Blog

  • Előzetest és premierdátumot kapott a Trónok harca 7. évada

    A megszokotthoz képest közel három hónapos késéssel kerül adásba a Trónok harca új évada, mely rövidebb is lesz, mint az előzőek, csupán 7 epizódos. Az HBO eddig mindig áprilisban indította el legnépszerűbb sorozatának szezonjait (a harmadik kivételével), most azonban a forgatás miatt iszonyatosan nagyot csúszik a premier. David Benioff és D. B. Weiss, a sorozat készítői annak idején úgy nyilatkoztak, hogy mivel Westerosba megérkezett a tél, ezért az egyes helyszíneken is ködös, sötét és havas időjárást akarnak mutatni. Ebből az okból pedig meg kellett várniuk, hogy például Izlandon és Spanyolországban is beálljon a megfelelő időjárási körülmény. A rajongók azt várták, hogy júniusban már láthatják a Trónok harca 7. évadát, ezzel szemben csalódniuk kellett, mikor Liam Cunningham, a sorozat Ser Davosa úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy tudomása szerint júliusig nem látunk új részt a kváziközépkori sorozatból.

    A sztárnak igaza is lett, hiszen az HBO bejelentette, hogy a Trónok harca 7. évadának hivatalos premierdátuma július 16-án lesz. Ehhez kiadtak egy posztert is, illetve egy teaser trailert, ez utóbbit feljebb lehet megnézni. Igazából csak egy hangulatos monológról van szó, ami alatt stílusos képsorok futnak, de elég ez nekünk. Főleg, hogy eddig mindenkit az foglalkoztatott, hogy mikor tér vissza végre a sorozat. A Trónok harcát mostanra a könyvolvasók közül csak azoknak érdemes nézniük, akik nem akarnak spoilereket kapni az arcukba, hiszen a regénysorozat Havas Jon halálánál állt meg. Itt viszont azon már túl vagyunk. A hírek szerint egyre közelebb a Winds of Winter publikálása, a nem az alkotói tempójáról híres George R. R. Martin dolgozik rajta, de mivel az író szabad kezet adott jórészt a sorozat producereinek, ezért elképzelhető, hogy a regény és a tévés adaptáció között lesznek jókora különbségek.

    Mindemellett azt is érdemes tudni, hogy a Trónok harca utolsó két évada rövidebb lesz, mint az eddigiek. Ennek oka pedig, hogy a történet elérkezett a végjátékhoz. A szálak összeérnek, újabb fontos karakterek nagy találkozására lehet számítani. Olyasmire, mint amilyen Daenerys és Tyrion mítingje volt. Az egyik ilyen nagy fordulatot sikerült a rajongóknak egy-két forgatási képpel ellőniük, de ezen kívül még az új évad teljes sztorija is kiszivárgott bizonyos internetes fórumokra. Ezt a kettőt nem igazán éri meg felkutatni, mert az ember az ilyesmivel csak a saját szórakozását teszi tönkre. Bár, voltak olyanok is, akik abban lelték örömüket, hogy a Star Wars 7-et spoilerezték el maguknak. Ahogy jól esik.

    Alább a Trónok harca 7. évadának új posztere.

    got7-b

  • Chris Hemsworth teljesen megújul a Thor 3. részében

    Az Entertainment Weekly a címlapjáról értesülhetett a nagyközönség, hogy a Marvel novemberben érkező filmje bizony több szempontból is megújítja főszereplőjét. Egyrészt Thor már nem azzal a jellegzetes, hosszú szőke hajával csapatja majd, másrészt pedig Mjölnir helyett két karddal tér vissza az asgardi hős. A főszereplő Chris Hemsworth úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen felüdülés volt, hogy nem kellett órákat töltenie a sminkszobában. Kevin Feige úgy nyilatkozott, hogy a Thor: Ragnarok komolyan fog törekedni arra, hogy ne lehessen érezni, hogy ez már a Thor filmsorozat harmadik része. Ezért is szabják újra a történet egyes karaktereit, ráadásul Hulk is benne lesz az új kalandban (Doctor Strange mellett) és egy humorosabb hangvételt igyekszik majd megütni az alkotás.

    A történet szerint Hela (Cate Blanchett), a halál istene egy véletlen miatt kiszabadul börtönéből és meg is támadja Thort, aki egy Sakaar nevű bolygón találja magát. A rossz hír, hogy itt lesz Hulk is, akivel meg kell harcolnia a Marvel hősének. Ráadásul a gladiátorbolygón láthatóan senkit nem érdekel a karakter nemesi származása. Sakaar azért is különleges lesz, mert az univerzum szemetét oda hordja össze a szél, ezek a harcosok azonban nagyon kemények, és simán felhúzzák a kesztyűt Thor ellen.

    Habár a Ragnarok cím a világvégére utal, mégis ez egy viccesebb buddy movie lesz várhatóan, amit azért is várnak sokan, mert Taika Waititi rendez. Premier november 3-án, alább mutatunk még pár képet a filmből, tessék szemezgetni. Hamarosan amúgy megjön a trailer is Thor legújabb kalandjához, melyben láthatóan Loki is visszatér. De a filmben látható lesz még Jeff Goldblum és Tessa Thompson is a Westworldből.

