Blog

  • Légió 1. évad: Utazás a koponyám körül

    Mindössze 8 rész készült a Légió című, mutánsos Marvel-sorozatból, amelynek ilyen rövid idő alatt is sikerült a bravúr. A jelenlegi legjobb képregényadaptáció lett a tévében. Pedig mindössze egy David nevű fura alakról szól a sztori, aki Professor X feltételezett fia, és akiről sötétebbnél sötétebb dolgok derülnek ki ebben a pár órában. Például az, hogy gyerekkora óta élősködik rajta egy ősrégi mutáns, az úgynevezett Shadow King, ráadásul a kormány emberei is üldözik, miközben van egy barátnője, akihez konkrétan nem érhet hozzá.

    A realista szuperhősös sorozatok rajongóinak ott van a Daredevil, azoknak, akik inkább az egyszerűbb történeteket kedvelik, az Arrow, a Légió pedig a szürrealizmus követőinek ajánlható. Az első évadban ugyanis tényleg nem történik annál több, mint hogy a főhős memóriájában kutakodva próbálnak rájönni az X-Menek, hogy mégis mi lehet a baja a legerősebb mutánsként elkönyvelt Davidnek. Közben a készítők még játszanak is velünk, hiszen belengetik azt, hogy esetleg David tényleg elmebeteg és mindössze a vele kezelt páciensekben véli látni a bajtársait. Ez a vonal azonban gyorsan elfelejtődik, hiszen megérkezik a Shadow King, az ősmutáns, a főellenség, akit ki kell űzni David fejéből.

    legion-season1-b

    Számos formában láthatjuk a Shadow Kinget a Légió első évadában, és már ez önmagában nagyon érdekes. A készítők a Daviden élősködő gonoszt rendkívül jól hozzák be a sztoriba. Persze mindebben óriási szerepe van a Lennyt alakító Aubrey Plazának is, akiről Hollywood mindig is sejtette, hogy kissé lökött csaj. Ellenben itt nagyon illik hozzá a szerep, rengeteget tesz hozzá a fintoraival és azzal a csak rá jellemző gonosz nézéssel. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Shadow King szerepét neki találták ki. Épp ennyire jól eltalált az a testvérpár, akik egy testben élnek, de egyikük racionálisabb, másikuk pedig inkább kalandvágyóbb és állandóan harcolna.

    legion-season1-c

    A Légió valahol egy szerelmi történet is, hiszen a főszereplő Dan Stevens és a korántsem annyira megmentésre váró szőkenőt játszó Rachel Keller is erősen küzdenek egymásért, na meg a józan eszükért. A színészek közötti kémia egyébként megvan, de igaz ez Melanie és elveszett férje esetében is. A sorozat castingosai remek munkát végeztek, nincs olyan karakter, akivel nehéz lenne azonosulni. Ami az igazán durva, hogy ez a rosszakra is jellemző. Mindenkinek megvan a maga motivációja. Van, aki kiirtaná a mutánsokat, mert összeégették az arcát, az X-Menek meg akár háborúba is hajlandóak lennének kezdeni, csak hagyják már őket nyugton élni.

    legion-season1-d

    Érdekes kérdésekben és megoldásokban egyébként nincs hiány a Légió esetében. Hiszen felvetődik ismét, hogy a mutánsok azért születtek meg, hogy lecseréljék az embereket. Ez az evolúció következő lépcsőfoka. Mindazonáltal elég csúszós lépcső ez, hiszen mindannyian rendkívül veszélyesek.

    Azok a nézők, akik azt hitték, hogy a pilotban látott bollywoodi táncjelenet után nem lesz újabb meglepő húzás, elég csúnyán tévedtek. A Légió első évadának csúcspontja akkor ütött be keményen, mikor a sorozat klasszikus némafilmes megoldással mutatta be a Shadow King egyik támadását és az azt követő harcot. Talán ezek a bravúrok azok, amelyek még egy szuperhősös szériának is képesek művészi értéket adni. A Légió megfelelt a kritériumoknak és számos alkalommal hozott olyan vizuális megoldásokat, melyek a történetmesélést is segítették, hogy az ember a padlón kereste az állát.

    legion-season1-e

    Természetesen nem egy Apocalypse-szintű látványvilágra kell itt számítani, de a szerényebb tévés büdzsé ellenére is ügyesen vették az akadályt a készítők. Egyáltalán nem érződött, hogy ez „mindössze” egy sorozat volna. Rendkívül jól illeszkedett az X-Men világának hangulatába a Légió. Főleg, hogy a klasszikusabb, a filmek által felvetett kérdéseket sokkal árnyaltabban vetették fel az írók, mint amihez az egyszeri rajongó hozzászokott. Emiatt pedig le a kalappal.

