My Blog

Blog

  • Útikalauz a lappföldi mocsárvilág misztikus lényeihez

    A napokban jelent meg Juhani Karila Csuka-átok című regénye. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta. Fordítója pedig Bogár Edit, aki tavaly Zsoldos Péter-díjat kapott Johanna Sinisalo A Nap Magja című művének fordításáért.

     

    Juhani Karila finn író, két sikeres novellagyűjtemény után a Csuka-átok az első regénye, amiben megmutatja, milyen is igazából Lappföld, egy őslakos szemével. A mítoszok és mondák újraélednek ebben a mai korban játszódó, sajátos bűnügyi fantasyben, amely 2019-es megjelenése óta számos díjat nyert. Megkapta a rangos Jarkko Laine-díjat, a Kalevi Jäntti-díjat és a Tähtifantasia-díjat is, továbbá jelölték a finnországi The Tolkien Society irodalmi díjára, valamint 2021 tavaszán a Lappföld Irodalmi Díjat is elnyerte.

    A regény tehát a misztikus Lappföldön játszódik. Nem sokat tudunk erről a vidékről, de abban biztos vagyok, hogy az egyszerű olvasó egyrészt sokkal romantikusabb vidéknek képzeli, másrészt sokkal kevésbé misztikusnak. Saját előfeltevéseim semmilyen szinten nem igazolódtak: a nyári Lappföld mocsaras, millió vérszívó rovartól hemzseg, a szegényes körülmények között élő emberek élete egy cseppnyi romantikus bájjal sem bír. Mégis, ez a könyv varázslatos világba kalauzol bennünket.

     

    Főhőse Elina Ylijaako, aki Finnország déli részén él, de minden évben visszatér szülőföldjére, Kelet-Lappföldre, hogy elvégezze éves küldetését: ki kell fognia a helyi kis tóból egy csukát. Nem akármilyen halról van szó: ez a csuka képes átjárni a különböző világok között, és egy átoknak köszönhetően, ha Elina nem fogja ki időben, magával viszi a lány lelkét, vagyis életbevágóan fontos, hogy sikerrel járjon a horgászat. Ehhez nagy bátorságra van szüksége, mert a természet hemzseg a lappföldi misztikus lényektől, akik előszeretettel megennék az embereket. Elsősorban a vízi szellem jóindulatát kellene elnyerni, akinek szerencsére van egy gyenge pontja: szeret kártyázni. Elina időt nyer, hogy még veszélyesebb lényekkel egyezkedjen, de a harmadik nap végére muszáj kifognia a tóból csukát. És még nagyobb bátorságra van szüksége ahhoz, hogy újra szembenézzen Jousiával, ifjúkori szerelmével, mert valójában csak így győzhető le az átok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/csuka-atok/

    Ráadásul a faluba érkezik egy rendőrnő is, aki Elinát gyanúsítja egy gyilkossággal. Janatuinen nem is sejti, mire vállalkozott, amikor elfogadta a megbízást. Társa, mérföldekkel korábban, inkább lábon lőtte magát, mintsem hogy Lappföldre menjen, ahol mindenféle szörnyetegek, szellemmadarak és egyéb népség mászkál az emberek között. Janatuinen szinte azonnal összetalálkozik egy drómóval, egy szőrős teremtménnyel, aki hűségesen követi mindenhová. A faluban és környékén azután további furcsa lények, boszorkányok, szellemszajkó által megszállt polgármester és más veszedelmek közepette kénytelen nyomozni. Úgy tűnik, hogy Lappföldön csak árnyalatnyi különbség választja el az embereket a mitikus lényektől.

     

    A Csuka-átok a legjobb értelemben vett fantasy, melyben a mítoszok és mondák szervesen kapcsolódnak a hétköznapi valósághoz. A váratlan fordulatokban bővelkedő történetet pedig lappföldi humor és gazdag természetleírások színesítik.

