Címke: sci-fi

  • H. G. Wells árnyékában: George Griffith a Galaktikában

    A Galaktika 326 retro rovatában egy itthon kevésbé ismert, ám a science fictionben megkerülhetetlen írótól, George Griffith-től olvashatjáok, a „Pólustól Pólusig” című novellát.

    georgegriffith

    Griffith (1857-1906) angol sci-fi író és a késő Viktoriánus kor és az Edward-kori Anglia híres felfedezője, utazója. Újságíróként kezdte, később a kor legnépszerűbb ponyvamagazinjaiban (pl. Pearson’s Weekly, Pearson’s Magazine) publikált. Első írása 1892-ben született: The Great War of 1892 (Philip Howard Colomb írása) hatására megírta a The Angel of the Revolution szinopszisát. Később ebből született meg az azonos című regény is; ezt tartják Griffith legjobb és leghíresebb művének, továbbá az úgy nevezett marvel talesek (olyan történetek, amelyekben levegő meghajtású gépekről és légi vagy vízi csatákról olvashatunk) egyik legelső darabjának is.
    Írásaiban sokkal inkább a történet dominál, a tudományos rész mai szemmel inkább megmosolyogni való. Viszont ha irodalomtörténeti szemmel nézzük Griffith műveit, mondhatjuk, nem különböznek a mai sci-fi írók alkotásaitól. Hűen követte korának tudományos elméleteit, s azokat bele is építette történeteibe. Így életművében például találkozhatunk a darwini evolúcióelmélettel, ami főleg a világépítésében köszön vissza. Ezen felül Griffith számos jövőbeli eseményt vázolt fel műveiben, korának politikai eseményeit alapul véve.

    polefrompole

    Griffith életében és később is számos íróra volt hatással. A nagyobb hírnévre szert tevő kortársa, H. G. Wells például tőle kölcsönözte a „Pax Aeronautica”-motívumát (a légi közlekedés drámaian megváltoztatja a jövőbeli hadviselést) a The Shape of Things to Come regényéhez, de Griffih hasonlóan nagy hatással volt William Morris politikai utópiájára is, a „News from Nowhere”-re. Az SF későbbi írói közül Michael Moorcock érzi úgy, hogy Griffith munkássága nagyban befolyásolta. Irodalmi hagyatéka azonban nemcsak bizonyos szerzőknél tűnik fel, hanem a science fiction fejlődésén is érezteti hatását. A műveiben gyakran szereplő „repülőgépek” a 70/80-as években megszülető steampunk al-zsánerre ismerhetünk rá (műveit néha proto-steampunk jelzővel is jelölik).

    Hosszabb elbeszéléseken kívül Griffith számos novellát is írt, ezek közül magyarul eddig a „Villámsarok” jelent meg Szentmihályi Szabó Péter Homályos zóna című válogatásában, és most a 326-as Galaktikában a „Pólustól pólusig”. A mostani történet egy Jules Verne kalandregényeit idéző írás: egy professzor, egy fizikus és egy filozófus elhatározzák, hogy megpróbálnak eljutni a Föld középpontjába, majd keresztülmenni a belsején, hogy egyik sarkponttól a másikig jussanak.

    Aki már olvasott 19. századi romantikus románcot (pl. H. G. Wells művei), vagy bármit a Viktoriánus kor szórakoztató irodalmából (pl. Sherlock Holmes-novellákat), tudja, nagyjából mire számíthat Griffith-nél. A novella középpontjában a kaland áll, amit fantasztikus elemek (pl. a szánokból összerakott „repülőgép”) tesznek izgalmassá, s végül, hogy hihetőbb legyen a mese, hosszas, de érthetően előadott tudományos magyarázatokat kapunk. Ezek mai olvasóként inkább viccesek, mint komolyan vehetőek, de tökéletes korrajzot ad a 19. század tudományos világáról. A „Pólustól pólusig” középpontjában az akkori kort izgalomban tartó földrajzi felfedezések és geológiai elméletek uralják (pl. Charles Lyell művei). A novella tudományos része szerint a Föld belső magjában található egy alagút, amin ha átutazunk, az Antarktisztől eljuthatunk az Arktiszra. Habár az írás már bőven 100 éves, a benne felmerülő gondolatkísérlet még mindig érdekes lehet számunkra, a néhol bájosnak tűnő magyarázatok ellenére is (pl. kérdéses, hogy a kalandorok kabinja kibírná-e az alsóbb rétegekben a ráható gravitációs erőt). H. G. Wells Időgépéhez hasonlóan Griffith hitelesen adja elő korának tudományos elméleteit, és ezeket később a cselekményben felhasználja az izgalom fokozására is (pl. az expedíciót vezető professzor folyamatosan emlékezteti társait a felmerülő problémákra vagy lehetséges veszélyekre). A végeredmény egy mai szemmel is izgalmas kaland némi nosztalgikus érzéssel.

