My Blog

Címke: robot

  • Óriásrobotot építenek a dél-koreaiak

    A dél-koreai Future Technology nevű cég egy óriási mechet épít a legfrissebb hírek szerint. A gépmonstrum küllemben hasonlít sci-fi filmekben látott szerkezetekhez, például a mátrixos Armored Personnel Unit gyilkoló gépezetekhez, vagy pedig az Avatarban használt mechekhez. Egyelőre nincsenek felfegyverezve óriási ütegekkel, és az alkotók nem is tervezik igazi harcászati eszközzé alakítani a gépet.

    A készítők a projektet METHOD-1-nek nevezték el. A mech már képes csámpásan járkálni, bokszolni, és egyéb kézmozdulatokat is tud szimulálni. A gépmonstrum működés közben nagyon hangos, de hát egy több tonnás szerkezetnél mit is várhatna az ember. A működése rendkívül sok energiát használ, így a prototípus a tápkábel hosszánál messzebb nemigen tud még haladni.

    Az óriás robotok mechanikai tárháza egyelőre nagyon kezdetleges, de a projekt alatt is rengeteg már elavult technológiát kellett a készítőknek továbbfejleszteni vagy összeszerelni. Vitaly Bulgarov – aki a Blizzardnál is dolgozott mint Starcraft dizájner – elmondása szerint nagyon izgalmas és tanulságos volt a gép összeszerelése, és a jövőben egy csomó technológiai újításnak adhatnak teret az itt szerzett tapasztalatok.

  • Sandra McDonald novella az új Galaktikában

    Az augusztusi Galaktikában először olvashatunk Sandra McDonaldtól. Az amerikai SF írónő írása, a Szexis robotanya tökéletes képet ad McDonald munkásságáról, hisz minden megtalálható benne, amiért kint szeretik őt: sodró történet és megkapó ötletek.

    Sandra-McDonald1
    Sandra McDonald

    Sandra McDonald az az író, aki rengeteg mindenben próbálja ki magát, és ez az írásaiban is bőven visszaköszön. A Southern Maine egyetemen kreatív írást tanult, nyolc évig szolgált az amerikai haditengerészetnél, később pedig Hollywoodban is kipróbálta magát. Hivatalosan 2002 óta ír, de hamar sikeres lett. 2003-ban már James Tiptree Jr.– díjra jelölték a The Ghist Girls of Rumney Mill novelláját. Írásaiban leginkább a katonai szolgálat élményei érhetőek tetten, mint például a katonai SF sorozatában, a The Outback Starsban (2007), de több novellája is foglalkozik a katonasággal és a háborúval. A 317-es Galaktikában olvasható írásban is érezni a hadseregbeli éveket, de sokkal kiemeltebb szerepet kap McDonald másik kedvelt témája, a nemi identitás.

    7fbe8d9733313ec4c3976fb89997431a

    A Szexis robotanya a címe ellenére nem egy romantikus vagy erotikus történetet mesél el. A novella egy Alina nevű szexbot küldetését mutatja be: mesterséges méhében felnevelni a megbízó szülők gyermekét. A történet először az Asimov’s Science Fictionben (2012 April/May számban) jelent meg. Az olvasók közt akkora sikert aratott, hogy a magazin közönségszavazásán elnyerte az Asimov Reader–díjat.

    Az írást két részre lehet osztani. Az elsőben Alina szexbot munkáját, azaz az emberi utódok kihordásának folyamatát ismerjük meg. A két, részletesen bemutatott terhesség során McDonald olyan témákat jelenít meg, mint a nők helyzete egyes kultúrákban (itt némi rokonság érezhető Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényével: az első családnál Alina hasonló helyzetben találja magát, mint Atwood Offredje), az emberek hozzáállása a robotokhoz, akár többféle szemszögön keresztül is. De maga az alapötlet (egy mesterségesen létrehozott lény hozza világra utódainkat) is rengeteg gondolkodnivalót és vitatémát ad.

    A novella másik része egy váratlan fordulattal kezdődik. Ennek következményeképpen Alina találkozik egy különös emberrel, Corennel, akiről a robotlány nem tudja eldönteni, hogy férfi vagy nő-e. A közös túlélésért folyó útjuk alatt a másikkal való ismeretség révén mindketten rájönnek valami fontosra. Alina például „felülírja programját” és más célokra is fókuszál a benne fejlődő magzaton kívül, Coren pedig a robotlányon keresztül saját nemi identitását értelmezi újra. De ami talán a legérdekesebb a két szereplő kapcsolatában az, hogy miként is érnek egymás hűséges bajtársává. McDonald ennek felépítésével és érzékeltetésével teszi igazán remek történetté a Szexis robotanyát.

    Nemiség, társadalmi kérdések és emberi kapcsolatok – ezekkel a témákkal találkozhatunk a Galaktika 317 nyitónovellájában. Ezek mellett pedig egy sodró lendületű, izgalmas történetet is kapunk egy robotlány és egy ember különös együttműködéséről.

     

    A fejlécképen Käri Christensen alkotása látható.

  • Technoforradalom 2016-ban

    Korábbi cikkünkben bemutattuk azokat a nagyszabású előrejelzéseket a technikai vívmányok terén, melyek egy évtized múlva nagy valószínűséggel hétköznapiakká válhatnak. Most viszont maradjunk egy picit a jelenben és vizsgáljuk meg, mire érdemes a 2016-os évben odafigyelni.

    Nem titok, hogy az elmúlt néhány dekádban a tudomány, és a technika jobban és nagyobb léptékben fejlődött, mint az azt megelőző évszázadok sokasága alatt összesen. Ami a hatvanas években fantasztikumnak tűnt, mára evidens, és legalább annyira hétköznapi, mint az, hogy lélegzünk. Szuperszámítógépek várják kívánságainkat, figyelik minden szavunkat, hogy kényelmesebbé, s jobbá tegyék életünket, vagy egészségünkre vigyázzanak.

    A tudományos forradalom azonban a küszöbön van, sőt talán már ajtónkat is átlépte. Nézzük, miket tartogat számunkra az idei év.

