Az idén 50 éves Galaktika magazin novemberi száma Jezsi Tumanovszkij izgalmas S.T.A.L.K.E.R.-kisregényének befejező részével indul. Benjamin Peek rövid novellája néhány ecsetvonással komor fantasyvilágot vázol föl. T. R. Salty írása egy történelmi rejtélyre kínál nem mindennapi megoldást. Gareth D. Jones a kipusztulófélben lévő csupasz vakondpatkány költői igazságszolgáltatását énekli meg. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 3. helyezést elért Hum Attila egy föld alatti világ csatornarendszerébe helyezi hőseit. Gregory L. Norris egypercese az evolúció egy döbbenetes, új lépcsőfokát villantja fel. Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin egymást kergető időutazókat visz el Batu kán hódító seregeinek táborába. A havi retró Karinthy Frigyes hagymázas novellája egy lerázhatatlan drágakőről.
A központi tudományos rovat a NASA űrszonda-összeszerelő technikusainak munkájával ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Elon Musk rakéta-arzenáljáról, egy új, bővebben termő rizsfajtáról, aktuális sorozat-remake-ekről és egy európai alapokra építkező amerikai robotdiszkóbanda lemezéről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában újfent Thorne Smithé a szó, aki ezúttal egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről mesél.
A Galaktika 392. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktika magazin júliusi számának egy része Jules Verne legendás hősét, Nemo kapitányt idézi meg. Eric Choi Aurora-díjas kanadai szerző elbeszélése visszarepíti olvasóit az első világháború idejébe, amikor az ellenséges hatalmak mind a Nautilus titkát keresték. Mike Adamson a Verne-regény angol fordításának titkairól rántja le a leplet. Gregory L. Norris ugyanakkor a távoli jövőben egy balesetet szenvedett űrhajóst próbál kimenteni az óceán fenekéről.
A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia egy hazai rejtély nyomába ered: hová tűnt Petőfi? Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin űrhajósai egy idegen bolygó felszínén tesznek rendkívüli felfedezést. Kiss Ferenc robonista átiratai irodalmi klasszikusainkat gondolja újra. A Nebula-, Sturgeon- és Locus-díjas John Kessel írásában a memóriatörlést állítják az orvostudomány szolgálatába. Tarja Kauppinen egy világkatasztrófa talán utolsó túlélőit kíséri el felderítőútjukra. A lap méltatással és egy régi novella újraközlésével emlékezik meg a nemrég elhunyt Moldova Györgyről. A havi retro a francia költőóriás Guillaume Apollinaire egy abszurd története.
borítókép – Vyacheslav Safronov (Oroszország)
A központi tudományos rovat az atomenergia holdi hasznosításának lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Doctor Who-ról, a Claypool Lennon Delirium zenei társulásról, egy igazán zöld épületegyüttesről és a harcról a kórokozók ellen az űrhajók fedélzetén. A képregény Fredric Brown egyperces-trilógiájának feldolgozása a veszendőbe ment nagy felfedezésekről. Rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a brit katasztrófairodalom klasszikusát tartalmazza, melyben Fred M. White nem kevesebb mint hétféle módon végez Londonnal.
A Galaktika 388. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktikamagazin júniusi száma az ukrán fantasztikus irodalom előtt tiszteleg. Az Eurocon-díjas Volodimir Arenyev elbeszéléséből kiderül, hogy a régi idők varázsa a lakótelepek világából se tűnt el. Maksz Kidruk vérbeli hard-SF-jének hősei a Marson próbálnak boldogulni. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina disztópiájában a nagy háború túlélői sem élhetnek békében. Olekszij Zsupanyszkij tinédzsere a környék macskabolond vénasszonyával húz ujjat – vesztére. A Bronz Csiga- és Roszkon-díjas Marija Galina egy különleges múzeumba invitál tárlatvezetésre, míg az Aelita-díjas Olekszij Gedeonov meséjével a háború borzalmaira hívja fel a figyelmet. Az e havi szám egyetlen magyar szerzője az eddig fordítóként ismert, most íróként is bemutatkozó Horváth István, aki egy 18. században játszódó etnohorrorral tesz hitvallást arról, hogy minden elnyomó hatalom előbb-utóbb elkerülhetetlenül bukásra van ítélve. A havi retrót az ukrán nemzeti irodalom egyik atyja jegyzi, Mihajlo Kocjubinszkij. Civilizációtól elzárt apácakolostorában az emberben lakozó Gonosz üti fel a fejét.
