Az idén 50 éves Galaktika magazin novemberi száma Jezsi Tumanovszkij izgalmas S.T.A.L.K.E.R.-kisregényének befejező részével indul. Benjamin Peek rövid novellája néhány ecsetvonással komor fantasyvilágot vázol föl. T. R. Salty írása egy történelmi rejtélyre kínál nem mindennapi megoldást. Gareth D. Jones a kipusztulófélben lévő csupasz vakondpatkány költői igazságszolgáltatását énekli meg. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 3. helyezést elért Hum Attila egy föld alatti világ csatornarendszerébe helyezi hőseit. Gregory L. Norris egypercese az evolúció egy döbbenetes, új lépcsőfokát villantja fel. Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin egymást kergető időutazókat visz el Batu kán hódító seregeinek táborába. A havi retró Karinthy Frigyes hagymázas novellája egy lerázhatatlan drágakőről.
A központi tudományos rovat a NASA űrszonda-összeszerelő technikusainak munkájával ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Elon Musk rakéta-arzenáljáról, egy új, bővebben termő rizsfajtáról, aktuális sorozat-remake-ekről és egy európai alapokra építkező amerikai robotdiszkóbanda lemezéről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában újfent Thorne Smithé a szó, aki ezúttal egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről mesél.
A Galaktika 392. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktika magazin októberi száma Jezsi Tumanovszkij izgalmas S.T.A.L.K.E.R.-kisregényének első részével indul. A színhely természetesen ismét a Zóna, mely ezúttal mintha jobban hasonlítana a Tarkovszkij által megálmodotthoz. A friss Monolit-díjas Varga Csaba Béla szintén egy hosszabb elbeszéléssel jelentkezik, az orosz–ukrán konfliktus sajátos olvasatát adva. Claude Lalumière egy alternatív Európába repíti el olvasóit, a második világháború előestéjén. Antal József egy klasszikus mese új változatával rukkol elő, melyben a tanulság mégis a régi marad. A havi retróban Philip Francis Nowlan egy időutazó feltalálót kísér el Amerika múltjába. De vajon sikerül-e hazatérnie?
G391 borító – Amir Zand
A központi tudományos rovat a Jupiter holdrendszerének kolonizációs lehetőségeit mérlegeli. Emellett olvashatók még cikkek többek közt új nukleáris fúziós kísérletekről, rivalizáló friss fantasysorozatokról a tévében, egy kiállításról, mely a szingularitás határvidékét kutatja művészi eszközökkel, valamint egy sci-fis hiphop-lemezről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában újra Philip Francis Nowlané a szó, illetve legendás hőséé, Anthony „Buck” Rogersé, a 25. században felébredt első világháborús pilótáé, aki egy távol-keleti invázióval szemben próbálja megvédelmezni a nyugati világot.
A Galaktika 391. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktika magazin szeptemberi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének befejező részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött. Bojtor Iván történetében mindenkinek megvan a maga Tiltott Városa. A. T. Greenblatt Nebula-díjra jelölt novellája egy nem mindennapi kísértetházat idéz meg. Vásárhelyi Lajos Galaktika-díjas szerző a negyedik típusú találkozásokat helyezi új alapokra. Allison Tebo antihősei a híres Nemo kapitány tengeralattjáróját akarják kifosztani. Johhny Silver a párkapcsolatok abszurd jövőjét mutatja be. A havi retróban Algernon Blackwood professzora a földi élet titkait firtatja.
A központi tudományos rovat az egykori atomfegyver-kísérleti telepek mai helyzetét térképezi fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy önjáró luxusnyaralóról, két nemrégiben elhunyt filmsztárról, a Hawkwind együttes 1973-as szuperkoncertjéről és a geotermikus energia nagybani kihasználásának lehetőségeiről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, AHét Csillag Ékkövének befejező része olvasható.
A Galaktika 390. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktika magazin augusztusi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének első részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött.
Megemlékezés olvasható a lapban a nemrég elhunyt Böszörményi Gyuláról, egy olyan novella kíséretében, amely itt jelenik meg először. Az ausztrál Benjamin Peek Aurealis-díjra jelölt elbeszélése egy olyan párhuzamos világban játszódik, amelyben Tarkovszkij Sztalkere soha nem készült el. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse igazán radikális világmentő ötlettel áll elő. A szintén Eurocon- és Aelita-díjas ukrán Henry Lion Oldie ugyanakkor egy egész mentőcsapat küldetését helyezi a középpontba. Orosz Adél egy temperamentumos okosotthonnal szembesíti főszereplőjét. A havi retro Edgar Allan Poe egy ismert-ismeretlen írása, amely mindeddig csak csonkított formában jelent meg magyarul. A központi tudományos rovat az új hidegháború kérdéskörét járja körbe. Emellett olvashatók még cikkek többek közt friss SF-sorozatokról, egy virtuális kiállításról, amelyen világok közötti átjárókat mutatnak be, egy elektronikus billentyűvirtuózról és a James Webb Űrteleszkópról. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, AHét Csillag Ékkövének első része olvasható.
A Galaktika 389. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika már kapható e-formátumban is! Keresd a Galaktikabolton!
Az idén 50 éves Galaktika magazin júliusi számának egy része Jules Verne legendás hősét, Nemo kapitányt idézi meg. Eric Choi Aurora-díjas kanadai szerző elbeszélése visszarepíti olvasóit az első világháború idejébe, amikor az ellenséges hatalmak mind a Nautilus titkát keresték. Mike Adamson a Verne-regény angol fordításának titkairól rántja le a leplet. Gregory L. Norris ugyanakkor a távoli jövőben egy balesetet szenvedett űrhajóst próbál kimenteni az óceán fenekéről.
A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia egy hazai rejtély nyomába ered: hová tűnt Petőfi? Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin űrhajósai egy idegen bolygó felszínén tesznek rendkívüli felfedezést. Kiss Ferenc robonista átiratai irodalmi klasszikusainkat gondolja újra. A Nebula-, Sturgeon- és Locus-díjas John Kessel írásában a memóriatörlést állítják az orvostudomány szolgálatába. Tarja Kauppinen egy világkatasztrófa talán utolsó túlélőit kíséri el felderítőútjukra. A lap méltatással és egy régi novella újraközlésével emlékezik meg a nemrég elhunyt Moldova Györgyről. A havi retro a francia költőóriás Guillaume Apollinaire egy abszurd története.
borítókép – Vyacheslav Safronov (Oroszország)
A központi tudományos rovat az atomenergia holdi hasznosításának lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Doctor Who-ról, a Claypool Lennon Delirium zenei társulásról, egy igazán zöld épületegyüttesről és a harcról a kórokozók ellen az űrhajók fedélzetén. A képregény Fredric Brown egyperces-trilógiájának feldolgozása a veszendőbe ment nagy felfedezésekről. Rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a brit katasztrófairodalom klasszikusát tartalmazza, melyben Fred M. White nem kevesebb mint hétféle módon végez Londonnal.
A Galaktika 388. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktikamagazin júniusi száma az ukrán fantasztikus irodalom előtt tiszteleg. Az Eurocon-díjas Volodimir Arenyev elbeszéléséből kiderül, hogy a régi idők varázsa a lakótelepek világából se tűnt el. Maksz Kidruk vérbeli hard-SF-jének hősei a Marson próbálnak boldogulni. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina disztópiájában a nagy háború túlélői sem élhetnek békében. Olekszij Zsupanyszkij tinédzsere a környék macskabolond vénasszonyával húz ujjat – vesztére. A Bronz Csiga- és Roszkon-díjas Marija Galina egy különleges múzeumba invitál tárlatvezetésre, míg az Aelita-díjas Olekszij Gedeonov meséjével a háború borzalmaira hívja fel a figyelmet. Az e havi szám egyetlen magyar szerzője az eddig fordítóként ismert, most íróként is bemutatkozó Horváth István, aki egy 18. században játszódó etnohorrorral tesz hitvallást arról, hogy minden elnyomó hatalom előbb-utóbb elkerülhetetlenül bukásra van ítélve. A havi retrót az ukrán nemzeti irodalom egyik atyja jegyzi, Mihajlo Kocjubinszkij. Civilizációtól elzárt apácakolostorában az emberben lakozó Gonosz üti fel a fejét.
Galaktika387
A központi tudományos rovat kultúránk hajnalát idézi meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a közelmúltban elhunyt Vangelisről, magyar egyetemisták majdnem-műholdjairól és arról, hogyan termelhető napenergia sötétben is. Hosszabb írás foglalkozik a kortárs ukrán fantasztikus irodalom helyzetével. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változata a Nebula- és Brit SF-díjas Gergory Benford munkásságából ad újabb válogatást egy kisregény és két hosszabb elbeszélés formájában.
A Galaktika 387. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Mindenkinek szeretnénk megköszönni, aki ellátogatott a 93. Ünnepi Könyvhéten a Metropolis Media és Galaktika standjához. Hihetetlen sokan jöttetek, Michael Walden és Márki István dedikálása is remek esemény volt. Most pedig szeretnénk veletek ismertetni milyen könyveket is tervezünk kiadni az év második felében, elsősorban a nyári és kora őszi megjelenésekről lesz szó.
J. Cooke: A világítótorony boszorkányai
Megjelenés: 2022. július
Fordította: F. Nagy Piroska
Liv az egyedülálló édesanya, három lányával egy távoli skóciai szigetre költöznek, hogy a nő elkészíthessen egy falfestményt egy renoválásra váró, több mint százéves világítótoronyban. Remek lehetőség ez a kis családnak az újrakezdésre. Lassan Liv rájön, hogy a világítótorony alatt lévő barlangban régen olyan nőket tartottak bebörtönözve, akiket boszorkánysággal vádoltak.
A helybéliek próbálják Livet figyelmeztetni a túlvilági erőkre a világítótorony környékén, vadakra és embergyermekeket utánzó rémségekre, akik veszélyesek és meg kell őket ölni. Ezeket a lényeket egykor a boszorkányok teremtették, bosszúból, tartja a szigeti legenda.
J. Cooke: A világítótorony boszorkányai – borító Varga Balázs
Huszonkét évvel később Luna visszatér a szigetre, hogy eltűnt testvéreit és édesanyját megkeresse. Mikor kap egy telefont, hogy húga Clover életben előkerült, ő azonnal örömmel indul el, hogy újra találkozzon testvérével, megdöbbenésére testvére még mindig hét éves!
Luna attól fél, hogy Clover esetleg egy ilyen rém, akiről a szigeti legendák szólnak. Elhatározza, hogy felderíti a világítótorony boszorkányainak titkait, ám arra nem számít, ő rá hogyan hat az egész.
Az írónő kötete egy csavaros gótikus horror, misztikus elemekkel.
Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész
Megjelenés: 2022. augusztus
Fordította: Rácz Nóra
A sorozat ötödik kötete végre magyarul is érkezik! Aki eddig is követte Melchior történeteit, az nem fog csalódni.
Külön öröm, az idén (2022) bemutatták az első kötet cselekményét feldolgozó egész estés mozifilmet, mely jövő tavasszal Magyarországon is vetítésre kerül az Észt Hét keretében.
Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész
Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben
Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben – borító Varga Balázs
Az írónő önéletrajzi ihletésű regénye még 2017-ben jelent meg először hazájában, ahol azóta megnyerte a három legrangosabb chilei irodalmi díjat. A kötet egy utazóügynökről és lányáról szól, és főleg azokról a találkozásokról, amelyek az apa és lánya, illetve a meglátogatott kuncsaftok között zajlanak.
A könyv bemutatója ősszel, valószínűleg még a Könyvfesztivál környékén lesz megtartva, közösen rendezve a Cervantes Intézettel.
Ezek voltak a már biztos megjelenések, és most a tervben lévő kötetek amelyeknek még nincs magyar címe, illetve borítója.
Megjelenés: 2022. augusztus-szeptember
Fordította: Varju Kata
Gert Nygardshaug: Mengele Zoo
Egy alapvetően környezetvédelmi témára összpontosító regény, amely még 1989-ben jelent meg először.
Fordította: Petrikovics Edit
Guy Morphus: Five minds
Szeretnél örökké élni? Remek, akkor csak négy másik elmével kell megosztoznod egy testen hozzá. Egy érdekes tudományos fantasztikumba oltott krimi történetet kapunk.
Fordította: Tamás Dénes
Becky Chambers: The Long Way to a Small, Angry planet
A sokak által várt Wayfarerssorozat nyitókötete is érkezik, reményeink szerint késő ősszel, vagy télen. A történet egy igazán őrült és furcsa legénységet mutat be, akik féreglyukakon keresztül járják be a világűrt, hogy felfedezzék azt. Minden regény egy-egy karakterre fókuszál a legénységből.
Fordította: Szente Mihály
Ezeken kívül még több cím van tervben, azokról később fogtok bővebb információkat kapni.
Sajnálattal értesültünk hogy május 5-én 77 éves korában elhunyt, Szergej Gyacsenko, aki feleségével együtt írt ukrán és orosz nyelven scifi és fantasy regényeket.
Itthon a Metamorfózis trilógiát és több a Galaktika magazinban megjelent novelláit ismerhetik az olvasók.
Szerhij Szerhijovics Gyacsenko 1945. április 14-én Kijevben született, 1980-ban végzett forgatókönyvíró szakon.
Marina és Szergej Gyacsenko
Ukrán író-házaspár. Első regényükkel az 1996-os Euroconon elnyerték a legjobb új szerzőknek járó díjat. Kilenc évvel később, a glasgow-i Worldconon Európa legjobb SF-íróivá választották őket. Mindketten filmes gyökerekkel rendelkeznek, Marina (sz. 1968) színésznő volt, Szergej forgatókönyvíró. „Kosárlabda” című novellájuk 197. Galaktikában volt olvasható, kisregényük, az „Üszkös Torony” pedig a 212-213.-ban. Egy Metamorfózis trilógiájukban szereplő kötetek: Alekszandra és a Teremtés növendékei, Arszen és a játék hatalma, Andrej és a Föld zarándokai.
Emlékezzünk rá egy korábbi interjúval.
FÉLELEM, SZERELEM – E KETTŐ KELL NEKEM
Petőfi híres versének talán ez a változata írja le leginkább az Európa-díjas ukrán szerzőpáros, Marina és Szergej Gyacsenko írásainak magját. Már több mint két tucat regényen vannak túl, forgatókönyveket is írnak (pl. a nemrégiben a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent Lakott sziget filmforgatókönyvét) és úgy tűnik, angol nyelvű megjelenésükkel hamarosan a nemzetközi piacra is betörnek. A Metropolis Könyvek sorozatban végre magyarul is olvasható Alekszandra és a Teremtés növendékei című regényük kapcsán beszélgettünk velük.
GALAKTIKA: Az Alekszandra és a Teremtés növendékei első pillantásra ifjúsági regénynek tűnik, de miután elolvassa az ember, kiderül, hogy sokkal közelebb áll Franz Kafkához, mint J. K. Rowlinghoz. Mi ösztönözte önöket a könyv megírására?
SZERGEJ GYACSENKO: Volt pár ifjúsági könyvünk, egy trilógia Léna Lapináról (Kulcs a királysághoz, Oberon szava és A gyűlöletnek nincs hatalma), valamint a Vad energia című regény. Ezeknek a szerkezete egyszerű, világos, kalandosak és akciódúsak, a pszichológiai és filozófiai problémákat a minimumra csökkentettük, bár azért felmerülnek bennük. Az Alekszandra és a Teremtés növendékei metafizikai regény felnőtt olvasóknak. Más kérdés, hogy hősei volt iskolások, egyetemi hallgatók, és ezért ez a közeg is szívesen fogadta a könyvet. A regény a tudatmanipulációról, a félelem és erőszak természetéről folytatott vitáink és gondolataink eredménye.
MARINA GYACSENKO: Szó sincs erről! Ezt mondani jelentős egyszerűsítése a regénynek, olyan, mintha a karácsonyfára azt mondanánk, hogy távírópózna.
G: Alekszandra meglehetősen erős, érdekes és életszerű egyéniség. Mi született meg elsőként, Alekszandra karaktere, vagy a különös tantárgyakat felvonultató főiskola Torpán?
MGY: Nehéz erre válaszolni… A regény gondolata egy álomban született, amiben feltűnt Alekszandra sorsának kezdete. Ugyanakkor ihletőleg hatott, hogy láttuk egy érdekes színpadi adaptációját Kijevben Ionesco Különóra című darabjának. Az álom és a nappali benyomások együttese hozta létre az Alekszandra és a Teremtés növendékeit. Azt lehet mondani, hogy a hősnő és a főiskola párhuzamosan születtek meg, majd egy pillanatban találkoztak.
SZGY: A karakter fejlődése a cselekmény előrehaladtával alakult. A Speciális Technológiák Főiskolája a szemünk előtt alakította Alekszandrát mint embert és karaktert.
G: Évszázadokkal ezelőtt a szúfik az arab országokban kardokat nyeltek, kutakba ugrottak, sőt lovak taposták meg őket anélkül, hogy bármi bajuk esett volna. A test és lélek közötti mély harmónia igazán különös dolgokat eredményezhet. Gondolják, hogy a könyvben szereplő gyakorlatok némelyikét a valóságban is lehet alkalmazni?
SZGY: Tudja, a regény publikálása után az interneten rengeteg visszajelzés és kommentár tűnt fel. Sok ember megpróbálta a csönd 16 formáját meghallani, vagy ezt: „Képzeljen el egy gömböt, amelynek külső felülete piros, a belső fehér! A gömböt egészben hagyva gondolatban deformálja úgy, hogy a külső felülete kerüljön belülre, a belső kívülre…” (Weisz Györgyi fordítása). Sokan mondták, hogy sikeresen végrehajtották a gyakorlatot. Néhány esetben még rajzokat, illusztrációkat is készítettek. Javasoljuk a magyar olvasóknak is, hogy próbálják meg végrehajtani valamelyik transzformációt – de csak komoly körültekintéssel, nehogy átlényegüljenek.
G: Úgy éreztem, a könyv egyik központi témája a félelem. Az, hogy hogyan nézzünk szembe vele, hogyan használjuk, hogyan küzdjünk és hogyan birkózzunk meg a félelemmel. Mi a véleményük erről?
SZGY: Az egyik első regényünket, a Sebhelyet a félelemnek szenteltük. A kötekedő és párbajozó főhős Egert Szolly egy igazságtalan cselekedete miatt gyávasággal bűnhődik – a bátor ember fokozatosan bátortalan senkivé válik, aki még a saját árnyékától is fél. Vajon sikerül visszatalálnia saját „énjéhez”? Ezt a regényt egyébként éppen most fogják megjelentetni Amerikában. Nagyon várjuk az amerikai olvasók reakcióját.
MGY: A félelem – az egyik legerősebb emberi érzelem. Valószínűleg csak a szerelem tudja leküzdeni. „Ne félj, mert én veled vagyok.” (Ézsaiás 41:10)
G: A világ mint (hiper)szöveg igen érdekes elképzelés. Ihlette ezt valamiképpen a Szent Biblia?
SZGY: „Kezdetben vala az Íge” (János 1:1)… Van Andrej Tarkovszkijnak egy emlékezetes filmje, az Áldozathozatal, amelyben a fiú így fordul az apjához: „Kezdetben vala az ige, de miért, papa?” Lehet, hogy mi is ezt a kérdést tettük föl magunknak.
MGY: El akartunk térni a hagyományos megközelítésektől, analógiáktól. Féltünk a bibliai motívumokkal kapcsolatos spekulációktól. A világ mint hiperszöveg – nem új ötlet, de mi újszerűen akartuk bemutatni.
G: Néhányan azt mondják, a könyvnek nyitott vége van. Szerintem önmagában kerek egész. Úgy tudom, már van is folytatása. Alekszandra feltűnik benne? Tudnának pár szót mondani róla?
MGY: Az írásainkban általában igyekszünk elkerülni a hollywoodi hepiendeket. A nyitott vég – számunkra legalábbis úgy tűnik – jobban megfelel azoknak a történeteknek, amelyeket el akarunk mesélni. Nekünk fontos, hogy az olvasó szerzőtársunkká váljon, azaz velünk együtt tovább gondolkodjon.
SZGY: Az én álláspontom szerint az Alekszandra és a Teremtés növendékeinek elég egyértelmű vége van. Azonban az interneten különféle magyarázatokat találtunk a könyv befejezéséről, többek között olyanokat is, amelyek elképesztettek minket eredetiségükkel.
MGY: Nemrég jelent meg a Digitális, avagy Brevis est című regényünk, mindkét könyv a Metamorfózisok ciklus része. Ezek azonban csak asszociatív módon függenek össze. Alekszandra mint főhősnő nem is tűnik fel a második könyvben.
SZGY: Lehet, hogy a Metamorfózisok ciklusnak lesz folytatása – most is dolgozunk egy új regényen. Azonban erről babonából egyelőre többet nem akarunk mondani.
G: Mindig izgalmas, ha két ember együtt ír könyvet, különösen, ha egy házaspárról van szó. Van kialakult munkamódszerük?
MGY: Mindent együtt beszélünk meg. Szerjózsa eredeti foglalkozása pszichiáter, és ismeri a különféle emberi gyengeségek, mint a félelem vagy féltékenység mögött meghúzódó mozgatórugókat. Ezenkívül elvégezte a moszkvai filmművészeti egyetemet is és sok forgatókönyv szerzője. Ő a felelős a témáért, a kompozícióért, én pedig a stílusért.
SZGY: A mi könyveink színházak. Egyszínészes színházak. Marinka mint professzionális színésznő játssza a főszerepet az egyszemélyes könyves darabban, amelyet különféle árnyalatokkal gazdagít. A színésznő néha fél tőlem és ez jó.
93. Ünnepi Könyvhetet 2022. június 9-12. között lesz megtartva, ahol idén a Metropolis Media a Galaktika kiadója is ott lesz. A tavalyi évben sajnos a kiadó nem tudott részt venni az eseményen, idén azonban ott leszünk!
Könyvújdonságaink mellett Michael Walden (Csillagikrek, Egy maroknyi sötétség, Eshtar trilógia) és Márki István (Villámok a felhők mélyén) írók dedikálnak majd június 11-én szombaton 15 órától, így aki szeretne személyesen is találkozni velük és a kiadó szerkesztőségének tagjaival semmiképpen se hagyja ki ezt a napot. Keressetek minket a Vigadó téren, az információs pult másik oldalán, közvetlenül a színpaddal szemben!
Napjaink Magyar Királyságában a végéhez közeledik a boldog aranykor, ahogy a világpolitikát uraló Német Császárság válsága az országba is begyűrűzik. Tüntetések, merényletek törik szét az évszázados nyugalmat. Bessenyei Péter, a fennálló rendszer lojális híve mégis úgy érzi, sínen van az élete, hiszen gyönyörű menyasszonya, biztos munkahelye van, és a jövőben is biztató kilátások várnak rá. Ekkor kerül kezébe elhunyt nagyapja levele, ami egy párhuzamos világ létezését tárja fel, ahol hazája a Nagy Háború befejezésekor vélhetőleg nem a győztesek oldalán állt.
Péter eleinte nem hiszi el a leírtakat, de megmagyarázhatatlan jelenségek kezdődnek: egy ismeretlen valóság helyszínei, lakói, élethelyzetei tűnnek fel a mindennapokban, melyek zavart keltenek, és újabb lökést adnak a küszöbön álló társadalmi változásoknak. Péter fokozatosan megérti nagyapja szerepét az események alakulásában, majd azt is, hogy a gyorsuló folyamatból magát sem vonhatja ki. Egyik pillanatról a másikra a politikát alakító erők érdeklődésének középpontjában találja magát, és azt is megtudja, hogy milyen szerepet játszik a történtekben a másik világban élő, számára ismeretlen szerb tudós, Nikola Tesla.
Vincent DeLuz kapitány és a Redshift Seven legénysége a szabadúszó kalandorok izgalmakkal teli hétköznapjait éli, amikor váratlanul felbukkan egy ősi ellenség, a fomor faj, ami kihalással fenyegeti az emberiséget. Befolyásuk alatt a Koalíció hadereje a hindu kultúra egyik fellegvárát, a csaknem védtelen Bhavnagar bolygót készül ostrom alá venni. Vincenték egyetlen reménye, hogy az idővel versenyt futva megelőzzék a szörnyű flottát, és a Koalíció-hű űrhajókat szembeállítsák az elnyomó szörnyetegekkel. Ám a Redshift Seven családként együtt élő tagjainak a saját bőrén kell megtanulnia, hogy a fomor olyan ellenség, amivel nem lehet a szokványos módon felvenni a harcot. A kataklizma, ami következik, alapjaiban rengeti meg az emberiség birodalmainak életét.
Michael Walden legújabb könyvében a galaxis ősi múltjából megjelenő idegenek és a tuathadédanann faj titokzatos hagyatéka csap össze egymással. Szabad akarat, mesterséges intelligencia és vallás; a Cosmos Redshift Seven olyan kihívás elé néz, amit a legénység nem biztos, hogy sértetlenül át tud vészelni.
„Ne szépítsük, csináltam én már ritka nagy marhaságokat. Sokszor voltam vakmerő, de még sosem tettem tönkre ennyi embert, és sosem végeztem akkora rombolást, mint ebben az esetben.”
Max nem érzi jól magát a bőrében. Amíg a kollégái a teutoburgi erdőbe indulnak, hogy megfigyeljék a rómaiak és a germánok egyik legnagyobb csatáját, ő maga kénytelen beérni azzal, hogy egy rettenetesen elhízott, undok és ordenáré királynét üldözve rohangál a westminsteri apátság körül.
Aztán a St. Mary soron következő – rendkívül sikeres – küldetése után a Thirsk régészei előkotornak a földből egy rejtélyes rendeltetésű, ősrégi kardot. A lelet az egyetem archívumába kerül, ám néhány nappal később balszerencsés, sőt tragikus események történnek az ásatás helyszínén. Egyes múltjárók és biztonságiak – igen, Markham is nyakig benne van – biztosra veszik, hogy a két dolog összefügg, és akcióba lépnek.
Max, aki sosem rajongott a szabályokért, ezúttal túl messzire megy, amiért sokan megfizetnek, többek között ő maga is: a jelek szerint soha többé nem vehet részt küldetésben. A kérdés az, hogy az adott körülmények között sikerül-e helyrehoznia a dolgokat. A kilátástalannak tűnő helyzetben őrült nagy dobás kell ahhoz, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba.
Miren O’Malley családja valamikor régen alkut kötött a tengerrel: minden nemzedékből egy gyereket megkap a tenger királynője, cserébe a hajóik minden útjukról sértetlenül térnek vissza a kikötőbe, és ők jólétben élhetnek. De immár hosszú évek óta nem tudják teljesíteni az alku rájuk eső részét, s a család lassan elszegényedik. Miren nagyanyja elszánta magát, hogy helyreállítja a régi dicsőséget, akár unokája szabadságának árán is.
Sötét családi titkokról, varázslatról, boszorkányságról, a tengerben élő mitikus lényekről, valamint erős nőkről és rajtuk uralkodni vágyó férfiakról szól ez a lenyűgöző, félelmetességében is gyönyörű történet.
