Címke: film

  • 2015-ös SF premierek

    Nem csak Star Wars volt ám az idén. Összegyűjtöttük, milyen SF vagy SF közeli filmek kerültek moziba 2015-ben, így aki lemaradt valamiről, könnyebben bepótolhatja. Van köztük új és felújított régi, eredeti történet és folytatás, családi animáció, látványra gyúró blockbuster és elgondolkodtató, fordulatos hard SF egyaránt. Továbbá olyanok is, amelyek nálunk (még) nem kerültek moziba, vagy csak filmfesztiválon vetítették őket. Kimaradt valami? Kinek mi tetszett a legjobban? Várjuk a véleményeket!

    Hős6os (Big Hero 6)
    Eredeti premier 2014.11.07
    Magyar premier 2015.01.08
    Adatlap: IMDb, Port

    hős6os

    A bolygó neve: Halál (rendezői változat)
    Magyar premier 2015.01.15
    Adatlap: Port

    Aliens

    Project Almanac
    Eredeti premier 2015.01.30
    Adatlap: IMDb

    Project Almanac

    Jupiter felemelkedése (Jupiter Ascending)
    Eredeti premier 2015.02.05
    Magyar premier 2015.02.05
    Adatlap: IMDb, Port

    Jupiter felemelkédese

    Hot Tube Time Machine 2
    Eredeti premier 2015.02.20
    Adatlap: IMDb

    Hot Tube Time Machine

    Chappie
    Eredeti premier 2015.03.06
    Magyar premier 2015.03.05
    Adatlap: IMDb, Port

    Chappie

    2001 – Űrodisszeia (2001: A Space Odyssey)
    Magyar premier 2015.03.12
    Adatlap: Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai
    A regény kapható a webáruházunkban!

    2001

    A beavatott-sorozat: A lázadó (Insurgent)
    Eredeti premier 2015.03.20
    Magyar premier 2015.03.19
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Insurgent

    Végre otthon (Home)
    Eredeti premier 2015.03.27
    Magyar premier 2015.03.26
    Adatlap: IMDb, Port

    Végre otthon

    Ex Machina
    Eredeti premier 2015.04.10
    Magyar premier 2015.04.30
    Adatlap: IMDb, Port

    Ex Machina

    Bosszúállók: Ultron kora (The Avengers: Age of Ultron)
    Eredeti premier 2015.05.01
    Magyar premier 2015.05.07
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Ultron kora

    Maggie
    Eredeti premier 2015.05.08
    Magyar premier 2015.05.14
    Adatlap: IMDb
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Maggie

    Mad Max: A harag útja (Mad Max: Fury road)
    Eredeti premier 2015.05.15
    Magyar premier 2015.05.14
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Mad Max Fury Road

    Area 51
    Eredeti premier 2015.05.15
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Area 51

    Holnapolisz (Tomorrowland)
    Eredeti premier 2015.05.22
    Magyar premier 2015.05.28
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Tomorrowland

    Monsters – Sötét kontinens (Monsters: Dark Continent)
    Eredeti premier: 2015.04.17
    Magyar premier: 2015.06.14
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Monsters2

    Jurassic World
    Eredeti premier 2015.06.12
    Magyar premier 2015.06.11
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Jurassic World

    Terminator: Genisys
    Eredeti premier 2015.07.03
    Magyar premier 2015.07.02
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Terminator

    Önkívület (Self/less)
    Eredeti premier 2015.07.10
    Magyar premier 2015.07.23
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Sselfless

    Hangya (Ant-Man)
    Eredeti premier 2015.07.17
    Magyar premier 2015.07.23
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    ant-man

    Pixel (Pixels)
    Eredeti premier 2015.07.24
    Magyar premier 2015.07.30
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Pixels

    A fantasztikus négyes (Fantastic Four)
    Eredeti premier 2015.08.07
    Magyar premier 2015.08.13
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    a fantasztikus négyes 02

    Z. mint Zakariás (Z for Zakariach)
    Eredeti premier 2015.09.11
    Adatlap: IMDb
    oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Zakariás

    Listening
    Eredeti premier 2015.09.11
    Adatlap: IMDb
    oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Listening

    Az útvesztő: Tűzpróba (Maze Runner: The Scorch Trials)
    Eredeti premier 2015.09.18
    Magyar premier 2015.09.17
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Tűzpróba

    Mentőexpedíció (The Martian)
    Eredeti premier 2015.10.02
    Magyar premier 2015.10.01
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    The Martian

    Az éhezők viadala: A kiválasztott – 2. rész
    (The Hunger Games: Mockingjay – Part 2)

    Eredeti premier 2015.11.20
    Magyar premier 2015.11.19
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    mockingjay2_01

    Star Wars: Az ébredő Erő (Star Wars: The Force Awakens)
    Eredeti premier 2015.12.18
    Magyar premier 2015.12.18
    Adatlap: IMDb, Port
    A oldsite.galaktika.hu/ posztjai

    Star Wars VII

     

    Inkább olvasni van kedved? Nézd meg, milyen könyveket adott ki 2015-ben a Galaktika kiadója, a Metropolis Media! Sőt, még szavazhatsz is a kötetekre és nyerhetsz!

