My Blog

Blog

  • Megjelent a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin júniusi száma T. R. Salty kisregényének befejező részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. Samantha Mills friss Nebula-díjas, erős novellája az abortusztörvények időszerű problematikáját járja körbe, SF köntösbe öltöztetve. Bojtor Iván ismét szuggesztív tripre ragadja magával olvasóit, egyenesen a Holdra… vagy még tovább. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – A Zóna ködében) hőséért eljön a Halál, de a terveibe egy kis vodka csúszik. A World Fantasy-díjas Lavie Tidhar elbeszélésének szereplői a Vénuszt próbálják virágzó édenkertté varázsolni. Huszár Karina egy háromgyermekes, frusztrált anyát hoz össze egy szolgálatkész robottal, és ez drámai következményekkel jár. A belga Frank Roger kutatója a dzsungelben egy rendkívüli képességekkel bíró bennszülött törzzsel szembesül. A havi retró Borisz Zsitkov novellája egy fantasztikus találmányról, a mikrokézről, amivel akár egy egysejtűt is meg lehet fogni.

    A központi tudományos rovat témája a légi közlekedés fenntarthatóvá tétele. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Babylon 5 újabb fejezetéről, a Csillagok háborúja zenéjének diszkóátiratáról, egy, a klasszikus írógépeket megidéző billentyűzetről és egy 3D-nyomtatott rakétáról. Kenessei András interjúsorozatot készített a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. Ennek első része is megtalálható a magazinban, csakúgy, mint Horváth András Ferenc űrkutató cikke Elon Musk privát fejlesztésű űrhajóiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában az amerikai Gawain Edwards kisregénye olvasható, a „Megmentők a Jupiterről”, illetve a szerző még egy hosszabb elbeszélése.

    A Galaktika 399. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • MAGYAR MOZGÓKÉP FESZTIVÁL 2023 – Filmre vele! – Fókuszban a kortárs történetek

    Közeleg a Magyar Mozgókép Fesztivál időpontja (2023. június 7-10.), az esemény minden mozikedvelőnek ajánlott, azonban a könyvek szerelmeseinek is lesz miért ellátogatni Veszprémbe a Hangvillába.
    A Filmre vele! – Fókuszban a kortárs történetek esemény lesz a legizgalmasabb a könyvmolyok számára.
    Melyik regény a legszórakoztatóbb, melyik regény a legalkalmasabb filmre? Melyik filmíró kezdheti el a forgatókönyv fejlesztését? Az idén öt izgalmas, magyar kortárs regény és öt forgatókönyv-fejlesztő verseng, szakszóval pitch-csel. A tét: az NFI első körös fejlesztési támogatása.
    A versenyző forgatókönyvírók: Nagy V Gergő, Goldberg Emília, Szélesi Sándor, Móray Gábor, Somogyi György
    Zsűri: Szűcs Dóra, Sümeghy Claudia, Köbli Norbert
    Könyvek
    Csapó Ádám: Hotel California
    Hartay Csaba: Lerepül a hülye fejetek
    Szép Zsolt: Kárpát walzer
    Pál Dániel Levente: Az Úr nyolcadik kerülete
    Szélesi Sándor: Az ellopott troll
    Színész: Gerner Csaba
    Moderátor: Juhász Anna
    Szurkoljunk együtt Szélesi Sándornak, akinek Az ellopott troll című regénye is versenyben van, ami 2019-ben jelent meg a Metropolis Media kiadónál.
    Szélesi Sándor: Az ellopott troll, borító Nagy Gábor

     

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi száma T. R. Salty kisregényének első részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. John Wiswell friss, Nebula-díjra jelölt novellájában különleges képességű emberek igyekeznek enyhíteni az aszályt. Holden Rose a mesterséges intelligencia kérdéskörét járja körbe egészen újszerű nézőpontból. Gareth D. Jones egy időutazó angol úriember hosszú, eseménydús délutánját mutatja be. Claude Lalumière elbeszélésében olyan világot ismerhetünk meg, amelyben a gyermekek éréséhez hozzátartozik az ugrálás párhuzamos univerzumok között. A Preyer-pályázat tavalyi győztese, Hantos Victor egy olyan férfiról ír, aki hallucinációi leküzdéséhez különleges terápiás segítséget próbál igénybe venni. A havi retro igazi különlegesség, Anton Csehov fantasztikus elbeszélése Jules Verne stílusában.

