My Blog

Blog

  • Új időpontban és online rendezik meg a 2020-as Brain Bar-t

    A nemzetközi sztárvendégek mellett számos magyar nagyágyú is csatlakozik az ingyenes jövőfesztiválhoz

     A megváltozott körülményeket és a biztonsági szempontokat szem előtt tartva a Brain Bar szervezői úgy döntöttek, hogy a 2020-as jövőfesztivált online rendezik meg. Az idén kifejezetten a válság utáni újrakezdésre fókuszáló, Reboot! (újraindítás) címet viselő esemény új időpontban, 2020. szeptember 15-17. között jelentkezik, az online közvetített előadások pedig ingyenesen megtekinthetők lesznek bárki számára. A nemzetközi előadók mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar vendégeinek listájához, többek között Hosszú Katinka, Moldován András és Kajdi Csaba is egy-egy érdekes témában szólal majd meg.

    Új időpontban, ingyenesen és online követhetik az érdeklődők a hatodik Brain Bar jövőfesztivált. Az idén Reboot!, azaz újrakezdés címet viselő rendezvény célja, hogy magas szintű tudással segítse a közönséget a koronavírus utáni világban. 2020. szeptember 15-17. között bárki megtekintheti a legnagyobb nemzetközi és hazai elmék előadásait, beszélgetéseit és vitáit a Brain Bar Facebook oldalán élőben streamelt eseményen. A válság számos aspektusát körbejáró előadások mellett a Brain Bar idén is a jövő legizgalmasabb álláslehetőségeivel várja az érdeklődőket: a Future Jobs virtuális karrierexpón a következő nemzedék szakembereit keresik, elsősorban kommunikációs, marketing, műszaki és analitikai területeken.

    A korábban bejelentett vendégek mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar előadóinak csapatához, mint például a háromszoros olimpiai bajnok úszónő, Hosszú Katinka, vagy az egyik kereskedelmi csatorna üzleti showműsorának szókimondó befektetőjeként megismert Moldován András, étteremlánc-tulajdonos és sertésmogul. A magyar előadók táborát erősíti a Visage Model Management ügynökség alapítója, Kajdi Csaba is, aki az elmúlt években a magyar közösségi média egyik legmeghatározóbb alakja lett, valamint Vas Alexa Zsófia, a Low-Cost Robotics alapítója, aki gyermekek számára tervez 3D-nyomtatott művégtagokat, és Karacs Attila, K1-es Európa-bajnok, a TEK közelharc-oktatója is, aki megcáfolja az önvédelemmel kapcsolatos legismertebb tévhiteket.

    Természetesen számos nemzetközi sztárvendég előadását is nyomon követhetik az érdeklődők. A jövőfesztiválon olyan szakemberek szólalnak majd meg, mint David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki a hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni, vagy Aliya Hamid Rao szociológus, aki a nemek közötti egyenlőség témáinak, valamint a nemi szerepek változásainak szakértője. Agyunk működéséről tudhatunk meg többet Dr. Hannah Critchlow fiatal agykutatótól, illetve Európa jövőjéről, várható válságokról, veszélyekről és megoldásokról tart majd előadást David Engels történész.

    Az idei fesztiválra előzetesen megvásárolt belépőjegyek automatikusan érvényesek lesznek a 2021-es Brain Bar rendezvényére, vagy 30 napon belül visszaválthatók.

    További információk a fesztivál honlapján találhatók. A legfrissebb híreket a Brain Bar a hivatalos Facebook-oldalán, a Facebook-eseményben és a TribeWIRE hírlevélben teszi közzé.

  • A Starship első repülése

    A SpaceX új űrhajója, a Starship végrehajtotta első kísérleti repülését. A prototípus 30 méter magas, egy acélsílóra emlékeztet alakja, amelynek tetején egy kalap van.

    Elon Musk amerikai űrkutatási vállalatának Starship nevű űrhajója fogja majdan embert a Holdra és Marsra szállítani. Az űrhajó 150 méter tett meg a levegőben és sikeresen landolt. Számos ilyen rövid repülést terveznek azelőtt, hogy a Starship magasabbra repülne.

