégzés
    • Határozott, önálló, terhelhető személyiség
    • Kiváló kommunikációs készség
    • Jó problémamegoldó és szervező készség
    • Vidám, energikus személyiség

    Előnyök:

    • sci-fi, továbbá a könyv- és lapkiadás szeretete
    • projektszemlélet
    • WordPress alapszintű ismerete előny, de nem feltétel

    Amit kínálunk:

    • kiszámítható jövedelem
    • szuper munkahelyi légkör, fiatalos csapat
    • mindig van kávé

    Munkakezdés: azonnal

    Munkavégzés helye: Budapest, iroda

    Munkavégzés ideje: heti 40 óra

    Kérlek, önéletrajzodat fizetési igény megjelölésével küldd a kommunikacio@galaktika.hu címre! Hamar behívunk, és ha megfelelsz és megegyezünk, kezdhetsz is!

  • Öntöltő, környezetkímélő okos karóra Svájcból

    A világ első automatikus, öntöltő,hibrid okos karórája,pulzusmonitorral

    A svájci Sequent 2015-ben tűnt fel startupként az órapiacon, akkor még lehetetlennek bélyegzett küldetésével:céljuk egy öntöltő, környezetkímélő okos karóra létrehozása volt.Az ötlet kipattanását számos megvalósíthatósági tanulmány és prototípusok sokasága követte. Az elkészült SuperCharger1okosórát az amerikai Kickstarter szervezet oldalán hirdették meg, mely zenészeket, művészeket, dizájnereket segít projektjeik megvalósításában, immár tíz éve. A termék átütő sikert aratott, 1 200 000 svájci frank támogatást gyűjtöttek a projekt megvalósítására.

    A Sequent ismét a kickstarter.com-on indította el úttörő, Red Dot dizájndíjas technológián alapuló, öntöltő, hibrid okos karórájának második generációs verzióját, a SuperCharger2-t. A forradalmi, svájci tervezésű automata karórát apró okos technológiai mesterművé alakították, így a szerkezet világszerte egyedülálló, független energiaellátással rendelkezik. A termék forradalmi tulajdonsága, hogy minél többet mozgunk, annál több 100%-osan tiszta kinetikus energiát alakíthatunk elektromos energiává, így gondoskodva az egyedülálló, független energiaellátásról.A Red Dot dizájndíj zsűrijének véleménye szerint „a hibrid töltőtechnológián alapuló SequentSuperCharger okosóra izgalmas, innovatív ötleten alapul, melynek a fenntarthatóságban játszott szerepe igen meggyőző.”

     

    A SuperCharger2a kezdetektől fogva„smartondemand” készüléknek készült, így a szerkezetet hatékonyságra tervezték, arra, hogy csak akkor használjon energiát, amikor szükséges. A precíziós beépített szenzorok minden aktivitásunkat és pulzusunkat folyamatosan, valós időben figyelik, ugyanakkor vezeték nélkül szinkronizálják a csúcstechnológiás,Android alapú telefonunkon vagy iPhone-unkon is futtatható SequentBioFeedback applikációval. Ezen applikáció segítségével a felhasználó folyamatosan figyelemmel követheti és elemezheti az egészségével kapcsolatos részletes adatokat.

    A SuperCharger2 a piac jelenleg legfejlettebb hibrid okosórája, egyben a leginkább környezetbarát is, mely hatékonyan csökkenti ökológiai lábnyomunkat: a technológia segítségével, mellyel az óra készül, képesek vagyunk évente akár több millió elemet is megspórolni, emellett újításként az óra szíja, valamint egyes elektronikai alkatrészei az óceánokból származó, újrahasznosított műanyagból készülnek.

     

    A Sequentről: A 2016-ban alapított Sequent vezető Svájci okos technológiával foglalkozó start-up, mely csúcstechnológiás megoldásokat kínál a fogyasztói egészségvédelmi üzletág számára. 2017-ben a vállalat 1,2 millió USD értékű előrendelést generált, ezáltal a Kickstarter legsikeresebb svájci kampánya lett, több ezer órát szállítva 135 országba.

