My Blog

Címke: interjú

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a Monolit-díjas Varga Csaba Béla kisregényének első részével indul. A helyszínül szolgáló kolóniabolygón a földi telepeseknek egyszerre kell megküzdeniük külső és belső démonokkal. A World Fantasy- és Locus-díjas Ellen Kushner meglepetésekkel teli elbeszélése egyszerre több irodalmi titokról is föllebbenti a fátylat. Huszár Karina kutatói arra keresnek módot, hogyan tehetnék az új android-prototípusukat a felhasználók számára a lehető legbiztonságosabbá. Steven Brust Nebula-díjra jelölt novellájában hajósok küzdenek az elemekkel és egy varázslatokkal teli világ egyéb kihívásaival. Galántai Zoltán új „marslakói” mindeközben tragikus múltjukkal és bizonytalan jövőjükkel kénytelenek szembenézni. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg egy műkincsorgazdáról ír, akinek aktuális üzletkötésébe bekavar vágyakozása egy idegen lény iránt. Washington Irving klasszikusában pedig egy mihaszna farmer alszik át évtizedeket az erdőben, hogy utána egy teljesen megváltozott világba térjen vissza.

    A központi tudományos rovat a történelem legnagyobb áradásáról mesél. Emellett olvasható még egy interjú befejező része Johanna Sinisalóval, valamint cikkek többek közt egy úszó városról, egy mai problémákkal foglalkozó retro poplemezről, egy sajátos színpadi Babits-adaptációról és egy ötvenéves csillagászati rejtélyről.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változata Edgar Rice Burroughs magyarul eddig meg nem jelent kalandregényciklusának első részét tartalmazza, A Vénusz kalózait.

    A Galaktika 426. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma titokban kicsit ünnepi kiadvány, hiszen az újraindulás utáni 250. A szerkesztőség megemlékezés gyanánt a szokásosnál is érdekesebb írásokkal igyekezett megtölteni az oldalakat, többek közt olyan szerzőktől, akik már a régi Galaktikában is bizonyítottak: a finn Johanna Sinisalo például hősét idegen testbe bújtatva küldi be egy rezervátumba. Vlagyimir Grigorjev orvosa különleges tárgyat operál ki egy betegéből, ami talán több ezer éves. Gennagyij Gor gyermekszereplője pedig távoli bolygón élő édesapjával tartja a kapcsolatot, egészen rendhagyó módon. Az újabb szerzők közül Paul Di Filippo kisregénye egy izgalmas, közösségi alapokra épülő világot mutat be, és azt, hogy lehet egy ilyet meghekkelni. Szergej Palij, a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője két nem mindennapi favágóról mesél, a spanyol Víctor Conde ugyanakkor egy fájdalmas emlékeivel viaskodó férfiról. A Galaktikában még soha nem szerepelt, ám új szerzőnek aligha mondható Rákosi Viktor, aki a 19-20. század fordulóján Sipulusz néven mulattatta olvasóit karcolataival, az 1848–49-es forradalom alternatív kimenetelét vizionálja. A lap ezenkívül beszámol egy ifjúsági novellapályázat eredményéről, melynek két nyertes művét le is közli.

    A központi tudományos rovat egy, a Föld múltjában bekövetkezett katasztrófáról számol be, mely bármelyik pillanatban újra megtörténhet. Emellett olvasható még egy interjú első része Johanna Sinisalóval, valamint a nemrég elhunyt Ozzy Osbourne-ról, egy fantasztikus kínai naperőműtervről, Kapu Tibor űrbeli fizikaórájáról és az új Jurassic World-filmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének befejező része olvasható, továbbá a szerző két hosszabb, filozofikus elbeszélése.

