Blog

  • Elkészült a búza teljes géntérképe

    Kiderült, hogy négyszer annyi génnel rendelkezik, mint az ember.

    Sikerült feltárni a a búza teljes genetikai állományát. A tudományos eredmény jelentősége óriási, mert a kutatás eredménye megnyitja az utat az éghajlat változáshoz alkalmazkodó, táplálóbb, vagy éppen csökkent antigén- és allergén tartalmú búzafajták nemesítéséhez.  A munka nagyságára jellemző, hogy a kutatásra összeállt Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorciumnak 2400 tagja van.

     

    Talán furcsa, hogy miért tartott ennyi ideig, és miért kellett hozzá ilyen sok kutató. Hiszen az emberi genom térképe már rég készen van. De megdöbbentő módon a kenyérbúza genomja mintegy 16 milliárd bázispárból áll, vagyis nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé. Az ember 24 kromoszójával szemben a búzának csupán 21 van. De meglepő módon az ember nagyjából 25 ezer génjével szemben a búzában 107 ezer gént azonosítottak.

    A 13 évig tartó kutatás legnagyobb kihívása az volt, hogy a búza genomjának több mint 85 százaléka ismétlődő elemekből áll. Emiatt a genom hatalmas részei nagyon hasonlítanak egymáshoz, ezért nehéz megkülönböztetni az algenomokat, és helyes rendben összerakni a genomot.

    A búzát számos változatban és fajtában csaknem minden kultúrállamban termesztik, világszerte mintegy 210-220 millió hektáron. A világ lakosságának több mint egyharmada fogyasztja. A búza teszi ki az emberek által elfogyasztott teljes kalóriamennyiség és fehérje majd 20 százalékát. Emellett fontos vitamin- és ásványi anyagforrás.

    A munkában az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is részt vett. A kutatás eredményeit összegző cikk vezető szerzője Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kutatója.

  • A közeljövőben nem kap folytatást az egyik legjobb misztikus lopakodós játék

    A Dishonored első része 2012-ben jelent meg, a játék pedig igazi revolúciót hozott a The Thiefen nevelkedett játékosoknak. A különleges képességek, a kiváló lopakodási lehetőségek és a játékmechanika egy igazán feledhetetlen alkotást eredményezett. Aztán persze menetszerűen jöttek a sztori alapú DLC-k is, először a The Knife of Dunwall, majd pedig a The Brigmore Witches, ezekben egy Daud nevű assassin volt a főszereplő. Az első Dishonored főhőse, Corvo 2016-ban tért vissza a monitorokra, immár felnőtt lánya társaságában, ez a két karakter volt ugyanis a választható hős a Dishonored 2-ben. A franchise 2017-ben bővült még a Death of the Outsiderrel, újabb értékes percekkel megajándékozva a rajongókat.

    Az Arkane Studios legfrissebb bejelentése szerint a Dishonored franchise mostanában nem fog bővülni új résszel, egyhamar nem számíthatunk a harmadik felvonásra. A fejlesztők ígérete szerint azonban továbbra is ezen, a játékosoktól is kreatív megoldásokat megkövetelő vonalon maradnak majd, ami a jövőbeli projektjeiket illeti. Ez legalább jó hír.

  • Itt a jövő, egy robot kapta egy készülő filmben a főszerepet

    A Deadline hozta le elsőként a hírt, miszerint az American History X rendezőjének, Tony Kaye-nak új filmje, a 2nd Born egy android főszereplésével jön majd. Messze még az április elseje, viccről szó sincsen, a robotot úgy programozzák majd be, hogy jobban játsszon, mint Leonardo DiCaprio A visszatérőben, mely végre Oscart hozott neki. Kaye szerint a 2nd Born mérföldkő lehet a filmtörténelemben, szerinte olyan jól fog sikerülni a mű, hogy még akár díjat is kaphat alakítása miatt a mesterséges intelligencia.

    A film a 1st Born folytatása lesz, ebben Val Kilmer és Denise Richards játszotta a főszerepet. A 2018-ban érkező 2nd Born egy olyan házaspárról fog szólni, akiknek nehezen jön össze a gyerek. Természetesen ez is vígjáték lesz, az előző részhez hasonlóan, így pedig pláne nehéz dolga lesz az androidnak, hiszen olyan hihetően kell majd alakítania, hogy megnevettesse a közönséget.

    Az androidok úgy tűnik, egyre inkább beteszik a lábukat a szórakoztatóiparba, hiszen a Disney is robot kaszkadőrök alkalmazását jelentette be, melyek témaparkjaikban lesznek láthatóak. Ezek a gépek később filmforgatásokon is helyettesíthetik majd a későbbiekben a színészeket, ha veszélyes jelenetek felvételéről lesz szó.

  • Dinoszaurusz-mosdatás

    Egészen rendhagyó attrakcióval várta látogatóit a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum. Első ízben mutatták be, hogyan is takarítják munkatársaik a hatalmas dinoszaurusz csontvázakat. A nyilvános fürdetésen a világ mai ismert legnagyobb dinoszaurusza, a Patagotitan mayorum szabadult meg a rátapadt piszoktól.

    A csontváz nem valódi, hanem pontos gipszmásolat, de ennek ellenére szüksége van a takarításra. Egy finom kefe és egy porszívó segítségével szabadította meg a rárakódott portól és piszoktól. A feladat nem egyszerű, a csontváz 5,8 méter magas és 37 méter hosszú. Olyan hatalmas, hogy el sem fér a teremben, a feje kilóg a múzeum előcsarnokába.

    A tisztogatásra évente egyszer kerül sor, és soha nem használnak szappant és vizet a tisztításhoz, mert az károsíthatja a kiállított tárgyakat. A munka egy teljes napig tartott, és nagy sikert aratott a látogatók között, amit mostanáig a látogatók elől elzártan végeztek. .

    A Patagotitan mayorum faj egészen friss felfedezés, 2013-ban egy földműves bukkant a gigászi lény csontmaradványaira. Két évig tartott, amíg bebizonyították, hogy egy új fajt, ráadásul a földön valaha élt legnagyobb lényt fedezték fel.

    A körülbelül 100 millió évvel ezelőtt a mai Argentína déli részén, Patagóniában élt őshüllő 70 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett. A tudósok 2017 augusztusában készítették el a faj tudományos leírását és nevet is adtak neki. A múzeum a leletek alapján készítette el a másolatot. A csontváz elkészítéséről és a lényről Sir David Attenborough dokumentumfilmet készített.

    (via)

  • Megjelent a World of Warcraft legújabb kiegészítője

    A világ talán legismertebb MMORPG-je, a World of Warcraft már a 7. kiegészítőjével jelentkezik, a Battle for Azeroth pedig alapjaiban változtatja majd meg a játékot. Egyrészt az elérhető szintek száma 110-ről 120-ra emelkedik immár, de hosszú várakozás után megismerkedhetünk Kul Tiras és Zandalar kontinensekkel is. Egy új 20 fős PvE mód is érkezik a kiegészítővel, valamint soha nem látott raidek, dungeonök és fajok mutatkoznak be, ahogy korábban arról itt beszámoltunk hosszabban.

    A Battle for Azeroth kiegészítő legnagyobb hangsúlya a Hordások és az Allisok közötti háborún lesz, ahogy az a cím alapján is kitalálható. Innentől jó ideig a széthúzás uralkodik majd Azeroth világában, az augusztus 14-ei megjelenés alkalmából pedig alább mutatunk két friss trailert, mely még jobban felcsigázhatja a videojátékos réteget.

    https://youtu.be/HCeQMe2xdJM

     

  • Második részt kap az elmúlt évek legjobb zombifilmje

    Yeong Sang-ho 2016-os horrorfilmje, a Train to Busan még a szakavatott zombirajongókat is meg tudta lepni. A film frissességgel töltötte meg az élőhalottak zsánerét, és míg a The Walking Dead és a többi tévészéria önmaga paródiájá vált, addig ez a dél-koreai akcióthriller egészen a játékidő végéig izgalmas maradt. Mi lenne félelmetesebb annál, mint hogy az ember benn ragad egy zombik által megtömött vonaton, mialatt a külvilágon is elkezd erőt venni az apokalipszis?

    A legfrissebb hírek szerint az első rész rendezője már a folytatáson dolgozik, jön a Train to Busan szellemi örököse, a film azonban úgy tűnik, hogy új helyszínen fog játszódni. A projekt munkacíme Bando, mely félszigetet jelent. Az első rész főszereplői közül senki nem fog visszatérni, ezt leginkább azok érthetik, akik látták a horrorfilmet.

    A Train to Busan világából filmes univerzumot terveznek készíteni, amit korántsem bánunk. A második felvonás forgatása 2019 első felében kezdődhet meg, a casting azonban még csak ezután jön majd. A Train to Busan a kasszáknál is sikeres lett, így a folytatás bejelentése csak idő kérdése volt.

    A Train to Busan című filmhez kapcsolódóan annak idején kiadtak egy animációs előzményt is, a Seoul Stationt, aki nem látta, érdemes arra is időt szánni.

  • Lenyűgöző kiállítás és könyv Tolkien világáról

    Van egy kiállítás amit minden Tolkien rajongónak ismernie kell. A Tolkien: Maker of Middle-earth az angliai Oxfordban található és egy hihetetlen gyűjteményt mutat be, beleértve a kéziratokat, rajzokat és az számos más archivált anyagot az író karrierjéből.

    Ha valakinek nincs lehetősége személyesen ellátogatni a kiállításra, de nem szeretne lemaradni sem róla, akkor szert tehet egy kiállítási katalógusra is, egy hatalmas könyvre teli fantasztikus, lenyűgöző képekkel.

    A kiadvány feltárja a Tolkien tartós népszerűségét kiváltó kreativitást. Az illusztráció rendkívül bőséges; csaknem 300 képet láthatunk az író kéziratairól, térképeiről, rajzairól, a betűkről. A könyv leírja a Tolkien leghíresebb munkái mögötti kreatív folyamatot – beleértve A hobbitot,  A gyűrük urát és A szilmarilokat -, valamint személyes fotókat is tartalmaz és magániratokat, köztük több olyannal, amely korábban még nem került a nyilvánosság elé.

    A több száz kép közül hármat meg tudunk mutatni ízelítőként:

    A Megye térképének első vázlata

     

    Tolkien festménye A hobbit első amerikai kiadásához, 1937-ben. A képen látható a Gyűrű segítségével láthatatlanná vált Bilbó, amint Smauggal beszélget, aki az óriási halom kincsen terül el.
    A hobbit illusztrálásán kívül Tolkien megtervezte a könyv kötését és borítóját is. A kiállítás jegyzetei szerint a szerző négy színt szeretett volna használni, a kéket, zöldet, feketét és a pirosat, de az a kiadó szerint túl drága lett volna. (Bal oldalon jegyzetként látszik is, a piros ignorálására felszólító felirat.)
  • Centauro a mentőrobot

    Robotokat szeretnének olyan helyeken alkalmazni, ahol emberi életek kerülhetnek veszélybe.

    Amikor manapság autonóm robotok kerülnek szóba, elsősorban az önjáró autókról és a csomagszállító drónokról szóló hírekbe botlunk. És persze a Boston Dinamic lenyűgöző lépegető robotjai. Pedig a robotfejlesztés ennél sokkal szerteágazóbb, sokkal több területen szeretnék a jövőben alkalmazni.

    A DARPA – az amerikai hadsereg kutatórészlege – már 2012-ben 2 millió dolláros díjat ajánlott fel humanoid, emberi életek mentésére képes robot fejlesztésére. Jelen pillanatban ez a robotika egyik húzóágazata, mert a kutatás-mentés rendkívül komplex folyamat. Szükség van egyrészt kisméretű felderítő robotokra, amelyek képesek berepülni, bemászni, becsúszni a romok közé, önállóan felderítve az ott uralkodó állapotokat, és felkutatni a túlélőket. Másrészt szükség van nagyméretű kollégáikra, akik fizikailag képesek részt venni a mentésben, a mentők életének a kockáztatása nélkül kimenteni a sebesülteket.