     

    Sajtókapcsolat:

    Farkas Zsolt

    email: zsolt.farkas@sterncom.hu

    mobil: +36. 30 685 832

     

    Nagyfelbontású képekért látogasson el a Sequent weboldalára: https://sequentworld.com/pages/press

  • Interjú és kötetlen beszélgetés Potoczki Klára műfordítóval

    Jasmin B. Frelih Fél/Be című könyve kapcsán  beszélgetett Dr. Mund Katalin Potoczki Klára műfordítóval ,Jasmin B. Frelih Fél/Be című könyve kapcsán, mely 2016-ban elnyerte az Európai Unio Irodalmi Díját.

    A videót megtekinthetik az oldalon vagy a youtube csatornán. A videó csak hanganyagot tartalmaz!

     

     

     

  • Megjelent a Galaktika szeptemberi száma!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma Phyllis Ann Karr kisregényének, egy különös jövőbe helyezett Sherlock Holmes-átiratnak az első részével indul. Varga Csaba Béla „Halhatatlanok”-ja egy megható modern mese. Sarah Gailey Hugo-finalista novellája a közlekedés automatizálásának árnyoldalát mutatja meg. Ian Watson hőseivel nem mindennapos genetikai kísérletbe kezd, cél: a jövő emberének megteremtése. Nancy Kress magának az irodalomnak a jövőjéről vázol fel csöppet sem megnyugtató képet. Makai Máté a virtuális világ emberi isteneiről ír. Vásárhelyi Lajos menekülői utolsóként hagyják el a halálra ítélt bolygót. A havi retró Elizabeth W. Bellamy tollából az első háztartási robotokkal járó vesződségeket taglalja.

    A központi tudományos anyag az indiai Dekkán-plató kialakulásának titkairól számol be, és azt kutatja, vajon köze lehetett-e a dinoszauruszok kihalásához. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy űrbeli napernyő tervéről, a nemrég elhunyt holland színészről, Rutger Hauerről, az űrbeli sugárzásvédelemről, a Tangerine Dream együttes indulásáról, és egy küldetésről marsi talajminták hazajuttatására.

    Új képregény indul, „A láp asszonya”, Robert E. Howard motívumai alapján. A magazin XL-változatában pedig Hans Dominik egykori német bestsellerszerző regényének első része olvasható a harmadik világháború katasztrofális következményeiről, amelyek ellenszerét talán csak az űrben sikerül majd megtalálni.

    A Galaktika 354. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika augusztusi magazin száma Richard Chwedyk Nebula-díjas kisregényének, „A szauruszok és a tojás”-nak befejező részével indul. Urbánszki László, a Sápadtak szerzője egy olyan disztópikus világba kalauzolja el olvasóit, ahol a gazdagok és szegények közötti szakadék végletesen elmélyült. Richard Fox „Sötétedés”-e vérbeli katonai SF. Bojtor Iván a tőle megszokott titokzatos történetek legújabbikával az orosz tundra rejtelmes arcát mutatja be. Gregory Benford formabontó elbeszélésében a csillagokból érkező jelzések kutatója itt a Földön kerül hátborzongató helyzetbe. A havi retró a Holdgyermek írójának, Aleister Crowleynak rémisztő története a halál utáni „élet”-ről.

    A központi tudományos anyag az óriás csillagkitörések hatásait vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a klímaváltozás egészségügyi veszélyeiről, a megújuló energiaforrások térhódításáról, a Dark című német tévésorozat második évadáról, a Tubes & Wires sci-fi-dzsesszéről és LEGO-Gagarin űrutazásáról.

    Az előző hónapban indult képregény folytatása és a hozzá kapcsolódó cikk a 80 éves Lőrincz L. Lászlót köszönti, a magazin XL-változatában pedig az amerikai David C. Poyer két kisregénye olvasható egy banki mesterséges intelligencia által irányított jövőbeli világról, illetve egy drámai intergalaktikus futóversenyről.