    A mintegy 45 másodpercig tartó repülés kedd éjszaka zajlott a Texas állam délkeleti részén fekvő Brownsville közelében és fontos lépés volt a Starship számára, mivel előző kísérletei sikertelenül, robbanással végződtek a kilövőállomáson.

    Újonc a világűrben

    „Valósnak tűnik a Mars. Felgyorsul az előrehaladás” – írta Twitter üzenetében a kísérlet után Musk.

    Musk korábbi közlése szerint az űrhajó hosszú bolygóközi utakra akár száz embert tud majd szállítani, és többszöri repülésre lehet majd felhasználni. Még tavaly ősszel úgy becsülte, hogy az űrhajót a következő félévben sikerül orbitális pályára állítani, és később már embert is szállíthat. Ezt azonban nem sikerült eddig megvalósítani.

    3001 Végső űrodisszeia

  • CERN: bizonyíték a Higgs-bozon bomlására

    A CERN , az európai részecskefizikai kutatóintézet kutatói először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról.Ezt a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián jelentették be.

    A müon az elektron nehezebb társa, egyike azoknak az elemi részecskéknek, amelyeket az univerzum alapvető összetevőinek tartanak. Míg az elektronokat az elemi részecskék első családjába sorolják, a müon a második családba tartozik.

    Nagyon ritka az a fizikai folyamat, amelyben a Higgs-bozon müonokra bomlik, csupán mintegy minden ötezredik Higgs-bozon bomlik müonokra.  Az új eredmények döntő fontosságúak a fizikai alapkutatásokban, mivel elsőként mutatják, hogy a Higgs-bozon kölcsönhatásban van az elemi részecskék második családjával.

    A CERN fizikusai a 2012-es felfedezése óta tanulmányozzák a Higgs-bozont, hogy feltárják tulajdonságait. A nagy hadronütköztetőben folytatott proton-ütköztetésekben keletkező Higgs-bozon szinte azonnal szétesik – bomlik – más részecskékre. A Higgs-bozon tulajdonságai tanulmányozásának egyik fő módszere a különböző részecskékre való bomlás elemzése és gyakoriságuk vizsgálata.

    A nagy hadronütköztető CMS-kísérlete a bomlásra háromszigmás bizonyítékot mutatott be, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a 700-hoz annak az esélye, hogy Higgs-bozon müonpárra való bomlása csak statisztikai fluktuáció. Az Atlas-kísérlet kétszigmás eredményt hozott, ami egy a 40-hez esélyt jelent. A két eredmény kombinálása jóval három szigma fölé növeli a jelentőséget, ami a kutatók szerint erős bizonyítékkal szolgál a Higgs-bozon két müonra bomlására.

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi száma a nyári meleg ellenére is hideglelősre sikerült. A Philip K. Dick-díjas amerikai Adam-Troy Castro vérbeli SF-horror novellájával indul, mely sikerrel állítja fejtetőre a zsáner bejáratott szabályait. Huszár Karina hosszú elbeszélése a pszichoterápia egy lehetséges jövőbeni útját mutatja be – szintén hátborzongató felhangokkal. A román Liviu Surugiu hőse választási lehetőséget kap, milyen formában vezekelne bűnéért. Csakhogy azt sem tudja, mit követett el! A nemrég elhunyt Jean-Pierre Laigle a francia SF erőssége volt, első magyarul megjelent írása komoly filozófiai lecke egy fekete lyuk vonzásában ragadt űrhajóról. Bojtor Iván „Üres oldal”-a azt kérdezi, létezhetnek-e gyilkos könyvek? Roman Kulikov Oroszországból – a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője – a földi és egy idegen civilizáció virtuális küzdelmét mutatja be, különös végkifejlettel. A havi retró Jósika Miklós „Végnapok” című klasszikus, apokaliptikus kisregényének befejező része.