    Ha érdekel, hogy honnan indult a science fiction, vagy csak szereted a Viktoriánus/Edward kori irodalmat, ne hagyd ki George Griffith novelláját! Olvasd el a Galaktika 326-ban.

  • Időutazásra fel!

    A Galaktika TV új sorozatot indít, ami az időutazásos filmeket járja körbe és elemzi. A beharangozó videóban Marci elmondja, mi mindenről lesz szó.

    De ne feledkezzünk meg a témába vágó könyvekről sem: az időutazásnak külön oldalt hoztunk létre a Galaktikaboltban, mint ahogysok más témának is.

  • A hét grafikusa: Jasper Schreurs

    Újraéledő rovatunkban, a Hét grafikusában most a Fagyott égbolt borítójának illusztrátorát, Jasper Schreuert, vagy más néven Jasper Hollandot ismerhetitek meg.

    Schreuers Afrikában nőtt fel, de 14 évesen visszatért Hollandiába. Az iskolában nem igen érezte jól magát, azonban a rajzolásban megtalálta a maga számítását, így művészeti szakon folytatta tanulmányait. Első komoly szakmai kihívását mesterszakosként kapta: egy állítólagos holland báró megkérte, menjen körbe Hollandia múzeumaiban, hogy reprodukciókat készítsen felmenőiről. A későbbiekben szabadúszó grafikusként olyan cégeknek kezdett dolgozni, mint az Addidas, az Unilever, a Philips vagy a Shell. Londoni munkája után úgy döntött, Fidzsire költözik. 13 évig élt a szigeten, ott házasodott meg, később pedig két lánya született; és természetesen továbbra is alkotott. Főleg magazinok és könyvkiadók számára készített különböző illusztrációkat, de fidzsi-i évei alatt Fidzsi-szigetek államának felkérésére még bankjegyet is tervezett.

    A Deviantart  szerint Schreuers egy nagyon sokoldalú alkotó, aki otthonosan mozog a különböző stílusok között, a holland képzőművészet hagyományaitól egészen a hiperrealizmusig.

    Az ismertető végén egy kis összeállítást mutatnánk Schreuers illusztrációiból; további képeket Schreurs Deviantart oldalán találhattok.

    pods_in_the_canyon_by_jasperholland-d69up76
    Hüvelyek a kanyonban
    space_disaster_by_jasperholland-d9soudo
    Űrkatasztrófa
    bern_saga__book_1_by_jasperholland-d6626h0
    Borító Hugh Howey Bern Sagájához
    fs2cover_by_jasperholland-d82g45e
    A Fagyott égbolt – 2. rész borítója
    character_study_by_jasperholland-d65x1of
    Karakterrajz
    bern_saga__book_4_by_jasperholland-d66256e
    Illusztráció a Bern Sagához
  • Látványos lett a Star Trek: Discovery első trailere

    A legújabb Star Trek sorozat, a Discovery előkészületi fázisa nem volt éppen egyszerű, hiszen a produkció többek között elveszítette showrunnerét, Bryan Fullert, aztán még el is tolták a premierjét fél évvel. 2017 őszén azonban a CBS-en bemutatkozik hosszú várakozás után a Discovery, mely az Enterprise 2005-ös fináléja óta az első Star Trek sorozat a tévében. Jó hír a rajongóknak, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a produkció nem 13, hanem 15 részes lesz, jelenleg pedig a széria 6. epizódját forgatják a sajtó szerint.

