Címke: galaktika

  • Könyvajánló – Mike Chen: Itt és most és aztán

    Mike Chen debütáló regényének középpontjában az időutazás áll. Ebbe a tematikába beleszövődik egy-két szerelmi szál is, amelyek, bár a cselekmény szerves részét képezik, másodlagosnak tűnnek. Ugyanis a könyv valójában a szülői élet örömeiről és nehézségeiről szól, az apai szeretet fontosságáról, és arról, ez hogyan hat egy gyerekre. Ez teszi igazán egyedülállóvá a történetet.

    A főhős, Kin Stewart poszttraumás stressz szindrómával küzd, legalábbis ezt mondja mindenkinek ‒ és, bár úgy véli, hogy ez csak egy fedősztori, valószínűleg nem az. Hiszen valójában időutazó titkos ügynök, aki egy balul sikerült küldetés során megsebesült, és nem tudott hazajutni. 18 év elteltével az ügynökség megtalálta, és vissza akarja vinni a saját korába. A jövőből érkező mentőcsapat életében azonban eközben csak néhány hét telt el.

    Mivel Kin jelzőműszere megsérült a küldetés során, úgy tűnt, örökre a jelen korban ragadt, ezért megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni új életéből. Munkát talált, feleségül vett egy nőt, és van egy lányuk, Miranda. Ahogy telnek-múlnak az évek, egyre inkább homályba veszett „jövőbeli múltja”. Amikor kvázi-erőszakkal visszaviszik a jövőbe, kiderül, hogy ott is várja egy szerető menyasszony. Kin két világ között őrlődik: szinte búcsúzás nélkül kényszerült otthagyni feleségét és kamaszlányát, akit az apja hiánya nagyon megvisel – és próbálja összerakni egy másik nővel kapcsolatos, elfelejtett emlékeit.

    Itt és most és aztán

    A cselekmény innen gyors tempóra vált, újabb és újabb meglepő fordulatokkal, melyek középpontjában Kin azon fáradozása áll, hogy távolról, a jövőből valamilyen úton-módon megmentse a lányát a rossz élethelyzetekből, a nyomorúságos sorstól, ami épp az ő távozása miatt következik be. Ráadásul az Időutazó Ügynökség is üldözőbe veszi a lányt. A regény igazi szépsége, ereje ezekben a fejezetekben mutatkozik meg leginkább, melyekben az apa kétségbeesetten próbál helyesen cselekedni.

    Ugyanakkor azt is meg kell tanulnia, el kell fogadnia, hogy Miranda önálló személyiséggé fejlődik, saját döntéseket hoz, aki ugyan szereti és tiszteli az apját, de mindinkább függetlenedik tőle. Kin egyszerre aggódik és végtelenül büszke a lányára. A kamaszok szülei gyakran rácsodálkoznak, milyen gyorsan felnőttek a gyerekek. A könyv egyik fontos nézőpontja, hogy mindezt időutazói távlatból nézhetjük. Így Mike Chen sci-fi regénye szimbolikus jelentőségű. Nem meglepő, hogy az Itt és most és aztánt a szerző a saját lányának, Ameliának ajánlotta.

     

  • Ki is volt Walter Tevis? 93 éve született a Sokszavú poszáta és a Vezércsel írója

    Az alábbi rövid írás, a Sokszavú poszáta magyar kiadásában szerepel. Kiadó a Metropolis Media.

    Amerikai író, 1928-ban született San Franciscóban. Szülei tízéves korában gyermekotthonba adták, mert sikerült egy kis földet szerezniük az ország másik végében, megművelés céljára. A kisfiú egy évvel később követte őket, egyedül vállalva a kimerítő vonatutat. Tevis a második világháborúban hajóácssegédként teljesített szolgálatot a csendes-óceáni térségben, majd leszerelése után leérettségizett, és felvételt nyert a Kentucky-i Egyetem bölcsészkarára. Itt folytatott tanulmányai mellett egy biliárdteremben dolgozott. Élményeiből több novellát írt, majd első regénye, a The Hustler (1959) is ebből merített inspirációt.

    A regényt alig két évvel később megfilmesítették, a fiatal Paul Newmannel a főszerepben. Tevis 1984-ben visszatért a szereplőkhöz egy folytatásban (The Color of Money), melyből szintén két évvel később Martin Scorsese készített mozit ismét Newmannel, valamint Tom Cruise-zal.

