Blog

  • Ridley Scott bejelentett egy újabb Alien filmet

    Annak ellenére, hogy még hónapok vannak addig, míg a Covenant című filmje bemutatkozik, Ridley Scott már azon gondolkozik, miképp bővíthetné a xenomorphos franchise-t. A rendező a Fandango-nak adott interjújában nyilatkozott, amikor véletlen elszólta magát. A lap szerint Alien: Awakening címmel jön majd az új Alien előzményfilm. Kronológiailag viszont nagyon érdekes, hogy hogyan illeszkedik be majd a sorba a film. A legtöbben arra számítanának ugyanis, hogy az új felvonás a Covenant előtt játszódik. De nem! Történetileg a sorrend úgy lesz, hogy Prometheus, Awakening, aztán pedig a Covenant. Hogy valóban így lesz-e, vagy Scott mindössze hangosan gondolkozott egy lehetséges variációról, idővel kiderül.

    Így tehát egyszerre kaphatjuk meg az Alien: Awakening bejelentésével a Prometheus közvetlen folytatását és a Covenant előzményét. Mindenesetre az Alien franchise előzményfilmjeinek sora már három tagosra bővül, de mondjuk inkább így bővítsék a rendkívül népszerű sci-fi univerzumot, mint hogy újra összeeresszék a xenomorphokat a predatorokkal. Isten ments.

    alien

    Ridley Scott egyébként nyilatkozott a Covenantról is, a rajongók arra számítsanak, hogy az eddigieknél is csavarosabb és brutálisabb Alien film érkezik a mozikba.

    Az Alien: Awakening bejelentése egyáltalán nem meglepő, ugyanis a rendező március elején mondta azt a sajtónak, hogy úgy érzi, a Covenant csak a kezdet, még a 2017-es részen kívül 6 Alien filmet simán elkészítene, ha hagyják neki. Ha a korábbi cikkeket összevetjük azzal, hogy az Awakening lehet a franchise legújabb része, akkor azt is tudjuk, hogy Ridley Scott úgy tervezi, 2018-ban már kezdené is forgatni.

    Így az Alien tényleg hatalmas franchise-zá nőné ki magát, hiszen az első Alien film után 1986-ban jött az Aliens James Cameronnal, aztán David Fincher készítette el az Alien 3-at 1992-ben, Jean-Pierre Jenuet vezényletével 1997-ben mozikba került az Alien: Resurrection. Majd jött a Prometheus, 2017 májusában bemutatkozik az Alien: Covenant. Ez eddig 6 film és még ugyanennyire lehet számítani, ha Scott tervei bejönnek.

  • Negyedórás játékmenettel bombáz a Shadow Of War

    Nem régiben derült égből érkezett a hír, miszerint még idén augusztusban érkezik a Warner és a Monolith remek, Gyűrűk Ura világában játszódó Shadow Of Mordor folytatása, a Shadow Of War.

    Az elképesztően látványos előzetes után most kaptunk egy bő negyedórás játékmenet videót is, melyben bemutatják az átdolgozott, fejlettebb Nemesis Systemet (Nemezis Rendszer), és a főszereplő Taliont egy ostrom közepette. Az új Nemesis Systemnek köszönhetően már nem csak az első részben látott „ork-belpolitikára” lehet rálátásunk, de gyűjthetünk magunk mellé különböző típusú vezéreket, romboló egységeket, harcosokat, hátasokat, stb. Szerezhetünk akár barátokat is, akik készek lesznek életüket feláldozva segíteni bennünket az ostromok során.

    A videóból kiderül, hogy saját ork és uruk sereget építhetünk magunknak, hogy elfoglalhassunk egy halom – Sauron kezében lévő – erődítményt, melyekben több fajta boss-ork (overlord) fogad minket tárt karokkal.

    Természetesen azért csatáink során az ellenség sem hagyja magát, úgyhogy érdekes, néhol kiszámíthatatlan ütközetekre lehet majd számítani.

    A gameplay videó alpha fázisban mutatta meg a Shadow Of Wart, de még így is nagyon látványos, és pörgős.

    A folyamatosan változó játékélmény miatt minden játékos egyedi történetet kerekíthet magának.

    A Shadow Of War augusztus 22-én kerül a polcokra, mi már várjuk.