    Mesterséges Intelligencia

    Hosszú-hosszú ideig az SF szerzők és forgatókönyv írók fantáziája zabolázatlanul szárnyalt, hogy az olvasók, nézők elé tárjanak egy olyan ember által készített mesterséges intelligenciával bíró gépet, amelynek önálló döntései, végtelen tudása, és netán érzelmei vannak. Az Apple által létrehozott hangfelismerő alkalmazás, Siri valóságra hívta az álmokat, miszerint az átlagember is rendelkezhet egy saját, virtuális asszisztenssel, akinek, még ha kezdetleges is, de van némi intelligenciája. Azóta rengeteget fejlődött, és 2016-ra a legnagyobb cégek is átvették a sémát (Google Now, Cortana, Alexa). A fent említett cégek és termékeik gyorsan és biztosan kezdenek életünk részévé válni, és alaposan behálózzák az összes okos-eszközünket. Természetesen az MI-k nem csupán a mi életünket könnyítik meg, de a világ vezetőinek, rendőrségnek, katonaságnak is nyújthatnak segítő „kezet”. A mesterséges elmék képesek a világ összes közösségi médiájából kiszűrni a csevegésekből származó fontos, esetleg terhelő információkat, analizálni azokat, majd konkrét adatot szolgáltatni az illetékesek felé. Ezeket a feladatokat az emberek nem biztos, hogy képesek lennének mind elvégezni, főleg nem rövid idő alatt.

    AI

    Fejlett anyagok

    Az embereket leginkább az érdekli, milyen valami kívülről, pedig a belső sokszor jobban számít. A különböző új ötvözetek, anyagok fejlesztése most éli virágkorát, s az anyagtudománynak köszönhetően rohamléptekkel menetelhet előre a technika fejlődése is. Az újabb matériák megalkotása jelentheti a következő generációk otthoni szórakozását, és eszközeinek jövőjét. Az idei év egyik leghasznosabb anyaga az újrahasznosítható thermo-műanyag. Elsőre idegennek hangozhat, pedig minden egyes nap körbevesz minket. Ha máshol nem, okostelefonjainkon biztosan láttuk már; ez az anyag adja a készülékek (legalábbis egy részük) külső vázát. A thermo-műanyag valójában nem más, mint egy szuper erős műanyag, melyet összezúzva újraformálhatóvá alakítanak, ezzel csökkentve többek között a globális szennyezést, de emellett van még néhány remek tulajdonsága.

    A kijelzők is nagy változáson mehetnek keresztül a legújabb, hajlítható üveg kifejlesztésével, amely elősegíti a még változatosabb készülékek gyártását.

    Végül említsük meg az eddig leginkább mitikusnak hitt anyagot, a grafént. Ez az apró, atom vastagságú erős és remek áramvezető matéria az egész informatikai világot megváltoztathatja. Mivel előállítása sokkalta olcsóbbá vált, mint korábban, idén akár elkészülhet az első grafén-alapú processzor, mely egyenes út lehet a mostaniaknál is hatványozottan erősebb számítógépek felé.

    Okos tárgyak

    Egyelőre még várnunk kell majd’ tíz évet a „minden internetére”, vagy a teljesen összekötött „okos otthonra”, de addig talán beérjük az okos tárgyak végeláthatatlan sorával. Mindennapi eszközeink így is gyakorlatilag bármire rácsatlakoztathatóak, és pár pillanat alatt elérhetjük a kívánt információt a világ bármely pontjáról. Ami viszont újdonságnak számíthat, az az eddigi okos tárgyak listájának bővítése. Eddigi megszokott eszközeink (telefon, tablet, távirányító, tévé, hűtő) mellé betársulnak majd olyanok is, mint az okosruhák, kávésbögrék, kilincsek, ágymatracok, fűnyírók, irodai székek és még sokan mások. Ezek mind-mind kényelmünk kielégítésére szolgálnak, és szokásaink, tevékenységeink összeegyeztethetőségében segítenek majd. Ezek használata valamilyen szinten a minőségi életvitel létrejöttét igyekeznek megvalósítani, és az általuk nyújtott információk felhasználása már tényleg csak az emberen múlik.

    the-internet-of-things

    Robotika

    Nem is tudni, az emberiség mióta álmodik olyan robotokról, amik helyettünk elvégeznék a munkát, vagy cselédként szolgálnának (eltekintve attól, hogy milyen beláthatatlan következményei lennének a társadalomra nézve, ha az ember helyett a robotok végeznék el az összes munkát) bennünket. Ezt tetézik a Star Wars népszerű droidjai (R2D2, BB-8, stb.), amiket talán minden kisgyerek (és nagy gyerek) birtokolni szeretne. 2016 ebben a témában is előrejutáshoz vezethet. Idén eljuthat az otthonokba Jibo, a szociális otthoni cuki robotka, ami hangvezérléssel működik, figyeli az emberi érzelmeket és egészen fejlett mesterséges intelligenciával rendelkezik. És még vacsorát is rendel nekünk, ha megkérjük. Elterjedté válhatnak a Pepper névre hallgató érzelmeket szimuláló, emberszerű robotok is, melyek személyi asszisztensként segédkeznek – eddig csak a Japánban. Az otthonainkba hamarosan eljutnak az értelemmel rendelkező robotok, azonban a C3PO-féle ember-kiborg kommunikációra még várunk kell.