    Walter Tevis

    1957-ben jelentkezett első SF-novellájával a Galaxy magazinban. Rövidebb írásainak javát Far from Home (1981) című novelláskötete gyűjtötte össze. Második regénye is fantasztikus témájú volt, a The Man Who Fell to Earth (1963).

    Ebben egy haldokló faj küldötte érkezik a Földre menedéket kérni népének, azonban az emberek közönye és idegengyűlölete ellehetetleníti küldetését. A regényt Nicolas Roeg filmesítette meg 1976-ban, David Bowie-val a főszerepben.

     

     

    Hosszabb szünet után 1980-ban következett a Sokszavú poszáta – amelyet Nebula-díjra jelöltek –, majd három esztendővel később a The Steps of the Sun. Ez utóbbi egy milliárdos magán-űrutazásáról, és annak az egész világra kiható következményeiről szól.

    A szerző korai halála 1984-ben egy ígéretes karriernek vetett véget, mely hazánkban eddig, a megfilmesítéseket leszámítva, teljességgel ismeretlen volt.

    Walter tevi: Sokszavú poszáta című regénye, most egy kivételes csomagajánlatban megvásárolható a Galaktikabolton!

    Ha még érdekel Walter Tevis és munkássága, az alábbi linkeket ajánljuk:
    LINK a 444.hu oldalához.

    LINK a Könyvspirációk bloghoz

    LINK Bibi vlogjához

    LINK Minden napra egy bloghoz

    LINK a Librarius blogjához

  • KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    Február 26. és március 7. között országosan 30 japán film látható ingyenesen

    Thriller, dráma, romantikus vígjáték, musical, gyerekfilm, animáció, dokumentumfilm, irodalmi adaptációk, kortárs és klasszikus alkotások, több díjnyertes film – hatalmas kínálattal indul holnap az ingyenes online JFF PLUS JAPÁN FILMFESZTIVÁL. Az eddigi legnagyobb repertoárt bemutatva 2021. február 26. és március 7. között az ország egész területén eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal tekinthető meg 30 japán alkotás. A fesztivál ideje alatt a https://watch.jff.jpf.go.jp weboldalon minden nap három film lesz elérhető, melyeket 24 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, az eseményt szervező Japán Alapítvány honlapján pedig több kiegészítő program is színesíti majd a fesztivált.

    Február 26-án, pénteken 11 órakor lehet megtekinteni a legendás A kör és A kör 2 rendezője, Nakata Hideo egyik legújabb alkotását, a Pedig csak a telefonomat hagytam el című thrillert, melyben egy szerelmespár jár hasonlóan a címben foglalt szituációval, s hiába kerül meg a készülék, mégis különös események sorozatát tapasztalják maguk körül. Makoto nem is sejti, hogy a gyönyörű Asami hamarosan egy sorozatgyilkos prédájává válik, s hogy a szép arc mögött valójában sötét titok lapul. Szombaton reggel 9-kor a vígjátékok klasszikusaként számtartott Waterboys, és a nagy sikerű Swing Girls rendezője, Yaguchi Shinobu legújabb munkáját, a DANCE WITH ME-t vetítik, mely a hollywoodi musicalek hangulatát ötvözi a japán humorral. A film, melyben Shizuka egy hipnotizőrrel való találkozás után bármilyen dallamot meghallva a parkett ördöge lesz, 2019-ben a Torontói Japán Filmfesztiválon Kobayashi Közönségdíjat, valamint Különleges Rendezői díjat nyert.

    Március 1-jén reggel 9-kor egy 1952-es japán klasszikus lesz látható. Ozu Yasujirō Az ochazuke íze című drámájában Taeko és Mokichi – akik a hagyományoknak megfelelően elrendezett házasságban élnek ráébrednek csökönyös unokahuguk, Setsuko érkezésével miért is nem elégedettek jelenlegi kapcsolatukkal. A rendező a rá jellemző módon a válságban lévő családi egységet humorral és melegséggel – és egy csepp lemondással – ábrázolja.

