Címke: galaktika

  • Megjelent a februári Galaktika!

    Már kapható a februári Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin februári számában idegen szemeken át figyelhető meg a világ. Az amerikai Joseph Green és Patrice Milton elbeszélésében a főszereplő feleségének látása kezd drasztikusan megváltozni. Molnár Csaba „bűn és bűnhődés”-története arra fut ki, mennyire nem mindegy, honnan szemléljük az eseményeket. Naomi Kritzer Locus Közönségdíjas és Hugóra is jelölt novellája érdekes módon teremt kapcsolatot két világ között. Dyta Kostova arról ír, hogy vajon csak mi nézünk-e ki saját szemünkön. Az uruguayi Carlos Federici civilizációnk leghíresebb „meséjét” tálalja új köntösben. John Wiswell Nebula-díjas, de Hugóra és World Fantasy-díjra is jelölt kisprózája egy rendkívül különös kísértettörténet. A József Attila-, Déry Tibor- és Márai-díjas Majoros Sándor novellája ugyanakkor még a halálon innen játszódik, de éppen csak. A havi retro a sci-fi atyjaként tisztelt angol Herbert George Wells egy kevésbé ismert írása egy hátborzongató éjszakai kalandról, ahol pont a látás hiánya a rémület forrása.

    G383 borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Miss Emerald

    A központi tudományos rovat a kialakulóban lévő új politikai-hatalmi világrendet ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt exportált napenergiáról, az új Mátrix-filmről, Jean-Paul Sartre időtlen drámájáról, a Gondolatátvitel című rovatban pedig Jókai Mór egy utópisztikus regényrészlete olvasható, melynek eszmeisége ma éppoly forradalmi, mint megírásakor. A képregény Képes Gábor novellájából készült, címe Ház a kráter szélén, rajzolója Várai Artúr.

    A magazin XL-változata Joseph Green A Világ Lustái című regényének első részét tartalmazza, melyben egy távoli bolygó földi telepeseinek és az őslakóknak kell összhangot találni a túléléshez.

    A Galaktika 383. száma újságosoknál nem kapható, keresse a Fény utcai szerkesztőségben, vagy fizessen elő a Galaktikabolton, ezzel is támogatva fennmaradását!

     

  • Premier dátumot és látványos trailert kapott a Marvel következő sorozata a Moon Knight

    Új korszakot igyekszik nyitni a Marvel-moziverzuma amelyet nem csak az eszméletlen költségvetésű mozifilmek (Eternals, Pókember: Nincs hazaút, Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája, Doctor Strange az Őrület Multiverzumában, Thor: Szerelem és mennydörgés ), de a tévéképernyőn megjelenő sorozatok is tovább bővítenek (WandaVision, Loki, A Sólyom és a Tél Katonája, What if…? Sólyomszem). A Moon Knight  2022. március 30-án lesz látható először a Diseny+ csatornán.

    Holdlovag (valódi nevén Marc Spector) bőrébe Oscar Isaac (Jelenetek egy házasságból, Dűne, Ex machina) lehel majd életet és tehetséget. A színész már bizonyította milyen változatos karakterekben képes hozni magas színvonalú játékát. Egy másik nagy név is feltűnhet az olvasóknak, Ethan Hawk aki már a trailerben is hátborzongató jelenlétével szegezi a nézőt a képernyőre, mint Arthur Harrow megformálója.

    A trailer rögtön megcsavarja a nézők fejét háromszor. Marc nem emlékszik arra mi történik vele éjjel, rémálmok gyötrik és többszörös személyiségzavarban szenved. Ennek egyik egyértelmű jele a trailerben, hogy azt hiszi az ő neve Steven. Elképzelhető, hogy a képregényekhez hasonlóan az időben visszafelé haladva fogjuk megismerni Holdlovag háttértöténetét, hogy miért öltötte magára Honszu (Khonszu) az egyiptomi holdisten kinézetét és mi is történt vele a múltban.

    Ethan Hawk karakteréről sokat még nem lehet tudni. Annyi tűnik biztosnak, hogy a képregényekben egyetlen egyszer tűnt fel a Moon Knight Vol. 2. részében és egy őrült tudós aki valamilyen módon arra törekszik, hogy megszüntesse a fájdalmat az emberi testben, ehhez pedig kísérleti alanyokra van szüksége.

    források: ign.com

     

  • Metropolis Media kiadó – 2022 első félévben tervezett könyvmegjelenések és visszatekintő 2021-re

    Szeretnénk minden kedves olvasónak megköszönni hogy 2021-ben is velünk tartottak, rengeteg új taggal bővült a kiadó olvasótábora. Reméljük 2022 minden előrelátható és magunk mögött hagyott nehézség ellenére, egészségben és jókedvben telik majd.

