Blog

  • Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek

    Wgy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport szerint már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek.  A Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban alváshoz és munkához használt „fűágyak” nyomait fedezték fel.

    A dél-afrikai, francia, argentin és belga szakemberekből álló kutatócsoport a megkövesedett fűkötegek nyomait vizsgálták a barlangban. Ezeket az ágyakat, amelyeket a kölesformák alcsaládja tartozó füvek kötegeiből készítettek, a barlang hátuljában alakították ki hamurétegeken.

    A tiltott álmok városa

    A kutatók szerint a fűágyakat szándékosan helyezték hamura, nem csupán azért, hogy tiszta és jól szigetelt alapjuk legyen, hanem hogy távol tartsa a rovarokat.

    A hamuréteg néha úgy keletkezett, hogy egy korábbi fekhely maradványait elégették, hogy megtisztítsák a barlangot és elpusztítsák a kártevőket. Máskor a tűzrakóhelyek fáinak hamuját használták fel tiszta alapként.

    Számos kultúrában használták rovarriasztóként a hamut, amelyben a rovarok nem tudnak könnyen mozogni, lélegezni és harapni, míg végül kiszáradnak.

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

    Az emberek nem csupán aludtak, hanem dolgoztak is ezeken a füves felületeken, mivel kőszerszám készítésből származó hulladékok is voltak a fűmaradványok között.

    200 ezer évvel ezelőtt, fajunk megjelenése után nem sokkal, az emberek képesek voltak tüzet előállítani, és használták is a tüzet, a hamut és a gyógynövényeket, hogy tiszta, kártevőmentes táborhelyeket tartsanak fenn. Ezek a stratégiák az egészségre is jótékony hatással lehettek, ami előnyt jelentett ezen korai közösségek számára.

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

     

  • A fantasy fekete hercegnője

    Az éterikus megjelenés és a szürreális jelenetek sok fantasy rajongót ültet a képernyő elé. De sajnos a színes bőrű nőket gyakran kihagyják a fantasy műfajból.

    Egy hölgy, aki a „@btsanima” név alatt osztja meg képeit a twitteren, úgy döntött változtat ezen. Elindított egy Twitter oldalt a következő címmel: „Fekete nők a fantasy fotózásban”. Az oldal gyorsan ismerté és népszerűvé vált.

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

    Múlt vagy soha

    Sárkánylány

  • Újrapublikálás eredeti néven

    A történelem folyamán nagyon sok női író férfi álnevet használt, hogy a művei nyomtatásba kerüljenek vagy komolyan vegyék őket. Egy új kezdeményezés célja, hogy tisztelegjen ezeknek a nőknek a sikerei előtt és megadja nekik azt őket megillető elismerést.

    Gyűjteménybe szedve, szerzőjük valódi neve alatt publikálnak újra 25 olyan regényt, amely férfi álnéven alkotó írónők tollából származik.

    A kiválasztott művek között szerepel George Eliot, valós nevén Mary Anne Evans 19. századi angol írónő Middlemarch című regénye, valamint francia kortársa, Amantine Aurore Dupin, írói álnevén George Sand Indiána című könyve.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A Reclaim Her Name elnevezésű gyűjtemény az angol nyelven alkotó női szerzőket jutalmazó Women’s Prize for Fiction nevű díj alapításának 25. évfordulóját ünnepli.

    A 25 kötet ingyenesen letölthető e-könyv formátumban. A Nagy-Britannia szerte működő könyvtárak ajándék példányokat kapnak a teljes gyűjteményből. A könyveknek női tervezők álmodtak új borítókat.

    Múlt vagy soha

    A kollekció részét képezi a Marie of the Cabin Club című írás az Arnold Petri néven alkotó Ann Petrytől, valamint Mary Bright (George Egerton), Fatemeh Farahani (Shahein Farahani) és Julia Constance Fletcher (George Fleming) egy-egy műve is.

    A kiválasztott regények műfajukat tekintve a sci-fitől egészen a horrorig terjednek.

    Vezércsel

  • TESS: 66 exobolygó, 2100 bolygójelölt

    Sikeresen befejezte első küldetését a TESS amerikai űrszonda, amelynek feladata a Naprendszeren kívüli bolygók keresése volt. A TESS adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról.