    Virtuális Valóság

    Hivatalosan is elérhetővé váltak bárki számára (akik meg tudják fizetni) a különböző fejlesztők által kiadott VR (Virtual Reality) eszközök. Milliók csomagolják ki folyamatosan hatalmas szemüvegeiket, s próbálgatják azokat, természetesen videóra rögzítve, megosztva az interneten. A VR technológia azt ígéri, hogy újabb szintre emeli a szórakoztatást. E cél eléréséhez már remek úton járnak. Természetesen a fejlettebb grafikájú játékokra, és egyéb élményekre még várnunk kell, de azt hiszem elég sokan álmodtunk egy hasonlatos termékről.

    virtual reality

    Bio-védelem

    A kémfilmek gonoszainak mindig van egy visszatérő védelmi mechanizmusuk, amivel igyekeznek minél jobban elrejteni féltett dollár-milliárdjaikat, ékszereiket, vagy a titkos nukleáris fegyverük tervrajzait. Ez a mechanizmus nem más, mint a retina-szkenner, az ujjlenyomat-olvasó berendezés, és egyéb biológiai jellemvonásokat igénylő biometrikus leolvasó szerkentyűk. Olyan időket élünk, hogy ezeket akár saját lakásunkban is alkalmazhatjuk. Számos mobiltelefonon, táblagépen működik már ujjlenyomat-olvasó, vagy mozgás-alapú védelmi berendezés. Azonban sok Windows 10 rendszeren már jelen van az arc felismerő szoftver is. Hamarosan elfelejthetjük a kötelező kisbetű-nagybetű kombinációkat a számokkal, speciális karakterek nélkül, mert átveszik a hatalmat a valóban egyedi jelszóval, azaz a saját testünkkel védett eszközök.

    Drónok

    A Galaktika 313-ban olvashatunk egy érdekes cikket, összefoglalót a drónok világáról, melyben a cikk írója, Kovács „Tücsi” Mihály kitér valós problémákra is. Például arra, mekkora veszélyt jelenthetnek az elszaporodott égi röpködők. Emiatt akár regisztrációhoz köthetik a drónok megvásárlását, ami ugyan kicsit lelassítja a piacot, de még így is egy előrejelzés szerint nagyjából egymillió darab talál gazdára idén karácsonyig. 2016 a drón éve lesz, ehhez kétség sem férhet. Folyamatosan jelennek meg az újabbnál újabb eszközök, legyen az játék, vagy valamilyen komoly katonai berendezés. Hamarosan készülni fognak olyan drónok is, melyek akár egy embert is elbírnak. Az év vége felé pedig valószínűsíthetőek lesznek a szállító, kézbesítő drónok is, illetve a különböző reklámokat sugárzó önműködő gépek is.

    drón

     

    Tehát valóban nem kell várnunk 2025-ig ahhoz, hogy a technika elkápráztasson bennünket, idén sem maradunk újdonságok nélkül.

    Forrás: www.mashable.com

     

  • Robotként éledhet újra Rembrandt

    Egy programozócsapat algoritmusokkal vizsgálta a holland aranykor legjelentősebb festőjének portréit, hogy modern technikával egy új festményt hozzanak létre.

    Két holland múzeum mellett a Delfti Műszaki Egyetem, az ING és a Microsoft közreműködéséből jött létre az a projekt, mely a 347 éve elhunyt festőzseni munkásságát tisztán algoritmusok alapján próbálja meg felidézni.

    Az arc felépítése

    Mindenek előtt össze kellett gyűjteniük azokat a jellegzetességeket, amelyek kiemelik Rembrandtot a festők soraiból. Megvizsgálták részletesen 3D-szkennelt képeit, de ahol ilyen nem állt rendelkezésre, digitálisan rögzített alkotásokat is feljavítottak, deep learning mesterséges intelligencia technológiával.

    Ezek után eldöntötték, hogy milyen képet kellene festenie a robotművésznek, hogy passzoljanak az életműbe: egy 30-40 éves fehér férfi portréja mellett döntöttek, akinek van arcszőrzete, kalapot, és fehér gallért visel. Ezek után az ehhez hasonló festményeket analizálták, megvizsgálták milyen egy tipikus Rembrandt-szem, Rembrandt-orr vagy Rembrandt-fül.

    Ezek után már csak az arányokat kellett megtalálniuk, hogy felépítsenek egy fiktív modellt, akiről a kép készülhet.

    Térbeli képek

    Természetesen az igazi festmények nem csupán kilapított kétdimenziós képek, mint a mai digitális változataik. Rengeteget ad hozzá egy műhöz, hogy milyen ecsetvonásokkal mennyi festéket vitt fel az alkotó a vászonra.

    Ezért hát professzionális 3D-modellt készítettek az elkészült képről, ahol milliméterre lebontották, hol milyen vastag a festékréteg, úgy, hogy a végeredmény azt imitálja, ahogy a mai tudásunk szerint maga a mester használta az ecsetet az arc felépítésére. Ezután speciális tintával és egy 3D nyomtató segítségével rétegenként építkezve megalkották a kézzel fogható képet.

    Művészi robotok

    Természetesen a végeredmény komoly filozófiai kérdéseket is felvet: ha pusztán algoritmusokkal, a korábbi munkát analizálva képesek vagyunk létrehozni egy olyan alkotást, amely kísértetiesen emlékeztet az igazi festő korábbi munkáira (és talán néhány művészettörténész-hallgatót akár félre is tud vezetni), akkor életre keltettük a régóta halott alkotót?

    Mikor jön el majd az a pont, amikor a robotok nemcsak a korábbi stílust utánozzák, hanem képesek lesznek az életrajz alapján „továbbgondolni” az alkotást, és bemutatni, milyen lett volna, ha például Van Gogh megéri hatvanadik, századik, kétszázadik születésnapját is?

    Luddita művészek

    Múlt hónapban japán fejlesztők tizenegy novellát adtak be egy helyi irodalmi pályázatra, amelyeket szinte teljesen robotok írtak – a programozók csak a történet néhány alaphelyzetét adták meg, mint például az időt, a szereplők számát és nemét, vagy a helyszínt.

    Ugyan nem jutottak közel ahhoz, hogy az emberi versenytársakat legyőzzék (úgy sem, hogy a zsűri nem tudta, melyik novellákat írták a gépek, bár A nap, amikor egy robot novellát írt cím esetén valószínűleg nem volt nehéz kitalálni), de mégis ijesztő képet festhet arról, milyen munkákat lehet majd a jövőben helyettesíteni a mesterséges intelligenciával.

    Már a kora 19. század óta visszatérő motívum a munkáslázadás a gépekkel szemben: a korabeli ludditák a gyárakra támadtak, hiszen az új gőzgépek fölöslegessé tették korábban értékelt munkájukat.

