Már léteznek olyan ipari robotok, amelyek valamilyen fontos feladatot végeznek egy építkezésen. Már elkészültek az első olyan formabontó házak, amelyeknek falait egy 3D nyomtató robot húzta fel. Most azonban a Japán Nemzeti Speciális Ipari és Technológiai Intézet egy humanoid robotot mutatott be, amely önállóan végez belső munkát.
A HRP-5P teljesen hagyományos módon épít gipszkarton falat. A robot, teljesen önállóan működik, súlya valamivel több, mint 100 kiló. Nem ő a világ leggyorsabb munkása, de ne felejtsük el, az első vonatok és autók előtt még egy ember gyalogolt piros zászlóval, hogy figyelmeztesse a gyalogosokat a „száguldó” veszélyes gépszörnyre.
Évről évre újabb és újabb Rubik-kocka rekordok dőlnek meg, és állítnak fel újakat. Ma már aki öt másodpercig elszöszmötöl egy kocka kirakásával, az el se induljon a világbajnokságon. Esetleg ha lábbal, vakon, vagy zsonglőrködés közben rakja ki. De most már eljutottunk oda, hogy ember sem kell a kirakáshoz, maga a kocka elvégzi ezt saját magán.
Először azt hittem, hogy egy egyszerű memória gyakorlatként elismétli visszafelé a tekeréseket, de jóval több forgatásra van szüksége, mint ami az összekeveréshez kellett.
Ezen a videón az asztalon dolgozik egymagában.
De itt a bizonyíték, hogy kézben is kirakja önmagát. Ezzel akár magunkat is el tudjuk adni, hogy pusztán a gondolatunk erejével mozgatjuk a kockát.
Hányszor gondoltunk már munka közben arra, de jól is jönne most még egy kéz. Ez a videó azonban még ezen is túlmutat.
A hatékony kommunikáció kulcsfontosságú tényező mind a szociális, mind a szakmai környezetekben. Ez különösen akkor fontos, ha egynél több személy dolgozik egy adott feladaton. De mi van akkor, ha a szükséges személy éppen távol van? Ez az új fejlesztés erre kínál megoldást: megoszthatjuk testünket egy távolról működtethető, viselhető szerkezeten keresztül. A „fúzió” lehetővé teszi az idegen „test” helyettesítését. Egy személy viseli a testre szerelhető robotkart, amit egy távoli operátor kezel, így bár távol van, mégis jelen lehet.
Mit érzel, ha SEER rosszallóan összehúzza a szemöldökét?
Egy japán Takayuki Todo elkészítette SEER-t (Simulative Emotional Expression Robot), egy olyan robot fejet, amely realisztikus fej-, szem- és szemöldökmozgással képes érzelmeket kifejezni.
A fej nem csak programozott mozdulatokra képes, hanem utánozni is tudja egy megfigyelt arc kifejezéseit.
1998-ban jelent meg Aibo, a Sony cég robotkutyája. Most húsz évvel később itt a továbbfejlesztett változat.
Az AIBO ERS-1000 (Entertainment Robot Dog) tipusszámú robot kutya kölyök az előző verziókhoz képest sokat fejlődött. AZ új kutya már folyamatos internetkapcsolaton keresztül kapcsolódik egy felhő alapú mesterséges intelligenciához. Az új AI motor és a fejlett képérzékelők révén képes az arcokat azonosítani, felismeri a család tagjait.
Emlékszik arra, hogy tulajdonosait milyen játékok és cselekvések teszik boldoggá, így mélyebb kapcsolatot alakít ki a család tagjaival. Minden egyes találkozással, minden egyes emberi kölcsönhatáson keresztül fejleszti egyedi, csak rá jellemző személyiségét. Így két Aibo jelleme sem fog hasonlítani egymásra.
Különböző feladatokra és játékokra lehet betanítani, külön kutyajátékok vásárolhatnak hozzá
Az új Aibo korlátozott példányszámban az Egyesült Államokban fog megjelenni. Ára 2899 dollár, vagyis több mint 800 ezer forint.
A videó játékokban visszatérő figurák a robotok ez a videó ezeket hasonlítja össze. Természetesen nem mindegyiket, hiszen annyiféle van, hogy lehetetlen mindet felsorolni.
Az összehasonlítás magában foglalja a robotokat, a kiborgokat, a speciális gépeket, de nem kell 100 százalékban autonóm eszköznek lennie. Ha egy adatnál ezt a szimbólumot (~) látod, azt jelenti, hogy nem sikerült hivatalos adathoz hozzájutni, ez közelítő értéket jelent.
A héten megnyílt moszkvai fegyverkiállítás legnagyobb, de igencsak kétes értékű szenzációjával a Kalasnyikov gyár szolgált. Az AK-47-esről ismertté vált gyár a legújabb fegyvertervei mellett bemutatta Igorkát, lépegető harci robotját. Magassága négy méter, súlya négy és fél tonna, és a fejlesztők szerint harci és mérnöki feladatra szánják. Golyóálló fülkéjében több ember is elfér.