    Galaktika 365

    A központi tudományos rovat a Naprendszer érdekesebb tűzhányóit veszi sorra. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az első magánfinanszírozású emberes űrmisszióról, okos- és divatmaszkokról, a világ legveszélyesebb állatáról és egy 1983-as űrdiszkólemezről. A képregény James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja, méghozzá annak is a befejező része.

    Galaktika 365XL

    A magazin XL-változatában Homer Eon Flint A bolygómentője olvasható, egy klasszikus, akciódús katasztrófaregény, mely gyökerestül felforgatja az egész Naprendszert.

    A Galaktika 365. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

     

     

  • A kutya és az emberi beszéd

    Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. A Magyar Tudományos Akadémia  – ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.

    A kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használ az ember és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondja azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az ül parancsszóra. Ehhez hasonlóan, ha magas hangon dicsérik őket, valószínűleg felismerik a pozitív töltetet. Nagyon keveset tudunk ugyanakkor arról, mi zajlik az agyukban, mikor beszélünk hozzájuk.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során.

    A kutatók már korábban kimutatták, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. Annak kiderítésére, hogy a hierarchia is hasonló-e, az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztak: megmérték, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A méréskor időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételték meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában – tette hozzá az etológus.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). A vizsgálat arra is rámutatott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.

    Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki.

    Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzéseket, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzéseket, mint a szójelentés magasabb szinteken dolgozza fel számos faj. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • A denevérek szuperimmunitása

    Egy nemzetközi szakértőcsoport kutatja az okát, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák az ellenálló képességüket.

    Hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genettikai felépítését határozták meg. A kutatók összevetették a denevérek genetikai mintázatát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az evolúciós láncban.

    Virokalipszis

    A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerek révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. A repülő emlősök immunválaszának megértése és lemásolása segítheti a különböző vírusok, köztük a SARS-CoV-2 elleni harcot és a hatékony kezelések kidolgozását.

    A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a SARS-CoV-2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak.

    A denevérek genomjának tanulmányozása segíthet azonosítani azokat a genetikai megoldásokat, amelyeket hasznosítani lehet majd az emberi öregedés és betegségek elleni harcban. Ezek a változások közrejátszhatnak a denevérek lenyűgöző immunitásában és a koronavírusokkal szembeni ellenállóképességükben.

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

    A vírusos fertőzések nagy részénél nem maga a vírus jelenléte vezet halálhoz, hanem a szervezet immunrendszere által adott akut gyulladásos válasz. A denevérek azonban képesek ezt kontrollálni: noha megfertőződnek, de nem mutatják a betegség látható jeleit.

  • Egy rák, amely megmentheti a környezetünket

    A Corki Egyetem kutatói felfedeztek egy kicsi rákfajt, amely képes feldolgozni a mikroműanyagot.

    Az ír kutatók a mindössze két centiméter hosszú bolharáknál figyelték meg, hogy nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. 96 óra alatt kisebb darabokra bontja, mint egy sejt.

    Eddig csupán azt sejtették, hogy főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás bonthatja le a műanyagokat, de ez évekbe, évtizedekbe telhet.

    Három éve kezdték el tanulmányozni a rákot, és őrültségnek tűnt, hogy ezek a kicsiny állatok képesek lebontani a műanyagot. De a vizsgálatok kimutatták, hogy a műanyag darabkák alkották az állatok gyomrában felgyűlt műanyag körülbelül kétharmadát.

    Helyet! Helyet!

    A teszteléshez gömbölyű polietilén mikroszemcséket használtak, amelyek a műanyag palackok általános összetevői. Minden egyes mikroszemcséhez fluoreszkáló festéket tapasztottak, hogy a műanyag elfogyasztását és lebontását mikroszkóppal követni tudják.  A mikroszemcséket a rákfélék egy mikronnál kisebb, nanoméretű műanyaggá bontották le.

    A bolharákok álkapcsaikkal megőrölve megeszik a műanyagrészecskéket, és azok eljutnak az emésztőrendszerbe. De az még tisztázatlan, miként bontják le ezek az állatok a műanyagot. Ez még tanulmányozásra vár.