    Jó hír, hogy a Légió második évadát már berendelte az FX, a végefőcím utáni cliffhanger így biztosan nem marad megoldás nélkül. Örülünk is, mert ebben a pillanatban néznénk tovább Davidék kalandjait. Annak ellenére is, hogy egy szürreális rémálomra emlékeztetett a produkció jelentős része. De ez abból a fajtából érkezett, amiből nem akarunk felébredni. Értékelés: 9/10

  • Joss Whedon Batgirl filmet készít a DC-nek

    Joss Whedon nevét a rajongók általában három dolog miatt ismerik, ezek a Buffy, a Firefly és az Avengers. A készítő legutóbb a Marvellel állt komoly együttműködésben, ám az Age of Ultron kapcsán nagyon összekülönbözött a két fél, ezért pedig a rendező otthagyta Amerika Kapitányékat. Azóta azon gondolkoznak Whedon követői, hogy vajon a filmes szakembernek mi lesz a következő állomása. Whedon nagyjából ugyanazt készül meglépni, mint amit a futball világában anno Figo, amikor a Barcából a Real Madridba igazolt, ugyanis a hírek szerint az Avengers egykori atyja írja és rendezi a különálló Batgirl filmet. Elég durva váltás ez.

    batgirl-whedon2

    Batgirl film és Joss Whedon? A készítő nagyon ért a női karakterek és a szellemes dialógusok megírásához, azt meg kell hagyni, szóval ez akár még jól is elsülhet. Az egyetlen probléma a Warner miatt lehet, akik iszonyúan szeretnek beleszólni egy-egy filmbe. Voltak balhék a Suicide Squad körül, amit újravágattak és utómunkával poénokat rakattak bele, a Batman filmről még mindig nem tudjuk, hogy egyáltalán elkészül-e. És igen, minderről a stúdió tehet, mert a kreatív folyamatokba bele akarnak szólni. Aki még reménykedik abban, hogy a Justice League és a Wonder Woman nem lesz akkora katyvasz, mint a Batman v Superman volt – a vágatlan verzió ellenben nagyon jó lett -, az ne tegye. Legalább nem csalódik akkorát, hogy a Warner megint szétcsapdossa péklapáttal a DC „következő nagy húzását”.

    batgirl-whedon3

    A Batgirl film egész érdekes kérdéseket is hozhat magával, hiszen a sajtó szerint a karakter New 52-es verzióját láthatjuk majd, aki a Killing Joke-os, Jokeres összetűzés után tér vissza ismét igazságot osztani. Lehet, hogy Jared Leto végre komolyabb szerephez is jut majd a DCU-ban? A képregények ezen vonala szerint egyébként Barbara Gordon soha nem volt Oracle, aki számítógépes zseniként segítette volna Batmanéket, hanem miután Joker meglepetésszerűen lelőtte, felgyógyult.

    A DC-nek ugye ez lesz a második olyan filmje, a Wonder Woman után, mely női főszereplős. Ebben a Marvel nagyon le van maradva, ráadásul jön még a Gotham City Sirens is, ahol Harley Quinn, Poison Ivy és Macskanő csavargathatja a szálakat. Ehhez képest a Marvelnek mindössze egy ilyen filmje van bejelentve, a Captain Marvel, Brie Larsonnal a főszerepben.

    A DC és a Warner mostanában elég nagyokat bukott, de Whedon beiktatása tényleg jó irányt hozhat magával Supermanéknek. Whedon nagyon jól irányította a Marvel univerzumépítését és pont ez hiányzik a DC filmjeiből is, azaz az összehangolt, közös világ, amelyben a hősök mozognak, találkoznak, harcolnak.

  • Megmutatjuk a Könyvfesztiválos borítóinkat

    Elismerjük, kicsit megcsúsztunk legújabb Stalkerünkkel, így ezzel együtt összesen öt újdonsággal felszerelkezve érkezünk a 2017-es Könyvfesztiválra, ami idén április 20 és 23 között kerül megrendezésre a Millenárison. Most pedig  megmutatjuk a már előzetesen bejelentett újdonságok borítóit.

    Vaszilij Orehov: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta terület

    Hemul, a kommandós kiképzőből lett sztalker azt hiszi, ismét „csak” egy ígéretesen induló vadásztúrára indul, a Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra jár az ember. Vaszilij Orehov S.T.A.L.K.E.R.-trilógiájának első része Aleksandr Rudenko borítójával fog megjelenni.