    A kortárs japán filmművészet egyik legígéretesebb alakja, Okita Shuichi két filmjét is vetítik a fesztiválon. Március 2 -án 11 órakor Yonosuke története című, 1987-ben játszódó munkájában a főhős Tokióba költözik, hogy elkezdje az egyetemet, ahol a fiatal Shokó helyett figyelmét az idősebb, rejtélyes „végzet asszonya”, Chiharu köti le. Ahogy Yonosuke különös története kibontakozik, bepillanthatunk barátai életébe 16 évvel az események után, de akkor ő már hiányzik a körükből. A művészfilmek szerelmesei számára izgalmas lehet március 3-án 11 órakor a 0.5 milliméter című film, mely Japán elöregedő társadalmával kapcsolatos gondolatokat fogalmaz meg, mindezt sötét humorral tálalva.

    Március 5-én reggel 9-kor Okita Shuichi másik alkotását, a 2014-es Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon elismerésben részesült Nézzük meg a vízezést! című vígjátékát vetítik, mely egy túracsoport könnyed kikapcsolódásnak tervezett két napját meséli el. Már az út elején sejteni lehet, hogy zöldfülű idegenvezetőjük nincs a helyzet magaslatán, és nem sokkal később az erdőben nyoma is veszik. Az egyedül maradt társaság hamar rájön, hogy a túlélés a fő feladatuk… Március 6-án 11 órakor Ishii Yuya A nagy átkelés című egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató irodalmi adaptációja „pereg” majd, mely egy nyelvész csodabogárról szól, aki szócikkeket írva boncolgatja a szavak valódi jelentését.

    A teljes program a https://japanalapitvany.hu/ weboldalon érhető el, ahol öt japán rendezővel készült interjú, valamint a japán animációval kapcsolatban Liszka Tamással és a Mielőtt a kávé kihűl című film alapjául szolgáló megható Kawaguchi Toshikazu-regény magyar fordítójával, Béresi Csillával egy-egy beszélgetés színesíti a fesztivál kínálatát. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit az alábbi oldalon keresztül lehet megtenni: https://watch.jff.jpf.go.jp/signup.html

    Az ingyenes on-line japán filmfesztiválon 30 alkotáson keresztül átadhatjuk magunkat a japán filmek különleges esztétikai varázsának, miközben bepillanthatunk az önmagában is izgalmas japán kultúrába is.

    Bővebb információ: Tamás Dorka – tamasdorka@tamasdorka.hu – 304745592

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A Brit SF-díjas Paul Di Filippo egy érdekes alternatív világba repíti el olvasóit, főhőse nem más, mint Albert Camus. A Drive-val világhírűvé vált James Sallis egypercese a gyász feldolgozásának holnaputáni módszerét vázolja fel. Majoros Sándor Déry Tibor-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író a Marson fedez fel valami egészen különös dolgot. A Nebula-, Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford ezúttal hazai pályán játszik, egy asztrofizikai rejtély nyomába ered. Ausztriát képviseli a lapban a Kurd Lasswitz-díjas Helmuth W. Mommers, akinek főszereplője virtuális világokban keresi a boldogságot. A havi retró a februárban 96 éve született Jókai Mór egy kevésbé ismert novellája, melynek érdekességét egy kapcsolódó tudományos cikk emeli ki.

    címlap kép – Derek Stenning

    A központi tudományos rovat egy repülő obszervatóriumot mutat be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Amazonas aranyáról, Sun Ra űrdzsesszéről, óraalkatrészek művészi újrahasznosításáról és a Star Wars jövőjéről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változata a Hugo- és Nebula-díjas Suzy McKee Charnas Nebulára jelölt regényének első részét tartalmazza egy vámpírról, aki a mai, modern világban keresi a helyét.

    A Galaktika 371. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

    A Galaktika 371. számának és az XL-nek Derek Stenning készítette a borítóként használt képet.
    Kövessétek őt Artstation oldalán, kreatív munkáit vétek volna kihagyni.
    https://www.artstation.com/derek_stenning

  • Metropolis Media kiadó: 2021 első féléves tervek

    A Metropolis Media kiadó minden pályanehezítés ellenére egészségben, biztonságban zárta a tavalyi évet és ezt elsősorban nektek, olvasóknak köszönhetjük és persze a szerkesztőség odaadó munkájának. Köszönjük az írók, szerkesztők és fordítók erőfeszítéseit és a bloggerek és vloggerek együttműködését. Túlélve a 2020-as év nehézségeit, átgörgetve magunkat 2021-be szépen alakulnak az idei év megjelenései is a kiadónál, nézzétek meg mire számíthattok az első félévben.

    Előrendelhető könyvek

    Február

    Jodi Taylor Frogmorton farm sorozata folytatódik!