    A Galaktika 353. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Ötven éve lépett először ember egy idegen égitestre

    Magyar idő szerint 1969. július 20-án, 21 óra 18 perckor az Apollo–11 holdkompja enyhe döccenéssel megérkezett a Holdra. „Itt a Nyugalom Tengere. A Sas leszállt” – jelentette Neil Armstrong a Földnek. A holdkomp pilótájával, Edwin „Buzz” Aldrinnal kitekintettek a holdi tájra, mint az első emberek, akiknek ilyen látványban lehetett részük. Nagy volt a kísértés, hogy azonnal a felszínre rohanjanak, de az erre a pillanatra összpontosult, alapos felkészüléssel eltöltött évek egyúttal a beidegződés évei is voltak; a két űrhajós pontosan tudta a rájuk váró feladatokat. A történelmi pillanat mégis legyőzte őket, mert a program szerinti pihenés helyett Houston engedélyezte a korábbi kiszállást. Armstrong július 21-én 7 óra 17 perc helyett 3 óra 58 perckor, Aldrin pedig 7 óra 42 perc helyett 4 óra 14 perckor lépett a Hold felszínére.

     

    A Hold meghódításáért folyó versenyben a képzeletbeli startpisztoly 1961. május 25-én dördült el”, amikor John Kennedy amerikai elnök elmondta híres kongresszusi beszédét. „Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Holdra még ebben az évtizedben, és véghez visszük a többi dolgot is, nem azért, mert könnyűek lennének, hanem pont azért, mert nehezek.” A néhai elnök beszéde után öt hónappal később, 1961. október 27-én már fel is dübörögtek az első Saturn–I rakéta hajtóművei Cape Canaveralen. Kilenc perces repülés után zuhant az Atlanti-óceánba a ballasztként több mint 70 tonna vizet szállító rakéta. Ez volt az első kis lépés a Hold eléréséért folytatott versenyben.

     

    Az 1960-as évek közepéig még úgy tűnt, hogy szovjet ember lép először a Holdra. Az első műhold, az első élőlény, az első ember, az első többszemélyes űrhajó a világűrben, az első űrséta sikeres végrehajtása mind-mind a Szovjetunió elsőségét jelentette az űrversenyben. Nem kevésbé sikeresen alakult számukra a Hold automata szondákkal való elérése, hiszen az első három amerikai Pioneer űrszonda kudarcával szemben a Luna–1 már 6000 km-nyire közelítette meg a Holdat 1959-ben. A Luna–9 simán le is szállt a Hold felszínére 1966 januárjában, az amerikai Surveyor–1 csak négy hónap múlva követte.

     

    A két űrnagyhatalom óriásrakétájának technológiai különbsége végül a NASA javára döntötte el a holdversenyt. A II. világháború után az Egyesült Államokba telepített, Wernher von Braun irányításával dolgozó német szakemberek segítségével az amerikai ipar létre tudta hozni a 111 méter magas, 2900 tonna induló tömegű Saturn–V rakétát, amely elengedhetetlen feltétele volt a Holdra való leszállás megvalósításának.

     

    „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiség számára” – Neil Armstrong lakonikus stílusához képest szinte fennköltnek hatottak ezek a szavak, az első emberi szavak a Hold felszínéről. Természetesen az űrhajósok minden lépését közvetítette az amerikai televízió, amit a világ összes országában átvettek, kivéve a Szovjetuniót és Kínát.

     

    Az eredetileg tervezett 14 Apollo-repülés helyett – elsősorban gazdasági megfontolásból – csak 11 valósult meg. Hét űrhajó indult a Holdra, de csak hat volt sikeres. Összesen 12 ember szállt le a Holdra 1969 és 1972 között.

     

    További tájékoztatás kérhető:

    MANT iroda, e-mail: iroda@mant.hu, mobil: (30) 585-0867

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

  • Magyar asztronautika társaság – Űrtábor Sátoraljaújhelyen

    Űrtábor Sátoraljaújhelyen

     

    Hamarosan indul a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hagyományos nyári űrtábora. A 13–18 éves fiataloknak szóló, 1994 óta megrendezett Űrtábor idén július 7–13. között Sátoraljaújhelyre látogat. A résztvevőket izgalmas programok, szakmai előadások, és egy magaslégköri ballon felbocsátása is várja.

