Kicsit megkésett a júliusi bejelentkező, de a fiúk miután sikeresen lediplomáztak, elmentek pihenni, gyerekeket táboroztatni – mert ők már csak ilyen kis aranyosak – és persze Somira lett bízva a videó kitétele, ami ez idáig nem történt meg.
De, most itt van, hallgassátok és nézzétek. Anna éppen hazudik, júliusi szám tartalm, játékokról, tervekről!
Idén ünnepli a Harry Potter és a bölcsek köve USA-beli megjelenésének 20. évfordulóját, és így számos vitatéma újra előtérbe került a fanok körébe: Umbridge vagy Voldemort a rosszabb? Piton inkább jó vagy inkább gonosz? Melyiket választanánk a Halál ereklyéi közül? Az hogy mindezek a témák még ennyi év után is lázba hozzák a rajongókat, csak azt bizonyítják, hogy J. K. Rowling egy csodálatos világot teremtett. És akkor még egy visszatérő kérdés: A Teszlek Süveg vajon jó helyre osztotta be Harryt?
A Süveg, mint tudjuk, makacsul kitart amellett, ahogyan döntött, soha nem ismerné el, hogy valakit rossz házba rakott. Mégis, Harry igen közel volt ahhoz, hogy a Mardekárba kerüljön, a Titkok kamrájában ráadásul még utalnak is rá, hogy talán jó lett volna, ha a zöld-ezüst házba kerül.
Járjuk át kissé ezt a visszatérő rajongói kérdést, s nézzünk öt tényt, ami miatt Harry akár mardekáros is lehetett volna:
1.Voldemorttal való kapocs
Ahogy az A Halál ereklyéiből kiderült, Harry és a Nagyúr egy őstől származnak, hiszen mindkettőjük felmenői a Peverellek. Talán nem is a származása a legmeglepőbb Harrynek, hanem a Peverell testvérek egyes mágikus tárgyai. Hősünk Ignotus Peverell leszármazottja, aki a láthatatlanná tévő köpenyt birtokolta. A tárgy, amely lehetővé tette Ignotus számára, hogy megtévessze a Halált. A köpeny generációról generációra öröklődött, mígnem Harryhez ért, aki mint láthattuk, nem egy ravasz vállalkozás során hasznát tudta venni.
2. Igencsak ambiciózus
Harryt is, és minket, olvasókat is abba az irányba vezetnek, hogy ne szimpatizáljunk a Mardekárral. Hataloméhes bagázsnak vannak beállítva, ambiciózus típusok, akiknek törekvéseik viszont csak felületesek: pénz, hírnév, dicsőség. Ez egy téves perspektíva: Hermione például erőteljesen vágyik a jó jegyekre, határozottan ambiciózus, az ő törekvései azonban nem tűnnek olyan rossznak, mint amikor a mardekárosok hasonló elszántságot mutatnak. Harryben hatalmas az eltökéltség, ami minden könyvben megnyilvánul, mindig elszánt a célja elérése érdekében, bármilyen áldozattal is kerül szembe. Egy gyerek, aki tudja, mit akar, és el is éri azt. Vagyis a természetében van némi erőéhség, valamint minden ellenkezése ellenére egy kis hőskomplexus.
3. Ravaszság
A megtévesztés néha igen fontos a cél elérésének érdekében. Egyesek azzal érvelnek, hogy Harry halovány hazugságai és enyhe manipulációi megbocsáthatóak, mert legtöbbször akkor alkalmazta őket, amikor úgy gondolta, a nagyobb jó elérése érdekében cselekszik. A hazugság és a manipuláció definíciója viszont nem veszi figyelembe a végcélt. És ezzel vissza is érünk az elkötelezettség dologhoz: Harry ugyebár az a kisgyerek, aki tudja mit akar, és néha piszkosul játszik azért, hogy azt megkapja, elérje.
Vegyünk egy példát: A bölcsek kövében, amikor a könyvtár végében található zárolt részbe kellett mennie Harrynek, a láthatatlanná tévő köpenyt használta. Sőt, igazából elég sok alkalommal vette igénybe a varázstárgyat: bejutni Roxmortsba, Draco után nyomozni a Roxfort Expresszen, vagy minden más alkalommal, amikor olyan helyen volt, ahol nem kellett volna, gyakran alattomosan nyerve ki így értékes információkat. Azt se feledjük, hogy hányszor alkalmazta a Százfű főzetet, vagy épp hogy milyen fontos információkat akart eltitkolni a horcruxokról Ampók elől, amikor az segítséget ajánlott a Gringottsba való betöréshez.
4. A szabályok figyelmen kívül hagyása
Nos, ez már rögtön az elején elkezdődik, hiszen a gyámjai nem engedik, hogy a Roxfortba utazzon. Aztán ott van az is, hogy beszivárgott a Mágiaügyi Minisztériumba… kétszer. És persze sorolhatnánk a kisebb-nagyobb szabálysértéseket.
5. Megkérdőjelezhető bátorság
A griffendélesek egyik legfontosabb tulajdonsága a bátorság. Harry bátorsága szorosan kötődik ahhoz az elhatározásához, hogy szükség van rá, hogy hős legyen, aki vakmerően rohan a veszélyes helyzetekbe. Viszont van, hogy mindez rossz véghez vezet: Piton nem is akarta ellopni a követ, Dumbledore nem engedte volna, hogy Gabrielle megfulladjon a második feladatnál stb.
Amikor a Teszlek Süveg arra gondolt, hogy Harryt a Mardekárba teszi, fel is villantotta Harrynek ezt a lehetőséget. Bekerülni egy olyan házba, amelyet mindenki utál, amely csupa negatív hírnévvel bír, bátor választás lett volna. Ő lehetett volna az, aki megváltoztatja ezeket a negatív előítéleteket. Vajon a Griffendéllel a könnyebb utat választotta, és az igazi bátorság a Mardekár lett volna?
Mindez persze nem jelenti azt, hogy Harry ne lett volna bátor, vagy ne lett volna pozitív jellem. A történet mai napig zseniális, olyan könyvsorozat, amelyet le se lehet tenni, amely miatt ki tudja hány és hány gyerek (vagy akár felnőtt is) szerette meg az olvasást, és amelyet újra és újra elő kell venni. Az ilyen újraolvasások eredményezhetik az új nézőpontba helyezést is, mint például mi lett volna, ha Harry nem a Griffendél tagja lesz. De ne aggódjunk, a Teszlek Süveg tudja a dolgát, ahogy Rowling is.
Amióta létezik a lézer, azóta tudjuk, hogy gyorsasága mellett mennyi energia rejtőzhet benne. Ezért használja a science-fiction zsánerben fegyverként. Lézerfegyverekkel évek óta kísérleteznek, de a kísérleti példányokon túl még nem sikerült hadrendbe állítani.
Az iparban azonban annál inkább hódít. Régóta használják vágásra, vastag acéllemezeket úgy szel át, mint kés a vajat. A lézersugarak precíz irányítása, amely szó szerint a milliméter törtrészét kitevő pontosságú, nem csak a darabolásban használják. A lézergravírozás is már több éves múltra nyúlik vissza. A lézersugár erősségét beállítva ugyanolyan pontosan lehet egy műanyag lemez felületébe égetni a mintát, mint egy acéllemezébe. Ma már direkt lehet olyan rétegelt falemezeket kapni, aminél a belső és a külső rétegek különböző fajta és színű fából vannak. A felső réteget lézerrel elpárologtatva mintaként az alsó lemez fája tűnik fel.
Nagy divat a dísztárgyak és az ékszerek lézergravírozása. Egy tárgy, amelyen egy ékszerész a bazárban napokig dogozott, az lézerrel pár perc alatt elkészül.
De a mai gépek pontossága és gyorsasága egyszerűen lenyűgöző. Elképesztő gyorsasággal és pontossággal dolgoznak. Szemmel követhetetlen sebességgel alakul ki a minta.