    Stalker-05_05

     

    A&B Sztrugackij: Fiú a pokolból

    A fiú a pokolból tulajdonképpen két olyan Sztrugackij-kisregény (A fiú a pokolból, A kölyök), melyek ilyen formában eddig nem jelentek meg könyvben magyarul. A könyv átdolgozott és kiegészített fordítása a kisregényeknek; olvasási sorrendben pedig a Delelő-univerzum nyolcadik és kilencedik darabja egyben (A lakott sziget után és Válaszd az életet előtt helyezkedik el).


    Fiú a pokolból_cover-01-02 (1)

    Jeff Carlson:  Fagyott égbolt

    Ha sarkítani szeretnénk, mondhatnánk azt is, hogy a Fagyott égbolt története ott indul, ahol az Európa-rejtély című film véget ér. Tudósok maroknyi csapata intelligens élet nyomait fedezi fel a Jupiter egyik holdján, az Európán és ettől olyan (szó szerint) földöntúli izgalomba kerülnek, hogy meggondolatlanul teszik meg az első lépéseket az ismeretlen faj irányába. Miben nyilvánul meg az Európa lakóinak intelligenciája? Hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot? Mitől lesz valaki idegen, aki különböző? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Fagyott égbolt. A könyv eredeti borítóját fogjuk átvenni.

    frozen sky 1

     

    Dennis E. Taylor: MI, Bob

    Bob eladta software cégét és arra készül, hogy élvezze az életet, kiélje igazi geek énjét. Az élet fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó… aztán a 22. században ébred, mint mesterséges intelligencia, akit arra kényszerítenek, hogy lakható bolygókat kutasson fel. A teste az államé, személyiségét egy hardware-re töltötték és abban sem biztos, hogy tényleg az-e, akinek hiszi magát. Így csöppen bele Bob élete legizgalmasabb és leglehetetlenebb űrkalandjába. A MI, Bob egy igazi agyeldobós sci-fi, amihez a következő borítóval készülünk.
    Légiónyi Bob-07_02

    Zsoldos Péter: A viking visszatér

    Tavaly bejelentettük, de akkor sajnos nem valósult meg, idén viszont tényleg belevágunk a Zsoldos-életmű gondozásába. A sorozathoz, melyből évente 3 könyvet tervezünk kiadni egységes, minimalista stílusú borítót szerettünk volna. Nagyon kíváncsiak vagyunk, nektek hogy tetszik ez az irány.

    a viking visszatér

     

     

     

  • Korrekt iparosmunka lett a Páncélba zárt szellem

    A Páncélba zárt szellem az idei év egyik legjobban várt sci-fi-anime adaptációja. A film elején megismerkedünk egy migráns kislánnyal, akinek elsüllyedt a hajója, ő maga pedig megfulladt, de az agya valahogy túlélte a szerencsétlenséget.

    A lány elméje, azaz a szelleme egy fém vázba kerül, ezzel értelmet nyer a film címe is. A főszereplőnk semmire sem emlékszik a halálával kapcsolatban, vagy, hogy mi történt előtte, viszont bevillanások állandóan megzavarják a hétköznapjait, amelyek igazából lenyomatok az előző életének az eseményeiről. Ezek alapján a nyomok alapján próbálja a főszereplő a múltjának emlékeit helyreállítani, és megtalálni, hogy ki is volt ő, mielőtt gép lett belőle.

    A cikk további része, spoilereket tartalmazhat.

    A robotlány, vagy ahogy a filmben hívják Őrnagy, folyamatos vitában áll önmagával és a tervezőjével, hogy ő gép-e vagy ember. Mivel a múltjára nem emlékszik, és amióta először bekapcsolták, egy rendészeti szervezet fegyveres tagja, így az Őrnagy inkább harci robotnak érzi magát, mint embernek, viszont a tervező váltig állítja, hogy a lány valójában több ennél. Ez a viaskodás végig jelen van a filmben, és sok fordulatos bonyodalom kezdőpontja ez az önmeghasonulás.

    Az adaptáció alapanyaga nagyon ötletes, és gondolkodásra bírja a nézőt. Rendkívül sok filozófiai kérdést vet fel a film. Többek közt az emberi élet és az egészség értékét teszi mérlegre. A szereplők nagy része valamilyen kinetikus implantátummal rendelkezik: egyeseknek lézerszeme, vastüdeje vagy éppen kibővített agya van. Az implantátumok miatt láthatóan már nem vigyáznak magukra az emberek. Van, aki csak azért tetet be egy művesét, hogy egész nap ihasson, vagy műtüdőt, hogy cigarettázhasson.