  • Megfilmesítik a Vörös Marsot

    Nemrég röppent fel a hír, hogy végre elkészülhet a Vörös Mars filmadaptációja: a Spike TV sorozatot fog készíteni Kim Stanley Robinson regényéből.

    A Vörös Mars adaptációja már nem új keletű dolog. A megfilmesítési jogok először James Cameronnál voltak, aki egy ötórás mini sorozatot tervezett a történetből Martha Coolidge (Alkonyzóna, Shark) közreműködéséből, de végül a project nem jött létre. Később Gale Ann Hurd (többek közt a The Walking Dead és a Terminátor producere) is egy hasonló ötletben gondolkodott a Vörös Marssal kapcsolatban a Sci-Fi Channel számára, de ez az adaptáció sem született meg. 2008 októberében egy újabb vállalkozó, Jonathan Hensleigh (Die Hard) akadt, aki az AMC számára szerette volna a Vörös Marson alapuló sorozatát elkészíteni.

    Múlt év szeptemberében bejelentette a Spike TV, hogy adaptálni szeretnék Robinson regényét Vince Gerardis producer közreműködésével. Jelenleg úgy tűnik, hogy elődeivel ellentétben a csatorna nem állt el a projecttől. Nemrég, december 8-án bejelentették, zöld utat kapott a sorozatötlete: egy 10 részes évadként láthatjuk viszont a Vörös Mars történetét. Maga a regény a Mars lehetséges gyarmatosítását meséli el a Robinsontól jól ismert, részletesen kidolgozott, sci-fis és tudományos háttérrel.

    A Spike TV főleg a reality show-król ismert (pl. Tetováló mesterek), sőt hosszú idő után ez lesz a csatorna saját gyártású sorozata is, ami néhányunknál adhat okot némi aggodalomra. Ami viszont nagyon is bíztató, hogy eddig nem akármilyen nevek álltak az új adaptációs kísérlet mögé: Vince Gerardis neve ismerős lehet a közkedvelt HBO sorozat, a Trónok harca kapcsán (ott is producer), a showrunner és író pedig J. Michael Straczynski lesz, aki olyan sorozatokhoz működött közre, mint a Babylon 5 és a Crusade. Reméljük, hogy gondos kezek közé kerül Robinson regénye, és végre láthatunk egy remek adaptációt a művei közül.

  • 100 évre időkapszulába zárnak egy új mozifilmet

    Vajon átvészelheti-e háborítatlanul egy évszázad viszontagságait bármely művészeti kincs, amelyet időkapszulába zárnak?

    Az utóbbi időben folyamatosan nyílnak fel ezek a kapszulák, és tárják elénk a múltnak egy kicsiny szeletét. Legjellemzőbben építkezések, épületfelújítások alkalmával találkozhatunk velük, de tártak már fel időkapszulát Magyarországon nem csak templomi ásatások során, hanem a gödöllői Erzsébet királyné-szoborban is, 2011-ben. Az utókornak való, ilyen módú, ám sajnos egyirányú üzenetküldés láthatóan mindig is foglalkoztatta az emberi kíváncsiságot. A szoborban, melyet 1901. május 1-én állítottak, azt írja a múlt krónikása, hogy „Ti pediglen derék utódaink, ha ezen legnemesebb érzelmeinkkel állított emlék, melyet mi szent ereklyeként fogunk őrizni s amelynek szeretettel való gondozására titeket is kérünk, a századok súlya alatt mégis romba dőlne, állítsátok azt fel újból a magyar haza mindenkori védőangyalának, Erzsébet legjobb királynénknak emlékére s még haló porainkból is hálás köszönetünk száll érte felétek.” E sorokat olvasva azonnal tapinthatóvá válik, hogy mennyit változik a nyelvi kifejezőkészség, életszemlélet és a hétköznapi viselkedéskultúra. Vajon gondolta-e volna valaha az üzenet írója, hogy 110 évvel később már a Magyar Királyság, és a Monarchia is történelem érettségi tétel lesz csupán a polgári középiskolákban?

    Léteznek különösebb időkapszulák is, melyek nem kézzel írt üzenetet, hanem tárgyi emlékeket őriznek meg a jövő nemzedékei számára. 2012-ben a General Electric archívumában leltek rá egy időkapszulára, amelyben öt régi villanykörtét találtak. Az esetet az teszi igazán bizarrá, hogy az ötből három körte még működött is! A 60 voltos eszközök halvány fényt adtak, amikor egy átalakított konnektorba dugták őket ellenőrzés céljából. Érdekességképpen muszáj megjegyezni, hogy a GE raktárából ugyanebben az évben százéves elektromos autótöltő, és 1939-ből származó napelem is előkerült.