     

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma szókimondó szövegeivel többnyire inkább felnőtteknek szól. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének első részében a Józsefváros fantasztikus arcát mutatja be. Az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (Túlélők, A kozmosz vándorai) hőse különleges ajándékot kap egy idegen lénytől, hogy előkészíthesse az emberiség belépését a galaktikus közösségbe. A Monolit-díjas Komor Zoltán maró, groteszk szatírája újabb járvánnyal szembesíti Földünk lakóit. A Nebulával kitüntetett Gregory Benford ugyanakkor egy távoli jövőt vizionál örökéletű lényekkel. Jaime Castle űrhajómosójának magányos éjjeli ügyeletese élete legrémisztőbb munkájával szembesül. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton harmadik helyezést elért Pölczman Péter írása egy virtuális hajsza – valós következményekkel. A sikeres S.T.A.L.K.E.R.-szerző Roman Kulikov egy nem mindennapi randit prezentál. A havi retró pedig Csáth Géza hátborzongató novellája az őrület határáról.

    borító: Ilya Ozornin(Oroszország) – Cosmonaut Ghost

    A központi tudományos rovat időérzékelésünk titkait boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az eltűnő Salamon-szigetekről, „isteni” tévésorozatokról, egy futurisztikus graffiti-kiállításról, és az Esztergomi Várszínház tündérvilágairól. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Logika, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata ismét Antal József egy józsefvárosi meséjét tartalmazza, ezúttal némiképp John Carpenter Menekülés New Yorkbólját megidézve.

    A Galaktika 378. száma újságosoknál nem kapható, keresse szerkesztőségünkben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin működését és fennmaradását.

    Október 15-től áremelés várható! A magazinok és az előfizetés árai is emelkedni fognak, az alábbiak szerint alakulnak az összegek:
    Mindenképp érdemes még most, a jelenlegi árakon előfizetni!

     

    Normál Galaktika:
    Előfizetőknek: 1300 ft/db
    A többieknek: 1890 Ft
    XL:
    Előfizetőknek: 2450 Ft/db
    Többieknek: 3390 Ft

  • Interjú Juhani Karila a Csuka-átok írójával – Lappföldön a legendák és emberi sorsok szorosan összefonódtak

    Az HLA (Helsinki Literary Agency) készített interjút Juhani Karila finn íróval, legújabb regénye a Csuka-átok megjelenése kapcsán. Az interjút Mund Katalin tolmácsolásában olvashatjátok. A regény 2021. augusztus végén jelent meg magyarul a Metropolis Media kiadónál.

    (eredeti forrás megjelölve az interjú alján)

     

    Új regényed, a Csuka-átok hatalmas sikert aratott világszerte. A vad, abszurd és humoros cselekményt és stílust gyakran a legendás Arto Paasilinna finn író stílusához hasonlítják. Hogyan viszonyulsz egy ilyen összehasonlításhoz? Paasilinna szándékos inspiráció volt az írásodhoz, vagy talán valaki/valami más ösztönzött?

     

    Juhani Karila: Arto Paasilinnáért rajongtam gyerekkoromban, így hízelgő számomra az összehasonlítás. Emlékszem, a legjobb műveit körülbelül 11–13 éves koromban olvastam, és ráébredtem arra, hogy amit egy történetbe bele lehet illeszteni, az végtelen. Foghatod Istent, és belehelyezheted egy toronyba Bulgáriában, ha úgy tetszik. Paasilinna ezt tette a Heaven Help Usban. A dolgok nem igényelnek magyarázatot. Elkezdtem használni ezt az ötletet az iskolai esszéimben, és megnevettettem vele a tanárokat. Ekkor gondolkoztam el azon: talán lehetnék író.

     

    Juhani Karila: Csuka-átok magyar borító: Varga Balázs

     

    Hogyan jellemeznéd ezt a regényt?

