My Blog

Blog

  • NASA első díjat nyert a magyar Puli Space

    A magyar Puli Space csapatának Lunar Water Snooper (holdi vízszaglászó) elnevezésű detektora első díjat nyert az amerikai űrügynökség   Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét (Honey, I shrunk the NASA payload) kihívásán. A pályázatokat a a NASA pasadenai űrközpontja, aJet Propulsion Laboratory bírálta el.

    A kihíváson olyan megvalósítható, kis méretű és kis tömegű mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek akár cipősdoboz méretű robotokon is bevethetők. A Puli vízkutató detektora a holdi erőforrások kategória első díját hozta haza.

    A NASA pályázatának zsűrije a közlemény szerint kiemelte, hogy a Puli Lunar Water Snooper koncepció izgalmas, jól kidolgozott, és egyhangúlag javasolta a díjra.

    A NASA Artemis programja 2024-re tűzte ki az újabb emberes Holdra szállást. Ennek előkészítésén nemcsak az Egyesült Államok dolgozik gőzerővel, hanem egy gyorsan növekvő nemzetközi közösség is munkálkodik azon, hogy a Holdon fenntartható módon teremtse meg az állandó emberi jelenlétet. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a Holdra szállást.

    A tervezett kínai, indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (kereskedelmi holdi hasznos teher szolgáltatások) programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak a Holdra: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems űrszondái visznek többek között NASA műszereket és kisméretű holdjárókat is.

    Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és azok kiaknázási lehetőségének vizsgálata. A Holdon jelenleg ezen lehetőségek első számú jelöltje a vízjég, amelyből a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását lehetne biztosítani, de még fontosabb, hogy rakéta üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani.

    A holdi hidrogénkészletek felfedezése és jellemzése ezért különösen fontos. A Puli Lunar Water Snooper képes azonosítani a hidrogént és méri annak a holdi talajban lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer extrém kis tömege és mérete pedig különösen alkalmassá és bevethetővé teszi, akár egy 2 kg-os holdjáró hasára szerelve is.

    MI vagyunk az Istenek

    „Ez a kihívás remek lehetőséget adott számunkra, hogy innovatív ötleteinket és mérnöki-tudományos képességeinket hasznosítva mutassunk valami érdekeset a NASA-nak is, és hozzájáruljunk egy holdfelszíni NASA küldetéshez a közeljövőben. (…) Mindenképp továbbfejlesztjük nyertes koncepciónkat, amelyre nagy az érdeklődés nemzetközi szinten, és bízunk benne, hogy 2022-ben a mérőeszközünk egy kis rover alján a Hold felszínén térképezi fel a hasznosítható vízkészleteket” – nyilatkozta Lucsányi Dávid, a Puli tudományos csoportvezetője.

    Pacher Tibor, a Puli Space vezetője hozzátette: „nagyon örülök az elismerésnek, és büszke vagyok a csapat munkájára. A Puli csapata hisz abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, akik képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, egy új, innovációra építő gazdaság kialakításában.”

  • A sarkvidék forró pokla

    Olyan hőmérsékleti értékeket mértek a szibériai sarkvidéken, ami korábban elképzelhetetlen volt. A forró nyári időjárás nem ritka az Északi-sarkvidéken, de az elmúlt hónapok abnormálisan melegek voltak. Verhojanszk városban június 20-án 38 fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb az átlagos júniusi napi hőmérsékleti maximumnál.

    Az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken. Eközben mintegy 246 tűz pusztított több mint 1400 négyzetkilométeren július 6-áig az orosz erdészeti hatóság szerint.

    A hőmérséklet egyes területeken elérte a 10 Celsius-fokot is, a hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben, ezzel példátlan mennyiségű, mintegy 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe.

    A kutatók szerint a térség átlagos hőmérséklet-növekedése 5 fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az előző két rekordmeleg június értékét, az egyik 2018-ban, a másik 2019-ben volt.

    A két jelenség összefügg: a magasabb hőmérséklet és a szárazabb felszín ideális körülményeket biztosít a tűzgyulladáshoz és a lángok fennmaradásához hosszú időn át. Egyidejűleg a szibériai permafroszt olvadása is károkat okoz, a szokatlanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek így még könnyebben lángra lobbanhatnak.