A bemutatkozás inkább derültséget okozott a világban. Igorka első pillantásra a komputerjátékok lépegető robotjának, egy villamosnak, és egy fára épült modern vadászles szerelemgyerekének tűnik. A bemutató értékét jelentősen rontja, hogy Igorka nem tud lépegetni, Miközben a Boston Dynamics robotjai már különleges körülmények között is bemutatkoztak.
A tankszerű lépegető harci robotok ötlete a Star Warsig vezethető vissza, a Birodalom visszavágban a Hot bolygót megszálló Birodalmi AT-AT lépegetők fantasztikus látványt nyújtottak. Értelmetlenségük már akkor megmutatkozott, mert abszolút felesleges a levitációs technológia mellett. Különösen feltűnő volt ez esetlen mozgásuk mellett – aminek egyébként a Stop Motion bábtechnika az oka -, hogy mennyire sérülékenyek ezek a lábak.
Harctéri szempontból is értelmetlen, napjaink tankjai a lehető legalacsonyabbra épülnek. Magassága miatt kiváló célpont, és a lábai különösen sérülékennyé teszik. Egy láb-ízületbe fúródó páncéltörő rakéta gyorsan véget vetne a pályafutásának.
A Massachusetts Institute of Technology mérnökei olyan nyomtatható struktúrát fejlesztettek ki, amelyet mágneses terekkel irányítani lehet.
A „pók” képes a mozgásra, alakváltoztatásra. A technológia még csak a kísérleti fázisának elején tart, de a kutatók hatalmas reményekkel figyelik az új technológiát.
Ez lehet az alapja a jövő emberi testbe juttatható, távirányítható orvosi eszközeinek. Például a szerkezetet a szervezetbe juttatva képes lesz szövetmintát venni, és kijuttatni. Egy elzáródott érbe injekciózva megkeresi az elzáródás helyét, és kinyílva kitágíthatja az eret, újra megindítva a vérkeringést.
Robotokat szeretnének olyan helyeken alkalmazni, ahol emberi életek kerülhetnek veszélybe.
Amikor manapság autonóm robotok kerülnek szóba, elsősorban az önjáró autókról és a csomagszállító drónokról szóló hírekbe botlunk. És persze a Boston Dinamic lenyűgöző lépegető robotjai. Pedig a robotfejlesztés ennél sokkal szerteágazóbb, sokkal több területen szeretnék a jövőben alkalmazni.
A DARPA – az amerikai hadsereg kutatórészlege – már 2012-ben 2 millió dolláros díjat ajánlott fel humanoid, emberi életek mentésére képes robot fejlesztésére. Jelen pillanatban ez a robotika egyik húzóágazata, mert a kutatás-mentés rendkívül komplex folyamat. Szükség van egyrészt kisméretű felderítő robotokra, amelyek képesek berepülni, bemászni, becsúszni a romok közé, önállóan felderítve az ott uralkodó állapotokat, és felkutatni a túlélőket. Másrészt szükség van nagyméretű kollégáikra, akik fizikailag képesek részt venni a mentésben, a mentők életének a kockáztatása nélkül kimenteni a sebesülteket.
Nemrégiben mutatták be a Centauro névre hallgató mentőrobotot, amely az utóbbi kategóriába tartozik. Az Olasz műszaki Intézet által épített robot négylábú, kerekeken gördülő alapból, és egy antropomorf felsőtestből áll. Képes olyan nehéz feladatok és erőfeszítést igénylő mozdulatok elvégzésére, amelyekre a katasztrófa-elhárítási feladatok során szükség lehet: téglát pakol , fát tör. És ha szükséges, akár karatézni is tud.
A japán Tamiya makett gyártó cég egy oktatásban használható kollekcióval lép piacra. Ennek első eleme egy robot százlábú lesz.
A százlábú egy központi motoros egységből, és további egyforma, de különálló egységekből áll. A robot a rugalmas lábak révén halad előre. Az egységek egy univerzális csatlakozóval kapcsolódnak össze, amely révén minden egység kommunikálni tud a központi egységgel. Így a robot fel tudja deríteni maga előtt a terepet, és ennek megfelelően utasítva lábait irányt tud változtatni.
A gyerekek számára sokkal inkább érdekes, mint ijesztő robot csak első darab egy sorozatban, amelynek szerepe a gyerekek játékos bevezetése a robotika, a programozás, és a robotvezérlés világába.
A robotika oktatás egyre nagyobb népszerűségnek örvend, aminek több oka is van: amellett, hogy nagyon izgalmas, aktívan hozzájárul olyan kulcsfontosságú készségek fejlesztéséhez, mind együttműködés és csapatban dolgozás, a projektszemléletű gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. Vannak, akik az építés miatt kedvelik jobban a robotikát és még maguk sem tudják, de a műszaki érdeklődésük kezd kibontakozni, de vannak akiket a játékos programozás része motivál legjobban.
