Címke: Galaktika Klub

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin novemberi száma a kanadai sikerszerző, Robert J. Sawyer (Az Oppenheimer alternatíva) novellájával indul, egy noiros hangulatú, futurisztikus krimivel. Huszár Karina elbeszélésének távoli jövőjében már csak robotok lakják a Földet, akik mégis minden erőforrásukat arra fordítják, hogy feltárják és megértsék a múltat. Az idén hirtelen sztárrá nőtt Samantha Mills egy korábbi írása egy halásznőt kísér el rendhagyó útjain, évtizedeken, -századokon át. Dave Howard (A Leymann-transzfer) idegeneket hoz el bolygónkra, a kapcsolatfelvétel azonban elmarad. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – Tisztogatás) gyermekhőse egy igazi Mágussal találkozik, de a felnőttek valamiért nem akarnak hinni neki. Koch Beatrix művészettörténésze kivételes lehetőséget kap: személyesen találkozhat egy egykori nagy festővel. A havi retró Edward Page Mitchell úttörő időutazásos novellája.

    A központi tudományos rovat az eltűnt holdkőzetek történetét eleveníti fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Pittsburgh erdősítéséről, a hazánkban forgó szuperprodukciókról, egy ausztrál progresszívrock-trióról és a NASA Psyche-küldetéséről. Egy interjúban Michael Walden (A végtelen város) mesél írói munkamódszeréről és terveiről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal irodalomról és matematikáról. A képregény Gergely László munkája, címe: Visszatérés.

     

    A magazin XL-változatában Achmed Abdullah klasszikus filmregénye olvasható, az Ezeregyéjszaka meséit megidéző A bagdadi tolvaj.
    A Galaktika 404. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Metropolis Media – 2023 második félév megjelenési tervek

    Elérkeztünk 2023 második félévéhez, így szeretnénk Veletek megosztani a Metropolis Media várható könyvmegjelenéseit. A feltüntetett dátumok tájékoztató jellegűek, a megjelenések időpontjai változhatnak.

     

    Július

    Megjelent

    Wit Szostak: Szavakba zárva (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Nemere István

    A könyv lapjain hét ember töredékes emlékekből próbálja rekonstruálni a titokzatos férfi, Benedict Ryś életét.  Az érzéki hangulatokban bővelkedő történet részben az egyetemek világába kalauzolja az olvasót, részben pedig egy mediterrán étterem sorsa körül bonyolódik. Biztos, hogy ismerünk egy embert? A regénybeli hetek is azt hitték, de a történet végére ‒ stílusosan ‒ mintha egy hagymát hámoznánk, rétegről rétegre bomlik szét a rejtélyes férfi története, közben feltárul azoknak a sorsa is, akik róla beszélnek.

    A regény mítoszokat épít és rombol le egyszerre, és folyamatosan felteszi az elmondhatóság kérdését: ugyanazt értjük-e a szavakon, vagy amit mondunk, az másoknak egyfajta „idegen nyelv”? Mekkora szabadságunk van a nyelv használatában, vagy inkább szavainkba vagyunk bezárva? Megismerhető-e egy ember teljes valójában, vagy a róla alkotott leírások csak szeletei a személyiségének? És ezek vajon mennyire tükrözik a valóságot?

    Wit Szostak regénye 2021-ben Lengyelországban elnyerte a legjobb irodalmi mű közönségdíját, az ArtRage irodalmi díjat.

     

    Megjelenésre vár

    Stine Pilgaard: A rövid mondatok földje (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Petrikovics Edit

     

    Utánnyomások és árváltozások júliusban

    T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

    Új ár: 5990 Ft.

    T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

    Új ár: 5990 Ft.

    C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai

    Új ár: 5990 Ft.

     

    Augusztus

    Előrendelhető

    C. J. Cooke: Szellemerdő (GFK)

    Fordító: F. Nagy Piroska

    A skóciai erdő közepén áll egy ház, úgy hívják: Lichen Hall, vagyis Zuzmó Palota. A szóbeszéd szerint a hely szellemek, boszorkányok birodalma. Az ötvenes és hatvanas években ide járnak titokban a hajadon lányok szülni, hogy aztán gyermekeiket örökbefogadó szülőknek adják. Félelmetes híre ellenére állítólag jobb hely, mint az ugyanazt a célt szolgáló „intézmények”.