    Árral szemben

    Egy új tanulmány szerint a Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki.

    Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt.

    A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutatócsoport megállapította, hogy az emberi tevékenység hatásai nélkül az átlaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer évenként következhetne be. Egy ilyen kiugró rekord szinte lehetetlen lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.

    A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája. Mint kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld átlaghőmérséklete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta.

    Az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. A szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat.

     

  • Drónnal porzott gyümölcsfa

    A méhek számának globális csökkenése miatt kutatnak régóta a beporzás alternatív útjai után.  Egy japán kutatócsoportnak különleges megoldással sikerült pótolniuk a méheket. Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak.

    Laborkísérlet egy virággal

    Most japán kutatók buborékágyúból fújták ki a finom gömböcskéket, melyek 95 százalékban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik.

    A beporzás sok gyümölcs- és zöldségféle termesztésének alapja, ezért a kutatók többféle módszert megvizsgáltak már. Amikor drónok közvetlenül szórtak pollent a növényekre, az eljárás közben károsították a virágokat, noha csak két centiméteresek voltak.

    Mijako Eidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy nap az otthonukhoz közeli parkban játszott a kisfiával, buborékokat fújtak. Az egyik buborék a gyerek arcára szállt, Mijako innen merítette az ötletet.

    „A fiam arcának semmi baja se lett az ütközéstől, ezért az jutott eszembe, hogy a virágoknak se ártana a szappanbuborék és ideális szállítója lehetne a pollennek” – mesélte.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    Laboratóriumban mikroszkóppal megállapították, hogy a buborék valóban szállítja a virágport. Mijako és kollégái olyan „kémiailag feljavított” buborékot fejlesztettek ki, amelyiknek darabja akár 2000 virágporszemet is szállít.

    A találmányt egy körtéskertben próbálták ki. A buborékok kilövése után mintegy két héttel jelentek meg a gyümölcskezdemények nagyjából olyan mennyiségben, mint amikor méhek nélkül, kézzel, tollseprűvel porozzák be a gyümölcsfákat.

    Nem volt jelentős különbség a kézi és a szappanbuborékos porzás sikere között, az utóbbi nagyjából 95 százalékot ért el az előbbihez képest.  Drónokkal két méteres magasságból 90 százalékos volt a sikerráta.

  • Egy lépéssel közelebb az új hidegháború felé

    Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon hiperszonikus fegyverek hordozására képes vadászgépeket rendelt a Boeingtól. Ezt maga az amerikai repülőgépgyártó vállalat jelentette be.

    Egy hiperszonikus eszköz a hangsebességnél legalább ötször nagyobb sebességgel repül. Ennek elérése óriási kihívás, évtizedeken keresztül szó sem volt fejlesztésről, csupán kísérletezésről. Az elmúlt évtizedben lépett a technológia kísérleti stádiumba, az orosz kormány nem régiben jelentette be az első ilyen rakétarendszer telepítését.

    Sajnos minden jel arra mutat, hogy ez lesz a hidegháború következő lépcsője.

    Az F-15EX típus több fegyver hordozására képes, mint osztályának bármelyik képviselője, és alkalmas mintegy hét méter hosszú és 3,2 tonnányi súlyú hiperszonikus fegyver indítására is. Az új típusú vadászgép a többi korszerűbb géptől, beleértve az F-35-t is, abban különbözik, hogy sebessége meghaladhatja a háromszoros hangsebességet, a 3 Mach-ot. Ez lehetővé teszi azt, hogy kezdeti gyorsulást teremtsen a hiperszonikus fegyver indításához.

    Az egyik legkorszerűbb vadászgép, az F-35 azért nem alkalmas hiperszonikus fegyver hordozására, mert egyrészt sebessége kétszer kisebb a létrehozandó típusnál, másrészt pedig az említett méretű fegyver nem férne el fegyverhordozón.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-elveszett-vilagai/

    Az első szerződés szerint nyolc ilyen korszerű gépet gyártanak le St. Louisban lévő üzemükben, Missouri középnyugati álamban. Megállapodás született ezen kívül arról is egy határidő nélküli, 23 milliárd dollár értékű szerződés keretében, hogy meg nem határozott mennyiségben fognak repülőgépeket leszállítani az említett típusból. A tervek 144 vadászgép legyártását helyezik kilátásba.