    A központi tudományos rovat a cunamik keletkezését és egy hathatós előrejelző-rendszer kiépítésének lehetőségét vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar animációs sci-firől, az Iron Maiden együttes lemezéről, a tengeri hínárerdők hasznáról, valamint egy szabadtéri táblás társasjátékról, amelyben mi magunk lehetünk a figurák. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Valentyin Katajev Ehrendorf szigete című regénye olvasható, mely egyszerre társadalmi utópia és katasztrófatörténet.

    A Galaktika 398. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Könyvajánló Reeli Renaus: Morten és az elvesztett világok – Remény az észt mocsarakból

    Áprilisban jelent meg a Popcorn Kiadó gondozásában Reeli Renaus Morten és az elvesztett világok című könyve. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.

    Reeli Reinaus néprajzkutató-író, számos gyermek- és ifjúsági könyv szerzője, aki regényeiben nagyon érzékenyen ír a gyermekek problémáiról, mindezt az észt folklór mágikus környezetébe illesztve.

    A könyv főszereplője a kamasz Morten, aki nagyszülei halála után az erőszakos, alkoholista nagybácsival kénytelen együtt élni egy mocsár melletti távoli tanyán. Anyja takarítónőként dolgozik Finnországban, hogy pénzt gyűjtsön, amiből ki tudná fizetni az előleget egy lakásra. Az apjáról a fiú semmit sem tud. Morten az élet nehézségei elől gyakorta a közeli mocsárba menekül, ahol a természetet fényképezi a nagyapja örökségéből vásárolt fényképezőgéppel. A fényképezés segíti abban, hogy legalább pillanatokra megfeledkezhessen mindennapi gondjairól.

    A fiú az osztálytársai előtt is titokban tartja, mi történik otthon. Nagyon szeretne beilleszkedni az iskolai közösségbe, mert belátja, hogy csak tanulás révén tud kiemelkedni a nyomorból, a szegénységből. Legnagyobb félelme ugyanakkor az, hogy a rossz otthoni körülményeit megismerik az iskolában, és emiatt kiközösítsék vagy megszólják. Ezért igyekszik háttérben maradni, meghúzódni, inkább nem barátkozik senkivel, és nem vesz részt a közösségi rendezvényeken sem. Magába zárkózott és csendes.

    A fiú érzi és látja, hogy létezik a normális családi kapcsolatok világa, a közös asztal melletti vacsora, egy tábla csokoládé vagy egy mozi, ám ezek számára elérhetetlenek.  Az ő élete abból áll, hogy iskola után a könyvtárban ül, korog a gyomra, és fél a nagybátyjától. Úgy érzi, hogy nem méltó a normális életre. Egy alkalommal, amikor útja megint a mocsárhoz vezeti, Morten találkozik egy furcsa lánnyal, Emiliével, akinek végre képes egy kicsit jobban megnyílni.

    Reinaus szenvedélyesen rajong folklórért és a természetért, ezért a lápon keresztül egy csodálatos világ tárul a szemünk elé.

    Fontos regény ez, ami a családon belüli erőszakról, a magára hagyott gyerekekről szól, akik nem kapnak segítséget, hogy a problémáikat megoldják. Ritka, hogy egy ifjúsági könyv ezeket a témákat ilyen nyíltan és kendőzetlenül mutassa be. Ugyanakkor minden lehetőséget megad, hogy a fiatal olvasók azonosulni tudjanak vagy együttérezzenek Mortennel.