    Az újdonság egyik főszereplője a The Walking Deadből nemrég távozott Sonequa Martin-Green lesz, aki a USS Discovery első tisztjeként tűnik fel a színen. Mellette sok játékidőre számíthat még Michelle Yeoh, a trailer szerint ők ketten fognak sokat civakodni, de a Tudorokból ismert James Frain is érdekesen fest vulkániként. A rajongók egyöntetűen háborodtak fel, amikor az új külsővel támadó klingonok feltűntek a trailerben, illetve sokaknak csalódást okoz ez a videojátékos látványvilág, ami előreláthatólag a sorozatot jellemzi majd.

    A Star Trek: Discovery 10 évvel játszódik a Star Trek: The Original Series történései előtt, a történet felépítéséről pedig egyelőre annyit lehet tudni, hogy nem epizodikus lesz, hanem „regényes” módszerekkel, fejezetekként kapcsolódnak össze a részek.

    st-disc2

    Annyi biztos, hogy egyelőre semmi hír a J. J. Abramsék által felépített és rendkívül sokak által kedvelt Star Trek filmek jövőjéről és, hogy az alternatív univerzumban játszódó felvonások 4. része elkészül-e. A Star Trek azonban az elmúlt évtizedekben erősen tudta képviseltetni magát a tévéképernyőkön is, hiszen ott volt a TOS után a The Next Generation, a Deep Space Nine, a Voyager és az Enterprise is, szóval a Discovery előtt komoly feladat áll: fel kell nőnie a nagy elődökhöz.

    Az új Star Trek sorozat a CBS-en mutatkozik be elsőként, aztán a csatorna All Access szolgáltatásán folytatódik, világszerte pedig a Netflix terjeszti majd a produkciót. Nem kizárt tehát, hogy hazánkban is elérhető lesz, viszonylag gyorsan, magyar felirattal.

  • Egy időutazós sorozat lett a tévés szezon nagy túlélője

    A Timeless című NBC-s drámasorozattal szinte kabaréba illik, ami történt, ugyanis a csatorna május 10-én bejelentette, hogy kaszát kapott a sci-fi széria. A készítők, Eric Kripke és Shawn Ryan sajnálatukat fejezték ki, aztán rögtön ki is jelentették, hogy a produkció külsős gyártója, a Sony bizony mindent el fog követni azért, hogy a műsort másik csatornára költöztessék. Aztán pár nappal később jött a hír, hogy az időutazós sorozatot az NBC mégis berendelte egy második évadra, melynek az egyik főszereplő, Matt Lanter Facebookos videóban örült.

    Az NBC hatodik legnézettebb drámasorozatáról beszélünk egyébként, mely így első hallásra lehet, hogy jól hangzik, de a Timeless nézettségben eléggé elmaradt a várakozásoktól. Azóta a készítők úgy nyilatkoztak, hogy a produkció legkorábban 2018 tavaszán térhet vissza a képernyőkre és a második etap 10 epizódos lesz. A nézők minden bizonnyal fogták a fejüket az első szezon lezárása után, ugyanis elég kemény cliffhangerrel búcsúzött a Timeless, de a hírek szerint épp ők, a rajongók érték el, hogy az NBC megváltoztassa a döntését.

    Egyesek szerint a piszkos anyagiak miatt dobta volna el az NBC a Timelesst, ugyanis elég kemény egyezkedések mentek a háttérben a produkciót gyártó Sony TV-vel, de nem csak ez a sorozat járt ebben a cipőben, hanem a Taken és a Blindspot is. Bár, azt hozzá kell tenni, hogy nézettségben mind a Taken, mint pedig a Blindspot gyengébben teljesített a Timelessnél, és azokat így is simán (elsőre) berendelték.

    timeless-kabare2

    Mint kiderült, végül a Sony és az NBC a rajongók miatt ült le még egyszer tárgyalni, akik a hivatalos állásfoglalás szerint összefogtak és megmentették a sorozatot. A tévétörténelemben ezen kívül egy ismertebb eset van még, amikor nézői nyomásra menekült meg egy produkció. Annak idején a CBS-féle posztapokaliptikus, kisvárosi sci-fi, a Jericho ért véget egy hatalmas cliffhangerrel, de aztán a rajongók annyi mogyorót küldtek tiltakozásul a csatorna székházába, hogy kénytelenek voltak megcsinálni azt a hőn áhított második évadot.