    Az első nyolc, ilyen típusú vadászgép a floridai Eglin légitámaszponton állomásozik majd, ahol kísérletekben vesznek részt. A tervek szerint az első két gépet 2021 második felében gyártják le, többi hatot 2023-ban. Ezek a gépek fogják majd leváltani a korábbi, F-15C/D típusokat az amerikai légierőnél.

  • Közös orosz-kínai holdbázis?

    Oroszország és Kína megvitatta az űrkutatásban, egyebek között egy tudományos holdbázis lehetséges létrehozásában folytatott együttműködés lehetőségét.

    Ezt Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója jelentette be a Komszomolszkaja Pravda rádióban. A viszonylag rendszerességgel adott interjúk mindig előrevetítik az orosz űrterveket és sokat elmond az aktuális politikáról..

    Az utóbbi időben űrkérdésekben is fezsültté vált a viszony az oroszok és az amerikaiak között. A NASA a SpaceX űrhajója óta már nincs rászorulva az orosz fél segítségére, és ez jelentős anyagi kiesés a Roszkozmosznak.

    Rogozin szerint a videokonferencián a felek megállapodtak, hogy elkezdik elképzeléseik egyeztetését a Holdon létrehozandó bázisról. Mint mondta, a létesítmény nyitva áll mindenki, így az amerikaiak előtt is.

    A Roszkoszmosz-vezér azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Hold meghódítását célzó programját a NATO alapelveihez hasonló módon kívánja megvalósítani.

    „A távoli világűr kutatása a Holdról indul majd be. Az amerikaiak számára ez főleg a politikáról szól. Látjuk, ahogy amerikai partnereink eltávolodnak az együttműködésnek és a kölcsönös támogatásnak azoktól az alapelveitől, amelyek a Nemzetközi Űrállomáson folytatott együttműködés közben jöttek létre” – nyilatkozott Rogozin.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az amerikaiak „a saját programjukra nem nemzetköziként tekintenek, hanem inkább úgy, mint a NATO-ra. Vagyis Amerika mindenek felett áll, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie kell. Őszintén szólva, számunkra egy ilyen programban nem érdekes a részvétel” – tette hozzá.

    Rogozin úgy vélekedett, hogy az emberiségnek a távoli világűr felé megindult mozgása megállíthatatlan, és az ehhez szükséges technológiákat a Holdon kell kidolgozni. Arról is beszámolt, hogy a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között „baráti” a viszony. Úgy vélekedett, hogy az amerikai szankciók célja egyebek között az, hogy monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégek számára a kereskedelmi indítások piacán.

  • Liftezett az űrállomás

    Egy hét leforgása alatt kétszer is módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját.

    A repülésirányítási központnak Július 3-án pénteken váratlanul módosítania kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját, mert félő volt, hogy az ISS űrszemétnek ütközik.

    Az űrállomásnak nincsenek saját hajtóművei. A pályamódosítás a Progressz MSZ-14 teherűrhajó vették igénybe. Az űrhajó hajtóművét száz másodpercre indították be. Ennek hatására az űrállomás pályája hozzávetőleg 900 méterrel emelkedett meg. Így biztonságosan elkerülte a veszélyes űrszemetet.

    Egy héttel később, július 10-én újabb manőverre volt szükség. Ezúttal is a Progressz MSZ-14 teherűrhajó hajtóművét használták. Pénteken 262 másodpercig működtették, hogy az ISS pályáját mintegy 900 méterrel csökkentsék. Ezzel csaknem visszaállt eredeti pályájára.

    3001 Végső űrodisszeia

    Ez nem a szokványos gyakorlat. Az űrállomást időnként magasabb pályára állítják. Bár az ISS 400 kilométeres magasságban kering, és a világűr hivatalos határa 100 kilométer, de nagyon ritka légkör ebben a magasságban is található, amely lassan, de biztosan fékezi az űrállomást, amely így egyre lejjebb süllyed.

     

    A mostani süllyesztésre azért volt szükség, hogy fogadni tudja a Progressz MSZ-15 teherűrhajót. A tehrszállítmány indítását július 23-ra tervezik a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről. Fedélzetén üzemanyag, víz és gáz érkezik, továbbá az űrhajósok létéhez, illetve az űrkísérletek elvégzéséhez szükséges eszközök.