    A Thor: Ragnarok részben azért is lesz úttörő a Marvel filmek között, mert az MCU-ban ez lesz az első olyan darab, melyben nő játssza a főgonoszt. Nem nehéz kitalálni, hogy a már említett Cate Blanchett karaktere lesz az.

    thor2thor3 thor4 thor5 thor6 thor7

     

  • Nyerj páros belépőt a Kocka kiállításra!

    A legnagyobb magyarországi LEGO-kiállítás nyitja meg kapuit március 14-én Budaörsön: a 3000 nm-es területen több rekordméretű modell is kiállításra kerül, például a világ legnagyobb LEGO kockákból épült Titanic hajója. De lesz még számos modell a Star Wars, az Avatar, A Gyűrűk Ura, Harry Potter, Indiana Jones, a lovagok, sárkányok, a vadnyugat és az űrhajózás világából is.

    Lego_SW

    Március  14-én 2×2 belépőt sorsolunk ki a kiállításra. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk véget ért. Nyerteseink:
    Simon Árpád (Budapest)
    Töltési Imre (Budakalász)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Kitiltották a cosplayeseket a floridai Comic Conról

    A képregényes találkozók manapság már leginkább arról szólnak, hogy tévés, filmes stábok kimennek találkozni a közönségükkel, a standokon árulnak egy csomó képregényt, meg popkult játékot, illetve rengeteg Harley Quinnek meg Batmannek öltözött figura sétálgat össze-vissza. Ha valaki a legminőségibb rendezvényekre vágyik, akkor irány a Comic Con, nem is kell messzire menni, hiszen Bécsben is van már, de az igazi szakbarbárok képesek elmenni San Diegóig vagy New Yorkig. Lelkük rajta, egy közös kép Hodorral azért elég sokba kerül. Na, már most nemrégiben az történt, hogy a március 12-én megrendezésre kerülő floridai Comic Conról, az Elite Conról kitiltották az összes cosplayest, mondván ők inkább a standokra és a játék, illetve képregényeladásokra akarnak koncentrálni.

    Ez egyrészt azért ostobaság, mert hihetetlen hangulatot képesek teremteni a látogatók mindössze azzal, hogy beöltöznek különféle figuráknak, másrészt bepöccentik a szervezők a saját közönségüket. Az ember mondhatná, hogy persze, igazuk van, hiszen a cosplayesek mindig csak a problémákat generálják. Hiszen még a Comic Conos sajtóbelépőkre is rá kell írni, hogy ne tessék inzultálni a lengén öltözött Wonder Womaneket, se fogdosni, mert nem kiállítási tárgyak. Nagyon szomorú, hogy erre külön fel kell hívni a figyelmet (és nincs ennyi eszük maguktól az újságíróknak), az Elite Conosok viszont ezzel a kitiltós húzásukkal leginkább arra az emberhez hasonlíthatók, aki köp egyet az ég felé és beáll alá.

    cosplay-tiltas2

    Az Elite Con facebook oldala a bejelentést követően mintegy felrobbant, az emberek felháborodtak. Még azok is, akik nem öltöznek be, ugyanis a többség tényleg szereti a színes forgatagot, amit a cosplayesek generálnak.

    A rendezvény szervezői mindezek után egy posztjukban kifejtették, hogy ők egy kisebb rendezvény az igazi, nagy Comic Conokhoz képest, nincs nekik kapacitásuk arra, hogy az emberek mindenféle maskarákban szaladgáljanak. „Your funeral” – ahogy a jól kiművelt angol arisztokrata mondja, de így lehet, hogy látogatóik se nagyon lesznek, akik megvásárolják a kiállított termékeket.

  • Méltósággal kell befejezést írni – Egyesült Őrség

    November 15-én jelent meg a legújabb Őrség kötet, az Egyesült őrség, ami a Káosz-Őrséghez vagy az Idő-Őrséghez képest inkább a hexalógia eseményeihez kapcsolódik. Egy ilyen hosszúságú regénysorozat esetében megesik, hogy már nem emlékszünk olyan világosan a korábbi kötetek történéseire. Nosztalgiázás vagy emlékek felelevenítésese céljából az előző öt cikkben már felelevenítettük Lukjanyenko Őrség-sorozatát. Legutóbb az Új őrséget néztük meg kicsit közelebbről, így most, értelemszerűen, az utolsó részről írnánk, az Egyesült Őrségről.

    Spoilereket tartalmazhat azok számára, akik nem olvasták még az előző köteteket.