    A Timeless című sorozatot Magyarországon a VIASAT3 mutatta be, dupla résszel, március 21-én. A hazai közönség a produkciót Időutazók néven ismerheti, mely egy, a Slidershez hasonló csapatról szól. A főszereplők egy gonosz konspirátor nyomába erednek, amikor az ellop egy időgépet és elkezdi módszeresen megváltoztatni a múltat.

  • Ridley Scott beismerte, mekkora hiba volt a Prometheus

    Hamarosan bemutatkozik a mozivásznakon az Alien franchise legújabb része, a Covenant, ennek kapcsán pedig megkérdezték Ridley Scottot, hogy miképp élte meg a Prometheus című filmet ekéző kritikákat. Nem elég, hogy a tősgyökeres rajongóknak nem tetszett a 2012-es előzmény, még a pénztáraknál is nagyot bukott a film.

    Nem volt kérdés, hogy rengeteg fan frusztrált lett a Prometheus miatt, hiszen sokkal többet akartak látni ebben a filmben is az eredeti szörnyből. Én korábban úgy gondoltam, hogy tálcán kínálom nekik az élményt, de kénytelen voltam belátni, hogy tévedtem. Annak ellenére, hogy sose a nézőké az utolsó szó, mégis egyfajta tükröt adnak a rendező kezébe, amelyen keresztül látni lehet, hogy a készítő döntései jól sültek-e el. A filmművészet megkövetel egyfajta érzékenységet az alkotóktól, a rajongók nélkül ugyanis egy alkotás se lehet igazán sikeres – mondta el Ridley Scott.

    A Prometheus annak ellenére, hogy vállalható sci-fi film lett, az eddigi Alien-felvonásokhoz nem tudott felnőni. Filozófiailag sok érdekes kérdést tett fel, a forgatókönyv azonban a több mint kétórás játékidő ellenére is elfelejtette ezek nagy részét megválaszolni. A Covenanttel kapcsolatos első kritikák szerint Scottéknak sikerült elrugaszkodniuk a Prometheustól és a 2017-es film már hűebb a hagyományokhoz.

    alien-covenant-ridley2

    Ridley Scott az Alien jövőjéről is nyilatkozott, hiszen a tervek szerint az Awakening lesz a franchise következő darabja.

    Az új részt minden valószínűség szerint egy éven belül forgatjuk, így 21 hónapon belül mozikba fog kerülni az Awakening, számításaim szerint. Nagyszerű élmény íróként, rendezőként és tervezőként is egy ekkora franchise mellett lenni, mint az Alien, hiszen egészen közelről láthatom, ahogy kész művé válik egy szimpla vázlat.

    Az Alien: Covenant május 19-től látható a mozikban.

  • Minisorozat készül A sötétség balkezéből

    A filmkészítők szerencsére nem csak az új művekre figyelnek, hanem a régi klasszikusokat is előveszik. A tavalyi Gyermekkor vége minisorozat után egy újabb nagy sci-fi klasszikust filmesítenek meg: a közel jövőben Ursula Le Guin méltán elismert könyve, A sötétség balkeze költözik a tévék képernyőjére.

    A történet szerint az Ekumen küldötte, Ai a Gethen bolygóra látogat, hogy megnyerje közössége számára az ott élőket. Feladata azonban nem egyszerű, idővel hatalmi harcokba keveredik, de a getheniek sajátos kultúrája is számos nehézséget hoz számára.

    A Variety értesülése szerint a Critical Content társaság vette meg az 1969-es regény megfilmesítési jogait, egyenesen az írónőtől, aki maga tanácsadóként fog közreműködni a készülődő adaptációnál. A projekt producerei Tom Forman, Andrew Marcus és Ray Ricord lesznek; ennél többet egyelőre nem tudni.

    Ahogy arra a Variety és az io9 is rávilágít, nem véletlen, hogy most veszik elő Le Guin Nebula -és Hugó-díjas regényét. A szolgálólány meséjének sikerén felbuzdulva Critical Content úgy érzi, érdemes a szexualitás és a nemi identitás témáival a képernyőn is foglalkozni. És A sötétség balkezében bőven találkozhatunk mindkettővel, ugyanis a könyv helyszínűéül szolgáló bolygón nincsenek férfiak és nők, az ott lakók teljesen aszexuálisak, csak a kemmer idején vesznek fel nemet.

    Izgalmasnak hangzik a projekt, külön öröm, hogy a Szigetvilág varázslója (2004-ben volt belőle egy nem túl sikeres minisorozat, 2006-ban pedig a Földtenger varázslója című anime) és az Égi eszterga (1980-ban és 2002-ben) után ismét jön egy Le Guin adaptáció, ráadásul talán az egyik legjobb regényéből.

  • E. Lily Yu a májusi Galaktikában

    A májusi Galaktikában olyan nevek mellett, mint George Griffith, Cory Doctorow vagy Kij Johnson olvashatjuk E. Lily Yu amerikai írónő írását, „Az Orion Parlag boszorkánya és az ifjú lovag”- t is. A novella a köztudatban élő boszorkány képet értelmezi újra a mesék hagyományos keretei között.

    elilyyu
    E. Lily Yu

    E. Lily Yu első írása, a „Dovey” 2007-ben jelent meg, azóta pedig számos neves magazinban és antológiában is publikálta novelláit; The Uncanny, Clarkesworld, Apex és Johanthan Strahan Az Év legjobb sci-fi és fantasynovellái több kötetébe is beválogatták írásait. Yu a Galaktika régi olvasói előtt sem ismeretlen, „A térképész darazsak és az anarchista méhek” írását a Galaktika 267-ben olvashattuk. Ezért a művéért Hugóra, Nebulára és World Fantasy-díjra jelölték. 2012-ben Yu elnyerte pályafutása eddigi legrangosabb díját, a John W. Cambell-díjat, mint legjobb új sci-fi író.

    A mostani Galaktikában is olvasható „Orion parlag” először 2016-ban jelent meg a The Uncannyban. A történet szerint egy ifjú lány egy szerencsés (vagy szerencsétlen) fordulatnak köszönhetően boszorkány lesz. Miután kitanulta mesterségét felkeresi parlagi házában egy ifjú lovag, akinek sárkányokat kell ölnie, hogy a király és udvartartása előtt ne essen csorba a becsületén. A boszorkány, hogy végre gyakorlatban is hasznosíthassa tudását csatlakozik a lovaghoz a veszélyes küldetésben.

    EHbook4_Kirbifagan_900px_72dpi_web
    Az Uncanny 2016 szeptember/októberi szám borítója. Ebben jelent meg először Yu novellája (Kirbi Fagan képe)

    Yu novellája nem a kalandokra és a sárkányokkal való izgalmas csatákra koncentrál (bár utóbbiakból is bőven kapunk), sokkal inkább a köztudatban élő női képek és a férfi-nő kapcsolat kerülnek középpontba. Az Orion parlag boszorkánya első ránézésre közel áll a középkori nőalakhoz (pl. tisztességes, odaadó, szemérmes); egy passzív hős, aki csak sodródik az eseményekkel. Azonban a lovag oldalán, az iránta érzett szereleme végett aktív hősnővé válik, úgy nevezett erős női karakterként lép elő. Viszont ezzel együtt jelennek meg a történet lovagjához hasonló férfiak számára nem kellemes tulajdonságok is. A boszorkány sokkal több hatalommal bír, de erejének felhasználásával arányosan veszti el szépségét, és válik végül a mesékből jól ismert csúnya boszorkává. A hősnő változása mellett érdemes megfigyelni a lovag viselkedését is: amíg nem derült ki, mire is képes a boszorkány, addig óvta a veszélytől, ami még rajta, a nagy daliás lovagon is könnyen kifog. Amint megérzi, hogy túltettek rajta, eltávolodik a nőtől, és első adandó alkalommal a lovagi románcok, versek és természetesen a népmesék közkedvelt nőalakjára (pl. szép, törékeny, a lovag értelmezése szerint nőies) cseréli társát.

    A novellának van egy nyilvánvaló üzenete a férfi és nő kapcsolatokat illetően, de az mindenképpen felszínes olvasat volna, ha annyit vonnánk le a mondanivalóból, hogy jól gondoljuk meg, kihez kezdünk kötődni. Yu azzal, hogy pozitív hőssé tette a boszorkányt, és bemutatta, hogy egy középkori környezetben hogyan viszonyulnak az erős nőhöz (pl. 15-18. századi boszorkányüldözések: a boszorkánysággal vádoltak közül sokan szakmai tudásuk miatt [például a javasasszonyok] is a közösség megbélyegzett tagjává váltak), egy gondolatébresztő művel gazdagította a zsánert. Írásának ez a legnagyobb erőssége: képes mindent szereplőinek cselekedeteivel megmutatni, direkt belemagyarázás nélkül; majd elgondolkodtatni azon, hogy a középkorból hová sikerült eljutnunk.

  • Ilyen lett olvasói szemmel A Setét Torony első előzetese

    Voltak, akik tiniként a Harry Potter regénysorozatot olvasgatva tengették mindennapjaikat, mások A Gyűrűk Ura köteteivel keltek és feküdtek, akadtak azonban olyanok is, akiknek A Setét Torony minden idők egyik legjobb könyvfolyama. Stephen King e történetek köré építette fel nagyjából az egész életművét, hiszen a rózsa, a torony, a teknős és még egy csomó másik motívum feltűnik teljesen más horrorokban, amelyeket az író megalkotott. Azt a trailer alapján már a legelején leszögezhetjük, hogy a film nem lesz egy tipikus adaptáció, mely az első könyv történéseit dolgozza fel, aztán szépen sorban halad a vége felé. A Setét Torony inkább tűnik egy mixnek, melyben több regényt kevertek össze, a fő sztori pedig Jake és Roland találkozásáról szól, valamint harcukról a feketébe öltözött ember ellen.

    A Setét Torony első előzetese nem csak azért érdekes, mert merít az első és a harmadik könyvből, de egyes helyszínek és jelenetek arra utalnak, hogy a készítők alapul vették az ötödik és hatodik regényt is. A fentebb látható képsorok nagyon erősen építenek Roland harctudására, ezek a skillek Stephen King történetében nagyon komoly hangsúlyt kaptak és itt is egész jó vizuális megvalósítással találkozhatunk. Mindemellett pedig a toronnyal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az a hat energiasugár, amely talpon tartja az építményt, a regényekben sose jelent meg, itt azonban elég jól láthatóak.

    dt-trailerelemzes-2

    Érdekesség, hogy habár ez még csak az első film, a regények legfőbb gonoszára, a feketébe öltözött ember főnökére már itt utalást kapunk, az elején, a Bíbor királyra egy graffiti emlékeztet a trailerben. Előzetesen azt lehetett hallani, hogy a készülő blockbuster főleg a harmadik könyvre épít majd, erre utal az is, hogy az előzetes rengeteg időt szentel Jake karakterére, aki New Yorkban tengeti az életét. Látomásai miatt pszichológushoz jár, folyton kísérti a torony képe, az egyik jelenetben látható földrengés pedig arra utal, hogy A Setét Torony napjai meg vannak számlálva. Mindezek mellett Jake sztorija eredetileg a 70-es években játszódott, itt azonban a modern korban éldegél a gyerek, ez a változtatás amiatt történhetett, hogy a nézők így jobban beleélhessék magukat a sztoriba.

