Blog

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének második részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg (Majipoor-trilógia) elbeszélésében az ősi mítoszok titánja éled fel, és dönt úgy, hogy bosszúhadjáratra indul. A lap amolyan nőnapi csokorként három női szerzőtől közöl írásokat. Az Aurora-díjas Tanya Huffnál egy olimpiai közvetítés sikerül meglehetősen rendhagyóra, Orosz Adél egy különleges szolgáltatásban rejlő lehetőségeket vázol fel, Vincze Ágnes pedig nem mindennapos párkapcsolati visszaélést leplez le. A S.T.A.L.K.E.R.-sorozat új szerzőjét egy interjú és egy novella mutatja be. A havi retró Andrej Platonov meséje egy rendkívüli kislány rendkívüli képességéről.

    A központi tudományos rovat egy gigantikus, tenger alatti vulkánkitörésről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a szén-dioxid megkötésének új módszeréről, a sci-fi és az Oscar-díj viszonyáról, egy bámulatos viráginstallációkat készítő japán művészről és a frissen fellőtt mikroműholdak problémáiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában ismét Andrej Platonové a szó, „Kozmikus ösvény” című kisregénye merész tudományos spekulációkat vonultat fel, és emellett még négy novellája is belekerült az előfizetői exkluzív kiadásba. A Galaktika 396. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Márciusban Észt Hét – Melchior, a patikárius mozifilm vetítés és még sok érdekes program

    Márciusban rengeteg érdekes észt kulturális program várható az Észt Intézet jóvoltából.

    Az egyik legkiemelkedőbb esemény a híres és itthon is közkedvelt, Melchior történelmi krimisorozat alapján készült mozifilm vetítése, észt nyelven, magyar felirattal.

    A középkori Tallinnban rablógyilkosság áldozata lesz a kalózok ellen küzdő hős lovag. A fiatal patikárius, Melchior – aki még a halottakkal is tud beszélni – nekilát felderíteni a történteket. Rájön, hogy a lovag egy titkos küldetés miatt érkezett a városba.
    A szálak a Dominikánus-kolostorba vezetnek, és hamarosan kiderül, hogy senki sincs biztonságban.
    A film alapjául a sztáríró Indrek Hargla történelmi krimi-sorozatának első része szolgál.

    A regény magyarul Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye címmel jelent meg.

    A sorozat első négy kötetét egy csomagban is megszerezhetitek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

    A nyitóvetítésre való ingyenes belépéshez nullás jegy szükséges, amely a mozi pénztárában igényelhető.

    A teljes programfüzetet ITT olvashatjátok el.

    További információk az Észt Hétről és magáról Észtországról: LINK

    Mozifilm vetítés információk:

    2023.03.23. 19 órakor

    Művész Mozi

    A vetítés ingyenes, de nullás jegyet kell igényelni a mozi pénztárában (csak személyesen lehetséges).
    Mivel csak egy budapesti vetítés lesz, aki biztosra akar menni, annak érdemes ezt már a vetítés előtti napokban megtenni. Most még nincs rá lehetőség, de amint annak a hétnek a moziműsora online megjelenik (előreláthatólag jövő hétfőn), már igen.
    Az eseménynek van Facebook eseménye is.
    A filmet vetítik Veszprémben is:
    2023. április 17. 18:00 Veszprém Agóra
    észt nyelven, magyar felirattal
    Az első mozifilm rendkívüli nagy sikert aratott Észtországban, nem véletlen, hogy már a harmadik rész készül.
    Angol nyelvű cikk a film sikeres hazai bemutatójáról:
    NEWS.ERR.EE: LINK
    Első rész trailer
    Melchior, a patikárius

    Második rész trailer

    Melchior, a patikárius és a kerekeskút utca lidérce

    Harmadik rész trailer

    Melchior, a patikárius és a hóhér lánya

  • Új korszak a STALKER sorozatban: interjú – részlet Alekszej Gravickijjal

    „Az embernek mindig azt kell csinálnia, amiben örömét leli”

    interjú – részlet Alekszej Gravickijjal

     

    Február végén jelent meg Alekszej Gravickij, a már jól ismert STALKER világában játszódó regénye A Zóna ködében a Metropolis Media kiadónál, a mű méltó a korábbi kötetek és az eredeti mű (Piknik az árokparton) minőségéhez. A teljes interjút a márciusi Galaktikában olvashatjátok majd el.

    AG (Alekszej Gravickij)

    G (Galaktika)

    G: Itt nem a klasszikus S.T.A.L.K.E.R. történettel van dolgunk, a karakterek nagyon alaposan kidolgozottak, akár azt is kimondhatjuk, ez inkább egy fejlődésregény, és ez mindhárom szereplőre, Mogorvára, Nyámnyilára és Moonlightra is igaz. A Zónában együtt töltött néhány hét komoly hatással van jellemük formálódására. Vannak olyan konkrét emberek a környezetében, akikről őket mintázta?

    AG: Mogorva egy kitalált karakter. Rajta nagyon sokáig gondolkodtam, már jóval a regény előtt megszületett. Nyámnyilát az ellensúlyának szánva találtam ki. Moonlightnak viszont megvan a prototípusa. Szükségem volt egy olyan karakterre, aki lelkesedést és humort ad a sötét narratívához. És nagy valószínűséggel ki is találtam volna egy megfelelő figurát, ám egy jó barátom, amint megtudta, hogy S.T.A.L.K.E.R. témában írok, azonnal javasolta, írjam be az egyik közös barátunkat a könyvbe, aki a játék nagy rajongója. Vicceljük meg vele. Viccből belementem, majd elgondolkodtam: miért ne duplázhatnám meg a tréfát. Így Moonlight megkapta barátunk külsejét, becenevét, néhány jellemző kiszólását és jellemvonásait. De csak az elején. Később a történetben olyan, a valóságtól elrugaszkodott események, helyzetek játszódnak le, melyek nyomán hősünk már tényleg hősként viselkedik, nem pont úgy, mint prototípusa.

    G: Szerzőként hármuk közül ki a kedvenc szereplője, és miért?

    AG: Azt kérnék, hogy válasszam ki kedvenc gyermekemet? Mindhárman egyformán kedvesek. Ráadásul külön, egymás nélkül nem is létezhetnének.

    G: Olvasóként valami hepiendre számítottunk, hogy Mogorva és Nyámnyila végül eljut a Monolithoz, de a sztori vége nyitva maradt, ahogy az a jó könyveknél szokott. Hisz az optimista befejezésekben?

    AG: Hát, először is, az A Zóna ködében című regénynek van folytatása. Szóval még nem ért véget. Másodszor, a regény első megjelenése óta eltelt tizennégy év alatt minden korosztályból annyi olvasó kért már tőlem felvilágosítást erről, hogy az életkorokhoz kötődően nagyjából tucatnyi eltérően tragikus befejezésem is van hozzá.

    Őszintén szólva, nem hiszek a hepiendekben. A Zóna nem az a hely, ahol boldog véget érnek a történetek. Ez olyan, mintha írnék egy sztorit egy halálraítéltről, abban reménykedve, hogy a végén a főhős kiszabadul, meggazdagodik, megházasodik, és kedvenc céges repülőgépével elszáll a naplementébe. No persze lehetne ilyet írni. Csak nem lenne igaz. Vagy valami egész más műfaj. Én igyekszem a lehető legrealistább lenni, és ahogy látom, ez az, ami megfogja az olvasóimat.

    G: Ha elérné a Monolitot, mit kívánna tőle?

    AG: Sztrugackijék ezt már megírták: „Boldogságot mindenkinek ingyen, és senki se maradjon elégedetlen.Én egy ma nagyon fontos módosítással békét is kérnék hozzá.

     

    A kötet 25% kedvezménnyel megvásárolható a Galaktikabolton, a teljes interjút pedig a Galaktika 396. márciusi számában olvashatjátok el.

     

    S.T.A.L.K.E.R. – A Zóna ködében

     

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének első részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. Az Aelita-díjas Szergej Sznyegov két feltaláló hőse gépének segítségével próbálja megnövelni egy egész bolygó lakosságának boldogságszintjét. Kovács Attila elbeszélésében egy tizenéves srác kezd nyomozni a szisztematikus buszkésések ügyében, és valami sokkal nagyobb rejtélyre bukkan. A. T. Greenblatt Hugo- és Nebula-díjra is jelölt elbeszéléséből az derül ki, hogy a szuperhősök élete sem fenékig tejfel. Ezt a tematikát folytatja Claude Lalumière írása a szuperjók és szupergonoszok harcáról. A 2022-ben a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért H. R. Polack megváltozott világot fest le történetében, melynek állat és ember hőse megpróbálja leküzdeni fajaik elidegenedését, de vajon sikerülhet-e nekik? A havi retró Francis Stevens (Gertrude Barrows Bennett) novellája két hajótöröttről és egy igen különös szigetről.

    A központi tudományos rovat a legutóbbi jégkorszak titkairól igyekszik fellebbenteni a fátylat. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar mozis sci-firől, egy, a Jupiterhez készülő európai űrszondáról, egy vulkanikus sziget élővilágáról és egy dallamos death metált játszó bandáról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában további két írást olvashatunk Francis Stevenstől, a női SF és horror egyik úttörőjétől.

    A Galaktika 395. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Metropolis Media – 2023 első félév megjelenés tervek

    Így január végéhez közeledve, egyre pontosabban látjuk a tavaly már beütemezett 2023-as első félév megjelenéseit. A Metropolis Media kiadó, amely egyben a Galaktika fantasztikus magazinnak is otthont ad, idén is olyan irodalmi különlegességeket hoz olvasóinak, amelyek egyedülállók és igazi csemegék minden könyvmoly számára. Megtalálhatja magának mindenki a neki valót.

    A lista még bővül és kristályosodik dátumokat és címeket tekintve.

    Január

    David Diop: Éjjel Minden vér fekete

    fordító: Balla Katalin

    David Diop: Éjjel minden vér fekete borító: Varga Balázs

    státusz: előrendelhető

     

     

    Fülszöveg

    Alfa Ndiaye, a szenegáli fiatalember azelőtt soha nem hagyta el faluját, ám az I. világháborúban besorozzák a francia hadseregbe, ahol „csokoládé” katonaként harcol. Amikor barátja, Mademba Diop súlyosan megsérül a csatában, és könyörög neki, hogy ölje meg, kímélje meg a hosszú és gyötrelmes haláltól a senki földjén, Alfa képtelen irgalmasan végezni vele. Társa szörnyű szenvedése és saját gyávasága azonban egyre inkább az őrületbe taszítja. Hogy megbosszulja barátja halálát, és bocsánatot nyerjen önmaga szemében, hátborzongató szertartásba kezd…

    Ez a gyilkosságokkal és fekete mágiával fűszerezett regény a háború borzalmas eseményeinek egy fejezetét mondja el a szóbeli történetmesélés eszköztárával, annak kérdését feszegetve, hogyan küzdhet meg az ember saját démonaival, és meddig mehet el, hogy jóvátegye vélt vagy valós bűneit.

    David Diop könyvét számos díjjal jutalmazták: Los Angeles Times Szépirodalmi Könyvdíj (2020), Prix Goncourt des Lycéens (2018), Europese Literatuurprijs (2020), Strega-díj (2019).

     

    Február

    Radek Rak: A kígyószív legendája

    fordítók: Hermann Péter, Keresztes Gáspár

    Radek Rak: A kígyószív legendája borító: Varga Balázs

    státusz: előrendelhető

    Fülszöveg

    Radek Rak műve a galíciai felkelés legendás parasztvezérének, Jakub Szelának sorsát meséli el. Tényeket keverve  fantasztikus elemekkel, történelem és mítosz között egyensúlyozva, csodákból sző legendákat a főszereplő alakja köré. Különleges mesevilágba csöppenünk, melyben egy parasztfiú elindul szerencsét próbálni, hogy megszerezze magának a titokzatos, szépséges leányt, úr akar lenni, ehhez próbákat kell kiállnia, elveszti a szívét, és csak a Kígyókirályhoz eljutva szerezheti vissza.

    A költői szöveg tele van burjánzó erotikával, iróniával és humorral, amelyet mind-mind az emberi szívek homálya táplál. Ez a regény a mindnyájunkban benne rejlő jóról és gonoszról, az egyenlőtlen esélyekről, Galíciáról és Lengyelországról, az urasági korbács ütéseiről, elvesztett szívekről szól, és arról, hogy mindenkinek meg kell harcolnia a maga küzdelmét. A mese törvényeivel ugyanis nem lehet szembeszállni, a hősnek valójában önmagát kell legyőznie.

    A szerző ezzel a könyvvel elnyerte Lengyelország legrangosabb irodalmi elismerését, a Nike-díjat, továbbá a  Janusz A. Zajdel-díjat és a  Jerzy Żuławski irodalmi nagydíjat is.

     

    Alekszej Gravickij: A zóna ködében – S.T.A.L.K.E.R.

    fordító: Sándor Gábor

     

    státusz: előkészületbe

    Guy Morpuss: Öt elme

    fordító: Tamás Dénes

    Guy Morpuss: Öt elme Egy test. Két hazugság. Három Gyilkosság. Négy gyanúsított

    státusz: előkészületbe

     

    További tervezett kötetek az első félévben, még pontos információk nélkül:

     

    Roman Kulikov: Captain Blood

    A. G. Slatter: The path of thorns

    Robert, J. Sawyer: The Oppenheimer alternative

    Jezsi Tumanovszkij: Menekülés a valóságba

    Petra Hulova: A mozgalom

    T. J. Klune: In the Lives of Puppets

     

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének befejező részével indul. Benyák Zoltán egy elektromos áram nélküli jövőbe viszi el olvasóit. A lengyel Tomasz Kołodziejczak Janusz A. Zajdel-díjas novellája egy ősi foglalkozás visszatéréséről ír, amit a tudomány nem könnyít meg. A 2022-ben a Preyer-pályázaton 3. helyezést elért Kispál Márton posztapokaliptikus története érdekes módon visszafelé halad az időben. A román Liviu Surugiu hősei a halhatatlanság délibábját kergetik. A havi retró Ambrus Zoltán meséje egy ajándékról, mely legalább annyira bizonyul átoknak, mint áldásnak.

    A központi tudományos rovat azt latolgatja, hogyan alakulhatott volna az evolúció, ha nem halnak ki a dinók. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új navigációs műholdflottáról, az Addams család feltámadásáról, egy elektronikus zenei alkotóművészről és egy félig élő okosóráról. Interjú szólaltatja meg a friss Monolit-díjas Varga Csaba Bélát. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában ismét Varga Csaba Béláé a szó, legújabb regényének főszereplői A Mars titánjai.

    A Galaktika 394. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Elindult a Neumann 120 év!

    Neumann János 2022. december 28-án lett volna 119 éves, tehát 2023-ban beléptünk a Neumann 120 évbe.

    Neumann János kora egyik legjelentősebb tudósa, akinek oroszlánrésze van abban is, hogy most ez az üzenet online eljut mindenkihez, hiszen a modern számítógépek működési elveit ő alapozta meg. A Financial Times 1999-ben a 20. század emberének is megválasztotta, hiszen egy új világ alapjait fektette le a kvantummechanika matematikai tisztázásával, nagyot alkotott az atomfizika, a játékelmélet (közgazdaságtan), a sejtautomaták, a numerikus meteorológia területén – és még egy sor elméletet megalapozva.

    A Neumann Társaság a 2023-as évet névadója örökségének ápolására szenteli, s mivel a legjelentősebb gondolkodók közé tartozik, számos más kezdeményezés is várható az évforduló köszöntésére. Társaságunk évnyitó eseményét 2023. január 18-án tartjuk sajtótájékoztatóval, koszorúzással és egy szakmai konferenciával. Ezen a napon már sor kerül a Neumann-évhez köthető, a Galaktikával és az Élet és Tudománnyal közös, első pályázatok, alkotások díjazására is, s köszönti az alkalmat Neumann János lánya is videóüzenetben.

    A Neumann Társaság 1968-ban alakult, lassan 55 éve képviseli Neumann szellemiségét. „Örvendetesnek tartjuk, hogy megalapításunk óta számos oktatási intézmény és más szervezet is felvette Neumann János nevét. Elkötelezettségünket jelzi, hogy Neumann János életműve a Neumann Társaság kezdeményezésére került be a Hungarikumok sorába 2015-ben” – emlékeztetett Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezetője.

    A Neumann Társaság ad idei év folyamán – többek között – tudománytörténeti vándorkiállítással, képzőművészeti kiállításokkal, emlékfaültetéssel, a Magyar Tudományos Akadémiával közös konferenciával, továbbá Neumann János gondolatiságát bemutató díszalbum megjelentetésével jelentkezik.

    Az NJSZT elindította a Neumann 120 jubileumi év oldalát, várja az intézmények, szervezők jelentkezését, szívesen hírt ad programjaikról.  A jubileumi eseményekből már itt is olvasható válogatás, sok más érdekesség mellett:

    Neumann 120 – Emlékév Neumann János születésének 120. évfordulója tiszteletére (njszt.hu)

    A január 18-i konferenciára január 16-ig lehet regisztrálni, a részvétel ingyenes:

    Magyar Informatika Napja konferencia | Neumann János Számítógéptudományi Társaság (njszt.hu)