Galaktika387
A központi tudományos rovat kultúránk hajnalát idézi meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a közelmúltban elhunyt Vangelisről, magyar egyetemisták majdnem-műholdjairól és arról, hogyan termelhető napenergia sötétben is. Hosszabb írás foglalkozik a kortárs ukrán fantasztikus irodalom helyzetével. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változata a Nebula- és Brit SF-díjas Gergory Benford munkásságából ad újabb válogatást egy kisregény és két hosszabb elbeszélés formájában.
A Galaktika 387. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Sajnálattal értesültünk hogy május 5-én 77 éves korában elhunyt, Szergej Gyacsenko, aki feleségével együtt írt ukrán és orosz nyelven scifi és fantasy regényeket.
Itthon a Metamorfózis trilógiát és több a Galaktika magazinban megjelent novelláit ismerhetik az olvasók.
Szerhij Szerhijovics Gyacsenko 1945. április 14-én Kijevben született, 1980-ban végzett forgatókönyvíró szakon.
Marina és Szergej Gyacsenko
Ukrán író-házaspár. Első regényükkel az 1996-os Euroconon elnyerték a legjobb új szerzőknek járó díjat. Kilenc évvel később, a glasgow-i Worldconon Európa legjobb SF-íróivá választották őket. Mindketten filmes gyökerekkel rendelkeznek, Marina (sz. 1968) színésznő volt, Szergej forgatókönyvíró. „Kosárlabda” című novellájuk 197. Galaktikában volt olvasható, kisregényük, az „Üszkös Torony” pedig a 212-213.-ban. Egy Metamorfózis trilógiájukban szereplő kötetek: Alekszandra és a Teremtés növendékei, Arszen és a játék hatalma, Andrej és a Föld zarándokai.
Emlékezzünk rá egy korábbi interjúval.
FÉLELEM, SZERELEM – E KETTŐ KELL NEKEM
Petőfi híres versének talán ez a változata írja le leginkább az Európa-díjas ukrán szerzőpáros, Marina és Szergej Gyacsenko írásainak magját. Már több mint két tucat regényen vannak túl, forgatókönyveket is írnak (pl. a nemrégiben a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent Lakott sziget filmforgatókönyvét) és úgy tűnik, angol nyelvű megjelenésükkel hamarosan a nemzetközi piacra is betörnek. A Metropolis Könyvek sorozatban végre magyarul is olvasható Alekszandra és a Teremtés növendékei című regényük kapcsán beszélgettünk velük.
GALAKTIKA: Az Alekszandra és a Teremtés növendékei első pillantásra ifjúsági regénynek tűnik, de miután elolvassa az ember, kiderül, hogy sokkal közelebb áll Franz Kafkához, mint J. K. Rowlinghoz. Mi ösztönözte önöket a könyv megírására?
SZERGEJ GYACSENKO: Volt pár ifjúsági könyvünk, egy trilógia Léna Lapináról (Kulcs a királysághoz, Oberon szava és A gyűlöletnek nincs hatalma), valamint a Vad energia című regény. Ezeknek a szerkezete egyszerű, világos, kalandosak és akciódúsak, a pszichológiai és filozófiai problémákat a minimumra csökkentettük, bár azért felmerülnek bennük. Az Alekszandra és a Teremtés növendékei metafizikai regény felnőtt olvasóknak. Más kérdés, hogy hősei volt iskolások, egyetemi hallgatók, és ezért ez a közeg is szívesen fogadta a könyvet. A regény a tudatmanipulációról, a félelem és erőszak természetéről folytatott vitáink és gondolataink eredménye.
MARINA GYACSENKO: Szó sincs erről! Ezt mondani jelentős egyszerűsítése a regénynek, olyan, mintha a karácsonyfára azt mondanánk, hogy távírópózna.
G: Alekszandra meglehetősen erős, érdekes és életszerű egyéniség. Mi született meg elsőként, Alekszandra karaktere, vagy a különös tantárgyakat felvonultató főiskola Torpán?
MGY: Nehéz erre válaszolni… A regény gondolata egy álomban született, amiben feltűnt Alekszandra sorsának kezdete. Ugyanakkor ihletőleg hatott, hogy láttuk egy érdekes színpadi adaptációját Kijevben Ionesco Különóra című darabjának. Az álom és a nappali benyomások együttese hozta létre az Alekszandra és a Teremtés növendékeit. Azt lehet mondani, hogy a hősnő és a főiskola párhuzamosan születtek meg, majd egy pillanatban találkoztak.