    Pearl Gorham 1965-ben érkezik a kastélyba. Ő is itt akarja világra hozni a gyermekét, mint előtte sok más fiatal lány. Ám hamarosan gyanút fog, hogy a ház lakói titkolnak valamit, és a Lichen Hall valójában nem olyan biztonságos menedék, mint ahogy remélte. A falakon belül különös penészgombák tenyésznek, a környező erdőkben furcsa jelenések leselkednek, a sötét titkokat rejtegető ház lakói pedig mindent elkövetnek, hogy titkaikra ne derüljön fény.

    A skót mitológia leghátborzongatóbb oldalait megmutató gótikus thriller A világítótorony boszorkányai szerzőjének tollából.

     

    Megjelenésre vár

    Alekszej Gravickij: S.T.A.L.K.E.R. Tisztogatás (GFK)

    Fordító: Sándor Gábor

    Michael Walden: A végtelen város (GFK)

    Anne-Maija Aalto: Mistä valo pääsee sisään (eredeti cím) (Popcorn)

    Fordító: Kovács Ottilia

     

    Utánnyomások és árváltozások augusztusban

    Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

    Új ár: 6990 Ft.

    Michael Walden: Csillagikrek

    Új ár: 4690 Ft.

     

    Szeptember

    Megjelenésre vár

    T. J. Klune: A bábuk élete (GFK)

    Fordító: Szente Mihály

    KÖNYVFESZTIVÁLRA ÉRKEZIK

     

     

    Agustina Bazterrica: Pecsenyehús (GFK)

    Fordító: Varju Kata

     

    Steiner Bragi: Truflunin (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Veress Kata

    Robert Lanza & Nancy Kress: Observer (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Boreczky Katalin

     

    Október

    Megjelenésre vár

    Elisa Lévi: Jo no se de otras cosas (eredeti cím) (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Varju Kata

    Clémentine Beauvais: Les Petites Reines (eredeti cím) (Popcorn)

    Fordító: Szelivanov Júlia

    Feri Lainšček: Nedotakljivi (eredeti cím) (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Rajsli Emese

    Drago Jančar: És a szerelem is (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Gállos Orsolya

    November

    Megjelenésre vár

    Anna Cima: Egy angolna emlékei (munkacím) (GFK/Latte)

    Fordító: Kolláth Anna Laura

    Josef Panek: Szerelem globális klímaváltozás esetén (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Hanzelik Gábor

     

    Tervezett

    Jack McDevitt: Octavia gone (Alex Benedict) (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: F. Nagy Piroska

    Becky Chambers: A Closed and Common Orbit (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Szente Mihály

    Roman Kulikov: A becsület nevében (GFK)

    Fordító: Egri Zsuzsa

    Jan Carson: Firestarters (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Joó Attila

    Christina Nemerovschi: Rockstar (eredeti cím) (Latte/Popcorn)

    Fordító: Joó Attila

     

     

  • Kérdezz az írótól – Interjú hamarosan Anna Cima írónővel

    Anna Cima nagy sikerű debütáló regénye, a Tokióban ébredek után újabb kötete jelenik meg magyarul. Az egy angolna emlékei (ideiglenes munkacím, eredeti cím: Vzpomínky na úhoře) augusztus környékén várható. Az írónővel, Kolláth Anna Laura fordító fog interjút készíteni, mi pedig szeretnénk, ha az olvasók is feltehetnék kérdéseiket az írónőnek.

    kép forrása: Aktualne magazin

    Aki szeretné, hogy kérdését tolmácsoljuk az interjúban, küldje el azt a kommunikacio@galaktika.hu címre. Mivel többszáz kérdést nem fogunk tudni feltenni, és le is kell fordítani a kérdéseket, szűk határidőt szabunk meg a kérdések leadására, illetve az egyforma kérdéseket összevonjuk. 10 olvasói kérdésre lesz így lehetőség.

    A kérdések leadásának határideje: 2023.07.16. éjfél

    A Kolláth Annával készült interjút a Tokióban ébredek kapcsán pedig ITT találjátok.

    A könyvről készült videóajánlót ITT érhetitek el.

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

  • Megjelent a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin jubileumi, 400. száma ezúttal kizárólag hazai szerzők írásait tartalmazza, számos korábbi Eurocon- és Zsoldos Péter-díjast felvonultatva. Erdész Róbert nyitó egypercese ötletes megemlékezés, időutazós történetbe csomagolva. Őt Szélesi Sándor követi, akinek jövőben játszódó, a Mysterious Universe világához köthető elbeszélése nagyon is mai problémákra reflektál. Nemere István egy űrkolónia hazavágyódó lakójáról ír. Tarja Kauppinen dörzsölt hősnője egy élő medveisten után kutat Kamcsatka vadonában. Míg Márki István történelmünket színezi át, Mátyás királyt állítva nem mindennapi döntés elé, addig Benyák Zoltán távoli jövőjének digitális lényei az emberektől rájuk hagyott művészetek örökségét igyekeznek továbbvinni. Greta May elmeorvosát egy különleges beteggel szembesíti, aki állítása szerint az egész világ sorsát viseli vállán. Toochee azt a kérdést feszegeti izgalmas novellájában, létezhetnek-e még titkok mai világunkban. Lovas Lajos rendkívüli szövetségeseket állít az emberiség oldalára – épp csak túl kell élnünk a segítségnyújtásukat. A havi retró Babits Mihály egypercese, ami ily módon frappáns keretbe foglalja ezt az ünnepi lapszámot.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, milyen megoldásokat kínál modern korunk az elhunyt hozzátartozók emlékének megőrzésére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Flash-filmről, egy újító, drónokat alkalmazó színházelőadásról, az e-üzemanyagok készülődő forradalmáról, és a föld alatt ránk maradt legrégebbi, érintetlen vízről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. A képregény egy újabb H. Rider Haggard-kaland, a Az elveszett aranyváros adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.

    A magazin XL-változatában a Zsoldos Péter- és Galaktika közönségdíjas Fedina Lídia modernizált Grimm-meseátirata olvasható, valamint a szerző további két írása.

    A Galaktika 400. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi száma T. R. Salty kisregényének első részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. John Wiswell friss, Nebula-díjra jelölt novellájában különleges képességű emberek igyekeznek enyhíteni az aszályt. Holden Rose a mesterséges intelligencia kérdéskörét járja körbe egészen újszerű nézőpontból. Gareth D. Jones egy időutazó angol úriember hosszú, eseménydús délutánját mutatja be. Claude Lalumière elbeszélésében olyan világot ismerhetünk meg, amelyben a gyermekek éréséhez hozzátartozik az ugrálás párhuzamos univerzumok között. A Preyer-pályázat tavalyi győztese, Hantos Victor egy olyan férfiról ír, aki hallucinációi leküzdéséhez különleges terápiás segítséget próbál igénybe venni. A havi retro igazi különlegesség, Anton Csehov fantasztikus elbeszélése Jules Verne stílusában.

    A központi tudományos rovat a cunamik keletkezését és egy hathatós előrejelző-rendszer kiépítésének lehetőségét vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar animációs sci-firől, az Iron Maiden együttes lemezéről, a tengeri hínárerdők hasznáról, valamint egy szabadtéri táblás társasjátékról, amelyben mi magunk lehetünk a figurák. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Valentyin Katajev Ehrendorf szigete című regénye olvasható, mely egyszerre társadalmi utópia és katasztrófatörténet.