    Köztudott, hogy vannak közöttünk olyan gyerekek, akik szörnyű dolgokon mennek keresztül, de ezt gyakran nem vesszük észre. Remélhetőleg a könyv segít abban, hogy a fiatal olvasók jobban érzékeljék az őket körülvevő társakat, és észrevegyék az áldozatokat. Ám a legfontosabb az, hogy bátorítást nyújt a hasonló körülmények között élőknek, hogy merjenek beszélni, merjék elmondani a problémáikat. Senkinek sem kell eltűrnie az erőszakot.

    A könyv 12 éves kortól bárkinek ajánlható!

  • Oppenheimer – Christopher Nolan filmjében mindenki feszülten figyeli, hogyan készül el az első atombomba

    Christopher Nolan írja és rendezi a 2023. július 21-én megjelenő életrajzi filmet, aminek nem csak J. Robert Oppenheimer a főszereplője, hanem maga „Trinity” is (az első atombomba neve) és azok a tudósok, akik részt vállaltak megépítésében (Teller Ede, Erner Heisenberg). Az Oppenheimer alapját, egy 2005-ben megjelent könyv adta, ami American Prometheus: The Triumph and Tragedy of J. Robert Oppenheimer címen jelent meg (Kai Bird és Martin J. Sherwin).

    A filmben fél Hollywood szerepet kapott, igazi sztárparádéra lehet számítani majd. Oppenheimer szerepében Cillian Murphy ír színészt láthatjuk majd, aki már többször is együtt dolgozott a rendezővel, és állítása szerint

    “Mindig is hangoztattam, négyszemközt és nyíltan is Chrisnek, ha elérhető vagyok és van szerepe számomra egy filmjében, akkor én ott leszek. Nem érdekel mekkora szerepről van szó. De mélyen, legbelül, titkon kétségbeesetten vágytam arra, hogy főszerepet játszhassak nála.” mondta Murphy az The Associated Press-nek.

    Mi nagyon várjuk a filmet, találkozzunk a mozi kasszáknál!

    Az Oppenheimer alternatíva

    A Metropolis Media kiadónál pedig megjelent Robert J. Sawyer regénye, amely csavart egy nagyot a történelmi eseményeken.

    Az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából a Hugo és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer visszarepít minket az időben, hogy újraélhessük a történelmet… egy kis csavarral. Míg J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv csapata az atombomba kifejlesztésén dolgozik, Teller Ede valami még pusztítóbbat akar: egy magfúzión alapuló bombát. Kutatásai félelmetes felfedezéshez vezetnek: 2030-ra a Napból kilökődik a legkülső réteg, ami elpusztítja az egész belső Naprendszert – beleértve a Földet is.

    A szerző alapos, aprólékos kutatásain alapuló, korabeli szereplőkkel és eseményekkel teli regénye mesterien keveri a valóság és az alternatív történelem síkjait. Lélegzetelállító kalandot ígér az olvasónak.

     

  • A tudomány: átok vagy áldás? – Gondolatok Robert J. Sawyer: Az Oppenheimer alternatíva című regényéről

    A sokszoros díjnyertes kanadai szerző, Robert J. Sawyer az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából írt regényében azt a tudományos közeget vizsgálja, amelyben megszülethetett ez a pusztító fegyver.

     

    A Manhattan-terven sok nagyszerű koponya, a világ leghíresebb fizikusai és matematikusai dolgoztak. Sawyer főhőse J. Robert Oppenheimer – barátainak „Oppie” –, akit az atombomba atyjának is szoktak nevezni. A történet elején, 1936-ban Oppie még fiatalember, aki találkozik élete szerelmével, Jean Tatlockkal, ám a kapcsolatuk a sajátos történelmi korszaknak köszönhetően nem tud kibontakozni, egészen a könyv végéig, ahol majd egy nagy drámai és érzelmi csavarral minden új megvilágításba helyeződik.

    Ezután 1942-be ugrunk, elindul a Manhattan-terv. Oppenheimernek jelenlegi feleségével, a szintén tudós Kittyvel kell összeállítania csapatát, és nemcsak a tudományos rivalizálást és a terveket kell kezelnie, hanem a kormányzat katonai és biztonsági követeléseit is figyelembe kell vennie.