    A mai világban érthetően aggódnak a sofőrök például, akik munkáját egyre biztonságosabban képesek végezni az önjáró autók, de lehet, hogy a művészeknek sincs okuk a nyugalomra? Vajon képes lesz-e a robot valódi érzelmeket átélni, és azokat kifejezni a művészet által, vagy megmarad-e ez az utolsó területnek, ahol a robotok egyszerűen képtelenek lesznek minket utolérni?

  • Kiborgok a futószalag mellett

    A Panasonic futurisztikus külső vázakkal erősíti meg a fizikai munkásokat, hogy a természetes mozgásukat gépek segítsék, sőt, egy a mangából is ismerős koncepcióra, a mechákra is létrehoztak egy prototípust.

    A kiborg kifejezést még a hatvanas években kezdték el használni a sci-fi irodalomban gépekkel kisegített emberek jelölésére, de már Edgar Allen Poe is írt egy rengeteg protézissel rendelkező emberről egy 1843-as novellájában. Azóta a szó már olyan külső csontvázakra (exoskeleton) is utal, amelyek nemcsak elvesztett végtagokat pótolnak, hanem egy teljesen egészséges ember erejét növelik meg. Ilyen „ruhákkal” szereli fel a Panasonic a futószalagok mellett dobozokat emelő munkatársakat.

    Az AWN-03 például abban segít, hogy a dolgozók nehéz tárgyak emelgetése közben ne erőltessék meg túlságosan a hátukat. Lehajolás közben a berendezés érzékeli, ha szükség van a munkájára, és egy motor segítségével ellenkező irányba húzza a hátat és a combot, így akár 15kg-mal is csökkentve a használója hátára nehezedő terhet.

    A másik eszköz azok számára lehet hasznos, akik sokat sétálnak, vagy másznak meg meredek emelkedőket. A PLN-01, becenevén Ninja a combok mentén segít lekövetni az izmok természetes mozgását, de apró motorokkal megerősítik azt, így az ember sokkal többet sétálhat, mielőtt elfáradna. A videóban egy favágót mutatnak, aki így mászik a hegyre, de nem túlzás elképzelni  a fejlesztés harcászati alkalmazását is. A tervek szerint ennek a modellnek egy olyan változatát is ki akarják fejleszteni, amely már a karokra is rögzíthető, hogy mind a négy végtagon csökkentse a terhet.

    Ezeken felül gépekkel segítik az idősgondozást is: egy új szerkezetük például úgy segít felkelni az ágyból, hogy közben nem dolgozik túl sokat a felhasználó helyett, így elkerülhető a segítségre szoruló idősek körében oly gyakori izomsorvadást is. Ez ugyanis kifejezetten a robotsegítőknél különösen sokszor előfordul, hiszen azok fáradhatatlanul mindig fel tudják emelni a teljes testsúlyt is, így az illető nem használja rendesen a saját izmait.

    A videó egy rövid pillanatra megmutat egy olyan prototípust is, amely már jobban hasonlít a számítógépes játékokból, valamint mangákból és animékből ismert belülről irányított robotra. Itt a pilóta négy szenzor segítségével (kettő a kézfejeknél, kettő a lábfejeknél) irányíthatja a szerkezet húsz különböző motorját, amely így leköveti a benne mozgó ember mozgását – pont úgy, ahogy azt a Mátrix trilógiában, az Avatarban és még tucatnyi más filmben láttuk.

    Manapság sok jóslatot hallani arról, hány millió munkahely fog megszűnni az elkövetkezendő tíz-húsz évben a robotok miatt. Ezek a fejlesztések talán megnyugtathatnak néhányakat: lesznek olyan gépek is, akik közvetlenül a kétkezi munkát segítik ki, ahelyett hogy teljesen kivennék az ember kezéből.

  • Kisfilm: Rise

    Márciusban jelent meg  a neten egy 5 perces rövidfilm, Rise címmel, ami a robotok és az emberek között kitörő háborúról szól.

    A történet szerint az emberiség az androidok kipusztítása mellett dönt, amikor a gépek érzelmeket fejlesztenek ki magukban. A rendező, David Karlak 38 ezer dollárt kalapozott össze az interneten alkotása megvalósításához. Ráadásul még két ismert színészt is megnyert a porjekthez:  Anton Yelchinr (Star Trek) and Rufus Sewellt (Ember a fellegvárban).

    A rövidsége miatt a film olyan, mintha egy előzetes lenne egy egész estés mozihoz, ugyanakkor hangulatban, vizualizásban, technikában egyaránt egy profi, érett film benyomását kelti. Reménykedjünk, hátha egy producer lecsap a kisfilmre, hogy egy nagyobb mozi legyen belőle. Annak idején épp így készülhetett el a District 9.

    Kapcsolódó
    Scarlett Johanssont imitáló robot egy rajongótól

  • Scarlett Johanssont imitáló robot egy rajongótól

    Elsőre április 1-jei tréfának tűnt, de számos fotót, videót és cikket átböngészve úgy tűnik igaz a hír: egy hongkongi designer, Ricky Ma saját robotot készített magának, ami kedvenc színésznőjére, Scarlett Johanssonra hasonlít. A 42 éves férfi elmondása szerint gyermekkori álmát váltotta ezzel valóra. Kisfiúként animációs filmeken nőtt fel, imádta a robotos sztorikat, és már ekkor elhatározta, hogy ő maga is építeni fog egyet.

    Ricky Ma, aki  teljesen egyedül tanulta ki a robotgyártás mesterségét, 50 ezer dollárt fordított a gépezet elkészítésére. A szerkezet váza 3D nyomtatással készült, a bőrt pedig rugalmas szilikon helyettesíti. A teljes kivitelezés másfél évig tartott, a lakásának az erkélyén.  A gépet Mark 1-nek nevezte el, és elmondta, hogy egy hollywoodi hírességről mintázta, ugyanakkor nevet nem volt hajlandó elárulni. A kész alkotást látva azonban teljesen egyértelmű, kiről van szó.

    A robot reagál néhány előre beprogramozott kifejezésre. Ha például azt mondjuk neki, „gyönyörű vagy”, elmosolyodik, majd nevet és megköszöni a bókot.