    Az amerikai űrkutatási hivatal exobolygóvadász űrszondáját 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak. A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker.

    MI, Bob

    A TESS négy kamerájával nagyjából egy hónapon át vizsgálja a csillagos ég egy-egy szeletét, amelyeket szektoroknak neveznek. Első évében a déli égbolt 13 szektorát térképezte fel, a következő évben az északi égbolt adatait rögzítette.

    A kiterjesztett misszióhoz megfordult, hogy újra a déli eget vizsgálja. Az adatgyűjtés és -feldolgozás módját közben fejlesztették, most minden tíz percben, vagyis háromszor nagyobb sebességgel készít teljes képet, mint első missziója idején. A fejlesztésnek köszönhetően húsz másodpercenként méri meg csillagok ezreinek a fényerejét, korábban ezt kétpercenként tudta elvégezni.

    MI vagyunk az Istenek

    Az új missziónak 2022 szeptemberében lesz vége. Egy évet a déli égbolt méréseivel tölt, majd 15 hónapon át vizsgálja az északi égboltot, valamint a Föld Nap körüli elliptikus pályája menti területeket, amelyeket korábban nem térképezett fel.

  • Különleges ásványt fedeztek fel a Ceres kisbolygón

    Olyan ásványt figyeltek meg a Ceres kisbolygón, amilyet eddig csak a Földön találtunk.

    A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről.

    Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a 20 millió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt.

    Lenni vagy nem lenni

    A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást alkalmazva mutatták ki hidrohalit jelenlétét az égitesten. Ez az anyag a tengeri jégben fordul elő, ám a Földön kívül eddig sehol máshol nem azonosították. Maria Cristina De Sanctis, az intézet munkatársa szerint a hidrohalit egyértelmű jele annak, hogy a Ceresen egykor tengervíz volt.

    „Azt mondhatjuk, hogy a Ceres egyfajta óceánbolygó, olyasmi, mint a Szaturnusz és a Jupiter néhány holdja” – mondta a szakember.

    Fagyott égbolt

    A kutatók szerint a megfigyelt sólerakódások az elmúlt kétmillió évben halmozódhattak fel, ami csillagászati léptékkel nem több egy szempillantásnál.

    Ez azt sugallja, hogy a tengervíz még mindig felfelé szivároghat a planéta belsejéből, aminek komoly jelentősége lehet a jövőbeli tanulmányokban.

    A Ceresen talált anyag rendkívül nagy jelentőségű asztrobiológiai szempontból. Ezek az ásványok kulcsfontosságú szerepet játszanak az élet kialakulásában.

    Fagyott égbolt 2

  • Mi van a Hold másik oldalán? Könyvismertető: Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    Johanna Sinisalo regényének (Iron Sky. Támad a hold) eredeti címe Renate története. A könyv ugyanis nem egy az egyben a film regényváltozata, hanem sokkal több annál. Renate szempontjából meséli el az Iron Sky című mozit, de jóval a film eseményei előtt kezdi a történetet, és a befejezés is jócskán túlmutat a filmbeli eseményeken.

    Ahogy a cím is sugallja, a regény Renate életét mutatja be gyermekkorától időskoráig a lány naplóján keresztül. A hangsúly azonban elsősorban arra a néhány hónapra helyeződik, amikor a főhősnő közelebbről megismer egy Föld-lakót, maga is eljut a Földre, majd befolyásolja azokat az eseményeket, amelyek egy, a bolygót évezredekre lakhatatlanná tevő, globális nukleáris háborúhoz vezetnek.

    A regény alapötletét az első, közösségi adakozásból megvalósult film, az Iron Sky forgatókönyve adta, melyet Johanna Sinisalo kezdett el kidolgozni. Az évekig tartó munka során azonban a történet annyira megváltozott (a producerek és a többi forgatókönyvíró közreműködése révén), hogy végül a szerző nem akarta, hogy a film forgatókönyvírójaként tüntessék fel, inkább az ötletgazda szerepét vállalta. A filmkészítés során végzett kutatómunka, a rengeteg kidolgozott szereplő és cselekményszál (ezek végül kimaradtak a filmből) azonban nem hagyták nyugodni, így megalkotta az ötletből a saját írói változatát.

    A történet kiindulópontja: a II. világháború végén a nácik, egy titokban kifejlesztett űrkutatási program birtokában, a Hold sötét oldalára menekülnek, itt kialakítanak egy ideális társadalmat, miközben egy új, halálos fegyvert építenek, hogy végül meghódítsák a Földet, és az egész világon elterjesszék a nemzetiszocializmus eszméit. A regény főszereplője, a fiatal Renate teljesen magáévá teszi társadalma szokásait, normáit és gondolkodásmódját. A mű pontos leírást ad arról, milyen érzés egy totalitárius diktatúrában nevelkedni, ahol semmiféle lehetőség nem nyílik az alternatív ismeretszerzésre.

    Renate már nagyon fiatalon elkezd érdeklődni a Föld iránt, földszakértő, történész és angoltanár lesz. Olvasmányai és az ottani oktatás alapján úgy véli, a Föld lakosai ellustultak és teljesen romlottak a kapitalizmustól, és igazán felszabadító lesz számukra, ha a németeknek sikerül végrehajtani tervüket, hogy meghódítsák a Földet. Egy amerikai űrhajó Holdra szállása azonban mindent megváltoztat, kiderül ugyanis, hogy a Földön vannak „szuperszámítógépek” (okostelefonok), amiknek a technológiáját a nácik szeretnék megkaparintani. A lány elrejtőzik egy űrhajón, így titokban ő is a Földre utazik, ahol szembesül azzal, hogy a náci fajnemesítés céljából számára kijelölt vőlegénynek sokkal komolyabb tervei vannak, semmint a technológia ellopása.

    Renatét a Föld sokkhatásként éri.  Itt mindenből van bőven: oxigén, víz, étel, növényzet, műanyag. A regény egyik csúcspontja, amikor a szerző leírja, a főszereplő hogyan próbálja meg feldolgozni a rázúduló benyomásokat. Ugyanakkor a leírás tükröt tart elénk, mert megmutatja, mennyire magától értetődően pazarlóan élünk. A lány megrémül, hogy mennyi vizet engedhet ki a csapból, elképed, mennyi cukrot adunk az ételekhez, és mennyi szemetet termelünk.

    Iron Sky – Támad a Hold

    Sinisalo ebben a regényében is úgy képes bemutatni a modern társadalom problémáit, a környezetszennyezést, az egyenlőtlenség kérdéseit, a kommunikáció és a propaganda befolyásoló hatásait, hogy – miközben remekül szórakozunk a szatirikus humoron – egyúttal fel is ráz minket. Görbetükrén keresztül újra és újra elgondolkodtat saját berögzött hiedelmeinken és szokásainkon.

    Ráadásul az Iron Sky azért is meglepő, mert többnyire úgy gondolunk a nácikra, mint szörnyű gazemberekre, akiknek a cselekedeteit határozottan elítéljük. Ugyanakkor a regény olyan utópiát rajzol meg, amelyben a náci ideológia sikeres volt, egy jól megszervezett társadalom gondoskodik az emberek minden szükségletéről. A Holdon is létrejönnek azonban alsóbbrendű emberek, akik a mélyben, a háttérben dolgoznak, és működtetik a rendszert. Habár a főhősnő idővel rájön a sok hazugságra, amit elhitettek vele, nem jobb a helyzet a Földön sem. A fogyasztói társadalom sem tud lényegesen jobb világot produkálni. Ráadásul a nukleáris világháború után csak a Holdon maradt nácik és egy színes bőrű férfi képviselik a megmaradt emberiséget. A szerző az utószóban azt írja, hogy a film (és a könyv) témája röviden összefoglalva: „az emberiség végtelen ostobasága”. Johanna Sinisalo nem egyszerűen egy tehetséges írónő. Regényeit áthatja a mélységes humanizmus, és végső soron új alapokra helyezi az emberi gondolkodást. Érdemes odafigyelni rá.

    Ez a könyv mindenki számára kötelező olvasmány!

  • A farkas gyermekei

    Kismalac, kismalac…

    Furcsa, ha egy sci-fi sorozat előzetese azzal kezdődik, hogy valaki elmond egy jól ismert mesét. Az már csak a ráadás, hogy ettől a mesélőtől hideglelést kapunk.

