Blog

  • Kriobiózis – évezredek óta fagyott giliszták felélesztése

    Orosz és amerikai kutatóknak sikerült az orosz tajga örökfagy talajában talált orsógilisztákat életre kelteni. A 32-42 ezer éves állatok mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között. Így először sikerült igazolni, hogy a többsejtű szervezetek is képesek hosszú távú kriobiózisra, természetes környezetben, extrém hideg körülmények között. A pleisztocén korban megfagyott állatok életre kelése tudományos áttörés.

    Az orosz földtudományi intézet kutatói más intézmények, továbbá a Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált gilisztákat vizsgáltak.  A mintegy 300 állat közül felengedésük után kettő mutatott életjeleket. Elkezdtek mozogni és enni.

    Az egyik orsógiliszta egy ősi mókus fészkéből származik, amelyet a Kolima folyó alsó folyásánál találtak közel ahhoz az orosz földtörténeti parkhoz, ahol a pleisztocén kor környezetét akarják bemutatja az orosz szakemberek. Korát 32 ezer évben határozták meg. A másikat az Alazeja folyóhoz közeli örökfogyott talajban találták 2015-ben, az mintegy 41 ezer 700 éves. Mindkét fonálféreg nőstény.

    A cryobizósis a kriptobiózis egy formája, amikor az élőlények életjelenségei hosszú távra szinte megszűnnek extrém körülmények között, leáll sejtszintű anyagcseréjük. Leginkább a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló élőlényekre, mint egy egysejtűekre és fonalférgekre jellemző ez az alkalmazkodási stratégia. A kedvezőtlen körülmények megszűnésével az életfolyamatok újraindulhatnak.

  • Miért bukik meg a Star Wars évről-évre Kínában?

    A kínai piac manapság nagyon fontos a filmkészítőknek, hiszen brutális bevételeket hozhat egy-egy alkotás a keletnek köszönhetően. Ezért is számít manapság bevett szokásnak Kínába menni sajtóturnézni, láthattunk ilyet a Marvel filmek esetében, de egy-egy sztoriba azért is bekerülnek kínai helyszínek, motívumok, vagy éppen karakterek, hogy az ottani közönséget megnyerjék maguknak és jobban csilingeljenek a pénztárgépek.

    Donnie Yen, aki a Zsivány Egyesben is játszott, nemrégiben arról nyilatkozott, hogy szerinte egy olyan fontos piacon, mint Kína, miért bukik meg évről-évre a Star Wars.

    Míg a világ másik fele a Star Warsszal nőtt fel, addig a kínai kultúra számára ez a sci-fi világ idegennek számít. A Marvel filmjeit sokkal könnyebb megérteni, a maskarás hősök és az univerzumépítés is sokkal tisztább a kínai nézők számára.

    Az biztos, hogy egy olyan űropera, mint a Star Wars nem annyira szájbarágós, mint a modern szuperhősfilmek, amelyek szinte tévésorozatos stílusban folytatódnak. Donnie Yen szerint a kínaiak nem tanulmányozták eleget a nyugati filmeket, és az amerikaiak részéről sincs meg esetenként ez az érdeklődés a keleti kultúrák iránt. Így a Star Wars készítői sem foglalkoznak azzal, hogy a filmjeik Kínában jól menjenek.

    A Marvelesek eközben hangosan kuncognak.

  • Tombol a retro: Újabb Star Trek sorozat érkezik

    A szombati napon Star Trek Conventiont tartottak Las Vegasban, melyen részt vett a 78 éves Patrick Stewart is. Az X-Men sztárja bejelentette, hogy visszatér egyik korábbi szerepéhez, így a CBS All Access új Star Trek sorozatában ismét eljátssza Jean-Luc Picard karakterét. A híresség elárulta, hogy mindig is büszke volt arra, hogy az egyik leghíresebb sci-fi franchise részese lehetett, ám amikor 2002-ben leforgatták a Star Trek: The Next Generation zárását, Stewart úgy érezte, nem érdeklődik többet a Star Trek iránt.

    A Star Trek: Discovery tehát újabb vetélytársat kap, a CBS válasza lehet a Star Trek univerzum további bővítése a The Orville-re, ugyanis Seth MacFarlane sci-fije elég sok nézőt elszipolyozott magának. Nem rebootról van szó, a Picard széria rendes folytatás lesz, így Patrick Stewart főszereplőként tér vissza Alex Kurtzman sorozatában. Egyelőre pontos címe sincsen a produkciónak, amint kiderülnek az első részletek a sorozatról, beszámolunk róla.

  • A megtévesztés növényi mesterei

    Az orchideák csodákra képesek, ha a beporzásukról van szó. Ők a megtévesztés mesterei, a legkülönbözőbb trükköket vetik be, hogy magukhoz csalogassák a rovarokat. Nemrégiben egy kettős trükköt fedeztek fel osztrák-német kutatók.