    Az irodalom szintén ráharapott már az időkapszulák ötletére. A múltban többen próbálkoztak már azzal, hogy felvázolják az elképzelt jövőt, sőt, megtippeljék, milyen lesz az emberiség és világa 100 év múlva, gondoljunk csak Jókai művére, A jövő század regényére, és más, hasonló írásokra, melyekből a Galaktika már közreadott egy kis ízelítőt 300. lapszámában. Ám az irodalom ezúttal másképp próbálkozik: A Future Library Projet-et egy Katie Peterson nevű művész hozta létre kifejezetten azzal a céllal, hogy 2014-től kezdve minden évben félretegye a jövő olvasói számára egy híres szerző felajánlott, még ki nem adott művét. A kéziratokat az az oslo-i Deichmanske Hovedbibliotek őrzi, és szerzői közé 2014-ben csatlakozott a híres kanadai írónő, a galaktikában is megjelent Margaret Atwood, valamint A Felhőatlaszt is jegyző David Mitchell. Szívfájdalom ez a szakmának és az olvasóknak is egyaránt, mert letétbe helyezett, kiadatlan műveiket mi száz év múlva már nem fogjuk olvasni (hacsak a következő évtizedekben bárki számára elérhető technológiává válik a fagyasztott mélyalvás). Atwood úgy nyilatkozott ez ügyben, ahogy egy vérbeli profi tenné: könyvét azért őrzi meg az utókor számára, hogy ne rakódjon rá a jelen kritikájának visszhangja, hogy ne tegyék hasonlatossá kortárs művekhez, és hogy – akkorra már eltávozott íróként – ne kelljen megélnie esetleges negatív visszhangokat. Itt pedig magától adódik a gondolat: ha ez működhet irodalmi berkekben, vajon a mozgóképi kultúrkör is magáévá tudná-e tenni az elképzelést?

    289317
    És igen! El is érkeztünk a napokban szenzációt keltő hírhez, miszerint leforgott az első olyan film is, amelyet kifejezetten időkapszulába szántak. Az alkotó Robert Rodriguez rendező és John Malkovich színész, a film címe pedig 100 Years. A Malkovich-rajongók számára külön szívfájdalom lehet, hogy a filmet csak 2115-ben fogják bemutatni, addig egy időzített széfbe zárják a kópiákat XIII. Lajos francia uralkodó Cognak-i házában. Aki az utóbbi információra esetleg felhúzta volna a szemöldökét, annak eláruljuk, hogy az időkapszula-akció egy reklámpromóció része. A Louis XIII. Grand Champagne Cognak egy rendkívül drága, száz évvel ezelőtt palackozott ital, a promóció célja pedig az volt, hogy összekössék a múltat a jelennel és a jövővel. A film kapott három előzetest is, melyek jeleneteiről hangsúlyozzák, hogy NEM szerepelnek az eredeti filmben, tehát nincs lehetőség a legapróbb kiszivárogtatásra sem. Ezek a teaser-ek mind egy-egy lehetséges jövőképet festenek fel, szerepel bennük az 1940-50-es évek jövőelképzelései nyomán felvázolt retro világ, egy high-tech jövőkép, és a mostani években oly kedvelt disztópikus elképzelés. A film bemutatójára szétküldtek 1000 darab fém meghívót is a jelen befolyásos személyeinek. Ha valaki lenne olyan mázlista, hogy kapott egyet, alaposan őrizze meg unokái számára, hiszen az utókornak akkor már nosztalgikus hangulatot keltő, projektoros filmvetítésben lehet majd része. A film lejátszásához szükséges eszközöket ugyanis szintén mellékelték a tekercshez, pusztán a biztonság kedvéért – végül is sohasem lehet tudni, hogy a jövőben mindez elavult technikának, vagy varázslatos újrafelfedezésnek fog-e hatni, akárcsak számunkra a száz éves villanykörték.

  • Videojátékokból filmek: miért nem lettek sikeresek?

    Olyan korszakban élünk most, amelyben az eredetiség egyre ritkábban fordul elő. Cikkeinkben sokszor írtunk már a valamilyen formában adaptált filmekről, sorozatokról. A leggyakoribb az egyes könyveket át-és feldolgozó művek, gondoljunk csak a népszerű Trónok Harca sorozatra, vagy ha már kisképernyőnél tartunk, akkor az egyedileg átdolgozott Hannibal szériára, ami a harmadik évad után nem is kap folytatást. Persze a mozivászon sem menekülhetett, de kiemelném, hogy egy könyvből készült film nem mai dolog. Csupán mára felszaporodtak a számok. Ott vannak az egyértelmű kasszasikerek, mint amilyen a Harry Potter mind a hét+egy része volt, a Gyűrűk Ura, Hobbit-széria, s az ifjúsági regényből filmre vitt Éhezők viadala, mely befejező részét novembertől játszák a mozik (csak néhány példa a kismillió közül). Idén már láthattuk a Marsiból készült Mentőexpedíciót Matt Damon főszereplésével, de előfordulnak olyan filmek is, amelyekről nem is tudtuk, hogy már valaki papírra vetett – csak ha később utánanéztünk. Például én sokáig nem tudtam, hogy a Ben Affleck és Rosamund Pike thriller-drámája, a Holtodiglan előtte már regényként a könyvesboltok polcait nyomta. És belekezdhetnék véges végtelen felsorolásokba, de akkor sosem érhetnénk a cikk végére.

    books

    Van egy vékonyabb vonal az adaptációk soraiban, amelyek eddig alig sültek el jól, de a modern technika és az elkötelezett filmkészítő brigádok ezen változtatni akarnak. A videojátékok térhódítása elképesztő ütemben zajlik. Az eladások újabb és újabb rekordokat döntögetnek, ezzel sokszor egyenes arányban van a ráköltött dollármennyiség is. Példának okáért a 2013-es év talán leginkább várt játéka, a Grand Theft Auto szériájának ötödik része minden várakozást felülmúlt. A játék fejlesztése és marketingje összesen 265 millió (!) dollárba került, amit egyes filmes büdzsék sem engedhetnek meg maguknak. Ezzel szemben az eladások még hihetetlenebb számokat produkáltak. Az első 24 órában több, mint 11 millió példány kelt el, ami nagyjából 800 millió dolláros bevételt jelent. 2015 augusztusára, beleszámítva az új-generációs platformok és PC-s eladásokat is, nagyjából 54 millió darab kelt el a játékból. 2014-re már megvolt a 2 milliárd dolláros bevétel.