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin decemberi száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének első részével indul. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor távoli jövőben játszódó novellája játékosan állítja pellengérre a mai politika világát az egyszerű emberek szemszögéből. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina egy zárt, föld alatti társadalmat mutat be, mely még annál is furcsább, mint elsőre hinnénk. Greta May írásában idegen fiatalok vizsgáznak… belőlünk, földlakókból. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért Jassó Judit egy hajmeresztő negyedik típusú találkozás évtizedekkel később is ható következményeiről mesél. A havi retró Zigizmund Krzsizsanovszkij klasszikus weirdje egy második életre kelt csecsemő és egy orvos elképesztő története, amely csak több mint 60 évvel megírása után jelenhetett meg. A központi tudományos rovat az exobolygó-kutatás legfrissebb eredményeivel ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Avatar 2. részéről, az Artemis I holdi küldetéséről, egy új fejlesztésű, hidrogénüzemű repülőről és radioaktív gyémántakkumulátorokról. A lapban két interjú is olvasható, egyrészt az idén 90 esztendős Almár Ivánnal, másrészt a sikeres S.T.A.L.K.E.R.-írópárossal, Roman Kulikovval és Jezsi Tumanovszkijjal. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

     

     

    A magazin XL-változatában Thorne Smith vidám regényének befejező része található meg, egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről.

     

    A Galaktika 393. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Metropolis Media – 2022 év végi összegzés

    Miután azt hittük, hogy 2021 után nem lehet nehezebb, sajnos 2022 a covid mellett más megpróbáltatásokat is hozott nem csak itthon, hanem az egész világban. A Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin szerkesztősége azonban az őket érintő nehézségek ellenére is kitartott és rengeteg új, kiváló hazai és külföldi író művét hozta el olvasóinak.

    2022-ben megjelent köteteink:

     

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A Minótaurosz projekt (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    José Antonio Cotrina: Ariadna és az Árnyak földje

    fordította: Varju Kata

    T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

    fordította: Szente Mihály

    Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere (GFK)

    fordította: Egri Zsuzsa

    Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem

    fordította: Mézner Mariann

    Michael Walden: Egy maroknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. (GFK)

    A. G. Slatter: A csonthárfa dala

    fordította: F. Nagy Piroska

    Márki István: Villámok a felhők mélyén (GFK)

    Jodi Taylor: Átkozott hazugságok és a történelem – St. Mary krónikák 7. (GFK)

    fordította: Szente Mihály

    C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai

    fordította: F. Nagy Piroska

    María José Ferrada: Kramp, avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben (Szépirodalmi Könyvek)

    fordította: Varju Kata

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet markában – a hexalógia záró kötete (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior 5. kötet

    fordította: Rácz Nóra

    Kristian ​Novak: Cigány létére

    fordította: Bognár Antal

    Robert J. Sawyer: Kvantuméj

    fordította: Tamás Dénes

    Gert Nygårdshaug: Mariposa mozgalom – Egy ökoterrorista története

    fordította: Petrikovics Edit

    Mund László – Héthy Zsófia: A Kövér és a Sovány

    Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

    fordította: Szente Mihály

    Szerencsés Dániel: Szike

    Ronil Caine: Luna

    S. A. Barnes: Síri csend

    fordította: F. Nagy Piroska

    Rafał Kosik: g.A.I.a.

    fordította: Nemere István

     

    Köszönjük, hogy ezt az évet is velünk töltöttétek, jövőre újra találkozunk! 🙂

     

  • Johanna Sinisalo megkapta a Pro Finlandia érmet

    Örömmel jelentjük be, hogy a díjnyertes és nemzetközi bestseller írónő, Johanna Sinisalo kapta meg a Pro Finlandia érmet a finn irodalomért tett szolgálataiért!

    Az 1943-ban alapított Finn Oroszlánrend Pro Finlandia-érmet,  Finnország elnöke ítéli oda olyan művészeknek és íróknak akik a finn művészet, dráma, irodalom és zene terén hosszú, és kiemelkedő munkát végeztek. A Pro Finlandia-érmet közvetlenül a függetlenség napja (december 6.) előtt adják át 10-15 személynek a kultúra minden területén, és széles körben a finn művészek és írók legmagasabb nemzeti elismerésének számít.

    Az egyik vezető finn sci-fi és fantasy szerző, Johanna Sinisalo irodalmi pályafutása öt évtizedet ölel fel, művei között regények, novellák, rádió-, tévé- és képregény-forgatókönyvek egyaránt szerepelnek. Első regénye, az Ennen päivänlaskua ei voi (TROLL) 2000-ben jelent meg, és elnyerte a hőn áhított Finlandia-díjat. Műveit azóta húsz nyelvre fordították le.

    A Finlandia-díjon kívül Sinisalo számos külföldi irodalmi díjat is elnyert, például a 2004-es James Tiptree, Jr. Award és a 2017-es Prometheus Award, 2008-ban pedig a Nebula-díjra, 2012-ben a Prix Escapades-re, 2017-ben pedig a Grand Prix de L’Imaginaire-re jelölték.

    Hatalmas gratuláció Johanna!