    Az ulmi egyetem kutatói az Európában is élő széleslevelű nőszőfűt figyelték meg, amelyet szinte kizárólag darazsak poroznak be: méhek vagy dongók csak elvétve vállalják a feladatot. Ez a jelentéktelennek tűnő problémára a XIX. század óta keresik a választ, annak ideján már Darwin se talált magyarázatot.

    De a rejtély megoldódott. Régóta ismeretes, hogy egyes növények bizonyos illatanyagokat bocsátanak ki, ha megsérülnek, például amikor hernyók lepik el őket.  Ezek az illatok pedig odavonzzák a darazsakat. A nőszőfű kémiai jelek segítségével úgy tesz, mintha hernyók dézsmálnák. A kövér zsákmány reményében rászálló darazsak állati kosztra ugyan nem bukkannak, de a virág édes nektárral jutalmazza a beporzást, így több tövet is szívesen felkeresnek.

    A széleslevelű nőszőfűnél a kutatók hét illatanyagot mutattak ki, amelyre a kecskedarázs és a német darázs is reagált. Az ökológusok bebizonyították, hogy nem a vizuális inger, hanem egyértelműen az illat az, amely odacsábítja a darazsakat a virághoz.

    (via)

  • Mi lesz, ha az elektronikus bárányok és a hosszú álom találkoznak?

    Robert Kroese Tudatzavarának eredeti címe The Big Sheep, amiből talán már nem is olyan nehéz asszociálni, hogy mely művek inspirálták az írót. A cím két másik mű címének vegyítése, Raymond Chandler 1939-es mestermunkája, a The Big Sleep (Hosszú álom) és Philip K. Dick 1968-as posztapokaliptikus klasszikusa, a Do Androids Dream of Electric Sheep? (Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?) egybeforrasztása.  A kérdés már csak az: méltó-e ez a könyv a két klasszikus nevéhez? A válasz, szerencsére igen.  Kroese sokat merít a chendleri hangulatból és Dick gonzó koncepciójából, miközben hozzáadja alkotásához a saját harmadik dimenzióját, a humor eszközét.

    A Tudatzavar a közeljövő Los Angelesében játszódik, egy olyan gazdasági összeomlás után, amely a varos egy részét elszakította a többitől. Ebben az új városban két nyomozó, Erasmus Keane és Blake Fowler próbálja megoldani a hiányzó génmódosított bárány rejtélyét. Nem sokkal ezután a páros új feladatot kap: egy Priya Mistry nevű, méltán híres színésznő arra gyanakszik, hogy egy bérgyilkos célpontja.

    A két nyomozás persze összemosódik, de elég ravasz módon. Kroese mesterien szövi a cselekményszálakat. Egy magabiztos leendő hadúr, Mag-Lev megpróbálja megragadni a hatalmat, ami egy olyan hatást vált ki, ami fenyegeti a Keane-Fowler ügyet. Mindeközben persze más tényezők is nehezítik a nyomozók munkáját…

    Kroese története bonyolult, lépést tartani vele üdítően könyörtelen, emellett viszont nem marad el a nevetés sem. Fortélyos, furcsa szójátékok, és olyanok amiken felsóhajtunk. A könyv humora nem csak megadja a hangulatot, de a karaktereket is átfedi. Párbeszédeik pörgősek, élesek,  hamar világossá válik, hogy Kroese-re egy harmadik nagy is hatással van: Arthur Conan Doyle. Az őrült zseni Keane és az egyáltalán nem ostoba Fowler közötti dinamizmus tisztán emlékeztet a Holmes-Watson párosra – egészen Fowler első személyes elbeszéléséig. A filozófiai elmélkedések csak úgy repülnek a levegőben, gyorsan és vadul. És persze tréfásan. Egy ponton Fowler meg is jegyzi, hogy soha nem vezetett semmi jóhoz, ha egy rosszfiú Nietzsche-t kezdett idézni.

    Kétségtelen, hogy ezzel a munkájával Krouse a megnevezett íróknak tisztelgett.

  • Brit ökomenikus összefogás a klímaváltozás ellen

    Nagy Britannia vezető egyházai fogtak össze, hogy közösen tegyenek lépést a klímaváltozás ellen. Nem csak ígéretet tettek, meg is tették. Az anglikán egyház, a katolikus egyház, a baptisták, a metodisták, a kvékerek és az Üdvhadsereg több mint 5500 temploma és imahelye tért már át megújuló energiaforrások használatára. Ezek között megtalálható az Egyesült Királyság leghíresebb épületei közül is néhány, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az anglikán egyház 15 katedrálisa – köztük a salisbury és a liverpooli is – teljes mértékben átállt a megújuló energiaforrásokra.