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), hazánk legrégebbi űrkutatással foglalkozó egyesülete 1994 óta szervezi meg az érdeklődő fiatalok számára nyári Űrtáborát, változó helyszíneken. A táborokon résztvevő diákok közül sokan műszaki, illetve természettudományos pályán tanultak tovább, néhányukból pedig azóta már űrkutató szakember lett. A MANT nemrég Űrtáborosaink címmel izgalmas interjúkötetet jelentetett meg, amelyben 12 egykori résztvevő mesél emlékeiről, és hogy hová indította el a tábor.

    Az életre szóló élmények és barátságok kialakulása mellett a diákok a hét során elismert hazai űrszakemberektől hallgathatnak exkluzív előadásokat. Idén hallhatnak például arról, hogyan lehet kisműholdat tervezni, megismerkedhetnek a Hold és a Nap kutatásával, a Föld nehézségi erőterének mérésével. Lesz szó az űrhajósok sugárvédelmétől kezdve a műholdas kvantumkommunikációig még egy sor érdekes és aktuális űrtémáról. „Több mint ezer fiatal vett részt az űrtáborokban az elmúlt 25 év során, közülük többen űrkutatók lettek. Hazánk szakemberei több nemzetközi  űrkutatási projektnek a meghatározó szereplői, a hazai űripar pedig számos megrendelést kap, így mind az iparban, mind a kutatóhelyeken szívesen fogadnak új embereket. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövő űrkutató generációjának néhány meghatározó tagja épp az idei sátoraljaújhelyi táborból kerül majd ki” – mondta Bacsárdi László táborvezető.

    Ebben az évben is szerepel a programban vízirakéta-készítés és a játékos vetélkedők sem maradhatnak el. Eközben a diákok egy egész héten át kitartó szakmai feladattal is megbirkóznak, csoportokban együtt dolgozva. Az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is érkező táborlakók ugyanakkor megismerhetik a környéket, élvezhetik a nyár pillanatait.

    A programban előadás hangzik el A Műegyemtől a sztatoszféráig címmel, de a magaslégköri ballonkísérletet izgalmából ez alkalommal az űrtáborozók – és persze a vendéglátó Sátoraljaújhely lakói – maguk is kivehetik a részüket! Július 9-én (kedden), várhatóan délelőtt 10 és 12 óra között a város főteréről sztratoszféraballon felbocsátását tervezi a BME Simonyi Károly Szakkollégium, az UPRA projekt keretében.

    Az Űrtábor történetében 2011 után másodjára látogat Sátoraljaújhelyre, a táborozókat a Magyar– Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium látja majd vendégül. A tábor időtartama 2019. július 7. (vasárnap) – július 13. (szombat).

    A tábor támogatója a C3S Kft., a SpaceApps és az Űrvilág űrkutatási hírportál. Az űrtábori mentorprogram keretében több táborozó diáknak magánszemély mentorok vállalták át a részvételi díját.

    További tájékoztatás kérhető:

    Dr. Bacsárdi László, MANT alelnök, táborvezető

    e-mail: bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: (30) 266-6845

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

     

    Az űrtáborok rövid története

     

    Az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak szóló tábor hagyományai egészen 1994-ig nyúlnak vissza. A tábort – Ifjúsági Űrtábor néven – dr. Abonyi Ivánné, a MANT akkori főtitkárhelyettese hozta létre azzal a szándékkal, hogy megismertesse a fiatalokat az űrkutatással. A program, a lebonyolítás évről évre egy kicsit változott, fejlődött. Ezekben az években a tábor programját nagyrészt hazai űrkutatási szakemberek által tartott előadások, vetélkedők, valamint kirándulások tették ki. A tábor 13–18 év közötti középiskolásokat szólított meg. A 2000-es évek elejétől bővültek az aktivitást és kreativitást igénylő programok (rókavadászat, rádiózás, Mars-szimuláció, vízirakétázás, búvárkodás és még sok minden más), és az időtartam a kezdeti 6 napról 10 napra nőtt. 2010-től a tábor időtartama hat nap, a célcsoportja továbbra is az űrkutatás és az űrtevékenységekkel kapcsolatos tudományok – fizika, biológia, matematika, egészségügy, jog, informatika, mérnöki tudományok és még nagyon sok minden más – iránt érdeklődő középiskolások. Az elmúlt űrtáborok szervezésében közreműködők lelkes munkája nyomán több száz fiatalnak tudtuk megmutatni az űrkutatás varázslatos világát.

