Felkészülhetünk arra, hogy a Zsivány Egyes kőkemény háborús története után megint valami újat kapunk a Star Wars univerzumtól? Úgy tűnik, ugyanis a Disney bejelentette, hogy David Benioff és D. B. Weiss, azaz a Trónok harca tévésorozat alkotói új Star Wars filmeket fognak készíteni. A kreatív duó nagyon erős a politikai játszmák, a véres fordulatok és az epikus jelenetek elkészítésében, így erősen meglepődhetnek még azok, akik Az ébredő Erő és Az utolsó jedik után leírták a sci-fi franchise-t.
A hír azért is durva, mert Rian Johnson is megkapta a maga Star Wars-trilógiáját, a Trónok harcás Star Wars filmek így ezen felül érkeznek. Fontos, hogy ezek az alkotások már búcsút intenek a Skywalkereknek, teljesen új karakterekkel és helyszínekkel dolgoznak majd. Emellett jönnek még spinoff filmek is, a Solo első trailerje nemrég debütált és az Obi-Wan Kenobis Star Wars-történet is biztosnak tűnik.
Az tuti, hogy a Disney-nek kellenek a jó alkotók, ugyanis a Solo-film közel 80 százalékát újra kellett forgatni. Ráadásul a színészekkel is komoly problémák voltak, ezt pedig egy Star Wars film egyszerűen nem engedheti meg magának. Bízhatunk benne, hogy Benioffék magukkal hozzák azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Trónok harca esetében megszereztek, így egy erős színészgárdával és jó sztorival számos hitehagyott SW-rajongót visszacsábíthatnak a mozikba.
A Super Bowl az év egyik legfontosabb tévés eseménye az USA-ban, az amerikai foci döntőjét ugyanis rengetegen nézik. Csilliárdokba kerül tehát, hogy egy-egy filmet vagy sorozatot a sportrendezvény szüneteiben reklámozzanak, de olyan cégeknek, mint a Disney, az HBO, vagy éppen a Netflix, simán megéri.
Újdonságokból nem volt hiány, haladjunk is szépen sorban!
Az idehaza május 24-én debütáló Solo – A Star Wars Story kapott egy 45 másodperces előzetest, melyből első blikkre azt lehetett leszűrni, hogy a Disney rejtegeti az új főszereplőt. Igaz is, hogy Alden Ehrenreich nem épp egy Harrison Ford, a Good Morning Americában debütáló, hosszabb trailer ezt már jól mutatta. A film közel 80 százalékát újra kellett forgatni, ráadásul a hírek szerint a színészek mellé a munkálatok során tanárt kellett fogadni, aki hasznos tanácsokkal látta el a fiatalokat. Érdekesség, hogy a Trónok harcából ismert Emilia Clarke által játszott karakternek még a nevét se tudtuk eddig. Alább mutatunk a Solo filmhez posztereket is, kíváncsian várjuk, hogy tényleg ez lesz-e az első igazán borzasztó Star Wars film.
A Netflix volt a másik olyan cég, amely a Super Bowl alatt jó nagyot robbantott, hiszen bemutatták a harmadik Cloverfield film, a The Cloverfield Paradox első előzetesét. Sőt, az amerikai foci döntője után azonnal elérhetővé vált maga a film is. Itt volt az ideje, amint megnéztük, írunk is róla kritikát. Nemrég írtunk róla pont, hogy Overlord címmel még 2018-ban jön a negyedik felvonás is. Az biztos, hogy idén el leszünk látva Cloverfield filmekkel, bár a kritikák szerint a Cloverfield Lane 10 után hagyni kellett volna az egészet a csudába.
Június elején folytatódik a Jurassic World saga is, a Fallen Kingdom című filmmel. A Super Bowl alatt a nézők a korábbi trailerben látott képsorokat ismételhették át, egy-két újjal kiegészítve.
Posztapokaliptikus horrorból se volt hiány, hiszen fél perc erejéig elmerülhettünk a Quiet Place világában is. Az Edge of Tomorrow óta nincs olyan sci-fi rajongó, aki Emily Blunt arcát látva ne bólogatna elégedetten, így simán benevezünk erre a filmre is. A premierre se kell sokat várni, hiszen április 6-án már nézhető is a film.