    A Galaktika 398. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Oppenheimer – Christopher Nolan filmjében mindenki feszülten figyeli, hogyan készül el az első atombomba

    A filmben fél Hollywood szerepet kapott, igazi sztárparádéra lehet számítani majd. Oppenheimer szerepében Cillian Murphy ír színészt láthatjuk majd, aki már többször is együtt dolgozott a rendezővel, és állítása szerint

    “Mindig is hangoztattam, négyszemközt és nyíltan is Chrisnek, ha elérhető vagyok és van szerepe számomra egy filmjében, akkor én ott leszek. Nem érdekel mekkora szerepről van szó. De mélyen, legbelül, titkon kétségbeesetten vágytam arra, hogy főszerepet játszhassak nála.” mondta Murphy az The Associated Press-nek.

    Mi nagyon várjuk a filmet, találkozzunk a mozi kasszáknál!

    Az Oppenheimer alternatíva

    A Metropolis Media kiadónál pedig megjelent Robert J. Sawyer regénye, amely csavart egy nagyot a történelmi eseményeken.

    Az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából a Hugo és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer visszarepít minket az időben, hogy újraélhessük a történelmet… egy kis csavarral. Míg J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv csapata az atombomba kifejlesztésén dolgozik, Teller Ede valami még pusztítóbbat akar: egy magfúzión alapuló bombát. Kutatásai félelmetes felfedezéshez vezetnek: 2030-ra a Napból kilökődik a legkülső réteg, ami elpusztítja az egész belső Naprendszert – beleértve a Földet is.

    A szerző alapos, aprólékos kutatásain alapuló, korabeli szereplőkkel és eseményekkel teli regénye mesterien keveri a valóság és az alternatív történelem síkjait. Lélegzetelállító kalandot ígér az olvasónak.

     

  • A tudomány: átok vagy áldás? – Gondolatok Robert J. Sawyer: Az Oppenheimer alternatíva című regényéről

    A sokszoros díjnyertes kanadai szerző, Robert J. Sawyer az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából írt regényében azt a tudományos közeget vizsgálja, amelyben megszülethetett ez a pusztító fegyver.

     

    A Manhattan-terven sok nagyszerű koponya, a világ leghíresebb fizikusai és matematikusai dolgoztak. Sawyer főhőse J. Robert Oppenheimer – barátainak „Oppie” –, akit az atombomba atyjának is szoktak nevezni. A történet elején, 1936-ban Oppie még fiatalember, aki találkozik élete szerelmével, Jean Tatlockkal, ám a kapcsolatuk a sajátos történelmi korszaknak köszönhetően nem tud kibontakozni, egészen a könyv végéig, ahol majd egy nagy drámai és érzelmi csavarral minden új megvilágításba helyeződik.

    Ezután 1942-be ugrunk, elindul a Manhattan-terv. Oppenheimernek jelenlegi feleségével, a szintén tudós Kittyvel kell összeállítania csapatát, és nemcsak a tudományos rivalizálást és a terveket kell kezelnie, hanem a kormányzat katonai és biztonsági követeléseit is figyelembe kell vennie.

    A könyv háromnegyede a projekt élénk megjelenítése. Sawyer bemutatja azokat a tudományos folyamatokat, amelyek a Los Alamos-i laborban zajlottak. A tudósok hús-vér emberek, komplex személyiségjegyekkel, érzelmekkel és erkölcsi dilemmákkal. Ez a rész Japán bombázásával és a háborús győzelemmel ér véget.ű

    A borítót készítette Varga Balázs

    De most jön a csavar. A projektben részt vevő tudósok egy kis magja Teller Ede vezetésével, miközben egy még pusztítóbb fegyver előállításán dolgozott, véletlenül felfedezett egy asztrofizikai tényt Naprendszerünkről, amely elkerülhetetlen végzetet jelent az egész emberiség számára körülbelül 80 év múlva. Mit kellene tenni? Oppenheimer egy új csapatot állít össze immár többek között Einsteinnel is kiegészülve, hogy kidolgozzanak egy új, titkos programot, az Arbor-tervet, aminek célja nem más, mint az emberi faj megmentése.

