My Blog

Blog

  • Ha az országok bolygók lennének

    Nagyon kevés fogalmunk van a a Föld országainak méretéről. Vizuálisan megidézhetjük magunk elé a Föld kiterített térképét, de ez a vetület nagyon csalóka, minél jobban eltávolodunk az egyenlítőtől, annál jobban csal a térkép. Például Kanada Jóval nagyobbnak látszik, mint az USA, miközben csaknem egyforma méretűek, vagy Grönland akkorának látszik, mint Afrika.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A MetaBalls Stúdio legújabb videójában igen érdekes ötlettel hasonítja össze az országok méretét: mi lenne, ha minden ország egy bolygó lenne? Közel negyven országot, Vatikántól Oroszországig feszít rá egy gömbre. A gömbök felülete megfelel az országok valós méretének.

    Ne lepődjünk meg, ha a listában kakukktojást találunk, de ez érdekes módon árnyalja a képet.

     

    A bíborszínű felhők bolygója

  • Megvalósult Szárnyas fejvadász

    Kalifornia lakóinak olyan látvány tárult a szemük elé, amelyet eddig csak a filmben láthattak.

    A Szárnyas fejvadász 2049 című cyberpunk film 2017 októberében került a mozikba. Hogy az 1982-es eredeti után kinek hogy tetszett a folytatás az egyéni ízlés kérdése, de az új film látványvilága legalább annyira lenyűgözött mindenkit, mint a 35 éves elődjéé.

    Pengefutár – Az igazi Blade Runner

    A film legerősebb képi megjelenése a kísérteties narancs-vörös ködbe boruló elhagyott város. Most ezt élhették át San Francisco lakói. Kaliforniában hosszú ideje tombol az állam történetének legnagyobb erdőtüze. A környezeti katasztrófa már elérte a San Franciscot is.  Az öböl környékét beborította a füst és a tüz pont olyan fényben borította a várost, mint az ikonikus filmben.

    Egy videós drónt küldött fel a levegőbe, és lefilmezte a várost. Ezek után nem tett mást, mint alákeverte a film zenéjét. A film és a valóság között a hasonlóság kísérteties.

    Gőzkorszak

  • Átadták az új magyar műholdat

    Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar űripar. Több éves fejlesztés után elkészült a SMOG-1, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlesztette új magyar műhold.

    A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata, erre utal a műhold neve is. A SMOG-1 másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, mellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja.

    Az új műhold egy nemzetközi program keretében kerül földkörüli pályára. A műholdat a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, mely az ASI és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási kara társintézménye.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    Az új magyar műholdat az Unisat-7 olasz fejlesztésű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe töltik be. A tervek szerint a műholdat novemberben a CAS500-1 dél-koreai műholddal együtt pályára állítja 500 kilométer magasságban egy Szojuz-2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból, és így megkezdi a Föld körüli küldetését.

    A SMOG-1 teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.

    A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már több hasonló műhold készült. Amennyiben – olasz közreműködéssel – a SMOG-1 is sikeresen pályára áll, egyszerre három magyar műhold működik majd egyidőben az űrben.

    3001 Végső űrodisszeia

  • Gregor – Európa legnagyobb napteleszkópja

    Csodálatosan éles képeket köszönhetünk Európa legnagyobb napteleszkópjának. Segítségével sokat megtudhatunk a Nap finomszerkezetéről.

    A teleszkóp átalakításának köszönhetően a szakembereknek lehetősége nyílik a mágneses mezők, a hőáramlás, az örvénylés, a napkitörések és a napfoltok részletes tanulmányozására.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    A Gregor Tenerife–szigetén található a Teide Obszervatóriumban. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából. Mindössze egyetlen év alatt sikerült újratervezni az optikát, a szerkezetet és az elektronikát

    A napteleszkóp, amelyet egy német konzorcium üzemeltet, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy 50 kilométeres felbontásban tanulmányozzák a Nap felszínét, ami apró töredéke az égitest 1,4 millió kilométeres átmérőjének. Olyan, mintha valaki egy kilométeres távolságból élesen látna egy tűt egy focipályán.

    Újonc a világűrben

    A kutatóknak júliusban sikerült lencsevégre kapniuk a lenyűgöző képeket. Ezek az eddigi legnagyobb felbontású felvételek a Napról, amelyek európai teleszkóppal készültek.

     

  • Melyek voltak a legjobb magyar SF novellák 2019-ben?

    2020. szeptember 5-én az AVANA Egyesület által megrendezett HungaroConon több irodalmi díjat is kiosztottak.

    2019-ben hagyományt teremtettünk azzal, hogy először szavaztak a Galaktika olvasói a legjobb magyar novelláról, ami megjelent a magazinban. Idén a járvány miatt sajnos egészen szeptemberig csúszott a 2019-es Legjobb Magyar Novella díj átadása. A Galaktika-közönségdíjat Fedina Lídia (Virokalipszis) kapta „Iszonyat” (Galaktika 348) című novellájáért, a szerkesztőségi díjat pedig Ecsédi Orsolya „Elv” (Galaktika 356) című írásáért.

     

    A közönségszavazás második és harmadik helyezettjei:

    Varga Csaba Béla: Kátya választása (Galaktika 350)

    Andrej Iljics Dajcs (Dési András György): Az öszvér (Galaktika 351)

     

    A HungaroCon keretein belül adták át az újdonsült Monolit-díjat is.

    A 2001. Űrodisszeia Monolitja a science fiction egyik legismertebb, legjellegzetesebb tárgya, még azok is tudják, mit jelent, akik nem látták a filmet. A Monolit közismert alakja, valamint a regényben betöltött szerepe miatt – ahol az ember fejlődésének mozgatórugója, az emberi szellem gyújtólángja volt – választottuk az új irodalmi díj jelképének. Reméljük, hogy hasonlóképp inspirálja majd a magyar sci-fi írókat, és elősegíti a hazai fantasztikum fejlődését, ahogy klasszikus eredetije.

    A Monolit-díj nyertese szintén egy, a Galaktikában megjelent novella. Komor Zoltán weird fiction írása, a „Plázafej” a magazin 346. számában olvasható. Ugyanígy különdíjat érdemelt Ecsédi Orsolya „Elv” című novellája (Galaktika 356).

    A Monolit-közönségdíjat Urbánszki László nyerte el „Friss levegő” című novellájáért, mely A jádekoponyák szigete című antológiában jelent meg.

    Monolit-díj 2020

    legjobb novella: Komor Zoltán: Plázafej (Galaktika 346)

    Shortlist:
    V. K. Bellone: Somnium mendax
    Bojtor Iván: A vastundra
    Huszár Karina: Hat óra az élet
    Komor Zoltán: Plázafej
    Makai Máté: Zeusz-komplexus
    Molnár Csaba: Fantázia 2.0

    A zsűri különdíja:
    Makai Máté „Zeusz-komplexus” című novellája, a műben alkalmazott jellemábrázolásért és árnyalt stílusérzékért.
    Ecsédi Orsolya „Elv” című novellája, a műben alkalmazott nyelvi innovációért.

    Közönségdíj:
    Urbánszki László: Friss levegő (A jádekoponyák szigete)

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a változó világ legkülönbözőbb fajtáit teszi vizsgálatának tárgyává. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) most induló folytatásos történetének hősei például a mohácsi vész eseményeit változtatják meg, új irányt szabva a történelemnek. Shiv Ramdas indiai szerző ugyanakkor Hugo- és Nebula-díjra is jelölt novellájában egy ismert történelmi eseményt helyez egészen újszerű megvilágításba. Tamás J. Bertalan rejtélyes krízishelyzettel szembesíti az emberi társadalmat, míg Gareth D. Jones immár jól ismert csapatát indítja újabb nem mindennapi lények felkutatására. Novellájának magyar megjelenése egyben világpremier is. Varga Csaba indiai témájú írásában világvége-hívők szektájába kalauzolja el olvasóit. A havi retró Will H. Gray elbeszélése, melyben egy kapzsi méhész kis híján bolygóméretű kataklizmát idéz elő.

     

     

     

    A központi tudományos rovat hiperszonikus harci eszközöket mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a napkutatás legújabb eredményeiről, egy lebegő szigetvárosról, az olvadó gleccserekről, az USA első klímamenekültjeiről, egy elektronikai hulladékokból készült dizájner-karóráról és a Vektor nevű, űrmetált játszó együttesről. A képregény Alekszej Tolsztoj A vurdalak családjának adaptációja.

    A magazin XL-változatában folytatódik a lengyel klasszikus, Jerzy Żuławski Hold-trilógiája a második kötettel, címe A Győztes.

    A Galaktika 366. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Az emberi múlt titkai

    Néhány igen érdekes felfedezést tettek régészek.

    Hangszerré alakított emberi combcsontra bukkantak egy sírban, amit a Stonehenge közelében találtak. Az új felfedezés szerint a bronzkorban az emberi maradványokat ereklyeként őrizték meg.

    A felfedezést a Stonehenge közelében lévő Wilsfordban tették, A 4500 éves sírban a vésett és polírozott eszközöket más tárgyak, például kő- és bronzbalták, egy csontból készült tál és egy agyar mellett találták.

    Bár az emberi csonttöredékeket a sírokba is eltemették az elhunyt mellé, az élők otthonaiban is tartottak belőlük a padló alá temetve vagy éppen kiállítva. Ez arra utal, hogy a bronzkori ember nem tekintett olyan rémülettel vagy undorral a maradványokra, mint a ma embere.

    http://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

    Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták.

    A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz.

    Távoli tűz I.

    Az ausztrál őslakosok már több mint 2000 éve termesztettek banánt.  A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tárták fel ausztrál régészek.

    Széles körben elterjedt nézet szerint Ausztrália és a Torres-szoros őslakosai nomád vadászó-gyűjtögető népek voltak, amikor a brit gyarmatosítók megérkeztek. Történelmi szempontból eddig úgy tekintettek a Torres-szorosra, mint a növénytermesztő új-guineai őslakosok és az ausztráliai, vadászó-halászónak bélyegzett bennszülöttek közötti választóvonalra. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy inkább a növénytermesztési eljárások „hídja vagy szűrője” volt. A mabuyag-szigeti őslakosok bonyolult és sokoldalú növénytermesztést folytattak.  A földművelés rendszere a korabeli helyi táplálkozási szokásokat tükrözte, melyek jellemző alapanyagai a jamgyökér, a taró és a banán.

    A feladat

     

  • Városlakók – az egészségünkkel fizetünk érte

    Az ipari forradalom hatására az emberek a vidékről a városokba költöztek. A kezdeti néhány százalékról a városlakók aránya a világon 1950-re elérte a 30 százalékot. Napjainkban 50 százalék feletti az arány, és 2050-re 10 emberből hét fog városban lakni. Mindezért részben az egészségünkkel fizetünk. Európai Unió környezetvédelmi hivatalának jelentése szerint nyolc halálozásból egy a légszennyezéshez köthető.

    A tanulmány szerint a halálozások 13százaléka vezethető vissza a levegő- és zajszennyezéshez, a rossz minőségű vízhez és a vegyi anyagokkal való érintkezéshez. 2012-ben, az utolsó teljes adatsorral rendelkező évben az Európai Unióban 630 ezer idő előtti halálozás volt környezeti tényezők számlájára írható.

    Toronyház

    A légszennyezés évente 400 ezer halálozásban, a hangszennyezés játszott szerepet 12 ezer ember idő előtti halálában játszott szerepet. A további halálozások az extrém időjárási jelenségekhez, többek között a hőhullámokhoz köthetők. Az emberek többféle kockázatnak vannak kitéve, ezek összeadódhatnak, és egyes esetekben több is károsítja egyszerre az egészséget

    Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a légszennyezés évente a világon több millió ember halálát okozza, a stroke-os, tüdőrákos és szív- és érrendszeri eredetű halálok egyharmadának áll a hátterében. Egy másik WHO-jelentés, mely a zajszennyezésről készült, megjegyezte, hogy a környezeti zajártalom a vérnyomás és a stresszhormonok szintjének emelésével hozzájárul a szívbetegségekhez.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A szegényebeket aránytalanul jobban sújtja a légszennyezés és az extrém időjárási jelenségek, köztük a hő- és hideghullámok. Ez összefügg azzal, ahol élnek, dolgoznak és tanulnak, melyek gyakran hátrányos helyzetű városrészek, forgalmas közutak közelében.

    Jó hírt is tartalmaz a jelentés: a légszennyezéshez köthető halálozások az 1990-es egymillióhoz képest csökkentek, a vízminőség pedig Európa nagy részén jó.

  • Egy 14 ezer éves kölyökkutya utolsó vacsorája

    Orosz kutatók egy tökéletesen fennmaradt, jégkorszaki kutyaszerű állat vizsgálatakor fedezték fel, hogy gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája. Valószínűleg az egyik utolsó gyapjas rinocérosz maradványait rejtette az állat gyomra.

     

     Orosz kutatók 2011-ben tárták fel a szibériai Tumatnál lévő lelőhelyen a kutyaféle – kutya vagy farkas – maradványait. Az állat gyomrában szőrös bőrszövetdarabot találtak. Először az enyhén sárgás szőr alapján a szakértők úgy vélték, barlangi oroszlántól származik.   A stockholmi Svéd Természettudományi Múzeumban elvégzett új vizsgálatok azonban más eredményre jutottak.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum közös Paleontológiai Központja rendelkezikk egy minden emlős adatát és mitokondriális DNS-ét tartalmazó adatbázissal, mely alapján a gyomorban talált minta szinte tökéletes egyezést mutatott a gyapjas rinocérosszal.

    A lelet teljesen példátlan. Eddig még nem találtak olyan fagyott jégkorszaki húsevő maradványát, amelynek belsejében szövetdarabot találtak volna.

    Radiókarbonos kormeghatározást végeztek a szöveten, ennek eredménye szerint a rinocéroszbőr mintegy 14 400 éves lehetett. A kölyökkutya korát 14 ezer évesre becsülik. Azt is tudni lehet, hogy a gyapjas rinocérosz 14 ezer éve halt ki. Így nagy eséllyel ez a kutya az egyik utolsó példányból evett.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatók egyelőre nem tudják, hogyan került a rinocéroszdarab a fiatal kutyaszerű állat gyomrába. Ezek az állatok nagyjából akkorák lehettek, mint a modern kori szélesszájú orrszarvúk, tehát lehetetlen, hogy a kis állat maga ölte meg.

    A tudósok azt is érdekesnek találták, hogy a kölyökkutya nem sokkal azután múlt ki, hogy evett a rinocéroszból, a gyomrában talált darabot ugyanis nem tudta még megemészteni.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A Starcraft és a Diablo találkozása egy izgalmas egyvelegben – Riftbreaker

    A Riftbreaker egy bázisépítős túlélőjáték, ahol egy óriási robotöltönybe öltözve próbáljuk megszelídíteni az elemeket egy elhagyatottnak látszó bolygón. A cél a következő: egy olyan bázist kell létrehoznunk a Tejút peremén, aminek segítségével Ashley, az űrhajós hazatérhet a Földre.

    Ha ismered a Factorio című játékot, akkor rögtön otthon fogod érezni magad a Riftbreakerben is. Építs egy önellátó automatizált gazdaságot, húzz magas falakat köré, és pusztítsd el a helyi vadon élővilágát masszív lézerpuskákkal.

    A két játék közötti legnagyobb különbség az, hogy a Riftbreakerben sokkal több hangsúly van a lövöldözésen, és a gyűjtögetéseken mint a Factorioban, így egy kicsit Diablósan akciódús lett a Riftbreaker. A játék grafikai megjelenése, és az egész stílusa nagyon hasonlít a Starcraft játékokéra is, így egy igazán ütős koktélnak ígérkezik a Riftbreaker, és ennél többet már aligha kérhetnénk egy játéktól.

    Ha van kedved akár ingyen is kipróbálhatod megjelenés előtt a játék bemutató, demo verzióját a Steamen, de akár a játék trailerét is megtekintheted nálunk.