    Egyesült őrség_full_B1-B4.indd

    A végtelenségig lehetne sorolni azokat az okokat, amelyek miatt olvasókként ódzkodunk kicsit a könyvsorozatoktól. Kevés a történet ahhoz, hogy az legalább három, vagy akár több részt is lefedjen. Viszont ha van is egy nagyon jól kifejthető sztori egy olyan világgal, amiben szívesen barangolunk, még akkor is fennállhat a színvonalesés, az önismétlés és még sok egyéb veszély, amivel olvasóként már találkoztunk. Az Őrség-sorozatnál is már mutatkoztak ezek a betegségek. Hiába hidalta át például az alapanyag idő előtti elfogyását Lukjanyenko azzal, hogy epizodikusra tervezte könyvsorozatát, az alapjában hasonló ügyek (pl. vámpírtámadás, Arina felbukkanása a legváratlanabb helyzetekben) miatt érezhettünk némi rossz szájízt. Szerencsére sikerén felbuzdulva az orosz író nem nyújtja a végtelenségig Anton Gorogyeckij kalandjait, hanem tisztességesen lezárja azt a hatodik kötetben, az Egyesült Őrségben.

    Az új részben egy vámpír különös módon hívja fel magára Anton figyelmét: áldozatainak kezdőbetűin keresztül üzen a Fénypárti mágusnak. Az üzenet fejtegetése közben megtámadják Anton lányát, az Abszolút varázslónőt, Nágyát. A helyszínen Anton és felesége, Szvetlana egy eddig még nem ismert lény első megjelenésével szembesülnek: ez az alak a  Kétlényű, a csupán régi vámpír legendákban szereplő ősi istenség, aki egy jóslat szerint elpusztítja az addig ismert világot.

    6estoi-d_075
    Nágya egy másik külföldi borítón

    Lukjanyenko még a sorozat 6. részében is képes volt megmutatni, hogy tudja emelni az eddigi téteket, és még tud olyat mutatni az Őrség-unverzumból, amit még nem láttunk. Ezúttal a Másfélék egyik leglenézettebb fajára, a vámpírokra és egy másik háttérbe szorult társaságra, a boszorkányokra fókuszál. Őket a közös ellenség elleni toborzási út során láthatjuk, ugyanis Anton, először Olgával, később pedig Nágyával próbálja feloldani a két közösség belső konfliktusait (nem képesek megválasztani közös vezetőiket, mivel kötik őket fajuk ősi törvényeik). Így ismerhetjük meg végre az első kötet óta felvázolt, donorvéren tengődő vámpírokat, akiknek az eredetét Lukjanyneko, Anne Rice Vámpírkrónikáihoz hasonlóan az ókornál korábbi időkbe helyezi, ezzel elmélyítve a köztük és a többi Másféle közötti viszonyt (pl. most már értjük, miért külön fájó pont a vámpíroknak a jelenlegi pozíciójuk a Másfélék közt), továbbá történelmük bemutatásán keresztül kaptunk egyfajta Másféle eredettörténetet is. A vámpírok mellett pedig külön jó pont, hogy végre több figyelemben részesültek a boszorkányok is, hisz az Alkonyi Őrségben és az Új Őrségben elejtett néhány információn kívül nem sok derült ki róluk (mágiájuk természetéről esett szó és említés szintjén a Konklávéról is). Most újabb mélységeiben ismertük meg a boszorkányok erejének és saját közösségük működését (pl. miként választanak új Dédnagymamát, milyen egy igazi boszorkányszombat).

    Обложка_первого_издания_книги_«Шестой_Дозор»
    Az orosz borító

    A történetet illetően sem csalódhattunk az új részben. Az előző kötetekből már ismert módon beszéli el Lukjanyneko a közelgő Apokalipszist. Az első ránézésre egymástól teljesen függetlennek tűnő eseményeket fűzi össze, azonban most nem csak egy regényen belül, hanem a korábbi részek bizonyos történéseire is magyarázatot ad, vagy összefüggésbe hozza őket a jelenlegi üggyel – így kapunk az epizodikusnak tűnő kötetekből egy komplex, egész történetet. Az összecsapások és nyomozások közben pedig talán a sorozat elejét idéző váratlan fordulatokkal mindig csavar egyet a történeten, egészen a legutolsó sorig. Az utolsó felvonáshoz pedig korábbi remek szereplőket hozott vissza (pl. Tigrist és Kesát az Új Őrségből, Jegort), de számos emlékezetes figurával is gazdagította az Őrség világát: megismertük például Évát, a vámpírok egyik legidősebb képviselőjét, vagy Ellent, a Dublinból származó archívumokért felelős Fénypárti munkatársat.

    Az Egyesült Őrséggel Lukjanyenko tisztelettel adózott történetének, eszerint zárta azt le és vett búcsút az Őrség-univerzumtól. A befejezéssel a sorozat az eddig ismert formájában már nem folytatható (bár az író mindig meg tud lepni minket): igaz, a történet még képes volt a megújulásra, miközben az író elérte világának határait. Így is egy igazi, akcióban és humorban gazdag részt kaptunk egy igazán mellbevágó befejezéssel, amivel Anton Gorogyeckij, más fantasy történetek főszereplőihez hasonló, igazi hőssé vált. Egy könyvsorozatnak talán így kell méltó befejezést írni.

  • Megjelent a Black Aether #5

    Máricus 15-én indul a Black Aether (a hazai Lovecraft-ihlette fanzin) ötödik számának postázása. Ne maradj le róla, rendeld meg még ma a magazint!