    A könyv háromnegyede a projekt élénk megjelenítése. Sawyer bemutatja azokat a tudományos folyamatokat, amelyek a Los Alamos-i laborban zajlottak. A tudósok hús-vér emberek, komplex személyiségjegyekkel, érzelmekkel és erkölcsi dilemmákkal. Ez a rész Japán bombázásával és a háborús győzelemmel ér véget.ű

    A borítót készítette Varga Balázs

    De most jön a csavar. A projektben részt vevő tudósok egy kis magja Teller Ede vezetésével, miközben egy még pusztítóbb fegyver előállításán dolgozott, véletlenül felfedezett egy asztrofizikai tényt Naprendszerünkről, amely elkerülhetetlen végzetet jelent az egész emberiség számára körülbelül 80 év múlva. Mit kellene tenni? Oppenheimer egy új csapatot állít össze immár többek között Einsteinnel is kiegészülve, hogy kidolgozzanak egy új, titkos programot, az Arbor-tervet, aminek célja nem más, mint az emberi faj megmentése.

    Míg a könyv első fele szerény tíz évet ölelt fel, a könyv második fele húsz év történéseit meséli el, egészen 1967-ig, amikor a dolgok, sajnos nem állnak túl jól, egészen addig, amíg újabb két tudós, Richard Feynman és Kurt Gödel be nem lép Oppie irodájába…

    Míg a könyv első része szinte teljes mértékben a történelmi tényekre épít, ebben az új részben Sawyernek ki kellett találnia hihető akciókat és párbeszédeket, amelyek logikusan és zökkenőmentesen illeszkednek a történetbe, és a szereplők személyiségéből is következnek. A szerző zseniálisan oldja meg a feladatot, az olvasó nem is veszi észre, mikor tértünk le a történelem hagyományos menetéről egy alternatív vágányra, ahol a legfontosabb események többé-kevésbé változatlan módon lezajlanak: Kennedyt meggyilkolják, az Apollo legénysége pedig eljut a Holdra.

    Sawyer nagyon alapos kutatómunkát végzett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kötet végén található – sci-fi regények esetében meglehetősen szokatlan – irodalomjegyzék, ami azok számára nyújt hasznos segítséget, akik még jobban el akarnak merülni a tudomány működésének rejtelmeiben.

    Amellett, hogy Sawyer képes a fizika és a matematika legnehezebb fogalmairól, törvényeiről a laikus olvasó számára is közérthetően írni, a könyv mégsem válik száraz tudományos ismeretterjesztő művé, ugyanis a szerző egy érzelmileg is gazdag, mély és rendkívül elgondolkodtató regényt írt.

    A megható emberi dráma mellett ez a regény a tudomány szerepére is rákérdez a történelemben és a közügyekben. Ahogy Szilárd Leó fizikus mondja a történet vége felé:

    „A második világháborút követő időszak volt az első idő, amikor a tudósokat (…) tartották felelősnek a történelem egyik fordulópontjáért… A háború óta minket, tudósokat elfogadtak közügyekben is szereplő értelmiségieknek. Amit a politikáról mondunk, annak ugyanúgy súlya van, amint annak, amit a fizikáról mondunk. Hallgatnak ránk.”

     

    Ma, a háborúk, a globális felmelegedés, a gazdasági problémák korszakában talán még időszerűbb, hogy a politikusok, döntéshozók figyelme a tudomány felé forduljon. Érdemes lenne újra meghallgatni a tudósokat.

  • Megjelent az áprilisi Galaktika és Galaktika XL!

    A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).

    Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)

    A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.

    A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Könyvismertető – David Diop: Éjjel minden vér fekete

    Márciusban jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában David Diop Éjjel minden vér fekete című könyve. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta. 