A Bosszúállók: Végtelen háború trailerében láthatjuk Pókembert az űrbe menni, Amerika Kapitány új pajzsot villant, ráadásul még a jól ismert főcím is felcsendül. Néznénk már nagyon!
Végül, de nem utolsó sorban a tévés SF rajongóinak is van újdonságunk, hiszen végre bemutatkozott a Westworld második évados trailere. Az első 10 részt nagyon szerettük, az új etapban pedig most már tényleg kitör a robotlázadás, a képsorok alapján. Maeve bepöccent és senki nem állíthatja meg! Eddig nem igazán lehetett tudni, hogy pontosan mikor tér vissza a sorozat, de az HBO az előzetes mellé elegánsan odabiggyesztett egy premierdátumot: április 22. Tessék felírni piros betűkkel, a naptárba!
Napjaink legnépszerűbb online videotékája és tartalomgyártója, a Netflix mostanában nem tud hibázni. A cég sorra gyártja a jobbnál-jobb sorozatokat ugyanis, ezeknek a legújabb darabja pedig egy cyberpunk produkció, az Altered Carbon. Irodalmi adaptációról van szó, Richard Morgan Takeshi Kovacs könyvsorozatának első felvonását, a magyarul is megjelent Valós halált vitte képernyőre a Netflix, 10 részben. Az Altered Carbon a látványát tekintve brutálisan erős, az akciójelenetek jól megkomponáltak, elsőre a nyomozós szál tűnik a legkevésbé izgalmasnak, de a sorozat világa nagyon könnyen magába szippantja az egyszeri nézőt.
Az Altered Carbon leginkább azoknak ajánlható, akik úgy találják, hogy a Szárnyas fejvadász franchise nekik túl lassú. A Netflix újdonságában minden megvan, ami azokban a filmekben, csak sokkal gördülékenyebb az egész. Itt vannak jól összerakott akciók, a sztori is néző-orientált. Amit pedig abszolút ki kell emelni, az a látvány. Rengeteget költöttek erre a sorozatra, a Netflix egyik legdrágább produkciójáról van szó, pedig azért a listán olyan szériák is szerepelnek, mint a Stranger Things és a Black Mirror. Az Altered Carbon világa elképesztően jól néz ki a képernyőn, annak ellenére, hogy szinte fulladozik a néző a futurizmustól, a színektől, a technológiától.
A történet szerint Takeshi Kovacs – itt hadd jegyezzük meg, hogy ez az egyik első olyan amerikai széria, ahol a Kovacs nevet helyesen képesek a szereplők kiejteni – a 25. században ébred, egy másik testben, ugyanis az emberiség átlépte azt a határt, hogy a tudatot egyfajta tokban tárolja. Ennek köszönhetően, hogy a személyiségek tulajdonképpen újabb és újabb testbe költöztethetőek át, közel kerül a halhatatlanság. Az egyetlen bökkenő az, ha a koponyaalapba épített eszköz sérül, mert akkor bekövetkezik a Valós halál.
A sorozat itt veszi fel a fonalat, Kovaccsal együtt járhatjuk be ezt az új világot és ismerkedhetünk meg az Altered Carbont uraló viszonyokkal. Vannak itt kőgazdag családok, akik biztonsági mentésekkel képesek elodázni a Valós halált, illetve kiderül az is, hogy a főhőst azért ébresztették fel, hogy egy befolyásos ember meggyilkolását/öngyilkosságát kinyomozza. Az Altered Carbon építkezése nagyon érdekes, egyelőre a pilot csak az első lépést teszi meg, ennek ellenére nagyon izgalmas, ahogy a sorozat kijelöli azt az ösvényt, amelyen haladni fog.
A látvány mellett az Altered Carbon brutális harcokban is bővelkedik, elég az első rész végén látott hoteles snittre gondolni, az ember álla leesik. Már-már a Daredevil minimalista, mégis élvezhető verekedéseit idézi a produkció. A főszerepben azt a Joel Kinnamant láthatjuk, aki a The Killingben vált nagyon elismertté, később szerepelt a Robotzsaru remake-ben és az Öngyilkos osztagban is. A színésznek jól állnak ezek a keménykedős, magabiztos, ám elég zárkózott karakterek, Kinnaman abszolút könnyedén viszi itt is a hátán a show-t.