    Kis összegzés a tavalyi évről mielőtt megmutatnánk milyen köteteket tervezünk 2022 első félévében.

    Legsikeresebb könyveink 2021-ből

    Egyértelműen a tavalyi év igazi csillaga az égen T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél című regénye volt. Érzékeny és kedves fantasy köntösbe bújtatott tanmese az elfogadásról és szeretetről.
    Klune kitűnő regénye mellett Sárközi Károly írása is megtalálta a közönségét. Az író képes volt mindenféle sallang és realitástól való elrugaszkodás nélkül írni a magyar nép történelméről, mindezt úgy hogy amatőr történészek és profi hozzáértők is élvezni tudják.

    Szokás szerint a S.T.A.L.K.E.R. sorozat kötetei iránt hatalmas volt az érdeklődés, februárban pedig már érkezik is a következő történet A Minótaurosz Projekt címen ismét Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij párosától.

    A St. Mary krónikák és Theodora Goss Athéna Klub sorozata is az olvasók kedvence lett. Míg Jodi Taylor művei már bejáratott sorozatként van jelen, az Athéna Klub hölgyei friss szereplőkként lopták be magukat az olvasók szívébe a magyar származású amerikai írónővel együtt.

    A spanyol horror és dark fantasy fenegyereke, José Antonio Cotrina pedig egészen új irányba terelte az ifjúsági fantasy zsánert Vörös Hold ciklus trilógiájával. Az író következő kötete azonban nem Rocavarancolia világába térünk vissza. Az Ariadna és az Árnyak földje már inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek szóló thriller fantasy komoly témákkal és borzongató hangulattal. A könyv várhatóan februárban jelenik meg.

    Szépirodalmi köteteink pedig egyre szélesebb körben terjednek el, érezhetően mostanra kezdik felfedezni az emberek hogy érdemes kortárs európai irodalmat olvasni. A Csuka-átok, A beginák éjszakája, A valószerűtlenség elmélete és az Álmok sivataga is magasan az elvásárokon felül teljesítettek eladások tekintetében.

    2022 első félév tervezett megjelenések

    • Február
    • Március
      • T. J. Klune: A suttogó ajtón túl
      • Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem – borító tervezés alatt, még változhat!
      • Nicholas Dimitroff: Dealer of Realities (eredeti cím)
    • Április
      • Radek Rak: Baśń o wężowym sercu (eredeti cím, munkacím: Mese a kígyószívről)
      • Michael Walden: Egy maréknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. rész
    • Május
      • A. G. Slatter: All the murmuring bones (eredeti cím)
      • Guy Morpuss: Five minds (eredeti cím)
  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.

    borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl

    A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.

    A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • 2021 Hugo-díj nyertesek

    A 2021-es Hugo-díjakat december 18-án az idei 79. Worldconon hirdették ki. A koronavírus által szűlt nehézségek és változó emberi szokásokkal magyarázva, idén egy régi elmaradást is pótoltak végre, hiszen videójátékokat is díjaztak. Már régóta kijárt volna ez a díj, hiszen rengeteg olyan videójáték van amelyek története vagy éppen a narratíva újító és egyedi, mindez köszönhető magának a videójáték eszköztárának.

    Mivel nagyon sok kategória van mi most a szerintünk legrelevánsabb vagy legérdekesebb díj nyerteseit írtuk le.

    Teljes lista: KATT

    Legjobb könyv

    • Network Effect, Martha Wells (Tordotcom)

    Legjobb Novella

    • The Empress of Salt and Fortune, Nghi Vo (Tordotcom)

    Legjobb sorozat

    • The Murderbot Diaries, Martha Wells (Tordotcom)

    Legjobb képregény

    • Parable of the Sower: A Graphic Novel Adaptation, written by Octavia Butler, adapted by Damian Duffy, illustrated by John Jennings (Harry N. Abrams)

    Legjobb Videójáték

    • Hades (publisher and developer: Supergiant Games)

    Lodestar-díj a legjobb Young Adult könyvnek

    • A Wizard’s Guide to Defensive Baking, T. Kingfisher (Argyll Productions)

     

  • Interjú Petra Hůlovával, az Apatolvaj című könyv szerzőjével

    Interjú Petra Hůlovával, az Apatolvaj című könyv szerzőjével

    Mund Katalin: Mikor és hogyan döntöttél úgy, hogy író leszel?