SZGY: A karakter fejlődése a cselekmény előrehaladtával alakult. A Speciális Technológiák Főiskolája a szemünk előtt alakította Alekszandrát mint embert és karaktert.
G: Évszázadokkal ezelőtt a szúfik az arab országokban kardokat nyeltek, kutakba ugrottak, sőt lovak taposták meg őket anélkül, hogy bármi bajuk esett volna. A test és lélek közötti mély harmónia igazán különös dolgokat eredményezhet. Gondolják, hogy a könyvben szereplő gyakorlatok némelyikét a valóságban is lehet alkalmazni?
SZGY: Tudja, a regény publikálása után az interneten rengeteg visszajelzés és kommentár tűnt fel. Sok ember megpróbálta a csönd 16 formáját meghallani, vagy ezt: „Képzeljen el egy gömböt, amelynek külső felülete piros, a belső fehér! A gömböt egészben hagyva gondolatban deformálja úgy, hogy a külső felülete kerüljön belülre, a belső kívülre…” (Weisz Györgyi fordítása). Sokan mondták, hogy sikeresen végrehajtották a gyakorlatot. Néhány esetben még rajzokat, illusztrációkat is készítettek. Javasoljuk a magyar olvasóknak is, hogy próbálják meg végrehajtani valamelyik transzformációt – de csak komoly körültekintéssel, nehogy átlényegüljenek.
G: Úgy éreztem, a könyv egyik központi témája a félelem. Az, hogy hogyan nézzünk szembe vele, hogyan használjuk, hogyan küzdjünk és hogyan birkózzunk meg a félelemmel. Mi a véleményük erről?
SZGY: Az egyik első regényünket, a Sebhelyet a félelemnek szenteltük. A kötekedő és párbajozó főhős Egert Szolly egy igazságtalan cselekedete miatt gyávasággal bűnhődik – a bátor ember fokozatosan bátortalan senkivé válik, aki még a saját árnyékától is fél. Vajon sikerül visszatalálnia saját „énjéhez”? Ezt a regényt egyébként éppen most fogják megjelentetni Amerikában. Nagyon várjuk az amerikai olvasók reakcióját.
MGY: A félelem – az egyik legerősebb emberi érzelem. Valószínűleg csak a szerelem tudja leküzdeni. „Ne félj, mert én veled vagyok.” (Ézsaiás 41:10)
G: A világ mint (hiper)szöveg igen érdekes elképzelés. Ihlette ezt valamiképpen a Szent Biblia?
SZGY: „Kezdetben vala az Íge” (János 1:1)… Van Andrej Tarkovszkijnak egy emlékezetes filmje, az Áldozathozatal, amelyben a fiú így fordul az apjához: „Kezdetben vala az ige, de miért, papa?” Lehet, hogy mi is ezt a kérdést tettük föl magunknak.
MGY: El akartunk térni a hagyományos megközelítésektől, analógiáktól. Féltünk a bibliai motívumokkal kapcsolatos spekulációktól. A világ mint hiperszöveg – nem új ötlet, de mi újszerűen akartuk bemutatni.
G: Néhányan azt mondják, a könyvnek nyitott vége van. Szerintem önmagában kerek egész. Úgy tudom, már van is folytatása. Alekszandra feltűnik benne? Tudnának pár szót mondani róla?
MGY: Az írásainkban általában igyekszünk elkerülni a hollywoodi hepiendeket. A nyitott vég – számunkra legalábbis úgy tűnik – jobban megfelel azoknak a történeteknek, amelyeket el akarunk mesélni. Nekünk fontos, hogy az olvasó szerzőtársunkká váljon, azaz velünk együtt tovább gondolkodjon.
SZGY: Az én álláspontom szerint az Alekszandra és a Teremtés növendékeinek elég egyértelmű vége van. Azonban az interneten különféle magyarázatokat találtunk a könyv befejezéséről, többek között olyanokat is, amelyek elképesztettek minket eredetiségükkel.
MGY: Nemrég jelent meg a Digitális, avagy Brevis est című regényünk, mindkét könyv a Metamorfózisok ciklus része. Ezek azonban csak asszociatív módon függenek össze. Alekszandra mint főhősnő nem is tűnik fel a második könyvben.
SZGY: Lehet, hogy a Metamorfózisok ciklusnak lesz folytatása – most is dolgozunk egy új regényen. Azonban erről babonából egyelőre többet nem akarunk mondani.
