Blog

  • 88 éves korában elhunyt Adam West, a tévés Batman

    Adam West a 60-as években vált híres színésszé, akit főleg a Batman tévésorozatból ismert a közönség. A produkció 1966-től 1968-ig futott az ABC műsorán és akkora siker lett, hogy heti kétszer jelentkezett új részekkel a műsor. A Batman szériának elég egyedi hangvétele és megvalósítása volt, ugyanis a csaták közben például a képregényekre jellemző „Wham! Pow!” szövegbuborékok ugrottak fel, amikor eltángáltak valakit. Ezt alább mutatjuk, a videóban a Pingvinnel való összecsapása látható a denevérembernek.

    A sorozatból 3 évad és 120 epizód készült el, a neves tévékritikus, Alan Sepinwall pedig a 82. legjobb tévészériának nevezte a Batmant Amerikában. A műsorban a két főszereplő Bruce Wayne és Dick Grayson voltak, a félórás formátum miatt pedig főleg a vicces szituációkra lett kihegyezve ez a Batman. Természetesen olyan híres karakterek is feltűntek a képernyőn, mint a komornyik Alfred és Gordon felügyelő, a harmadik évadban pedig maga Batgirl is tiszteletét tette.

    batman-rip2

    West karrierjét később a Batman igencsak megnehezítette, ugyanis beskatulyázták a színészt, aki egyébként kardoskodott amellett, hogy a DC-s szuperhős számára a jó irány a könnyedebb vonal volt. Így Adam West tiltakozott az 1989-es Batman ellen is, amelyet Tim Burton készített és Michael Keaton volt a főszereplő, valamint a Nolan trilógia se nyerte el a híresség tetszését a Variety újság szerint. West egyébként feltűnt a The Big Bang Theory című szitkom jubileumi részében is, és későbbi nyilatkozataiban már azt mondta, hogy idővel megbarátkozott Batman karakterével, habár sok szerepet bukott miatta.

    batman-rip3

    A színész olyan animációs sorozatokon is dolgozott, mint a Family Guy, a The Simpsons és a The Fairly OddParents, melyekben saját maga fiktív paródiáját játszotta. Érdekesség, hogy West utolsó munkája a Batman: A köpenyes lovagok visszatérnek című DC-s animációs film volt. A színész 88 éves korában, leukémiában hunyt el. Isten nyugosztalja.

  • Megjött a Black Panther első előzetese

    Miközben mindenki az új Pókember filmet várja, a semmiből befutott egy másik Marveles hős saját filmjének, a Black Panthernek az előzese is. A karaktert korábban a Civil War című Captain America filmben láthatta a nagyközönség, 2018 február 16-án azonban a mozikban is bemutatkozik a szuperhős önálló kalandja. A filmben feltűnik többek között Martin Freeman, Lupita Nyong’o Angela Bassett, Andy Serkis, és Forest Whitaker is, a főgonosz pedig a Creedből és a kissé rosszul sikerült FOX-os Fantastic Fourból ismert Michael B. Jordan lesz.

    A Black Panther a 2016-os Civil War eseményei után veszi fel a fonalat, a Chadwick Boseman által alakított T’Challa visszatér országába, Wakandába, hogy apja halála után királyként rendet tegyen. Amikor azonban rájön, hogy ellenséges frakciók meg akarják dönteni az uralmát, kénytelen felvenni a harcot velük, ebben pedig segítségére lesz a CIA és Wakanda különleges, katonai különítménye is.

    panthertrailer3

    A karakter először 1966-ban tűnt fel a Marvel képregényeiben, mégpedig a Fantastic Four 52. számában. Black Panther az első színesbőrű szuperhős, aki a mainstream médiában sikeres tudott lenni, ezzel úttörőnek számít. Olyan fekete világmegmentőknek tette le az alapkövet Black Panther, mint Falcon (1969), Luke Cage (1972), a John Stewart-féle Green Lantern (1971 – DC), illetve Black Ligthning (1977 – DC).

    A frissen debütált, fentebb látható előzetes hűen követi Black Panther képregénybeli sokszínűségét, itt is akrobatikus mozdulatok, politikai és tudományos zsenialitás, és a rosszfiúkra való vérszomjas vadászat jellemzi a figurát. Érdemes megfigyelni még emellett, hogy rendkívül sci-fisnek tűnik a látványvilág, szóval kapunk majd egy csomó high-tech cuccot és futurisztikus repülőt, aminek az egyszeri fantasztikum rajongó csak örülni tud.

    A Black Panther a trailer mellé kapott még egy posztert is, ezt alább mutatjuk.

    panthertrailer2

  • Ingyenes lett a Battleborn!

    Sok hónapos huzavonát követően, és a csökkenő játékosbázist látva, a Battleborn készítői úgy döntöttek, hogy június 6-tól ingyenessé tették a híres hero shootert.

    A döntés egyáltalán nem meglepő, manapság az online játékok jelentős hányada kerül át az ingyenesen játszható játékok piacára. Például az Eve Online vagy éppen a Team Fortress 2 is ilyen.

    battleborn1

    A Battleborn eredendően sok játékost igényel ahhoz, hogy élvezhetően lehessen játszani, ezért hogy fenn maradhasson, néhány áldozatot kellett hozniuk a készítőknek, annak reményében, hogy ismét nyereségessé tehessék a vállalkozásukat. Hogy az új játékostömeget milyen fogadtatással fogják várni a veterán játékosok, az kérdéses. Jellemzően az ingyenesen játszók tábora tele van toxikus játékosokkal és „trollokkal”, de az Overwatch szörnyű közösségét látva ez igazából nem attól függ, hogy ingyenes-e valami vagy sem.

    battleborn2

    A játék átmenet a MOBA-k és az FPS-ek között, de sokkal közelebb áll egy MOBA-hoz mint a nagykutyák, a Paladins vagy az Overwatch. A játék közben, ahogy fejlődik a karakterünk, képességeket kell kiválasztanunk, és hasonlóan a Heroes of the Storm játékmenetéhez, a képességek fogják meghatározni, hogy milyen életszínvonalunk lesz a játékban. A képességek messzemenően különböznek egymástól, és rendkívül szituációfüggő, hogy mit érdemes választanunk. Van olyan képesség például, ami sok embert sebez egyszerre, de nem üt olyan erőset, míg egy másik csak egy emberre hat, de közel fatális. Bár a választások lehetősége elég izgalmas, tudni illik, hogy már kialakultak „meták”, hogy melyik karakter miben a legerősebb, és valószínűleg ugyanazokat a szabványképességeket fogjuk választani minden meccsen, de azért jó és izgalmas érzés új dolgokkal kísérletezni. Nem tudhatjuk, hogy az ellenfél melyik szinten milyen képességet választotta, így minden meccs különbözik egymástól, és a variációk tárháza majdhogynem végtelen.

    battleborn3

    Az új fizetési modell teljes másolata a MOBA-k ingyenes modelljének, azaz hetente kapunk egy csokornyi hőst, akiket kipróbálhatunk ingyenesen, és az ingyenes hősök rotálnak hétről hétre. Ha mégis megkedveltünk egy bizonyos karaktert, akkor azt megvásárolhatjuk vagy a játékon belüli pénzért, vagy pedig egy valós összegért.

    A játék mindenképpen megér egy installálást. A grafikája ugyan nem túl korszerű, de jól fut a régebbi számítógépeken is. A pörgős és izgalmas játékmenet mindenkit be fog vonzani, aki szereti az internetes játékokat, főleg azokat, akik nem tudnak dönteni a hero shooterek és a MOBA-k között.

  • The 100 negyedik évad: A világvége még mindig izgalmas tud lenni

    A The 100 az a sorozat, amely még a legelvakultabb sci-fi nézőket is meg tudta lepni az elmúlt évek során. A CW produkciója úgy indult, hogy csak egy sima tiniszéria lesz, szép emberekkel a főszerepekben, azonban később a történet elszakadt a Vámpírnaplók irányától és kőkemény dráma vette kezdetét. A fordulatok tényleg meglepőek lettek a sztoriban, ráadásul főhősök haltak meg egy-egy sima évadközi részben is. A The 100 néha olyan kemény volt, mint az HBO-féle Trónok harca. Aztán elkezdődött a 4. évad és a közönség csak húzhatta a száját, hiszen a fő irányvonal felvázolása után nagyon nem akart összeállni a kép. Aztán eljött a szezon második fele és olyan vérfürdő vette kezdetét, amire senki nem számított.

    A főszereplők ugyanis több csapatra szakadva próbálták megállítani a világvégét. Ott volt például Raven, aki a fejében lévő hangokkal és a közelgő halálával birkózva igyekezett egy rakétát helyrehozni, aztán Clarke gyógyírt próbált találni a fenyegető praimfayára (=radioaktív világégés), Jasperék meg csak úgy éltek a mának. A sorozat sajnos Jasperrel már jó ideje nem tudott mit kezdeni, habár ő és Octavia volt a The 100 legígéretesebb karaktere, már a premier óta. O mondjuk ki is nőtte magát, és igazi vadász lett, a treekru tagjai közé asszimilálódva. Az előző évadokban sokan Bellamy halálát kívánták, mert olyan döntéseket hozott a srác, itt viszont megint a jó arcok közé tartozott. Az egyik legérdekesebb új karakter pedig Luna volt, aki egy kevés Lady Gaga beütéssel, de nagyszerű sztorival tette hozzá a magáét a sorozathoz.

    the100_s4_2

    Na, de mennyire volt fenyegető a The 100 negyedik évadában az a világvége? Nagyon. Kaptunk itt látomásokat, szénné égő szereplőket, szóval kapkodniuk kellett az embereknek magukat, ha nem akartak mind meghalni. A szezon vége előtt talán az az epizód hozta el a csúcspontot, melyben a törzsek egymásnak mentek és egy-egy kiválasztott harcosuk küzdött meg életre-halálra. Itt több fontos karaktertől kénytelenek voltunk elbúcsúzni, ami hatalmas kár, ellenben a Hunger Games-féle hangulat nagyon átjött és rendesen lehetett szorítani Octaviának, hogy ő jöjjön ki győztesen az egészből. Persze itt is volt kavarás rendesen, a The 100 nem az a sorozat, amelyben mindenki tiszta módszerekkel játszana.

    Szerencsére ez az egyetlen olyan CW-s széria, amelyben jórészt háttérbe kerülnek a szerelmi szálak, inkább Octavia és Bellamy testvéri szeretete uralja a történetet, illetve mozgatórugó még Clarke és az anyja. Murphy és a fura csaja azért lopja néha a show-t, de rájuk egy pillanatra se lehetne ráfogni, hogy nyálasak lennének. Clarke időnként összefekszik egy-egy lánnyal, de neki a romantikázás szintén ennyiben kimerül, így a The 100 egy pillanatra se válik lányregénnyé. Itt kőkemény dráma van, és még a főgonoszok is folyton váltakoznak, az egyetlen konstans az Jaha, aki az elmúlt szezonban még foghatta arra a ballépéseit, hogy egy mesterséges intelligencia rángatja fonálon, most viszont tényleg kiderült, hogy az egykori kancellár egy kőbunkó.

    the100_s4_3

    Ami nagyon meglepő, hogy Raven mennyire szerethető alakká vált a sorozatban, habár csak később csatlakozott a szereplőgárdához. A tudóslányról simán el lehet hinni, hogy borderline zseni, illetve elég komoly kis ellentét van közötte és Murphy között, ami iszonyú szórakoztató tud lenni. Murphynél egyébként érdemes egy kicsit leragadni, szerencsétlen srácnak az eddigi évadokban nem volt olyan epizód, amikor ne ütötték volna a hátát bottal. Ő olyan szereplő a The 100-ben, akit valószínűleg már az elején ki akartak írni, valaki azonban könyörgött a showrunnernek, hogy tartsák már meg, hisz talán az egyik legnagyobb karakter ezen a posztapokaliptikus vágóhídon. És milyen jó, hogy megtartották!

    A praimfaya egyébként az évadzáróban újfent rettenetesen megkeverte a lapokat, hiszen több helyszínre kerültek a főszereplők, mindenféle kommunikáció és összeköttetés nélkül. SPOILERVESZÉLY! Raven, Murphy, Echo, Bellamy, illetve Monty és a csaja felmentek az űrbe, hogy egykori lakóhelyükön vészeljék át az Apokalipszis 2.0-t. Clarke egy gikszer miatt kénytelen volt lennmaradni, de vélhetően a night bloodnak köszönhetően túlélte a veszélyes kalandot. A grounderek és a skykru pedig lementek a bunkerbe, hegyiembert játszani. Utóbbi szálon nagyon érdekes volt látni, ahogy az egyszerű harcos O-ból vezető lett, de a nézőket minden bizonnyal az fogja legjobban érdekelni, hogy mi történt az elmúlt 6 évben.

    the100_s4_4

    De persze vannak itt további kérdések, mint például:

    • Ki az a kislány, aki Clarke-kal van?
    • Kik jöttek az űrhajóval az epizód végén és barátságosak-e?
    • Nem ölték-e halomra egymást a bunkerben a klánok?
    • Túléltek-e Bellamyék és hogyan fognak visszajönni az űrből?
    • Hogy tudott Clarke zöldövezetet létrehozni egy, a radioaktivitás által elpusztított világban?

    the100_s4_5

    A The 100 ezért jó sorozat, mert nem hagyja nyugodni az embert és alig várjuk, hogy folytatódjon a produkció. Sajnos a széria nem volt túl nézett a CW-n, ennek ellenére berendelték, aminek csak örülni tudunk. Azt még mindenképp hozzá kell tenni, hogy a The 100 akkor élvezhető leginkább, ha darálva nézi az ember, ugyanis a részek jórészt összefüggőek és nem antológia a sorozat. Kellenek az ilyen high concept műsorok a népnek, mert unalmas a sokadik cyber CSI-t, vagy NCIS-t nézni folyton.

    Értékelés? 8/10 simán, a The 100 kezdi kinőni magát és maga mögött hagyni a tinisorozatos vonalat. Ha így haladunk, akkor 2-3 év és hardcore sci-fi lesz végleg a CW produkciójából.

  • Minimalista, de brutális résszel búcsúzott napjaink egyik legjobb sorozata

    A The Leftovers az a sorozat, amelyet nem csak idehaza, de Amerikában is az egyik legalulértékeltebb misztikus produkcióként tart számon a sajtó. Damon Lindelof és csapata összehozta azt, amire kevesen gondoltak, egy regényből készült adaptáció leverte a könyves alapanyagot, ráadásul a széria nagyjából azon a szinten mozgott, a drámaiságot tekintve, mint a Lost. Ez hatalmas szó, a karakterek iszonyú jól meg voltak írva, Kevin, Nora és Matt földhözragadt emberek voltak, akik egy olyan jelenséggel találkoztak, amely bárkinek megülné a gyomrát. A The Leftoversben eltűnt az emberiség 2 százaléka, ami nem tűnik nagy számnak, az HBO produkciója mégis jól bemutatta azt a reménytelenséget és depressziót, amely a hátrahagyottakat kínozta.

    Az első kérdés adott: kaptunk-e válaszokat? Igen. Ez talán meglepő lehet a legtöbb rajongónak, innen pedig muszáj spoilerrel folytatni, mert az utolsó rész információi nagyon durva hatással voltak az eddigi történetre. A 3. évad 8. része, a finálé ugyanis ott vette fel a fonalat, hogy Nora beült pár fura tudós gépébe, amely elvileg elrepítette oda, ahova az elragadottak kerültek. Ennek megfelelően a széria utolsó része első látásra azzal foglalkozott, hogy mi történt Norával a „túlvilágon”, hogyan öregedett meg ott. Aztán kiderült, hogy igazából a jövőben járunk, Nora pedig bujkált Kevin és a többiek elől. Sajnos mindössze egy dialógus keretein belül tudtuk meg, hogy minek lehetett részese a The Leftovers egyik legfontosabb karaktere azután, hogy eltűnt. (Ha egyáltalán eltűnt, ugye.)

    leftovers-finale-2

    Elképzelhető, hogy Nora megbízhatatlan narrátor, ellenben csak a szavaira tudunk hagyatkozni. A The Leftovers mindig is a hitről szólt, így nem meglepő, hogy a készítők se nyilatkoznak a finálé után semmit. Döntsük el magunk, mit gondolunk. Mint kiderült, a korábban hangsúlyozott vallásos vonal nem sokat jelentett, ugyanis az eltűntek nem voltak jobbak azoknál, mint akiket hátrahagyottakként megismertünk. Nem elragadtatás történt Nora szerint, hanem inkább dimenziószakadás, ami hardcore sci-fivé teszi az utolsó részben a The Leftoverst, mely egészen addig inkább misztikus, vallásos vonalon mozgott. Történt ugyanis, hogy míg az egyik dimenziósíkban az emberiség 2 százaléka tűnt el, addig a másik helyen – ahol Nora gyerekei is voltak -, a 98 százalék vált kámforrá. Így ők jártak rosszul, hiszen szinte teljesen összeomlott az infrastruktúra.

    leftovers-finale-3

    Kár, hogy a másik világot nem láthattuk, csak pár szóban hallhattunk róla, ez igazi kihagyott ziccer. A The Leftovers ezzel egy igazán különös vonalra került, már ami a tévés palettát illeti. Eddig ugyanis a készítők azt hangsúlyozták, hogy a produkció egyfajta megváltástörténet, melyben Kevin az a krisztusi személy, akire a Földnek szüksége van. Az apja meg egyfajta próféta, aki megállítja az özönvizet. Szerencsére mindenki azt hisz, amit akar, de a vallásos misztikum az utolsó előtti epizódban befejeződött, amikor Kevin elpusztította a mennyországot/poklot/purgatóriumot, vagy akármi is volt az a hely, ahova a halhatatlan férfi utazgatni tudott.

    A The Leftoverst nehéz elmagyarázni olyannak, aki egy részét se nézte meg az HBO produkciójának, hiszen egy rendkívül sokszínű szériáról van szó. A fehérbe öltözött szektások, a vallásos áhítat, amely az újabb világvégét övezte, Miracle városa mind újdonságot tudott hozni ebbe a sorozatba, mely a kezdetekben kissé basic volt, de úgy kinőtte magát, hogy nem győztünk pislogni.

    leftovers-finale-4

    Az nagyon látszott a műsorban, hogy Damon Lindelof keze benne van, de ezúttal nem merték meglépni azt, hogy válaszok nélkül hagynak minket. A színészek közül Justin Theroux nagyon hasonlított a Lost Jackjére, ellenben mégis zseniálisan egyedi volt a színész játéka, ahogy a Norát játszó Carrie Coon is ki tudott emelkedni. Coon karrierje egyébként annyira befutott már, hogy a Fargo új évadában is fontos szerepet kapott a művésznő. Mellettük meg kell még említeni Ann Dowdot is, aki Kevin nemeziseként, Patti karakterét újra és újra előtérbe hozva tért vissza a képernyőre. Végül, de nem utolsósorban a The Leftovers fontos eleme volt még a 9. Doktor a Doctor Who-ból, Christopher Eccleston, aki karrierje legjobbját hozta Matt Jamisonként, a megtört papként, aki a felesége csodálatos gyógyulása után is a sztori vezéregyénisége tudott maradni. (Zárójelben pedig jegyezzük meg, hogy Liv Tyler nem öregszik, döbbenet.)

    leftovers-finale-5

    A széria készítői sokszor elmondták, hogy regényes szerkezetben szeretnék átadni a The Leftovers felnőttmeséjét, az első szezon volt a bevezetés, a második a tárgyalás, a harmadik pedig a grandiózus finálé. Habár végül az utolsó évadból visszavettek és kevesebb részt kaptunk, mégse konyulhat lefelé senki szája, hiszen a széria kerek egészként búcsúzott. Ez pedig manapság, amikor egy csomó sorozat 1 évad után kaszát kap, óriási dolog. Persze a The Leftovers egy országos tévécsatornán sose tudott volna életben maradni, így szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az HBO vállalta be a feldolgozást.

    Értékelés? Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a The Leftoversől, aki eddig nem nézte meg a sorozatot, az hatalmas hibát követett el. Repül a harmadik évadra is a 10/10, ilyen mostanában nem lesz, Max Richter zeneszerző főtémája pedig, amely a produkcióban annyiszor elhangzott, innentől az idők végezetéig egyenlő lesz a nagybetűs DRÁMÁVAL. Köszönjük az élményt.

  • Csütörtöktől vasárnapig a XIV. Újbudai Ünnepi Könyvhéten várjuk olvasóinkat!

    Idén a XIV. Újbudai Ünnepi Könyvhéten várunk minden kedves érdeklődőt a 8-as pavilonnál! A fesztiválra a Zsoldos-életműsorozat második darabjával, a Távoli tűzzel készülünk, melyben Gregor Man, a Viking visszatérben megismert űrhajós-geológus a Gámán, a Tau Ceti második bolygóján már nem az őskori dzsungelben küzd az életéért, hanem egy, az ókori társadalmakra emlékeztető, ám nem kevésbé könyörtelen világban.

    ujbudai konyvhet

     

    Munkatársaink minden nap reggel 10-től este 7-ig várják az érdeklődőket, minden könyvünk 20% kedvezménnyel kapható, a fesztiválra Zsoldos Péter Távoli tűz című (két kötetes) regényével készülünk és kapni lehet a fantasztikus Galaktika bögrét is. Bár a szerkesztőségünkbe a hétfői napon (június 12.) érkezik a Távoli tűz, de webshopunkon már előrendelhető.

    Helyszín:
    Budapest XI. kerület, Kőrösy József utca
    Allee Bevásárlóközpont melletti sétány

    Bővebb információk: http://ujbuda.hu/tags/ujbudai-unnepi-konyvhet

     

  • Csak rád vár a Távoli tűz

    Nyerd meg a legújabb könyvünket!

    Június közepén jelenik meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban Zsoldos Péter nagy sikerű Gregor Man-trilógiájának második része, A Viking visszatér folytatása, a Távoli tűz.

    Gregor Man, a  Tau Ceti második bolygóján ragadt űrhajós már nem az őskori dzsungelben küzd az életéért, hanem egy, az ókori társadalmakra emlékeztető, ám nem kevésbé könyörtelen világban. Érvényesülhet-e a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik?

    tavoli-tuz-I-270x450

    Június 13-án kisorsolunk egy példányt a regényből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    A játékunk lezárult.
    A nyertes: Kempelen Balázs (Veszprém)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Kapható a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin 327. számát A. Bertram Chandler nyitja: az Óriásölő felemelkedésének lehetünk tanúi egy olyan világban, amely üldözi a másságot. Ray Nelson látomásában a Föld urai nem azok, akiknek látszanak. Jurij Kruglov S.T.A.L.K.E.R.-novellájának Zónája most egy végtelenül emberi történetnek ad helyet: van olyan erő, ami nagyobb nála. Ian R. MacLeod két lány tragikus sorsát villantja fel, melyek egy ponton összefonódnak.

    A magyar szerzők közül Márki István a „Mi lett volna, ha…?” örök kérdését feszegeti egy párhuzamos világ Magyarországán; Varga Csaba Béla írásában egy titokzatos éjféli látogató hagy maradandó nyomot maga után; Acsai Roland víziójában pedig az anyabolygót megfojtotta az űrszemét, a túlélők között farkastörvények uralkodnak.

    A havi retro George Allan England „Zuhanás” című novellája: egy kiszámítható világban tragédia kell ahhoz, hogy megleljük a romantikát.

    Galaktika_327_320x450

    A képregény Vagyim Sefner írásának („A négylábú tyúk”) adaptációja (Kiss Ferenc és Haui József alkotása). A Kapcsolatfelvétel Petr Stančík (Múmiamalom) és Görgey Eta könyvbemutatójáról (Időcsodák 3) számol be. A Filmrovat az SF-filmkészítés két nagy csapdáját elemzi. A világűrt jelentő deszkák az Antarktisz gyermekei című produkciót ajánlja.

    A tudományos főanyag a Hold héliumlelőhelyeinek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások drónirányító szemüvegről, a „Click-on” karról, a műholdak megsemmisítéséről, a Kínai Digitális Enciklopédiáról, valamint a hőmérsékleti rekordok problémájáról.

    Az XL-kiadás Lloyd Biggle Jr. A Nagy Mű című szatírikus űroperájának első részét tartalmazza.

    A Galaktika 327. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Ian R. MacLeod a Galaktikában

    Itt a június és az új Galaktika is, benne új sci-fi -és fantasynovellákkal. A következő szám tartalmából először Ian R. McLeodot mutatnánk be.

    MacLeod brit sci-fi és fantasy író. A 90-es évekig köztisztviselőként dolgozott, majd úgy döntött, szabadúszó író lesz. Novellák és regények publikálásába kezdett, amit hamar szakmai elismerés, majd díjözön követett.

    Eddig 7 regénye és számos novellaválogatása jelent meg. A Song of Time (2008) című regényéért, amiben egy hegedűművész szemén keresztül ismerjük meg a közeljövőt, Arthur C. Clarke-díjat nyert a Legjobb SF kategóriában 2009-ben. Egy alternatív történelmi könyvért, a Wake up and Dream (2011) Sidewise-díjat kapott (1995 óta ezzel jutalmazzák az alternatív történelem műfaj alkotásait). Rövidebb hangvételű történetei is hasonló nagy elismerésben részesültek. 1999-ben a „The Summer Isles” kisregényért elnyerte a Sidewise –és a World Fantasy-díjat, a „The Chop Girl”-ért pedig World Fantasyt kapott 2000-ben. Ezen kívül a „Snodgrass” című novelláját 2013-ban a Playhouse drámasorozaton belül adaptálták annak 2. évadában.

    IanRMacLeod
    Ian R. MacLeod

    Magyarul MacLeod művei közül eddig 3 novella olvasható: „Elmúlt varázs” (Galaktika 207), Látogató Tauredből (Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2017), és a júniusi Galaktikában az „Isabel bukása”. A történet egy Isabel nevű Hajnalénekesről szól, aki lelkiismeretesen látja el egyházi közösségének mindennapi teendőit. Egy nap egy hiba következtében Isabel egy ismeretlen helyre nyerhet bepillantást: egy másik templomba. Ott találkozik Genyával, akin keresztül új élmények tárulnak fel a tanonc előtt.

    A brit író novelláját két dolog teszi igazán különlegessé a szépen kibontott és jól felépített cselekményen túl. Isabel és Genya történetét MacLeod egy legendaként meséli el nekünk, egy modern történetíró vagy történész megközelítésével. Már a novella elején említi, hogy Isabelre különböző források különböző módon utalnak, teljesen ellentmondó módon írják le őt és történetét. Majd előlép a mindentudó elbeszélő, aki letépi az évszázadok alatt a mesére telepedett rétegeket, és megosztja velünk az „igazságot”. Ez a kétféle hang keveredik a műben, amivel más történetmesélőkhöz hasonlóan szintén bizonytalanságban tart minket az elbeszélő, viszont végig megmarad a legenda jelleg.

    Az „Isabel bukása” egy az elbeszéléshez hasonló ősi és misztikus környezetben játszódik. A durván 50 ezer karakteres írásban egy főleg az arab kultúrára alapuló, csak nők által lakott misztikus közösség tárul elénk. A novellában megjelenő tanoncok egy minaretekkel körülölelt városban, Ghezirah-ban élik mindennapjaikat, és ellátják közösségük teendőit: megtisztítják a tükröket, figyelnek a Sabil felé fordított lencsékre, ellenőrzik azok működését, tanulmányozzák a fény viselkedését; mindezt azért, hogy biztonsággal tudják használni a Sabil fényét.  A történet során további szabályokat és helyeket (pl. a Szó katedrálisa) ismerünk meg.

    arab_scene

    MacLeod világépítésében még akad egy nagyon érdekes dolog az arab kultúra kreatív felhasználásán túl. A későbbiekben Isabel és Genya találkozásánál Genya számukra titokzatos és idegen tárgyakat mutat, mint például a „szivárvány lemez” (azaz CD-lemez), de a könyvekre is hasonló csodálattal néznek. A mi korunk tárgyainak behozatalának szintén van egyfajta elbizonytalanító hatása, de ezzel együtt fel is kelti az olvasó figyelmét: Vajon a jövőben vagy a múltban vagyunk? Az ehhez hasonló apró részletek beemelésével lesz egyszerre ősi és modern ez a világ. MacLeod amellett, hogy egy fantasztikus környezetet teremt Isabel történetéhez, képes annak minden egyes szabályát, részletét és árnyalatát bemutatni, és többé-kevésbé teljesen körbejárni a novellájában. Annyira átélhetővé tette Ghezirah-t, hogy a „legendát” olvasva végig azt kívántam, hogy sose kelljen elhagynom ezt a misztikus helyet.

    Ha kíváncsiak vagytok az „Isabel bukására”, keressétek a Galaktika 327-t június 6-tól az újságárusoknál.

  • Galaktika TV: Wonder Woman kibeszélő

    Marci és Mikul ezúttal sem értenek egyet: egyikőjüknek tetszett az új Wonder Woman film, másikuknak nem. Te kinek a pártjára állsz?

    Ha egy harmadik véleményre vagy kiváncsi, illetve inkább olvasnál, mintsem néznél filmkritikát, akkor ne hagyd ki RaulReal cikkét!

    Ha pedig tetszett a Galaktika TV legújabb vlogposztja, itt találsz további adásokat: youtube.com/c/GalaktikaHuSF. Ne felejts el feliratkozni!