(Via)
Egy kis szociodinamikával kezdődik az a sajátos „tudományos” folyamat, amely a pszichédet, génállományodat és más jellemvonásaidat méri és kategorizálja. Ha szerencsés vagy, bejutsz a 22 fő kategória egyikébe, az Affinitásokba. Egy kis kedvcsináló Robert Charles Wilson Affinitások című művéhez:
Egy ilyen csoportba tartozni csodás dolog. Az Affinitások osztoznak szemléletmódjukban, nézőpontjaikban, és közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Mindemögött az Ineralia áll, az uralja az Affinitás-csoportokat. Az emberi faj legrégibb problémája az együttműködés: együtt dolgozni, hogy többre jussunk, mint amire képesek lennénk egyedül. Ők viszont szó szerint emberfelettiek: sokkal többet tudnak tenni, mint amire az emberek egymagukban képesek; kevesebb 
vitával, zsivajjal és félreértéssel, mint bármely közösség az emberi történelem során.
Központi személyünk Adam Fisk, aki basáskodó, erőszakos apja mellől az első adandó alkalommal eltűnik New York állambeli kis szülővárosából. Egy torontói művésziskolába kerül, és nagymamája honorálásából éldegél.
A nagymama viszont váratlanul meghal, és vele együtt az anyagi támogatás is. Adamnak döntenie kell: visszamegy az apjához, abba a kegyetlen világba, amit maga mögött hagyott, vagy talál valami más lehetőséget, aminek segítségével a városban maradhat és új életet kezdhet. Összekapargatja a pénzt egy affinitás tesztre, és elmegy a helyi InterAlia irodába.
Szóval így kerül be Adam a legnagyobb csoportba, a Tau-ba. Az InterAlia, mondhatni, egy kicsit úgy funkcionál, akár csak a Teszlek Süveg. Ezen a hasonlaton továbbhaladva pedig, az Affinitások az egyes roxforti házak. A tagok a kezdetektől fogva mélyen kitartóak egymással szemben. Az Affinitások doktorai, tanácsadói hihetetlen hatékonysággal képesek együttműködni társaikkal, a főnökök és az alkalmazottak pedig könnyen megtalálják hogyan is boldoguljanak közösen.
Az affinitástagság egyfajta identitást jelent, amely viszont teljesen attól függ, hogy ez az óriási, idétlen vállalat mennyire látja valakiben a pénzpotenciált. Ez pedig elfogadhatatlan. Ahogy az Affinitások növekednek a gazdaság, a befolyásosság terén, az InterAlia egyre inkább célkeresztbe kerül, és ő maga is egyre csak növekszik.
A spoilermentesség kedvéért viszont nézzük inkább azt, hogy Wilson hogyan építi fel történetét.
Az internet felkapottságának egyik titka, hogy olyan embereket találhatunk és szocializálódhatunk velük, akik ugyanolyan furcsák, mint mi magunk vagyunk. Van abban valami kellemes élvezet, ha rokonszelleműekkel kerülünk egy közösségbe. Az internet segítségével pedig rendkívül egyszerű olyanokat találni, akiket ugyanazok a dolgok érdekelnek, mint minket, ugyanazt akarják, mint mi.
Wilson története ezt ragadja meg egy igen mély szinten – a maga szédítő optimizmusával és a hatalom izgalmával. Leírja annak a krónikáját is, hogy ezek a közösségek miképp küzdenek azokban az intézményekben, amely kontrolálja őket. Mérlegeli ezt a küzdelmet és beszél arról is, hogy a nemzeti kormányok és a megavállalatok hogyan kezelik ezeket az új, erőteljes, nem állami szereplőket.
Aztán, amikor már azt hiszed, tudod, hova akar kilyukadni az író, hirtelen hoz egy váratlan csavart…
Az Affinitások egy többpólusú jövőt helyez elénk, ahol konfliktusok persze minden szinten akadnak, hiszen a technológia mélyreható hangsúlyt fektet a társadalmi státusra. A kérdésekre pedig sosincsenek egyszerű válaszok.
Mint ahogy az Wilsonra jellemző, egy elképesztő, kalandos történetet kapunk. Egy olyan regényt, amely baljósan jósolja meg a jövőt.
Most már földgömbön is megnézheted, hogyan nézett ki bolygónk a múltban.
http://dinosaurpictures.org/ancient-earth
A kutatók és tudósok sok térképet készítettek, amely bemutatta, hogy a kontinensek vándorlása miatt hogyan is változott a Föld felszíne az elmúlt évszázmilliók alatt. De valljuk be, mióta létezik a Google Earth, azóta a kiterített térképek nem olyan izgalmasak.