    Az egyházi vezetők sürgetik, hogy még többen kövessék a példájukat.  Mint nyilatkozták: Az éghajlatváltozás „korunk egyik nagy erkölcsi problémája”, amely a szegényeket sújtja leginkább.

    Egyesével a megtakarítás nem is olyan sok, a templomok villanyszámlája átlagosan évi ezer font. De az 5500 templom átállásával már több mint 5 millió font értékű fosszilis energiát spórolnak meg. Az egyházak egy civil programoz csatlakoztak, amely lehetővé teszi, hogy a hálózatból vételezett áramot is megújuló forrásokból származóra válthassák, amelyben ráadásul a lehető legkedvezőbb árat sikerült kialkudniuk, így olcsóbban jutnak energiához, mintha hagyományos forrásokat használnának.

    Nicholas Holtam, Salisbury püspöke és az anglikán egyház környezetvédelemért felelős legmagasabb rangú tagja fantasztikusnak nevezte, hogy a templomok is kiveszik a részüket a környezetre nehezedő terhek csökkentéséből.

    Az anglikán egyház előző vezetője, Rowan Williams volt canterbury érsek azt mondta, az egyház úgy döntött, eladja részesedéseit a fosszilis energetikai cégekben, amelyek nem tartják be a párizsi egyezményben foglalt célokat. Egyúttal sürgette a kormányt, tűzze ki célul, hogy az Egyesült Királyság káros anyag kibocsátása 2050-re nullára csökkenjen.

    (via)

  • A Hangya és a Darázs kritika: Töltelékfilm, de a vicces fajtából!

    A Marvel a Bosszúállók: Végtelen háborúval összehozta az elmúlt 10 év legfontosabb event-filmjét, mely megkoronázta a képregénygyár korábbi erőfeszítéseit a szuperhősök világában. Az emberek aztán nagyon várták, hogy miképp viszik tovább ezt a sztorit, a Captain Marvel azonban még odébb van, a Hangya második része pedig egy csomó emberben már előre csalódást keltett. Hiszen érdekel bárkit is, hogy hol voltak Scott Langék, mialatt Vasember és a többiek megküzdöttek az Őrült Titánnal? Nem csak a teljesség kedvéért érdemes megnézni A Hangya és a Darázst, a jól eltalált humor és az egyik végefőcím utáni extra jelenet ugyanis emlékezetessé teszi ezt a filmet is.

    A történet nagyjából arról szól, hogy a menekülésre kényszerült Hank Pym és lánya Hope Van Dyne egy napon rájönnek, hogy a lány rég elveszett anyját igenis meg lehet menteni. A kulcs a kvantumvilág és persze Scott Lang, akivel a két karakter ismét összeáll, hogy elkenjék néhány rosszfiú és rosszlány száját. A történet elég generikus, viszont a Marvel mostanában egyre többször ráhibázik arra, hogy milyen egy jó főgonosz. Míg a DC filmeknek ez nagyon nem megy, addig itt Szellem egy egész komplex karakter, aki képes hozzáadni a történethez.

    Paul Rudd esetlensége a színész legtöbb filmjében idegesítő tud lenni, itt viszont az új Hangyaként igenis jó a művész. A Hangya és a Darázs néhány jelenete legalább olyan vicces, mint a Deadpool 2-ben látott beszólások voltak. Persze ehhez kell Scott Lang visszatérő sleppje, akik az első részben is nagy sikert arattak a nézők körében. Az egyetlen gond a filmmel, hogy nem érezzük azt az érzelmi nyomást és kötődést Hank Pym feleségével, amit kellene, így kissé súlytalan marad az a kérdés, hogy sikerül-e megmenteni a nőt.

    A Hangya és a Darázs nagyjából azt a választ adja a kérdésre – miszerint hol volt Scott Lang a Thanosszal való harcok alatt? -, mint amit vártunk. A film vége bevisz egy komoly gyomrost a nézőknek, így jó nagy kontrasztot láthatunk az addigi laza stílushoz képest. Mostanában a női karaktereket nagyon túltolja Hollywood, és nem csak a Star Warsra gondolunk, itt viszont nincs semmi túlzott erőlködés, mind Szellem, mind pedig a Darázs nagyon menők. Az akciójelenetek ötletesek, és simán el lehet süppedni ebben, a kisebb tétekkel dolgozó történetben.

    A Marvel nagy erőssége, hogy időről-időre bevállalja, hogy nem minden hőse dolgozik 0-24 az univerzum megmentésén. Ott volt például a Tom Holland főszereplésével készült Pókember film is, és bizony a Hazatérésnek iszonyúan jól állt, hogy egy kisstílű hős küzdött a nem túl nagy volumenű gonoszokkal. A kötelező Stan Lee cameo persze megvan A Hangya és a Darázs c. filmben is, bár itt nem sikerült olyan jól beilleszteni a filmbe a legendás alkotót, mint a Thor: Ragnarökben.