    Nemrégiben mutatták be a Centauro névre hallgató mentőrobotot, amely az utóbbi kategóriába tartozik. Az Olasz műszaki Intézet által épített robot négylábú, kerekeken gördülő alapból, és egy antropomorf felsőtestből áll. Képes olyan nehéz feladatok és erőfeszítést igénylő mozdulatok elvégzésére, amelyekre a katasztrófa-elhárítási feladatok során szükség lehet: téglát pakol , fát tör. És ha szükséges, akár karatézni is tud.

    (Via)

  • Megvan, hogy ki játssza Spockot a Star Trek: Discoveryben

    Áprilisban a Star Trek: The Next Generation veteránja, Jonathan Frakes jelentette be, hogy a Discovery című sorozat második évadának egyik epizódját ő készíti majd. Emellett még egy fontos infó kiderült, mégpedig az, hogy a fiatal Spockot is láthatjuk ebben a felvonásban. Alex Kurtzman és a CBS All Access csapata most meg is találta a megfelelő színészt, Ethan Peck (az alsó képen) személyében, aki a félig ember, félig vulkáni legendás karaktert fogja alakítani.

    Ethan Pecknek több szempontból is nehéz súly nyomja most a vállát, hiszen nagyapja, Gregory Peck egyike volt Hollywood legnagyobb filmsztárjainak, ráadásul Spockot olyan hírességek alakították korábban, mint Leonard Nimoy és Zachary Quinto.

    A Star Trek: Discovery 2. évada valamikor 2019 elején debütálhat legkorábban a CBS All Access online felületén.

  • Kemény sci-fi, poénnal vegyítve

    A MI, Bob egy jó kis science fiction, némi komikus fűszerezéssel.

    A könyv nyitányában címszereplőnk, Bob Vegasban van egy tudományos kongresszuson. Bob amolyan furcsa fickó, imádja a tudományokat, a Star Treket és hát van egy saját software cége is. Amíg Vegasban van, meggyőzik őt arról, hogy fagyassza le a testét, hogy aztán a jövőbe ébredjen.

    De mi várja a jövőben? Bob teokráciában ébred. Szemben más hasonló témájú történetekkel, főhősünk azonnal elfogadja az új valóságot, s az író nem szentel oldalakat arra, hogy Bob azzal áltassa magát, hogy biztosan drog hatása alatt áll, vagy épp agydaganata van.

    Azzal, hogy Dennis E Taylor egy modern ember történetét meséli el, aki egy önreplikáns Neumann-szondává válik, megnyitja az egész univerzumot, és lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megvizsgálja azt egy olyan perspektívából, amelyet megérthet, amelyhez kapcsolódhat.

    Az író egy érdekes koncepciót használ. Nem egy újszerűt, de egy jól kidolgozottat. Az egész történet Bob karakterére támaszkodik, aki szerencsére egy vicces, okos, egy kissé scifi geek forma, erős erkölccsel. Személyisége nagy hatással van a regényre. A kulturális referenciák meglehetősen bőségesek, s ha felismerjük őket, akkor egyre csak fokozódik az olvasás élménye. Csak, hogy említsünk közülük, ott van Ackbar Admirális vagy Homer – ha ismerjük és kedveljük ezeket a karaktereket, akkor kétség sem fér hozzá, hogy a könyv nekünk való.

    Túl nagy jellemfejlődésekről egyébként nem beszélhetünk, viszont láthatjuk Bob különböző változatait, amit a szerző ügyesen old meg, a változatosság mindvégig megmarad, pont annyira, amennyire kell.

    Mindemellett az ábrázolt univerzum összetett és lenyűgöző, a Földtől, és annak minden problémájától kezdve más csillagrendszerekig. Némi filozófiai vonalat is visz Taylor a történetbe, felvetődik a kérdés, hogy mit jelent embernek lenni, élni, vagy éppen, hogy mi a jó, és mi a rossz.

    Összességében, egy szórakoztató kaland tárul elénk, egy élvezetes könyv, amit kár lenne kihagyni, különösen akkor, ha kedveljük a humorba ágyazott tudományos regényeket.