  • Pókember nélkül jön az önálló Venom film

    A Pókember 3-ban egész komoly szerepet kapott Venom, a világűrből jött szimbióta, aki Pókember főellensége és kettejük párharcai legalább olyan ikonikusak, mint a Peter Parker és a Zöld Manó közötti iszony. Most a Sony bejelentette, hogy miután Pókembert visszaengedték a Bosszúállók csapatába játszani, csak azért se hagyják békén a hálószövő univerzumát. 2018-ban jön az önálló Venom film. Érdekes döntés, mert ez a spinoff nem ugyanabban a világban fog játszódni, mint a Tom Holland főszereplésével érkező Homecoming, ergo a karakter jogai valószínűleg nem térnek vissza a Marvel Cinematic Universe-be.

    Már a 2007-es, Sam Raimi-féle Pókember film után pedzegették, hogy Venom saját filmet kaphat, a trilógia bukása után azonban a Sony inkább rebootolta a franchise-t. A Csodálatos Pókember 1 és 2 nem voltak rosszak, tervezték is, hogy különálló kalandban láthatjuk a Sinister Sixet és Venomot is, de az univerzumépítés terve kudarcot vallott. A már említett Holland lett az új Pókember, aki a Civil Warban már szerepelt, így azt lehetett hinni, hogy a Venom spinoffnak annyi.

    venom2

    Nos, aki így gondolkozott, az nagyot tévedett. A Sony ugyanis erősen kapálódzik továbbra is, hiszen nem csak a Venom érkezik tőlük, hanem jön még 2018-ban a cégtől egy Pókember animációs film is, mely bevallottan Miles Morales karakterére fókuszál majd. Régen várják ezt a rajongók, hisz az MCU-s Pókember esetében is azt remélték, hogy Peter Parker helyett Morales suhanhat be a Bosszúállók közé.

    A Reddit.com-on egyébként napvilágot látott egy egészen őrült pletyka, mely röviden arról szól, hogy a hamarosan a mozikba érkező Life című sci-fi filmben a főszereplő asztronauták a Marson Venom organizmusát találják meg és ez kezdi el őket szépen sorban legyilkolni. Azaz a nézői teóriák szerint a Life lehet a Venom film titkos előzménye, amellyel a Sony hatalmas médiahekket akar csinálni. Merthogy a Life-ot is a Sony hozza el a mozikba. Ráadásul még azt is felfedezni vélték a mozifanok, hogy a Life-ban van egy jelenet, amely feltűnt a Pókember 3-ban is. Az egyes snittek ilyesféle újrafelhasználása elég divatos Hollywoodban, szóval nem érdemes nagyon reménykedni. De! Ki tudja, mennyire kétségbeesettek a Sonynál.

  • Nyerj két jegyet az Emlékek klinikájára

    Egy kis szerencsével most ingyen megnézheted a jövőben játszódó, Emlékek klinkája című előadást a Trafóban.

    Az első helyszín Magyarország, 2021., az ország legnézettebb talkshowja. Fegyveresek törnek be az élő adásba, és túszul ejtik a stábot, hogy politikai üzenetüket eljuttathassák a lakosságnak, és ellenállásra szólítsák fel őket a kialakulóban lévő rendszer ellen. A második helyszín egy klinika, ahol évekkel később hosszú álomból ébrednek a tévéstúdióban egykor foglyul ejtettek.

    Március 21-én két jegyet sorsolunk ki a március 24-én 20:00 órakor kezdődő előadásra. Automatikusan részt vesz benne mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk véget ért.
    A nyertes: Tóth Balázs (Budapest).

    Gratulálunk!

    logó

  • Kell-e nekünk Hamupipőke? – Sue Burke

    A márciusi Galaktikában ismét egy Sue Burke-novellát olvashattunk, amiben az írónő ezúttal a mesék szerepéről gondolkodik el egy távoli gyarmatbolygó világán keresztül. Ez a „Hamupipőke emigrációban”.

    A 306-os Galaktikából már megismert amerikai írónő eddig kalandos életutat járt be: szülővárosából, Greendale-ből Milwankee-ba került, ott végezte középiskolai, majd egyetemi tanulmányait is. Ezután Bony Viewba költözött, ahol írt és önkénteskedett. 1999-ben férjével talán életük legnagyobb kalandjába vágtak: az Államokból Madridba költöztek. Ezzel Burke egy nagy álma is valóra vált, végre egy tengeren túli országban telepedhetett le. Azonban a 2008-as gazdasági válság és a migráció okozta problémák következtében visszaköltöztek Amerikába.