    K.: Szeretném azt mondani, hogy egy szórakoztató könyv az egész családnak, de határozottan túl sötét a gyerekeknek. Valójában ez az általam szeretett műfajok keveréke. Fantasy a 80-as és 90-es évekből, thriller, romantika és vígjáték. Ritka fűszerekkel. Nemrég újra megtaláltam a vadászati ​​és halászati ​​szakirodalmat: gyökeres, földhözragadt történetek, végtelen leírásokkal a szélben reszkető falevelekről, a folyókról, a tábortűz mellett ülve. Azt hiszem, az emberek általában unalmasnak találják az ilyen könyveket – régebben nyúlra vadásztam apámmal, így én is a célközönsége vagyok ezeknek –, de ha elég mélyre ásol, őrült dolgokat találsz, főleg a századelő idejéből. Akkoriban senki sem beszélt „zöld” értékekről vagy veszélyeztetett fajokról. Az emberek megöltek mindent, amivel a vadonban találkoztak. Szerencsére azóta a dolgok megváltoztak, de szerettem volna átvenni a regényemben ezt a természethez való egyszerű hozzáállást. Hozzáadtam a Cormac McCarthy stílusú párbeszédet is, amelyet nagyon csodálok, továbbá merítettem Dan Browntól és még rengeteg helyről. Alapvetően olyan összetevőket akartam vegyíteni, amelyeket általában nem látunk együtt. Szerintem nagyon jó lett a kombináció.

     

    A könyvben meglehetősen sok mágikus, titokzatos lény szerepel, amelyek a finn mitológiából származnak; ezek a lények azonban az emberek között élnek, időnként megzavarják a mindennapjaikat, és abszurd helyzeteket okoznak, de többnyire harmóniában élnek velük. Kifejtenéd, hogyan jutott eszedbe egy ilyen koncepció? Sok háttérkutatást igényelt?

    K.: A legalapvetőbb inspirációt egy ragyogó észt regény, Andrus Kivirähk Ördöngös időkje adta. A Csuka-átokban található pár közvetlen utalás is erre a műre. Az Ördöngös idők csodálatos mese egy faluról, ahol boszorkányok és furcsa lények próbálnak kijönni egymással. A könyvben bemutatott észt folklór gazdagsága ösztönzött az ősi finn mítoszok felkutatására. Olyan volt, mintha egy feneketlen kincsesládára bukkantam volna: vicces nevek, nevetséges lények és furcsa hiedelmek. Ekkortájt játszottam egy The Witcher 3: Wild Hunt című videojátékkal is. Ez egy szörnyvadász játék, amely Andrzej Sapkowski lengyel író regényei és novellái alapján készült. Nagyon lenyűgözött, ahogy a fantasztikus vadállatok a középkori élet reális ábrázolásába ágyazódtak. Ez a játék és ezek a történetek is nagy hatással voltak rám Kivirähk regénye mellett. És igen, mindezek előbányászása némi időt és kutatást igényelt. Azt használtam, amit találtam, és a lényeket és a mítoszokat a történetemhez igazítottam. Hangsúlyozni szeretném, hogy a regényem nem egy hitrendszer pontos leírása. Csak ellopott dolgok gyűjteménye, amelyeket kifényesítettem, és kiállítottam egy show erejéig.

     

    Sokan állítják, hogy azoknak az íróknak, akik Lappföldön születnek és nevelkednek, gyakran más, jellegzetes az írói stílusuk; általában a nyelv, annak ritmusa, valamint a természettel és ciklusaival való különleges kapcsolat meghatározó. Egyetértesz ezzel? Az a tény, hogy Észak-Finnországból származol, valamilyen módon befolyásolja a stílusodat?

    K.: A semmi közepén nőttem fel. Nem voltak szomszédaink. A zord környezet és az emberek ottani beszédmódja – a beszéd tompa és mégis élénk – határozottan befolyásolta a világfelfogásomat. A természet jelenléte és az emberek hiánya olyan domináns jellemző, hogy ezek lehetnek a legfontosabb tényezők, amelyek az északi írók műveit alakítják.

    https://galaktikabolt.hu/termek/csuka-atok/

    Mik a terveid a közeljövőben? Mire számíthatnak az olvasók?

    K.: Tudományos fantasy regényt írok. Egy magányos asztaliteniszezőt mutat be egy hatalmas űrhajóban, messze egy távoli galaxisban. Az ihletet Mijazaki Hajao A vándorló palota című filmje adta. Már készítettem néhány vázlatot, és nagyon örülök, hogy kezd összeállni a történet.

