Az idén 50 éves Galaktika magazin augusztusi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének első részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött.
Megemlékezés olvasható a lapban a nemrég elhunyt Böszörményi Gyuláról, egy olyan novella kíséretében, amely itt jelenik meg először. Az ausztrál Benjamin Peek Aurealis-díjra jelölt elbeszélése egy olyan párhuzamos világban játszódik, amelyben Tarkovszkij Sztalkere soha nem készült el. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse igazán radikális világmentő ötlettel áll elő. A szintén Eurocon- és Aelita-díjas ukrán Henry Lion Oldie ugyanakkor egy egész mentőcsapat küldetését helyezi a középpontba. Orosz Adél egy temperamentumos okosotthonnal szembesíti főszereplőjét. A havi retro Edgar Allan Poe egy ismert-ismeretlen írása, amely mindeddig csak csonkított formában jelent meg magyarul. A központi tudományos rovat az új hidegháború kérdéskörét járja körbe. Emellett olvashatók még cikkek többek közt friss SF-sorozatokról, egy virtuális kiállításról, amelyen világok közötti átjárókat mutatnak be, egy elektronikus billentyűvirtuózról és a James Webb Űrteleszkópról. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, AHét Csillag Ékkövének első része olvasható.
A Galaktika 389. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika már kapható e-formátumban is! Keresd a Galaktikabolton!
Az idén 50 éves Galaktika magazin júliusi számának egy része Jules Verne legendás hősét, Nemo kapitányt idézi meg. Eric Choi Aurora-díjas kanadai szerző elbeszélése visszarepíti olvasóit az első világháború idejébe, amikor az ellenséges hatalmak mind a Nautilus titkát keresték. Mike Adamson a Verne-regény angol fordításának titkairól rántja le a leplet. Gregory L. Norris ugyanakkor a távoli jövőben egy balesetet szenvedett űrhajóst próbál kimenteni az óceán fenekéről.
A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia egy hazai rejtély nyomába ered: hová tűnt Petőfi? Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin űrhajósai egy idegen bolygó felszínén tesznek rendkívüli felfedezést. Kiss Ferenc robonista átiratai irodalmi klasszikusainkat gondolja újra. A Nebula-, Sturgeon- és Locus-díjas John Kessel írásában a memóriatörlést állítják az orvostudomány szolgálatába. Tarja Kauppinen egy világkatasztrófa talán utolsó túlélőit kíséri el felderítőútjukra. A lap méltatással és egy régi novella újraközlésével emlékezik meg a nemrég elhunyt Moldova Györgyről. A havi retro a francia költőóriás Guillaume Apollinaire egy abszurd története.
borítókép – Vyacheslav Safronov (Oroszország)
A központi tudományos rovat az atomenergia holdi hasznosításának lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Doctor Who-ról, a Claypool Lennon Delirium zenei társulásról, egy igazán zöld épületegyüttesről és a harcról a kórokozók ellen az űrhajók fedélzetén. A képregény Fredric Brown egyperces-trilógiájának feldolgozása a veszendőbe ment nagy felfedezésekről. Rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a brit katasztrófairodalom klasszikusát tartalmazza, melyben Fred M. White nem kevesebb mint hétféle módon végez Londonnal.
A Galaktika 388. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktikamagazin júniusi száma az ukrán fantasztikus irodalom előtt tiszteleg. Az Eurocon-díjas Volodimir Arenyev elbeszéléséből kiderül, hogy a régi idők varázsa a lakótelepek világából se tűnt el. Maksz Kidruk vérbeli hard-SF-jének hősei a Marson próbálnak boldogulni. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina disztópiájában a nagy háború túlélői sem élhetnek békében. Olekszij Zsupanyszkij tinédzsere a környék macskabolond vénasszonyával húz ujjat – vesztére. A Bronz Csiga- és Roszkon-díjas Marija Galina egy különleges múzeumba invitál tárlatvezetésre, míg az Aelita-díjas Olekszij Gedeonov meséjével a háború borzalmaira hívja fel a figyelmet. Az e havi szám egyetlen magyar szerzője az eddig fordítóként ismert, most íróként is bemutatkozó Horváth István, aki egy 18. században játszódó etnohorrorral tesz hitvallást arról, hogy minden elnyomó hatalom előbb-utóbb elkerülhetetlenül bukásra van ítélve. A havi retrót az ukrán nemzeti irodalom egyik atyja jegyzi, Mihajlo Kocjubinszkij. Civilizációtól elzárt apácakolostorában az emberben lakozó Gonosz üti fel a fejét.