G: Mindig izgalmas, ha két ember együtt ír könyvet, különösen, ha egy házaspárról van szó. Van kialakult munkamódszerük?
MGY: Mindent együtt beszélünk meg. Szerjózsa eredeti foglalkozása pszichiáter, és ismeri a különféle emberi gyengeségek, mint a félelem vagy féltékenység mögött meghúzódó mozgatórugókat. Ezenkívül elvégezte a moszkvai filmművészeti egyetemet is és sok forgatókönyv szerzője. Ő a felelős a témáért, a kompozícióért, én pedig a stílusért.
SZGY: A mi könyveink színházak. Egyszínészes színházak. Marinka mint professzionális színésznő játssza a főszerepet az egyszemélyes könyves darabban, amelyet különféle árnyalatokkal gazdagít. A színésznő néha fél tőlem és ez jó.
Az idén 50 éves Galaktika magazin májusi számát Naomi Kritzer Hugo-díjra jelölt novellája indítja, egy különleges nyomozás története. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos ezúttal vérbő politikai szatírába oltja hazai vonatkozású sci-fijét. A belga Frank Roger egy eltűnt utasszállító repülőgép nem mindennapi visszatéréséről mesél. Varga Csaba Béla nyomasztó disztópiája egy idegen elnyomás alatt nyögő Magyarországon játszódik. A Henry Lion Oldie álnév mögött rejtőző, Eurocon- és Aelita-díjas ukrán szerzőpáros a gyors meggazdagodás receptjét kínálja – intergalaktikus léptékben. A Nebula-díjas amerikai John Wiswell Brit Fantasy-díjra jelölt írása egy számítógépes játék belsejébe kalauzolja el olvasóit. Jávorszki András 2021-ben Preyer Hugo-díjat nyert elbeszélése azt járja körül, mit meg nem tenne az ember, hogy születendő gyermeke a legegészségesebb és legtökéletesebb legyen. A havi retro a skót Robert Louis Stevenson klasszikusa Hawaii varázslóiról.
borító art: Alex Chen – Bloodsea
A központi tudományos rovat a Jupiter-kutatás legfrissebb eredményeiről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az év sci-fi tévésorozatairól, Bulgakov A Mester és Margaritájának színházi feldolgozásáról, egy disztopikus gitárrock lemezről és a Nemzetközi Űrállomás első privát legénységéről. A szerkesztői előszó vendégszerzője ezúttal Erdész Róbert, zenész, a Solaris együttes vezetője. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változatát a Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon Nightingale című, eddig csak e-könyvként megjelent hard-SF regénye tölti meg, a nyomtatott kiadáshoz frissített és jelentősen kibővített szöveggel.
A Galaktika 386. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin fennmaradását!
Az idén 50 éves Galaktika magazin áprilisi számát Márki István kisregényének befejező része indítja, a régmúlt feltárásának veszélyeiről. Az angol Gareth D. Jones Yorickot és csapatát kíséri el egy újabb útra a Brit-szigetek rettentő fenevadainak becserkészésére. A novella magyar megjelenése egyben világpremier! Erdész Róbert arra int, ne jelentkezzünk felelőtlenül alanynak bármiféle orvosi kísérletre, még ha anyagilag mégannyira megérné is. John Kessel Nebula-, Locus- és Sturgeon-díjas amerikai szerző az emlékezettörlés árnyoldalát vázolja fel. Emmerich Palmer elbeszélése – a 2021-es Preyer Hugo-pályázat második helyezettje – vadászokat kísér el egy idegen bolygó vadonába. A havi retro a szovjet-orosz Nyikolaj Karpov klasszikusa egy bezárt szoba titkáról.
borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Lady eel
A központi tudományos rovat a virtualitásban rejlő lehetőségeket vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a katasztrófa-előrejelzések szükségességéről, egy különleges e-színházi eseményről, a Solar Orbiter napszonda útjáról és az aranyhalak okozta ökológiai vészhelyzetről, a szerkesztői előszó vendégszerzője pedig ezúttal dr. Almár Iván csillagász, űrkutató. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változatában ismét Nyikolaj Karpovval találkozhatunk, akinek Halálsugár című regényét és néhány fantasztikus novelláját tartalmazza a bővített lapszám melléklete.
A Galaktika 385. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?
Top 5 film
Mátrix– A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
Avatar– Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
Brazil– Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.
Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.
Top 5 regény
Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.
Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry HarrisonÉden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.