     

    Az eredeti interjú itt olvasható:

    http://www.helsinkiagency.fi/interview-with-juhani-karila/

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi száma A. C. Wise szokatlan stílusú, Sunburst-díjas novellájával indul, egy bálnavadász hajó hátborzongató, utolsó útjáról. Varga Csaba Béla egy csöppet sem elképzelhetetlen, brutális disztópiába repíti el olvasóit, melyet egy kislány szemén keresztül mutat be.

    Rhett C. Bruno Nebula-díjra jelölt írásában a kiválasztottakat keresik, akik elmenekülhetnek a Földről egy pusztító kataklizma előtt. A József Attila-, Déry- és Márai-díjas Majoros Sándor Marsról visszatért kapitánya döbbenetes hírt közöl az amerikai elnökkel. Az olasz Annarita Stella Petrino Premio Italiára jelölt elbeszélése egy különös bolygóval való kapcsolatfelvétel története. A román Anamaria Borlan a közeljövő szélsőségesen bürokratikus társadalmát veszi górcső alá. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Kozári Bálint írása a lovecrafti kozmikus horrort kelti új életre. A havi retró ismét igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas Anatole France a Boldogasszony imádatának egy egészen egyedi formájáról számol be.

    borítókép: Ilya Ozornin(Oroszország) – Cosmonaut – Diana

    A központi tudományos rovat a világűrben keletkező, végzetes gamma-kitörések kutatását ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a floridai pitoninvázióról, a Hang nélkül című film folytatásáról, egy újfajta töltőtollról és egy orosz származású DJ elektronikus zenéiről. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Akaratlan diadal, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    Galaktika 377

    A magazin XL-változata a Tarzannal világhírűvé vált Edgar Rice Burroughs űroperáját közli le a földi pilótáról, aki egy távoli csillagrendszer öldöklő háborújában találja magát.

    Galaktika 377XL

    A Galaktika 377. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • A töredezettség szépsége – Senka Marić: Test-kincugi könyvajánló

    A töredezettség szépsége

    Senka Marić: Test-kincugi

    könyvajánló

     

    A kincugi a törött kerámiatárgyak javításának művészi módja a japán kultúrában: folyékony arannyal vagy platinával ragasztják össze a törés helyét, hogy egy esztétikailag új műalkotás jöjjön létre.

    Senka Marić önéletrajzi ihletésű regénye a kincugit kiterjeszti az emberi testre is: egy nő rendkívül meghitt vallomása a mellrák elleni küzdelméről. Ebben a könyvben a szerző teljesen kitárulkozik, szembenéz saját halandóságával és a kezelésének teljes folyamatával. Mindezek ellenére egyáltalán nem önsegítő kézikönyv a rákkal diagnosztizáltak számára, hanem egy nagyon mély irodalmi alkotás. A sokkolóan személyes élményeket őszintén, kompromisszumok nélkül tárja elénk, ám mindezt olyan ügyesen teszi, hogy soha ne szánalmat érezzünk a főhősnő iránt, sokkal inkább tiszteletet.

    A Test-kincugi olyan könyv, ami a nőiséget ünnepli, a női testet, a nő szépségét és érzékiségét. Felhívja a figyelmünket az anyai szeretet erejére, a női empátiára és szolidaritásra, a túlélésre való törekvésre. Megerősít abban, hogy függetlenül attól, hányszor repedtünk szét a varrások mentén, hányszor kellett toldozni-foltozni a testünket és lelkünket, teljes mértékben nők maradhatunk, tökéletesek és gyönyörűek, az aktuális fizikai állapottól függetlenül.

    Test-kincugi

    A könyv egyfelől nagyon letisztultan és világosan mesél a gyógymódokról, a beavatkozásokról, a kemoterápia hatásairól, pontos orvosi terminológiákkal ad magyarázatokat mindenre. Másrészt az elbeszélő költői eszközökkel formálja meg a megfigyelésit és érzékszervi tapasztalatait, a múlt emlékeit, azt, hogyan fedezte fel testiségét, saját szexualitását kisgyermekként, milyen érzelmi kapcsolatot ápolt a szüleivel, hogyan alakult a házassága.