    Sue Burke
    Sue Burke

    Kalandos élete során Burke az írói karrierjét is folyamatosan építette. 1972 óta újságíróként dolgozott, emellett pedig írói workshopokra járt. Első kapcsolata a fikcióval a Clarion hathetes science fiction és fantasy workshopja volt 1996-ban East Lansingben, a Michigan Egyetemen. Később Austinban a Turkey City Workshophoz csatlakozott. A tanfolyamok során gyűjtött tudást gyakorlatban is kamatoztatta: először kisebb kiadóknál publikált, a nagy kitörést azonban a Karen Joy Fowler által szerkesztett kötet jelentette 2003-ban: ez volt a MOTA 3: Courage antológia. Azóta Sue Burke több antológiában és magazinban is megjelent, mint például a Year’s Best SF 14 (antológia) vagy az Asimov’s Science Fiction (magazin). Írói karrierje mellett fordítóként pedig sokat tett a spanyol science fiction irodalom angol nyelvterületen való terjesztéséért, továbbá számos spanyol SF antológiát állított össze.

    cinderella-movie-2015-screenshot-lily-james-15

    A mostani számban olvasható novella, a „Hamupipőke emigrációban” ugyanabban a világban játszódik, amelyben a 306-os számban olvasható „Pókok” is, azonban a mostani történet megértéséhez nem szükséges a másik ismerete. Burke ezúttal egy kislányról, Nicolettáról mesél, aki a családjával és más telepesekkel egy új bolygón próbál boldogulni. A Föld és annak világa már lassan a feledés homályába vész, csak annyit tudni róla, hogy rossz volt ott, de az új otthonban minden sokkal jobb lesz. Nicoletta és más gyerekek fantáziáját azonban izgatja az óhaza: Milyenek voltak az ottani emberek? Kik juttatták el őket az új „Földre”? És természetesen olyan apróságok is foglalkoztatják őket, mint a tündérmesék. A novella központi története – ahogy az a címből is kitalálható – a Hamupipőke, amit Nicoletta betegeskedő anyukája kezd lányának mesélni, azonban ez vitát indít el: Szükség van-e még a királylányokkal, tündérekkel, üvegcipőkkel és más kitalált dolgokkal teli történetekre a jövőben vagy sem? Burke több szempontból is körbejárja a kérdést, miközben végig megőrzi a gyermeki szemszöget is (Nicolettán keresztül látunk mindent). Szóba kerülnek az örök érvényű értékek, az álmodozás és a realitás ellentéte, és a régi kultúra ismeretének szükségessége. Emellett az emberiség egyik egy örök kérdésére is próbál választ találni Burke: Tudnak-e az emberek szebb jövőt építeni saját maguknak?

    Azok az olvasók, akik a tudományos témák mellett szeretnek az emberi kultúra jövőjén is elmerengeni, azok mindenképpen tegyenek próbát a „Hamupipőke emigrációban”-nal, az írónő egy naivnak tűnő szereplőn keresztül bont ki mindannyiunkat érintő kérdéseket. Akik viszont élvezik Burke világát (pl. a „Pókok”-ban látott erdő vagy a mostani novellában olvasható állatvilág), azoknak van egy jó hírünk: az írónő első regényén, a Semiosison dolgozik, amelyben a már két novellából ismert bolygóra kalauzol minket.

  • Lélegzetelállító lett a Legend of Zelda: Breath of the Wild

    A Legend of Zelda 2017 egyik legjobban várt játéka, melyben ismét a szőke kisfiú, Link bőrébe bújva dacolhatunk Hyrule-ban a rémséges Ganonnal. A játék főszereplőjeként száz éves álomba merülünk, majd egy misztikus hang felébreszt minket, hogy megküzdjünk a gonosszal.

    Amióta kijött a játék, a Nintendót állandóan bombázzák a kritikusok a 10/10-es értékelésekkel és a folyamatos dicsőítéssel, szóval úgy tűnik, mindenkit megérint ez a program a nagyszerű játékmenetével és hangulatával. Nézzük meg, hogy tényleg érdemes-e a sok pozitív kritikára a nagy múltú Zelda játék.

    zelda 3

    Ébredésünk után egy kis tutorial részben kezdünk, amiben megtanulhatjuk a játék alapvető irányítását, majd később, amint megkapjuk az ejtőernyőnket, a játék teljesen megnyílik előttünk a felfedezésre, és indulhatunk összekoszolni barna csizmánkat a végtelen füves mezsgyéken és dombokon. A játék csak nagyon lazán vezeti a játékost a tennivalók felé, mivel Zelda világa óriási, és őszintén szólva határtalannak tűnik. Így az se gond, ha teljesen elveszünk a vadonban, hiszen nagyrészt ez a játék lényege. A játék felfedezéses részének izgalmát a Witcher vagy a Skyrim hangulatához hasonlítanám, ez nem véletlen, hiszen ez a két játék ugyanolyan unikumnak számít, mint Link kirándulása Hyrule-ba.

    A fő küldetés mellett rengeteg mellékküldetés van, amelyek színesítik a játékmenetet. A nagy nyitott tér felfedezéséhez tornyokat kell megmásznunk, amikről ha szétnézünk, látjuk, hogy nagyobb és nagyobb területeken tudunk kirándulni, ha kedvünk tartja. A tornyok mechanizmusa teljesen egyedülálló ebben a játékban, miután egy-egy toronyra felmásztunk, távcsőnkkel körbenézhetünk, és ha látunk valami érdekeset, kijelölhetjük egy emlékeztetővel. Aztán ha lemásztunk, abba az irányba tudunk továbbhaladni, amerre tetszik.

    zelda 2

    A felfedezések mellett – mint egy mmorpg-ben -, van főzés, barkácsolás, ezek kivitelezése pedig nagyon egyszerű és még szórakoztató is. De a játék magától semmit sem mond el, így talán egy picit nagyobb kihívást jelenthet azoknak a játékosoknak, akiknek ez lesz az első játékélményük. Ám nem is baj, teher alatt nő a pálma.

    A harcrendszer eléggé hasonlít a korábbi 3D-s Zelda-játékokban látottakhoz. Viszont ebben a játékban sokkal nagyobb kihívást jelent egy-egy ellenség meggyilkolása, nem pusztán a harcmechanikák miatt, hanem mert a fegyverek nagyon gyorsan tönkremennek. Ez nem is olyan rossz, mint ahogy hangzik, mivel a játék rákényszerít minket, hogy folyamatosan más és más típusú fegyvereket kelljen használnunk. Csak kár, hogy ha például nagyon megtetszik egy kard, akkor nem lehet ahhoz az egy eszközhöz ragaszkodni. A legviccesebb az egészben, amikor egy nehéz küldetés után végre nálad van az istenség nagy fényszablyája, csak hogy aztán három ellenség után kettétörjön egy rosszul kimért csapás miatt. Az ellenfelek ennek tetejében irtózatosan brutálisak. Főleg a játék elején: simán belehalhatsz egyetlen fejre mért ütésbe, ha nincs rajtad megfelelő védőfelszerelés.

    zelda 4

    A játék mottója a felfedezés, a kis dungeonök kitakarítása után bónusz szíveket kapsz, pont mint a régebbi Nintendo játékokban, viszont a járkálás időbe telik, így nekem például  40 óra játékidő után is távolinak tűnik még a vége. Viszont mivel ez az egyetlen nagy játék, ami kijött az új Nintendo Swichre, ez talán érthető. A készítők nyilvánvalóan látták a 2016-os trendet, hogy egyre népszerűbbek lettek a túlélőjátékok, ezért hasonló aspektusokat építettek a Legend of Zeldába is. Erőpontjaid vannak, melyek csökkennek, a harctól a mozgásig minden képes szívni ezt az erőcsíkot, és az újratöltés módja csak a pihenés vagy az étkezés. A környezeti változások is sokban befolyásolják a játékélményünket. Emellett a hidegben Link fázik és csak egy forró leves után fog megmozdulni nekünk a térdig érő hóban, így a főzés, mint képesség hirtelen értelmet nyer. Az egyébként elég nyűgösnek tűnő játékmechanika nem csak szórakoztat, de elégedettség érzéssel tölti el az embert, hogy a kis karaktere pocakja tele van, és készen áll a harcra. Nem csak a főzés az egyetlen nagyszerű addíciója a játéknak, ha lovagolni akarunk, akkor bizony meg kell szelídítenünk egy lovat a vadonból, és az sem piskóta.

    zelda 5

     A játékelemek közül ki kell emelnünk a játék fizikai világát. Itt minden, ami kerek, gurul, ami a levegőben van, az le fog esni, és ha x-re y erővel hatunk, akkor az b-nyit fog mozdulni. A legtöbb munkát a játéktéren lévő objektumok életszerű működésére fordították. Az egész játék legszórakoztatóbb része a fizikával való játszadozás, legyen szó egy lapos kavicson való laza snowboardozásról, egy füves domboldalról, vagy éppen amikor egy óriási kővel átgurulsz egy gyanútlan ellenfélen. Az ellenségek is rendkívül okosan használják a játékobjektumokat, ha a szörnyeteg lát egy kavicsot, és te messze állsz, akkor készülj a gurulás gombbal, mert előbb-utóbb megköveznek. Vagy ha valami oknál fogva eldobod az egyik fegyveredet, akkor a behemót fel fogja venni, és a saját szuperfegyvereddel fog széttépni. A legviccesebb fegyverek egyike egy óriási lapulevél. Ennek a lényege, hogy nem szó szerint megüt, hanem ahogy csapkodsz vele, elfúj, így a program vicces jelenetei közé tartozik az, amikor a szakadék széléről pusztán lefújsz egy-egy gonoszt.

    A játék kinézete szép, de nem tűnik korszerűnek. A Legend of Zeldát futtató eszközök, a Wii U és a Swich nyilvánvalóan elavult grafikai perifériákkal rendelkeznek, így ezt nem lehet az egekbe dicsérni. Viszont a játék megjelenése esztétikailag kielégítő. Olyan, mint egy szép festmény, ha közelről nézed, csak ecsetvonásokat, azaz pixeleket látsz, de ha távolról, akkor egy szép tájat. Ez a játék nem a grafikai lenyűgözésről szól, hanem a készítők vizuális stílusáról, és az kifogásolhatatlan.

    Összességében nagyon nehéz megmondani, hogy a játék miért jó. Látszólag nem tesz le semmi újdonságot az asztalra, mégis ha kipróbálod, majdnem biztos, hogy tetszeni fog. Olyan érzés volt vele játszani, mint amikor először kezembe vettem a Super Mario 64-et. Van valami mágikus a Zelda univerzumban, épp, mint minden másik játékban, amit a Nintendósok kiadnak.

  • A Warner Bros rebootolni akarja a Mátrixot

    Pár évvel ezelőtt a hollywoodi lapok még arról írtak, hogy az eredeti készítőpáros, a Wachowski testvérek készíthetik el a Mátrix trilógia folytatását. A The Hollywood Reporter szerint azonban aktívan dolgozik a Warner Bros stúdió a film rebootján. Az egyik legeredetibb sci-fi film 1999-ben látta meg a napvilágot, Neo ekkor kezdett ébredezni a virtuális világ csapdájában, de senki ne számítson rá, hogy az újrakezdésben is Keanu Reeves játszhatja a főszerepet. A film új verzióját a fiatal közönségnek szánják, szóval Michael B. Jordan az esélyes arra, hogy átvegye a stafétabotot az előző főszereplőtől. A színészt eddig olyan filmekben láthattuk, mint a rendkívül rosszul sikerült Fantastic Four, vagy a Rocky rebootja, a Creed.

    A forgatókönyvet Zak Penn írja, ő dolgozott például a felejthető Elektrán, az eredeti X-Men trilógia leggyengébb darabján, a The Last Standen. Valljuk be, ezek a filmek nem számítanak épp jó ajánlólevélnek. A Wachowski testvérek kihagyása már csak azért is felháborító, mert minimum meg kellene kérdezni őket, hogy az új irány hozzátehet-e a Mátrix univerzumához, és ha áldásukat adják a készítők, akkor nekiállni dolgozni rajta. De hát Hollywoodban a pénz beszél, most épp ebben a rebootban látják a lehetőséget arra, hogy becsábítsák a mai tiniket a mozikba. Persze a szüleikkel együtt, akiktől kérhetnek majd Mátrixos hátizsákot, meg tolltartót, csak dőljön a zöldhasú a Warnernek. Ez a lényeg.

    matrix-reboot2

    A Mátrix 1999 márciusában mutatkozott be a mozikban, egy viszonylag nyugodalmas időszakban. A Warner nem is várta a filmtől, hogy nagyot durrantson. Ezzel szemben a Mátrix effektjei, az időlassítások és az így leforgatott akciójelenetek, na meg a virtuális valóság és a bebörtönzött emberiség témája miatt iszonyú fontos kultfilm lett a filmtörténelemben. Legalább akkora, mint a Vissza a jövőbe, csak ugye utóbbi esetében a készítőknél a jogok, akik pedig azt mondták, amíg ők élnek, senki nem fogja rebootolni a Dokiék kalandjait. A Mátrix egyébként 4 Oscar-díjat is nyert, kíváncsian várhatjuk, hogy az új film képes lesz-e hasonló bravúrra, ha elkészítik.

    Érdekesség, hogy Keanu Reeves a John Wick 2 promóciója során úgy nyilatkozott, hogy szívesen eljátszaná megint Neót, ha a Wachowski testvérek készítenék a Mátrixot. Emellett a Warner aktívan gondolkozik egy Mátrix sorozaton is, ezt az univerzum kitágításának használnák. Szóval Morpheus előzménysorozatra felkészülni…

  • Két Trónok harca sztárt is Magyarországra hoz a PlayIt Show

    Na, beindult valami Magyarországon is, ugyanis a rendkívül jól sikerült bécsi Comic-Con után ismét a környékre látogat több híres sorozatsztár is. Azon a rendezvényen olyan arcokat láthattunk, mint a The Walking Dead Abrahamja, a Trónok harca Hodorja, vagy éppen Pippin A Gyűrűk Urából. Az Xbox One PlayIt Show bejelentése szerint pedig további ismert színészek jönnek a közelünkbe, de ezúttal már Budapestre.

    Nagy dolog ez, eddig párosával egy rendezvény se tudott ilyen kaliberű sztárokat kis hazánkba csábítani. És hogy kikről van szó egészen pontosan? A rendezvényre Gemma Whelan érkezik egyrészt, aki a leszbikus Yara Greyjoyt alakítja az HBO szériájában. A karakter az egyik legerősebb kezű aspiráns uralkodó a Trónok harcában, az előző évadban sokak kedvence lett. Rajta kívül érkezik még Daniel Portman is, aki Podrickot játssza a westerosi történetben. Ő meg leginkább azért lett ismert, mert Brienne-nel való kapcsolata elég vicces momentumokat hozott eddig a Trónok harcába. Illetve végre a magyar sajtó is kikérdezheti a színészt, hogy vajon az apród egészen pontosan mivel kápráztatta el annyira a bordélyház nőit.

    playit-got2

    A budapesti PlayIt április 29-én kerül megrendezésre, a Hungexpón, és a Trónok harca rajongóknak ebben a pillanatban vált kötelező programmá. A Trónok harca következő évada egyébként a nyáron érkezik, így várhatóan még nagyobb lesz a hype a sorozat körül itthon, köszönhetően a színészek látogatásának. Mert hangsúlyozzuk ki, eddig ilyen Magyarországon még nem volt. Szóval közös fotókra és autogramkérésre felkészülni.

    A PlayIt jelenleg országunkban a legnagyobb gamer rendezvény, melyen geek kütyüktől kezdve cosplayeseken át a leghíresebb magyar youtuberek is megtalálhatóak. Ráadásul nem csak Budapesten, de Győrben, Szegeden, Debrecenben és Pécsett is afféle roadshow-t tartanak, szinte egész évben. A PlayItet hamarosan Belgrádban is megrendezik, szóval lassan nemzetközi gameshow-ról beszélünk. Emellett a szervezők útjára indították a PlayIt Plust is, mely a felnőtt videojátékosokat célozza. Csak így tovább.

  • Így lett King Kong a mozitörténelem egyik legismertebb gigaszörnye

    Hatalmas, gonosz, szereti a szőkenőket és 84 éves kora ellenére jól tartja magát, mi az? Természetesen King Kong, a filmtörténelem egyik leghíresebb gigaszörnye, melyet a mozibajárók a Kong: Skull Island című új blockbusterben láthatnak viszont. Előfordulhat, hogy akadnak olyan nézők, akiknek az újdonság erejével hat ez az óriásmajom, ezért összefoglaljuk, az elmúlt évtizedekben milyen filmekben tűnt fel King Kong.

    Az első Kongot 1933-ban láthatta a közönség, Merian C. Cooper és Ernest Schoedsack rendezésében, a történet egy kalandvágyó filmest mutatott be, aki a Skull Islandre ment kirándulni és hogy-hogy nem, filmjének főszereplőnőjét, Fay Wrayt a gorilla megkedvelte. Amikor pedig a szörnyet New Yorkba vitték, természetesen kiszabadult és még az Empire State Building tetejére is felmászott. Végül azonban lelőtték, így nem lett happy end a sztori vége. A film egyébként óriási siker lett, a pusztításpornót dicsérte többek között Roger Ebert is, aki a legnagyobb filmkritikusok között vonult be a filmtörténelembe. Neki meg azért érdemes hinni.

    kong2

    A film tehát siker lett, egy probléma viszont volt a franchise kiépítésével. Mégpedig az, hogy a címszereplő King Kong bizony megmurdelt benne. Mit is tehetett volna a stúdió, fogta magát és a folytatást Son of Kong címmel hozta el a mozikba. Ebben az előző rész kalandvágyó rendezője menekült a törvény elől, a férfi pedig ismét a Skull Islanden találta magát. Ott aztán találkozik egy albínó gorillával, Little Konggal. Össze is barátkoznak, ám a filmkészítő számára a majmos kaland ismét csak eléggé rosszul végződik. A Skull Islanden elszabadul ugyanis a pokol. A Son of Kong már nem volt akkora siker, így hagyták is pihenni a franchise-t egy kicsit. Japánban ellenben visszatért később Kong, hiszen elkészült egy nagy összecsapás, melyben Godzillával ment ölre kedvenc gorillánk.

    kong3

    Az 1962-es King Kong vs Godzilla nagyjából annyira csodaszámba ment, mint mikor tavaly összecsapott Batman és Superman. Ezt a verziót viszont már egy japán stúdió, a Toho készítette el. Ők az amerikaiaktól vásárolták meg a jogokat, miközben kihagyták a buliból a filmen dolgozó O’Brient, belerakták a saját szörnyüket és összeeresztették őket. A végeredmény iszonyú gagyi lett, hiszen az eredetihez hasonló stop-motion technika helyett egy embert öltöztettek be majomjelmezbe. Máig azt mondják egyébként a filmről, hogy kétféle befejezést forgattak hozzá. Az egyikben, mely az amerikaiaknak szólt, Kong lett a párharc győztese. A másik, japánoknak szóló változatban pedig nyilván a Godzilla. Ez a Screencrush nevű lap szerint nem igaz, egyetlen finálé volt, és abban mindenütt Kong nyert.

    kong4

    Kong japán kalandjai 5 év múlva folytatódtak, hiszen a King Kong Escapes című filmben robotmásával küzdött meg a gorilla. Itt azonban az Empire State Building helyett a Tokyo Towerre mászott fel a gigaszörny. Aztán 1976-ban végre visszatért az amerikaiakhoz Kong, rebootolták is az eredeti filmet. Filmes stáb helyett egy tudós és egy olajiparban érdekelt szakember találta meg a majmot. Ez a film már jóval magasabb minőséget képviselt, még Oscar-díjat is kapott. Kongot ezúttal is egy majomjelmezbe öltözött férfi alakította, ez a megoldás ellenben sokkal jobban működött, mint a japánoké. A kosztüm dizájnere később például az E.T. filmen is dolgozott, Spielberg pedig nem akárkiket szokott maga mellé venni a munkáihoz ugyebár.

    kong5

    Az 1976-os filmet folytatás követte, habár ebben a King Kong filmben is majdnem meghalt a címszereplő. A King Kong Lives egy évtizeddel később érkezett és a hím gorilla mellé behoztak még egy nőstényt. A zuhanás után ugyanis vértranzfúzióra volt szüksége Kongnak és ezt csak egy magafajtától kaphatta meg. Volt itt szerelem, kisgorillák, a film trailere pedig Kongot Amerika nagy hősének nevezi, ami azért egy kissé tán túlzás. 1998-ban aztán jött a The Mighty Kong, amely musical volt és csak videóra érkezett. Ennél többet talán nem is érdemes róla szólni.

    kong6

    A legtöbbek számára ismert verzió 2005-ben látta meg a napvilágot, ezt Peter Jackson rendezte és Andy Serkis motion capture technológiával játszotta el King Kongot. Volt itt fan service rendesen, viszont Jacksonnal A Gyűrűk Ura sikerei után talán kissé elszállt a ló. A film majdnem 190 perces lett, másfél órával hosszabb az eredeti, 1993-as változatnál. Persze lehet ezt magyarázgatni, hogy Peter Jackson ezen nőtt fel és csak tisztelettel akart adózni egy gyerekkori kedvencének, de elképzelhető, hogy sokak kedvenc filmkészítője ezzel kicsit túl messzire ment. Egészen 2017-ig, azaz 12 évet kellett várni rá, hogy King Kong visszatérjen a mozikba, és most a kíváncsi nézők le is csekkolhatják, hogy sikerült az új próbálkozás.

    kong7

    A Kong: Skull Island a kritikusok szerint látványvilágát tekintve rendben van, a főszereplők azonban gyengék. Az új Kong film nem mer az lenni, aminek kitalálták. Egy pusztításpornó, amiben a gorilla szereti a szőkenőket. Pedig ezeknek a filmeknek kábé ennyi a lényege és értelme, az emberek pedig azt várják, hogy a szörny lezúzza a számára unszimpatikus karaktereket. Aki egyébként azon gondolkozna, hogy lesz-e még epikus összecsapás King Kong és Godzilla között, annak nem kell félnie. Hiszen a Kong film azt készíti elő. Mondjuk nem biztos, hogy lesz olyan élvezhető, mint a Pacific Rim, amiben óriásrobotok harcoltak legalább akkora szörnyekkel. De a japán verziójánál csak tán jobb lesz.

  • A kezdő Darth Vaderről készít képregényt a Marvel

    Az első Star Wars film 1977-es megjelenése óta rengeteg, George Lucas hírhedt sci-fi világában játszódó képregény látott napvilágot, különböző kiadók jóvoltából. A Star Wars jogai 2015-ben kerültek vissza a Marvelhez – akik az első képregényeket is kiadták anno -, és azóta olyan sorozatokat köszönhetünk nekik, mint a 25 részes Darth Vader széria, de 16 részes különszámot kapott magának Poe Dameron és maga Az ébredő Erő is. A Marvel most bejelentette, hogy ismét hozzányúlnak Vaderhez, mégpedig nem is akárhogy. Az új képregénysorozatban arról az Anakin Skywalkerről olvashatunk, aki még épphogy csatlakozott a sötét oldalhoz, még fénykardja sincsen, de új identitását, a Darth Vader nevet már megkapta.

    Az IGN bejelentése szerint az új képregénysorozat a már említett 25 részes Darth Vader széria előzménye lesz tehát és szó szerint ott kezdődik, ahol A Sith-ek bosszúja véget ért. Az új sztorivonal azzal foglalkozik majd, miképp dolgozta fel Anakin, hogy egy gépszörny testében ébredt az Obi-Van Kenobival való összecsapás után, illetve az első utazásait mutatja be sith lordként és az Uralkodó jobb kezeként. Az első feladata pedig nem más lesz, mint megépíteni mára ikonikus vörös fénykardját.

    Az első szám biztosan azzal foglalkozik majd, miképp építette meg Vader az új fénykardját. A Sith-ek bosszújában Obi-Van kegyetlenül elintézte volt tanítványát, fegyverét pedig magával vitte, hogy később Luke Skywalker tulajdonába kerüljön. Így van egy főszereplőnk, aki a vörös, „mágikus” kardjáról híres, de még előtte áll a feladat, hogy megépítse azt. Ennél jobb kiindulópontunk nem is lehetne, kezdődhet hát a küldetés. Emellett kicsit alámerülünk majd a mitológiába, mely a fénykardokat övezi a Star Wars univerzumban – nyilatkozta Charles Soule, a képregény írója.

    Az Ahsoka regényből egyébként tudunk már egy keveset arról, hogy miképp hozzák létre a sith-ek a fénykardjaikat. A kyber kristályok nem alkalmasak arra, hogy vörös színű pallost hozzanak létre, ezért az erőhasználónak a sötét oldal energiájával kell „megtöltenie” a fegyver magját. Ettől a kristály vérezni kezd, így jön létre a vörös fénykard. És igen, ez hivatalos, mert a könyv a Disney által kijelölt kánonban játszódik.

    Érdekes lesz látni Darth Vader első napjait sötét nagyúrként, hiszen a Rogue One-ban is már a kegyetlen diktátort láthattuk, akivé Anakin Skywalker vált. Ez afféle Batman: Year One lesz a Star Warsnak. Alább mutatjuk a képregény első számának borítóját. Jó lesz ez.

    A Darth Vader #1 júniusban jelenik meg, a legegyszerűbb módszer pedig a beszerzésére várhatóan a digitális vásárlás lesz.

    darth-v-issue1-b