    Ricky Ma azt tervezi, hogy könyvet ír a teljes tervezési és építési folyamatról, hogy ezzel segítse a hozzá hasonló lelkes amatőröket.

    https://www.youtube.com/watch?v=wIE7_J1EFLs

     

    Nemrég megjelent, Lilian című kötetünkben egy japán cég titkos szolgáltatást nyújt gazdag emberek számára: képesek lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. További részletek…

     

  • Félelmetes: talpra áll a fellökött robot

    A Google által felvásárolt Boston Dynamics időről időre újabb videókat tesz közzé arról, hogy hol tart robotjai fejlesztésével, és minden ilyen alkalommal leesik az állunk. Ugyanis félelmetes, ahogy ez a technológia egyre jobban hasonlít a sci-fikből ismert világhoz.

    Tavaly augusztusban még arról számoltunk be óriási szenzációként, hogy a humanoid Atlas robot már az erődben sétálgat. Pedig akkor még egy jókora kábelköteg állt ki a hátából, amin keresztül a tápellátást kapta.

    Egy friss videóban a legújabb verziónak már nincs szüksége ilyen külső segítségre. Egyszerűen fogja magát, kinyitja az épület ajtaját, és kimegy egyet sétálni a hóba. Miután kiszellőztette a fejét, visszajön dolgozni, és dobozokat pakol a polcokra.

    [the_ad_placement id=”poszt-szovegebe”]

    A legijesztőbb azonban a film második fele. Itt az egyik kutató azt demonstrálja, mennyire okos és ügyes a gép: kiveri a kezéből a dobozt, elhúzza az orra elől, sőt még fel is löki – és hősünk még így is meg tudja oldani feladatát. Csakhogy erről az embernek rögtön beugrik az a számos sci-fiben látható jelenet, amikor az emberek direkt szórakoznak a robottal, mint ahogy egy csapat magát erősnek gondoló ember szokott egy kiszolgáltatott gyengével, aki úgysem fog ellenállni, visszaszólni vagy fellázadni.

    Mint ahogy a Google Glass is indulatokat váltott ki egyesekből, ami végül dulakodáshoz is vezetett, biztos lesznek olyanok is, akiknek a robotok léte nem lesz szimpatikus – és akkor majd igazából is láthatunk hasonló jeleneteket.

    Kapcsolódó könyvek: Robotok a Galaktikaboltban

  • Barangolás a cseh sci-fiben

    Egy most induló cikksorozatunk, a Sci-fi a világ körül egy hozzánk közeli nép, a csehek science fiction irodalmát térképezi fel, a hazánkba látogató Ondřej Neff tiszteletére.

    Kezdetek:

    A cseh science fiction a 19. századig vezethető vissza. 1881-ben jelent meg Karel Pleskač Zivot na Měsíci (Élet a Holdon) műve, amelyben felfedezhetőek már a műfaj jellegzetességei. A történet elbeszélője képzeletben elutazik egy holdbéli utópiába, ahol beleszeret egy asztrológus lányába, akivel ott találkozik.

    Ebben az időben még íródtak SF elemeket tartalmazó könyvek, mint például Svatopluk Čech Hanumanja 1884-ben, ami két emberszabású faj viszályát meséli el, vagy Jakub Arbes romanetói (novellák), melyek különböző, fantasztikumhoz kapcsolódó témákról szólnak (pl. időutazás a Newtonuv mozekban (Newton agya)).

    RURplay1Čapek robotjai

    Az említett írók nagyban hozzájárultak a műfaj elindulásához, előre meghatározták a kialakulóban lévő zsáner témáit is: jövőbeli társadalmak, űrbéli kalandok és felfedezések, őrült tudósok, misztikus technikai találmányok). Mindezek ellenére a sci-fi ekkor még nem tudott kitörni a ponyva skatulyából. Egy kivétel azonban akadt: Karel Čapek. Az író 1912-ben írta meg R.U.R. (Rossum Univerzális Robotjai) című játékát, amelynek egyrészt köszönhetjük a robot szó mai értelmét, de magának Čapeknek még több mindent. Műveiben olyan témákat tárgyal, mint a technológia használatának erkölcsi problémái (pl. tömegtermelés, atomfegyverek, intelligens lények) vagy Aldous Huxleyhoz, és később George Orwellhez hasonlóan a szociális és emberi evolúció jövőjére is fókuszált műveiben. Čapek ezzel megalapozta a klasszikus science fiction alapjait, amelyre később olyan szerzők építkeztek, mint Brian W. Aldiss vagy Dan Simmons, de Ray Bradburyre és Salman Rushdie-ra is hatást gyakorolt.

    A korlátozás évei (1948-59):

    behounek_italiaFrantišek Běhounek

    Csehszlovákiában a 40-es évekre lezárul a kaland-sci-fi történetek korszaka. Az utolsó ide sorolható SF-ket J. M. Trorka (1947-ben jelenik meg űropera trilógiájának első kötete, a Zápas s nebem  -Küzdelem az éggel) és R. V. Fauchar írja. 1948-tól barátságtalan korszak köszönt a sci-fi számára. Az addig jól menő magánkiadók eltűntek az országból vagy az Egyesült Államokba költöztek. A megmaradt kiadók élére kerülő szerkesztők pedig teljesen új elvárásokat terjesztettek a prózaírók felé: realista történeteket vártak el. Ennek a kitűzésnek a megalkotásában természetesen némi politikai ideológia is közrejátszott: az irodalomnak az új szocialista állam felépülését kell segítenie, amibe mindenféle jövőbe tekintgetés nem járul hozzá. Az új szerzők igyekeztek is megfelelni a kitűzött elvárásoknak, aminek szomorú eredménye lett az SF-re nézve: 1948-tól számítva jó, ha két ilyen műfajú írás született.

    Azonban ezen a néhány íráson keresztül is lehetett látni, hogy a kezdetekhez képest milyen változáson ment át a cseh sci-fi. A lehető legkevesebb tudományos fantasztikus elem volt fellelhető ezekben a művekben, s ha bármelyik mű is foglalkozott a jövővel, akkor csakis kizárólag a nagyon közelivel.