    Míg a könyv első fele szerény tíz évet ölelt fel, a könyv második fele húsz év történéseit meséli el, egészen 1967-ig, amikor a dolgok, sajnos nem állnak túl jól, egészen addig, amíg újabb két tudós, Richard Feynman és Kurt Gödel be nem lép Oppie irodájába…

    Míg a könyv első része szinte teljes mértékben a történelmi tényekre épít, ebben az új részben Sawyernek ki kellett találnia hihető akciókat és párbeszédeket, amelyek logikusan és zökkenőmentesen illeszkednek a történetbe, és a szereplők személyiségéből is következnek. A szerző zseniálisan oldja meg a feladatot, az olvasó nem is veszi észre, mikor tértünk le a történelem hagyományos menetéről egy alternatív vágányra, ahol a legfontosabb események többé-kevésbé változatlan módon lezajlanak: Kennedyt meggyilkolják, az Apollo legénysége pedig eljut a Holdra.

    Sawyer nagyon alapos kutatómunkát végzett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kötet végén található – sci-fi regények esetében meglehetősen szokatlan – irodalomjegyzék, ami azok számára nyújt hasznos segítséget, akik még jobban el akarnak merülni a tudomány működésének rejtelmeiben.

    Amellett, hogy Sawyer képes a fizika és a matematika legnehezebb fogalmairól, törvényeiről a laikus olvasó számára is közérthetően írni, a könyv mégsem válik száraz tudományos ismeretterjesztő művé, ugyanis a szerző egy érzelmileg is gazdag, mély és rendkívül elgondolkodtató regényt írt.

    A megható emberi dráma mellett ez a regény a tudomány szerepére is rákérdez a történelemben és a közügyekben. Ahogy Szilárd Leó fizikus mondja a történet vége felé:

    „A második világháborút követő időszak volt az első idő, amikor a tudósokat (…) tartották felelősnek a történelem egyik fordulópontjáért… A háború óta minket, tudósokat elfogadtak közügyekben is szereplő értelmiségieknek. Amit a politikáról mondunk, annak ugyanúgy súlya van, amint annak, amit a fizikáról mondunk. Hallgatnak ránk.”

     

    Ma, a háborúk, a globális felmelegedés, a gazdasági problémák korszakában talán még időszerűbb, hogy a politikusok, döntéshozók figyelme a tudomány felé forduljon. Érdemes lenne újra meghallgatni a tudósokat.

  • Megjelent az áprilisi Galaktika és Galaktika XL!

    A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).

    Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)

    A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.

    A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Könyvismertető – David Diop: Éjjel minden vér fekete

    Márciusban jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában David Diop Éjjel minden vér fekete című könyve. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta. 

    A Szenegálban született és Franciaországban nevelkedett író második regényével számos rangos irodalmi díjat nyert el, köztük a Nemzetközi Booker-díjat, amit minden évben egy angolra fordított és az Egyesült Királyságban vagy Írországban kiadott könyvnek ítélnek oda, továbbá a francia Prix Goncourt des Lycéens díjat, ami a Goncourt-díj kistestvére, és amiről középiskolás diákok szavazatai alapján döntenek. A regényt számos nyelvre lefordították, eddig több mint 30 országban jelent meg.

    A regény egy fiatalember megőrülését mutatja be, és azoknak a szenegáliaknak állít emléket, akik az első világháború alatt Franciaországért harcoltak az afrikai fronton. Diop könyvét szenegáli dédapjának első világháborús katonáskodása ihlette, aki soha nem mesélt a háborúban átélt élményeiről, talán ezért is izgatta annyira az írót, hogy mi történhetett vele.

    Kevesen tudják, hogy a francia hadseregnek volt egy ún. gyarmati gyalogos hadteste is. Kezdetben Szenegálból toborozták őket, majd további afrikai gyarmatokról. Az első világháborúban körülbelül 200 000 ilyen katona vett részt, akik közül több mint 135 000 harcolt Európában, és közülük 30 000 hunyt el a frontokon. „Csokoládé” katonáknak is hívták őket, ami nem a bőrszínre utal, hanem arra, hogy csak látszat katonák, tehát nem eléggé képzettek a komolyabb harcokhoz. Inkább csak egy feláldozható embertömeg, akik úgy néznek ki, mintha katonák lennének, de olyan könnyű őket legyőzni, ahogy a kés a vajon vagy az olvadt csokoládén hatol át. 