    A tábor eddigi helyszínei: Kiskunhalas  (1994), Eger (1995), Veszprém  (1996, 1997), Győr  (1998),

    Kecskemét  (1999),  Sopron  (2000),  Debrecen  (2001),  Székesfehérvár  (2002),  Budapest (2003),

    Kiskunhalas (2004), Gyulaháza (2005), Szentlélek (2006), Hollóstető (2007), Szentlélek (2008),

    Gyomaendrőd    (2010),    Sátoraljaújhely    (2011),    Kecskemét    (2012),    Alsómocsolád (2013),

    Felsőtárkány (2014), Sopron (2015), Debrecen (2016), Bakonybél (2017), Zalaegerszeg (2018)

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi száma ünnepi tisztelgés a lap múltja előtt, hiszen története során másodszor érte meg 175. kiadását. Ebből az alkalomból csupa magyar szerzőtől közöl novellát. A Zsoldos Péter-díjas Antal József mágikus realista története a Józsefváros új arcát villantja fel. A Zsoldos- és Eurocon-díjas Nemere István a kapcsolatfelvétel nehézségeire hívja fel a figyelmet. A szintén Zsoldos- és Eurocon-díjas Szélesi Sándor posztapokaliptikus mutánsvilágot mutat be. Varga Csaba Béla egy korábbi novellájához írt folytatást az Armageddon egy lehetséges változatáról. Huszár Karina kedvenc témájáról, a mesterséges intelligenciák és az emberek különbségéről és hasonlóságáról filozofál. Kovács Attila egy régi ötletét gondolta újra a túlnépesedés elleni praktikákról. A havi retró igazi különlegesség, egy futurisztikus álom Mikszáth Kálmántól.

    A központi tudományos anyag egy katasztrófa szülte különleges amerikai tájegységet mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az ESA orvosi kísérleteiről, egy önmagát klónozó szuperrákról, egy űrexpedíciós színházi előadásról és egy hazai gőzmetál együttesről.

    Van azért külföldi tartalom is, folytatódik az előző számban indult román képregény, a magazin XL-változatában pedig az amerikai Catherine Asaro Nebula-díjas kisregénye olvasható, mely érdekes elegyét nyújtja a hard SF-nek és a romantikus kalandregényeknek.

    A Galaktika 350. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Programot ajánlunk – Generációk Saját Mobiljai

    GSM -Generációk Saját Mobiljai

    Idén március végén volt 25 éves a magyarországi GSM mobilszolgáltatás: ennek apropóján „GSM – Generációk Saját Mobiljai” címmel időszaki kiállítást rendez a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) az NJSZT Informatika Történeti Kiállításán (Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged). A kiállítás fő támogatója a Vodafone Magyarország Alapítvány.

    A tárlat szervezői négy budapesti magángyűjtő (Csernák Márton, Domokos Zoltán, Novák László, Szepes György, Mobilmementók baráti kör) és egy szegedi mobilgyűjtő (Ördögh Zoltán, Retromobil) több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki a legizgalmasabb és legérdekesebb készülékeket.

    Megtekinthető lesz például egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola mobiltelefon, amilyennel az első magyarországi mobilhívást indította Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én, illetve az amerikai gyártó első hazai gyártású, trikolór díszítésű telefonja is.

    A látogatók több tucatnyi különleges formatervű készüléken keresztül áttekinthetik, hogyan jutottunk el a külső antennás, nyomógombos készülékektől napjaink teljes érintőképernyős okostelefonjaihoz.