Ezen a hiányosságon próbál változtatni egy interaktív oldal. Megnézhetjük, hogyan is nézhetett volna ki a Föld a világűrből az elmúlt 750 millió évben.
Az oldalon kiválaszthatjuk a megfelelő történelmi időszakot – az alapbeállítás a 240 millió évvel ezelőtti állapot – és máris háromdimenziós grafikán csodálhatjuk meg a Föld múltját.
Az alkotók még arra is ügyeltek, hogy segédvonalakkal segítsék beazonosítani a mai országok hol is voltak a múltban. Az életszerűség kedvéért felhők is úsznak a Föld felett, de ez kikapcsolható éppúgy, mint a bolygó automatikus forgása. Az egérrel vezérelve tetszőleges oldalról megnézhetjük otthonunkat. Emellett hasznos és érdekes információkat is olvashatunk az adott korszakról.
Az oldal a dinoszauruspictures.org oldalán található, amely a nagy népszerűségnek örvendő őshüllők egyik legnagyobb tudományos alapú adatbázisa.
Üdvözöljük az internet legnagyobb dinoszaurusz adatbázisában. Nézze meg a véletlenszerű dinoszauruszt , keressen rá egyet, vagy tekintse át az ősi Föld interaktív földgömbjét !
Az oldal az elmúlt két évtizedben épített PaleoDB-re , amely több száz paleontológus által összeállított tudományos adatbázis.
(via)
A Deadline Hollywood hozta elsőként a hírt, miszerint a DC tovább bővítené szuperhősös univerzumát, így hamarosan a vásznakon láthatjuk Supergirl karakterét is. A Warner Bros. stúdióval közösen már fel is kérték Oren Uzielt a forgatókönyv megírására, aki a 22 Jump Streeten is dolgozott. A karakter jól ismert lehet a nézőknek, hiszen a CW nevű amerikai tévécsatornára költözött Supergirl sorozatban már 3 évad óta játssza a hőst Melissa Benoist.
Karát először a képregényolvasók az Action Comics 252. számában láthatták, akit a szülei Argo City pusztulása után Kal-El után küldenek, hogy Superman szárnyai alatt nőjön fel. A Christopher Reeve-féle Superman filmek után kevésbé ismert tény, de 1984-ben Supergirl is kapott egy saját spinoffot, mely azonban óriásit bukott a pénztáraknál. Hollywood így jó időre el is feledkezett a DC karakteréről.
Supermant jelenleg Henry Cavill játssza a DC univerzumban, érdekes lesz látni, kit kérnek fel Supergirl alakítására. Egy biztos, a befutó nem Melissa Benoist lesz, hiszen a DC-féle tévés és a filmes produkciók között nincs átjárás.
Az Új-Mexikóban található VLA – Very Large Array rádióteleszkóp hatalmas kóbor bolygót fedezett fel a csillagok között térben.
A kóbor bolygó, hivatalos nevén csillagközi bolygó egy olyan bolygótömegű égitest, amely nem kering egyetlen csillag körül sem, hanem a csillagközi térben szabadon halad. A bolygórendszerek keletkezésekor, a modellszámítások alapján, a keletkező bolygók jelentős része, a többi bolygóval való kölcsönhatásának következtében, központi csillagába zuhan és megsemmisül, vagy kilökődik a csillagközi térbe.
A kóbor bolygó, amely a keresztségben a megtisztelő „SIMP J01365663+0933473” nevet kapta 20 fényév távolságban száguld a csillagközi térben. Tömege 12 akkora, mint a Jupiteré, de átmérője mindössze 20 százalékkal nagyobb.
A késedelmes bejelentés oka, hogy először egyszerű barna törpének nézték. A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Ez az objektum a bolygó és a barna törpe határán van. Felszínén mintegy 825 Celsius-fokos a hőmérséklet. Ami meglepte a kutatókat, hogy a hatalmas bolygó olyan erős mágneses mezővel rendelkezik, amely több mint kétszázszor erősebb, mint a Jupiteré. És annak ellenére, hogy a csillagközi térben halad, különleges sarki fényeket generál, messze nagyobbakat, mint a Földön a Napszél.
(via)
Amióta az ismert amerikai szupersztár Drake megmutatta, hogy játszani igenis menő, egyre több amerikai közszereplő vall videojátékos szenvedélyéről, így került képbe most a DC univerzumban Supermant játszó Henry Cavill is, aki nyíltan felvállalta, szabadidejében egy csomó időt tölt a billentyűzet előtt.
Az Acélembert alakító színész megelőzte a 2018-as trendet, hiszen már jóval korábban is utalgatott arra, hogy imádja a World of Warcraftot, és a Skyrimet. Annyira fontos szerepet tölt be az életében a videojátékozás, hogy amikor kiderült, hogy megkapta Superman szerepét, fel sem vette a telefont, mert WoW-ozott éppen a barátaival.
Ahogy egyre több hír röppen fel a készülődő The Witcher sorozatról, az IGN-es fiúk egy interjúban becsempészték azt a kérdést, hogy mit szólna hozzá, ha felkérnék a DC sztárját a szörnyvadász szerepére, amire Cavill rögtön lecsapott. A színész saját bevallása szerint szívesen elvállalná a szerepet, és rögtön kitért arra, hogy mennyire szereti a The Witcher játékszériát.
Ugyan már 2017-ben bejelentették a készülő sorozatot, a szereposztásról még nem volt szó a nyilvánosság előtt. Henry Cavill lelkesedése talán jó hatással lehet a sorozatra, és emiatt más szupersztárok is hajlandóak lehetnek elvállalni a főszerepet. Az biztos, hogy nem lenne könnyű feladat Cavillnek egy antihőst játszani az istenszerű Superman után.
Talán az lenne a legjobb döntés, ha egy jelenleg ismeretlen, de tehetséges színésznek adnák a szerepet, bár Henry Cavillnek is van tapasztalata az európai kosztümös drámák terén, hiszen a színész legfőképp a Tudorok című sorozatnak köszönhette, hogy először felkapták.
Ti mit gondoltok? Jó választás lenne Henry Cavill a szörnyvadász szerepére?
Igyekszünk minden hónapban írni pár mondatot azokról a művészekről, akiknek képét a magazin címlapján láthatunk. Saját grafikusunk készíti el a végleges változatot, de még is, érdemes pár apróságot megemlíteni ezekről a tehetséges emberekről, akiknek munkáit érdemes megcsodálni.
Az augusztusi számban többek között olvasni lehet a Jupiterről és a Szaturnuszról, nem véletlen, hogy egy olyan kép került címlapra, amelyen a Jupiter szerepel.
A képet készítette Maciej Rebisz lengyel művész.
Bio
Maciej concept artist és illusztrátor Lengyelországból. 2005-ben kezdett a digitális művészettel foglalkozni, 2010 óta pedig már profi szinten űzi a szakmát. Szabadúszóként készít illusztrációkat könyveknek, magazinoknak, kártya és társasjátékoknak/táblajátékoknak, de ezenkívül készít koncepciós terveket és illusztrrációkat különféle projektekhez és játékokhoz, főleg scifi témában.
Szereti az űrutazást és űrkutatást, minden olyan technológiát ami ezzel kapcsolatos, és igyekszik képeit minél realisztikusabbra készíteni. Jelenleg a Platige Image 3D stúdiónál dolgozik művészként, főleg videojátékokhoz gyártott cinematics videókon dolgozik.
Szabadidejében igyekszik személyes művészi projektjét is elkészíteni, „Space That Never Was” címmel, amiről egy kisfilm is készül. Különböző űrkutatással foglalkozó intézetekkel és cégekkel is együtt dolgozott és dolgozik, mint az ESA, NASA, Arizona State University.
Ha szeretnétek többet megtudni Maciej-ről és munkájáról az alábbi oldalakon lehet őt elérni és megtekinteni munkáit:
https://www.facebook.com/maciej.rebisz
https://www.artstation.com/mac
http://spacethatneverwas.tumblr.com/
Mindenki örömére, újabb nyolc könyvünk került e-book formátumban is elérhetővé. Így most már azok is élvezhetik köteteinket, akik kényelmesebben szeretnének olvasni.
Az alábbi nyolc könyv jelent meg e-könyv-ként, a linkre kattintva rögtön megrendelhetőek!