    Az teszi igazán csodálatossá a könyvet, hogy mindazok ellenére, amit átél rákos betegként, a rengeteg műtét és gyógyszeres kezelés után, amikor a teste szinte teljesen elveszítette nőiességét, mégis képes meglátni benne a szépséget. Pontosan ez a japán kincugi művészetének lényege: a törött kerámiák javítása, a sérült helyek hangsúlyozása azzal a céllal történik, hogy kiemelje a tárgy múltját, mert ez teszi egyedivé, ez ad neki életet és történetet. Ettől válik az esetleg sorozatgyártásban készült tárgy műalkotássá. Ahogy a könyv végére maga a test is.

  • Megjelent a júliusi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin júliusi száma A. T. Greenblatt Nebula-díjas novellájával indul egy különleges kapcsolatfelvételről. Varga L. László harmadszor tér vissza hobbi-időutazóihoz és nem mindennapi kisautójukhoz, melyre ezúttal az államapparátus is felfigyel.

    A belga Frank Roger pofonegyszerű megoldást kínál az élet minden gondjára. No persze, mint minden jóból, ebből is megárt a sok. E. M. Marthacharles űrutazója egy balesetet követően kénytelen rábízni magát az idegen bolygó rendkívüli lakóira. Stephen L. Burns a holnapután Amerikájába kalauzol el, ahol immár az ember legjobb barátja az úr. Az orosz Valentyina Zsuravljova hősnője meghökkentő események hátterét deríti fel egy tudományos kutatóintézetben. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Johhny Silver írása komoran disztópikus jövőt vázol fel, amelyben már nem tisztelik az életkort. A havi retró igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas George Bernard Shaw humoros túlvilági jelenete, melyből megtudhatjuk, hogy még a mennyországban is szeretik a focit.

    A központi tudományos rovat az Édenkert valóságos helye után nyomoz. Emellett olvashatók még cikkek többek közt húspótló kukacokról és rovarokról, egy rendhagyó vámpírsorozatról, egy, a Naprendszert körbejáró komolyzenei szvitről és egy kávézóról, ahol minden kartonpapírból van. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Az elveszett robot, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét zárja le, és a tét ezúttal már az egész emberi civilizáció fejlődése.

    A Galaktika 376. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    Iratkozzatok fel a Galaktikabolt hírlevelére!

  • Metropolis Media – második féléves megjelenési tervek

    Túl vagyunk 2021 első felén, még mindig nehézkes előretervezni hiszen a nyomdák túlterheltek, de azért igyekszünk időben szállítani nektek friss megjelenéseinket.

    Lássuk is, milyen kötetek várhatók az év második felében.

    Előrendelhető

    Június
    José Antonio Cotrina: A sötétség gyermekei – Vörös Hold ciklus 2. rész. (    Popcorn könyvek)
    Fordító: Varju KataFülszöveg

    Samhein aratása után a kaland folytatódik.

    Rocavarancolia már megmutatta, milyen kegyetlen tud lenni, de a borzalmas város sem rettentheti vissza a learatott fiatalokat. A varázslat birtokában rajtuk a sor, hogy megcsillogtassák képességeiket. Választ kell találniuk arra, miért olyan különlegesek a királyság számára, illetve megfejteni, milyen jelentőséggel bír a közeledő Vörös Hold. Eljött az ideje, hogy Hector és a többi földi gyermek elhagyja az erőd biztonságát, és leleplezzék a város titkait. És nincs az a vámpír, varázsló, vagy bármilyen más teremtmény, aki megállíthatná őket. Mindeközben egy ősrégi, mindennél gonoszabb erő éledezik a romok alatt…

    Hamarosan pedig felkel a Vörös Hold.

    Beleolvasó: LINK

     

    Senka Marić: Test kincugi (Szépirodalmi könyvek)
    Fordító: Rajsli Emese
    Fülszöveg

    A kincugi a törött kerámiatárgyak javításának művészi módja a japán kultúrában: folyékony arannyal vagy platinával ragasztják össze a törés helyét, hogy egy esztétikailag új műalkotás jöjjön létre.