    Megrendelés: http://magazin.theblackaether.com/megrendeles
    Tartalom: http://magazin.theblackaether.com/2017/02/23/black-aether-5-megjelenes/

     

    Black Aether magazin online

    2016 karácsonyi ajándéka volt a TBA magazinnak az olvasók felé, hogy a már megjelent, és nyomtatásban többet nem kerülő Black Aether magazinok, folyamatosan felkerülnek a BA magazin oldalára, amit bárki el tud olvasni ingyen.

    Mivel jelen pillanatban a Black Aether az egyetlen olyan hazai magazin, ami H. P. Lovecraft örökségét hivatott továbbvinni, kifejezetten a rémtörténetekre koncentrál, ezért nem tehetjük meg azt, hogy bárkitől is elvesszük a magazin olvasásának lehetőségét. Elvi kérdés, hogy a magazin eljusson azokhoz is, akik lemaradtak az első magazinok megjelenéséről.

    Részletes információ: http://magazin.theblackaether.com/2016/12/24/black-aether-magazin-online/

     

    Megújult a The Black Aether Online Magazin

    Február végén megújult a The Black Aether magazin, letisztultabb, könnyebben átlátható designt kapott az oldalt. Azonban nem csak a külső változott meg, hanem a tartalom is némileg átalakult. Új rovatok indultak a kibővült szerkesztőséggel,  akik részletetekbe menően kutatni fogják H. P. Lovecraft életét, munkásságát, műveit.

  • A Logan és a Deadpool mutathat új irányt a szuperhősfilmeknek

    A szuperhősös filmek között a Deadpoolnak sikerült mostanában az a bravúr, hogy R-es, felnőttbesorolása ellenére is óriási tömegeket vonzott a moziba. A FOX mutánsos filmje nem volt az a grandiózus történet, hiszen a maskarás antihősön kívül egyedül Negasonic Teenage Warhead és Colossus voltak még tevékenyen részesei a véres kalandnak. Hullottak a fejek, Deadpool a hátsófeléből rángatott ki egy eljegyzési gyűrűt, szóval nem az a tipikus, polkorrekt Avengers film volt az alkotás, mint amire az átlagnéző beültetheti a 12 éves gyerekét is. A Logan hasonló irányt vett, hiszen amellett, hogy Rozsomák elég lelkesen szúrkálta szanaszét ellenfeleit, még egy kislányt, Laurát (X-23) is láthattunk, amint levágott fejekkel dobálózik, és állatiasan viselkedik.

    A Logan és a Deadpool által képviselt irányvonal igencsak megsüvegelendő, hiszen a kukába dobtak mindenféle óvatosságot, ami mondjuk a Marvelt összességében jellemzi a mozikban. Az első Avengers filmben odáig süllyedt az MCU, hogy Coulson ügynök halálát próbálták tragikusnak beállítani, csak azért, hogy nem sokkal később visszahozzák a mellékszereplőt. Az Ultronos történetben pedig a kicsit sem kedvelhető Quicksilvert nyírták ki, nagyon ostoba módon. Hiszen épp a világ egyik leggyorsabb embere ne tudna megmenteni valakit és kitérni a felé tartó golyók elől egyszersmind, ugye? A Civil Warban a legnagyobb tragédia Iron Patriot lebénulása volt, aki a film végére konkrétan már ismét járni tudott, Tony Starknak köszönhetően.

    deadlogan2

    Az MCU-t összességében a gyávaság jellemzi, mondjuk ki. Nagy tömegeknek akarnak kedvezni, óriási jegybevételeket tető alá hozni. Aztán jön egy olyan film, mint a Logan és a fáradozásaikat szépen besöpri a szőnyeg alá. A Logan és a Deadpool bizony minimalista szuperhősfilmek, olyanok, amelyekben a főszereplő nem rohan rögtön egy hadseregért, hogy segítsenek neki. A FOX is rajta ült azon a bizonyos rolleren, az X-Men: Apocalypse már mindennek a legalja volt. Hogy miért? Azért, mert ők is építgették az univerzumukat, ahogy a DC is hasonlóval próbálkozik. És ha már a DC-t felhozzuk, akkor érdemes megjegyezni, hogy a Logan milyen sötét és komor hangulatú film lett, ennek a rivális képregénygyár mostanában egy adaptációjában se fog a nyomába érni.

    A lényeg az, hogy a Logan el tudott rugaszkodni az X-Men univerzumtól, talán még jobban, mint a Deadpool, ezért is robbantott akkorát a kasszáknál. A korábbi X-Men filmek történéseinek egy részét időutazással, meg előzményfilmekkel tették semmissé, kuszálták össze a sztorit. A Logan ellenben egy olyan jövőt mutatott meg, ahol csak homályosan lehetett tudni, hogy Professor X ámokfutása miatt nyíródott ki az összes mutáns, az odáig vezető utat azonban sötéten hagyták. És ez jó. Nem kell itt team-up, meg mindenféle idővonal, elég fogni az X-Men két legikonikusabb hősét, rájuk rogyasztani a világ minden terhét és megmutatni, hogy miképp nem boldogulnak ők se a feladattal. Ahogy a többségünk is hasonló cipőben jár. Nincs ezen miért meglepődni, az X-Men mindig is a kívülállókkal foglalkozott.

    deadlogan3

    Mindemellett érdemes felhozni a Logan esetében, hogy a film nem szigorú képregényadaptáció lett. Nagyjából semmi köze az Old Man Loganhez, hiszen ott az öreg Hulk rémuralma mellett benne van a vak Hawkeye, Pókember unokája, szimbióta által hajtott dinoszaurusz, meg még egy csomó elborult, tipikus képregényes dolog. A harmadik Rozsomák film tényleg csak Loganről szól, az ő karakterére összpontosít, és jól van ez így.

    Amire érdemes még odafigyelni, hogy egy idő után a nagy világmegváltás is unalmassá válhat. Hiszen míg az Avengersben vagy a Batman v Supermanben minden a hősökön állt vagy bukott, addig mondjuk a Deadpoolban a főhős a csajáért küzdött, meg azért, hogy rondasága ellenére fogadja vissza, a Loganben pedig a nyugalomra hajtottak, arra, hogy egy jachton szépen csendben elüssék a hátralévő idejüket. Eljön majd az az idő, sőt el is jött már, hogy a monumentalitás unalmassá válik, és semmi súlya nem lesz annak, hogy Amerika Kapitány, Vasember, meg Hulk együtt csapatja.

    deadlogan4

    És ezen a ponton lehet sűrűn köszönetet mondani – feltételezhetően – Ryan Reynoldsnak, aki kiszivárogtatta annak idején a Deadpool egyik jelenetét, amire ráugrott az internet és a FOX is elkészítette részben emiatt az élőszereplős változatot. A Deadpool és a Logan komoly kockázatvállalások, ez az új irány azonban segíthetne a legnagyobb képregénygyártóknak, hogy a filmjeik ne laposodjanak el és ne kelljen 2 évente mindent rebootolniuk. Az X-Men esetében érdekes lesz látni, hogy a New Mutants és a Phoenix saga esetében tanulnak-e az Apocalypse hibáiból.

    Alább megtekinthető egyébként, hogy a Rated-R vonulat köszöni szépen, a jövőben is képviselteti magát a mozikban. Hiszen megjött a Deadpool 2 első kedvcsinálója, amelyben az antihős Supermannek áll, köp rá, hogy a moziban épp a Logant vetítik, és cserben hagy egy öregembert, akit megtámadnak. Erre tessék, kedves Marvel és DC, ez a jó irány.

  • Meglepő fordulatok a Game Developers Choice Awardson!

    Lezajlott a 2017-es Game Developers Choice Awards, és nem egy meglepetést tartogatott a játékos közönségnek.  A rendezvény célja, hogy az elmúlt év kiadott játékait különböző díjjakkal jutalmazzák, de ebben az esetben nem a kritikusok véleményeit, vagy a játékosok fogadtatását tartják szem előtt, hanem a szoftverek technikai újításait és a programok kódolásának működését. Vagyis ennél fogva a játékok nem a tetszés vagy nemtetszés alapján kerültek mérlegre, hanem csupán szakmai szempontok alapján.

    A bírák mind programozók, például Caryl Shaw a Telltale Games-től, vagy a Valve-s Doug Lombardi és még további húsz játékiparban tevékenykedő szaki. A bírák kiválasztásakor ügyeltek rá, hogy ne lehessen részrehajlás, így meghívásos alapon szedték össze őket a játékipar minden szegletéből, ügyelve arra, hogy egy nagy cégtől csak egy ember jöhessen, és még egy pár szabadúszó programozó is hallatni tudja a hangját.

    A díjakra bármilyen 2016-ban kiadott játék pályázhatott, de ez nem pusztán a programok versenye, mivel meghatározó személységek is megkaparinthattak egy-egy kitüntetést. Az év úttörője a Prince of Persia készítője, Jordan Mechner (balra) lett, és életmű díjat kapott az Epic Games alapítója, Tim Sweeney (jobbra).

    Jordan-Mechner-Tim Sweeney

    A legjobb megjelenésért járó díjat a Campo Santo, azaz a Firewatch FPS kalandjátékért felelős fejlesztőcég kapta. A játék egészen egyedi hangulatot ad a vadonnak, és meglepő módon még valóságban is alkalmazható készségeket ad a játékosoknak. Nem egy játékos ebből a programból tanulta meg, hogyan kell kezelni az iránytűt.

    A legjobb narratíváért járó díjat ugyancsak a Firewatch zsebelhette be. A történet menete itt azon alapult, hogy a főszereplőnk, Henry egy walkie-talkie-n keresztül tudott kommunikálni, és itt dialógus opciók kiválasztása után folyt a társalgás, és így derült fény a történet menetére is.

    compass

    A legjobb dizájnért járó díjat az a játék kapta, amelyik minden téren kielégítőt alkotott: így például a játékmechanikáknak, a játékmenetnek, a játékosok közötti egyensúlynak is megfelelőnek kellett lennie. Nem túl meglepő, hogy ezúttal is a Blizzard-féle Overwatch vihette el a pálmát, pont, mint idén minden más számítógépes játék díj esetén.