     

  • Megfejtették a koronavírus történetét

    Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült feltérképezni az embereket is fertőzni képes koronavírus evolúcióját.

    A SARS-CoV-2 már évtizedek óta létezik, csak eddig szerencsénk volt.    A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport szerint a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse 40-70 éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen.

    A bizonyítékok minimum kétségessé teszik azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el.

    A SARS-CoV-2 koronavírus genetikailag nagyon közel áll a legközelebbi ismert denevérvírusokhoz, de időben több évtizede szétváltak. Ez azt mutatja, hogy ezek az emberre is átterjedni képes vírusok már egy ideje jelen vannak. Meg kell értenünk azt, hogy hol és hogyan terjedtek át a humán populációra.

    Virokalipszis

    Összehasonlították a SARS-CoV-2 genetikai felépítését a denevérekben talált közeli rokonáéval, a RaTG13 víruséval.  A SARS-CoV-2 genetikailag mintegy 96 százalékban hasonlít a RaTG13 koronavírusra, amelynek mintáit egy patkósdenevérből (Rhinolophus affinis) vették 2013-ban a kínai Jünan tartományban. Ám a csoport feltárta, hogy SARS-CoV-2 viszonylag régen, 1969-ben elágazott az RaTG13 vírustól. A két vírusnak közös őse van, de mindkét vírus saját evolúciós útját járja évtizedek óta.

    A denevérek világszerte megtalálhatók és hatalmas távolságokra képesek vándorolni. Vírusaik más vadállatokra is átterjedhettek, különösen azokra, amelyekkel szoros kapcsolatban állnak az illegális vadkereskedelem során.

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

    Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a tobzoska szerepet játszhatott a SARS-CoV-2 vírus evolúciójában, de ez a legújabb tanulmány azt jelzi, hogy erről nincs szó. A tobzoskára az illegális vadkereskedelemben érintett állatok révén került át a vírus.

  • Elhunyt Halldóra Thoroddsen az Ablak című könyv írója

    Július 18-án reggel elhunyt Halldóra Thoroddsen izlandi írónő, az Ablak című regény szerzője. Az Európai Unió Irodalmi Díjával is kitüntetett regényében fantasztikus érzékenységgel írt az öregségről, az időskori szerelemről és az elmúlás folyamatáról. Sajnos ő maga nem érhette meg, hogy mindezt ténylegesen megtapasztalhassa, hiszen 70 évesen, ereje teljében távozott. A mindig életvidám, nagyon kedves és segítőkész írónő az előző napokon még örömteli képeket posztolt a Facebookon arról, ahogy az unokáival játszik. Semmi nem utalt a váratlanul bekövetkező szomorú eseményre.

    Facebook-falán az ismerősei személyes emlékek megosztásával emlékeznek meg róla.

    Halldóra Thoroddsen 70 éves korában hunyt el

    A menye írta 22-én:

    „Múlt csütörtökön nyári virágokat vettünk, az új házba most először. Pénteken hatalmas vihar kerekedett, senki sem számított rá így, a nyár kellős közepén. Szombatra virradóra elhervadt a legszebb virág, a többi azóta is szomorúan kókadozik. A bimbók viszont tovább élnek. Nyugodj békében, drága Halldóra, vigyázunk a bimbókra.”

    Temetését sok százan követték online innen.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ablak/

  • Megkezdődött az ITER építése

    Évtizedek óta várt pillanat érkezett el. A franciaországi Cadarache-ban megkezdődött az ITER-nek, a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének az összeszerelése. A gigantikus munkában a magyar  Energiatudományi Kutatóközpont mérnökei és kutatói is részt vesznek.

    Az ITER – nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor – jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon. A berendezést azért építik, hogy bebizonyítsák: lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön. Ezenkívül itt fogják tesztelni a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is.

    A Leymann-transzfer

    Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt.

    A magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a közelmúltban pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben.