Blog

  • Nincsen Diablo nekromanta nélkül!

    Végre megérkezett a nekromanta a Diablo III-ba. Az új kaszt nem csak fürgébb, de agresszívabb is, mint a Diablo II-es változata. Az új képességek nem csak véresek és halálosak, de még látványosak is.

    Az új kaszt előbb érkezett a vártnál, de ez korántsem jelenti azt, hogy elnagyolták volna a nekromanta felújítását, sőt Rob Foote, a Blizzard produkciós vezetőjének elmondása szerint az ötlet, hogy új életet leheljenek a halottidézőbe, olyan hatással volt a kreatív tervezőkre, mintha olajat öntöttek volna a tűzre.

    A hír hallatán a Diablo stábja lázas munkába kezdett, hogy létrehozzanak egy új, modern nekromantát, hiszen kétség sem férhet hozzá, minden Diablo mániásnak van egy rejtett zug a szívében, ahol a szellemidéző fantasztikusan rémisztő alakja honol.

    necro 2

    A nekromantát már nem csak a Diabloba akarták behozni, hanem egy másik Blizzard játékba, a World of Warcraftba is. Sajnos azonban a World of Warcraftban már jelen vannak olyan kasztok, amik témában hasonlóak a szellemidézőkhöz. A warlock stílusa például igen erősen hasonlít a nekromantához, hiszen az is egy pet class, és démonokkal üzérkedik. Lássuk be, a valódi tükörképe a nekromantáknak a death knight.

    Viszont sem a death knight, sem a warlockok, nem adják át a nekromanta játékstílust teljes egészében. A nekromanta nem csak mérgezni tud, mint a warlock, vagy csontvázakat idézni, mint a death knight, hanem ennél sokkal többre, vérmágiára is képes, ami viszont igazából jobban hasonlít a fantasy világokból ismert vámpírok képességeihez, vagy pedig a League of Legendsből ismert Vladimir képességeire.

    necro 1

    Az új, modern szellemidéző, kinézetében majdnem tükörképe lesz az eredeti nekromantának, tehát a fehér világító haj elengedhetetlen megkülönböztető ismérve lesz a karakterünknek. A Diablo III-ban most már női nekromantákkal is lehetünk, tehát rövidesen spekulálhatunk, hogy a következő kiegészítőben jöhetnek a férfi amazonok is.

    A szellemidéző játékstílusban megőrzi a Diablo II-es változatát, továbbra is idézhetünk gólemeket, csontvázakat, robbantgathatunk hullákat, vagy akár az élőholtak seregét is a segítségünkre hívhatjuk. Az új nekromanta ismét tud majd mérgezni, fizikai sebzést okozni, illetve a halál hűvösségét is tudja majd hasznosítani a szokásos elemek mellett.

    necro 3

    A nekromanta képességei úgy működnek, hogy van egy alap képesség, amikhez bizonyos rúnákat párosíthatunk, így más és más effektekkel ruházhatjuk fel az adott képességet.

    A képességeink tárházában vannak például óriás gólemek, amiket lehívhatunk, hogy az oldalunkon harcoljanak, és ha egy jégrúnát adunk hozzá, akkor egy jég gólemet hívunk le, ez pedig ütéseivel lassítja az ellenfelet.

    A képességek kinézete a párosított rúnáktól függ. Például: vannak a csonttövisek, amik egy bizonyos kattintással előtörnek a földből, ha rúna nélkül kattintunk, akkor a csontszilánkok fehérek és sokat sebeznek. Ha egy vér rúnával párosítjuk a képességet, akkor nagy vérvörös csontok nőnek ki a földből, ami nem csak sebez, hanem életet lop a nekromantánk számára az ellenféltől.

    necro 4

    A karakter leglátványosabb képességei közé tartozik a holtak serege, ami – ahogy a nevéről is következtethető – egy masszív csontvázsereget hív a nekromanta segítségére, hogy lerohanja az ellenfelet. Külön etalon, hogyha egy jeges rúnát párosítunk a holtak seregéhez, akkor egy nagy fehér köddel kékszínű sereg tör elő, ami nagyon hasonlít a Trónok Harcában látott lidércseregre. A hasonlóság a két sereg között nem lehet véletlen, de nem is baj, hiszen esztétikában nagyon jól beleillenek a Mások a Diablo világába.

    A másik leglátványosabb képesség a „Death Nova”, ami egy nagy vödörnyi vért önt a karakterünkre, és egy óriási véres hullámmal megcsap mindent, ami körülöttünk áll. A látványos kinézet mellett még sokat is sebez ez a képesség.

    A Bone Armor képesség ebben a változatban is fellelhető, ami lényegében egy csontvázvértet tesz a nekromantánkra. Ez a képesség most egy nagyon menő ruhával, egy igazi csontból készült felszereléssel is felruházza a karakterünket.

    A legfontosabb mozgási képességünk a Blood Rush lesz, amivel úgy, mint egy mágus, egyik helyről tudunk a másikra teleportálni, viszont az a csavar, hogy a képesség animációján úgy tűnik, mintha csak a vérünk menne át az új helyre, amiből egy pillanatnyi várakozási idő után ismét testet ölt a szellemidézőnk.

    Ha még nem lenne elég menő a nekromanta, a Land of the Dead képességével egy tucat sírkövet tud ledobni a földre, aminek hála folyamatosan egy olyan térben harcolhatunk, ahonnan majdnem korlátlanul sok élőholtat tudunk előidézni. A nekromanta pedig hol máshol érezhetné otthon magát, mint egy temetőben.

    necro 5

    Alig van egy pár különbség a régi és az új halottidéző között. Ami említésre érdemes, az talán az, hogy a gólemek és a csontvázak mellett, mostantól szellemeket és bikafejű lényeket, a görög mitológiából ismert tauroszokat is tudunk most már idézni.

    Összességében nagyon jó lett az új nekromanta. Kétség sem férhet hozzá, hogy sokkal dinamikusabb, látványosabb és erősebb, mint az elődje, bár ezzel szemben nem sok újítást tettek hozzá a karakterhez. Külön dicséretes, hogy milyen élvezetes és izgalmas az új szellemidézővel játszani, és kétség sem férhet hozzá, hogy méltó továbbgondolása az eredetinek.

    A képesség- és a rúnarendszer nagyon sokféle lehetőséget nyit meg a játékosoknak, hogy a saját játékstílusukhoz igazíthassák az új nekromantát. A képesség kombinációk tárháza majdhogynem határtalan, és kétséges hogy két játékos ugyanazzal a rúnarendszerrel használja az új kasztot.

    Talán egy picit több újítást vártam volna a Blizzardosoktól, de kétség sem férhet hozzá, hogy ez a DLC a veterán Diablo játékosokat célozza meg, és sok ismerős mechanikát kell nekik mutatni, hogy ne érződjön úgy, mintha egy teljesen másik karaktert kaptak volna a kékektől.

    Sajnos a DLC nem lesz ingyenes, körülbelül 4000 forintot kell fizetnie mindazoknak, akik magukénak akarják tudni az új kasztot. A játékosoknak persze ez nem igazán tetszik, főleg hogy van a piacon egy másik Diablo klón, a Path of Exile, ami ebben a hónapban fog kijönni egy masszív kiegészítéssel, és az egész ingyenes lesz minden játékos számára. Végtére is, ezt mindenkinek személyesen kell eldöntenie, hogy megéri-e befektetni a játékba pusztán egy plusz karakterért.

    Nem lehet mindenkinek kedvezni, az viszont biztos, hogy ha igazán nagy nekromanta fan vagy, akkor nem lehet kihagyni ezt a DLC-t, hiszen annyi minden újat hoz a halottidézőhöz. Bár meg kell hagyni, sokkal jobban örülnénk, ha egy bónusz fejezetet is adtak volna a történethez a nekromanták kedvéért.

  • Ismét megpróbálják tévére adaptálni az Alapítványt

    Isaac Asimov híres trilógiája, az Alapítvány olyan filmekre és sorozatokra volt hatással, mint a Star Wars, vagy az HBO-féle Westworld, Hollywoodnak azonban többször beletört a bicskája a grandiózus sztori adaptálásába. A Deadline értesülései szerint most épp David S. Goyer és Josh Friedman próbálkoznak azzal, hogy egy tévészériát készítsenek az Alapítványról, ebben pedig a Skydance Television nevű produkciós cég lesz a partnerük.

    Asimov Alapítványát először 1942-ben adták ki, mégpedig az Astounding Magazine nevű folyóiratban, a történet pedig a Galaktikus Birodalomról szól, melynek emberi lakosai szétszóródtak különböző bolygókon, szerte az univerzumban. Az Alapítvány főszereplője egy bizonyos Hari Seldon, aki a pszichohistória szakértője, mely azt kutatja pszichoanalitikus eszközökkel, hogy az ember a történelem során miért cselekedett úgy, ahogy. Illetve fontos kérdése még a tudománynak, hogy az emberiség miért követi el időről-időre ugyanazokat a hibákat. A pszichohistória segítségével a főhős rájön, hogy az emberiség ki fog pusztulni, vagyis egyfajta látnokká lép elő, aki képes megjósolni a jövőt (szigorúan a matematika és a pszichológia eszközeivel).

    Az Alapítvány megfilmesítése számos alkalommal szóba került, hiszen többek között a FOX, a Warner és a Sony is megpróbálkozott a dologgal, utóbbi esetben például Roland Emmerich, a Függetlenség napja rendezője bukott bele a komoly vállalkozásba sajnos. Pár éve az HBO volt olyan merész, hogy az Alapítvány sorozatot számításba vette, 2014 környékén volt arról szó, hogy Emmerich és a Westworld jelenlegi készítője, az Interstellarhoz kapcsolódó Jonathan Nolan is benne lesz a buliban. A prémium kábelcsatorna azonban végül inkább a vadnyugati sci-fi remake-jét választotta, és igazuk is volt, hisz igazi közönségkedvencet alkottak, mely az HBO második legfontosabb címe per pillanat, persze csak a Trónok harca után.

    alapitvany-tv2

    A leendő készítők közül Goyer munkássága magába foglal egy Batman filmet, a Ghost Ridert és a Blade franchise-t, az ő esetében a sajtó kritikusabb és szkeptikusabb egyszersmind, míg Friedman a közvélemény szerint elképzelhető, hogy a saját részéről képes lesz minőséget letenni az asztalra, elvégre a szakember például a Sarah Connor Chronicles című Terminator szérián is dolgozott, ami egész jól sikerült.

    Az Alapítvány feldolgozásának egyik legnagyobb „ellensége” és hátráltatója maga a Star Wars filmsorozat, mely rengeteget kölcsönzött Asimovtól. Így az elkészítés nehézsége az, hogyha a készítők mozikba viszik a történetet, akkor rengetegen lázadnak majd ellene, mondván George Lucas univerzumát lopták meg. Ez persze közel sincsen így, tekintve, hogy az Alapítvány korábban íródott, mint a Star Wars, ennek ellenére az alkotók inkább a tévét preferálják, ha már adaptációról van szó.

    Rengetegen állítják, hogy az Alapítvány nagyon nehezen adaptálható és meg se szabadna próbálkozni vele, főleg, hogy ennyiszer belebuktak nagy stúdiók és alkotók a vászonra/képernyőre vitelével. Ellenben, ott van néhány ellenpélda, ami bizonyítja, hogy efféle bravúrok igenis megvalósíthatóak:

    • Luc Bessonnak 20 évébe telt, hogy kitalálja, miképp lehetne feldolgozni egyik kedvenc francia képregényét, de erőfeszítéseinek köszönhetően a Valerian és az ezer bolygó városa hamarosan mozikba kerül
    • George R. R. Martin szabályosan megtiltotta, hogy a Tűz és jég dala regénysorozatot adaptálják, ugyanis nem bízott Hollywoodban és a forgatókönyvírókban, Benioff és D. B. Weiss azonban összehozták napjaink egyik legjobb high-concept tévészériáját az anyagból, mely a könyveket is leelőzte
    • Peter Jacksonnak évek munkájába telt, hogy Tolkien műveit feldolgozza normálisan, A Gyűrűk Ura azonban Oscar-díjas trilógia lett… sőt, a tündékkel és orkokkal teli univerzum akkora siker lett, hogy még A hobbitból is 3 részt csináltak (mondjuk kisebb sikerrel)

    alapitvany-tv3

    Mindezek alapján az Alapítvány elkészítése közel sem megvalósíthatatlan, egyedül Goyer neve adhat okot némi aggodalomra. Ellenben ha egy normális tévécsatorna (=nem országos, hanem kábel, vagy mondjuk a Netflix-Amazon-Hulu trió egyike) beáll az ötlet mögé, ebből még bármi is lehet… akár egy sikeres feldolgozás is.

    (Disclaimer: Asimovhoz kapcsolódóan több kötet is elérhető a Galaktikabolt.hu-n, ezek közül az egyik legérdekesebb talán Az Alapítvány barátai, a teljes könyvlista pedig itt érhető el, tessék csak elmerülni a mester munkásságában!)

  • Érkezik a Fiú a pokolból

    Az új könyv két a Delelő univerzumában játszódó kisregényt tartalmaz: A kölyök és a Fiú a pokolból. A kötet megjelenése mondhatni időszerű volt, több okból is. Végre könyv formájában is elérhető lesz a Fiú a pokolból, ami eddig csak a MetaGalaktika 2-ben jelent meg 1981-ben. A kölyök című kisregény pedig, amellett hogy ismét elérhető lesz a könyvesboltokban, végre együtt jelenhet meg a hozzá tematikusan közelálló Fiúval.

    akolyok

    Az első kisregény, A kölyök először 1971-ben jelent meg. A Delelő univerzumban ez a 7. történet, de ahogy azt korábban írtuk, ezek a történetek nem a cselekmény, hanem a helyszínek mentén kapcsolódnak egymáshoz. A kölyök a kommunikáció határait és a kulturális különbségek kérdéseit járja körül. A történet szerint földi expedíció érkezik egy lakatlan bolygóra, hogy ott egy védett otthont építsen ki egy veszélyben lévő civilizáció lakói számára. Azonban kiderül, hogy a hely nem lakatlan: egy embergyerek kerül a csapathoz. A fiú viselkedését vizsgálva kiderül, már él itt egy eddig fel nem fedezett faj. Ezzel nagy lehetőség pottyan a földiek ölébe, hisz ők lehetnek először azok, akik kapcsolatot létesíthetnek az intelligens, de nem humanoid fajjal. Ehhez a legkézenfekvőbb eszköz pedig az idegenek által felnevelt fiú.

    Magát a történetet ’70-ben találták ki a Sztrugackij- testvérek, Operation Mowgli munkacímen. A ma is ismert cím kiadói nyomásra született meg, de Sztrugackijék sosem voltak elégedettek vele, ami a regény mélyebb mondanivalóját nézve teljesen érthető. A történet középpontjában az idegenek által nevelt fiú áll, ő indítja el a csapat tagjai közötti konfliktust. A tudományos kutatások egyik nagy dilemmája merül fel: felhasználhatunk-e egy lényt egy jelentőségteljes felfedezés érdekében?A kulcsmomentumot (találkozás a fiúval) hosszú „alapozás” előzi meg, amiben megismerjük az expedíció tagjait, céljukat és munkájukat. Azonban ez a fokozatosan építkező cselekmény visz el minket a tetőpontig, ahol a humánus és az opportunista oldal összecsap. Természetesen A kölyök nemcsak ezt az egy témát járja körül, hisz például Komov egyik előadásában szóba kerül, hogy milyennek kell lennie a jövő emberének. Azonban a legsúlyosabb problémának talán mégis a gyermek miatt kialakult konfliktust nevezhetjük, ha a cselekmény felől közelítünk a műhöz. Emiatt még újítónak is számít (természetesen az elődökhöz mérve), ha a pozitívabb hangvételű, az ember dicsőségét hirdető sci-fikre gondolunk, még azt is mondhatjuk, Sztrugackijék okosan szembe mentek egy általános trendnek.

    raketometbattle2222

    A következő Delelő-történet a Fiú a pokolból (1974) című kisregény, ami az előzőhöz hasonlóan szintén progresszív írás. A 8. Delelő-történet főhőse Réce, egy Gigandáról származó „harci macska”, aki egy ütközet következtében megsérül, és a Földre kerül. A fiú próbál alkalmazkodni új környezetéhez, megérteni a körülötte lévő eseményeket. Kérdés, hogy egy örök háborúban edzett lény képes-e erre egy pacifista, utópikus világban.

    A kölyökhöz képest a Fiú egy fordított parafrázis, ugyanis az előbbiben a földiek érkeznek az idegen bolygóra, utóbbiban pedig egy „földönkívüli” kerül a Földre. Réce próbál kapcsolatot teremteni az ismeretlennel, kommunikálni az új civilizációval – így a történetét lehet egyfajta beilleszkedési regényként is értelmezni. Felfedezése során nemcsak az őt körülvevő idillikusnak tűnő Földet ismeri meg, hanem saját belső világát is. A fivérek ezt nagyon elmésen egy váltott elbeszélő móddal mutatják be, amivel egyaránt kapunk egy objektív, külső szempontot (E/3-ban elbeszélt, Récét leíró/bemutató fejezetek) és egy szubjektív, belső, sokszor önvizsgáló megközelítést is (Réce E/1.-ű elbeszélése). Ezen a fejlődési úton érezni leginkább azt a humanizmust, ami szinte minden Sztrugackij-regényben megtalálható. A két kultúra közötti ellentét (a Delelő univerzuma egy utópikus világ, míg a Giganda az örök harc birodalma), azaz Réce számára a kulturális sokk és a magány érzése mindenki számára ismerősek lehetnek – ez által lesz igazán hozzánk közelálló az idegen fiú. Emellett tematikusan a Fiú itt kapcsolódik legerősebben A kölyökhöz: más szemszögből vizsgálja meg a kapcsolatteremtés, a kulturális különbségek és a kommunikáció határainak témáit.

    Az esetleges idegenekkel való kapcsolatba lépés aspektusainak felvázolása mellett, A kölyök és a Fiú a pokolból elgondolkodtató művek, amelyek talán még nem voltak annyira aktuálisak, mint napjainkban. Izgalmas történetek a tiszta emberségről, melyek önmagukban is megállják a helyüket. Régi Sztrugackij olvasóknak ajánljuk, mert kihagyhatatlan irodalmi utazás a két kisregényt egymás után olvasni, és párhuzamosan „elemezni”, az újaknak pedig a mondanivalóért, a kivitelezésért és a jövőnkkel foglalkozó érdekes eszmefuttatásokért érdemes próbát tennie a Fiú a pokolból kötettel.

  • Saját, élőszereplős filmet kaphat a szovjet Superman

    A Superman: Red Son 2003-ban jelent meg és három száma volt a képregénysorozatnak, mely mára klasszikussá vált. A történet szerint a füzetek egy olyan világban játszódtak, melyben a hős a Szovjetunióban nevelkedett fel, Amerika helyett. Az alkotást 2004-ben Eisner Awardra jelölték, és legfőképp azért volt különleges, mert nem csak különféle DC-s szuperemberek alternatív verziói tűntek fel a lapokon, de például a rettegett Sztálin és John F. Kennedy is. A Red Son 1953 és 2001 között játszódott, egy jövőbeli epilógustól eltekintve.

    Kal-El ezen változata az amerikai szabadság és jogok helyett a szocializmusért, Sztálinért és az egyszerű munkásokért küzdött, ezt a hozzáállást pedig a darkosra vett kosztümje is tükrözte, hiszen a jól ismert „S” betű helyett is sarló-kalapács volt látható a ruhán. A Superman: Red Son írója az a Mark Millar volt, aki dolgozott a Marvel-féle Civil Waron, egy Pókember képregénysorozaton és a Wanted mellett a Kick-Asson és az Ultimate Fantastic Fouron is.

    red-son2

    A Red Son alapötlete akkor villant át Millar fején, amikor 6 éves volt és 13 évesen állt először a DC elé az alternatív sztorival. 1992-re aztán a képregény alappillérei már a jelenleg ismert alakjukat vették fel. A Den of Geek szerint az alkotó most Twitteren azt pedzegette, hogy az elmúlt 2 hónapban két embert is behívott a Warner Bros tárgyalni, egy lehetséges Red Son filmes adaptációról, amely élőszereplős lenne.

    red-son3

    A DC filmes univerzuma nemrég egész szép bővítésbe kezdett, hiszen a Man of Steel után a Batman v Superman megágyazott egy szuperhősök által dominált világnak, meg persze jött a Suicide Squad az antihőseivel, a Wonder Woman pedig a 1. világháborút térképezte fel, hogy aztán a Justice League-ben végre tényleg összeálljanak majd az igazi nagyágyúk. De vajon van hely a DCEU-ban a szovjet Supermannek is? A Den of Geek kérdésére Millar további nyilatkozatot tett, eszerint a DC ilyen ötletekkel próbál becsalogatni ismert rendezőket az új projektjeihez. Mindenesetre egy ilyen elborult Supermanes film bizony nem hangzik rosszul, hátha be merik egyszer vállalni!

  • Ne gondolkodj, engedelmeskedj: Ray Nelson

    Philip K. Dick gyermekkori barátja, ismerte a beat korszak legnagyobbjait, műveiben pedig különös ötleteket és konteókat dolgozott fel. Ő nem más, mint Ray Nelson. A Galaktika 327-ben most legismertebb novelláját, „Reggel nyolckor”– t olvashatjátok.

    Ray Faraday Nelson science fictionnel való szerelme korán kezdődött, már középiskolában a sci-fi fandom aktív tagja volt. Később, egyetemei évei alatt négy évet Párizsban töltött, ahol a 60-as évek olyan nagy irodalmi alakjaival találkozott, mint Allen Ginsberg, Boris Vian, William Burroughs, Jean-Paul Satre, Simone de Beauvoir, továbbá Michael Moorcockkal együtt azon dolgozott, hogy az akkor betiltott Henry James könyveket csempészték ki Franciaországból.

    156761
    A PKD-val közösen írt regény

    Irodalmi karrierjét a „Oltsd le az eget”- tel kezdte (magyarul a Galaktika 129-ben olvasható), a későbbiekben pedig több ismertebb SFF magazinban publikált. Novellákon kívül Nelson eddig 7 regényt is írt. A legelsőt gyermekkori barátjával, Philip K. Dickkel közösen, ez volt a The Ganymede Takeover (1967). A könyv egy idegenfaj invázióját meséli el, ami ellen csak egy maroknyi ember veheti fel a küzdelmet. Élete fő művének az 1975-ben megjelent regényét, a Blake’s Progresst tartják, amiben William Blake angol romantikus költő időutazását követhetjük nyomon. Utolsó műveit a 90-es évek elején írta, azóta nem publikált a zsánerben. Az íráson felül foglalkozott az induló szerzők felkarolásával, tanításával. 1970-ben például szervezett egy írói workshopot San Franciscóban, amin olyan írók is részt vettek, mint Anne Rice.

    7f274b46a2bd7af497d7e2bc89261fe1
    Mondo poster Carpenter filmjéhez

    Legismertebb írása a „Reggel nyolckor”, ami a The Magazine of Fantasy and Science Fictionben jelent meg 1963-ban. A történet röviden, egy frappáns fordulattal a végén mutatja be, milyen az, amikor idegenlények közénk beépülve teljesen átveszik az emberiség feletti irányítást. ’63 óta Nelson írása szép karriert futott be. 1986-ban Bill Wray-jel közösen képregényként dolgozták fel a „Reggel nyolckor”- t, ami „Nada” címen jelent meg az Alien Encounters-ban, 1988-ban pedig John Carpenter a novella alapján írta meg az Elpusztíthatatlanok (They Live) forgatókönyvét. A sci-fi horror főhőse Nada (Roddy Piper), aki a gazdasági válság következtében munkanélkülivé válik. Míg próbálja életét rendbe tenni, egy világméretű összeesküvés nyomaira bukkan. Kezébe kerül egy napszemüveg, aminek köszönhetően képes meglátni a média mögötti valóságot. Nada látva az idegenek befolyását, elhatározza, hogy felébreszti az emberiséget és végez az idegenekkel.

    Ha szeretsz összeesküvés-elméletekről olvasni, te is félsz a földönkívüliek befolyásától, akkor semmiképpen se lapozd át Ray Nelson novelláját!

  • Watchmen sorozatot készít az HBO

    Az év híre? Az HBO egyike azoknak a tévécsatornáknak, amelyek középpontjukba állítják a felnőtt szórakoztatást, amelynek nagyon sokszor része a 18+ jelenetek helyes használata. Elég csak a Trónok harcára, a Rómára vagy éppen a Boardwalk Empire-re, a cégnél mindig értettek hozzá, hogy mikor kell az asztalra lerakni a vérgőzös és a testiséget magába foglaló jeleneteket.

    Az HBO most újra összeállhat Damon Lindeloffal, aki az egyik legjobb misztikus produkcióért, a The Leftoversért és korában a Lostért is felelős volt, hogy az Alan Moore – Dave Gibbons által megálmodott, 12 részes képregénysorozatot, a Watchment képernyőre vigyék. A tárgyalások a felek között jelenleg is zajlanak, de bízunk a megegyezésben, ugyanis a showrunnernek egyszer már bejött az élet a kábelcsatornánál, miért ne maradjon hosszabb távon is?

    wm-hbo2

    Kevesen tudják, de az HBO-nak ez már a második nekifutása, hogy a Watchment adaptálja, 2014-ben már voltak ilyen irányú törekvései a csatornának, akkor azonban nem jött össze a projekt. Most Lindelofra bíznák teljes egészében a sorozatot, a tévéadó pedig nem ragaszkodik a korábbi elképzeléseihez.

    A Watchmen 1986 és 1987 között jelent meg, a DC kiadó gondozásában, a történet szerint pedig egy igencsak megfáradt szuperhősök által dominált világban járunk, ahol a Komédiás meggyilkolása után Rorschach nyomozni kezd, és egy titokzatos, de igencsak fenyegető összeesküvés nyomaira bukkan. Fogja hát magát és figyelmezteti a többi hőst, a kalandnak pedig olyan nagy figurák válnak részeseivé (akarva-akaratlanul), mint Doktor Manhattan, Éji Bagoly és Selyem Kísértet.

    wm-hbo3

    Az HBO egyelőre nem kommentálta a sajtóértesüléseket. Azt azonban érdemes tudni, hogy maga, a Zack Snyder által rendezett 2009-es mozifilm is nehezen, többszöri próbálkozás után készült el. Az viszont teljesen újító volt, mostanra kultfilmnek lehet tekinteni. Valami hasonló bravúrra vár a nézőközönség a prémium tévécsatorna részéről is, hiszen jelenleg nem vagyunk annyira eleresztve a DC-sorozatok frontján. Az Arrow, a Legends of Tomorrow és a Flash igencsak gyerekcipőben járnak, ami helyenként még a rajongók lábát is szorítja. A FOX-on futó Gotham se sokkal több egy sima nyomozós sorozatnál, főleg, hogy Gordon a főszereplő. A CW-n még fut a Supergirl is, amely aranyos próbálkozás, de körülbelül annyira nehéz komolyan venni, mint a sorozatban szereplő, B-kategóriás Supermant. A tévéiparra ráfér egy Watchmen szintű széria, csak jöjjön össze!

  • A régi és az új istenek harcánál ritkán látni izgalmasabbat

    8 rész után véget ért a Starz legújabb nagyszabású sorozatának, az Amerikai isteneknek az első évada és már ennyi alapján kijelenthető, hogy Neil Gaiman klasszikusát méltóképp ültették át a kisképernyőre. A produkció olyan, mint egy impresszionista festmény, jól esik tűnődve nézegetni, de azért a felszín alatt igen komoly konfliktusok húzódnak, amelyek viszont a nézői visszhangok alapján sokak feje fölött elszállnak. Az Amerikai istenek alapvetése igencsak egyszerű, a régi istenek közül az egyik, akit Szerda néven ismerünk meg az elején, háborút hirdet az újak ellen, akik legfőképp technikai vívmányokat képviselve hajtják igába az embereket.

    ag-review3

    A főszereplő Árnyék, aki hétköznapi emberként találja magát az istenek viszályainak kellős közepén, miután az egész élete összeomlik. Ő a börtönből frissen szabadulva azzal szembesül, hogy neje meghalt, ráadásul egy fura alak munkát ajánl neki, Szerdának pedig nehezen lehet nemet mondani. Innentől kezdve az Amerikai istenek gyönyörűen bontakozik ki, láthatjuk sok szemszögből és sok vallás által megközelítve, hogy mit jelent a halál és, hogy milyen visszatérni onnan a kvázi élők közé. A sztori két szálon fut, az egyiken Árnyék és Szerda igyekeznek minél több istent maguk mellé állítani, a másikon pedig egy leprikon és a főhős – már említett – élőhalott neje próbálnak a konfliktusukat jelentő mondat végére pontot tenni.

    ag-review2

    Az Amerikai istenek tehát két road movie-t is magába foglal, rendkívül sokszínű és misztikus karakterekkel vegyítve. Az évad egyik csúcspontja, amikor egy öregasszony meg talál halni és a végelszámolás során megmérettetik, hogy elég jól élte-e az életét. De a sorozatban megjelenő, A szökésből ismert Peter Stormare cefet jól hozza Szerda leendő „kalapácsát”, a modern istenek mellékszereplői közül pedig egyértelműen kiemelkedik a Médiát játszó Gillian Anderson, aki az X-Akták után megmutatta, hogy simán képes Scullyt a háta mögött hagyni.

    ag-review4

    Ki kell még emelni rajtuk kívül a dzsinnt és Salim történetét, akik további sokszínűséget tudtak csempészni a sorozatba, egy-két grafikus jelenettel minden bizonnyal meg is sikerült hökkenteniük a nézőközönséget. Ian McShane castingolása is telitalálat volt, a színészlegenda és a The 100-ből érkezett – hozzá képest – újonc Ricky Whittle párosát megdöbbentően jól esik nézni. A másik szálon Mad Sweeney és a halott feleség is kitesznek magukért, az egyik, a múltban játszódó, telepesekről szóló epizódban különösen közel kerülhet a két karakter a nézők szívéhez. Azért is izgalmas, hogy mi történik velük, mert annyira különbözőek, hogy a súrlódásaik mindenféle poénkodás és egysoros nélkül is viccesen hatnak.

    A borzalmas főcímtől eltekintve az Amerikai istenek vizuálisan is hihetetlenül jól össze lett rakva, látszik rajta Bryan Fuller keze nyoma, itt-ott visszaköszönnek ismerős motívumok és megoldások a Hannibalból és a Pushing Daisiesből is, de ez legyen a produkció legnagyobb „hibája”. Az alkotó képes arra, amire a tévések közül csak nagyon kevesen, hogy a képi világgal is történetet meséljen el, és a fényképezés által hozzátegyen a karakterekhez és építse/rombolja őket egy-egy jól eltalált snittel. Meg kell becsülnünk Fullert, mégpedig erősen, a hozzá hasonló zsenik leginkább a filmes iparban szoktak inkább dolgozni és nem a kisképernyőn.

    ag-review5

    Az Amerikai istenek rendkívül jól építi fel a saját mitológiáját, az ember át tudja érezni, hogy a régi istenek miért lázadoznak az újak ellen. A vallásosság rendkívül erősen áthatja a szériát, és annak megkérdőjelezése is. Mindemellett érdekes és visszatérő megoldás, hogy a történet a régmúltban is csordogál, de ezt egy percig nem lehet időhúzásnak tekinteni, minden jelenetnek helye és jelenetősége van a produkcióban.

    Azért persze WTF-jelenetek is vannak bőven, ott van például az a nő, aki szó szerint képes akár egy nagyszobányi embert is magába szippantani, de korántsem lehet ráfogni az Amerikai istenekre, hogy a szexualitás ábrázolásával öncélú lenne. Kell az ilyen, el is várjuk, főleg, hogy a Starzon futott korábban a Spartacus című botránysorozat, amelyben a gladiátorok az egyik jelenetben még egymás vérében fürdöttek, aztán nőkkel bújtak ágyba… Kellenek az ehhez hasonló, bevállalós sorozatok, másképp nagyon ellaposodna a tévéipar.

    ag-review6

    Ahogy az a kritika elején már említve lett, sokan felhozták az Amerikai istenek kapcsán, hogy a sztori zavaros, nehezen érthető, nem kerülnek a helyükre az építőkockák. Ez az évad elején lehet, hogy így volt, a 8. rész végére azonban rengeteg minden értelmet nyert és még egy-két fontos választ is megkaptunk, például, hogy melyik isten Szerda. Az írók tehát megállták a helyüket, fel tudtak építeni egy logikus, összefüggő és izgalmas első szezont, amelyben túlcsordult a misztikum. Pár, a jelenkort kínzó dolog is felütötte a fejét egyébként ebben az etapban, feltűntek például a műemlékeket romboló ISIS-terroristák és komoly hangsúly helyeződött arra, hogy az emberek elfeledkeztek a régi istenekről és a cyberistenekre, valamint a katolicizmusra váltottak. Amellett ugye, hogy rengetegen lettek ateisták. Az isteneknek ennek ellenére áldozat és imádság kell, szóval indirekt módon a hitetlen nézők is kaptak egy kis leckét.

    ag-review7

    Az évadfináléban nagyon jól működött annak a bemutatása, hogy a vallásos embereknek a hit milyen sokféle lehet. Jézus feltűnt például színesbőrűként, mexikóiként, glóriával a fején és még egy csomó változatban.

    Az Amerikai istenek közel sem olyan nehéz és megemészthetetlen néznivaló, mint az sokaknak tűnik, abszolút élvezhető és érthető sorozat. Talán hiánypótló is, és Neil Gaiman eredetijét is hűen és felismerhetően követi. Mindez azonban nem baj, mert a színészek jórészt brillíroznak, a képi világ is becsatlakozik a történetmesélésbe, így az évad egy sima 9/10-es élmény. Jöhet a folytatás, minél előbb!

    (Megjegyzés: remélhetőleg a magyar nézőközönség is felfedezi az Amerikai isteneket 1-2 évadon belül, mert legalább annyira hype-ra érdemes széria lesz még ebből, mint amilyenné a Trónok harca kinőtte magát.)

  • Hatalmas botrány után talált új rendezőt a Han Solo film

    A rajongók legnagyobb megdöbbenésére a Lucasfilm két napja kirúgta a Han Solo című Star Wars spinoff két rendezőjét, Phil Lordot és Christopher Millert. A film már öt hónapja forgott, csupán pár hétnyi anyagot kellett volna felvenni, de a sajtó értesülései szerint a Disney-nél nem voltak elégedettek azzal, ahogy a készítők hozzáálltak a műhöz. Lord és Miller főleg a LEGO Movie és a Jump Street filmek miatt lettek híresek, azokban a főszereplők infantilis humorral és nagyon egyszerű és helyenként bunkó stílussal támadtak. Az első pletykák szerint a Lucasfilm fejesének, Kathleen Kennedynek épp ez nem jött be, a Han Solo film stílusa, melyben a főszereplő és a Trónok harcából ismert Emilia Clarke is alulteljesített, az eddigi felvételek alapján. Blockbuster filmeknél nagyon ritka, hogy a rendezőket ilyen késő stádiumban kirúgják, ezért 2 napja áll a bál Hollywoodban Han Solóék miatt és a sajtó is csak erről beszél. De mi is történt valójában?

    A Hollywood Reporter szerint az alkotók Lawrence Kasdannal balhéztak össze, aki többek között a Birodalom visszavág és Az elveszett frigyláda fosztogatói című klasszikusok forgatókönyvírója volt, és a Han Solo spinoff történetén is ő dolgozott. Míg a kirúgott rendezők épp arról voltak híresek, hogy milyen jól kezelik a humort és, hogy szeretnek a filmjeikbe improvizált ötleteket is belepakolni, addig Kasdan úgy gondolkozik, hogy ami a lapon van, annak kell a filmben is megjelennie.

    hs-2

    A kreatív nézeteltérések mindemellett abból fakadtak – egy belsős forrás szerint -, hogy Lordék nem megfelelően álltak hozzá Solo karakteréhez.

    Az embereknek meg kell érteniük, hogy Han Solo nem egy komikus figura, sokkal inkább önzőség és szarkasztikus hozzáállás jellemzi a karaktert – magyarázta a neve elhallgatását kérő insider.

    A feszültségek már február óta jelen voltak a forgatáson, a készítők azonban úgy gondolták, hogy meg lehet ezeket oldani. Kathleen Kennedy, a Lucasfilm feje azonban úgy döntött, hogy Kasdant támogatja, aki a Birodalom visszavág és A jedi visszatér című Star Wars filmekben is sokat alakított Han Solo karakterén és itt is egyedi ötleteken törte a fejét. Lord és Miller a munkálatok miatt Londonba tette át főhadiszállását, amikor pedig a sajtóban elterjedt a kirúgásuk híre, teljesen értetlenül álltak a dolog előtt.

    hs-3

    Volt egy víziónk, ahogy a készítő partnereinknek is, és ezek sajnos nem egyeztek. Nem szeretjük a kreatív nézeteltérés szót, de itt arról volt szó. A körülmények ellenére büszkék vagyunk a stábra, akikkel dolgozhattunk – áll a rendezők keddi közleményében.

    Úgy tűnik, hogy a Disney és a Lucasfilm vért izzad mostanában, hogy az újító hangvételű Star Wars filmjeiket tető alá hozzák, hiszen a Zsivány Egyes esetében is újraírtak jeleneteket és újra is kellett forgatniuk egy csomó anyagot, mindössze 6 hónappal a film premierje előtt. Lord és Miller ezek után a DC-hez igazolhat, ugyanis a Flash film rendezőt keres, ami viszont ennél is érdekesebb, hogy a Disney már be is jelentette a Han Solo film új készítőjét.

    Aki pedig nem más, mint Ron Howard.

    hs-4

    Mivel a Han Solo film háromnegyedét már leforgatták, ezért szinte precedens nélküli, hogy egy alkotónak innen kelljen helyre pofoznia a „félkész” művet, így Ron Howard előtt nehéz feladat áll. Főleg, hogy a hírek szerint nem csúszik a 2018-as premier, igyekeznek a tervek szerint haladni a Lucasfilmnél, már amennyire az ilyen körülmények között lehetséges. Az amerikai sajtó szerint most a következő lépés, hogy Howard találkozik a film sztárjaival, azaz a Han Solót játszó Alden Ehrenreich-el, Donald Gloverrel, aki Lando Calrissiant alakítja, Woody Harrelsonnal, Emilia Clarke-kal és Thandie Newtonnal – többek között, majd megnézi az elkészült anyagot, és próbál megoldást találni arra, ami nem tetszik Kennedyéknek a filmben.