    A Szenegálban született és Franciaországban nevelkedett író második regényével számos rangos irodalmi díjat nyert el, köztük a Nemzetközi Booker-díjat, amit minden évben egy angolra fordított és az Egyesült Királyságban vagy Írországban kiadott könyvnek ítélnek oda, továbbá a francia Prix Goncourt des Lycéens díjat, ami a Goncourt-díj kistestvére, és amiről középiskolás diákok szavazatai alapján döntenek. A regényt számos nyelvre lefordították, eddig több mint 30 országban jelent meg.

    A regény egy fiatalember megőrülését mutatja be, és azoknak a szenegáliaknak állít emléket, akik az első világháború alatt Franciaországért harcoltak az afrikai fronton. Diop könyvét szenegáli dédapjának első világháborús katonáskodása ihlette, aki soha nem mesélt a háborúban átélt élményeiről, talán ezért is izgatta annyira az írót, hogy mi történhetett vele.

    Kevesen tudják, hogy a francia hadseregnek volt egy ún. gyarmati gyalogos hadteste is. Kezdetben Szenegálból toborozták őket, majd további afrikai gyarmatokról. Az első világháborúban körülbelül 200 000 ilyen katona vett részt, akik közül több mint 135 000 harcolt Európában, és közülük 30 000 hunyt el a frontokon. „Csokoládé” katonáknak is hívták őket, ami nem a bőrszínre utal, hanem arra, hogy csak látszat katonák, tehát nem eléggé képzettek a komolyabb harcokhoz. Inkább csak egy feláldozható embertömeg, akik úgy néznek ki, mintha katonák lennének, de olyan könnyű őket legyőzni, ahogy a kés a vajon vagy az olvadt csokoládén hatol át. 

    Alfa, a főhős (az ő monológja ez a regény) egy húszéves fiatalember, aki barátjával, Mademba Dioppal vonul be a háborúba. Ám Mademba súlyosan megsérül, és könyörög Alfának, hogy ölje meg, és ezzel kímélje meg a hosszú szenvedéstől. Alfa azonban képtelen a kérésének eleget tenni, inkább végignézi barátja haláltusáját, majd szörnyű bosszút áll. Minden éjjel átlopózik a német táborba, és lemészárol egy német katonát, akinek a kezét levágja és trófeaként az övére tűzi.

    A könyv eredeti címe Frère d’âme (Lélekben testvérek vagy Több mint testvérek), és arra a kapcsolatra utal, ami a főhőst a barátjához kötötte. Mi azonban az egyik fejezet címét választottuk a könyv címének, hasonlóan az angol kiadáshoz, mert úgy gondoltuk, hogy ez a cím sokkal érdekesebb értelmezési lehetőségeket ad. Éjjel nem látszik a bőrszín, a háború borzalmai közepette elveszítik jelentőségüket az etnikai különbségek, a fehér és a fekete ember egyaránt meghal. Az éjjel ugyanakkor lehet az őrület éjszakája, ami Alfa elméjében tombol, és lehet a lélek sötét éjszakája is, ami nem tudja befogadni a háború horrorisztikus vérontását, borzalmait, a rengeteg értelmetlen halált, azt a képtelen és vak sötétséget, amiben ezek az alapvetően jóindulatú emberek, a katonák ölik egymást, parancsra.

    A rendkívül személyes hangvétellel íródott műben a szerző olyan általános érvényű kérdéseket jár körül, a legszebb irodalmi eszközökkel, mint a közösséghez tartozás, a barátság és a tisztelet. Az író arra keresi a választ, mit jelent emberségesnek vagy embertelennek lenni a háború borzalmai közepette. A regény kiindulópontja egy ellentmondás, amit Alfának nem sikerült feldolgoznia: nem tudja megadni barátjának a kegyes halált, mert abban a hitben nevelkedett, ahol az emberölés nem elfogadott. Lehet, hogy az ellenség kezdte el a gyilkosságot, de Alfa úgy érzi, ő nem fejezheti be azt. A regény az utólagos megbánásról és vívódásról szól. Ez vezet az őrület egyre mélyebb bugyraiba. 