Ahhoz, hogy az Altered Carbon minden kétséget kizárva kötelező néznivalóvá váljon, kell az is, hogy a felvázolt nyomozós szál kellően elmélyüljön és a világ mellett ez a rejtély is magával tudjon minket rántani. Persze a könyvolvasók előnyben vannak, ők már tudják, mi várható, de bármi jöjjön, az Altered Carbonnak már a létezése is nagy szó. Nem vagyunk túlságosan eleresztve cyberpunk sorozatokkal, ez a műfaj inkább a filmnézőknek kedvez.
2008-ban mutatták be a Cloverfield első részét, melynek producere J. J. Abrams volt, a rendezője pedig az a Matt Reeves, akire a hamarosan érkező önálló Batman filmet is rábízták. A Cloverfield újat tudott hozni a szörnyfilmek világába, rengeteg easter eggel volt teli a film. A folytatásra, vagyis kvázi spinoffra egészen 2016-ig kellett várni, a Cloverfield Lane 10 már egy kamaradráma volt, mely egy hét lakattal bezárt házban játszódott, a szörnyes háttér viszont itt is jelen volt.
Egyes források szerint áprilisban mutatkozhat be legkorábban a Cloverfield 3, melyet God Particle néven emlegetnek és az űrben játszódik. A sztori szerint pár asztronauta egy nemzetközi űrállomáson kerül óriási slamasztikába, várhatóan itt is szörnyekről lesz szó.
Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy friss információk szerint még idén, azaz 2018. október 26-án bemutatkozhat a Cloverfield 4 is, mely a 2. világháború egy eddig nem ismert oldalába enged majd betekintést. A film a partraszállás eseményeit eleveníti fel, amikor is ejtőernyősöket dobnak a frontvonalra. A főszereplők a nácik által megszállt város felé közeledve egyre több furcsasággal találkoznak, a németek mellett ugyanis misztikus erők is a vérükre szomjaznak. A 4. felvonást egyelőre Overlordként emlegetik, a rendező Julius Avery (Son of a Gun), a főszereplők pedig Wyatt Russell (22 Jump Street) és Jovan Adepo (Fences) lesznek.
Kíváncsian várjuk, hogy milyen univerzumépítést sikerül összehozniuk a készítőknek a Cloverfield világával kapcsolatban, a God Particle első trailere a legfrissebb hírek szerint a Super Bowl egyik szünete alatt debütálhat.
A filmipar felfedezte magának Margaret Atwoodot. A szolgálólány meséje és az Alias Grace után a kanadai írónő sci-fi trilógiájából készül sorozat – legalábbis az esély megvan rá. Az Anonymous Content és a Paramount TV január 24-én jelentette be, hogy megvásárolták a VadÁdám-trilógia megfilmesítési jogait. A tervek szerint mind a három könyv – Guvat és Gazella, Az özönvíz éve és a magyarul még nem olvasható MaddAddam – alapján készülne az adaptáció.
A történet a jövőbe kalauzolja olvasóját, ahol egy magát Hóembernek nevező férfi vademberként tengeti mindennapjait és ellátja egyetlen feladatát, a guvatkák felügyeletét. A guvatkák a tiszta lelkű, egyszerű, de tökéletes testű emberek, akik felváltottak minket a Földön. A régi emberiségből csak Hóember maradt életben – legjobb tudása szerint. A múlt és jövő szimultán bemutatása során megismerjük, hová juthat az emberiség a génmanipulációval, milyen dilemmákkal fogunk szembesülni a közel jövőben, és mivé fajulhat a világ, ha egy pszichopata vonásokkal rendelkező zseni kezébe kerül az irányítás. Emellett a VadÁdám-trilógia mutatja meg igazán, milyen fantasztikus képzelőerővel is rendelkezik Atwood, és hogyan képes a legdrámaibb történeteket megalkotni jelenünk problémáinak felhasználásával.
A sorozat producerei David Kanter (A forradalom napján) és Bard Dorros (Váratlan szépség) lesznek, akikhez a Rock Paper Scissors Entertainmenttől csatlakozik Angus Wall (Pánikszoba, A tetovált lány), Linda Carlson és Kent Kubena. A sorozat tényleges munkálatai azután kezdődnek, hogy az Anonymous Content és a Paramount TV szemre vételezték a projekt anyagait. Margaret Atwood szavai mindenesetre bizakodásra adnak okot a sorozat jövőjét illetően:
Nagyon elégedett vagyok az Angus, Kent, David, Bard és Amy által ismertetett elképzeléssel, a közösen összeállított, lenyűgőző látvánnyal szintén. Nagyon várom, hogy velük dolgozhassak.
Nagyon reméljük, hogy elkészül a sorozat. Aki legalább a Guvat és Gazellát olvasta, tudja, miért.
Az 1987-es Robotzsaru filmet nagyon sokan egy lapon emlegetik olyan sci-fi klasszikusokkal, mint az Alien, a Terminator, vagy épp a Star Wars. Igazi kultfilmről van szó, így nem is meglepő, hogy több folytatást, 2014-ben pedig rebootot is kapott a franchise. Ezek sikeressége azonban elmaradt az eredetiétől. Edward Neumeier, a Robotzsaru társkészítője érdekes nyilatkozatot tett, mely szerint az MGM-nél új filmen dolgoznak épp.
Több Robotzsaru film is készült az elmúlt évtizedekben, ráadásul nemrég megpróbálkoztak a franchise rebootolásával. Nem mondhatok sokat az új részről, csak annyit, hogy az 1987-es, eredeti filmhez kanyarodik vissza, annak a folytatása lesz. Azok a nézők, akik az oldschool stílusért rajonganak, nagyon örülni fognak a produkciónak – mondta el Neumeier, az első Robotzsaru forgatókönyvírója.
Ez nem jelenti azt, hogy a Robotzsaru 2. vagy 3. része automatikusan törlődne a film univerzumából, de a legvalószínűbb szcenárió az, hogy a készülő film pár évvel az eredeti után fog játszódni. Így figyelmen kívül hagyva a folytatásokat. Nagy húzás lenne egyébként, ha a most 70 éves Peter Weller is visszatérne, afféle mentor szerepben, egy új Robotzsaru útját egyengetve.
Január 23-án éjjel jött a hír, hogy Ursula K. Le Guin, amerikai sci-fi és fantasy író 88 éves korában elhunyt. A halálhírt Le Guin fia, Theo Downes-Le Guin erősítette meg, de a halál okát nem nevezte meg, csak annyit közölt, Le Guin már hónapok óta betegeskedett.
Ursula Le Guin a fantasztikus irodalom megkerülhetetlen alakja, aki bebizonyította, a fantasztikumot lehet magas szinten is űzni. Életműve 20 regényből, több mint 100 novellából és kiregényből, 13 gyerekkönyvből, versekből és 7 kötetnyi ismeretterjesztő műből, továbbá 5 fordításból áll. Olyan SFF klasszikusokat köszönhetünk neki, mint A sötétség balkeze, A kisemmizettek, A rege és A szigetvilág varázslója. Művei olyan írókra voltak hatással, mint Salman Rushdie (Éjfél gyermekei), David Mitchell (Felhőatlasz), Neil Gaiman (Amerikai istenek) és Iain Banks (Kultúra-sorozat). Le Guin kedvelt zsánertémái közé tartoztak a sárkányok, a varázslók, az űrcsaták és csillagközi népek konfliktusai, de műveiben teljes alapossággal tárta fel a feminizmus, a környezetvédelem és társadalmi rendszerek kérdéseit a szociológia és az antropológia eszközeivel. Írásait nem csak hazájában, hanem szinte az egész világon olvasták, legalább 40 nyelvre fordították le műveit. A sötétség balkeze, például, az elmúlt 50 évben valahol mindig megjelent nyomtatásban.
Még nem tértünk magunkhoz a döbbenettől. Vitathatatlan, egy legendával lettünk kevesebbek. Nagyon fog hiányozni Ursula Le Guin személyisége és örök lelkeskedése az irodalomért, amelyeket már csakránk maradt írásaiból idézhetünk fel.
Ám egy nagy mágus, aki életében jó néhányszor megjárta már a halál birodalmának meredek és kopár lejtőit, nem hétköznapi módon távozik az élők sorából, nem vakon, hanem magabiztosan, ismervén az utat.
Alison Flood, a The Guardian szerzője egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a 2017-es év bestseller lista Top 10-es listáján egy férfi, Murakami Haruki található. A lista élét A szolgálólány meséje szerzője, Margaret Atwood vezeti, de előkelő helyen áll Naomi Alderman is, aki a Hatalom című SF regényével vált ismerté.
A Top 10 lista alapját a Bookseller könyveladásokra vonatkozó elemzése szolgálja. Eszerint a legkeresettebb író tavaly Margaret Atwood volt, £2.8 millió értékű eladással. Az elemzés szerint a kanadai szerző megnövekedett népszerűségét a két könyvéből, A szolgálólány meséjéből és az Alias Grace-ből készült sorozatok okozták.
Margaret Atwood
Atwoodot követi Az essexi kígyó szerzője, Sarah Perry, a tavaly júniusban elhunyt költőnő, Helen Dunmore, majd Naomi Alderman és az olasz Elena Ferrante. Érdekes, hogy a lista felső rétegébe Atwoodé mellett még egy feminista disztópia, a Hatalom is felfért. Alderman regénye az első olyan SF regény, amely nyerni tudott a Bailey’s-en (a díj főleg szépirodalmi terület), amivel egy újabb SF került a fantasztikum irodalom kívüli figyelem középpontjába.
Mi magyarázhatja az ilyen témájú könyvek iránti megnövekedett érdeklődést?
A feminista science fiction (Atwood és Alderman regényét illethetjük ezzel a névvel is) nem új keletű jelenség. Eredete a 17. századig nyúlik vissza, amikor néhány írónő (pl. Margaret Cavendish a Blazing World-ben) az SF eszközeivel képzelték el a nők helyzetét a jövőben, más tudósok szerint pedig Mary Shelley is érinti a témát a Frankensteinben a nemtelen teremtéssel (a szöveg nem határozza meg pontosan a szörny nemét annak ellenére, hogy Frankenstein menyasszonyt szeretne alkotni teremtményének). Az első igazi feminista sci-fik a 20. század elején születtek. Ez időben jelent meg az alműfaj egyik olyan alap szövege, mint például Charlotte Perkins Gilman Herland-je (1915), amely egy férfiak nélküli társadalmat mutat be, de fontos szöveg még Begum Rokeya „The Sultana’s Dream”-je (1905), ami elképzeli, milyen lenne egy nők által uralt India, továbbá Frances Harper Iola Leroy–ját (1892) is ki kell emelnünk, ami gender kérdések mellett faji kérdésekkel is foglalkozik. Érdemes megemlíteni még a NEQUA or The Problem of the Ages-t (1900), amiben két amerikai populista, A.O. Grigsby és Mary P. Lowe járja körbe a nők helyzetét, és többek között a jövőbe is betekintést engednek.
Naomi Alderman
Az első írások után a hasonló témájú művek hosszú időre eltűntek (a ponyva időszakban az SF -ben a férfi szemszög vált dominánsabbá), vagy kevesebb figyelmet kaptak (a nők továbbra is írtak sci-fiket, csak nem kaptak nagy figyelmet), a mainstreambe a feminizmus második hullámakor, azaz a 60-as években tértek vissza. Ekkor volt aktív például Ursula K. Le Guin (A sötétség balkeze), Joanna Russ (The Female Man), Marge Piercy (Woman on the Edge of Time), de mellettük férfiak is írtak feminista témákról, köztük Samuel R. Delany (pl. Time Considered as a Helix of Semi-Precious Stones). A trend a 70-es és 80-as években is folytatódik: ekkor tájt írja meg például Octavia E. Butler a Kindred-et (1979), Sheri S. Tepper ekkor kezdi el a True Game-t (1983-ban jelent meg a sorozat első regénye, a King’s Blood Four), és Margaret Atwood is ekkor veti papírra A szolgálólány meséjét (1985). Az utóbbi években ismét népszerű a feminizmus az SF-ben, elég csak a már említett Hatalom-ra (2015) gondolni, vagy szétnézni az elmúlt évek díjazott vagy díjre jelölt művei között: Ada Palmer Hugo-ra jelölt Terra Ignota (2017) trilógiája, Sarah Hall Arthur C. Clarke-díjra jelölt Carhullan Army-ja (2008), de a témával való közeli rokonság miatt érdemes megemlíteni Ann Leckie többszörösen díjazott Radch Birodalom-trilógiáját (2013-2015) is.
Mi történt a világban, hogy újra beszélnünk kell a nők helyzetéről?
Az alműfaj politikai vonatkozása miatt rögtön rávághatjuk, hogy az elmúlt évek politikusai és az ő megnyilatkozásaik miatt születnek ezek a művek, de ennél sokkal mélyebbről ered a jelenség. A feminizmus negyedik hullámában járunk, ami nem tavaly, hanem 2012-ben kezdődött: a feminista ideológiát egy új eszköz, a közösségi média hozta ismét a figyelem középpontjába. Prudence Chamberlain kutató szerint az új hullám figyelme főleg a nőkkel szembeni erőszak és szexizmus felé fordul, hisz, ahogy őmaga is mondja, „hihetetlen, de bizonyos attitűdők még mindig léteznek.” A 2010-es évek feministáit Kira Cochraine szerint a technológia különbözteti meg elődjeiktől: a Facebook, Twitter, Instragram vagy egyéb közösségi felületek segítségével hívják fel a világ figyelmét a társadalmunkban létező régi nemi bergözülésekre, miközben a változást sürgetik. A negyedik hullámnak bőven akadnak követői és kritikusai egyaránt (v. ö. #metoo kampány), de hatásuk vitathatatlan, és mint jelenkorunk társadalmi mozgalma kihatással lehet a jövőre is. Ezek után nem véletlen, hogy az SF írókat is újra foglalkoztatják a feminizmus kérdései.
Laurie Penny szerint az SF írónői a szexizmus és az irodalmi sznobizmus ellen küzdenek. Szerinte azzal, hogy csak egyféle igaznak vélt művészetre koncentrálunk számos másikat figyelmen kívül hagyunk. Úgy érzi a valós világ nem sok ötletet kínál a jövő építéséhez, viszont a női szerzők számos új ötlettel frissítik az irodalmat, főleg az SF területén.
Képzeletbeli világok kitalálása politikai aktus, akár akarjuk, akár nem, és valamilyen oknál fogva a nők és a színes bőrűek olyan külön tehetséggel rendelkeznek, amivel olyan képzeletbeli világokat építenek, amelyek egyszerre érződnek frissnek és elképzelhetőnek.
– mondja Penny és gyorsan hozzá is teszi: nincs ebben semmi új (lásd fent az irodalomtörténeti összefoglalót), de ez mégis megdöbbenti a hagyományos történetekhez szokott olvasókat. Azonban valami változik, hála a Hulu adaptációjának; Penny szerint így nagyobb rétegekhez jutnak el az Atwood regényéhez hasonló történetek. Az új szemszög pedig érdekes az embereknek.
Naomi Alderman más irányból közelíti meg a feminista SF-et. Szerinte az alműfaj különböző társadalmak felépítésén keresztül a következőt kérdezi: amit a mai, nyugati társadalomban (más kultúrákból jövők természetesen a sajátjukat vizsgálják) gondolunk férfiakról és nőkről az hányad részt természetes, és hányad részt az emberiség „találmánya”? Továbbá az utóbbi, kitalált sémákról tudunk-e másként gondolkodni, és esetleg a jövőben megváltoztatni azokat? Akadnak SF-ek, amelyek azt vizsgálják, lehetséges-e a patriarchális társadalmon kívül lehetséges-e más, alternatív felépítésű közösségben élnie az emberiségnek (pl. a Gethen nemtelen lakói A sötétség balkezében), vagy jelenünk problémái más formát ölthetnek (pl. A szolgálólány meséje). Alderman az utóbbiak, azaz a disztópiák erejét emeli ki. Szerinte abban rejlik ezen művek népszerűsége, hogy képesek elképzelhetővé tenni az elképzelhetetlent. Bár kicsit érdemes a kijelentést módosítani a következő: a disztópia elképzelhetővé teszi azt, ami létrejöhet a jelenünkben zajló események következményeként. És itt visszatértnék Margaret Atwoodhoz: A szolgálólány meséjében látható Gileadban mindenki azt ismer fel, amit szeretne: az ISIS nőkkel és másokkal szembeni totális elnyomását, a puritánok fundementalizmusát, az abortusz szigorítását, vagy épp olyan kijelentéseket, hogy a nőknek az a dolguk, hogy otthon maradjanak szülni és gyereket nevelni. Bármit is ismerjünk fel a Szolgálólány meséjéhez hasonló szövegekben, a lényeg, hogy az valami olyanra reflektál, amit meg kell oldanunk. A megoldásra pedig fel kell készülnünk. Talán ezért olvassák szívesen ezeket a műveket.
Gareth Edwards 2010-ben vált nagyon ismertté a filmes világban, ugyanis ekkor mutatkozott be indie szörnyfilmje, a Monsters. A kritikusok és a nézők is imádták az alkotást, mely úgy helyezte bele nézőjét egy idegenek által uralt világba, hogy igazából a bevált receptet a kukába hajította Edwards. A Monsters ugyanis nem a szörnyekre volt kihegyezve, hanem inkább a hangulatra, a zenére és arra az alaphelyzetre, amelyet az invázió jelentett a film világában.
Monsters – Sötét kontinens címmel kapott 2014-ben egy folytatást Edwards műve, azonban a készítőnek ehhez a sztorihoz már túl sok köze nem volt, így közel sem lett akkora siker a második rész. Érdekes, hogy Gareth Edwardsnak a bravúr másodszorra nem jött össze, a Godzilla ugyanis csalódás lett, nem is kicsi. A rendező szerencsére a csorbát javítani tudta viszont, hiszen a Zsivány Egyest már ünnepelte a szakma.
A Deadline szerint a Vertigo Films készíti a Monsters sorozatos verzióját, amely a Channel 4-on kerülhet adásba. Emellett megkezdődtek a tárgyalások, hogy a Netflix vagy az Amazon megvásárolja a produkció jogait, így az amerikai közönséghez is eljuthasson a széria. Jó hír, hogy az új Monsters sorozat munkálataiban maga Gareth Edwards is részt vehet majd, a Slashfilm szerint afféle tanácsadóként.
Stephen Kinget tünteti ki a PEN American Literary Service az amerikai irodalomért tett munkásságáért. A kitüntetést hivatalosan a PEN American Literary gálán veheti át.
Stephen King több mint 50 regényt írt, köztük olyan, ma már klasszikusnak számító műveket, mint Az, Carrie, Ragyogás, Tortúra vagy a Setét torony. Könyvei a mai napig izgalomban tartják az olvasók és más művészek képzeletét, nem hiába nevezik a popkultúra első számú írójának (elég az utóbbi évek adaptációira gondolni). Legtöbben horror regényeiről ismerik Kinget, azonban olyan sokoldalú író, aki a sci-fitől a fantasyig mindenben kipróbálta magát, továbbá magáról az írásról (Az írásról) és a horror irodalomtörténetéről is értekezett (Danse Macabre).
A PEN szerint Stephen King horror – és az erőszakábrázolásával azon írók közé került, akiket a legtöbbször tiltanak vagy támadnak (gondoljunk például a Banned Books listára), de emellett olyan szerző is, aki a szólásszabadság, az írástudás és az információhoz való szabad hozzáférés lelkes szószólója, és ha kell, meg is védi ezeket az értékeket. Írói tevékenysége mellett pedig segít is az általa alapított Haven Foundation keretén belül, amelynek célja az olyan írótársak vagy más művészeti ágban alkotó művészek támogatása, akik magánéleti nehézségekkel küzdenek.
A PEN elismerése nem az első magas rangú kitüntetés King pályafutása során. A fantasztikus irodalom díjai közül többször elnyerte a Bram Stoker-díjat (először 1987-ben a Tortúráért), a Brit Fantasy-díjat, World Fantasyt, 1982-ben a Hugót, 1992-ben pedig Horror Grandmasternek választották. 2003-ban Nemzeti Könyvdíjajjal tüntették ki az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért, 2014-ben pedig Barack Obama állami kitüntetéssel, a National Medal of Arts-cal tisztelgett King munkássága előtt.
A PEN díját Stephen King május 22-én, azaz új könyvének, az Outsidernek a megjelenésével egyidőben veheti át.
Hír forrása:PEN America
A fejléc képen Roberto Parada alkotása látható.