     

  • Így készülnek a SF képek

    Az orosz Max Asabin igazi varázslónak számít a szakmájában Photoshoppal készíti a szemet gyönyörködtető sci-fi, fantasy, és egyéb illusztrációkat. Most egy kicsit beavat minket a munkája.

    Megmutatja, hogyan rakja össze a nyers alapot különböző fotórészletekből, amit különböző effektusok és trükkök után elkészül a végeredmény. Néhány sci-Fi, Fantasy, és posztapokaliptikus munkája előtte és utána

    3001 Végső űrodisszeia

     

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

     

    Az alkimista lányának különleges esete

  • SFF Vektor – Az Év Science Fiction Könyvei 2019-ben

    Az SFF Veltor szerkesztősége idén ötödik alkalommal közösen összeállított egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből.

    Ebből a tizenkét könyvből választják ki  számukra az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra, vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.

    Ebben az évben a választásunk végül nem egy, hanem rögtön két könyvre esett. Így a 2019-ben megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Könyvei:

    Johanna Sinisalo: A Nap Magja

    és

    Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei

    Köszönjük az elismerést a Nap Magjáért, és gratulálunk a Fumax csapátának A pusztulás gyermekeinek díjazásához.

    A Nap Magja

  • Apollo 14 – Leszállástól a felszállásig

    A holdfelvételek felett eljárt az idő, a több mint öt évtizedes filmfelvételeken meglátszik a kor. Ezért a régi filmfelvételek felújítása mellett döntöttek.

    A régi 16 milliméteres filmeket bedigitalizálták, zaj mentesítették, a hibákat kijavították. A 12 képkocka/másodperces sebességet is interpolálták a ma általánosan használt 24 kocka/másodpercre. Így eddig soha nem látott minőségben nézhetjük meg az Apollo-14 expedíció fedélzeti felvételeit, a leszállásról, a holdsétáról, és a felszállásról.

    Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo–13-as megismétléseként ez volt a NASA második H-típusú repülése, amelyen gyalogos űrhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az első ilyen, az Apollo–12 főként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az űrhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy előre meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került előtérbe). Az űrhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetében.

  • Vízzel, jéggel

    A szokásosnál hűvösebb június után igazán forrón indul a július, és az előrejelzések szerint hosszú kánikula vár ránk. Erre csak a sok hideg finomság a gyógyír. Kiadóink is ezzel készül Vízzel és jéggel, sok olvasással az árnyékban.

    Összeállítottunk egy tízkötetes válogatást. Válassz 4 könyvet a tízből mindössze 5000 Ft-ért, és mi ingyenesen kiszállítjuk neked!

    Az akció július 31-ig, csak a készlet erejéig tart!

     

    Joan Slonczewski  – Ajtó az óceánba

    A messzi jövőben, egy távoli hold békeszerető lakói egytől egyig nők. Sajátos társadalmuk rendkívüli eredményeket ért el a biológiai tudományok terén, többek közt képessé tette őket a férfiak nélküli, szűznemzéses szaporodásra. Zárt világukba azonban hirtelen idegenek törnek be, amikor egy szomszédos civilizáció úgy dönt, erővel kiaknázza a Shora óceánjainak kincseit.

    Joan Slonczewski sci-fi könyve megjelenésekor elnyerte a rangos J.W.Campbell-díjat, mint az év legjobb amerikai SF-regénye.

    Ajtó az óceánba

     

    Nenad Joldeszki – Mindenkinek a maga tava

    Merre vagy, elbeszélő? Álom és ébrenlét, kezdet és vég, múlt és jelen, valóság és fikció, tudomány és irodalom határán járunk, mindez egy tóba folyik össze. Ide gyűlnek az emlékek, itt találkozik tér és idő, elbeszélő és elbeszélés. Itt rétegződik maga a szöveg, mely elindul, aztán átíródik, abbamarad, majd folytatódik. Az archetípus életre kel, narratívát hoz létre, árad, folyik, megállíthatatlanul, egymástól távoli történeteket kapcsol össze, hogy később újra szétváljanak, szétfolyjanak, mindegyik a saját útján, és végül eljusson a medrébe. Mindenkinek a maga tavába.