    Petra Hůlová: Soha nem hoztam ilyen döntést. Miután 2002-ben sikeresen debütáltam, folytattam az írást. Minden egyes befejezett regényem után úgy érzem, hogy talán ez volt az utolsó.

    M. K..: Mi inspirált az Apatolvaj című könyv megírásában? Honnan jött az ötlet?

    P. H.: Néhány évig én is ilyen patchwork családban éltem, mint amit a regényemben is leírok. A mostohaanya figuráját, akit Miki szívből gyűlöl, nagyon is magamból építettem.

    M. K.: Kivel szimpatizálsz? Mikivel vagy a szüleivel? Milyennek látod Mikit?

    P. H.: Ennek a lényeges kérdésnek az eldöntése, hogy „kinek van igaza, és ki téved”, mindig az adott olvasótól függ. Biztosra veszem, hogy nem könnyű erre a kérdésre válaszolni, de éppen ez az egész regény lényege.

    Apatolvaj

    M. K.: Miért helyezted a cselekményt a közeljövőbe, amikor ez egy ma is általános probléma?

    P. H.: Mert a közeli jövőnk már elkezdődött.

    M. K.: Mi a legfontosabb üzenet, amit ezzel a regénnyel el akartál mondani?

    P. H.: Ha képes lennék egy-két szép mondatba összefoglalni a mondandómat, úgy érezném, hogy rossz regényt írtam. Másrészt az üzenet olvasónként más és más lesz.

    M. K.: Ki az ideális olvasója a regényednek?

    P. H.: Bárki, akit érdekel a család és a szeretet témaköre.

    M. K.: A könyveidet mindig Barna Otilia fordítja magyarra. Ismered őt személyesen? Szeretsz vele együtt dolgozni?

    P. H.: Igen, évek óta barátok vagyunk. Otilia a szülővárosomban, Prágában lakik, és teljes mértékben megbízom a fordítói kompetenciájában.

    M. K .: Min dolgozol mostanában?

    P. H.: Épp most jelent meg a legújabb regényem, amit 12+-os fiataloknak írtam. Egy 13 éves ikerpárról szól, akik egy időalagúton átesve Prága 1968-as orosz megszállása idejére érkeznek, és elhatározzák, hogy megváltoztatják a történelem menetét, hogy elkerüljék az országom további 22 éves orosz megszállását.

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin decemberi száma Paul Di Filippo roppant szórakoztató, Brit SF-díjas kisregényének első felével indul, melyben egy meggyilkolt feltaláló próbálja rendőrkézre adni gyilkosait. Varga Csaba Béla visszatér a „Fénygyermekek” világába, hogy alternatív univerzumbeli hazánkat egy vérfagyasztó katasztrófával szembesítse. Az angol Gareth D. Jones tovább folytatja Yorick-sorozatát, és ez a novellája ismét világpremierként lát napvilágot magyar fordításban. Szarvas Szilvia Preyer-pályázaton második helyezést elért történetének színhelye egy kórház a Naprendszer szélén. A Zsoldos Péter-díjas Toochee egy zseniális technikával kitervelt ékszerrablás izgalmas beszámolóját írta meg. A havi retróban befejeződik Alekszej Tolsztoj kisregénye, a főszereplők megindítják támadásukat a Hold és a földi tőzsdék ellen, ám az eredmény még őket is meglepi.

    Galaktika 381

    A központi tudományos rovat a Hold egy lehetséges végzetének esélyeit latolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a környezetszennyezésről az antik Római Birodalomban, a 2021-es év fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, Billy Idol kiberpunk lemezéről és a járványok kozmikus terjedésének eshetőségeiről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    borító: Guillaume Maillard (Franciaország) – kép címe: Kaiju envoi

    A magazin XL-változata Alekszandr Kazancev klasszikus űrhajós SF-jét közli, a mozikban is sikert aratott Viharok bolygóját.

    A Galaktika 381. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Könyvajánló: Petra Hůlová – Apatolvaj

    Petra Hůlová Apatolvaj című könyve a válásról szól, egy gyermek szemszögéből. Főhőse a tízéves Miki, aki borzasztóan szenved attól, hogy a szülei elváltak. A bíróság a váltott elhelyezésnél döntött, vagyis a fiú, két testvérével együtt, egyik héten az anyjával él, a másik héten kénytelen átcuccolni az apjához, akinek új élettársa van, és két gyereke.

    A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, de ennek nincs különösebb jelentősége. Egyre több az „okos” eszköz, egyre inkább meghatározza az emberek életét a mobiltelefon, egyre súlyosabbak a klímaváltozás „tünetei”, és egyre degeneráltabb az ember: ortopédiai eszközök viselésére kényszerül az egészségtelen, mozgáshiányos életmód miatt. Talány, hogy az írónő miért helyezte a jövőbe a regényt, hisz örök érvényű problémákat feszeget, amelyek ma éppoly szívbe markolóak és fontosak.

    Petra Hůlová: Apatolvaj, borító: Varga Balázs

    A szerző a vele készült interjúkban arról beszél, hogy a könyv az énközpontúságról és a boldogsághoz való jogról szól. Ennek két szintje van a regényben: a szülők boldogsághoz való joga és a gyerekek boldogsághoz való joga. Ez utóbbira helyeződik a hangsúly, hiszen az elbeszélő a tízéves Miki, számára a felnőttek világa érthetetlen, értelmezhetetlen. Csak annyit érzékel, hogy a biztonságérzete felborult, az apja elhagyta őket egy másik nőért, akivel új családot alapított. Nem akar és nem tud belenyugodni, hogy az apja már nem csak az ő apja, a biztos családi háttér pedig egy folyamatos költözködéssel járó érzelmi hullámvasúttá változott. Látja anyja szenvedését, aki nem is rejti véka alá, hogy az apát hibáztatja a történtekért. A gyermek számára totálisan kontrollálhatatlan a helyzet, amiben teljesen kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érzi magát.

     

    A helyzetet tovább rontja, hogy a fontos kérdésekre soha nem kap választ (pl. attól fél, hogy ő az oka a szülei válásának), ezekben a helyzetekben csak megölelik, de nem kapja meg a szükséges magyarázatokat. Minden helyzet megoldatlan marad, ami mindegyik félből dühöt, elkeseredettséget és ingerültséget vált ki, és gyakran agresszió követi. A kétségbeesett emberek pedig kétségbeesett tetteket követnek el, ahogy a regény végén Miki is egy döbbenetes megoldással próbálja egyszer s mindenkorra visszakapni a régi családját.

    Apatolvaj

    Ugyanakkor a regénybeli szülők is gyengék és kiszolgáltatottak, mert képtelenek egymással kommunikálva megoldani a problémáikat. A gyerekek viszont a manipuláció mesterei, ám ahelyett, hogy a felnőttek ezt átlátnák, bedőlnek nekik. A gyerekek pedig megérzik a szüleik gyengeségét, amit újra és újra kihasználnak.

    A szerző górcső alá veszi a szülők gyermekeikkel kapcsolatos jogait, illetve a gyermekek jogait egy olyan időszakban, amikor a család szétesik és átalakul. Megmutatja, milyen vékony a határvonal egy rakoncátlan kölyök és egy szerencsétlen fiú között, akit a szülei belerángatnak a vitáikba.

     

    Hůlová zsenialitása, hogy ezt a nyomasztó témát is meglehetősen derűsen írja le, az olvasó gyakran azon kapja magát, hogy mosolyog Miki gondolatain, amelyek szinte minden helyzetet érintenek, amikbe egy elvált szülő gyermeke belekerül. Ezért ez a könyv kötelező olvasmányként ajánlható minden elvált vagy válófélben lévő szülőpárnak, mozaikcsaládnak, mert minden olyan témát érint, ami megkerülhetetlen ilyen élethelyzetekben, és éppen ezért segíthet a megoldásban is.

     

    A provokatív befejezés egyúttal felhívás is arra, hogy vegyük komolyan szülői mivoltunkat, és vegyük emberszámba a gyerekeinket is, akiknek éppúgy joguk van a kiegyensúlyozott és boldog élethez, mint nekünk.

  • Megjelent a novemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin novemberi száma igazi különlegességeket tartalmaz. A legterjedelmesebb közülük a nemrég elhunyt Csikász Lajos műve, melyben új, izgalmas fejezeteket fűz hozzá Zsoldos Péter nemzetközileg is elismert Gregor Man-trilógiájához. A másik nagy felfedezés a havi retro. Ebben az orosz Alekszej Tolsztoj egy korát megelőző tudományos elmélettel áll elő, mely akár világunk végét is megjövendölheti. A történet első része olvasható ezúttal. A Brit SF-díjas Ian Watson a második világháború előestéjének alternatív valóságába nyújt betekintést. A többszörös díjnyertes olasz Lukha B. Kremo hátborzongató novellája egy fiatal lánnyal ismerteti meg olvasóit, aki talán egyáltalán nem is az, akinek elsőre hinnénk. A Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon egy jelenleg futó regénysorozatának világához kapcsolódó írással jelentkezik.