    Ron Howardot a szakma egyrészt az 1995-ös Apollo 13 rendezése miatt ismeri, illetve a szakember Oscart kapott az Egy csodálatos elméért 2002-ben, valamint az is kiszivárgott korábban, hogy az első Star Wars előzményfilm direktorának is fel akarta kérni George Lucas az alkotót. Vajon akkor jobb lett volna a Baljós árnyak?

    hs-5

    Howard mostanában készített filmjei, például az Inferno, rendre alulteljesítettek a pénztárnál, a HR szerint azonban az alkotó biztos megoldásnak tűnik a Han Solo spinoff befejezésére.

    Természetesen Kennedy részéről elhangzott még egy elég vicces PR-nyilatkozat:

    Nagyszerű forgatókönyvünk van, elképesztő készítőgárdánk és színészeink, valamint az elkötelezettségünk, hogy jó film legyen a Han Solo, megkérdőjelezhetetlen. Így Ron Howard csatlakozása lelkesedéssel tölt el mindannyiunkat….

    Fő az optimizmus. A Han Solo film 2018 május 25-én debütál a mozikban. Meglátjuk.

  • Tiéd lehet a fiú a pokolból

    Hamarosan megjelenik a Galaktika Fantasztikus Könyvek új kötete: Arkagyij és Borisz Sztrugackij Fiú a pokolból.

    Két fiú. Az egyik az örök háború poklából, a másik egy idegen bolygó szelídítetlen ősvadonából. És mindketten hirtelen kapcsolatba kerülnek a Delelő világának idilli társadalmával. Mi sülhet ki ebből?

    A Sztrugackij fivérek két remekbe szabott kisregénye a Delelő-univerzum távoli zugaiba kalauzol el minket, melyek tűnjenek bármennyire idegennek, az ember jobbra törekvésének időtlen játszóterei csupán.

    Június 27-én kisorsolunk egy példányt a könyvből. A sorsoláson automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk véget ért. A nyertes:
    Juhász Zoltán (Békéscsaba)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Drakula tévésorozat jön a Sherlock alkotóitól

    A Variety hozta le elsőként az exkluzív hírt, miszerint Mark Gatiss és Steven Moffat, a Sherlock alkotói újfent közös projekten dolgoznak, hiszen ők lesznek a BBC legújabb szkriptelt műsora, a Dracula producerei. Mivel a kreatív szakemberek jelenleg szóló projektjeikkel vannak elfoglalva, ezért igen korai fázisban van a sorozat fejlesztése, de annyit már lehet tudni, hogy hasonló formátummal dolgoznak majd, mint amit a Sherlock esetében megszokhattunk. Azaz, nagy időközönként kapunk egy-egy 2-3 részes évadot, viszont a széria epizódjai filmes hosszúságúak, azaz legalább másfél órásak lesznek.

    A Sherlock nem csak Benedict Cumberbatch-nak, de a Watsont játszó Martin Freemannek is világhírnevet hozott, egy idő után a produkció részben azért nem tudott tovább készülni, mert hollywoodi munkáik annyira lekötötték a sztárokat. Cumberbatch olyan sci-fi/fantasy filmekben tűnt fel, mint a Star Trek, A hobbit Smaugja, vagy Doctor Strange, Freeman is hasonló utat járt be, hiszen ő lett Peter Jackson filmjeiben Zsákos Bilbó, valamint a Marvel univerzumba is betette a lábát a híresség, egy kisebb szerepben.

    drakula-show2

    Azt egyelőre nem tudni, hogy a Drakula főszereplője ki lesz, ellenben ha Gatisséken múlik, akkor biztos, hogy minőségi alkotást kapunk újfent. A rendkívül jó vizuális megoldásokkal dolgozó Sherlock csúszása egyébként részben Moffat hibája is volt, aki a Doctor Who által volt elég komolyan lekötve. Rossz hír a rajongóknak, hogy a Sherlock várhatóan nem jelentkezik már új epizóddal, de ezt a legutóbbi évadfinálé befejezéséből amúgy is sejteni lehetett.

    A Drakula esetében nagy kérdés még, hogy hasonló recepttel dolgoznak-e majd a készítők, mint a Sherlocknál, már a sztorit tekintve. A nyomozó modern korba való ültetése – Watson blogolásával körítve – ugyanis meglepő, de annál jobban működő húzás volt.

    drakula-show3

    A találgatások már megkezdődtek, hiszen Mark Gatiss korábban úgy nyilatkozott, hogy az 1958-as Drakula film, melyben Christopher Lee és Peter Crushing játszottak, nagyon tetszett neki. Az egyik leghíresebb vámpír Londonba költöztetéséhez egyébként könyves alapanyag is van, egy 1897-es regényben a vérszívó Angliába kellett, hogy költözzön, mert ott tudott friss vért keríteni magának.

    Drakula a közelmúltban az NBC 2013-as produkciójában is feltűnt, az a sorozat csak egy évadot ért meg. Érdekesség, hogy a produkció Budapesten is forgott és a Vlad Tepest alakító Jonathan Rhys Meyers alkoholproblémái, valamint a satnya nézettség volt az oka, hogy az egyébként darkos és élvezhető széria nem folytatódott.