    Szerző: Jodi Taylor
    Cím: Nem semmi lány (Latte)
    Fordító: Szente Mihály

    Fülszöveg

     

    A semmi lány felnőtt…

    A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

    Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

    Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

    Nem semmi lány

    Egy sorozat újabb része érkezik ebben a hónapban, Jezsi Tumanovszkij és Roman Kulikov folytatják a S.T.A.L.K.E.R. sorozatot a Két mutáns című regénnyel.

    Szerzők: Jezsi Tumanovszkij, Roman Kulikov
    Cím: A két mutáns (GFK)
    Fordító: Sándor Gábor

    Fülszöveg

    A kíváncsi szemek elől magát áthatolhatatlan anomáliákkal védő Patkó-tó csábítja a könnyű pénz szerelmeseit. A tó közepén lévő házban ugyanis egy öreg stalker él, aki a pletykák szerint nem kevés ritka relikviát halmozott fel. Ám a Zóna semmit sem ad túl egyszerűen. Sem a banditákkal ideiglenes szövetséget kötő Szabadság klán tagjainak; sem a Szolgálat osztagának, akik elesett bajtársaikat akarják megbosszulni; sem a katonai stalkereknek, akiket parancs kötelez, hogy bármi áron megtaláljanak és kihozzanak onnan egy embert. A Zóna mindannyiukat a tó partjára “hívta”, és most lehetőséget ad számukra eldönteni, melyikük méltó megpillantani a kincseket. De csak az események középpontjába keveredett két mutáns érti meg igazán, hogy a próbatételek egy náluk nagyobb erőtől származnak, és senki sem az, aminek látszik…

    S.T.A.L.K.E.R. – A két mutáns

    Március

    Szerző: Szergej Lukjanyenko
    Cím: A varázsló utolsó éjszakája – Összegyűjtött novellák II. (GFK)
    Fordító: Egri Zsuzsa

    Fülszöveg

    Szergej Lukjanyenko összes novellája a kezdetektől napjainkig!

    Szergej Lukjanyenkoa fantasztikus irodalom egyik legérdekesebb írója. A nagy sikerű Őrség sorozat szerzőjének összes novelláját tartalmazó kötet tematikája rendkívül színes, változatos, de a mesétől a misztikumon és a fantasyn keresztül a klasszikus sci-fiig terjedő műfaji kavalkádot áthatja, összefogja az orosz sztárszerzőre oly jellemző erőteljes filozofikus-morális-érzelmi töltés, és letehetetlenné teszi Lukjanyenko összetéveszthetetlen, sziporkázó stílusa.

    Előkészületben lévő könyvek

    Mike Chen: Itt és most és aztán (Here and Now and Then, GFK)
    Fordító: Szente Mihály

    Danny Tobey: The God Game (még nincs magyar cím, GFK)
    Fordító: Tamás Dénes

    Jodi Taylor St. Mary krónikák sorozata is folytatódik, ,áprilisban érkezik a hatodik kötet majd ősszel a hetedik rész.

    Ősszel várható José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklusának második kötete A sötétség gyermekei címen, ehhez már van saját borítónk is!

    További tervezett megjelenések az év első felér:

    Pavla Horáková: Teorie Podivnosti (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Hahn Zsuzsanna

    Aline Kiner: A beginák éjszakája (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Münzer Mariann

     

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A World Fantasy- és Brit SF-díjas Robert Holdstock egy baljós pogány szertartásról mesél novellájában. Hernád Péter egy ősi átok beteljesüléséről ír. A nemrég elhunyt Ben Bováról egy igen rövid, de sajnos annál időszerűbb történetével emlékezik meg a lap. Az olasz Piero Schiavo Campo szintén a történelmi tényekkel játszik el, igencsak fantáziadúsan. Ronil Caine (Fraktál, Rémteremtő) elbeszélésében egy párkapcsolat vesz ijesztő fordulatot a modern technikának köszönhetően. A havi retró a francia Jean Rameau formabontó, nyaktörő iramú jóslata az elektromos jövőről.

    A központi tudományos rovat bolygónk nagy mágneses anomáliájával foglalkozik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az ESA Copernicus-programjáról, egy disztópikus hiphop-lemezről, a New York-i Metropolitan operaház modernizált Faust-feldolgozásáról és egy miniatűr posztapokaliptikus világot megálmodó francia művészről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változatában ezúttal válogatás olvasható Robert Holdstock és Garry Kilworth életművéből, melyben a központi helyet közös, World Fantasy-díjas kisregényük foglalja el, „A rongytövis”, egy különös növényről, amely talán az örök élet titkát rejti.

    A Galaktika 370. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Könyvajánló – Miha Mazzini: Kitörölve

    A regény alapja valós történelmi esemény. A Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma 1992. február 26-án kitörölt a nyilvántartásból 25 671 embert, a népesség közel 2%-át. Olyan embereket, akik a volt Jugoszlávia tagállamaiban születtek, ám egész életükben Szlovéniában éltek. Tudtukon kívül, előzetes figyelmeztetés nélkül azonnal elveszítették munkavállalási, lakhatási és ingyenes orvosi ellátásra való jogukat, nem utazhattak szabadon, és nem rendelkezhettek bankszámlával. Egy éjszaka leforgása alatt lényegében törvénytelen bevándorlókká váltak. Többségük azóta sem tudta visszanyerni jogi státuszát.

     

    Amikor a szerző megtudta, hogy mi történt, úgy érezte, erről beszélni, írni kell. De mivel mindez még az internet korszaka előtt zajlott, évek teltek el, mire a lakosság számára világossá váltak az események, mert az állami TV csatornákon mindezt nem verték nagy dobra. Amikor Mazzinihez is eljutott a hír, azt gondolta, hogy más írók már biztosan feldolgozták a témát, ő elkésett. Újabb 5 évnek kellett eltelnie, vagyis majdnem 10 év telt el, amikor rá kellett jönnie, hogy még mindig senki nem írta meg ezt a szörnyűséget. Nem született sem regény, sem film, de még egy novella sem a témában. Elsőként a forgatókönyv készült el, de Szlovéniában nem volt olyan producer, aki pénzt mert volna fektetni egy ilyen filmbe. Újabb 5 év sikertelen próbálkozás után úgy döntött, hogy megírja a történetet regény formájában. Végül pár évvel később a filmet is leforgatták. Az eset azonban mind a mai napig tabutéma Szlovéniában. Nem szívesen beszélnek róla az emberek, sőt gyakori, hogy a pórul járt személyeket hibáztatják sorsukért, mondván, biztosan ők tettek valami rosszat, azért jártak így.

    Külön aktualitást kölcsönöz a regénynek a migráció kérdése. Jól tudjuk, hova vezet az, amikor a korábbi barátokat, szomszédokat hirtelen veszélyes migránsoknak kezdik tekinteni, akik csak a bajt hozzák az országra. Akiktől szabadulni kell. Megrázó, hogy még egy 2004-es népszavazáson is, ahol azt kérdezték, hogy vissza kell-e állítani a kitörölt személyek jogait, a válaszadók 96%-a nemet mondott.

    Kitörölve

    A regényben a főhősnő, Zala épp szülni ment a lubljanai kórházba, amikor kiderült, hogy őt is kitörölték. Mivel személyazonossága megkérdőjeleződött, nem vehette magához gyermekét. Sőt, vissza akarták toloncolni szülővárosába, a szerbiai Kragujevacba, ahol csupán élete első 3 hónapját töltötte. Gyermekkora óta Ljubljanában él, akcentus nélkül beszél szlovénul, és szülővárosára nem is emlékszik. Mindez azért történhetett, mert nem nézte aznap a híreket, amelyben arról tájékoztattak, hogy kérelmeznie kell attól az országtól az állampolgárságot, ahol egész életét töltötte. Bizonyítania kell, hogy oda tartozik.

    Mazzini részletesen leírja Zala már-már kafkai küzdelmét a bürokrácia útvesztőiben, hogy visszaszerezhesse gyermekét, valamint saját állampolgárságát. Alaposan megvizsgálja az állampolgári jogoktól való megfosztatás következményeit: Zala semmit nem tud elintézni, egyszerűen nem létezik. Végül egy menekültközpontba kerül, ahol kitoloncolás fenyegeti egy háború által szétszakadt országba, ahol senkit nem ismer.

     

    Noha a nő sorsa a regény végére rendeződik, a történet számos nyugtalanító problémát vet fel. Megmutatja, hogy az ember mennyire kiszolgáltatott lehet saját kormánya önkényes döntéseivel szemben, ami bármikor átlépheti a törvényes és morális határokat, hogy a totális létbizonytalanságba taszítsa az állampolgárait.

     

     

  • Zsoldos Péter-díj 2019 shortlist: Legjobb regény kategóriában Szélesi Sándor: Az ellopott troll – szavazz te is!

    Facebook oldalunkon már hírt adtunk róla, hogy megújul a külföldön talán legismertebb magyar sci-fi író emlékére alapított díj. A Zsoldos Péter-díjat eddig az Avana Egyesület gondozta, ám 2019-ben a Zsoldos-család úgy döntött, hogy az egyesület által alapított díjat ők szeretnék tovább gondozni – a Zsoldos-család tájékoztatása szerint – a Petőfi Irodalmi Múzeummal közreműködve.

    „A Zsoldos Péter-díj shortlistje a magyar fantasztikus szakmai közösség jelölései alapján, a legtöbb jelölést kapott művekből áll össze. Erről a shortlistről választja ki a héttagú zsűri a díjnyertes műveket három kategóriában.”

    Közönségszavazás:

    A díj szakmai zsűrijének döntésével párhuzamosan az olvasók véleményére is kíváncsiak vagyunk a legjobb magyar regénnyel kapcsolatban, ezért közönségszavazás keretében az itt elérhető űrlapon lehet jelölést leadni a shortlisten szereplő művekre. (A közönségdíj nyertese csak az a mű lehet, amire legalább 100 érvényes szavazat érkezett.) A szavazatokat 2021. február 28-ig várjuk. A szavazók között egy Zsoldos Péter könyveit tartalmazó könyvcsomagot sorsolunk ki.

    Minden kedves olvasónkat arra buzdítunk, éljenek a szavazás lehetőségével és adják le voksukat Szélesi Sándor: Az ellopott troll című művére! Szélesi Sándor mágikus krimije a magyar népmesei hagyományokra épít, ezzel együtt modern, humoros és végtelenül könnyed.

    Szélesi Sándor: Az ellopott troll – szavazz te is!

    A szakmai zsűri döntését illetve a párhuzamosan a magyar regények kategóriájában meghirdetett közönségszavazás eredményét 2021. április 20-án hozzák nyilvánosságra.

    A Zsoldos Péter-díj shortlistjére a 2019-ben megjelent művek közül az alábbiak kerültek fel (a szerzők neveinek ABC-sorrendjében):

    Regények

    • Farkas Balázs: Lu purpu (Fiatal Írók Szövetsége)
    • Hernád Péter: Alakváltó (Delta Vision Kiadó)
    • Kleinheincz Csilla: Ezüstkéz (GABO Könyvkiadó)
    • Moskát Anita: Irha és bőr (GABO Könyvkiadó)
    • Rusvai Mónika: Tündöklő (GABO Könyvkiadó)
    • Szélesi Sándor: Az ellopott troll (Metropolis Media)

    Novellák

    • Ecsédi Orsolya: Elv (Galaktika 356., Metropolis Media)
    • Gaura Ágnes: Curo ergo sum (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Kiss Gabriella: Holnap hamarosan egyszer majd így lesz (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Komor Zoltán: Plázafej (Galaktika 346., Metropolis Media)
    • Kovách Kristóf: Sztrigoj (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • László Zoltán: Madarak, emlékek, lánygyermek (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Makai Máté: Zeusz komplexus (Galaktika 354., Metropolis Media)
    • Molnár B. Gábor: Imago (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Molnár Csaba: Fantázia 2.0 (A jádekoponyák szigete, Metropolis Media)
    • Puska Veronika: Bújj, bújj, zöld ág (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Sepsi László: Rossz beszéd (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Tallódi Julianna: A macskák mindig boldogok (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Veres Attila: Horváth Etele – A nagy kacagtató élete és kora (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Vincze Dorottya: Nem rászoruló (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)

    Fordítások


    https://zsoldospeter.hu/shortlist-2019/

    Források:

    Könyves Magazin

    Zsoldos Péter.hu

    Avana Egyesület – a Zsoldos Péter-díjról és új Monolit-díjról.

  • Könyvajánló: Daina Opolskaitė – Napok piramisai

    Daina Opolskaitė: Napok piramisai

     

    Nemrég jelent meg a litván írónő, Daina Opolskaitė novelláskötete, a Napok piramisai, melyet 2019-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával is kitüntettek. A kiadást az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A tizenhárom novellát tartalmazó könyv a litván írónő második novellagyűjteménye – több ifjúsági regényt követően -, majdnem húsz év kihagyással jelent meg a 2000-ben publikált Forgácsok (Drožlės) után.

    A Napok piramisai megjelenése óta a szerzőnőt a novella műfajának litván megújítójaként is emlegetik. A könyv címe a gyűjtemény vezérmotívumára utal: az időre, amely mindenki számára személyes, ám a sok egyéni idő és tapasztalás az élet teljességévé szövődik össze a szereplők sorsán keresztül. Ugyanakkor az írásokban az idő gyakran kegyetlen, merev és szigorú, mert a másodpercekből, a percekből és órákból óriási épületeket hoz létre, ezek „a napok valódi piramisai”, és mi kénytelenek vagyunk e vastag falak között leélni egész életünket.

     

    Az idő szubjektív mivolta a novellákban sokszor egészen meghökkentő módon jelenik meg. Az egyik írásban például a megszületendő magzat szemszögéből olvashatjuk a történéseket, de erre az olvasó csak menet közben ébred rá; egy másikban az időközben jobblétre szenderült narrátor csak a családtagjai beszélgetéséből tudja meg, hogy ő valójában halott; egy harmadikban pedig a tizenéves fiú egy kiránduláson elszunyókálva egyszer csak arra ébred, hogy nős, és már gyereke is van.

    Nagyon fontosak az írásokban a női sorsok, élethelyzetek. Opolskaitė nagyon őszinte,  egyedi, személyes emberi tapasztalatokról ír: a céltalanul kóborló árva gyereket befogadó idősödő asszonyról; az egy légtérben magukat szegényesen meghúzni kénytelen lány, anya, nagyanya és csecsemő alkotta családról; a kedvese tragikus halála után a lakásába fogadott albérlőben lelki társra találó fiatal nőről; a kislányról, aki megtudja, hogy akit az apjának tartott, valójában a nagyapja; a két elvált szülő gyermekeként egy családba kerülő lányokról, akik között véd- és dacszövetség alakul; a vég nélkül robotoló családanyáról, aki éjszaka a repcemezőre hajt, hogy egy kicsit szabad lehessen, és feltöltődhessen.

    A novellákban központi szerepet játszanak a klasszikus és egyetemes nagy létkérdések, mint amilyen a sors, az erkölcsi felelősség vagy a bűntudat. Ugyanakkor minden írás meghökkentő, előre nem kiszámítható meglepetéseket tartogat.

    Napok piramisai

    Litván irodalomhoz meglehetősen ritkán jutunk, pedig milyen érdekes lenne megismerni az országot és kultúráját! Daina Opolskaitė könyvének azonban épp az az egyik nagy erénye, hogy nincs szüksége litván kontextusra, nem azért érdekes, mert litván, hanem mert képes olyan egyetemes érvényű kérdéseket boncolgatni olyan művészi eszközökkel, hogy minden nyelven és kultúrában élvezhetők a szövegei.

  • Megjelent a novemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin novemberi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. Karen Osborne Nebulára és Theodore Sturgeon-emlékdíjra jelölt novellája egy generációs csillaghajó végletekig elfajzott társadalmát mutatja be. Ménes Attila és az orosz Jezsi Tumanovszkij egyaránt nyugdíjaskorú hősöket ütköztet egy-egy rafináltan disztópikus világgal. Hekl Krisztina a tudomány csodáinak az emberi lélekre gyakorolt hatásáról ír. Roy Hutchins egy különleges folyóval ismerteti meg olvasóit. A havi retró David Wright O’Brien csavaros története.

    Galaktika 368

    A központi tudományos rovat a kreacionizmus mozgalmának tündöklését és bukását taglalja. Emellett szerepel még a lapban egy interjú Jámbor Reginával, az e havi XL illusztrátorával, valamint cikkek többek közt egy kortárs amerikai SF-kamaradrámáról, a bálnák megmentésének új útjairól, egy tragikusan rövid pályát befutott svéd dzsessztrióról, egy friss fantasy-animéról és a NASA Marsra szánt gombaházairól. A képregény Jókai Mór novellájának adaptációja, A láthatatlan seb.

    A magazin XL-változatában a szovjet SF klasszikusának novellafüzérje olvasható a zseniális feltaláló Wagner professzorról.

    Galaktika 368XL

    A Galaktika 368. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!