    A Galaktika 425. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin júliusi száma Szűcs László kisregényének befejező részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. Az orosz Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője) a Megváltó újabb és újabb eljöveteléről ír, és arról, vajon megváltható-e egyáltalán az emberiség. A Zsoldos-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) legkülönbözőbb ünnepekhez köthető hősei ismét nem vonakodnak huzakodni. Matthew Hughes Aurora-díjas kanadai író furcsa, félig SF, félig fantasy világában egy elátkozott magánnyomozó kalandjaival ismerkedhet meg az olvasó. Bodor Áron főszereplője szintén nyomoz, a saját szülei után, meglepő eredménnyel. Sydney J. Bounds űrhajótöröttjei csak egy mentőrakéta bátor pilótájában bízhatnak, aki vállalja a gyors csillagközi utazás veszélyeit. A nemrég elhunyt Hugo- és Nebula-díjas Barry B. Longyearre, a „Kedves ellenségem” írójára egy rövid novellájával emlékezik a lap. Grant Allen klasszikusában egy hihetetlen kémiai felfedezés sajnos csupán bajt hoz a tudós fejére.

     

    A központi tudományos rovat a történelem legpusztítóbb atomrakétájáról ír, melyet szerencsére sosem vetettek be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az űropera történetéről, egy őrült amerikai rock & roll-zenekarról, Guy Ritchie új Indiana Jones-klónjáról, valamint Kapu Tibornak a Nemzetközi Űrállomáson végzett legérdekesebb tudományos kísérleteiről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

     

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének első része olvasható egy festőről, aki egy gépnek köszönhetően képessé válik belépni a képkereteken belüli világba.

    A Galaktika 424. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin áprilisi száma Varga L. László „Csipsz az agyba” című szatirikus elbeszélésével indul, melyben egy egyszerű focistát turbóznak fel a fejébe ültetett számítógépes mikroáramkörrel, és ettől elképesztő politikai karrier lehetősége nyílik meg előtte. Igazi amerikai sztárpáros, az egyaránt Hugo-, Nebula- és Locus-díjas Harlan Ellison és Robert Silverberg szövetkezett egy rendkívül szokatlan zombitörténet megírására, ami most először olvasható magyarul. Az orosz Gleb Anfilov miniatűrje a hangulatbefolyásolás forradalmian új eszközét mutatja be. Zsiga-Kárpát Dániel kizsákmányolt hősei egy távoli gyarmatvilágon úgy döntenek, hogy visszavágnak a rendszernek. Philip E. High telepesei ugyanakkor egy elsőre megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülnek: egy ragadozó szuperdzsungelt kéne kiirtaniuk. Kispál Márton Preyer-pályázaton dobogós novellája egy környezeti katasztrófa utáni Magyarországon játszódik. Az argentin Laura Ponce ismét egy távoli világra kalauzolja el olvasóit, ahol az évente egyszer lecsapó hatalmas vihar nem mindennapi  következményekkel jár. Jefim Zozulja klasszikusa allegórikus történet a háború és a zsarnokság természetéről.

    A központi tudományos rovat arra figyelmeztet, hogy az egyre súlyosbodó ivóvízhiány már a közeli jövőben háborúkhoz vezethet. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gleccserek megőrzéséről, két kritikai és közönségsikert elért új animációs filmről, egy német progrock albumról és arról, hogy mi van, ha valójában egész világegyetemünk egy fekete lyuk belsejében létezik.

    A képregény Vlagyimir Szavcsenko novellájának klasszikus adaptációja Gugi Sándor rajzaival: Hová lett Iljin?

    A magazin XL-változatában Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj hosszabb-rövidebb írásai olvashatók vámpírokról és más  természetfölötti lényekről.

    A Galaktika 421. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Interjú Josef Pánekkel

    A könyvfesztivál vendége volt Josef Pánek, ott készítettük ezt a rövid interjút vele.

    Galaktika: Először jársz Budapesten?
    J. P.: Igen. Érdekes, hogy Indiában már többször voltam, de ebbe a közeli országba csak most
    jutottam el először.

    G.: Miért írtad a regényedet? Mi volt a fő mondanivalód?
    J. P.: Egyrész meguntam azt, hogy Csehországban szinte minden szépirodalmi könyv a múlttal
    foglalkozik, a szocialista időszak vagy a háború feldolgozásával. Számos mai modern
    problémával találkozunk, amit sokkal fontosabbnak tartok. Másrészt provokálni akartam az
    embereket.

    G.: Hogy tetszik a könyved magyar borítója?
    J. P.: Amikor először megláttam a borítót, azt gondoltam, ez pornográf, de alaposabban
    megnéztem, és rájöttem, hogy illeszkedik a regényemhez. Ugyanolyan provokatív, mint a
    regényem.