    Ebből a nehéz időszakból kevés az említésre méltó mű. Vladimír Babula nevét érdemes kiemelni, aki 1955-ben megjelentette a Signály z vesmíru (Jelek az űrből) című munkáját, továbbá szerkesztette a Science Fiction and Technology for Young Readers című lapot. Babula mellett még jelen volt František Běhounek tudós is, aki 1942 és 1968 között kilenc hard sci-fi történetet írt. Műveiben gyakran olvashatunk a szocialista rendszer jövőbeli megdicsőüléséről. Egyik ezek közül az Akce L (1956), amely a Hold kolonizálását meséli el. Egy másik említésre méltó műve a Robinsoni vesmíru (Az űr Robinsonok) 1958-ban, amiben a főhős megpróbál egy elpusztítani egy üstököst, mielőtt az összeütközne a Földdel.

    A cseh sci-fi újjászületése:

     tarzan_halalaRészlet a Tarzan halála című filmből

    A nehézkes 40-es és 50-es évek után boldog időszak köszöntött a science fictionra, hála Josef Nesvadba-nak. 1958-ban írta meg a Tarzan halála (Tarzanova smrt) regényét, ami nagy sikert hozott számára. A történet Edgar Rice Burroughs jól ismert hősét, Tarzant viszi el az európai világba, ahol a majomembernek szembesülnie kell a társadalmi és politikai képmutatással. A népszerűség annyira felbátorította Nesvadbát, hogy több hasonló mű megírásába kezdett: Einsteinův mozek (Einstein agya, 1960), Výprava opačným směrem (Expedíció az ellenkező irányba, 1962), vagy a Hogyan halt meg Nemo kapitány (Poslední cesty kapitána Nema, 1966), csak hogy néhány témát említsünk. Művei igen változatos témákat dolgoznak fel (pl. időutazás, társadalom, vámpírok – bár ezek nem feltétlen sf témák), nagy hangsúlyt fektet a karakterekre, a cselekménybe filozófiai elmélkedést csempészett, s mindebbe pedig gyakran szatirikus hangvétel is vegyül.

     madarak
    A vak madarak titka magyar kiadásából

    Az újjászületés egy másik említésére méltó írója, Ludvík Souček, korának legnépszerűbb SF szerzője, aki A vak madarak titka (Cesta slepých ptáků , 1964) trilógiával gazdagította a sci-fit. A cselekmény egy prágai és egy izlandi orvosprofesszor, egy izlandi hegyi vezető és egy prágai fényképész kisasszony kalandjait meséli el: Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé könyv útvonalát bejárva hőseink nem mindennapi kalandokba keverednek.

    Souček egy nagyon szórakoztató történetet adott az olvasók kezébe, azonban nem az ilyen jellegű könyvek uralták a 60-as évek sci-fijét. Ahogy már a Tarzan halála is sejteti, az újjászületett cseh SF elveszti az előző időszak optimizmusát, helyette sötét víziókat és vészterhes jövőt tár olvasója elé. Ez a pesszimista világnézet erősen jelen van Achille Gregor Odnikud nikamjában (Sehonnan sehová, 1964) vagy Vladimir Straka Druhá potopa světa (A második világ áradása, 1964) című írásában, hisz mindkettő veszélyes sugárzáshoz köthető katasztrófáról szól.

    Két további disztópia is erősíti a korszak sötét látomásait: Jiří Jobánek Stříbrné ostrovy-ja (Az ezüst szigetek, 1965) és Jiří Marek Boldog évekje (Blažený věk, 1967). Az utóbbi, magyarul is elérhető regény egy olyan társadalmat jelenít meg City lakóin keresztül, akiknek minden megnyilvánulása már csak automatikus reakciókból és sztereotípiák ismételgetéséből áll: így a lakókat nem is olyan nehéz egy előre gyártott emberautomatával helyettesíteni.

    Végül, de nem utolsó sorban jöjjön a korszak legjobbnak tartott alkotása, Čestmír Vejdělek Návrat z Ráje (Visszatérés a Paradicsomból, 1961) című regénye. A főhős, Řehoř a Lucie nevű bolygóra látogat, mint újságíró. A bolygó első ránézésre egy tökéletes, utópikus világnak tűnik, azonban hamar fény derül az igazságra: a lakók egy számítógép által uralt világ rabszolgái, s erről fogalmuk sincs. A regény nagyon összetett alkotás, ami megmutatkozik a világ felépítésben és a leírások magas, szépirodalmi igényességű kidolgozásában is.

     navrat_z_rajaNávrat z Ráje borítója

    Az új hullám:

    A cseh sci-fi a felemelkedés időszaka után a 70-es években újabb, de az előzőhöz képest azért jóval kisebb krízist élt át: a 60-as évek végén egy egyre terjedő mozgalom célja az volt, hogy normalizálja a „cseh kultúrát”az 1968-as a Varsói Szerződés tagállamainak invázióját követően. Ennek hatása a sci-fi irodalomban ismét drasztikus kiadási visszaesésben mutatkozott meg. 1970-ben még 13 SF regényt jelent meg, 1974-re ez a szám 4-re csökkent.

    A 70-es évek második felére azonban feltűntek az új hullám írói, akik science fictionön nőttek fel (megjegyzés: az előző korszakok írói mainstream írókból avanzsáltak SF szerzőkké vagy csak kisebb kitérítőt tettek a műfaj felé). A korszak legfontosabb írói Jaroslav Veis, Zdeněk Volný és Ondřej Neff.

     jaroslav_veisJaroslav Veis

    Jaroslav Veist a cseh új hullám vezetőírójának tekintik, még napjainkban is jelentős szerepe van az irodalomban (a Mladá Fronta kiadó szerkesztője). A szakmai elismerést két novellagyűjteménnyel vívta ki magának: Experiment pro třetí planetu (Kísérlet a harmadik bolygóért, 1976) és Pandořina skříňka (Pandora szelencéje, 1979). Veis mesteri szinten tud pszichológiai drámát és vidám prózát is írni, némi filozófia bevonásával. Őt tartják a legjobb cseh novellaírónak.