Galaktika387
A központi tudományos rovat kultúránk hajnalát idézi meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a közelmúltban elhunyt Vangelisről, magyar egyetemisták majdnem-műholdjairól és arról, hogyan termelhető napenergia sötétben is. Hosszabb írás foglalkozik a kortárs ukrán fantasztikus irodalom helyzetével. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változata a Nebula- és Brit SF-díjas Gergory Benford munkásságából ad újabb válogatást egy kisregény és két hosszabb elbeszélés formájában.
A Galaktika 387. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Mindenkinek szeretnénk megköszönni, aki ellátogatott a 93. Ünnepi Könyvhéten a Metropolis Media és Galaktika standjához. Hihetetlen sokan jöttetek, Michael Walden és Márki István dedikálása is remek esemény volt. Most pedig szeretnénk veletek ismertetni milyen könyveket is tervezünk kiadni az év második felében, elsősorban a nyári és kora őszi megjelenésekről lesz szó.
J. Cooke: A világítótorony boszorkányai
Megjelenés: 2022. július
Fordította: F. Nagy Piroska
Liv az egyedülálló édesanya, három lányával egy távoli skóciai szigetre költöznek, hogy a nő elkészíthessen egy falfestményt egy renoválásra váró, több mint százéves világítótoronyban. Remek lehetőség ez a kis családnak az újrakezdésre. Lassan Liv rájön, hogy a világítótorony alatt lévő barlangban régen olyan nőket tartottak bebörtönözve, akiket boszorkánysággal vádoltak.
A helybéliek próbálják Livet figyelmeztetni a túlvilági erőkre a világítótorony környékén, vadakra és embergyermekeket utánzó rémségekre, akik veszélyesek és meg kell őket ölni. Ezeket a lényeket egykor a boszorkányok teremtették, bosszúból, tartja a szigeti legenda.
J. Cooke: A világítótorony boszorkányai – borító Varga Balázs
Huszonkét évvel később Luna visszatér a szigetre, hogy eltűnt testvéreit és édesanyját megkeresse. Mikor kap egy telefont, hogy húga Clover életben előkerült, ő azonnal örömmel indul el, hogy újra találkozzon testvérével, megdöbbenésére testvére még mindig hét éves!
Luna attól fél, hogy Clover esetleg egy ilyen rém, akiről a szigeti legendák szólnak. Elhatározza, hogy felderíti a világítótorony boszorkányainak titkait, ám arra nem számít, ő rá hogyan hat az egész.
Az írónő kötete egy csavaros gótikus horror, misztikus elemekkel.
Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész
Megjelenés: 2022. augusztus
Fordította: Rácz Nóra
A sorozat ötödik kötete végre magyarul is érkezik! Aki eddig is követte Melchior történeteit, az nem fog csalódni.
Külön öröm, az idén (2022) bemutatták az első kötet cselekményét feldolgozó egész estés mozifilmet, mely jövő tavasszal Magyarországon is vetítésre kerül az Észt Hét keretében.
Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész
Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben
Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben – borító Varga Balázs
Az írónő önéletrajzi ihletésű regénye még 2017-ben jelent meg először hazájában, ahol azóta megnyerte a három legrangosabb chilei irodalmi díjat. A kötet egy utazóügynökről és lányáról szól, és főleg azokról a találkozásokról, amelyek az apa és lánya, illetve a meglátogatott kuncsaftok között zajlanak.
A könyv bemutatója ősszel, valószínűleg még a Könyvfesztivál környékén lesz megtartva, közösen rendezve a Cervantes Intézettel.