    A főhős most hagyta el először a faluját, írni, olvasni sem tanult meg. Már nem gyerek, de még nem is férfi. A háborúban, a többi afrikai fiatalhoz hasonlóan, nem is tudja, miért harcolnak, semmit nem ért a történelemből, ez nem is az ő háborúja, de most mégis gyilkolásra kényszerül, annak ellenére, hogy az emberölést tiltja a vallása és erkölcse is. A barátja azt kéri, hogy ölje meg, ami az identitását, erkölcsi alapelveit megingatja. Minden összeomlik, nem maradnak kapaszkodói, és ekkor előbugyognak a lelke legmélyén rejtőző belső tartalmak.

    A csupán 150 oldalas remekmű olyan katartikus erővel bír, ami sokáig az olvasóval marad. Kőkemény dráma és lírai leírások keverednek a fekete mágia, a horror és az afrikai mondavilág elemeivel. A regény szinte azonnal magába szippant, nem ereszt, és a végén egy olyan fordulattal zárul, ami hátborzongató és felkavaró, és ami után nehéz visszazökkenni a hétköznapi valóságba. 

    Nem csoda, hogy ennyi díjat nyert ez a könyv, aminek külön hátborzongató aktualitást kölcsönöznek a határ túloldalán, a szomszédunkban zajló háborús események.  

     

    A Francia Intézettel közösen egy könyvbemutatót is sikerült szervezni David Diop regényének. Az alábbi linken elérhető az eseményről készült videó.

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

     

     

  • GardenExpo 2023 – az év legnagyobb kerti életmód kiállítása

    Csipkézett falak, kültéri szőnyegek és elegánsan ívelt kerti bútorok teszik varázslatossá idén a kültereinket

    Itt az év legnagyobb kerti életmód kiállítása a GardenExpo 2023

     

    Március 24-26. között irány a GardenExpo, ahol megismerkedhetünk az év kertépítési- és kertberendezési újdonságaival, az impozánsan berendezett extreriőrők mellett pedig szakértők segítségével tervezhetjük meg saját oázisunkat, és álmodhatjuk újra kertünk vagy teraszunk berendezését és növényeit.

    A modern kert és balkon ma már multifunkciós, így a szabadtéri konyhától a meditációs, pihenő szigeten és wellness oázison át a zöldben való kertészkedésig minden szempontból otthonunk kitágított tereként tekintünk rá. A városi kertészkedés forradalma pedig megmutatta, milyen könnyen és gyorsan is csírázhat ki a személyes kerti boldogság, azaz a saját kertből származó zöldségek és gyümölcsök ízletesek, és védik a környezetet, ezért divatosabbak, mint valaha.

    Az idei évben a természet áll mind a beltéri, mind a kültéri terek berendezésében a stílusválasztás középpontjában. A természet belép a kültéri lakótérbe, és összeolvad a bútorokkal és a dekorációs elemekkel, eggyé válik a világítással, a burkolatokkal és a színekkel. Akinek van kertje, amelyet új életre szeretne kelteni, és aki erkélye vagy terasza átalakításán gondolkodik, ehhez most a GardenExpón mindent egyben megtalál. Legyen szó kerti bútorokról, árnyékolókról, medencékről, kerti gépekről vagy épp szerszámokról, a kiállítás idén is egy tető alá hozza hazánk legnagyobb kerti kínálatát. A háromnapos eseményen a legkülönfélébb kerti sütögetők, kültéri világítási és öntözéstechnikai megoldások is várnak ránk a Budapest Arénában.

    Az év kültéri trendeket bemutató mottója bőségről árulkodik: Még több könnyedség, még több szín és még több elegancia. A legújabb előrejelzések alapján az időjárásálló bútorok, lámpák és kiegészítők immáron ugyanolyan kiváló minőségűek, mint a beltéri modellek, és elegánsabbak, mint valaha. Emellett ma már egyre többek számára nem idegen a klímabarát kerttervezés kifejezés, a zöldtetők, a praktikus kerti iroda vagy épp a saját vadon a küszöbön túl.