    Ez csak egy szemléltető példa volt arra, hogy a hollywood-i közegbe mostanra a játékok világából is meríteni kell, ha már adaptálásról esik szó. A GTA film megvalósítására még várni kell (ha lesz egyáltalán), azonban a fejlesztés körülményeiről készítenek egy dokumentumfilmet Daniel Radcliffe főszereplésével.

    Azonban készítettek már mozifilmeket, – nem is egyet – videojátékcímekből. Bár ne tették volna. Ha ezekkel az volt a céljuk, hogy népszerűsítsenek egyes programokat, akkor nagyot bukhattak (eladások terén és kritikák terén szintúgy), mert ez inkább elijesztette a közönséget. Jogosan merülhetett fel a kérdés: ha ilyen a film, milyen lehet a játék?

    A próbálkozások nagyjából egytől egyig kudarcba fulladtak, és hirtelen sosem tudtuk kit kell hibáztatni. A játékfejlesztőket? A marketingeseket? A film készítőit? A nézői elvárásokat? Valahol mindenki hibás, de egy játékból filmet kreálni kiváltképp nehéz dolog.

    pacman

    Talán nehezebb is lehet, mint könyvből. A könyv lapjain szereplő leírásokat, karaktereket, belső gondolatait hihetetlen nehéz úgy vászonra vinni, hogy az megfeleljen a nézőnek is – akinek már van egy gondosan felépített elképzelése az agyában. Kérdezhetnénk, akkor mi a nehéz egy játékadaptációban? Ott vannak a karakterek, csak le kell másolni őket. Azonban ez sem könnyű falat: az tény, hogy magunk előtt látjuk az adott szereplőt egy mások kezei által megalkotott pixelhalmazban, de egy valódi, húsvér színész egyes fantáziaszült kosztümben, helyzetben, közegben nagyon rosszul tud kinézni. El kell találni a mértékeket, miből mennyi kell: mennyi maradjon meg a játékhoz hasonlatos animált részekből, és hogyan adagolják az élőszereplős részeket. A technika sem feltétlenül állhatott a készítők szolgálatára, így végképp nehezen lehet maradandót alkotni. Egy kicsit talán mindig idegen marad egy ismert játék után annak moziváltozatát megnézni, bármennyire is legyen az sikeres.

    És van még egy, inkább pszichológiai folyamat. Egyes játékokban a főszereplő karakterével hosszú és sok órát eltöltünk. Betéve tudjuk egysoros monológjait, sőt még azonosulunk is velük. Szinte magunknak érezzük a karakter gondolatait, mozdulatait, stb. Szó szerint beleéljük magunkat az adott körülményekbe, eggyé válunk a szereplővel, kötődünk hozzá.

    Hogy példát is említsek, akkor a Perzsia hercegét (Prince of Persia) hoznám fel. Lényegében alig volt köze az egész filmnek ahhoz az élményhez, amit gyerekként átélhetett bármelyik játékos. Itt nem az első Prince of Persia-ra gondolok, még 1989-ből, hanem a 2003-as Sands Of Time-ra és az azt követő részekre, a Ubisoft gondozásában. Új játékélményt nyújtott, rengeteget kellett gondolkozni, és remek sztorival is dolgozott. Majd kiadták 2010-ben a Prince of Persia: Az idő homokja filmet, ami az IMDb-n méltatlan 6,6-os értékelést kapott. Azért tartom méltatlannak, mert sok az a pontszám; jóval kevesebbet érdemelne. Jake Gyllenhaal munkásságát csillogó szemmel követem, de ez a film nagyon nem találta el a hangulatot. Még egyszerű kalandfilmnek sem aratott sikert. Majd a játékot fejlesztő Ubisoft cég 2010-ben kiadta a Forgotten Sands alcímű PoP részt, ami már játékként sem állta meg igazán a helyét, és erősen hajazni szeretett volna a film hangulatára. És így fuccsolt be egy borzasztóan remek cím. Nem állítom, hogy a film volt minden jó elrontója, de nem volt előnyös a Prince of Persia jövőjét nézve, annyi biztos.

    Prince-of-Persia-movie-wallpaper-2

    Ám, hogy ne maradjunk pozitív példa nélkül, ott volt a japán KONAMI fejlesztésű Silent Hill feldolgozás 2006-ban. Néhány hibája ellenére egy igazán élvezhető film volt. Megvolt az az atmoszféra, amit az ember elvárt egy ilyen műtől. Ez már nem mondható el a második részről, a Silent Hill: Revelation-ről. Rossznak nem volt rossz, de mégis olyan üresen álltam fel, mikor vége lett, hogy másnapra már el is felejtettem, hogy valaha létezett.

    Szintén horror szcénában, szintén japán felmenőkkel rendelkező filmnél maradunk. Ez a Kaptár, vagyis a Resident Evil. Nem is tudom észben tartani mennyi epizóddal rendelkezik a Capcom-os horror, és hogy azok milyen kapcsolatban vannak egymással. 1996-tól egészen napjainkig érkeznek számozott és számozatlan játékok mindenféle platformra. 2002-ben viszont elkezdtek egy többrészes filmsorozatot is, ami, nos… nem futott be fényes karriert. Az első rész fergetegesre sikerült. Látványos volt, értelmes sztorival, a karakterekre sem akadt panasz, és hozzá kell tenni, akkoriban a zombi-kultusz nem volt olyan kifejlett, mint most. Manapság már velük kelünk, és velük alszunk. Millió játék, film, sorozat, könyv, bármi foglalkozik az élőhalott agyevőkkel, akik így vagy úgy váltak vérszomjas porhüvellyé. A Resident Evil a mintapéldája volt a jó akció-horrornak. Aztán jött a második rész, ahol már nem volt őszinte a mosolyunk, majd a harmadiktól teljesen elvesztettük a fonalat. Legutóbb 2012-ben jelent meg a Resident Evil: Retribution, amit bevallom, már meg sem néztem. 2017-re ígérik az új részt, The Final Chapter címmel, meglátjuk mi sül ki belőle.

    Most nem emlékezünk meg a szintén jól induló, majd teljesen ellaposodó Tomb Raider filmekről, vagy a borzasztóan röhejesre sikerült Hitman-ről (mindkettőről).

    resident evil

    Ugorjunk most az időben, egészen 2014-ig, mikor igazán felbőgtek a motorok. Több, mint egy évtizede gyártják a lassan unásig elcsépelt Halálos iramban (Fast & Furious) szériát, ami csupán annyi változtatást kap, hogy újak benne az autók. Tudom, iszonyatosan nagy rajongótábora van a sorozatnak, de nálam a Tokyo hajszánál kiégett a nagyon halálos iram. Ezzel szemben a videojáték piac meghatározó eleme a már 1994-től futó Need For Speed széria, ami szintén az évek során szomorú sorsra jutott. Nem tett jót az évenkénti új megjelenés, ami már a csömör felé hajtotta a lelkes játékosokat és a grafikai változásokon kívül semmi újjal nem kecsegtettek. Hogy miért hoztam fel e két címet egyszerre? Számos vita zajlik, zajlott arról, hogy melyik nyúlt melyiktől. Az NFS aranykorát nagyjából a Carbon című részig emlegetik, aminek hangulata, fő motívuma (kanyon-driftek) szinte teljesen megegyezik a Halálos Iramban: Tokyo-hajszáéval. Mindkettő 2006-ban jelent meg. Előtte pedig az Underground részek tuningélménye és éjszakai benzingőzös versenyei voltak hasonszőrűek a Halálos iramban első két részével.

    Örök kérdés marad, ki volt a ludas, de számomra mindig a Halálos iramban első három része volt az igazi Need For Speed moizélmény. Utána a filmsorozat átcsapott valamibe, amit már nem is próbálok megérteni. A fizikával, gravitációval dacoló versenyautók és sofőrjei mondvacsinált indokokkal „még utoljára volán mögé ülnek, és elkövetnek valami illegálisat a jobb cél érdekében”. A hetedik rész befejezése előtt a filmek főszereplője, Paul Walker tragikus autóbalesetben életét vesztette, így a mozi végére az öccsének arcára CGI-al vetítették rá a halott fivér arcát. Azóta Walkert folyamatosan magasztalják, és emlékéül készítik a soron következő, nyolcadik epizódot.

    Visszatérve a Need For Speed szériájához, 2014-ben elérkezettnek tartották, hogy elkészítsenek egy egész estés mozifilmet, ami a címet viseli. Hogy miért? Nem tudni. A sztori nem sokban különbözik egy átlagos Halálos iramban filmétől, talán csak az autók mások. Ezt sem mondanám kiváltképp rossz mozinak, de viselhette volna nyugodt szívvel a Halálos Iramban címet, nem volt semmi, amiért azt mondhattuk volna rá, hogy „ez igen, ez egy igazi Need For Speed élmény”.

    needforspeed1

    Végezetül említenék néhány sort az elkövetkező játék-adaptált filmekről, amiket már hatalmas várakozások öveznek, és reménykedni szeretnék én is, hogy sikerre viszik a címeket.

    Az egyik említésre méltó cím nem más, mint a világhírű stratégiai játékból online-szerepjátékká avanzsált Warcraft. Nem is tudom, talán nagyjából egy évtizede várunk egy ütős Warcraft filmre. A harmadik rész még stratégiai zsánerű volt, de az átvezető videók nagyon látványosak voltak. Akkor már megfogalmazódott a rajongókban, hogy kéne egy film, ami majd bemutatja Azeroth világát. Majd a World Of Warcraft térhódításával ez csak tovább fokozódott. Már mindenki rajongói-teóriákat gyártott, és pletykált boldog-boldogtalan, hogy érkezik a film. Azonban a pletykáknak vége, a forgatás már zajlik, 2016-ban láthatjuk is a mozikban, hogyan feszülnek egymásnak a Horda és az Alliance frakciók főbb karakterei. Nagyon várjuk, és nagyon erősen szurkolunk annak, hogy a Legendary valami igazán ütőset rakjon a nézők elé. A technika adott, a sztori adott, mi sülhet ki rosszul? (… sok minden)

    warcraft

    Szintén 2016 várományos mozija lesz a kanadai Ubisoft által dédelgetett Assassin’s Creed sorozatból készülő film. (Zárójelben jegyezném itt meg, hogy a Prince Of Persia is a Ubisoft nevéhez fűződik, szóval félve merek reménykedni.) A Ubi egy ideje valahogy nincs a topon. Játékait rettentő hibásan adják ki, hatalmas javításokkal igyekeznek foltozgatni az elő-elő bukkanó bugokat. Az sem segít rajtuk, hogy az ígéretes, és zseniális Assassin’s Creed széria évente ontja magából az új címeket. Az újítások mértéke minimális lett a kiadott részek növekedésével. A helyszín és a főkarakter változik, a sztori pedig sekélyessé válik az idő múlásával. A fejlődés elképesztő volt az első epizódtól a harmadik számozott folytatásig , mind játékmenet, mind történet szempontjából. Tökéletesen felépített jelen és korabeli időszálakkal, nem kevés kulturális, történelmi és vallási okítással teletűzdelt kalandjáték volt. Mostanra egy tripla A-s cím, ami fejlett grafikai élményt ígér, egyre nagyobb bejárható tereket, és remek cselekményt. Sajnos egy egyszerű játékos már nem igen tehet szert az újabb részekre, hiszen vagy egy új generációs konzol szükséges hozzá, vagy egy folyamatosan fejlesztést igénylő asztali gép, ami szintén nem olcsó mulatság.

    Assassins-Creed movie

    Ismét kanyarodjunk vissza a filmhez, aminek a főszerepét Michael Fassbender alakítja majd. Az elhamarkodott pletykákkal ellentétben nem a meglévő történetet dolgozzák fel, hanem egy teljesen új szereplő szemszögéből mutatják be az AC univerzumát. Egyelőre nem sokat lehet tudni, de a kiszivárgott forgatási képek ígéretesnek tűnnek. Azonban ez még korántsem garantálja a film sikerességét, de remélhetőleg a Ubisoft tanult eddigi hibáiból, és nem egy félkész, hibás terméket hoznak napvilágra, és kielégíthetik az egyébként hatalmas rajongótáboruk minden igényét egy izgalmas, és érdekes kalandfilmmel, aminek a főszereplője egy igazi orgyilkos lesz.

    És reméljük a film után nem készül egy Assassin’s Creed: The Movie – The Videogame játék, de ezt sajnos elképzelhetőnek tartom.

  • Warcraft: Az orkok nem (csak) szörnyek

    A Warcraft univerzuma több műfajban is maradandó és egyedi élményt biztosít a fantasy rajongói számára. Ez akkor is így lenne, ha nem lennék teljesen elfogult fanatikus. Pontosan 1994 óta, amikor a Warcraft első része népszerűvé tette az RTS (valós idejű stratégia) műfajt. A Warcraft 2 hasonlóképpen csodálatos volt a maga mese-gyurma grafikájával és észbontó zenéivel, a Warcraft 3 pedig megújította az RTS-t a hősök behozásával, anélkül hogy rontott volna a színvonalon. (Voltak időszakok mikor fejből tudtam a játék telepítő kódját…) A World of Warcraft MMORPG népszerűsége pedig talán nem is igényel különösebb kommentárt. Utóbbi, illetve számos a Warcraft világában megírt könyv története tökéletesen bizonyítja, hogy egy ilyen kidolgozott univerzumnak nem okoz problémát a műfaj (vagy a médium) megváltozása. Ezek után talán egyértelmű, hogy amikor meghallottam, hogy 2016 június 10-én jön a Warcraft film, az első kérdésem az volt, miért nem hamarabb?

    warcraftkép

    Azért kezdtem el mesélni a Warcraft történetét a legelső rész megjelenésétől kezdve, mert a film is pontosan a kezdetekhez, Llane király uralkodásának idejébe fog visszavinni bennünket,  így történelmileg senki nem marad le semmiről. Persze azoknak, akiknek nem újdonság a világ, ez a felvezetés külön élvezet lesz, mivel a film készítői nagyon komoly figyelmet fordítottak a részletességre. De nem azért, hogy elriasszák a játékot nem ismerőket – sőt ,épp ellenkezőleg. Cris Metzen olyan filmet szeretne, amit a Warcraftot nem ismerő családtagjai és barátai megnéznek, és „megértik, mire vesztegette eddigi felnőtt életét.”

    Egy interjúban Duncan Jones (rendező), Cris Metzen (történet- és franchise fejlesztő) és Bill Westenhofer (vizuális effekt felelős) nyilatkoznak a filmmel kapcsolatban. Arról, hogy milyen fokú is ez a részletesség, idézem Bill Westenhofert:

    „ Az orkokat játszóknak külön kurzuson kellett részt vennie, hogy megtanulják, hogyan legyenek orkok.”

    Itt említeném meg azt az apróságot is, hogy az interjúra a csapatot olyan páncélban kísérték el néhányan, ami benne lesz a filmben. Ezeken a páncélokon is jól látszott, hogy a film elkészítése nem csak egy átlagos munka volt a csapat számára.

    A színészek tehetségessége és hozzáállása is külön-külön egy érv a film megnézése mellett. Lothart például Travis Fimmel fogja játszani, akit  a Viknigs-ből ismerhetünk, Durothan-t Toby Kebbell személyesíti meg, akit a Majmok bolygójában láthattunk, Orgrim-et pedig Rob Kazinsky alakítja majd, aki büszkén vállalta a több mint 500 órányi WoW játékidőt. Ezen kívül, tudva hogy vannak filmek, amelyek forgatásához a színészek meg sem próbálnak megismerkedni az eredeti történettel, külön pozitív élményt jelentett, hogy Rob saját bevallása szerint egy szerencsés rajongója a Warcraft világnak, a filmről pedig azt mondta:

    „Teljesen belerokkannék, ha ez gagyi lenne.”

    Továbbá mindenképpen fontos érv az is, hogy az orkok nem lelketlen szörnyetegként vannak feltüntetve, hanem szinte zavaróan mély személyiségvonásokkal rendelkeznek. A szokásos jófiúk- rossz fiúk szétválasztás túl unalmas és túl felszínes ahhoz, hogy ebben a világban szerepet kapjon, és ez talán indokolja is azt az egységet, amit a Warcraft rajongók között megfigyelhet az ember, függetlenül attól, hogy a Szövetséghez vagy a Hordához húz a szívük. (Nem lesz például szükség a nézőtér felosztására, vagy külön vetítésekre ez alapján.)

    De persze ha mindez nem elég meggyőző, csak gondoljunk bele, mi lehet abból, ha a Legendary pictures és a Blizzard összedolgozik, vagy egyszerűen hallgassunk a rendezőre:

    „ Olyan lesz, mint az Avatar és a Gyűrűk ura egyszerre. Nagy, nagy, nagy film.”

    Források:
    https://www.youtube.com/user/blizzard
    http://www.legendary.com/

  • Újabb részletek a Star Wars VII-ből

    November 6-án Japánban megjelent egy új előzetes Az ébredő Erőhöz, és meglepetésre több új, eddig nem látott jelenet is van benne. Lehet csemegézni!

    Ilyen például a gigantikus csillagromboló-roncs egy újabb részlete, ami mellett Rey teljesen eltörpül. Vagy a kietlen sivatagi táj naplementével – ezúttal csak egyetlen nappal. Tanú lehetünk, amint Rey és BB8, továbbá Finn és Rey megismerkednek egymással. (Viszont nagyon úgy tűnik, Rey egy protokoll-droidot megszégyenítve érti, hogy mit beszél BB8.)

    Aztán az Apokalipszis most mintjára feltűnnek a naplementében közelítő TIE-vadászok, és elszabadul a pokol.

  • Godzilla VS Kong

    Sok feldolgozást megért már az eredeti Godzilla (1954) története, főleg, hogy a modern technika segítségével még élethűbbé varázsolható a gigantikus szörnyeteg. Ez ellenben nem egyenesen arányos a mozi színvonalával, így a 2014-es Godzilla remake nem aratott túl nagy sikereket. Azonban már tavaly rebesgették (maga a Legendary stúdió), hogy jön a folytatás. A kellemetlen szájízzel a szánkban nem feltétlen értettünk egyet az ötlettel, de hátha másodjára tanulnak hibáikból.

    Erre 2018-ig várnunk kell, ekkorra tűzték ki a Godzilla 2 dátumát. Ám, hogy addig se unatkozzunk a Legendary újfent szerződést kötött a Warner Bros. stúdióval egy közös produkcióra: összeeresztik a japán monstrumot és a legveszedelmesebb óriásgorillát – King Kongot. Mindkét szereplő nagy múltra tekinthet vissza, és a közönség mindig is imádta őket. Így a két stúdió együtt készítik el a 2017-re ígért Kong: Skull Island című mozit, amiben az óriásgorilla történetét újra feldolgozzák (előtte Peter Jackson tette meg 2005-ben). A filmet Jordan Vogt-Roberts rendezi és a főbb szerepeket Brie Larson, Tom Hiddleston és Samuel L. Jackson játsza majd.

    Ez a két mű fog alapul szolgálni a most bejelentett, 2020-ban érkező filmhez, amire már nagyon sokan várnak. A két legnagyobb szörny a világon végre összecsap. A Godzilla VS Kong címre hallgató projekt valójában mindent elmond, amit tudnunk kell róla. Reméljük sikerül kijavítani a kínosan felejthető 2014-es Godzilla film katasztrófáját, és olyan mozit kapunk, amiben a látvány mellett a szereplők és a történet is egyaránt fontos lesz.

  • Fordítsátok fegyvereiteket Snow ellen!

    A héten érkezett meg A kiválasztott második részének utolsó trailere, amely végül lezárja az Éhezők Viadala történetét.

    Az előzetes minimalistának tűnhet, de pont ezzel éri el a hatását. A nagyjából két perces videóban a főhőst, Katniss Everdeent hallhatjuk, amint harca buzdítja az elnyomás alatt élő polgárokat. A cél megdönteni Snow elnök diktatúráját, hogy beköszönthessen egy jobb kor.

    A beszéd alatt a korábbi előzetesekből már jól ismert képsorok köszönnek vissza, de újakat is láthatunk. Habár ez a Mockingjay-montázs konkrét történetet nem beszél el (ami valahol nem is baj), az utolsó film komor világát kíméletlenül tárja elénk. A borongós hangulatot nyugodtabb képek (Katniss és Prim összeölelkezése) és akciódús jelenetek oldják fel.

    Remélhetőleg az utolsó rész méltó befejezést nyújt a trilógiának. November 20-án kiderül.

     

  • Kevés filozofálás, pörgős események – Megnéztük a Mentőexpedíciót

    Hogy őszinte legyek, egy kicsit tartottam a filmtől. Hasonló környezetben Matt Damont legutóbb az Interstellarban (Csillagok között) lehetett látni és ott egyrészt nem is kapott túl nagy szerepet, másrészt pedig egy eléggé antipatikus karaktert kellett eljátszania. Láthatóan nem is érezte jól magát abban a szerepben, bár kétségtelenül igaz az is, hogy azért mostanában nehéz Matthew McConaughey mellett labdába rúgni (lásd még Leonardo DiCapriot és A Wall Street farkasát).

    A másik félelmem az volt, hogy egy olyan sci-fit kapunk, amiben a látvány dominál majd, amit közhelyes filozofálással próbálnak ellensúlyozni, vagy hatni próbálnak arra az emberben lévő szorongásra, melyet akkor érez, amikor ráébred saját jelentéktelenségére, megtapasztalva a végtelen világűrt.

    Szerencsére egyik félelmem sem igazolódott be. Matt Damon kifejezetten élvezte a játékot, nagy mozgásteret kapott és határozottan jót tett, mind neki, mind az egész filmnek, hogy nem pszichologizálták el az egészet és nem ragadunk bele a lélektani fejtegetésekbe a történet során. Sőt, tulajdonképpen ezt a részét teljesen kihagyták a filmből, ami azért nyújt némi hiányérzetet. Az érzelmi töltetet azonban megkapjuk máshonnan, jelesül a Földről, a NASA irányítóközpontjától, az asztrofizikai részlegtől, sőt, még a kínai űrügynökségtől is.

    rs_560x415-150608110132-1024.the-martian.cm.6815_copy

    A sci-fiben persze fontos a filozófia és a pszichológia, a Mentőexpedicíó érdeme azonban éppen abban rejlik, hogy a találékonyságot és a humort mutatja meg. A poénok nem erőltetettek és valóban arra szolgálnak, hogy oldják a hangulatot, míg a találékonyságnál meg kell említeni azt a nagyon helyes mozzanatot, hogy a készítők végre adtak egy kis adagot a sci-fi science részéből is, amely – ha a mérnöki nyelvet és a kötelező fizikát leszámítjuk – eléggé ritka manapság, hollywoodi produkcióban legalábbis. Mindezek mellett sem lett vontatott a film, a játékidő minden percében sikerül fenntartani az izgalmat és a végére már tényleg annyira lehet szurkolni Matt Damonért, mint anno Tom Hanksért az Appolo 13-ban.

    A színészi alakításokkal nincs különösebb gond. Jó formáját hozza a marsi küldetések igazgatóját megtestesítő Chiwetel Ejioform (Igazából szerelem, Serenity, Az ember gyermeke, Z, mint Zakariás) és Jeff Danielsnek is jól áll a NASA-igazgató poszt. A két leggyengébb láncszem a Hermész legénységéből kerül ki: Aksel Hennie vegyészt alakítgat, Sebastian Stan posztjára pedig a film után már nem is emlékszik a néző. De ők is inkább csak észrevétlenek, ami lehet, hogy annyira nem is baj.

    Összességében Ridley Scott elég jól összerakta ezt a filmet és mindenképpen üdítő egy alkotás a mostanság megjelent sci-fi mozik között.

  • Itt az előzetes az X-akták új évadához

    Kicsivel több a ránc, nagyobb a pocak, táskásabb a szem, de az igazság még mindig odaát van. Ahogy arról korábban mi is írtunk, 2016. január 24-én tér vissza a képernyőre a két legendás FBI-ügynök, Mulder és Scully.

    Az X-akták folytatásáról a készítők eddig csak csöpögtették az információkat, most azonban kaptunk egy rendes előzetest is, amely tulajdonképpen két teaser egybevágva. Újra láthatjuk a sorozat egészét szimbolizáló „Hinni akarok!” plakátot, Mulder plafonba fúródott ceruzáit, zseblámpás, pisztolyos kutatást egy sötét raktárban és persze vannak távolról elvakító titokzatos fények is.

    Egyelőre úgy tűnik, hogy hat új részt kapunk a sorozatot feltámasztó Chris Cartertől, reméljük azonban, hogy ez a szám a jövőben még bővülni fog.