A Galaktika magazin februári számában idegen szemeken át figyelhető meg a világ. Az amerikai Joseph Green és Patrice Milton elbeszélésében a főszereplő feleségének látása kezd drasztikusan megváltozni. Molnár Csaba „bűn és bűnhődés”-története arra fut ki, mennyire nem mindegy, honnan szemléljük az eseményeket. Naomi Kritzer Locus Közönségdíjas és Hugóra is jelölt novellája érdekes módon teremt kapcsolatot két világ között. Dyta Kostova arról ír, hogy vajon csak mi nézünk-e ki saját szemünkön. Az uruguayi Carlos Federici civilizációnk leghíresebb „meséjét” tálalja új köntösben. John Wiswell Nebula-díjas, de Hugóra és World Fantasy-díjra is jelölt kisprózája egy rendkívül különös kísértettörténet. A József Attila-, Déry Tibor- és Márai-díjas Majoros Sándor novellája ugyanakkor még a halálon innen játszódik, de éppen csak. A havi retro a sci-fi atyjaként tisztelt angol Herbert George Wells egy kevésbé ismert írása egy hátborzongató éjszakai kalandról, ahol pont a látás hiánya a rémület forrása.
G383 borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Miss Emerald
A központi tudományos rovat a kialakulóban lévő új politikai-hatalmi világrendet ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt exportált napenergiáról, az új Mátrix-filmről, Jean-Paul Sartre időtlen drámájáról, a Gondolatátvitel című rovatban pedig Jókai Mór egy utópisztikus regényrészlete olvasható, melynek eszmeisége ma éppoly forradalmi, mint megírásakor. A képregény Képes Gábor novellájából készült, címe Ház a kráter szélén, rajzolója Várai Artúr.
A magazin XL-változata Joseph Green A Világ Lustái című regényének első részét tartalmazza, melyben egy távoli bolygó földi telepeseinek és az őslakóknak kell összhangot találni a túléléshez.
A Galaktika 383. száma újságosoknál nem kapható, keresse a Fény utcai szerkesztőségben, vagy fizessen elő a Galaktikabolton, ezzel is támogatva fennmaradását!
Szeretnénk minden kedves olvasónak megköszönni hogy 2021-ben is velünk tartottak, rengeteg új taggal bővült a kiadó olvasótábora. Reméljük 2022 minden előrelátható és magunk mögött hagyott nehézség ellenére, egészségben és jókedvben telik majd.
Kis összegzés a tavalyi évről mielőtt megmutatnánk milyen köteteket tervezünk 2022 első félévében.
Egyértelműen a tavalyi év igazi csillaga az égen T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél című regénye volt. Érzékeny és kedves fantasy köntösbe bújtatott tanmese az elfogadásról és szeretetről.
Klune kitűnő regénye mellett Sárközi Károly írása is megtalálta a közönségét. Az író képes volt mindenféle sallang és realitástól való elrugaszkodás nélkül írni a magyar nép történelméről, mindezt úgy hogy amatőr történészek és profi hozzáértők is élvezni tudják.
Szokás szerint a S.T.A.L.K.E.R. sorozat kötetei iránt hatalmas volt az érdeklődés, februárban pedig már érkezik is a következő történet A Minótaurosz Projekt címen ismét Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij párosától.
A St. Mary krónikák és Theodora Goss Athéna Klub sorozata is az olvasók kedvence lett. Míg Jodi Taylor művei már bejáratott sorozatként van jelen, az Athéna Klubhölgyei friss szereplőkként lopták be magukat az olvasók szívébe a magyar származású amerikai írónővel együtt.
A spanyol horror és dark fantasy fenegyereke, José Antonio Cotrina pedig egészen új irányba terelte az ifjúsági fantasy zsánert Vörös Hold ciklus trilógiájával. Az író következő kötete azonban nem Rocavarancolia világába térünk vissza. Az Ariadna és az Árnyak földje már inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek szóló thriller fantasy komoly témákkal és borzongató hangulattal. A könyv várhatóan februárban jelenik meg.
Szépirodalmi köteteink pedig egyre szélesebb körben terjednek el, érezhetően mostanra kezdik felfedezni az emberek hogy érdemes kortárs európai irodalmat olvasni. A Csuka-átok, A beginák éjszakája, A valószerűtlenség elméleteés az Álmok sivataga is magasan az elvásárokon felül teljesítettek eladások tekintetében.
A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.
borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl
A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.
A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