    Veis kortársai közül említésre méltó Ludmila Vaňková és Karel Blažek is. Vaňková a történelmi történetei (pl. Mosty pres propasti času – Hidak az idő mélysége felett, 1976) miatt ismert. Blažek nem mondható olyan termékeny írónak, mint Vaňková, sem pedig olyan befutottnak, de munkái (pl. Přistaní – A landolás, 1979 vagy Nejlepší století – A legjobb ország, 1982) hasonlóan ambiciózus vállalkozások.

    A 80-as évekre (Ivan Adamovič kifejezésével élve, a Szüret idején) a többi kelet-európai országhoz hasonlóan Csehszlovákiában a science fiction ismét fellendülni látszott az olvasópiacon és az irodalomkritikusok közt is, ami jelentős lépésnek tekinthető, hisz korábban a kritikusok nem igen foglalkoztak a fantasztikummal. A Cseh Írók Szövetsége még külön sci-fi szekciót alkotott, továbbá nagy számban publikálhattak SF írók népszerű folyóiratokba és magazinokba. Ezen időszak alatt tűnt fel az irodalmi palettán Miloš Kratochvíl, Zdeněk Rosenbaum és Ladislav Szalai, akik mindhárman novelláikkal futottak be.

    Még fontos megemlíteni Vojtěch Kantor ikerantológiáját, a Lidé Ze Souhvězdí Lva-t (Emberek az oroszlán csillagképről) és a Zelezo přichází z hvězd (Vas a csillagokból), amely megjelenést biztosított olyan íróknak, mint Zbynek Černík, Miroslav Kostka, Ondřej Neff, és Jiří Čihař. Az új hullám egy említésre méltó szerzője, még az itthon is ismert Vladimir Páral is, aki szépíróként belekóstolt a sci-fibe. 1987-ben megírta a Země zen-t (Nők országa) disztópiát, de SF-nek számít még a Kísértések Á-tól cettig (1982).

    A felsorolt nevek közül két szerzőre érdemes egy kicsit több figyelmet szentelni, hisz nagyban hozzájárultak a science fictionhöz: Ladislav Szalai és Ondřej Neff.

    Szalai novelláin keresztül megmutatta, hogy végtelen találékonysággal és képzelőerővel rendelkezik, amelyet abszurditással ötvöz. A cseh Lemként is szokták őt emlegetni. A novellák közül magyarul sajnos csak kevés érhető el (pl. Akad a tű Trethon Judit Téren és időn túl antológiájában és a Galaktika 74-ben a Sztrájk), de ezeken keresztül is megtapasztalható Szalai írói zsenije.

     ondrej_neffOndřej Neff

    A másik szerző, Ondřej Neff korunk legnépszerűbb cseh SF szerzője, újságíró lévén pedig nagyon is aktív szerepet vállal irodalomárként, fordítóként, előadóként, fényképészként és természetesen rajongóként is. Neki köszönhetjük a cseh science fiction első történelmi összefoglalóját (Něco je jinak – Valami másként, 1982), s adott ki 1987-ben  Všechno je jinak (Minden másként) címen egy, a külföldi SF-fel foglalkozó művet is. Továbbá az első cseh sci-fi lap, az Ikarie szerkesztője is volt 1990-től 1993-ig.

    Íróként is nagy eredményeket ért el. Ő maga nagyon jól ismert sajátos ironikus hangjáról és változatos témáiról: írt thrillert, tabukat döngető humoros darabokat, de komoly műveket is az ökológia és emberi természet kapcsán. Az első sikert novellagyűjteményével, a Vejce naruby-val (A kifordított tojás) érte el 1985-ben, de addigra már belevetette magát a regényírásba is. 1984-ben publikálta első regényét, a Jádro pudla-t (A szívügye), 1988-ban pedig a Měsíc mého zivota (Életem holdja) jelent meg, amiben a Hold telepeseiről olvashatunk Neff jellegzetes ironikus hangvételében. 1998-ban jelent meg Sötétség (Tma) című disztópikus science fictionje, amely akkora népszerűségre tett szert hazájában, hogy a következő évben már újra kellett nyomni. A regényt a legjobb cseh SF-nek járó díjjal, a Čapek-díjjal is kitüntették. Neff azzal a gondolattal játszik el a Sötétségben, hogy mi történne áram hiányában a világgal. A sötét víziókat felvonultató regény izgalmas, nehezen lerakható olvasmány, aminek különlegessége, hogy több nézőpontból ismerhetjük meg a cselekményt.

     

    A cseh science fictionnek meg kellett vívnia saját harcait a túlélés érdekében, de mindig is érdekes színfolt volt a műfaj világában. Habár hazájában az irodalomkritika mellőzi, népszerűsége töretlen: napjainkban körülbelül 100 000 példányt adnak el cseh és külföldi sci-fiből, sokszor akár néhány nap leforgása alatt. A cseh folyóiratok továbbra is nyitottak a műfaj felé, ha lehet, mindig publikálnak ilyen témájú műveket. Remélhetőleg, ez a tendencia nem fog csökkeni.

  • Mesterséges intelligencia: valóság és fikció

    A gépek egyre emberibbé válnak, de lehetnek-e olyanok, mint a filmekben? A MI, azaz a mesterséges intelligencia az okos gépeket jelenti, és a fogalom 1950-es évekbeli megjelenése óta hosszú utat tett meg.

    Napjainkban a robotok az emberek mellett dolgoznak hotelekben és gyárakban, mialatt vezető nélküli autókat tesztelnek az utakon. A kulisszák mögött egy okos algoritmusnak köszönhetően a tőzsdén is tevékenykednek, segítenek Amazonon vagy Netflixen könyveket és filmeket ajánlani, és még cikkeket is írnak. Azonban a mesterséges intelligenciák nem feltétlen rendelkeznek jó imidzzsel, gyakran azoknak sci-fiknek köszönhetően, amelyek a robotok hatalomátvételének sötét vízióját mutatják be. Legtöbbünknek az egyetlen referencia pont a MI-ket illetően ezek a filmek. Akkor mi is az igazság? Hol tartunk a tudományban és hasonlít-e arra a fikciós jövőre, amit kreáltunk?

