Blog

  • Robot százlábú

    A japán Tamiya makett gyártó cég egy oktatásban használható kollekcióval lép piacra. Ennek első eleme egy robot százlábú lesz.

    A százlábú egy központi motoros egységből, és további egyforma, de különálló egységekből áll. A robot a rugalmas lábak révén halad előre. Az egységek egy univerzális csatlakozóval kapcsolódnak össze, amely révén minden egység kommunikálni tud a központi egységgel. Így a robot fel tudja deríteni maga előtt a terepet, és ennek megfelelően utasítva lábait irányt tud változtatni.

    A gyerekek számára sokkal inkább érdekes, mint ijesztő robot csak első darab egy sorozatban, amelynek szerepe a gyerekek játékos bevezetése a robotika, a programozás, és a robotvezérlés világába.

    A robotika oktatás egyre nagyobb népszerűségnek örvend, aminek több oka is van: amellett, hogy nagyon izgalmas, aktívan hozzájárul olyan kulcsfontosságú készségek fejlesztéséhez, mind együttműködés és csapatban dolgozás, a projektszemléletű gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. Vannak, akik az építés miatt kedvelik jobban a robotikát és még maguk sem tudják, de a műszaki érdeklődésük kezd kibontakozni, de vannak akiket a játékos programozás része motivál legjobban.

    (via)

  • Reflektorfénybe kerül Shuri

    Még egy kicsit várnunk kell rá, hogy Shurit, a Fekete Párduc testvérét újra láthassuk a képernyőkön, addig is viszont a Marvel azt tervezi, hogy Wakanda hercegnőjét egy kicsit reflektorfénybe helyezi.

    A kishúg egy saját képregényt kap. A tervek szerint a comic 2018 októberére várható. A történetet Nnedi Okorafor írja, amelyhez a rajzokat Leonardo Romero készíti.

    Shuri az ő kis laborjában a legboldogabb, ahol saját kütyüi veszik körül. Vezető nélkül viszont egy nemzet rendkívül sebezhető, így a lánynak választania kell Wakanda és a saját jóléte között.

    A történet Shuri körül fog forogni, az ő útját fogja követni, miután testvére, T’Challa eltűnik egy küldetés során, Wakanda pedig a hercegnőre tekint vezérként, mivel ő a következő az öröklési sorban. Okorafor már otthonosan mozog a Marvel univerzumának ezen szegletében, hiszen korábban ő írta a Black Phanter: Long Live The King és a Wakanda Forever szériákat is.

    A megjelenésig lássunk egy illusztrációt ízelítőként:

  • Alkalmazott fizika, avagy amikor a tudós is téved

    Furcsa baleset érte a San Franciscoi Tudományos Múzeum tanárát, Mark „Zeke” Kossovert.  Elhatározta, hogy épít magának egy mini napkemencét, hogy koncentrált napsugárzással főzhessen ételeket. Ezért szerzett egy műholdas parabola antennát, és a csillagászaban és az űrkutatásban is használt fényvisszaverő Mylar fóliával borította.

    Miután sikeresen elkészítette a parabola tükröt ötajtós Subarujának hátuljában tette. A tükör tette is a dolgát, és az összegyűjtött napsugárzással megolvasztotta az autó műanyag belsejét.

    Gondolom, Zeke kétszeresen is kényelmetlenül érezte magát.  A kocsijában esett kár az egyik, a másik, hogy tudósként megfeledkezett arról, hogy egy parabola tükör nem csak akkor gyűjti össze a fényt, amikor ő akarja.

    (via)

     

  • Medúzafaló korallok

    Először figyelték meg kutatók, hogy a korallok, amelyek döntően planktonokkal, vagyis apró tengeri teremtményekkel táplálkoznak, képesek nagyobb zsákmányok elejtésére is. Csapatban dolgozva egész medúzákat képesek elkapni és felfalni.

    A földközi tengeren, Szicíliához közeli szigeteknél figyeltek fel a különös gyakorlatra az után, hogy észrevették a tengerfenéki sziklákhoz és barlangokhoz tapadt medúzákat földközi-tengeri korallok .

    Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei és olaszországi kollégáik megfigyeléseiből kiderült, hogy amikor az óceáni áramlatok a korallokhoz sodorják a medúzákat és azok megpróbálnak elúszni, akkor a virágállatok egymás után belecsimpaszkodnak a zsákmányba. A kutatók szerint a közös erőfeszítésből nagyot profitálnak az Astroides calycularis korallfaj egyedei, mivel ezáltal mindnyájan bőséges táplálékhoz jutnak. A korallok zsákmányai világító medúzák (Pelagia noctiluca) voltak.

    Ez a faj elsősorban a Földközi-tengerben elterjedt. A világító medúzák csak néhány centiméter nagyságúak, ezért nehéz észrevenni őket. Érintésük azonban erős, égő fájdalommal jár.

    (via, via)

     

  • Új előzetest kapott az H. P. Lovecraft írásain alapuló The Sinking City

    Az ukrán Frogwares komoly címen dolgozik, hiszen 2019 márciusában jön a The Sinking City, melyet H. P. Lovecraft írásai inspiráltak. A játékban szinte a megszokottaknak megfelelően egy nyomozót alakítunk, akit az elméje egyik napról a másikra elkezd megtréfálni. Az író műveit a közönség a gyakran goromba természetfeletti erők és a komor hangvétel miatt kedvelte meg, mely itt is komolyan jelen lesz, a lassan víz alá kerülő város izgalmas helyszín lesz a játékosoknak.

    A Frogwares már 2002 óta gyárt Sherlock Holmes játékokat, így a nyomozós műfaj számukra nem ismeretlen. A horror játékok rajongói mostanában nincsenek eleresztve, ha jó címekről van szó, a The Sinking City azonban némileg erősíthet ezen a zsáneren.

  • Amikor eljön az írástudatlanság kora…

    Walter Tevis neve sokak számára ismerős lehet. A múlt század második felében több filmadaptáció is készült műveiből, mint A svindler (a regény 1959-es, a film Paul Newmannal 1961-es), annak folytatása, A pénz színe (a regény 1984-es, a film 1986-os, szintén Newmannal és a fiatal Tom Cruise-zal), vagy éppen A Földre pottyant ember (a regény 1963-as, melyből 1976-ban Nicolas Roeg készített filmet, az énekes, David Bowie szereplésével).

    Tevis az Ohioi Egyetemen tanított angol irodalmat és kreatív írást. A Sokszavú poszáta megírásához az inspirációt az egyetemi diákok adták, akik nem érdeklődtek az olvasás iránt. Elképzelt egy 25. századi posztapokaliptikus amerikai civilizációt, ahol minden ember analfabéta. A helyzet azért furcsa, mert az egyének maguk döntik el fokozatosan, hogy elhagyják az olvasást. Ironikus, hogy ahogy az írni-olvasni tudás egyre inkább hanyatlik, úgy a technotudonány mindinkább fejlődik, kellően gyorsan ahhoz, hogy hatékony robotokat termeljen ki, akik nemcsak a súlyosabb feladatokat veszik át az emberektől, de magát a civilizáció működését is.

    Ami a legrémisztőbb a Sokszavú poszátában, hogy nincs katasztrófa, hanem a magától zuhan az írott szó, és ezáltal a civilizáció iránti érdeklődés. Ez az erózió már a 70-es évek közepén elkezdődhetett, amikor is Tevis az egyetemen oktatott. Ekkor az irodalomtanárok már egy ideje aggódtak az olvasottság színvonalának esése miatt. Tevis 25. századi New Yorkjában még az egyetemi tanárok sem műveltek (a meglévő hiányos oktatás a médiától függ).

    Az emberiség az írás ismerete nélkül tulajdonképpen élhet, sőt,  a történelem folyamán a legtöbb ember analfabétaként is élt, csak a közelmúltban, az ipari forradalomnak köszönhetően (a gépek működésének megértéséhez szükséges az írott útmutató), a protestanizmus nyomására (a Biblia olvasása elengedhetetlen) terjedt el.

    A tét nem a túlélés, hanem egy sötétebb kor, valamint a kollektív emlékezetünk elvesztésének megakadályozása. Ha képtelenek vagyunk az olvasásra és az írásra, akkor képtelenek vagyunk arra, hogy kapcsolatba lépjünk a múlttal, annak történelmével, tudományos és technológiai eredményeivel. Tevis regényében a technológia úgy erősödik, ahogy az emberek mentálisan egyre eltompulnak, ez a technológia öncélú és teljesen képtelen arra, hogy kötődjön az emberi igényekhez.

    Ez a posztapokaliptikus kép csak rajtunk, embereken múlik. Így mindenkit csak buzdíthatunk, hogy járjon könyvtárba, vásároljon könyveket és olvasson. Akár a Sokszavú poszátát is.