    A Hangya folytatása minden szempontból jobb, mint az első rész volt. Viccesebb, pörgősebb, a csapat dinamikája is jó, ráadásul jól illeszkedik az MCU sztorijába. A Marvel filmjei olyanok, mintha egy sorozatot nézne az ember, csak éppen a tévéképernyő helyett a moziban. A Hangya és a Darázs pedig elérte, hogy még jobban várjuk a következő epizódot.

    Mondjuk az áltudományos szövegeket kár, hogy ennyire túlerőltették, ezért az értékelést tekintve 7/10-et kap a film.

  • Hátborzongató trailer érkezett a Life is Strange második részéhez

    Már láthattuk az első teaser trailert a Life is Strange 2-höz, most viszont egy egészen új kis videóban nyerhetünk bepillantást a következő rész eseményeibe.

    Úgy tűnik, hogy a következő felvonásban az első résszel ellentétben nem időutazással, hanem valami más szuperképességgel lesz megáldva a főszereplőnk, talán éppen emberfeletti erővel, mivel a videóban szereplő rendőr egy 10-10es kódú esethez lett kirendelve, amely az USA-ban a verekedésnek a rendőrségi kódja.

    A trailer végén azonban már jobban sejthetjük, hogy milyen erővel kell majd zsonglőrködnünk. A főhős különleges képessége szerintünk a telekinézis lesz, vagy talán a szél elemi ereje felett kaphatunk hatalmat.

    Augusztus 20-án még több mindenre fény derül, ugyanis ekkor leleplezik a játék minden részletét. Szeptember 27-én pedig meg is jelenik a Life is Strange 2. Hogy addig se rágjuk le a körmünket az izgatott várakozásban, végigjátszhatjuk az ingyenes The Awesome Adventures of Captain Spiritet, vagy belemélyedhetünk a Life is Strange 2 Reddit oldalába, ahol megannyi spekulációról olvashatunk az új játékkal kapcsolatban.

  • Nyerj a Galaktikával Play VR belépőt, ne hagyd ki az élményt!

    Nyerj 1 órás Play VR belépőt!

    Mindig érdekelt a VR, de még nem volt alkalmad kipróbálni? Vagy már próbáltad, és teljesen oda vagy érte? Akárhogy is, itt a lehetőség, hogy teljesen ingyen VR-ozz 1 teljes órán keresztül a Kecskeméti utcai Play VR központban!

    Ehhez nincs más dolgod, mint Gyémánt vagy Platina Galaktika Klubtagnak lenni! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget! 🙂

    Augusztus 17-én, pénteken 2 db-ot sorsolunk ki az ajándékutalványokból. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak. Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is.

    Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Galaktika Klub

  • Játssz és Nyerj a Galaktikával, menekülj meg az idegen űrhajóról!

    A Galaktika partnere, az Alien Escape sci-fi szabadulószoba jóvoltából, minden klubkártyás előfizetőnk automatikusan részt vesz egy havi sorsoláson, amelyben az alábbi nyeremény talál gazdára.

    Sorsolás, augusztus 17. péntek!

    Egy 14 000 forint értékű utalvány, mely 2-6 fő részére, egy órányi borzongató élményben részesíti a játékosokat.

    El tudtok menekülni, mielőtt túl késő ?

    Éljétek át a szabadulás élményét egy idegen űrhajó fedélzetéről! Egy vidáman induló erdei táborozás váratlan fordulatot vesz, amikor a fák lombjai közül hirtelen vakító fény szegeződik rátok, és pár másodperccel később egy idegen űrhajó laborjában ébredtek. Csak megfelelő csapatmunkával találhatjátok meg a kiutat, mielőtt túl késő…

    60 percetek van arra, hogy az idegen lény érkezése előtt átprogramozzátok a fedélzeti számítógépet és kiszabaduljatok az UFO belsejéből. Ehhez csapatmunkára, logikára és ügyességre is szükségetek lesz. Ha nem vagytok eléggé gyorsak, az őrült földönkívüli kísérleti alanyaivá váltok és talán soha többé nem térhettek vissza a földre…
    Vár benneteket az Alien Escape szabadulószoba!

    A szabaduló játék (más néven szabadulószoba, szabadulós játék, kijutós játék, Real Escape Game) a számítógépről ismert „room-escape” és „point-and-click” játékok továbbfejlesztett, valós térbe helyezett változata. A játékosoknak logikai vagy ügyességi feladatok segítségével kell kijutni egy meghatározott időn belül a szobából vagy szobarendszerből.