    Alfa, a főhős (az ő monológja ez a regény) egy húszéves fiatalember, aki barátjával, Mademba Dioppal vonul be a háborúba. Ám Mademba súlyosan megsérül, és könyörög Alfának, hogy ölje meg, és ezzel kímélje meg a hosszú szenvedéstől. Alfa azonban képtelen a kérésének eleget tenni, inkább végignézi barátja haláltusáját, majd szörnyű bosszút áll. Minden éjjel átlopózik a német táborba, és lemészárol egy német katonát, akinek a kezét levágja és trófeaként az övére tűzi.

    A könyv eredeti címe Frère d’âme (Lélekben testvérek vagy Több mint testvérek), és arra a kapcsolatra utal, ami a főhőst a barátjához kötötte. Mi azonban az egyik fejezet címét választottuk a könyv címének, hasonlóan az angol kiadáshoz, mert úgy gondoltuk, hogy ez a cím sokkal érdekesebb értelmezési lehetőségeket ad. Éjjel nem látszik a bőrszín, a háború borzalmai közepette elveszítik jelentőségüket az etnikai különbségek, a fehér és a fekete ember egyaránt meghal. Az éjjel ugyanakkor lehet az őrület éjszakája, ami Alfa elméjében tombol, és lehet a lélek sötét éjszakája is, ami nem tudja befogadni a háború horrorisztikus vérontását, borzalmait, a rengeteg értelmetlen halált, azt a képtelen és vak sötétséget, amiben ezek az alapvetően jóindulatú emberek, a katonák ölik egymást, parancsra.

    A rendkívül személyes hangvétellel íródott műben a szerző olyan általános érvényű kérdéseket jár körül, a legszebb irodalmi eszközökkel, mint a közösséghez tartozás, a barátság és a tisztelet. Az író arra keresi a választ, mit jelent emberségesnek vagy embertelennek lenni a háború borzalmai közepette. A regény kiindulópontja egy ellentmondás, amit Alfának nem sikerült feldolgoznia: nem tudja megadni barátjának a kegyes halált, mert abban a hitben nevelkedett, ahol az emberölés nem elfogadott. Lehet, hogy az ellenség kezdte el a gyilkosságot, de Alfa úgy érzi, ő nem fejezheti be azt. A regény az utólagos megbánásról és vívódásról szól. Ez vezet az őrület egyre mélyebb bugyraiba. 

    A főhős most hagyta el először a faluját, írni, olvasni sem tanult meg. Már nem gyerek, de még nem is férfi. A háborúban, a többi afrikai fiatalhoz hasonlóan, nem is tudja, miért harcolnak, semmit nem ért a történelemből, ez nem is az ő háborúja, de most mégis gyilkolásra kényszerül, annak ellenére, hogy az emberölést tiltja a vallása és erkölcse is. A barátja azt kéri, hogy ölje meg, ami az identitását, erkölcsi alapelveit megingatja. Minden összeomlik, nem maradnak kapaszkodói, és ekkor előbugyognak a lelke legmélyén rejtőző belső tartalmak.

    A csupán 150 oldalas remekmű olyan katartikus erővel bír, ami sokáig az olvasóval marad. Kőkemény dráma és lírai leírások keverednek a fekete mágia, a horror és az afrikai mondavilág elemeivel. A regény szinte azonnal magába szippant, nem ereszt, és a végén egy olyan fordulattal zárul, ami hátborzongató és felkavaró, és ami után nehéz visszazökkenni a hétköznapi valóságba. 

    Nem csoda, hogy ennyi díjat nyert ez a könyv, aminek külön hátborzongató aktualitást kölcsönöznek a határ túloldalán, a szomszédunkban zajló háborús események.  

     

    A Francia Intézettel közösen egy könyvbemutatót is sikerült szervezni David Diop regényének. Az alábbi linken elérhető az eseményről készült videó.

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/