    Márpedig ezt sikerült elérni a 82 éves angol rendezőzseninek, Ridley Scottnak. Az Aliennel világhírűvé vált rendező a mozifilmek mellett sorozatokon is bábáskodik. legújabb projektje a Raised by wolves, amelynek megjelent az első előzetese.

    A látványvilág egészen elképesztő és ugyanakkor meghökkentő és félelmetes.

    Eymerich 1 – Indulj, inkvizítor!

    A világűr gyarmatosításának korai szakaszában két android feladata, hogy emberi gyerekeket neveljenek egy bolygón. Apának és Anyának komoly kihívással kell szembenéznie, amikor a kolóniát széteséssel fenyegeti egy vallási konfliktus.

    A sorozat szerencsére gyorsan eljut Magyarországra is. A világpremierrel egy időben, szeptemberben az HBO MAX tűzi műsorára, de azonnal megjelenik az HBO GO streaming szolgáltatáson is.

    https://youtu.be/nAg6RTQEfeM

  • Különleges Star Wars palack

    Az évezredek során a katonák sok mindenre használták a sisakokat. Amellett, hogy védte a fejüket, szükség esetén ezzel merték ki a vizet, ittak belőle bort, ha kellett főztek benne. Az I. világháborúban a lövészárkokban ebbe végezték el a dolgukat, amit azután kihajítottak az árokból.

    De mire lehet használni egy rohamosztagos. sisakot? Például dekantálásra.

    A dekantálás szó maga áttöltést jelent. Az idősebb és szűretlen boroknál a palack alján keletkezett üledék eltávolítására használják. A fiatalabb vörös és ritkábban fehér borok esetében levegőztetés céljából történik a művelet. Így több oxigénhez jut a bor, és jobban kinyílik a fogyasztó felé, előjönnek a gazdag illat- és zamatanyagok.

    3001 Végső űrodisszeia

    De nem csak bort, egyéb alkoholos italokat is szokás dekantálni. Ehhez kínál egy különleges palackot  egy cég. Az üveg olyan formájú, mint a Star Wars rohamosztagosainak sisakja, és ehhez illő poharat kínálnak.

    Iron Sky – Támad a Hold

  • Nem segített a környezetünkön

    Sokan reménykedtek abban, hogy a koronavírus miatt hozott kijárási korlátozás hatással lesz környezetünk szennyezettségére. Azonban a Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint kevés hatással van a klímaváltozásra a  légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be.

    Az egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan változott 123 országban 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között. A legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesésének következtében.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Azonban egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót. Ez a kiegyenlítődés – azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek – azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető.

    A szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében. A szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú  időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

  • A dinók is szenvedtek a ráktól

    Bár sokszor hivatkozunk modern civilizációs betegségként rákra, már az ősi egyiptomi maradványok között is találtak daganatos beteget. Most azonban az elképzelhetetlenül távoli múlt szolgáltatott bizonyítékot. A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban.

    Új kutatások szerint agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett.

    https://galaktikabolt.hu/termek/edentol-nyugatra/

    Felfedezésekor még úgy vélték, hogy az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontja egy rosszul gyógyult törés következménye. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó.

    A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy hosszú szarva volt az orra felett, valamint több kisebb, amelyek a nyakfodor szegélyén helyezkedtek el. A szárkapocscsonton egy almánál nagyobb méretű daganatcsomó van – mondta el David Evans, a torontói Royal Ontario Museum paleontológusa, a Lancet Oncology című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

    Fagyos Éden

    Ezt a centrosaurust valószínűleg legyengítette és megbénította halála előtt a rák. A különleges lelet megmutatja, hogy nem számít, milyen hatalmasnak vagy erősnek tűnnek egyes dinoszauruszok, ugyanúgy ki voltak téve sok hasonló betegségnek, mint amilyenek az emberekben vagy más állatokban jelentkeznek, ilyen volt a rák is.

     

    Mivel a legtöbb tumor lágy szövetekben alakul ki, melyek nem könnyen fosszilizálódnak, alig van bizonyíték rákra a fosszíliák között.

    A felfedezés sokat elárul a rák biológiájáról. Ez nem valami új dolog, valószínűleg időtlen idők óta jelen volt és lehetséges komplikáció minden állatban.

    Vissza az Édenbe