Címke: sci-fi

  • Blood Drive: Brutális ágyúgolyófutam, vámpírautókkal

    Az NBCUniversal kötelékébe tartozó Syfy csatorna egy időben iszonyú magas minőségű tudományos-fantasztikus sorozatokat gyártott, aztán már főzőműsor is több volt a tévéadón, mint a sci-fi. Azóta vagy olyan közönségkedvenc darabokkal próbálkoznak a cégnél, mint a The Expanse, vagy pedig fullba’ nyomják a trash-t. A Blood Drive utóbbira példa, hiszen egy olyan posztapokaliptikus világban járunk, ahol a víz és a benzin hiánycikk, ezért az emberek fogják magukat, és illegális autóversenyen élik ki magukat, ahol a kocsikat vér hajtja. 1999 tehát egy durva év ebben a disztópikus sztoriban, melyben darálják rendesen befelé az embereket, ráadásul a produkció nyakon van öntve egy jó adag meztelenkedéssel is, ez az ágyúgolyófutam azonban a felnőtt szórakozás csúcsa.

    bd-2

    Míg a Sharknado már bántóan trash, addig a Blood Drive-ot tényleg élvezni lehet, ugyanis annyira a végletekre épít a széria, hogy már a narrátor is keményen beszól a nézőknek, az első percekben. Aztán kapunk egy tesco gazdaságos Megan Foxot, aki törvényen kívüliként kinyír pár izomagyat és még egy rendmániás zsaruval is összezárják, hogy az életükért versenyezzenek. Láttunk már ilyet, ott volt például a Jason Stathames Death Race 2008-ban, annak és a Mad Maxnek az alapjaira épít ez a sorozat, és a rengeteg gore-ral és grindhouse-zal nyakon öntve a pilot megüti azt a szintet, ami a végignézéshez kellhet.

    bd-3

    Azt a stílust, amelyet a Blood Drive megidéz, Quentin Tarantinoék fejlesztették tökélyre, a Grindhouse és a Planet Terror igazi kultfilm lett, ott is ment a darabolás és a horror, és a készítők azt se szégyellték, hogy a női szereplőket főleg a külsejükért alkalmazták. A Syfy sorozata a főleg az Animal Kingdomból ismert Christina Ochoa és az infantilis Blue Mountain State-ből ismert Alan Ritchson köré épül, akik közül előbbi a testvére kedvéért nyerné meg a 10 milliót, amelyet a legjobb versenyzők kapnak, utóbbi pedig egy helyenként túl komoly rendfenntartó, aki egyszerűen csak túlélne, ha már belerángatták a buliba.

    bd-4

    Félreértés ne essék, a Blood Drive gagyi, de direkt gagyi és tud is magán röhögni ezért a produkció, amelyért csak hálásak lehetünk. A történet szerint minden egyes versenynap végén meghal az utolsó helyezett, így várhatóan komoly öldöklés lesz még az összesen 13 részes első évadban. A produkció több nagy elődre is észrevehetően kikacsint, hiszen a Grindhouse mellett még a Flúgos futam egyik nagy párosa is észrevehetően képviselteti magát a képernyőn.

    A látványvilág egyébként kielégítő, szép a Blood Drive fényképezése, és ami ennél még fontosabb, hogy hangulata is van részben emiatt a produkciónak. Mindezen kívül 110%-ra tolják a készítők a blődséget, csak úgy dobálják lefelé magukról a karakterek a textilt, eközben pedig vérgőzös (és rettnetesen éhes) verdák tépik az aszfaltot. A Blood Drive guilty pleasure, de annak tökéletes, repül is rá a 8/10 és néznénk tovább azonnal, főleg, hogy még a robotzsaruban is megforgatja a kést az első rész.

    Alább mutatjuk a trailert is hozzá, tessék csak megnézni!

  • Jönnek a Black Mirror könyvek

    Charlie Brooker, a Netflixen futó Black Mirror alkotója és a Penguin Random House most kedden jelentette be, hogy hamarosan a „nagyon high-tech” könyv formátumban is élvezhetjük a BM világát.

    A tervek szerint a jövőben 3 válogatást várhatunk, természetesen Brooker szerkesztésében. Egy kötet három kisregény terjedelmű történetet fog tartalmazni. Mindegyik teljesen új sztori lesz, a sorozat cselekményéhez nem lesz sok köze. Az eddigi hírek szerint az első könyv 2018. február 20-án érkezik. A készülődő válogatáskötetben különböző szerzők Black Mirror-történeteit olvashatjuk majd. Egyelőre még nem jelentették be a szerzőket, de a Bookseller szerint az írók a kortárs irodalom nagy húzó nevei közül fognak kikerülni.

    A kiadó oldalán már előrendelhető a könyv. Az ott olvasható fülszöveg szerint a gyűjtemény hű lesz a tévésorozathoz, miközben igyekszik olyan új, eredeti és szatirikusan sötét történeteket hozni, melyek nagy hatással lesznek modern életünkkel kapcsolatos aggodalmainkra, félelmeinkre, és a körülöttünk lévő világnak egy teljesen, zavarba ejtő oldalát mutatják be.

    Mindenesetre mi már nagyon olvasnánk őket. És ti?

    Black Mirror cikkek a Galaktikán:
    Black Mirror – 3. évad
    Ilyen lenne a Black Mirror képregényként

  • A Transformers robotjai az ókori Rómába látogathatnak

    A sajtóban rohamtempóban terjedt el a híre, hogy a Transformers franchise tervezett spinoffjai meredek irányt vehetnek a jövőben, ugyanis az egyik rész teljes egészében az ókori Rómában játszódhat majd. Kihagyott ziccer lenne, ha nem látnánk a Kolusszeumban csatázó gladiátor robotokat, amellyel talán kicsit új életet lehetne lehelni a filmsorozatba, tekintve, hogy a Transformers 2 óta már csak látvány van, történet nagyon nincsen.

    Mindemellett új részletek láttak napvilágot Bumblebee önálló kalandjáról is, melyről a Transformers World 2005 adott hírt bővebben, tőlük idézünk:

    A Bumblebee spinoff, melyet Christina Hodson, a Kubo és a varázshúrok készítője ír Travis Knight rendező közreműködésével, 2018-ban várható a mozivásznakon. A történet az 1980-as években játszódik majd és lényegesen kevesebb transformer lesz a filmben, mint az eddigi részekben. Mindemellett jön még egy animációs előzményfilm, Cybertron múltjáról, melyet az Ant-Man készítői írnak és milliárd évekkel a jelenleg ismert Transformers franchise előtt veszi fel a történet fonalát. Mindemellett szó van egy olyan filmről is, mely az ókori Rómában játszódhat.

    transf-spinoff2

    Cybertron történetével már több Transformers játékban megismerkedhettünk, így érdekes lesz a sztorit a vásznon is látni. Ezen kívül egyébként a Bumblebee filmnek már megvan az emberi főszereplője is, Hailee Steinfeld (a képen), aki a The Edge of Seventeenben is brillírozott. A Transformers időutazós húzása erősen emlékeztet az X-Menre, a FOX-nak bejött, hogy megmutatták a mutánsok fiatalabb verzióit, a robotos filmeknek is valami hasonló bravúrra lenne szükségük, hogy kicsit érdekesebbek legyenek.

    A Transformers 5. része, a The Last Knight hamarosan mozikban, a filmet újfent Michael Bay rendezi és visszatér az ismertebb arcok közül Mark Wahlberg, Stanley Tucci, Josh Duhamel, Tyrese Gibson és John Turturro is. Bay utolsó Transformers rendezése lesz ez, melyben az egyik legnagyobb név Anthony Hopkins. A történet szerint Optimus Prime távollétében háború tör ki az emberek és a robotok közt, melynek megoldása Cade Yeager (Mark Wahlberg) és Bumblebee-ék kezében nyugszik.

  • A hét grafikusa: Stephan Martiniere

    A hét grafikusában egy itthon is jól ismert illusztrátort mutatunk be: Stephen Martiniere. Többszörösen díjazott SFF illusztrátor, 2012-ben az Imagine FX Magazine az 50 leginspirálóbb alkotó közé választotta. Munkái többek között Greg Egan, Ian McDonald, Jack Campbell, vagy Brandon Sanderson regényekről lehetnek ismerősek, azonban Martiniere munkássága nem csak a sci-fi és fantasy könyvborítókra terjed ki.

    stephanmartiniere_profilkepA francia illusztrátor, rajzoló és art director 1962-ben született Párizsban. Tanulmányait Párizs leghíresebb művészeti iskolájában, a Cambre De Commerce Les Gobelinsben végezte. Ennek befejezése után animációt kezdett tanulni, de a képzés felénél a DIC Entertainment munkát ajánlott neki. Martiniere így Japánba költözött, hogy részt vegyen a stúdió animációs filmjeiben. Itthon is jól ismert rajzfilmeken dolgozott: Bigyó felügyelő, Dennis, a kamisz, de más gyermekeknek szóló történetek életre keltésében is segédkezett, például a Where’s Waldo?-ban. Későbbi karrierjében mindenképpen kitűnő ugródeszkát jelentett a DIC Entertainment: rajtuk keresztül került kapcsolatba hollywoodi produkciókkal. Olyan filmek munkálataiban vehetett részt, mint a Virus, Red Planet, vagy az Én, a robot, de a most menőnek számító filmekhez (pl. A galaxis őrzői, Bosszúállók: Ultron kora, 300) is asszisztált concept illusztrátorként. Emellett art directorként több számítógépes játékon (pl. URU: Ages, Beyond Myst) is dolgozott és több mint 150 könyvborítót, számos képregényborítót, vagy szerkesztői illusztrációkat tervezett olyan ügyfeleknek, mint a National Geographic, a Popular Science, a Tor Books, Penguin, vagy a Dark Horse. Munkásságát többször díjakkal is elismerték: Exposé Grand Master-díj, 13 Exposé Excellence-díj, 5 Exposé Master-díj, és Hugo-díjat is kapott a legjobb alkotó kategóriában – csakhogy a fontosabb elismeréseket említsük.

    A rövid bemutató után álljon itt egy kisebb válogatás Martiniere munkáiból. Továbbiakat a szerzői oldalán találtok.

    a436096b8644dde7a2a15de0fd8536ad

    mcdonald_usa

    44113c878487571c93077c20014ad6f1

    ff460694abde9cfb492723651bc6aa1d

    18s3zjv4z9llvjpg

    12

     

  • Megjött a Black Panther első előzetese

    Miközben mindenki az új Pókember filmet várja, a semmiből befutott egy másik Marveles hős saját filmjének, a Black Panthernek az előzese is. A karaktert korábban a Civil War című Captain America filmben láthatta a nagyközönség, 2018 február 16-án azonban a mozikban is bemutatkozik a szuperhős önálló kalandja. A filmben feltűnik többek között Martin Freeman, Lupita Nyong’o Angela Bassett, Andy Serkis, és Forest Whitaker is, a főgonosz pedig a Creedből és a kissé rosszul sikerült FOX-os Fantastic Fourból ismert Michael B. Jordan lesz.

    A Black Panther a 2016-os Civil War eseményei után veszi fel a fonalat, a Chadwick Boseman által alakított T’Challa visszatér országába, Wakandába, hogy apja halála után királyként rendet tegyen. Amikor azonban rájön, hogy ellenséges frakciók meg akarják dönteni az uralmát, kénytelen felvenni a harcot velük, ebben pedig segítségére lesz a CIA és Wakanda különleges, katonai különítménye is.

    panthertrailer3

    A karakter először 1966-ban tűnt fel a Marvel képregényeiben, mégpedig a Fantastic Four 52. számában. Black Panther az első színesbőrű szuperhős, aki a mainstream médiában sikeres tudott lenni, ezzel úttörőnek számít. Olyan fekete világmegmentőknek tette le az alapkövet Black Panther, mint Falcon (1969), Luke Cage (1972), a John Stewart-féle Green Lantern (1971 – DC), illetve Black Ligthning (1977 – DC).

    A frissen debütált, fentebb látható előzetes hűen követi Black Panther képregénybeli sokszínűségét, itt is akrobatikus mozdulatok, politikai és tudományos zsenialitás, és a rosszfiúkra való vérszomjas vadászat jellemzi a figurát. Érdemes megfigyelni még emellett, hogy rendkívül sci-fisnek tűnik a látványvilág, szóval kapunk majd egy csomó high-tech cuccot és futurisztikus repülőt, aminek az egyszeri fantasztikum rajongó csak örülni tud.

    A Black Panther a trailer mellé kapott még egy posztert is, ezt alább mutatjuk.

    panthertrailer2

  • The 100 negyedik évad: A világvége még mindig izgalmas tud lenni

    A The 100 az a sorozat, amely még a legelvakultabb sci-fi nézőket is meg tudta lepni az elmúlt évek során. A CW produkciója úgy indult, hogy csak egy sima tiniszéria lesz, szép emberekkel a főszerepekben, azonban később a történet elszakadt a Vámpírnaplók irányától és kőkemény dráma vette kezdetét. A fordulatok tényleg meglepőek lettek a sztoriban, ráadásul főhősök haltak meg egy-egy sima évadközi részben is. A The 100 néha olyan kemény volt, mint az HBO-féle Trónok harca. Aztán elkezdődött a 4. évad és a közönség csak húzhatta a száját, hiszen a fő irányvonal felvázolása után nagyon nem akart összeállni a kép. Aztán eljött a szezon második fele és olyan vérfürdő vette kezdetét, amire senki nem számított.

    A főszereplők ugyanis több csapatra szakadva próbálták megállítani a világvégét. Ott volt például Raven, aki a fejében lévő hangokkal és a közelgő halálával birkózva igyekezett egy rakétát helyrehozni, aztán Clarke gyógyírt próbált találni a fenyegető praimfayára (=radioaktív világégés), Jasperék meg csak úgy éltek a mának. A sorozat sajnos Jasperrel már jó ideje nem tudott mit kezdeni, habár ő és Octavia volt a The 100 legígéretesebb karaktere, már a premier óta. O mondjuk ki is nőtte magát, és igazi vadász lett, a treekru tagjai közé asszimilálódva. Az előző évadokban sokan Bellamy halálát kívánták, mert olyan döntéseket hozott a srác, itt viszont megint a jó arcok közé tartozott. Az egyik legérdekesebb új karakter pedig Luna volt, aki egy kevés Lady Gaga beütéssel, de nagyszerű sztorival tette hozzá a magáét a sorozathoz.

    the100_s4_2

    Na, de mennyire volt fenyegető a The 100 negyedik évadában az a világvége? Nagyon. Kaptunk itt látomásokat, szénné égő szereplőket, szóval kapkodniuk kellett az embereknek magukat, ha nem akartak mind meghalni. A szezon vége előtt talán az az epizód hozta el a csúcspontot, melyben a törzsek egymásnak mentek és egy-egy kiválasztott harcosuk küzdött meg életre-halálra. Itt több fontos karaktertől kénytelenek voltunk elbúcsúzni, ami hatalmas kár, ellenben a Hunger Games-féle hangulat nagyon átjött és rendesen lehetett szorítani Octaviának, hogy ő jöjjön ki győztesen az egészből. Persze itt is volt kavarás rendesen, a The 100 nem az a sorozat, amelyben mindenki tiszta módszerekkel játszana.

    Szerencsére ez az egyetlen olyan CW-s széria, amelyben jórészt háttérbe kerülnek a szerelmi szálak, inkább Octavia és Bellamy testvéri szeretete uralja a történetet, illetve mozgatórugó még Clarke és az anyja. Murphy és a fura csaja azért lopja néha a show-t, de rájuk egy pillanatra se lehetne ráfogni, hogy nyálasak lennének. Clarke időnként összefekszik egy-egy lánnyal, de neki a romantikázás szintén ennyiben kimerül, így a The 100 egy pillanatra se válik lányregénnyé. Itt kőkemény dráma van, és még a főgonoszok is folyton váltakoznak, az egyetlen konstans az Jaha, aki az elmúlt szezonban még foghatta arra a ballépéseit, hogy egy mesterséges intelligencia rángatja fonálon, most viszont tényleg kiderült, hogy az egykori kancellár egy kőbunkó.

    the100_s4_3

    Ami nagyon meglepő, hogy Raven mennyire szerethető alakká vált a sorozatban, habár csak később csatlakozott a szereplőgárdához. A tudóslányról simán el lehet hinni, hogy borderline zseni, illetve elég komoly kis ellentét van közötte és Murphy között, ami iszonyú szórakoztató tud lenni. Murphynél egyébként érdemes egy kicsit leragadni, szerencsétlen srácnak az eddigi évadokban nem volt olyan epizód, amikor ne ütötték volna a hátát bottal. Ő olyan szereplő a The 100-ben, akit valószínűleg már az elején ki akartak írni, valaki azonban könyörgött a showrunnernek, hogy tartsák már meg, hisz talán az egyik legnagyobb karakter ezen a posztapokaliptikus vágóhídon. És milyen jó, hogy megtartották!

    A praimfaya egyébként az évadzáróban újfent rettenetesen megkeverte a lapokat, hiszen több helyszínre kerültek a főszereplők, mindenféle kommunikáció és összeköttetés nélkül. SPOILERVESZÉLY! Raven, Murphy, Echo, Bellamy, illetve Monty és a csaja felmentek az űrbe, hogy egykori lakóhelyükön vészeljék át az Apokalipszis 2.0-t. Clarke egy gikszer miatt kénytelen volt lennmaradni, de vélhetően a night bloodnak köszönhetően túlélte a veszélyes kalandot. A grounderek és a skykru pedig lementek a bunkerbe, hegyiembert játszani. Utóbbi szálon nagyon érdekes volt látni, ahogy az egyszerű harcos O-ból vezető lett, de a nézőket minden bizonnyal az fogja legjobban érdekelni, hogy mi történt az elmúlt 6 évben.

    the100_s4_4

    De persze vannak itt további kérdések, mint például:

    • Ki az a kislány, aki Clarke-kal van?
    • Kik jöttek az űrhajóval az epizód végén és barátságosak-e?
    • Nem ölték-e halomra egymást a bunkerben a klánok?
    • Túléltek-e Bellamyék és hogyan fognak visszajönni az űrből?
    • Hogy tudott Clarke zöldövezetet létrehozni egy, a radioaktivitás által elpusztított világban?

    the100_s4_5

    A The 100 ezért jó sorozat, mert nem hagyja nyugodni az embert és alig várjuk, hogy folytatódjon a produkció. Sajnos a széria nem volt túl nézett a CW-n, ennek ellenére berendelték, aminek csak örülni tudunk. Azt még mindenképp hozzá kell tenni, hogy a The 100 akkor élvezhető leginkább, ha darálva nézi az ember, ugyanis a részek jórészt összefüggőek és nem antológia a sorozat. Kellenek az ilyen high concept műsorok a népnek, mert unalmas a sokadik cyber CSI-t, vagy NCIS-t nézni folyton.

    Értékelés? 8/10 simán, a The 100 kezdi kinőni magát és maga mögött hagyni a tinisorozatos vonalat. Ha így haladunk, akkor 2-3 év és hardcore sci-fi lesz végleg a CW produkciójából.

  • Minimalista, de brutális résszel búcsúzott napjaink egyik legjobb sorozata

    A The Leftovers az a sorozat, amelyet nem csak idehaza, de Amerikában is az egyik legalulértékeltebb misztikus produkcióként tart számon a sajtó. Damon Lindelof és csapata összehozta azt, amire kevesen gondoltak, egy regényből készült adaptáció leverte a könyves alapanyagot, ráadásul a széria nagyjából azon a szinten mozgott, a drámaiságot tekintve, mint a Lost. Ez hatalmas szó, a karakterek iszonyú jól meg voltak írva, Kevin, Nora és Matt földhözragadt emberek voltak, akik egy olyan jelenséggel találkoztak, amely bárkinek megülné a gyomrát. A The Leftoversben eltűnt az emberiség 2 százaléka, ami nem tűnik nagy számnak, az HBO produkciója mégis jól bemutatta azt a reménytelenséget és depressziót, amely a hátrahagyottakat kínozta.

    Az első kérdés adott: kaptunk-e válaszokat? Igen. Ez talán meglepő lehet a legtöbb rajongónak, innen pedig muszáj spoilerrel folytatni, mert az utolsó rész információi nagyon durva hatással voltak az eddigi történetre. A 3. évad 8. része, a finálé ugyanis ott vette fel a fonalat, hogy Nora beült pár fura tudós gépébe, amely elvileg elrepítette oda, ahova az elragadottak kerültek. Ennek megfelelően a széria utolsó része első látásra azzal foglalkozott, hogy mi történt Norával a „túlvilágon”, hogyan öregedett meg ott. Aztán kiderült, hogy igazából a jövőben járunk, Nora pedig bujkált Kevin és a többiek elől. Sajnos mindössze egy dialógus keretein belül tudtuk meg, hogy minek lehetett részese a The Leftovers egyik legfontosabb karaktere azután, hogy eltűnt. (Ha egyáltalán eltűnt, ugye.)

    leftovers-finale-2

    Elképzelhető, hogy Nora megbízhatatlan narrátor, ellenben csak a szavaira tudunk hagyatkozni. A The Leftovers mindig is a hitről szólt, így nem meglepő, hogy a készítők se nyilatkoznak a finálé után semmit. Döntsük el magunk, mit gondolunk. Mint kiderült, a korábban hangsúlyozott vallásos vonal nem sokat jelentett, ugyanis az eltűntek nem voltak jobbak azoknál, mint akiket hátrahagyottakként megismertünk. Nem elragadtatás történt Nora szerint, hanem inkább dimenziószakadás, ami hardcore sci-fivé teszi az utolsó részben a The Leftoverst, mely egészen addig inkább misztikus, vallásos vonalon mozgott. Történt ugyanis, hogy míg az egyik dimenziósíkban az emberiség 2 százaléka tűnt el, addig a másik helyen – ahol Nora gyerekei is voltak -, a 98 százalék vált kámforrá. Így ők jártak rosszul, hiszen szinte teljesen összeomlott az infrastruktúra.

    leftovers-finale-3

    Kár, hogy a másik világot nem láthattuk, csak pár szóban hallhattunk róla, ez igazi kihagyott ziccer. A The Leftovers ezzel egy igazán különös vonalra került, már ami a tévés palettát illeti. Eddig ugyanis a készítők azt hangsúlyozták, hogy a produkció egyfajta megváltástörténet, melyben Kevin az a krisztusi személy, akire a Földnek szüksége van. Az apja meg egyfajta próféta, aki megállítja az özönvizet. Szerencsére mindenki azt hisz, amit akar, de a vallásos misztikum az utolsó előtti epizódban befejeződött, amikor Kevin elpusztította a mennyországot/poklot/purgatóriumot, vagy akármi is volt az a hely, ahova a halhatatlan férfi utazgatni tudott.

    A The Leftoverst nehéz elmagyarázni olyannak, aki egy részét se nézte meg az HBO produkciójának, hiszen egy rendkívül sokszínű szériáról van szó. A fehérbe öltözött szektások, a vallásos áhítat, amely az újabb világvégét övezte, Miracle városa mind újdonságot tudott hozni ebbe a sorozatba, mely a kezdetekben kissé basic volt, de úgy kinőtte magát, hogy nem győztünk pislogni.

    leftovers-finale-4

    Az nagyon látszott a műsorban, hogy Damon Lindelof keze benne van, de ezúttal nem merték meglépni azt, hogy válaszok nélkül hagynak minket. A színészek közül Justin Theroux nagyon hasonlított a Lost Jackjére, ellenben mégis zseniálisan egyedi volt a színész játéka, ahogy a Norát játszó Carrie Coon is ki tudott emelkedni. Coon karrierje egyébként annyira befutott már, hogy a Fargo új évadában is fontos szerepet kapott a művésznő. Mellettük meg kell még említeni Ann Dowdot is, aki Kevin nemeziseként, Patti karakterét újra és újra előtérbe hozva tért vissza a képernyőre. Végül, de nem utolsósorban a The Leftovers fontos eleme volt még a 9. Doktor a Doctor Who-ból, Christopher Eccleston, aki karrierje legjobbját hozta Matt Jamisonként, a megtört papként, aki a felesége csodálatos gyógyulása után is a sztori vezéregyénisége tudott maradni. (Zárójelben pedig jegyezzük meg, hogy Liv Tyler nem öregszik, döbbenet.)

    leftovers-finale-5

    A széria készítői sokszor elmondták, hogy regényes szerkezetben szeretnék átadni a The Leftovers felnőttmeséjét, az első szezon volt a bevezetés, a második a tárgyalás, a harmadik pedig a grandiózus finálé. Habár végül az utolsó évadból visszavettek és kevesebb részt kaptunk, mégse konyulhat lefelé senki szája, hiszen a széria kerek egészként búcsúzott. Ez pedig manapság, amikor egy csomó sorozat 1 évad után kaszát kap, óriási dolog. Persze a The Leftovers egy országos tévécsatornán sose tudott volna életben maradni, így szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az HBO vállalta be a feldolgozást.

    Értékelés? Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a The Leftoversől, aki eddig nem nézte meg a sorozatot, az hatalmas hibát követett el. Repül a harmadik évadra is a 10/10, ilyen mostanában nem lesz, Max Richter zeneszerző főtémája pedig, amely a produkcióban annyiszor elhangzott, innentől az idők végezetéig egyenlő lesz a nagybetűs DRÁMÁVAL. Köszönjük az élményt.

  • Ian R. MacLeod a Galaktikában

    Itt a június és az új Galaktika is, benne új sci-fi -és fantasynovellákkal. A következő szám tartalmából először Ian R. McLeodot mutatnánk be.

    MacLeod brit sci-fi és fantasy író. A 90-es évekig köztisztviselőként dolgozott, majd úgy döntött, szabadúszó író lesz. Novellák és regények publikálásába kezdett, amit hamar szakmai elismerés, majd díjözön követett.

    Eddig 7 regénye és számos novellaválogatása jelent meg. A Song of Time (2008) című regényéért, amiben egy hegedűművész szemén keresztül ismerjük meg a közeljövőt, Arthur C. Clarke-díjat nyert a Legjobb SF kategóriában 2009-ben. Egy alternatív történelmi könyvért, a Wake up and Dream (2011) Sidewise-díjat kapott (1995 óta ezzel jutalmazzák az alternatív történelem műfaj alkotásait). Rövidebb hangvételű történetei is hasonló nagy elismerésben részesültek. 1999-ben a „The Summer Isles” kisregényért elnyerte a Sidewise –és a World Fantasy-díjat, a „The Chop Girl”-ért pedig World Fantasyt kapott 2000-ben. Ezen kívül a „Snodgrass” című novelláját 2013-ban a Playhouse drámasorozaton belül adaptálták annak 2. évadában.

    IanRMacLeod
    Ian R. MacLeod

    Magyarul MacLeod művei közül eddig 3 novella olvasható: „Elmúlt varázs” (Galaktika 207), Látogató Tauredből (Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2017), és a júniusi Galaktikában az „Isabel bukása”. A történet egy Isabel nevű Hajnalénekesről szól, aki lelkiismeretesen látja el egyházi közösségének mindennapi teendőit. Egy nap egy hiba következtében Isabel egy ismeretlen helyre nyerhet bepillantást: egy másik templomba. Ott találkozik Genyával, akin keresztül új élmények tárulnak fel a tanonc előtt.

    A brit író novelláját két dolog teszi igazán különlegessé a szépen kibontott és jól felépített cselekményen túl. Isabel és Genya történetét MacLeod egy legendaként meséli el nekünk, egy modern történetíró vagy történész megközelítésével. Már a novella elején említi, hogy Isabelre különböző források különböző módon utalnak, teljesen ellentmondó módon írják le őt és történetét. Majd előlép a mindentudó elbeszélő, aki letépi az évszázadok alatt a mesére telepedett rétegeket, és megosztja velünk az „igazságot”. Ez a kétféle hang keveredik a műben, amivel más történetmesélőkhöz hasonlóan szintén bizonytalanságban tart minket az elbeszélő, viszont végig megmarad a legenda jelleg.

    Az „Isabel bukása” egy az elbeszéléshez hasonló ősi és misztikus környezetben játszódik. A durván 50 ezer karakteres írásban egy főleg az arab kultúrára alapuló, csak nők által lakott misztikus közösség tárul elénk. A novellában megjelenő tanoncok egy minaretekkel körülölelt városban, Ghezirah-ban élik mindennapjaikat, és ellátják közösségük teendőit: megtisztítják a tükröket, figyelnek a Sabil felé fordított lencsékre, ellenőrzik azok működését, tanulmányozzák a fény viselkedését; mindezt azért, hogy biztonsággal tudják használni a Sabil fényét.  A történet során további szabályokat és helyeket (pl. a Szó katedrálisa) ismerünk meg.

    arab_scene

    MacLeod világépítésében még akad egy nagyon érdekes dolog az arab kultúra kreatív felhasználásán túl. A későbbiekben Isabel és Genya találkozásánál Genya számukra titokzatos és idegen tárgyakat mutat, mint például a „szivárvány lemez” (azaz CD-lemez), de a könyvekre is hasonló csodálattal néznek. A mi korunk tárgyainak behozatalának szintén van egyfajta elbizonytalanító hatása, de ezzel együtt fel is kelti az olvasó figyelmét: Vajon a jövőben vagy a múltban vagyunk? Az ehhez hasonló apró részletek beemelésével lesz egyszerre ősi és modern ez a világ. MacLeod amellett, hogy egy fantasztikus környezetet teremt Isabel történetéhez, képes annak minden egyes szabályát, részletét és árnyalatát bemutatni, és többé-kevésbé teljesen körbejárni a novellájában. Annyira átélhetővé tette Ghezirah-t, hogy a „legendát” olvasva végig azt kívántam, hogy sose kelljen elhagynom ezt a misztikus helyet.

    Ha kíváncsiak vagytok az „Isabel bukására”, keressétek a Galaktika 327-t június 6-tól az újságárusoknál.

  • Kaszát kapott a Wachowski testvérek sorozata, a Sense8

    A Sense8 című misztikus sci-fit azok a Wachowski testvérek hozták tető alá, akiknek a nevéhez többek között a Mátrix trilógia, a Felhőatlasz és a Jupiter felemelkedése kapcsolódik. A Netflix berkein belül 2015-ben indult el az alkotók szériája, mely olyan emberekről szólt szerte a világban, akik képesek voltak egymással kapcsolatba lépni és érzelmileg is összekapcsolódni. Az első 12 részes évad után 2017 májusában bemutatkozott a második etap is, mely 10 epizódos. Most viszont az online videotéka bejelentette, hogy nem kérnek több évadot a sorozatból.

    23 rész, 16 város és 13 ország után a Sense8 története véget ér. A sorozat minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, merész volt, emocionális, lenyűgöző, helyenként úttörő és teljes mértékben felejthetetlen – hangzott el a Netflix alelnöke, Cindy Holland nyilatkozatában. „Soha nem volt még ilyen multikulturális szereplőgárda egy kisképernyős produkcióban se, ezért és a végig nagyszerű minőségért szeretnénk köszönetet mondani a Sense8 alkotóinak, Lanának, Lilynek, Joe-nak és Grantnek.”

    A Netflix produkciója nem csak minőségi sci-fi volt, de az egyik legnyitottabb gondolkodású műsor az online videotár kínálatában. Emellett ott van még persze a Black Mirror, amely kiváló néznivaló lehet a Galaktika olvasóinak, de nagyon nehéz lesz pótolni a Wachowskik sorozatát, ha egyáltalán lehetséges.

  • Colossal: Így kell megkapó szörnyfilmet csinálni

    Az elmúlt években a gigaszörnyes filmek mind nagy bukások voltak – már a minőségüket tekintve -, a 2014-es Godzilla egyenesen nézhetetlen volt, és a Kong: Koponya-sziget se lett több üres látványfilmnél. A legrosszabb hír az, hogy ezt a két filmet majd összehozzák és egy crossover keretében megharcol egymással a két bestia, csak aztán el ne aludjon rajta a nagyközönség. Mostanában az ember, ha ebben a kategóriában keresgél, akkor egyértelműen a Cloverfield részei a nyerőek, illetve nemrég befutott a Colossal is, mely hatalmas meglepetés lett.

    A Nacho Vigalondo (VHS: Viral) által rendezett 2017-es Colossalban Anne Hathaway játssza a főszerepet, aki volt már Macskanő a Nolan-féle Batman trilógia zárórészében, de a színésznő megkapóan játszott az Alice in Wonderland részeiben és az Interstellarban is. A történet szerint Gloria egy lecsúszott alkoholista, aki nem találja a helyét a nagyvárosban, a fiújával se jön ki, ezért fogja magát és hazaköltözik. Innentől egy indie film veszi kezdetét, rég nem látott haverokkal, kocsmázással és lazulással, amíg meg nem érkezik a Colossal plakátjain is látható hatalmas szörnyeteg. A csavar az egészben, hogy Szöulban kezd el pusztítani a lény, de a hősnő elkezdi gyanítani, hogy kettejük között valami megmagyarázhatatlan kapcsolat van.

    colossal-2

    A filmben olyan színészek tűnnek fel Hathaway mellett, mint Dan Stevens a Légióból, illetve a jobbára vicces szerepeiről ismert Jason Sudeikis. Ők ketten nagyon jól kiegészítik Hathaway karakterét, ráadásul egyikükből lesz a film főgonosza. Amellett, hogy vannak unalmas üresjáratok a filmben, mégis képes arra a Colossal, hogy meglepje az embert. Azt mindenki tudja a trailer alapján, amit mi is megmutattunk, hogy Gloria miután látja a tévében a szörnyet, rájön, hogy az a nő mozdulatait utánozza valamiért. Ám, ami ezután következik, az mélyebb és drámaibb, mint a bugyuta felütés alapján bárki képzelné. És főleg emiatt, mert képes meglepni a nézőt a Colossal, ezért veri le a lagymatag Godzillát és King Kongot, pedig azokba sokkal több pénzt öltek a készítők.

    Ez hiányzik manapság a szórakoztatóiparból, a meglepetés. Futószalagon kapjuk a remake-eket, a rebootokat, hamarosan jön majd az újragondolt Mátrix például, illetve az antihősös Pokolfajzat se ússza meg, hogy más szereplőgárdával próbálják meg lenyomni a fiatal nézők torkán. Míg a legtöbb hasonló sci-fi próbálkozás, mint az eredeti ötleten alapuló Jupiter Ascending vagy a Tomorowland rendre bebuktak az elmúlt években, addig a Colossal forgatókönyvét nagyrészt csak dicsérni lehet. Ügyesen vegyítik az írók a kaijus sztorit egy szimpla indie dramedyvel, a karakterek megalapozottak, ezért amikor kiderül, hogy ki a főgonosz és mi is az igazi konfliktus, akkor  csak ülünk a fotelben, a karfát markolva.

    colossal-3

    A látványvilág kicsit kilóg azért, látszik, hogy nem volt túl sok pénz a hihető CGI-re, ezért a szörnyes jeleneteket jórészt tévéképernyőn vagy mobilokon mutatva látjuk. Ennek ellenére azért nem kell egy Sharknado-szintű borzalomra számítani, habár a Colossal alapvetése elég lányfilmesnek, vagy Zs-kategóriásnak tűnhet. A Colossalt nem szabad a borítója alapján megítélni, sokkal jobb alkotásról van itt szó, mint hogy rá se hederítsünk. Szerencsére nem Anne Hathaway rajongóknak csinálták a filmet, sőt itt egészen aranyos helyenként a színésznő karaktere.

    A Colossal egyik nagy erőssége, hogy úgy tud pusztító szörnyfilm lenni, hogy mi az emberek halálából vizuálisan jórészt semmit nem érzékelünk. Nem csoda, hogy a rendezőt a sci-fi zsáner Woody Allenjének tartják, a karakterek közötti esetlen románcokat és a jellemükből fakadó fekete humort nagyon jól kezeli Vigalondo.

    colossal-4

    Még mindig igaz az a jól titkolt népi bölcsesség, hogy ha minőségi filmeket akarsz látni, akkor ne a mainstream közelében keresgélj. A sokadik tucat Marvel film, vagy szörnyeteges blockbuster csak arra megy rá, hogy az ember zsebéből kihúzza a mozijegy árát, a Colossal esetében viszont tisztán látszik, hogy a cél a szórakoztatás volt. Ez látszik is, így az értékelés tekintetében sima 8/10-es alkotásról van szó. Azt a két pontot csak a néhány unalmasabb dialógusért vonjuk le. Aki hasonlóan jó szörnyfilmeket nézne, az tegyen próbát egyébként az A Monster Calls című drámával is, ebben egy kisfiú próbálja túltenni magát a gyászon és a torkát szorító rettegésen, a segítségére viszont egy hatalmas, sétáló fa siet. De a Colossal alkotójától ott van még a 2011-es Extraterrestrial, mely egy fura romantikus komédia, UFO-kkal. Van itt mit nézni, na.