    G.: Te biológus kutató vagy. Ha jól tudom, mikrobiológiai kutatásaid vannak. Mennyiben szól
    rólad ez a történet?
    J. P.: Nem én vagyok a főszerepelő. Ez egy kitalált történet. De többször jártam Indiában
    konferenciákon, és a könyvbe sok ott megtapasztalt élményt beleírtam.

    G.: Az izlandi történetek is kitalációk?
    J. P.: Nem, azok valóban megtörténtek. Körbestoppoltam Izlandot fiatalkoromban.

    G.: Inkább tudósnak vagy írónak tartod magadat?
    J. P.: Tudós vagyok. De jó néha regényt is írni. A tudományos publikációknak nagyon kötött
    szabályai vannak, és a tudományos közélet nagyon kötözködő, sokat változott az utóbbi
    időben. Ahhoz, hogy egy magas rangú tudományos folyóiratban megjelenhess, ma már akár
    6000 dollárt is fizetned kell. És akkor jönnek a reviewerek, és mindenbe belekötnek. A
    regényírás sokkal szabadabb, ezáltal felszabadítóbb érzés is. Arról és úgy írni, amit igazán
    fontosnak, érdekesnek érzek.

  • Megjelent a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin júniusi száma a Zsoldos Péter- és Eurocon-díjas Szélesi Sándor új Mysterious Universe-novellájával indul. John Russell Fearn egy tudósról ír, aki csak a mindenütt jelen lévő port akarja megszüntetni, de világméretű kataklizmát idéz elő. A Monolit-díjas Varga Csaba Béla témája is a világvége, de utánozhatatlan magyar ízesítéssel. Az argentin Fernando Sorrentino egy nem mindennapi könyvkölcsönzés történetét meséli el, míg a Monolit-díjas Komor Zoltán a környezetvédelmi aktivisták apokaliptikus terrorját vizionálja.

    A havi retró az orosz Alekszandr Beljajev elképesztően modern, filmszerű klasszikusa az emberi anabiózis feltalálásáról és tömeges alkalmazásáról.

    A központi tudományos rovat a Neander-völgyi ember kihalásának titkát kutatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gravitációs áramtárolásról, a közelmúltban elhunyt amerikai filmproducerről, Roger Cormanről, egy kortárs kiberpunk kémdrámáról és a műholdas földmegfigyelésről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy antasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

     

    A magazin XL-változatában ismét Alekszandr Beljajev a főszereplő, „Az ember, aki elveszítette az arcát” című kisregénye merész biológiai SF a 20. század elejéről.

    A Galaktika 411. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a nemrégiben elhunyt Hugo-, Campbell- és Locus-díjas Vernor Vinge egy novellájával indul. Rajta kívül megemlékezik még a lapszám a szintén mostanában eltávozott, Clarke- és World Fantasy-díjas Christopher Priestről és a Brit SF-díjas Brian Stablefordról is. Steve Rasnic Tem ugyancsak Brit SF-díjas írása vérbeli horror, míg Mund Katalin egy rövid, csattanós történettel lepi meg az olvasókat. A női szekciót erősíti Huszár Karina is, a párkapcsolatok egy lehetséges jövőjét felvázolva, valamint a Preyer- pályázaton második Takács Alexandra, aki hősnőjének egy második élet lehetőségét kínálja.

    Fredric Brown, a humor és a hátborzongatás nagymestere ezúttal utóbbi minőségében mesél egy doboznyi nem mindennapi babáról. A havi retró egy kis csokorra való Gárdonyi Géza fantasztikus novelláiból.

    A központi tudományos rovat a süllyedő tengerparti települések veszélyeire hívja fel a figyelmet.

    Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kiállításáról, egy tulipángondozó robotról, a Fallout videójátékból készült tévésorozatról és az arany kétdimenziós formájáról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában összeállítás olvasható a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak műveiből. Leghosszabb kisregényében szörnyektől hemzsegő fantasyvilág szabadul rá a mit sem sejtő Európára.

    A Galaktika 410. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin áprilisi száma a Campbell- és Locus-díjas Barry N. Malzberg fergeteges időutazós novellájával indul. Kovách Kristóf hátborzongató története egy alternatív múltba enged bepillantást. A lengyel Marcin Przybyłek nagy sikerű kiberpunk világából először
    kepnak ízelítőt a magyar olvasók. A népszerű hazai ifjúsági szerző, Holden Rose ezúttal valóságos vérfürdőt rendez – kis csavarral. Az angol Philip E. High tengeralattjárójának legénysége egészen rendkívüli kalandba csöppen. A tavalyi Preyer Hugo-pályázat 3. helyezettje az emberiség elképzelt alkonyát mutatja be. A havi retró Julian Hawthorne kísérteties elbeszélésében egy hangszer és gazdája hihetetlen utat jár be.

    A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia egy lehetséges felhasználási módjáról tudósít a bűnmegelőzésben. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az idei Oscar-nyertes fantasztikus filmekről, Stephen King Az című regényének színpadi adaptációjáról, szórakoztató és ismeretterjesztő, interaktív hologramokról és az új Dűne-moziról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.


    A magazin XL-változatában az amerikai Edwin L. Arnold Gulliver a Marson című regényének befejezése olvasható, valamint Vivian Ityin szovjet-orosz utópiája utazásról egy távoli jövőbe.

    A Galaktika 409. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a márciusi Galaktika

    A Galaktika magazin márciusi száma Leah Cypess Nebula-díjra jelölt novellájával indul, mely az SF egy ritka válfaját mutatja be, a „jogi fantasztikumot. Ezt Nick DiChario Hugo-jelölt írása követi a délszláv háború nehezen múló emlékeiről. Bojtor Iván a mélytengerek egy rejtélyére keresi a megoldást, földi és marsi emberek együttes munkájával. Az orosz Borisz Romanovszkij egy olyan városba látogat el, ahol nem szokott esni az eső. Tarja Kauppinen egy távoli telepesbolygó természetközeli életét szembesíti az űrt járó technikai civilizációval. Az amerikai Miriam Allen deFord egy másik kolonizációs kísérlet nem várt következményeiről tudósít. Szűcs László egy japán harcost kísér el útján, akiből előbb nagy hatalmú hadúr lesz, majd még nagyobb hatalmú origamimester.  A havi retró Andrej Platonov legendája az emberi állhatatosságról, melyen az idő múlása se tompít.

    A központi tudományos rovat arról ír, hogyan segíti a NASA a bűmüldöző szerveket. Emellett olvashatók még cikkek többek közt rovarbarát naperőművekről, újabb filmes Star Trek- tervekről, régi hajóroncsok környezeti veszélyeiről és egy military SF–death metal lemezről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában az amerikai Edwin L. Arnold Gulliver a Marson című regényének első része olvasható, mely Edgar Rice Burroughst is megihlette a maga Mars-történeteinek megírására.

    A Galaktika 408. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az amerikai Nancy Kress Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregényének első részével indul, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse a legszebb szót keresi a jövő magyar vidékén. Anamaria Borlan román szerző arról ír, hogy a kávé talán távoli csillagrendszerekbe is elkíséri majd az embert. A Galaktika-díjas Ecsédi Orsolya abszurd szatírája újabb szempontokat villant fel az emberi test módosíthatóságának témájában. A Brit SF- és World Fantasy-díjjal kitüntetett Lavie Tidhar Izrael lehetséges jövőjébe enged bepillantást. A közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Lajosra egy novellájával emlékezünk. A havi retró a női SF úttörője, a Francis Stevens néven alkotó Gertrude Barrows Bennett egy misztikusabb fantasztikus története.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, létezhetett-e női egyenjogúság az őskori társadalmakban. Emellett olvashatók még cikkek  többek közt a 2024-ben várható fontosabb SF-filmekről, a Panama-csatorna kiválthatóságáról, az épülő arab szuperváros problémáiról és az űrkutatás fontosságáról. Befejeződik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a mostanság sokakat foglalkoztató  kérdésről: segíthet-e a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodásban? A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában befejeződik Louis Trimble Antropol című regénye, és mellette a sorozat egy másik, teljes története olvasható, A legnagyszerűbb kísérlet.

    A Galaktika 406. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!