    Nenad Joldeszki könyve modern, álomszerű vízió, egyszerre melankolikus és élettel teli, költői és prózai, legmélyebb emberi kérdéseinket járja körül.

    https://galaktikabolt.hu/termek/mindenkinek-a-maga-tava/

     

    Bianca Bellová – Tó

    Boros. Egy isten háta mögötti halászfalu egy kiszáradóban lévő tó partján. Csak néhány viskó, tengődő emberek, a halfeldolgozó üzem és az orosz lakótelep. A helybéliek úgy vélik, az élet azért romlott meg, mert a Tó szelleme haragszik. De mi köze ehhez a kamaszfiúnak, Naminak, akit Mamó és Papó nevelt, s aki elől mindenki titkolni igyekszik, kik is valójában a szülei? Tényleg ő volna minden balszerencse okozója? Miatta dühös a Tó szelleme? Nami elindul a városba, hogy kinyomozza a létezését körüllengő rejtélyt.  Vándorlása során szembesül a felnőttkor nehézségeivel és misztériumával, de ahhoz, hogy megértse a legnagyobb titkot, vissza kell térnie oda, ahonnan elindult, át kell kelnie a tavon, és le kell süllyednie a mélyére.

    A tó társadalomkritikus, disztópikus fejlődésregény. A szerző szuggesztív, szinte filmszerű képekben ábrázolja Nami sorsát, s nem riad vissza a naturalisztikus leírásoktól sem. Erős olvasmány, mely nem ereszt egykönnyen.

    A kritikusok George Orwell 1984 című regényéhez hasonlítják.

    Bianca Bellova regénye 2017-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, valamint Csehországban a Magnesia Litera-díjat az év könyve kategóriában. Több mint 20 nyelvre fordították le.

    https://galaktikabolt.hu/termek/to/

     

    Emmi Itäranta  – A tiltott álmok városa

    Eliana a Szövők nagynevű házában éli mindennapjait, és gyakorolja különleges mesterségét, miközben szörnyű titkot hordoz magában: birtokolja az álmodás képességét. A sziget vezetői olyannyira tartanak az álomlátóktól, hogy azokat, akik álmodnak, munkatáborokba zárják.

    A látszólagos biztonság szövedéke, melyet Eliana a mindennapok rutinjából maga köré sző, felfeslik, amikor egy csupa vér, eszméletlen lányt találnak a Szövők háza előtt, akit támadói megfosztottak a beszéd képességétől. Az egyetlen kulcs a titokzatos lány kilétéhez egy láthatatlan tintával készített tetoválás a tenyerében: Eliana. Vajon mi köze van a szövőlányhoz? Miért éppen Eliana nevét viseli magán? Mi köti össze a két lányt?

    A sziget múltját szörnyű titok övezi, amit a korrupt, elnyomó hatalom minden eszközzel rejteni próbál. Hamarosan Eliana élete is veszélybe kerül. Ha meg akarja menteni magát és mindazokat, akik fontosak számára, fel kell élesztenie önmagában azt az erőt, amit egész addigi életében szégyellt átoknak tartott: az álmait.

    A teamesternő könyve díjnyertes szerzőjének második regénye is hozza mindazokat az értékeket, melyeket az első regényben is láttunk. Lírai elbeszélőmód, szépirodalmi igényességgel megírt világalkotás, összetett karakterek és egy különleges mitológia fonalai szövődnek össze Itäranta eme legújabb remekművében.

    A kritikusok Ursula K. Le Guin és Sheri S. Tepper írásaihoz hasonlítják Emmi Itäranta stílusát.

    A tiltott álmok városa

     

    Emmi Itäranta – A teamesternő könyve

    Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját.

    Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni.

    A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják.

     

    A teamesternő könyve

     

    Ana-Maria Negrilă – Jégcsászár

    A távoli jövőben, egy újabb jégkorszak küszöbén egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

     

    Jeff Carlson – Fagyott égbolt

    A Jupiter jeges holdján, az Europán valami él. Robotszondák a fagyos felszín alatt egy ősi alagútrendszerre bukkannak, melynek falait ismeretlen írás hieroglifái borítják.

    Egy rendkívüli tehetséggel megáldott mérnöknő, Alexis Vonderach vezetésével kutatóexpedíció indul, hogy megállapítsa, megérett-e a helyzet a kapcsolatfelvételre. Amikor azonban a tudósok leereszkednek a jégvilág sötétségébe, olyasvalamivel találják szembe magukat, amire egyáltalán nem számítottak. És talán jobb lenne, ha a kapcsolatfelvétel helyett a lehető legmesszebbre elkerülnék.

    A Philip K. Dick-díjra is jelölt amerikai szerző hihetetlenül izgalmas, pontos adatokra épülő hard-SF thrillere olyan filmszerű élményt ad, mintha olvasás közben mi magunk is ott keresnénk a rejtélyek megoldását az űrhajósokkal. Ez a könyv egy átlagos űrkalandregény IMAX-változata! És a kaland még csak most kezdődik!

     

    Fagyott égbolt

     

    Jeff Carlson – Fagyott égbolt 2.

    A naphalakkal történt kapcsolatfelvétel óta az Europán tartózkodó ESA-expedíció tagjai brazil kollégáikkal karöltve igyekeznek elsajátítani az idegenek nyelvét, és minél alaposabban megismerni a Jupiter-hold jégbe zárt világát. Csakhogy a csapaton belül is konfliktusok alakulnak ki, és a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a rivális kínai kutatócsoport erőszakosabb eszközöket vet be az őslakosokkal szemben.

    Vonnie és társai hamarosan két tűz között találják magukat, a militarista felfogású ázsiaiak és a bizalmatlan naphalak egyaránt fenyegetik a fajok között kialakult törékeny békét. És közben az óceán mélyén további, ismeretlen ellenségek rejtőzhetnek…

    Jeff Carlson akciódús regényében az előzményhez képest dupla adagban érkeznek az izgalmak, mivel kötetünk a sorozat második és harmadik részét is magában foglalja. Az egyszerre agyas és adrenalin-injekcióval felérő történet olyan, mintha Neil deGrasse Tyson írta volna egy Michael Bay-film forgatókönyvét.

    Fagyott égbolt 2

     

    Arthur C. Clarke – Mélység

    A jövő óceánjában tengeralattjárók terelnek bálnacsordákat, nagyüzemi planktonbegyűjtés folyik, egyszóval a mezőgazdaság rutinfeladatait végzik, csak merőben új környezetben. És ez a környezet egyáltalán nem mentes a veszélyektől.

    Walter Franklin űrhajós volt, de egy baleset miatt visszakényszerült a Földre. Új munkájának a tengerművelést választja, de az átállás nem megy zökkenőmentesen. A ranglétra legaljáról kell fölkapaszkodnia, s közben megismerkedni a tenger alatti világ csodáival és rejtélyeivel.

    Az SF Nagymesterének e műve ma, amikor éhezők millióinak nem jut élelem a Földön, időszerűbb, mint valaha. A regény mostani, legteljesebb kiadása tartalmazza a szerző előszavát, valamint az eredeti novellát is, amely a történet alapjául szolgált.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melyseg/

     

    Arthur C. Clarke, Gentry Lee – Bölcső

    Egy regény a különböző értelmek különbözőképpen működő logikájáról; egy regény néhány emberről, akiknek napok leforgása alatt ki kell szakadni hétköznapi gondokkal teli világukból, hogy egész civilizációnkat képviseljék; egy regény az első kapcsolatfelvételről.

    Carol Dawson újságírónő az után nyomoz, vajon a cetek különös viselkedésének a Florida környéki vizekben lehet-e köze egy félresikerült katonai rakétakísérlethez. Amikor azonban kihajózik a Mexikói-öbölbe, búvármerülése során valami egészen mást talál: egy ismeretlen, de egészen biztosan nem földi eredetű tárgyat, amely súlyos veszedelmet szabadíthat az egész emberiségre.

    Az SF többszörös díjnyertes klasszikus „nagy öregjének” és a NASA rakétamérnökének közös regénye eredetileg felkérésre íródott, forgatókönyv formájában, ám a film a szokásos hollywoodi huzavonák miatt sosem készült el. A történet le sem tagadhatná eredetét, triviális alaphelyzetből kiindulva folyamatosan adagolja a rejtélyeket és a feszültséget, míg végül látványos akciókavalkáddal jut el a végkifejletig. Közben az olvasó sok mindent megtudhat a színes szereplőgárdáról, a tenger élővilágáról és a modern haditechnikáról.

    Bölcső