    A tárlaton személyes nosztalgiára csábító, népszerű készülékek és prototípusok egyaránt láthatóak.

    Szeretettel meghívjuk a mobiltelefonos tárlat megnyitójára.

    A tárlatot megnyitja: dr. Beck György, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke

    Időpont: 2019. április 15., 13 óra

    Helyszín: az NJSZT Informatika Történeti Kiállítása, Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged, Kálvária sugárút 23. (térkép)

    A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállítása a világ legjelentősebb informatikatörténeti tárlatai közé tartozik, melyen a számítógépek hőskorának nyugatról származó ereklyéi és a korai kelet-európai komputerek egyaránt helyet kapnak. Az állandó kiállításon Neumann János eredeti, személyes tárgyait és korabeli dokumentumait is meg lehet tekinteni.

    Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk!

    Az időszaki kiállítás szeptember elejéig látogatható az NJSZT ITK nyitvatartási idejében. További információ: http://ajovomultja.hu

  • Készülünk a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra

    Megint csináljuk a fesztivált!

    Kedves olvasóink! Idén, a hagyományokhoz híven ismét megrendezésre kerül a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, immár 26. alkalommal, április 25-28 között. A díszvendég ezúttal Karl Ove Knausgård és hazája, Norvégia lesz.

    Természetesen mi is kint leszünk standunkkal a Millenárison – a szokott helyen, az időjárás szeszélyeivel dacoló szabadtéri K5-ös pavilonban –, ahol széles választékkal várjuk vásárlóinkat régebbi és újabb kiadványainkból, melyeket minimum 25%-os kedvezménnyel kínálunk majd a helyszínen.

    De nézzük, mivel is készülünk pontosan. Íme egy hozzávetőleges lista a fesztiválra tervezett könyveinkről:

     

    Jodi Taylor: Semmi lány (a St. Mary-krónikák szerzőjének új regénye)

    Jodi Taylor: Semmi lány (a St. Mary-krónikák szerzőjének új regénye)

     

    Johanna Sinisalo: A Nap Magja (a finn weird sztárírónőjének világhírű disztópiája)

     

    Urbánszki László: Sápadtak 1. (a sikeres történelmiregény-író posztapokaliptikusregénye)

     

    Zsoldos Péter: Az utolsó kísértés (az életműkiadás befejező darabja)

     

    Szélesi Sándor: Az ellopott troll (urbánus mese gyermeklelkű felnőtteknek)

     

    Kir Bulicsov: Projekt 18 (dr. Pavlis újabb kalandjai)

     

    Arthur C. Clarke: 2061. Harmadik űrodisszeia (a klasszikus sorozat harmadik kötetének javított kiadása)

     

    Természetesen dedikáltatni is lehet szerzőinkkel, a szombati nap (tehát április 27.) délutánján 14 és 18 óra között egymást váltják majd asztalunknál Fedina Lídia, Urbánszki László, Szélesi Sándor, Ronil Caine, és Michael Walden, valamint az SF Galaxis szerzői, szerkesztői. Ezt követően este hattól a Kner Imre teremben szeretettel várunk minden érdeklődőt egy közös beszélgetésre terveinkről és az SF-írás kulisszatitkairól.

    Ha már beszélgetés, a Könyvfesztivál eseményeihez kapcsolódóan a közeli Európa Pontban (1024 Bp., Lövőház u. 35.) április 26-án, 17 óra és 18:30 között is lesz egy kerekasztal az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert művekről és azok magyarországi megjelentetéséről, kiadónk új irodalmi szerkesztője, dr. Mund Katalin és fordítók, szerkesztők részvételével.

    Ez persze csak a dolgok jelenlegi állása, több mint egy hónappal a fesztivál előtt, hiszen lapszámunknak nyomdába kell mennie. Úgyhogy a lehető legfrissebb információkért, azt ajánlom, mindenki látogasson el facebook-oldalunkra:

    https://www.facebook.com/GalaktikaMagazin/

    vagy iratkozzon fel hírlevelünkre:

    https://oldsite.galaktika.hu/hirlevel/

     

    Találkozunk a Millenárison!