Ezek voltak a már biztos megjelenések, és most a tervben lévő kötetek amelyeknek még nincs magyar címe, illetve borítója.
Megjelenés: 2022. augusztus-szeptember
Fordította: Varju Kata
Gert Nygardshaug: Mengele Zoo
Egy alapvetően környezetvédelmi témára összpontosító regény, amely még 1989-ben jelent meg először.
Fordította: Petrikovics Edit
Guy Morphus: Five minds
Szeretnél örökké élni? Remek, akkor csak négy másik elmével kell megosztoznod egy testen hozzá. Egy érdekes tudományos fantasztikumba oltott krimi történetet kapunk.
Fordította: Tamás Dénes
Becky Chambers: The Long Way to a Small, Angry planet
A sokak által várt Wayfarerssorozat nyitókötete is érkezik, reményeink szerint késő ősszel, vagy télen. A történet egy igazán őrült és furcsa legénységet mutat be, akik féreglyukakon keresztül járják be a világűrt, hogy felfedezzék azt. Minden regény egy-egy karakterre fókuszál a legénységből.
Fordította: Szente Mihály
Ezeken kívül még több cím van tervben, azokról később fogtok bővebb információkat kapni.
Az idén 50 éves Galaktika magazin májusi számát Naomi Kritzer Hugo-díjra jelölt novellája indítja, egy különleges nyomozás története. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos ezúttal vérbő politikai szatírába oltja hazai vonatkozású sci-fijét. A belga Frank Roger egy eltűnt utasszállító repülőgép nem mindennapi visszatéréséről mesél. Varga Csaba Béla nyomasztó disztópiája egy idegen elnyomás alatt nyögő Magyarországon játszódik. A Henry Lion Oldie álnév mögött rejtőző, Eurocon- és Aelita-díjas ukrán szerzőpáros a gyors meggazdagodás receptjét kínálja – intergalaktikus léptékben. A Nebula-díjas amerikai John Wiswell Brit Fantasy-díjra jelölt írása egy számítógépes játék belsejébe kalauzolja el olvasóit. Jávorszki András 2021-ben Preyer Hugo-díjat nyert elbeszélése azt járja körül, mit meg nem tenne az ember, hogy születendő gyermeke a legegészségesebb és legtökéletesebb legyen. A havi retro a skót Robert Louis Stevenson klasszikusa Hawaii varázslóiról.
borító art: Alex Chen – Bloodsea
A központi tudományos rovat a Jupiter-kutatás legfrissebb eredményeiről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az év sci-fi tévésorozatairól, Bulgakov A Mester és Margaritájának színházi feldolgozásáról, egy disztopikus gitárrock lemezről és a Nemzetközi Űrállomás első privát legénységéről. A szerkesztői előszó vendégszerzője ezúttal Erdész Róbert, zenész, a Solaris együttes vezetője. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változatát a Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon Nightingale című, eddig csak e-könyvként megjelent hard-SF regénye tölti meg, a nyomtatott kiadáshoz frissített és jelentősen kibővített szöveggel.
A Galaktika 386. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin fennmaradását!
Az idén 50 éves Galaktika magazin áprilisi számát Márki István kisregényének befejező része indítja, a régmúlt feltárásának veszélyeiről. Az angol Gareth D. Jones Yorickot és csapatát kíséri el egy újabb útra a Brit-szigetek rettentő fenevadainak becserkészésére. A novella magyar megjelenése egyben világpremier! Erdész Róbert arra int, ne jelentkezzünk felelőtlenül alanynak bármiféle orvosi kísérletre, még ha anyagilag mégannyira megérné is. John Kessel Nebula-, Locus- és Sturgeon-díjas amerikai szerző az emlékezettörlés árnyoldalát vázolja fel. Emmerich Palmer elbeszélése – a 2021-es Preyer Hugo-pályázat második helyezettje – vadászokat kísér el egy idegen bolygó vadonába. A havi retro a szovjet-orosz Nyikolaj Karpov klasszikusa egy bezárt szoba titkáról.
borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Lady eel
A központi tudományos rovat a virtualitásban rejlő lehetőségeket vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a katasztrófa-előrejelzések szükségességéről, egy különleges e-színházi eseményről, a Solar Orbiter napszonda útjáról és az aranyhalak okozta ökológiai vészhelyzetről, a szerkesztői előszó vendégszerzője pedig ezúttal dr. Almár Iván csillagász, űrkutató. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változatában ismét Nyikolaj Karpovval találkozhatunk, akinek Halálsugár című regényét és néhány fantasztikus novelláját tartalmazza a bővített lapszám melléklete.
A Galaktika 385. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?
Top 5 film
Mátrix– A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
Avatar– Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
Brazil– Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.
Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.
Top 5 regény
Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.
Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry HarrisonÉden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.
A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.
borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl
A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.
A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika magazin októberi száma kicsit komor, őszi hangulatot áraszt. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének befejező részében egy alternatív univerzum föld alatti rémvilágával riogat. Ellenpontként az orosz Anatolij Dnyeprov szatirikus írása a telepátia alkalmazási lehetőségeiről ír a mindennapokban. Stephen L. Burns hosszabb elbeszélése az amerikai Délre repíti el olvasóit, ahol egy dúsgazdag ültetvényes különleges célra rendel robotokat. Kovács Andrea ijesztő jövőt vázol fel az öregek számára – márpedig ezek az öregek akkor már mi leszünk. A kanadai Eric Choi Aurora-díjas novellájában a Mars meghódítóinak heroikus küzdelmét mutatja be az elemekkel és a technikával. Sági Veronika Preyer Hugo-díjas írása a mesterséges intelligencia köré sző rémisztő mesét. A havi retróban az angol Holloway Horn a holnapi újságot adja a ma emberének kezébe, hogy meglássa, mihez kezd vele.
borító kép: Vyacheslav Safronov
A központi tudományos rovat drasztikus megoldásokat kínál a népességnövekedés megállítására. Emellett olvashatók még cikkek többek közt hibrid meghajtású teherhajókról, a 70-es évek űr-funkjáról, különleges japán szalmaszobrokról és kínai SF-filmekről. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Út a csillagokba, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének első részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.
A Galaktika 379. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika magazin szeptemberi száma szókimondó szövegeivel többnyire inkább felnőtteknek szól. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének első részében a Józsefváros fantasztikus arcát mutatja be. Az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (Túlélők, A kozmosz vándorai) hőse különleges ajándékot kap egy idegen lénytől, hogy előkészíthesse az emberiség belépését a galaktikus közösségbe. A Monolit-díjas Komor Zoltán maró, groteszk szatírája újabb járvánnyal szembesíti Földünk lakóit. A Nebulával kitüntetett Gregory Benford ugyanakkor egy távoli jövőt vizionál örökéletű lényekkel. Jaime Castle űrhajómosójának magányos éjjeli ügyeletese élete legrémisztőbb munkájával szembesül. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton harmadik helyezést elért Pölczman Péter írása egy virtuális hajsza – valós következményekkel. A sikeres S.T.A.L.K.E.R.-szerző Roman Kulikov egy nem mindennapi randit prezentál. A havi retró pedig Csáth Géza hátborzongató novellája az őrület határáról.
A központi tudományos rovat időérzékelésünk titkait boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az eltűnő Salamon-szigetekről, „isteni” tévésorozatokról, egy futurisztikus graffiti-kiállításról, és az Esztergomi Várszínház tündérvilágairól. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Logika, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata ismét Antal József egy józsefvárosi meséjét tartalmazza, ezúttal némiképp John Carpenter Menekülés New Yorkbólját megidézve.
A Galaktika 378. száma újságosoknál nem kapható, keresse szerkesztőségünkben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin működését és fennmaradását.
Október 15-től áremelés várható! A magazinok és az előfizetés árai is emelkedni fognak, az alábbiak szerint alakulnak az összegek:
Mindenképp érdemes még most, a jelenlegi árakon előfizetni!