  • A világnak már elég szuperhőse van a Venom új trailere szerint

    Októberben jön a Tom Hardy főszereplésével készült Venom film, mely a Sony égisze alatt készül és Pókember elvileg egyáltalán nem lesz benne. Az antihősös képregényfeldolgozás legújabb előzetesében a szuperhősöknek is beszól, azonban a képsorok alapján a CGI alatt még mindig rezeg a léc. Még nem a végső kedvcsinálóról van szó, ugyanakkor már nagyon spoileres reklámanyagokat kapunk a Venom film kapcsán, így ezt is érdemes óvatosan megnézni. Lelövi ugyanis a film egy-két láthatóan fontos fordulatát.

    A koncepció úgy tűnik, hogy az lesz, hogy Eddie Brock és szimbiótája más gonosz emberekkel és szimbiótáikkal veszik fel a harcot. Erre nagyjából csak úgy lehet reagálni, hogy:

    Most komolyan?!

    A Sony lehet, hogy ezt a filmet is elrontja majd, habár Venom hangja eddig nagyon jónak tűnik.

  • 15 év kellett a Marsnak, hogy újra a közelünkbe jöjjön

    2018.július 31-e kedd, délelőtt háromnegyed tíz. Ebben a percben olyan közel került a Vörös Bolygó – Mars – a Földhöz mint 15 éve.

    A képre kattintva a Griffith Obszervatórium élőben közvetített képét nézhetik meg a bolygóról.

    Egészen pontosan 57,6 millió kilométerre kerültek egymáshoz az égitestek, ez pedig elképesztően ritka lehetőség a csillagászok számára.

    Az 57,6 millió kilométer még így sem a legközelebbi érték. Tizenöt éve 55,7 millió kilométerre volt a Mars amivel egy hatvanezer éves rekord dőlt meg.
    Az átlag távolság a két bolygó között 225 millió kilométer, így most hozzávetőlegesen négyszer közelebb vagyunk a marslakókhoz, mint máskor. Ha integetünk, talán visszaintegetnek.

    A Mars tiszteletére pedig ajánlunk három olyan könyvet, ami a Marson játszódik, vagy valamilyen központi szerepben van a bolygó.
    Robert J. Sawyer – Halál a vörös bolygón

    Robert A. Heinlein – Kettős csillag

    Arthur C. Clarke – A Mars titka

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi számában Matthew S. Rotundo az idegen eredetű fényjátékok titokzatos rejtélyére keresi a választ. Kir Bulicsov, a Túlélők szerzője egy átutazóban lévő család történetét villantja fel, akik nemcsak térben, de időben is eltévedtek… Szergej Drugal írása azt bizonyítja: ahhoz, hogy a természet visszahódíthassa a Földet, emberi segítség kell. Claude Lalumière egy ősi, mitikus vadászatról számol be, aminek az egyik célpontja, furamód, nem földi lény.

    A magyar szerzők közül Mészáros László, A Leymann-transzfer írója annak a bizonyos 21 grammnak ered a nyomába, míg Gulisio Tímea a jól ismert út nem várt fordulóit írja meg, illetve befejeződik Hernád Péter története, „A betűmetsző utazása”.

    A havi retro Francis Flagg „Apex Fejei” című novellája.

    Folytatódik Haui József Nemere István karakterei nyomán készült képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat A galaxis őrzői vol. 2-t értékeli. A Világűrt jelentő deszkák A Krakken művelet című színházi előadást mutatja be. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség félévzáró rendezvényéről tudósít. Az Obszervatórium az UPRA csapat munkájába enged betekintést. A Tudomány a jégóriások (az Uránusz és a Neptunusz) kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a bringásoknak tervezett okosdzsekiről, légzsákos babaülésről, színes röntgenfelvételekről, a Nagy Hadronütköztető bővítéséről, illetve az olvadó Antarktiszról.

    Az XL-kiadás Stanley G. Weinbaum A Fekete Láng című regényét tartalmazza.

    A Galaktika 341. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

  • 3D nyomtatott kerékpár abroncs

    Az ipari 3D nyomtatókat gyártó BigRep  cég bemutatta a világ első háromdimenziós, nyomtatott, levegőmentes kerékpár abroncsát.

    Az abroncs nem gumiból készül, hanem az új PRO FLEX TPU névre hallgató, hőre lágyuló, rugalmas poliuretán alapú szálakból készült.

    Mivel ez a videót a 3D nyomtatót gyártó cég készítette, ők nem foglalkoznak abroncs gyártással. De valaki más talán kedvet kap hozzá.

    (via)