    Míg A Setét Torony regénysorozatban a világok közötti portálok ajtók voltak, itt sokkal sci-fisebb a megvalósítás, láthatjuk az ódon Dutch Hill Mansionben látható átjárót, melyen keresztül Jake átmegy találkozni Rolanddal. Könnyen észrevehető egyébként, hogy a mi világunkba utazást kék átjáró jelzi, míg aki Mid-Worldbe menne, az piros portálon keresztül közlekedik. Jake először egy csúnya elhalálozása után került át Roland világába, sőt A Setét Torony könyvekben egy csomószor meghalt a karakter, például a második könyvben is, amikor egy hídról esett le, így az olvasók számíthatnak rá, hogy Stephen King műveinek leegyszerűsített, mozis változatában is várható a gyerek halála.

    dt-trailerelemzes-4

    Láthatjuk még a Dixie Piget is, itt bujkál a feketébe öltözött ember és a csatlósai, és egy konfrontáció arra utal, hogy Roland bizony elmegy hozzájuk a filmben is, hogy a kisujjukra lépjen, de teli talppal. Matthew McConaughey castingolása a feketébe öltözött emberként egyébként jó választás, ahogy Idris Elba is karakteres főszereplőnek tűnik, habár Roland fejéről nagyon hiányzik az a bizonyos cowboy-kalap. Mondjuk a gyilkolásról szóló monológja jól sikerült, igazán nincs miért panaszkodnunk.

    Az ötödik könyvet korábban emlegettük és bizony innen jön a Manni népe is, amely egy harcjelenetben feltűnik a filmben, ők olyan különleges szerzetek, akik azt tanulmányozzák, hogyan lehet egyszerűbben mozogni a világok között.

    Érdemes megemlíteni, hogy több Stephen King sztori is referenciát kap A Setét Torony trailerében, így feltűnik például Pennywise az It-ből, illetve az Outlook Hotel a Shining című klasszikusból.

    dt-trailerelemzes-5

    A Setét Toronyban lesznek szörnyek, démonok, egy ördögi főgonosz és nagy a veszély, hogy a világok összekapcsolója is lehullik, ami milliárdok halálához vezethet. A film úgy tűnik, hogy egy elsőre talán furcsa remixe lesz a könyveknek, azonban ha a karakterek és az őket játszó színészek összhangban lesznek, akkor kaphatunk még egy jó adaptációt. Az egyetlen komoly és nagyon fájó hiány, hogy Roland csapatának nagy része hiányzik a feldolgozásból, pedig ők is sokat tettek hozzá a sztorihoz, talán még többet, mint Jake.  A Setét Torony rajongóinak augusztus negyedike piros betűs ünnep lesz. Alább, hogy teljes legyen a kép, mutatunk még két új posztert is a filmhez.

    dt-poster-1 dt-poster-2

  • Az Alien franchise előtt tisztelegnek a Reebok új cipői

    A Reebok a világ egyik legismertebb sportszergyártója, mely a súlyemelő és sportcipők mellett hasonló vonalon indult el 2016-ban, mint a Nike egy évvel korábban. Utóbbi cég önbefűzős cipőinek híre bejárta a világsajtót, de a Reebok is kedvezett 2016-ban a sci-fi rajongóknak, ugyanis piacra dobták az 1986-os, Aliens című filmben látott cipők replikáját, azt, amelyet Ellen Ripley hordott. A csavar ott volt az egészben, hogy amikor az Alien Stomper a vásárlók előtt is elérhetővé vált, a cipők csak férfi méretben voltak kaphatóak. Ez pedig egy csomó rajongót kiakasztott, hiszen Sigourney Weaver karaktere az egyik első olyan női szereplő volt a sci-fik történetében, aki egyedül is ki tudott és mert állni magáért.

    Most az Alien Stomper két új változatban jelenik meg, ugyanis a Reebok javítaná hibáját, ezek pedig talán még jobban néznek ki, mint az első, fehér-piros változat. A cipők a „Final Battle” nevű pakkban jelennek meg, a sárga a P-5000-es exoszkeleton előtt tiszteleg, a másik pedig a filmbéli Alien-királynőre emlékeztet.

    Az alienes cipők július 18-tól lesznek elérhetőek és a Reebok tájékoztatása szerint unisex méretben kerül eladásra az újdonság, így pedig már mindenki örülhet. Alább mutatunk még pár képet a cipőkről, mindent a szemnek alapon, illetve látható az eredeti, 2016-os változat is.

    alien-cipo-3 alien-cipo-2 alien-cipo-4 alien-cipo-5 alien-cipo-6