    Emellett a film azt a témát is vizsgálja, hogy mikor nevezhető valaki embernek vagy robotnak, egy gépnek jár-e szabad akart, és a robot menyire lehet független készítőitől. Sajnos ezek a kérdések bár felvetődnek, a majdnem kétórás filmben mégsem igazán kerülnek előtérbe, inkább a főszereplő és az akció a fontos. Láthatóan egy blockbustert akartak csinálni, mint nagyon mély filmet.

    gits 2

    A főszereplőt játszó Scarlett Johansson nem sokat tett hozzá az Őrnagy karakteréhez. Igen, tudom, hogy egy robotot játszik, ezért bármilyen érzelem az arcán nem lenne hű a karakteréhez, de mégis hihetetlenül unalmassá válik, miután két órán keresztül ugyanazt a faarcot vágja a nő. Miután megnéztem a filmet, újranéztem az animét is, és rájöttem, hogy Johansson karaktere a filmben nem azért csúszott el, mert nem jól játszott, hanem szimplán, mert az eredeti anyagban nagyon velős és érdekes monológokat kapott a robotlány a maga letisztázott android nyelvezetén, így könnyű volt vele szimpatizálni, és rájönni, hogy mit miért csinál. A filmben sajnos ezek az értékes monológok hiányoztak, és ez nagyon sajnálatos, mivel sok jelenet kockáról kockára a másolata volt az eredeti anyagnak, így ha végtére is csak rekreáltak bizonyos részeket, érthetetlennek tartom, hogy ezt a kulcsfontosságú elemet miért nem tették bele a filmbe.

    Látható, hogy a mellékszereplők viszonyain keresztül kellett volna megismernünk a főhőst, de ez egyszerűen nem történik meg, mert a mellékszereplők közül csak a tervezőt mutatják be rendesen, aki végül megbízatlanná válik, szóval az ő általa adott kép sem lesz helyes. Egy másik fontos mellékszereplő, akit láthatunk, az az Őrnagy osztagában dolgozó Batou. Batou egy igazi terminátor, a munka megszállottja, és a küldetéseken kívül is látjuk találkozni az Őrnaggyal, viszont ő teljesen úgy tekint az Őrnagyra, mint egy gépre, tehát nem kapunk tőle sem megfelelő karakterleírást a robotlányról.

    Scarlett Johanson meztelen, úgy értem majdnem meztelen, mert egy nagyon feszes testszínű ruhában harcol a legtöbb akciójelenetben. Bármi fontos fog történni, arról nyilvánvaló jelzést kapunk, mert kivillannak azok a nagyon formás másodlagos nemi jellegek. Sajnos ez az aspektusa a filmnek körülbelül az első két percig szórakoztatja az embert, aztán észreveszi, hogy bizony a műanyagosan fénylő test igazából az, mint aminek látszani akar, egy szintetikus testruha. Az a legfurcsább az egészben, hogy a főszereplő környezetéből semmilyen válaszreakciót nem vált ki az, hogy meztelenül van. Még a tavalyi év egyik legjobb sorozatában, a Westworldben is néha adtak egy-egy kabátot a pucér gépekre (szeméremből), de a film 1995-ös anime változatában is előfordult ugyanez. A Páncélba zárt szellemből ezt az egész udvariaskodást kihagyták, sőt, egyszer egy beszélgetés kellős közepén kezdett el vetkőzni a főszereplőnk, és beszélgetőtársának még a szeme sem rebbent. Ha ilyen lazán lehet bámulni meztelen nőket a jövőben, akkor remélem még az én időmben élem ezt meg.

    gits 4

    A film legjobb jelenetei, mondanom sem kell, azok voltak, amelyeket kockáról kockára lemásoltak az animéről.  Az elején, ahogy elkészítik az Őrnagyot, az az animéből átemelt anyag, de emlékeztet az említett Westworldben látottakhoz is, és nagyon szépen ráhangolja az embert a film világára. Továbbá volt egy üldözéses jelenet és egy verekedés, ami lélegzetelállítóan jól volt megcsinálva – persze ez is, egészen kameraállásig pontos másolata az animének.

    A CGI a filmben egyszerűen fenomenális, a gépek roncsolódásától kezdve a robbanásokig és a számítógépes effektekig minden tökéletesen el lett találva. Nagyon tetszettek még a járművek is, hiszen visszahozták a Knight Riderben látott autóformákat, ami irtó menő, továbbá a film zenéje is sok helyen kölcsönzött az animéből, így amiatt sem panaszkodhatunk. Sőt, ahogy az eredeti történetet átalakították, egy sokkal érthetőbb és letisztultabb filmet kaptunk.

    gits 5

    A Páncélba zárt szellemnek ennek ellenére rendkívül sok problémája van. Kezdjük a helyszínnel, hiszen a játékidő jelentős hányadát a városról készült, mdártávlatbl készült felvételek fogják alkotni. Sajnos a futurisztikus város hihetetlenül lakhatatlannak tűnik, és a zavarba ejtően sok holografikus kivetítés villogó látványától keresztbeáll a szemünk. A folyamatos, számunkra semmilyen bónusztartalommal nem rendelkező zaj, ami minket ér ezeknél a jeleneteknél, szinte gyilkolja az agysejtjeinket és elviszi a figyelmünket a történésekről és azok súlyáról.

    A harcjelenetek, azoknál a részeknél, amik bekerültek a trailerbe nagyon szépek, és letisztultak. Viszont van egy verekedős rész, amiből csak annyit láthatunk, hogy lámpákkal villognak a kamerákba és kiabálnak. Ez kiemelkedően rosszul sikerült, mivel szó szerint be kellett csuknom a szemem az IMAX 3D-s vetítés közben, annyira zavaró volt a folyamatos erős fény és a sötétség tizedmásodperces, értelmezhetetlen váltakozása. Végül, amikor már az erősen epileptikus résznek vége lett és fellélegezhettem, hunyorogva konstatáltam, hogy ismét sötétségbe és szürkeségbe burkolózott a vászon.

    GHOST IN THE SHELL

    A másik igazán nehezen emészthető része a filmnek, az maga a vége. (Vigyázat, spoilerek!) A rosszfiúból jófiút csinálunk csavar már a Bábjátékos első felbukkanásakor nyilvánvaló. Plusz a nagy esemény, amikor beteljesül az Őrnagy álma, hogy megismerheti az anyját és az igazi múltját, szörnyű csalódottság érzéssel tölti el a nézőt, hiszen a főszereplő anyja által olyan karakter kerül elénk, aki felé nem táplálunk semmi érzelmet, sőt, igazából nem is érdekel minket, hogy milyen finom teát tud főzni az öreg, mivel az úgyse jön át a mozivásznon. A végső harc szintén nagyon furcsa szájízt hagy a nézőben, mivel végtére is a főgonoszt nem a testruhás nő öli meg, hanem a főnöke, akit csak pár pillanatra látunk az egész film alatt. Bár, amikor a semmiből ránk ugrik egy robottank, a gépmonstrumot legalább a lehető leglátványosabb módon végzi ki az Őrnagy.

    Összességében a film egy középszerű alkotás, aminek csak azok a részei ragyognak, amik teljes kópiái az eredeti, rajzolt jeleneteknek.  Az igazán jó részek viszont tényleg nagyon látványosak, és szépek, így azokra egy szavunk sem lehet. A majdnem kétórás játékidő igazából jól feltöltődik tartalommal, de az időnk nagy részében a film önmagát magyarázza, de hát erre mindenkinek szüksége van, még annak is, aki ismeri az előző verziót, mert egy pár helyen változik a sztori. Ha valami igazán friss sci-fis élményre vágysz, érdemes megnézni, de ha már láttad az anime változatot, semmi újra ne számíts, csak egy kicsit érthetőbb történetre, és nagyon szép, látványos, igényes kivitelezésre.

  • A Könyvfesztiválon jelenik meg a MI, Bob

    Könyvfesztiválra érkezik Dennis E. Taylor népszerű sci-fi regénye, a MI, Bob. A 2016-ban megjelent regény hihetetlen népszerűségre tett szert, a kritikusok Alastair Reynoldssal és Andy Weir A marsi regényével említik együtt Dennis E. Taylort. Ismerjük meg őt és a hamarosan magyarul is olvasható regényét.

    15831717

    „A nevem Dennis Taylor. Ezen a „megkülönböztetőjelen” osztozok számos íróval és zenésszel is, elég sajnálatos módon. Ezért használom a Dennis E. Taylor nevet. Nem, nem Dennis Taylor, a fenébe is!”

    – kezdi elég humorosan a bemutatkozását Taylor írói honlapján, amit fontos kiemelni, hisz műveiben is állandó elem a humor.

    Az amerikai író civilben programozóként dolgozik, emellett pedig snowboardozik, fut és science fiction történeteket ír. Szerzőként egyszerű, de nemes célja van: szórakoztatni és egy kis kiutat mutatni a hétköznapok szürkeségéből.

    OUTLAND_smallElső regénye, az Outland 2015-ben, magánkiadásként jelent meg. A történet szerint a Yellowstone-ban egy szupervulkán tör ki; a váratlan katasztrófa akár az emberi civilizáció végéhez is vezethet. Hat egyetemista vállalkozik a nehéz feladatra, hogy megmentsék bolygónkat a pusztulástól. Egyetlen kiindulási pontjuk saját fizikai projektjük, ennek segítségével próbálnak megoldást találni. Azonban a dolgok rosszabbra fordulnak, amikor kiderül, a diákok elmélete nem működik. A félresikerült kísérlet eredményeként felfedeznek egy interdimenzionális kaput, ami egy olyan alternatív Földhöz vezet, ahol még nem fejlődött ki az emberi faj. Az egyetemisták, az új felfedezés sikerétől megrészegülve vetik bele magukat az új világba. Kérdés, mi lesz így az emberiséggel?

    AllThreeSmall
    Bobiverzum trilógia

    Következő műve egy sci-fi trilógia (Bobiverzum) nyitórésze, a MI, Bob. A regény főhőse, Bob Johanssen eladta a software cégét, egy különös biztosítást köt (halála esetén hibernálják, hogy a jövőben az orvostudomány lehetséges fejlődése esetén meggyógyíthassák) és végre kész arra, hogy hobbijának, a sci-finek éljen. A sors fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó, majd ébredés után a 22. században találja magát. A teste, mint kiderül az Egyesült Államok utódállamáé, a FAITH-é, személyiségét egy hardware-re töltötték, ráadásul már abban se biztos, hogy ő ezek után egyáltalán az az ember-e (ha még ezek után embernek számít), akinek hiszi magát. Azonban egy biztos: a hatalmi játszmák a jövőben sem változnak. Bobot arra kényszerítik, hogy új képességeivel felszerelkezve szolgálja a FAITH űrkolonizációs céljait, ezzel megelőzve a többi nagyhatalmat. Ha nem engedelmeskedik, akkor örökre lekapcsolják.
    A MI, Bob-ban Taylor a leglehetetlenebb ötletekből gyúr össze egy teljesen működő és élvezhető sci-fi kalandot. A könyv azonban nem lenne az igazi Bob szarkasztikus megjegyzéseitől; még a legszorultabb helyzetekben is képes megőrizni hidegvérét és valami frappáns megjegyzéssel véleményezni a történéseket – ahogy Mark Watney is tette A marsiban.

    legionbook1v2_small-1

    A könyv 2016. szeptember 20-án jelent meg a Worldbuilders Press kiadónál, először e-book és hangoskönyv formátumban. Az utóbbit az Audible Studios adta ki, a történetet Ray Porter (Argo-akció, Kemény motorosok, Majdnem híres) tolmácsolásában hallhatjuk. Októberben Taylor ügynöksége, az Ethan Ellenberg Literary Agency fizikai könyvként is megjelentette a MI, Bob-ot. Az elmúlt egy év alatt Taylor hamar népszerű lett az olvasók körében, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a világ egyik legnagyobb könyves közösségi oldalán, a Goodreadsen 4,37-es átlagértékelés kapott. Ezen kívül egy nagyobb sikert is magáénak tudhat: 2016-ban a regény hangoskönyv változatát megválasztották 2016 Legjobb SF hangoskönyvének.

    Taylor jelenleg több művén is dolgozik vagy épp az utolsó simításokat végzi rajtuk. Márciusban várható a MI, Bob folytatása, a For We Are Many (szintén könyv és hangoskönyv formátumban), és előkészületben van a befejező rész, az All These Worlds. Ezen kívül hamarosan nyomtatásba kerül a Singularity Trap is, amiben Ivan Pritchard próbál szerencsét a világűrben.

    Reméljük, TI is annyira szeretni fogjátok Dennis E. Taylor őrült ötleteit, szarkasztikus stílusát és pörgő történetvezetését, mint mi. Aki szerette A marsit vagy csak unja a hollywood-i kliséket, az ne hagyja ki a Könyvfesztiválón megjeleni MI, Bob-ot.

  • Power Rangers: 5 páros belépő várja gazdáját

    Jason, Kimberly, Bill, Trini és Zack, öt átlagos tinédzser, akiket hétköznapi dolgok foglalkoztatnak. Alig ismerik egymást, ám a sorsuk végzetszerűen összefonódik. Egy nap tiltott területre tévednek, ahol különleges erővel rendelkező érmékre bukkannak. Olyan természetfeletti képességekre tesznek szert, amiről álmodni sem mertek: egyik pillanatról a másikra szuperhősökké válnak.

    Miközben az öt fiatal harcos mentoruk, Zordon (Bryan Cranston) segítségével azt tanulja, hogyan tartsa kordában a bennük lakozó erőt, a végtelenül kegyetlen Rita Repulsa (Elizabeth Banks) csatlósaival feltűnik a színen: el akarják pusztítani Angel Grove városát.  A srácoknak össze kell fogniuk, hogy mint a Power Rangers légiója, együtt nézzenek szembe a világuralomra törő gonosz hatalommal.

    A ’90-es években indult kultikus amerikai tévésorozat alapján készült Power Rangers nem fukarkodik a látvánnyal, a humorral és az akcióval. A tehetséges fiatal színészek mellett olyan ismert sztárok is feltűnnek a filmben, mint a gonosz Rita Repulsa szerepében brillírozó Elisabeth Banks, valamint a Totál szívás című sorozat többszörös Emmy-díjas főszereplője, Bryan Cranston, aki a csapat mentoraként tűnik fel.

     

    A filmet forgalmazó Freeman Film jóvoltából április 3-án 5 db páros belépőt sorsolunk ki a Power Rangers premier előtti vetítésére (április 5., szerda 19 óra – Mi Mozink Lurdy Ház 9-es terem). A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk véget ért. A nyertesek:

    Laffers Ildikó (Budapest)
    Dr. Vágány Tamás (Budapest)
    Váradi-Szabó Balázs (Budapest)
    Dr. Wiedemann István (Budapest)
    Tavaszi Ferenc (Budapest)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Megérkezett az áprilisi Galaktika

    Szerkesztőségünkben és webáruházunkban már kapható, az újságárusoknál pedig április 4-től érdemes keresni a Galaktika 325. lapszámát.

    A Galaktika magazin áprilisi kiadását Lewis Shiner elbeszélésének első része nyitja: egy fárasztó nap után hazatérve semmi sem az, aminek látszik… Joan Marie Verba a testvérharcok és a vérbosszú korában két fivér szoros kapcsolatát ábrázolja egy Darkover-történetben. Jeff Carlson, a hamarosan megjelenő Fagyott égbolt szerzője különös kísérletében az ember és a víz viszonya szokatlanul új megvilágításba kerül. Leonyid Kaganov írásában a gyermekkor végének tragikus ára van. Erik Simon felfedezőútja nem úgy sikerül, ahogyan eltervezték. Gareth D. Jones egy barátság jeleneteit villantja fel az öntudat és a technológia tükrében.

    A magyar szerzők közül Erdész Róbert írása azt bizonyítja: egyetlen létforma sem lehet örök, a miénk sem; míg Kovács Attila egy gyanúsan jó üzlet meghiúsulását állítja a középpontba. A havi retro Gárdonyi Géza „Kendő vagy mi” című novellája, benne életünk viszonylagossága és a halál mint biztos fogódzó jelenik meg.

    Galaktika325_321x450

    Egy amerikai képregényt mutat be a lap az 50-es évekből, mely az Utazók című új film alapjául szolgált. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség Kasztovszky Béla-emlékestjéről számol be. A Filmrovatban a nézők-kommentelők furcsa gesztusai elmarasztalást kapnak, a színésznők testalkati jellemzői ügyében. A Szférák zenéje a Solaris zenekar történetét mutatja be. A Világűrt jelentő deszkák a Tünet Együttes Apropó 0.2 című előadását elemzi. Az Obszervatórium űridőjárás-jelentése egy új mérőműszer fejlesztéséről ad hírt.

    A tudományos főanyag a nagyvárosi klímaváltozás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások ehető robotokról, szuperkritikus vízről, 3G-okosszemüvegről, intelligens zokniról, valamint a hernyóinvázió fenyegető veszélyéről.

    Az XL-kiadás H. Rider Haggard regényének (Amikor megremegett a föld) befejező részét tartalmazza, illetve a szerző egy novelláját: „Pongoföld szörnyetege”.

     

  • A HammerTime Cafe is a Galaktika Klub partnere lett

    Március végétől már a HammerTime Cafe is kedvezményeket kínál a Galaktika Klub platina- és gyémántkártyás tagjai számára.

    A HammerTime Cafe egy klub, bolt és egy kávézó kombinációja. Budapest terepasztalos stratégiai játékosainak és szerepjátékosainak egyik legnagyobb fellegváráról van szó. De a klasszikus társasjátékok művelőit sem nézik ki, sőt helyben is rengeteg társasjáték van, amit ki lehet próbálni, vagy akár megvásárolni.

    A kávézó kényelmes helyet tud nyújtani 2-3, vagy akár 7-8 fős csapatoknak is: a nagy felületet igénylő játékok és a szabálykönyvek is elférnek. Ha pedig valakinek nem elég nagy a csapata, az sem gond: szerezhet partereket a HammerTime Cafe játékos keresőjében, vagy kereshet az eseménynaptárban olyan bemutatókat, versenyeket, ahol mindig van elég játékos.

    Ráadásul játék közben, helyben rettentő finom hamburgereket, tortillákat, salátákat is lehet fogyasztani, kézműves sörökkel, szálas teákkal, forrócsokikkal és egyéb finom italokkal kiegészítve.

    A Cafe az Üllői út 111. alatt található, ami a Klinikáktól vagy a Nagyvárad térről 3 perc sétával megközelíthető. Asztalt foglalni a Facebook oldalukon, vagy az info@hammertimecafe.hu címen lehet.

    A Galaktika Klub tagoknak nyújtott kedvezmények:

    Platinakártya: 30% kedvezmény az italokból (akárcsak a HammerTime Cafe klubtagjainak).

    Gyémántkártya: 30% kedvezmény az italokból (akárcsak a HammerTime Cafe klubtagjainak) és további 5% kedvezmény a figurákra, társasjátékokra, festékekre és egyéb kiegészítőkre.

     

  • Rettegésre felkészülni, megjött az Az első előzetese

    Nemsokára két Stephen King adaptáció is a mozikba kerül, az egyik A Setét Torony, mely júliusban lesz először látható, de érkezik még a klasszikus bohócos rémtörténet filmverziója, az Az is szeptember 8-án. Utóbbi filmhez kaptuk most meg az első előzetest, de bárcsak inkább a csatorna mélyén hagyta volna a Warner ezeket a képsorokat. Rettentő ijesztő lett ugyanis ez a két perc, amit összevágtak az Az-ból, főleg azoknak a nézőknek okozhat különösen kellemetlen perceket, akik olvasták King regényét. A történet szerint ugye a Maine-ben található Derryben járunk, ahol egy csapatnyi gyerek felveszi a harcot a kegyetlen Pennywise ellen. A bohóc ugyanis újfent megjelent és lelkesen szedi az áldozatait, ráadásul nem válogat, az első, akit magával ránt, a rendkívül fiatal Georgie.

    A főgonosz bohócot Bill Skarsgard játssza, a gyerekszínészek pedig már első blikkre egész szimpatikusak. Közülük Jaeden Lieberher a Midnight Special című sci-fiből lehet ismerős, ő volt az a világító szemű, úszószemüveges srác. Rajta kívül szerepel még a filmben Finn Wolfhard, akit a Stranger Things rajongói ismerhetnek. De ott van még a stábban Nicholas Hamilton, aki a Captain Fantasticban játszott. Fiatal tehetségekből tehát nem lesz hiány.

    Stephen King terjengős regénye, az Az az egyik legemlékezetesebb felnövéstörténet és horrorsztori, amit csak egy átlag olvasó kereshet magának. 1990-ben egyébként már kapott egy saját minisorozatot Pennywise-ék meséje, szóval itt az ideje, hogy a nagyvásznon is tiszteletét tegye végre a klasszikus.

  • A nagy felelősségről szól a Pókember legújabb előzetese

    Mindenki összetette a kezét, amikor Pókember visszatért a Bosszúállók közé az Amerika Kapitány: Polgárháborúban, hiszen Tom Holland nagyon odatette magát a hálószövő szerepében. Júliusban érkezik a Pókember: Hazatérés című film a mozikba, most pedig megkaptuk a film legújabb előzetesét. Van benne darkos Vasemberre hasonlító főgonosz, maga Tony Stark is felbukkan a képsorokon, illetve Póki elveszti a high-tech ruháját. Az új Pókember film az ígéretek szerint nem fárasztja majd a rajongókat Ben bácsi halálával, illetve a karakter klasszikus eredetsztorijával, helyette kapunk egy olyan hőst, aki már aránylag bejáratott világmegmentőként küszködik a nagy erő-nagy felelősség kombóval.

    Mindemellett a filmben egy cameo erejéig feltűnik maga Amerika Kapitány, visszatér a dögösebbre és fiatalabbra vett May néni, illetve Peter Parker kapja majd erősen a fejmosásokat mentorától. A Marvel nagy rákfenéje volt az elmúlt években, hogy nem tudtak összeszedni egy normális főgonoszt se a filmjeikbe, most azonban Michael Keaton úgy tűnik, hogy erősen rárúgja majd az ajtót Pókemberre. A film július 7-én érkezik meg a mozikba, és abszolút semmi okunk nincs rá, hogy ne várjuk.