    Nickita Svechnikov – Priest (Oroszország)

    A központi tudományos rovat más bolygók időjárását teszi vizsgálat tárgyává. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a kígyófejű hal világhódító terjeszkedéséről, a Fear Factory amerikai metálbanda lemezeiről, egy összecsukható japán elektromotoros kerékpárról és újabb kínai SF-filmekről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe A meghatározás, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének befejező részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.

    A Galaktika 380. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Könyvajánló – Lene Kaaberbøl: Az amulett (Igazlátó krónikák 2. rész)

    Az amulett

    ajánló

    Lene Kaaberbøl ifjúsági fantasyje, Az amulett (az Igazlátó Krónikák második kötete) igazi őszi olvasmánycsemege, melyet 10 éves kortól bárkinek ajánlhatunk, aki szereti a kalandokban bővelkedő, különleges regényeket.

    A számos díjjal kitüntetett író 1960-ban született, Dániában nőtt fel, és első művét 15 éves korában adta ki. Azóta több mint 30 könyvet írt gyermekeknek és fiataloknak egyaránt. A nemzetközi elismerést az Igazlátó Krónikák sorozat hozta el számára, melyet több mint 25 országban adtak ki, és világszerte több millió példányban fogyott. Az amulett magyar kiadását az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.

    Lene Kaaberbøl: Az amulett

    Dina, akit már az előző kötetből megismerhettünk, különleges képességet örökölt anyjától: ha valakinek belenéz a szemébe, meglátja annak összes bűnét. A sokak számára meglehetősen kellemetlen képesség miatt a 11 éves lány és családja kénytelen volt az otthonát elhagyva a magasföldi Kensie-klánhoz menekülni. Itt próbálnak beilleszkedni és nyugodt életet élni. Hírük azonban messzire ér, gyakran keresik fel Melussinát, Dina anyját olyan emberek, akiknek szükségük van szégyenlátó-képességére, hogy ügyes-bajos dolgaikat elrendezhessék.

    Mivel egy napon majd Dinára hárul ez a feladat, mindenhova követi anyját, hogy megtanulja, hogyan kell viselkedni és dolgozni Szégyenlátóként. De az utak veszélyesek, tele vannak ártó szándékú emberekkel, mint amilyenek a gonosz hadvezér, Drakan ügynökei, akik megkísérlik meggyilkolni Dinát és anyját, miközben igyekeznek háborút provokálni a klánok között. A gonosz nagyúr, Valdracu végül elfogja Dinát, és elviszi a várába, Dracanába. Arra kényszeríti a lányt, hogy fegyverként használja a képességét, és tartsa rettegésben a szolgákat és az ő ellenségeit.
    Dina bátyja, Davin és barátnőjük, Rose igyekszik a lány segítségére, és próbálják kiszabadítani a fogságból. Ez az út rengeteg akciódús kalandot és fordulatot tartogat, A sárkány hívása izgalmas folytatásként.

    A regényt váltakozó szemszögből olvashatjuk, hol Dina, hol pedig a bátyja, a 16 éves Davin meséli el a történetet. Dinával kapcsolatban azon izgulhatunk, hogyan próbál életben maradni a szörnyű körülmények közepette. A lány, csakúgy mint az első kötetben, erős, bátor és magabiztos, története rendkívül érdekes és inspiráló.

    Ugyanakkor a könyv legizgalmasabb részeit Davin kalandjai jelentik. A fiú igazi fejlődésen megy keresztül, hiszen a lázadó kamaszból férfivá kell érnie, hogy sikeresen szembe tudjon szállni a lány fogvatartóival. A regénynek ez az egyik legerősebb szála, végigkövethetjük, ahogy a fiú meg akarja védeni családját a jelenlegi és jövőbeli veszélyektől, de nem igazán tudja, hogyan. Folyamatosan bizonyítani akarja önmaga számára is rátermettségét, amiből számtalan probléma, gond és baj fakad. Apa nélkül nincs könnyű helyzetben, amikor a kardforgatást és a fegyverhasználatot akarja elsajátítani. Ráadásul ő nem rendelkezik a szégyenlátás képességével. Ezért nagyon érdekes belelátni abba is, milyen érzés lehet e képesség nélkül, a Szégyenlátó gyermekeként nevelkedni.
    A könyv, ahogy az ifjúsági regények általában, happy enddel végződik, de ennek a lezárásnak óriási hatása, ereje van. Szinte filmszerű, ahogy a pici lány áll a csatatér közepén, és nem túl hangos kiáltására marcona férfiak, belepirulva a szégyenérzetbe, eldobják fegyvereiket. Elképesztő befejezés, ami sokáig velünk marad.