Címke: robot

  • „Le a nácikkal!” címmel érkezett új előzetes a Wolfenstein 2-höz

    A 2016-os Doom sikerei után az FPS-ek másik ősatyja, a Wolfenstein is egy újabb résszel próbálja meg kizsebelni a lövöldözős játékok szerelmeseit.

    A The New Colossus alcímű játékban ismét a náciké a főszerep, akik óriási szvasztikás zászlóikkal megszállták a szabadság földjét, az Egyesült Államokat. Egy brutális amerikai forradalom lehet az egyetlen válasz az elnyomók ellen, így kössük be a biztonsági övet a gurulós székünkön, mert szanaszét kell majd lőnünk az ellenséget.

    A Wolfenstein II: The New Colossus nagyjából egy hónap múlva, azaz október 27-én fog megjelenni PC-n, PS4-en, illetve Xbox One-on. Emellett érkezett egy játékmenet bemutató is, ezt alább meg is lehet tekinteni. Durva képsorok következnek, a trailer csak 18 éven felülieknek ajánlott!

  • Puha robot öngyógyító anyagból

    A robotika jelenleg a tudomány és a műszaki területek egyik legjobban fejlődő ága. Mind a robotika, mind az orvostudomány szempontjából fontos az úgynevezett soft robotika: ez az olyan robotok fejlesztését és az alkalmazási területeik kutatását teszi lehetővé, amelyek az eddigiekkel ellentétben, nagyrészt valamilyen puha, rugalmas anyagból, például szilikonból készülnek. Ezeknek nagy előnye, hogy alakjukat változtatni képesek, ezáltal keresőrobotnak alkalmazhatók, illetve az orvostudományban többek közt keringéstámogató, szív köré ültetett robotként, életmentő gyógymódként is használhatók.

    Ugyanakkor  ezek a robotok a rugalmas anyagok sérülékenysége miatt szakadásnak, vágásnak nem állnak ellen, ellentétben masszívabb társaikkal. Egészen eddig ez jelentős problémát okozott, azonban kutatók kifejlesztettek egy olyan anyagot, amely bizonyos sérülésekből fel tud épülni. Az úgynevezett elastomer egy olyan anyag, amit ha sérülés ér, hő segítségével a molekulái újra kötést tudnak létesíteni egymással, ezáltal újra összefüggő anyag áll majd rendelkezésünkre. Ez forradalmi fejlesztés a soft robotika területén.

  • Segítünk eljutni a MI és a Robot kiállításra!

    A MI és a Robot című kiállítás a mai robotika és mesterséges intelligencia „előszobája”: arról a folyamatról mesél közérthető formában, amely a drónok, önvezető autók és a Go játékban is győzedelmeskedő gépagyak világához vezetett. A tárlat június 7-én nyílt és szeptember végéig lesz látogatható. Klubtagjaink közül néhány szerencsés azonban ingyen megnézheti a gyűjteményt.

    milead

    Június 20-án kisorsolunk két páros és egy darab családi belépőt (ez utóbbi két felnőtt és három gyerek belépésére jogosít) a MI és a Robot című kiállításra. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    És még valami: aki megnyeri a jegyet, az nemcsak az időszaki kiállítást, hanem az NJSZT állandó tárlatát is megtekintheti. Mindez a Szent-Györgyi Albert Agora épületében található, a belépők pedig az Agora programjain való részvételre is szólnak.

    Még nem vagy tagja Galaktika Klubnak? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk lezárult. A nyertesek:
    Elek István (Szeged) – páros jegy
    Vas Magdolna (Baja) – páros jegy
    Csányi László (Szentes) – családi jegy
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • A Transformers robotjai az ókori Rómába látogathatnak

    A sajtóban rohamtempóban terjedt el a híre, hogy a Transformers franchise tervezett spinoffjai meredek irányt vehetnek a jövőben, ugyanis az egyik rész teljes egészében az ókori Rómában játszódhat majd. Kihagyott ziccer lenne, ha nem látnánk a Kolusszeumban csatázó gladiátor robotokat, amellyel talán kicsit új életet lehetne lehelni a filmsorozatba, tekintve, hogy a Transformers 2 óta már csak látvány van, történet nagyon nincsen.

    Mindemellett új részletek láttak napvilágot Bumblebee önálló kalandjáról is, melyről a Transformers World 2005 adott hírt bővebben, tőlük idézünk:

    A Bumblebee spinoff, melyet Christina Hodson, a Kubo és a varázshúrok készítője ír Travis Knight rendező közreműködésével, 2018-ban várható a mozivásznakon. A történet az 1980-as években játszódik majd és lényegesen kevesebb transformer lesz a filmben, mint az eddigi részekben. Mindemellett jön még egy animációs előzményfilm, Cybertron múltjáról, melyet az Ant-Man készítői írnak és milliárd évekkel a jelenleg ismert Transformers franchise előtt veszi fel a történet fonalát. Mindemellett szó van egy olyan filmről is, mely az ókori Rómában játszódhat.

    transf-spinoff2

    Cybertron történetével már több Transformers játékban megismerkedhettünk, így érdekes lesz a sztorit a vásznon is látni. Ezen kívül egyébként a Bumblebee filmnek már megvan az emberi főszereplője is, Hailee Steinfeld (a képen), aki a The Edge of Seventeenben is brillírozott. A Transformers időutazós húzása erősen emlékeztet az X-Menre, a FOX-nak bejött, hogy megmutatták a mutánsok fiatalabb verzióit, a robotos filmeknek is valami hasonló bravúrra lenne szükségük, hogy kicsit érdekesebbek legyenek.

    A Transformers 5. része, a The Last Knight hamarosan mozikban, a filmet újfent Michael Bay rendezi és visszatér az ismertebb arcok közül Mark Wahlberg, Stanley Tucci, Josh Duhamel, Tyrese Gibson és John Turturro is. Bay utolsó Transformers rendezése lesz ez, melyben az egyik legnagyobb név Anthony Hopkins. A történet szerint Optimus Prime távollétében háború tör ki az emberek és a robotok közt, melynek megoldása Cade Yeager (Mark Wahlberg) és Bumblebee-ék kezében nyugszik.

  • Colossal: Így kell megkapó szörnyfilmet csinálni

    Az elmúlt években a gigaszörnyes filmek mind nagy bukások voltak – már a minőségüket tekintve -, a 2014-es Godzilla egyenesen nézhetetlen volt, és a Kong: Koponya-sziget se lett több üres látványfilmnél. A legrosszabb hír az, hogy ezt a két filmet majd összehozzák és egy crossover keretében megharcol egymással a két bestia, csak aztán el ne aludjon rajta a nagyközönség. Mostanában az ember, ha ebben a kategóriában keresgél, akkor egyértelműen a Cloverfield részei a nyerőek, illetve nemrég befutott a Colossal is, mely hatalmas meglepetés lett.

    A Nacho Vigalondo (VHS: Viral) által rendezett 2017-es Colossalban Anne Hathaway játssza a főszerepet, aki volt már Macskanő a Nolan-féle Batman trilógia zárórészében, de a színésznő megkapóan játszott az Alice in Wonderland részeiben és az Interstellarban is. A történet szerint Gloria egy lecsúszott alkoholista, aki nem találja a helyét a nagyvárosban, a fiújával se jön ki, ezért fogja magát és hazaköltözik. Innentől egy indie film veszi kezdetét, rég nem látott haverokkal, kocsmázással és lazulással, amíg meg nem érkezik a Colossal plakátjain is látható hatalmas szörnyeteg. A csavar az egészben, hogy Szöulban kezd el pusztítani a lény, de a hősnő elkezdi gyanítani, hogy kettejük között valami megmagyarázhatatlan kapcsolat van.

    colossal-2

    A filmben olyan színészek tűnnek fel Hathaway mellett, mint Dan Stevens a Légióból, illetve a jobbára vicces szerepeiről ismert Jason Sudeikis. Ők ketten nagyon jól kiegészítik Hathaway karakterét, ráadásul egyikükből lesz a film főgonosza. Amellett, hogy vannak unalmas üresjáratok a filmben, mégis képes arra a Colossal, hogy meglepje az embert. Azt mindenki tudja a trailer alapján, amit mi is megmutattunk, hogy Gloria miután látja a tévében a szörnyet, rájön, hogy az a nő mozdulatait utánozza valamiért. Ám, ami ezután következik, az mélyebb és drámaibb, mint a bugyuta felütés alapján bárki képzelné. És főleg emiatt, mert képes meglepni a nézőt a Colossal, ezért veri le a lagymatag Godzillát és King Kongot, pedig azokba sokkal több pénzt öltek a készítők.

    Ez hiányzik manapság a szórakoztatóiparból, a meglepetés. Futószalagon kapjuk a remake-eket, a rebootokat, hamarosan jön majd az újragondolt Mátrix például, illetve az antihősös Pokolfajzat se ússza meg, hogy más szereplőgárdával próbálják meg lenyomni a fiatal nézők torkán. Míg a legtöbb hasonló sci-fi próbálkozás, mint az eredeti ötleten alapuló Jupiter Ascending vagy a Tomorowland rendre bebuktak az elmúlt években, addig a Colossal forgatókönyvét nagyrészt csak dicsérni lehet. Ügyesen vegyítik az írók a kaijus sztorit egy szimpla indie dramedyvel, a karakterek megalapozottak, ezért amikor kiderül, hogy ki a főgonosz és mi is az igazi konfliktus, akkor  csak ülünk a fotelben, a karfát markolva.

    colossal-3

    A látványvilág kicsit kilóg azért, látszik, hogy nem volt túl sok pénz a hihető CGI-re, ezért a szörnyes jeleneteket jórészt tévéképernyőn vagy mobilokon mutatva látjuk. Ennek ellenére azért nem kell egy Sharknado-szintű borzalomra számítani, habár a Colossal alapvetése elég lányfilmesnek, vagy Zs-kategóriásnak tűnhet. A Colossalt nem szabad a borítója alapján megítélni, sokkal jobb alkotásról van itt szó, mint hogy rá se hederítsünk. Szerencsére nem Anne Hathaway rajongóknak csinálták a filmet, sőt itt egészen aranyos helyenként a színésznő karaktere.

    A Colossal egyik nagy erőssége, hogy úgy tud pusztító szörnyfilm lenni, hogy mi az emberek halálából vizuálisan jórészt semmit nem érzékelünk. Nem csoda, hogy a rendezőt a sci-fi zsáner Woody Allenjének tartják, a karakterek közötti esetlen románcokat és a jellemükből fakadó fekete humort nagyon jól kezeli Vigalondo.

    colossal-4

    Még mindig igaz az a jól titkolt népi bölcsesség, hogy ha minőségi filmeket akarsz látni, akkor ne a mainstream közelében keresgélj. A sokadik tucat Marvel film, vagy szörnyeteges blockbuster csak arra megy rá, hogy az ember zsebéből kihúzza a mozijegy árát, a Colossal esetében viszont tisztán látszik, hogy a cél a szórakoztatás volt. Ez látszik is, így az értékelés tekintetében sima 8/10-es alkotásról van szó. Azt a két pontot csak a néhány unalmasabb dialógusért vonjuk le. Aki hasonlóan jó szörnyfilmeket nézne, az tegyen próbát egyébként az A Monster Calls című drámával is, ebben egy kisfiú próbálja túltenni magát a gyászon és a torkát szorító rettegésen, a segítségére viszont egy hatalmas, sétáló fa siet. De a Colossal alkotójától ott van még a 2011-es Extraterrestrial, mely egy fura romantikus komédia, UFO-kkal. Van itt mit nézni, na.

  • A közel hibátlan kaland – Horizon Zero Dawn teszt

    Idén nagyon erős mezőnyre számíthatunk a videojátékok versenyében. Hamarosan érkezik a már régóta várt Mass Effect folytatás, az Andromeda. Májusban a Prey című akció-SF játék során izgulhatunk egy Földtől távoli űrállomáson, de még idén harcba szállhatunk Sauronnal a Gyűrűk Ura világában játszódó Shadow Of Warban, és az EA ígért egy Star Wars Battlefront folytatást is. Ez csak néhány az idén érkező nagy durranások közül, ám a mérce nagyon magasan van.

    Hosszas reklámkampány után március elején jelent meg a Playstation exkluzív Horizon Zero Dawn, amit máris sokan az év játékának kiáltottak ki, noha még éppen az év harmadik hónapját tapossuk.

    A Far Cry Primal, Tomb Raider és a Witcher bemegy a kocsmába…

    A holland Guerrilla Games neve a Playstation tulajdonosoknak lehet ismerős, hiszen ők készítették az eddig megjelent összes Killzone játékot. A PS4 megjelenésekor kiadott Killzone: Shadow Fall nem aratott osztatlan sikert, így mikor szóba került a fejlesztő csapat neve a Horizon kapcsán, jogosak voltak a félelmek. A 2015-ös E3-tól kezdve folyamatosan csepegtették az információkat a poszt-apokaliptikus játékról. De mitől olyan különleges a Horizon, ami miatt a kritikusok és a játékosok is ódákat zengnek róla?

    Egy (esetleg több) dolgot nem lehet csak úgy kiemelni, hiszen pont attól olyan zseniális a játék, hogy minden harmóniában áll egymással. A szereplők, a történet, a látványvilág, a zenék és hangok, harcok, gyűjtögetés mind-mind törékeny egyensúlyban képviselik a Horizon Zero Dawn esszenciáját. Ha külön kiemeljük az összetevőket, még úgy is fantasztikus képet alkothatunk, de az egységes egész az, amitől maradandó emlék lesz a játék évek múltán is.

    A Horizon fogta az elmúlt évek legjobban sikerült játékainak meghatározó, bevált és játékosok által kedvelt elemeit, majd azokat koherens egésszé gyúrta össze. Hogy lopás történt? Egyáltalán nem. Más fejlesztők is élhetnének ezzel a technikával, hiszen ha egy programban valami nagyon jól működik, és a játékosok oda vannak egy-egy plusz élményt nyújtó dologért, akkor miért ne lehetne azokat felhasználni? Ilyen például a Witcher-féle gyönyörű látványvilág, változatos NPC-k (nem játékos karakterek), nyomozások. Vagy a Far Cry Primalben látott craft-rendszer, vagy éppen a Tomb Raider-szerű parkour mozdulatok, és közelharc háttérbe szorítása.

    Mindehhez hozzájárul a Horizon saját stílusa, ami képes hosszú órákra lekötni a figyelmet.

    Horizon Zero Dawn™_20170301063627

    Gyűjtögess, alkoss, gyarapodj!

    A főszerepben a matriarchális törzsi társadalomból kirekesztett Aloy áll, aki bebizonyítja a világ pusztulása után is, hogy van miért küzdeni. Ha valamit el akarunk érni az életben, nem maradhatunk megbélyegezettek, mindig keresni kell a kitörési lehetőséget. Aloy így is tesz, bár a jócskán konzervatív felfogású társadalom nem nézi jó szemmel feljebb jutását.

    A történet egyébként rendkívül szövevényes, a mellékküldetések sokszor szorosan kapcsolódnak a fő történeti szálhoz. Ebből adódóan nagyon nehéz lenne összefoglalni a Horizon minden lényeges momentumát.

    A közepesen hosszú prológus során elsajátíthatjuk az irányítást, különböző harcmodort és lopakodást, közben a játék beavat bennünket a Föld jövőbeli történéseibe. Ekkor Aloy még gyerek, így jobban érezhető a kitaszítottság borzasztó élménye. Majd a lány felcseperedik, és erős, határozott nővé válik, aki próbálja büszkévé tenni nevelőapját, Rostot. Eljön az idő, mikor anya nélküli kívülállóból törzsi tag lehet, de előtte bizonyítania kell a Proving (megmérettetés) nevű eseményen; ami nem éppen úgy zajlik, ahogy azt remélték a résztvevők.

    A befogadó törzsi ceremónia során rejtélyes kultisták megtámadják a bizonyítani vágyó fiatalokat, köztük Aloyt is. A lány szeme láttára végeznek minden társával. Aloy elhatározza: kideríti ki és mi áll a háttérben. Ahogy halad előre a sztori, szorosabbra fűződik a távoli (ősi) múlt a poszt-apokaliptikus jelennel, és megkapjuk az elmúlt évek legjobb SF-történetét – már ami a videojátékokat illeti.

    Horizon Zero Dawn™_20170303073349

    Sokakat érdekelhet maga a setting, hogy miként jutott el az emberiség a ragyogó jövőből a törzsi „visszafejlődésig”. A játék elején közvetlenül ez nem derül ki, de ha figyelmesen hallgatjuk az öregek meséit, vagy szorgalmasan gyűjtögetjük az ősi világ ereklyéit, sok mindenre fény derülhet, ami akár intő jellegű lehet mostani civilizációinkra nézve is. Később küldetéseink során is kapunk számos infómorzsát, amiből jó sok játékóra után össze is illeszthetjük a kirakós darabjait.

    Nagy szerep jut a gyűjtögetésnek, hiszen minden legyőzött masina az alapvető crafting-elemek mellett az adott típusra jellemző ritkaságokat is dobhat, melyekkel kereskedhetünk, vagy felhasználhatjuk fegyverzetünk/öltözékünk fejlesztésére. Szerencsére a gyűjtögető életmód egyáltalán nem idegesítő, vagy frusztráló, nem zökkent ki a játékmenetből, és nem válik görcsös keresgetésbe az egyes alapanyagok felkutatása. A craft-rendszer hamar kitapasztalható, nem fogja megváltani az eddig bevált módszereket, de a célnak így is megfelel. Szintlépés után képességpontokat kapunk, melyeket három képességfán tudunk elkölteni. Ezek közül mindegyik kifejezetten hasznos kalandozásaink során. Építhetünk nyers erőre, lopakodásra, vagy túlélésre/craftingra.

    A játék irányítása hamar megszokható, kontroller-szűz játékosnak is nagyjából 2-3 óra kell, mire biztonságosan gépszörnyek mészárlásába kezdhet nagy tételben.

    A töltőképernyőt is elfelejthetjük: a világban szabadon kóborolva nem fog minket megszakítani semmilyen betöltő kép. Gyorsutazáskor természetesen azért várni kell több másodpercet, de felfedezés, küldetés, vagy csak szimpla kalandozás során egyáltalán nincs hátráltató tényező.

    Horizon Zero Dawn™_20170305134100

    Megérdemelt elismerés

    Nagyon sokáig gondolkoztam azon, hogy a következőt bele merjem-e írni a tesztbe, de végül talán az elfogultság beszél belőlem és engedtem a kísértésnek: a Horizon Zero Dawn a leggyönyörűbb játék, amivel valaha találkoztam. Eddig a (szubjektív) dobogón az Uncharted 4, a The Witcher 3, és a Rise Of The Tomb Raider állt, de a Horizon világa egész egyszerűen letaglózott. Az elképesztő tájak, az élethű víz és hó, a hatalmas kövek a sivatagban, az esti szélben lengedező trópusi fák mind olyan élményt nyújtanak, amit eddig még talán semmi. A nekünk tetsző látványt a pazar fotó módnak köszönhetően meg is örökíthetjük. Sosem voltam híve a random fotózásoknak játékokban, de szerintem a Horizonos kalandjaim során legalább három órát ezzel töltöttem.

    Majdnem kihagytam a játék legfontosabb részét: a robot-dinókat. Több, mint húsz fajta, különböző méretű, képességű gépszörnyet pakoltak bele a Horizonba, melyek legyőzéséhez más és más taktika szükséges. Több sebzéstípussal küzdhetünk ellenük, segítőkész enciklopédiánk le is írja melyik robot mire érzékeny. Van olyan lövedékünk, mellyel felgyújthatjuk, robbanthatjuk, sokkolhatjuk ellenfelünket, vagy páncélt törhetünk, fagyaszthatjuk, de állíthatunk csapdát is. Rajtunk múlik, milyen taktikát alkalmazunk, de egy húsz méteres szörnynek nem biztos, hogy jó ötlet, ha nekirohanunk egy szál íjjal és pár nyíllal. Többfajta távolsági fegyverünk lesz a játék során: csúzli (robbanó tölteteket hajigálhatunk vele), különböző íjak (gyors–gyenge, távolra lövő–pontos, pajzsszaggató, és van olyan, ami robotok ellen hasznos, és külön olyan, mely emberi ellenfelek legyőzésérére alkalmas), botló horog-vető (Tripcaster), kötélágyú és lándzsa. Ezeket plusz sebzésokozással módosítgathatjuk, akárcsak öltözékünket.

    3079324-horizonzerodawn_e32016_hackbot_1465873627

    Konkrét negatívumot nem tudnék kiemelni. A megjelenés napján voltak fennakadások bizonyos játékosoknál, de azt is javították. Egy-két apróbb bug előfordul itt is, de ezek közül egyik sem idegesít, nem hátráltat a játékban, nem kell korábbi állást visszatölteni miattuk. Az AI-n lehetne csiszolni még. Néhol túl okosnak tűnnek nekem (szánt szándékkal megáll a robot a botló horog előtt és visszafordul), néhol pedig rém egyszerűek. Ha egymás mellett áll két robot raptor, a magas fűből elkaphatom az egyiket, a másik bizony észre sem fogja venni. Ezen kívül valóban nem tudnék hibát említeni.

    Összegezve tehát a Horizon Zero Dawn egy lehengerlő akció-kalandjáték, kimagasló történettel, szinte tökéletes látványvilággal, hozzásimuló harmonikus zenékkel, egyedi megközelítésű harcokkal. Minden elismerést jogosan kap a játék, hiszen ez lehetne a jövőre nézve az arany vonal, amely mentén haladva a többi játékfejlesztő csapat szintén kimagaslót alkothatna, ezzel kedvezve a játékosoknak. És mivel minden üzlet, ezért végül természetesen a fejlesztők járnának jól a végén, de a kecske is jól lakna, és a káposzta is megmaradna. Jó lenne magunk mögött tudni a Ubisoft összes fiaskóját, az EA embertelen pénzéhségét, és megtalálni az utat, hogy jobb videojátékokat készíthessenek.

    Aztán csak óvatosan a fejlett technológiákkal, mert tudhatjuk, mi lehet a vége.

    A teszthez a programot a szegedi EuroGamerShop Konzolszaküzlet biztosította.

  • Robi hazatelefonál – Phoning Home játékteszt

    Manapság a legjobban keresett zsánerek a videojátékok terén a túlélő és felfedező játékok. Ezek a programok – mint például a Rust, a DayZ, vagy a H1Z1 – mind félkész szoftverek, most viszont egy kész túlélőjáték kerülhet a gépünkre, ha rászánunk 6000 forintot a Steamen. A Phoning Home ezeknek a címeknek a sikeréből akar profitálni, így most egy sci-fi környezetben küzdhetünk a túlélésért egy teljesen ismeretlen és elhagyatott bolygón. Az egészben viszont van egy csavar, mivel az általunk irányított karakter most nem egy élőlény, hanem az ION névre hallgató felfedezőrobot.

    Az elhagyatott bolygón, az egyik legtöbbet beszélő társunk az űrhajónk fedélzeti számítógépe, aki nem csak útitársunk, de a játék közben tippekkel is segít, hogy meg ne akadjunk a végigjátszás során. Amikor először megszólal, viccesnek tűnik ez az A.I. , mert mindent robothumorral fűszerez, amit látunk. A kommentárjai és a vicces beszólásai engem a Knight Riderből ismert KITT-re emlékeztetnek. A poénok mondjuk egy-két óra játékidő után elég unalmassá válnak, és az embert az az érzés fogja el, mintha valami favicc-generátort ültettek volna a fülébe büntetésként.

    Hajótöröttként az a célunk a játékban, hogy megjavítsuk az űrjárónk telekommunikációs perifériáit, hogy hazaszólhassunk, mert lezuhantunk, és valami oknál fogva nem tudjuk elhagyni a bolygó légkörét. A bolygón különféle portálokkal is találkozunk, amiken ha keresztülmegyünk, különböző témájú környezetekbe kerülünk, mint például havas, hegyes vagy éppen sivatagos területekre. Ez nagyon ismert és ötlettelen módja a környezetváltásnak, a legtöbb felfedező játékban is hasonló módon váltakoznak a területek. A környezet tehát nem dinamikus, ahol hó van, ott mindig is hó lesz, ahol meleg, ott mindig is tikkasztó időjárással kell számolni. Az igazat megvallva, az időjárásbeli statikusság a legkisebb gondja a játéknak, csak érdekes, hogy egy 2017-es túlélőjátékban még mindig nem fordítanak gondot arra, hogy folyamatosan változzon a környezet. Bár ez egy túlélőjáték, igazából az elemekkel nem igazán kell küzdeni, mivel gépek vagyunk. Nem fázunk meg, nem vagyunk éhesek, viszont önmagunk feljavítása az egyik állandó feladatunk a játékban.

    phoning home 4

     A legfőbb ellenségeink a játékban a legyek. Igen, teljesen random helyeken, meglepetésszerűen megtámadnak minket nagy bolyokban járó, kis bogarak, amik mondani sem kell, igen-igen kellemetlen jelenségei a játéknak. Talán nem is kellene őket igazán ellenségeknek nevezni, inkább csak egy kis bónusznak, mivel a játékmenet kifejezetten unalmas, szerintem ezzel próbálták színesíteni a programot. Ha ez valóban így van, akkor meg kell hagyni, borzalmasan mellélőttek ezekkel az ízeltlábúakkal, a harc ellenük igen egyoldalú és monoton. A robotunk mozgása szörnyen lassú és ügyetlen, a mozgási sebessége a főszereplőnknek körülbelül egy csigáéval egyenlő.

    Vannak kisebb platformer részei is a játéknak, ahol ide-oda kell ugrálnunk, hogy megkaparintsunk egy-egy alapanyagot, de körülbelül jobban leizzadtam ezeknél a részeknél, mint a Street Fighterben. Bár hozzá kell tenni, hogy nem a koncentráció miatt, hanem mert bosszankodtam, hogy milyen rossz rendszere van az egész ugrálós mechanizmusnak. Az ugrálás nem is nevezhető ugrálásnak, csak valamiféle mini rakétákat kell kezelnünk, hogy elérjünk oda, ahova akarunk. A szökdécselés nem pusztán rosszul kivitelezett, de szerintem még hibás is, többször estem le magaslatokról, annak ellenére, hogy én úgy láttam, hogy sikerült elérnem azt a bizonyos peremet. Így többször fogunk meghalni a rosszul kiszámított akrobatikus mutatványainkba, mint bármibe a játék során.

    phoning home 3

    A játékmenet hasonló más túlélőjátékokéhoz, miközben felfedezünk, különféle alkatrészeket gyűjtünk, hogy helyrehozzuk a hajónkat. Az alkatrészeket mi gyártjuk le, és ahhoz külszíni bányászással kell alapanyagokat szerezni. A környező területet, az egyszerűség kedvéért egy szkennerrel átfésülhetjük, és így könnyűszerrel megtalálhatunk mindent, ami a környezetben van. Bár sokszor kell a szkennert anyagfelismerésre is használni, ami még több vacakoláshoz vezet. Ahogy haladunk a játékban, előbb-utóbb találkozunk egy másik robottal, amit ANI-nek hívnak. Szegény nem felfedezésre készült, így a legkisebb akadályokba is be fog akadni, és nekünk kell áttámogatni, ha azt akarjuk, hogy velünk jöjjön. Szerencsére, ANI-t nem kell félteni, ugyanis valamiért halhatatlan. Lehet majd játék közben sírni fog, hogy haldoklik vagy ilyesmi, ez viszont nem jelenti azt, hogy védelemre van szüksége az elemektől, pusztán a játék tudatja velünk hogy nem vigyázunk megfelelően társunkra. ANI egyébként nem csak az apró, de a nagy akadályoknál is problémát jelent, néha bemegy egy portálon, aztán úgy dönt, hogy visszafordul. Vagy épp néha be is buggol, úgyhogy újra kell töltenünk a játékot, ha folytatni akarjuk.

    phoning-home 2

    Bár rendkívül sok negatívum szól a játék ellen, mégis az atmoszférája valami egyedülálló. Az unity alapon futó progi nem nagyon erőlteti meg a gépet, és mégis pompás vizuális élményt nyújt. Nagyon szép a játék, és a környezet is hívogató, mondhatni minden nagyobb domb felfedezésre hívja a játékost. A program az igazi utazóknak készült. Azoknak, akik szeretik a hosszú, eseménytelen autóutakat és az érzést, amikor elgémberedett tagokkal kibámulnak az ablakon. Körülbelül így lehet a legjobban leírni a játékélményt. A játék zenéje nagyon passzol ehhez a menethez, igazán nyugtató, és feltölti az embert békés érzésekkel, miközben ANI éppen a halálba csúszik.

    phoning home 5

    Összességében a játék nagyon középkategóriás. Ha szemmel tartjuk, hogy indie, akkor nagyon jó, viszont az árát sokallom. A tíz órás játékidő sokkal rövidebb lenne, ha gyorsabban menne a robotunk, de valószínű, ez csak azért van, hogy több időnk legyen szétnézni. Hogyha mégis beruház az olvasó erre a játékra, az biztos, hogy egyedülálló élményben fog részesülni, de hogy jó vagy rossz lesz-e ez az élmény, ez teljesen személyiségfüggő.

     

  • Ilyenek lesznek a gigarobotok a Pacific Rim 2-ben

    Pacific Rim: Uprising lesz a címe a 2013-as, Guillermo del Toro által rendezett sci-fi film folytatásának, mely egyrészt minőségben köröket vert az új Godzillára, másrészt pedig iszonyú jó robot vs szörny összecsapásokat mutogatott a vásznakon. A Pacific Rim főszereplői közt olyan arcok voltak, mint Charlie Hunnam a Sons of Anarchyből, Idris Elba, aki hamarosan A setét toronyban játssza Rolandot, illetve Ron Pearlman. Az Uprisingot már nem del Toro rendezi, a készítő ugyanis lepasszolta a filmet Stephen S. DeKnightnak, aki olyan sorozatokon dolgozott, mint a Spartacus franchise, a Daredevil, a Smallville, az Angel, vagy éppen a Buffy. A 2018 februárjában érkező Pacific Rim 2 egyik főszereplője a tavalyi év nagy felfedezettje, John Boyega lesz – róla alább mutatunk egy hivatalos képet -, a színész Az ébredő Erőben szerzett magának nevet, nem is alaptalanul.

    A film történetének részletei egyelőre nem igazán ismertek, ezért is nagy szó, hogy megmutatták az első képeket az Uprisingban feltűnő jaegerekről. Így hívják ugye azokat a brutális gigarobotokat, amelyek a Pacific Rimben harcoltak a kaijuknak nevezett szörnyekkel. Egy biztos, a Transformers szériának lenne mit tanulnia del Toróéktól, ugyanis ami a kamerakezelést, a brutalitást, a látványvilágot és nem utolsósorban a történetet illeti, a Pacific Rim nem csak a Godzillánál lett jobb, de Optimus Prime-ékkal is feltörölte a padlót.

    pacificrim-2 pacificrim-3

  • Jönnek a robottörvények

    Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

    Az uniós parlament tájékoztatása szerint a képviselők arra figyelmeztettek, hogy a robotok egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan modern eszközök fejlesztése során, mint az önvezető autók, repülőgépek, drónok, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató robotok vagy a szórakoztató iparhoz tartozó robotok, például játékok.

    A képviselők felvetették, hogy az egymással is kommunikálni tudó, adatok gyűjtésére és feldolgozására, valamint önálló tanulásra képes gépek jogi státuszt, egyfajta „jogi személyiséget” kapjanak. Javaslatuk szerint a robotikában rejlő gazdasági potenciál kiaknázásáért, valamint a szabványok és a biztonsági előírások rögzítése miatt közös európai alapelvek és jogi és ipari keretrendszer kialakítására van szükség azoknak a robotoknak a szabályozására, amelyek jelenleg elérhetőek vagy a következő 10-15 évben piacra kerülnek.

    Felhívták a figyelmet, sok uniós polgár tart attól, hogy a robotok munkahelyek nagy részét vehetik át. Megjegyezték, noha a robotika területe új munkahelyeket teremt, az inkább a magasan képzett szakembereknek adhat munkát és leválthatja az alacsonyabb képzettségűeket. Ezért arra kérték az uniós bizottságot, vizsgálja meg, hogy milyen feladatokat vehetnek át a jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek.

    Az uniós parlamenti képviselők egy robotikáért felelős uniós intézmény felállítását is sürgették, amely technikai, etikai és szabályzási tanácsokkal látná el a tagországi hatóságokat. Az intézmény feladata lenne egy etikai kódex kidolgozása a mesterséges intelligenciát használó eszközökre – figyelembe véve a robotok szociális, környezeti és emberi egészségre gyakorolt hatásait -, valamint azok gyártóira, akik biztosítják az eszközök megfelelő működését, a jogi, biztonsági és etikai normákat.

    Európa tétlenül nézi, amint egyre nagyobb szerepre tesznek szert a robotok, és ez a szerep csak erősödni fog a vezető nélküli autók megjelenésével. Annak érdekében, hogy a robotok biztosan az emberek szolgálatában maradjanak, erős jogi keretek kellenek – hangoztatta Mady Delvaux, a robotbiztonsági kampányt vezető luxemburgi szocialista európai parlamenti képviselő. A politikus szerint „ilyen szabályok nélkül valós fenyegetéssé válhat egy olyan apokaliptikus forgatókönyv, amelyben a robotok az emberek ellen fordulnak”.

    Forrás: MTI

  • Ez már nem SF – technológiai újítások 2030-ig

    Az elmúlt nagyjából két évtizedben technológiánk többet fejlődött, mint az ezt megelőző kétszáz évben. Gyorsuló világunkban folyamatos igény van az innovációra, az újra, a jobbra. Évről évre rohamtempóban fejlődik a tudomány, aminek köszönhetően életünk is egyre kényelmesebbé, egyszerűbbé válik.

    A Világgazdasági Fórum Global Agenda Council on the Future of Software & Society részlege megkért 800 szakembert, hogy osszák meg nézeteiket arról, miként fog változni világunk az elkövetkezendő majd’ egy másfél évtizedben.

    Ennek alapján összeszedtünk néhány érdekes jóslatot, amik több mint valószínű, hogy 2030-ig bekövetkeznek.

    2018: Végtelen adattárolás

    Nem is olyan régen volt, amikor folyamatosan törölnünk kellett számítástechnikai eszközeinkről az adatot, hogy újak férhessenek rá. Szerencsére ezeknek az időknek hamarosan vége. Nem egészen két év múlva a világ internethasználóinak 90%-a korlátlan adattárolással fog rendelkezni. Ez már nem sci-fi, hiszen gondoljunk bele: gépeink folyamatosan internetre vannak csatlakoztatva, számtalan felhő alapú szolgáltatást használunk nap mint nap, csak lehet, hogy fel sem tűnik. Fájljaink gond nélkül tárolhatóak a neten. Ám egy lelkes anarchista biztosan felvetné ezeket a kérdéseket: ki kezelheti ezeket az adatokat? Ki férhet hozzá a felhasználón kívül? Hogyan hat mindez a személyünkre szabott reklámokra és vásárlási szokásainkra? Ezzel önként szolgáltatunk be minden rólunk szóló információt a különböző cégeknek? A felvetés vészjósló, de gondolkodni sosem árthat rajta.

    featured_virtulization

    2021: Robot gyógyszerész

    A robotika máris rohamosan fejlődik, számos iparág tevékenységét könnyebbé téve. De hamarosan megjelennek a fejlettebb szolgáltatás-orientált robotok is. Így lehet, hogy 2021-re elkészülhet és szolgálatba állhat Amerikában az első gyógyszerész robot.

    2022: Internet, 3D-nyomtatás, okostárgyak

    A dolgok internete már a spájzban van. Napról napra egyre több minden készül úgy, hogy „okos” módon csatlakozni tud az internetre. Ruháktól kezdve háztartási gépeken át csaknem szó szerint minden. 2022-re úgy saccolják, 1 trillió fizikai tárgy lesz, amely folyamatosan online lesz. Kommunikáció, infrastruktúra, környezet: minden rá lesz csatlakozva a netre, persze az emberiség érdekében. Ez itt már a jövő?

    Ahogy mindent behálóz majd az internet, úgy változnak mindennapos eszközeink is. Autók, mosógépek, kenyérpirítók lesik majd „gazdáik” minden mozzanatát. Azonban 2022-re az emberek 10%-ának lesz valamilyen okosruhája, amik folyamatosan képben tartanak bennünket a világ dolgaival. Megint csak nem kell látnoknak lennünk, hogy ez bekövetkezhessen: már megjelentek okosórák, karkötők, amik összeköttetésben vannak okostelefonjainkkal.

    A 3D-nyomtatás elképesztő fejlődésen megy keresztül. Egyik pillanatról a másikra számtalan dolgot képesek már megalkotni a 3D-nyomtatók segítségével. 2024-re az autóipartól kezdve az egészségügyön át rengeteg iparág fogja használni a technológiát. 2022-ben megalkothatják az első 3D-nyomtatott autót, 2024-ben pedig szerveket is ki tudunk majd nyomtatni, könnyítve az örökös donorkérdés problémáit.

    3d print

    2023: Mindenki internete

    A 2023-as évre már az emberek 80%-ának lesz valamilyen formában digitális lábnyoma. Online jelenléte pedig egyre biztosabban, egyre több embernek lesz mérhető. Sőt, akár bőrünk alá beültetett kütyük végezhetnek rajtunk egészségügyi ellenőrzéseket, hogy még időben orvoshoz fordulhassunk probléma esetén. 2023-ban akár „egyszerű” olvasószemüvegeinkkel is kapcsolódhatunk az internetre, melyeken keresztül pusztán szemmozgásunkat használva szörfözhetünk kedvünkre. 2023-ban elterjedhetnek a különböző bitcoin alapú digitális váltók is, melyek virtuális pénznemként gyarapíthatják majd bankszámláinkat.

    Mire 2024-et elérjük, addigra a világ népességének 90%-a fog rendelkezni legalább egy szuperszámítógéppel a zsebében.

    2024-re elképzelhető lehet, hogy kvázi alanyi jogon bárkihez eljusson az internet. Olyan cégóriások, mint a Facebook, vagy a Google azt tervezik, hogy hatalmas mennyiségű drónt, műholdat, és ballont vetnek majd be, hogy szó szerint mindenki rendelkezhessen internettel.

    fb satellite

    A megnövekedett számú okosgép miatt 2024 körül internetforgalmunk felét háztartási gépeink, eszközeink foglalják le, mindezt azért, hogy otthonainkat könnyűszerrel automatizálhassuk.

    2025-re a fogyasztói termékek 5%-a már 3D-nyomtatóval készül el, mely számos ponton előnyös lehet. Az újabb nyomtatók olcsóbbak lesznek, könnyebb lesz majd használni őket, így eljuthat szinte bárkihez a technológia.

    2025 körül már a mesterséges intelligenciák is nagyobb szerepet kapnak. Különböző céges állásinterjúk 30%-át MI-k végzik majd, ezzel kiszűrve az adott pozícióra alkalmas jelentkezőket.

    2026-ban elterjedté válnak a sofőr nélküli autók. Az USA-ban a gépjárművek 10%-a teljesen automata lesz. 2026 lesz az év, amiben az első MI beülhet egy cég igazgatói tanácsának székébe.

    sofőr nélküli

    Az infrastruktúra is változni fog majd. 2026-ra létrejön majd az első olyan legalább ötvenezer főt számláló város, melyben nem lesz egyetlen közlekedési lámpa sem.

    Összefoglalva tehát egyaránt fejlődik az orvostudomány, az emberiség online tevékenységei soha nem látott mértékben nőnek, de megváltozik az autógyártás, és úgy néz ki, a következő évtized valószínűleg a 3D-nyomtatás virágkora lesz.