    overwatch

    A legjobb mobilos játék ezen a versenyen is a Pokémon Go volt. Ki ne emlékezne tavaly nyárra, amikor minden gamer elindult otthonról, hogy felfedezze a pokémonok csodálatos világát? Ez történelmi jelentőségű esemény volt, amikor tömegek járták a városuk utcáit, hogy virtuális állatkákat gyűjthessenek és hasonló szellemiségű barátokat szerezhessenek. Még egy telefonos játéknak sem volt ekkora hatása az emberekre, és megmutatta, hogy ha a készítők komolyabban vennék a mobilt, lehetne olyan jó játékokat programozni a platformra, amelyek vetekednek a konzolos, vagy éppen a számítógépes programokkal.

    pokemongo

    A legnagyobb innovációs díjat meglepő módon, a No Man’s Sky kapta. A készítők, a Hello Games stúdió tagjai és a főnökük, Sean Murray a díjkiosztáskor éppen egy kávézóban üldögéltek, és azon nevettek, hogy biztosan nem fognak kapni semmit, minek is jöttek el a rendezvényre. Ugyan a Hello Games a játékkiadók feketebárányának számít a félrevezető marketingkampányai miatt, a bírák úgy döntöttek, hogy a véletlenszerű világgeneráláshoz használt algoritmus megérdemli a díjazást.

    no mans sky

    A legjobb technológiáért járó díjat olyan játéknak adják, amely a legjobban kihasználja a rendelkezésre álló legkorszerűbb erőforrásokat. Magyarul a legjobban futó, a legjobb mesterséges intelligenciával rendelkező és a leghihetőbb fizikával rendelkező szoftver vihette haza ezt a kitüntetést, ami idén nem más volt, mint az Uncharted 4: A Thief’s End. Nem meglepő, hiszen a játék gyönyörűen hasított a Play Station 4-en. Még sosem látott grafikai megjelenést mutatott nekünk a konzolon, amin eddig minden hasonlóan szép játék csak nagyon alaccsony FPS-sel volt képes elindulni. Le a kalappal a Naughty Dog csapatának a játékért, de el sem tudnánk képzelni, hogy egy PC-s kiadásban milyen jól kelt volna a program. Talán egyszer majd tudjuk emulálni a PS4-et PC-n, és tényleg játszható lesz számítógépen is ez a remekmű.

    uncharted

    A legjobb hangdizájnért a Play Dead stúdió játéka, az Inside kapta. Az oldalnézetes horror platformernek a készítése is elég horrorisztikus volt. A hangok élethűségét ugyanis úgy oldották meg, hogy egy igazi emberi koponyához erősítették a mikrofont azért, hogy élethű hangrezgéseket vegyenek fel. Nem is csoda, a sok rezgéstől egy idő után leesett az álla a koponyának, és külön kellett a fogak rezgését is felvenni.

    skull jpg

    A legszebb vizuális megjelenésért is az Inside vihette haza a Developers Choice díjat. Ez talán meglepő lehet, mivel a játékról nem mondható el, hogy különösen szemet gyönyörködtető lenne. De a program az atmoszférájáért, a merész művészeti döntéseiért és a nagyon szépen kidolgozott animációért mégis rászolgált az elismerésre.

    Inside

    A legjobb virtuális valóság díjat a Job Simulator: The 2050 Archives kapta. Jó pár youtube videót láthatott a játékról az is, akinek nincs otthon VR szemüvege. Ha valaki mégsem ismerné, egy egyszerű munkaszimulátorról van szó, ahol felvehetjük a munkakesztyűt autószerelőként, szakácsként, vagy bolti eladóként. A játék, bár nem túl realisztikus, mégis a VR-ra érkezett első épkézláb alkotás, így mindenképpen megérdemelten kapta a kitüntetést.

    Job Simulator

    A játékos közönség is voksolhatott, így a publikum szavazatai alapján a legközkedveltebb játék a Battlefield 1 lett. Nem csoda, hiszen sokan akartak már egy világháborús játékot, mivel az utóbbi időben csak modern lövöldéket kaphattunk a fő fps-gyártóktól.

    Battlefield 1

    Ennyi volt tehát a Game Developers Awards. Valami hiányzik, amit te mindenképp díjaztál volna? Írd meg kommentben!

  • A Halo az nem egy FPS? – Halo Wars 2 játékteszt

    A Halo Wars 2 az idei év első sci-fi stratégiai játéka, amiben különböző összetételű csapatokat irányíthatunk, hogy a változatos missziókat sikerrel teljesíthessük. A játék a 2009-es első résznek a folytatása, és itt is az UNSC hadihajó legénységének parancsolunk. A program az előző résszel ellentétben nem csak Xboxon, hanem PC-n is megjelent. A singleplayer mellett, online multiplayert és cooperative játékmódot is tartalmaz.

    A játékban első indításakor tipikusan a starcraftos, felülnézetes kameranézettel találkozunk, viszont ahogy elkezdünk játszani, elég fontos különbségeket vehetünk észre. Sok helyen olyan, mintha a játék nem tisztán valós idejű stratégiai játék lenne, hanem egy felülnézetes kalandjáték, ahol jó pár egységet irányíthatunk.

    halo wars 3

    Az egységek elég jól reagálnak a kattintásokra, bár néha az AI nem egészen oda megy, ahova kattintottam, vagy éppen ok nélkül kerül egyet, mikor nyíl egyenest is gyalogolhatott volna, sőt párszor azt sem tudja a játék behatárolni, hogy egy katonára kattintottam vagy kettőre. Az igazán mikromenedzselésben jártas StarCraft fanoknak ez nagyon nagy fejfájásokat fog okozni, így a proknak nem igazán ajánlatos a játék az irányítás miatt. A bázisépítésnél nem kapjuk meg azt a szabadságot, mint más stratégiai játékoknál. A bázisunkon van egy meghatározott számú alaplap, és arra tudjuk építeni a katonai létesítményeket, így nem kell sokat vesződni a különböző épületek elhelyezésével. A játék irányításán és a katonák mozgásprecizitásán elég nyilvánvalóan látható, hogy a játék elsősorban nem PC-re, hanem Xboxra készült. Ez viszont azt jelenti, hogy nem kifejezetten a hardcore játékosokra szabták a programot, hanem inkább a hobbijátékosokra, így a valós idejű stratégiai játékokban nem igazán jártas felhasználó is jól el tud lenni a játékkal.

    halo wars 2

    Az egyjátékos mód története nem az a szájbarágós fajta. Ha nem tudunk semmit a játék előtörténetéről, akkor valószínű úgy fogjuk végignyomni a küldetéseket, hogy nem fogunk érteni semmit sem, hogy mi történik, hogy miért csináljuk azt amit, és hogy mi folyik a képernyőn. Bár a játék immerziója a történetbe kifogásolható, a sztorimód így is szórakoztató, mert a játékmenet akkor is pörgős és magával ragadó, viszont a cselekmények hátteréről semmit sem fogunk tudni.

    halo wars 4

    A többjátékos módban akár hat játékos is harcolhat egymással, vagy egymás mellett három különböző játékmódban. A játékmódok közül talán a legszórakoztatóbb a Deatchmatch, ahol az ellenség teljes felemésztése a cél. Emellett még van a Stronghold és a Dominion mód, amelyekben valamiféle támaszpont vagy nyersanyag felett kell átvenni a hatalmat, miközben harcolunk az ellenféllel. A meccsek teljesen személyre szabhatóak, kiválasztható egy a nyolc pálya közül, beállíthatjuk, hogy milyen gyorsan folyjék a meccs, vagy akár azt is, hogy mennyi nyersanyaggal kezdjenek a játékosok.

    Másik multiplayer játékmód a Blitz, ahol a katonai kártyajátékok és a Blizzard által készített kártyajáték, a Hearthstone ötvözéséből egy igen újszerű játékmódot hoztak létre. Lényegében különböző nyersanyagok jelennek meg véletlenszerűen a pályán meccs közben, viszont előtte egy kártyapaklit kell létrehoznunk, amiből random húzások után, megjelennek a lehívott katonáink. Ez egy nagyon újszerű és egyedülálló játékmód, és nagyon élvezetes is, bár egy kicsit túl szerencseorientált. A készítők elmondása szerint a mód célja az volt, hogy a stratégiai játékot olyan játékosoknak is elérhetővé tegyék, akik nem szeretnének egy bázis minigazdaságával szórakozni, és rögtön harcolni akarnának.  Sajnos, akármennyire jól hangzik ez a játékmód, a paklik, amik kellenek a játszásához nem pusztán a játékon belül elérhetőek, hanem a játékon kívül is meg lehet őket vásárolni, így ha kompetitívek szeretnénk lenni a legjobb játékosokkal, nyilvánvalóan további kártyákra kéne beruháznunk.

    halo wars 5

    A program grafikailag nem az a szemet gyönyörködtetően részletes, de mégis esztétikus és jól összerakott. A számítógépet egy picit hajtani fogja, mert ugye ez elsősorban egy Xbox játék, és rosszul van optimalizálva, tehát számíthatunk rá, hogy a nagyobb harcoknál ki lehet kapcsolni a központi fűtést, mert a processzor megfelelően fogja tartani a hőmérsékletet a házban. A játék zenéje összeköttetésben van az eseményekkel. Tehát ha nyugodt a helyzet, harmonikus zenéket játszik, ha forró a helyzet, akkor pedig ahhoz igazodik a zene, tehát ez ellen sem lehet egy szavunk sem.

    Összességében, a játék PC-re nem állja meg a helyét, mint más hasonló stratégiai játékok, de a program nagyon szórakoztató. Tele van újdonságokkal és sajátos kísérletekkel, hogy feldobják a zsánert, és elérhetővé tegyék a hobbijátékosoknak a stratégiai játékokat. Halo fanoknak kihagyhatatlan, mert nekik nem csupán a játékmenet, de a sztori is lehengerlő lesz, viszont akik nem ismeretesek a Halo-univerzumban, azoknak is jó időtöltést fog nyújtani a Halo Wars 2.

  • Emerald City 1. évad: Varázslók a tudósok ellen

    Az Óz, a csodák csodája tévés feldolgozása, az Emerald City igazi üde színfolt lett a sorozatok világában. Úgy hozza be a Trónok harcás hangulatot a kis képernyőre, hogy az országos csatornák komolyan megírt szabályait nem szegi meg. Ugyanakkor elég sok gyilkosság, intrika és megannyi 18+ téma várja azokat a nézőket, akik a Shannara Chroniclesnél komolyabb fantasyre vágynak. Dorothyt a pilotban felkapja egy tornádó és Óz világáig repíti a lányt, ahol természetfeletti lényekkel, bosszúálló boszorkányokkal és megkeseredett tudósokkal kell farkasszemet néznie a jövevénynek. Az Emerald City nézettsége sajnos hagyott kívánnivalót maga után az 1. évadban, ennek ellenére a régen várt széria nem okozott csalódást.

    Amit az Emerald City esetében ki kell emelni, az a nagyon szép látványvilág, a csodálatos tájak, amik a sorozatban feltűnnek. Tényleg lehet érezni, hogy a főszereplő igen messze került Kansastől, és nem csak azért, mert vad törzsek, gigantikus szobrok és színes paloták szegélyezik a horizontot. A Trónok harca esetében nyilván az HBO rengeteget költ arra, hogy a nézők hirtelen átérezzék, milyen lehet az élet Westerosban, de egy országos sorozat esetében ez sokkal nagyobb vállalkozás és bravúr, ha sikerül. Az Emerald City hozza azt, amit elvárhat az ember egy fantasytól, még akkor is, ha a főszereplő színésznő kicsit feledhetőre sikeredett.

    em-city2

    Érdekes, de éppen Dorothy az a karakter, akit ki lehetne hagyni az Emerald City első évadából, a többiek mind érdekesebbek nála. Ott van például a bádogember, aki egy szerencsétlen tragédia miatt lesz félig gép-félig ember. Aztán a srác lehetetlen kapcsolatba kezd egy hercegnővel. De még az identitászavaros Ozma is érdekesebb háttérsztorival áll elő, mint Dorothy. Ez a két szereplő igazán kaphatna egy spinoffot, de rajtuk kívül érdemes még kiemelni a varázslót is, akit a Jurassic World és a Daredevil színésze, Vincent D’Onoforio alakít. Neki van egy olyan jellegzetes arca és orgánuma, amelyek miatt bármilyen szerepet feledhetetlenné tud tenni, örülhetünk neki, hogy a művész ennyit játszik sorozatokban. A boszorkányok közül egyértelműen lopja még a show-t a Mistress is, és nem azért, mert folyton mélyen dekoltált ruhákban szaladgál. De érdekes még a madárijesztő is, aki egy emlékeit vesztett katona. Ami közös az eddig felsorolt alakokban, hogy mindegyik, a meséből érkezett karakter eddig nem látott oldaláról mutatkozik be.

    em-city3

    Ráadásul az Emerald City egy egészen kurrens témát jár körbe az első 10 részben. A hit (ebben a világban varázslat) és a tudomány közötti ellentétet. A varázsló ugyanis tisztán csak a tudományban hisz, irtaná teljes erőből a boszorkányokat, emiatt még fegyvereket is gyártat. A boszorkányok meg érthető módon a mágia teljhatalmára törekszenek. A csavar az egészben, hogy a főtudóst Óz nagy varázslójaként emlegetik, akik kőszörnyeket tud életre kelteni. De a fickó ezzel szemben egy csaló, aki titokban igenis rá van szorulva a varázslatokra. Mindemellett fenyeget még egy titkozatos főellenség is az Emerald City bemutatkozó szezonjában, ez a Beast Forever, ami egyszer már eljött és rengeteg áldozatot követelt. Most pedig újfent közeleg és lehet, hogy a két oldalnak össze kell fognia, ha le akarják győzni a szörnyet.

    em-city4

    Az Emerald City egy ügyesen megírt fantasy lett, teli izgalmas karakterekkel, ráadásul Óz világát sikerült úgy életre kelteniük az alkotóknak, hogy egy percig nem érezni a produkción, hogy egy A Gyűrűk Ura vagy Trónok harca koppintásról, esetleg lebutított verzióról lenne szó. Nincsenek sárkányok, se Egy Gyűrű, a konfliktus azonban összehozza a szereplőket, helyenként olyan formában, amire nem is számítanánk. Egy csomó sorozatból hiányoznak a megdöbbentő csavarok a sztoriban, az Emerald City esetében itt sincsen hiány. Meglepően szórakoztató ugyanis a végeredmény.

    A főszereplőn kívül az egyedüli gikszer, amit meg kell említeni, az a befejezés. Nagyon félő, hogy az Emerald City nem kap 2. évados berendelést az NBC-től, ebben az esetben pedig csúnya cliffhangerrel záródik a sztori. Sose jó az, ha lógva hagyják az embert, de lehet még reménykedni, hogy hátha esetleg egy tévéfilmes verzióval az NBC lezárja a Beast Forever szálat. Persze csodák történhetnek, már az is annak számít, hogy az Emerald City a hányattatott sorsa után képernyőre került. Ha az országos csatornák ilyen fantasyket képesek tető alá hozni, akkor kérünk még belőlük sokat.