    Zöldebben az egészségünkért

    A GardenExpo immáron 15 éve várja a külterek szerelmeseit, akár nagy kerttel, családi házzal, akár csak egy apró terasszal rendelkeznek. Az elmúlt években komoly változás ment végbe, hogy miként vélekedünk kertjeinkről, hiszen egy balkont, előkertet vagy egy nagyobb zöld területet ma már nemcsak szórakozásra és szabadtéri társasági életre használunk, hanem a mentális egészség és a jólét szempontjából is nagyra értékelünk. A szabadban való tartózkodás, a természettel való kapcsolat és a kertészkedés fizikai előnyei mind olyan dolgok, amelyek igazán felértékelődtek, így a kiállítás keretein belül a számtalan termékújdonság bemutatása mellett izgalmas szakmai előadásokat is meghallgathatunk.

    McMenemy Márk az ökologikus kertészkedés fortélyaiba, V. Topor Erika a vegyszermentes és fenntartható kert rejtelmeibe avat be minden érdeklődőt, megismerhetünk új faoltási módszereket, és kiderül az is, hogy miként segíti növényeink védelmét egy Tokajban felfedezett új gombafajta, ami magyar világszabadalom! Az esemény Semmelrock színpadának programjai között megtudhatjuk azt is, miként használhatjuk fel kreatívan kertünk növényeit, például kiderül miként lehet muskátli kekszet és csalántortát készíteni.

    Pihenés kültéren

    A kertészkedés ismét reneszánszát éli, de az év legszebb napjai, kültéri vidám és meghitt családi- és baráti rendezvényekkel még váratnak magunkra, bár sokan már most kerti partikról, új grill- vagy főzősarokról és pihenésről álmodoznak. A kert csodás helyszínt biztosít a feltöltődésre, így hasznos, ha van olyan pontja, ahol csak relaxálunk, olvasunk vagy szundítunk. Kiváló megoldás erre egy nagy kültéri fekvő- vagy függőfotel, függőágy vagy kényelmes kültéri heverő sok díszpárnával, ami után újult erővel készülhetünk az esti grillezésre. Komplett kültéri konyhákban és a legváltozatosabb sütögetőkben ezúttal sem lesz hiány az eseményen!

    Több helyet a növényeknek

    Ismét divat a szabadtér minden szegletét bezöldíteni, így a fák és bokrok mellett szukkulensek, virágos növények, függő cserepekben vagy ültetőkben elhelyezett zöldek várják új gazdáikat. A tavaszt és a jó időt köszöntve az eseményemen mindenki megtalálhatja a számára szóló kerti hangulatot, hisz kertünknek ezer arca lehet, és csakis rajtunk múlik, mit hozunk ki belőle!

    Wellness pillanatok

    A valódi luxus ma már otthon is megteremthető. Egy stílusos medencével, innovatív jacuzzival emelhetjük kertünk hangulatát, sőt a fűtött masszázsmedencéknek és dézsáknak köszönhetően már nem csupán nyáron lehet élvezetes egy pihentető merülés. A tökéletes kerti wellness kiválasztása nem egyszerű feladat, de a GardenExpón idén is prémium megoldások sokasága és számtalan kedvezmény várják a látogatókat, hogy mindenki rátaláljon a személyre szabott tökéltes megoldásra.

    Végre itt a várva várt tavasz, a jó idő beköszöntével pedig ideje nekilátni a kertünk és teraszunk szépítésének, hogy aztán mesés környezetben napfürdőzhessünk. A GardenExpón feltérképezhetjük a kerti életmód márkák legjavát, kipróbálhatjuk a legújabb termékeket és elmerülhetünk a legfrissebb trendekben, az ingyenes tanácsadások alkalmával pedig szakszerű válaszokat kaphatunk kertészeti kérdéseinkre.

    Az esemény idén is több nyereményjátékkal készül, a fődíjak között kerti garnitúra, Kamado grill és robot fűnyíró is található, ráadásul a belépőjegyek ára teljes értékében levásárolható az Oázis kertészetekben. Töltsd meg élettel a kerted 2022. március 25-27. között a Budapest Sportarénában!

    www.gardenexpo.hu