    _84558839_halandwatson_976

    A mindentudó robot

    Talán HAL a leghíresebb rossz útra tért MI. A 2001 – Űrodüsszeia könyvben és filmben megjelenő HAL egy rövidítés a heurisztikus programozású algoritmus számítógépre. Arra tervezték, hogy ellenőrizze a Discovery űrhajó rendszerét (amin a cselekmény nagy része is játszódik) és kapcsolatot tartson a legénységgel. Azonban hamar a saját útját kezdi járni az emberek kizárásával.

    Jelenleg a HAL-hoz leginkább hasonló gép, amivel rendelkezünk, az Watson, az IBM szuperszámítógépe, ami képes megérteni a természetes nyelvet és millió dokumentumot elolvasni néhány másodperc alatt. 2011-ben megverte a Jeopardy! kvízjáték (amerikai kvízműsor) két legjobb játékosát is.

    HAL-al szemben ez a gép együtt dolgozik az emberekkel, például kutatásban, vagy segít új termékeket kifejleszteni nagy vállalatok (például a Coca-Cola, a Procter & Gamble) részlegein. Emellett számos amerikai kórházban is használják, hogy segítse az onkológusokat az új, rák elleni kezelések kidolgozásában. Továbbá egy játék dinoszauruszba is beépítették, ezzel lehetővé téve a gyerekek számára, hogy először kóstoljanak bele a MI-vel való kommunikációba. Kérdéseket tehetnek fel a dínónak, Watson pedig megpróbál válaszolni ezekre.

    _84558842_terminatorandatlas_976

    A gyilkoló gép

    A Terminátor filmekből ismert T-800 fém alapú endo-csontvázán túl élő szövettel is rendelkezik, és arra programozták, hogy a Skynet nevében öljön. A Skynet egy mesterséges intelligencia, ami átvette az irányítást a világ számítógépei felett, hogy elpusztítsa az emberiséget.

    A MI-knek még nincs saját öntudatuk és mindegyik arra van programozza, hogy az embert segítse. Ez alól kivételt képeznek a katonai robotok, amiket harctéri bevetésre fejlesztenek, ahol a szerepük igencsak vitatható.

    Az USA egyik katonai kutatás-fejlesztője, a DARPA rengeteg robot felszerelést fejleszt, mint például exo-csontvázakat, hogy a katonáknak emberfölötti erőt adjon és hozzáférést egy olyan vizuális kijelzőhöz, ami segíthet nekik esetleges döntéshozatalokban. A Boston Dynamics által fejlesztett Atlas robotokat is használják keresés és mentés céljából.

    Habár jelenleg nincsenek gyilkoló gépek, létezik egy kampány, ami megakadályozza, hogy valaha is készüljenek ilyen robotok, az ENSZ szerint pedig semmilyen fegyver nem működhet emberi ellenőrzés nélkül.

     

    _84558845_c3poandpepper_976

     A segítő robot

    C-3PO egy humanoid robot a Star Warsból. Arra tervezték, hogy embereket szolgáljon, és azzal dicsekszik, hogy több mint hatmillió kommunikációs formát ismer. Főleg etikettben, szokásokban és fordításban segítség ő, azaz a különböző kultúrák találkozását teszi minél zökkenőmentesebbé.

    A valóságban kezdenek egyre népszerűbbek lenni az „érző” robotok. Ott van a SoftBank által fejlesztett Pepper, a humanoid robot, amit idén árvereztek el Japánban és szinte azonnal el is kelt. Az egyedisége az, hogy feltehetőleg képes az emberi érzelmeket felismerni. Ha például szomorúnak tűnünk, amikor fáradtan érünk haza a munkából, a robot javasolni fogja, hogy hallgassunk zenét. Az emberi érzéseket arckifejezéseket tartalmazó videókból tanulta meg.

    _84559091_walleandroomba_976A takarító robot

    Wall-E az azonos című Disney rajzfilmből ismert robot, akit hátrahagytak, hogy takarítson a Földön, miután az emberek azt elhagyták. Teljesen nevén WATT-takarékos Lánctalpas Limlom-és hulladékkezelő, E-sorozat az utolsó e szerethető robotok közül.

    Habár nem annyira aranyos, mint Wall-E, a takarításra programozott porszívók valószínűleg az első példányai a házirobotoknak. Az iRobot cég gyártja a legismertebb márkájú gépeket, a Roomba-akat, amiből a 2014. februári adatok szerint több mint 10 millió darabot adtak el. A robot automatikusan körbemegy otthonunkban beépített szenzorjainak köszönhetően, melyek az akadályokat is jelzik neki. A takarítás végeztével a gép visszaviszi magát a dokkolási helyére, hogy töltődjön. Anekdoták szerint néhány ember annyira kötődik a robotjához, akár egy kis kedvenchez. Még a nyaralásra is magukkal viszik a gépeket.

    _84559085_avaandgeminoid_976

    Az ember külsejű robot

    Ava, az élethű android az Ex Machinából (2015) kiemelkedő a MI-k közül. Képes bármilyen témában beszélgetést folytatni, empátiát mutat az emberek felé, és ő maga is teljesen embernek néz ki. Még saját terve is van, amibe az emberek nem tartoznak bele.

    Ez az egyik olyan fajta MI, amitől leginkább tartanak az emberek. Bár messze vagyunk attól, hogy Ava szintű intelligenciát alkossunk, néhányan kísérleteznek emberkinézetű robotok építésével. Például Hiroshi Ishiguro mérnök és robotika-szakértő elkészítette robotmását, a Geminoidot, hogy tanulmányozza az ember-robot interakciókat. Ő még szilikongumit használt a bőrhöz, de a L’Oreal kozmetikai cég már összeállt a biomérnökséggel foglalkozó Organovóval, hogy 3D-s emberi bőrt nyomtassanak azért, hogy még élethűebb androidokat lehessen létrehozni.

    Chetan Dube professzor, az IPsoft software cég vezérigazgatója pedig kifejlesztett egy virtuális asszisztenst, Amelia-t, s Dube határozottan hiszi, hogy a robotika és a MI egyesülni fog. Úgy véli, hogy Amelia még valamikor ebben a században olyan emberi formát fog kapni, ami megkülönbözhetetlen lesz az igazitól.

    Forrás: BBC News