    A szerző a kincugit kiterjeszti a testre is, saját tapasztalat-töredékeiből rakja össze hősnője alakját – aki viszont a betegség ellen harcolva darabokra hulló életét, méltóságát, érzékiségét, nőiségét próbálja saját erőből összefoltozni. A regény szikár, önsajnálatba soha át nem csapó nyelvezete az a nemes anyag, amely egybefogja ezeket a töredékeket.

    Előkészületben

    Augusztus

    Dan Tobbey: God Game – Az Úr játéka (GFK)
    Fordító: Tamás Dénes

    Alexis Henderson: A boszorkányság éve (GFK)
    Fordító: F. Nagy Piroska

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszki: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet lánca (GFK)
    Fordító: Sándor Gábor

    Tervezés alatt álló kötetek
    Juhani Karila: Pienen hauen pyydystys (még eredeti cím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Bogár Edit)
    Sara Stridsberg: Álmok sivataga (munkacím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Teplán Ágnes)
    Lene Kaaberbøl: Skammer tegnet (még eredeti cím, az Igazlátó krónikák második része, Popcorn könyvek, fordító: Soós Anita)
    Theodora Goss: Különleges hölgyek európai utazása (The Extraordinary Adventures of the Athena Club #2, GFK, fordító: Szente Mihály)
    Christina Henry: The girl in red (GFK, fordító: F. Nagy Piroska)
    Katy Birchall: The secret bridesmaid (Latte, fordító: Fedina Lídia)
    Petra Hůlová: Zlodějka mýho táty (eredeti cím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Barna Ottília)
    José Antonio Cotrina: The song of the world (angol cím, Popcorn könyvek, fordító: Varju Kata, Between the Lines Universe)
    Michael Walden: Csillagikrek 2. (GFK, Cosmos Redshift Seven második rész)

  • A beginák titkos élete

    Egy „érinthetetlen” hely a városon belül, ahol nők önállóan élhettek, dolgozhattak, és nem tartoztak elszámolással sem az egyháznak, sem a polgári hatalomnak. Ezt jelentette a beginázs szó. A 12. század közepén megjelent különleges női csoportosulás, ami már-már külön „mikrotársadalmat” alkotott, és az ott lakók saját szabályaik szerint éltek. A középkori Európa egyik sajátos egyházi-társadalmi jelenségének, „alternatív” női mozgalmának tagjai pedig a beginák.

    Kik voltak a beginák, akiket sem a laikusokhoz, sem a szerzetesekhez nem lehet besorolni?

    „Aline Kiner egy ismeretlen középkorba vezet bennünket, Szép Fülöp uralkodásának jelentős történelmi eseményeit valóságos és fiktív szereplők élettörténetével összekapcsolva. Merész hősnői korukat megelőző feministák, akik lenyűgözően izgalmas életet élnek.” (részlet Aline Kiner A beginák éjszakája című regényének fülszövegéből)

     

     

    A középkori női mozgalmak és rendek története az átlagolvasó számára kevéssé ismertek. Pedig a begina mozgalom nagyon érdekes, bár végül sikertelen próbálkozás volt, ami a nők önállóságára irányult.

    Mi különbözteti meg az apácát a beginától? Hiszen nőket összekapcsoló vallási közösségekről beszélünk, azonban a különbség sokkal nagyobb, mint gondolnánk.

    A beginák, az apácákkal ellentétben, nem tettek fogadalmat, kétkezi munkával, ritkább esetekben tanítással, földműveléssel és betegek ápolásával foglalkoztak. Élhettek a beginaudvaron kívül saját otthonukban, férjhez mehettek, ha szerettek volna. Ők döntöttek ebben. Azonban a legtöbbjük egyedülálló vagy megözvegyült nő volt.

    A begina elnevezést és a mozgalom megalakulása több eseményhez és személyhez is köthető. Eredetüket néhány forrás Szent Begára vezeti vissza. A legújabb kutatások azt valószínűsítik, hogy a latin benigna („jószívű, jóságos”) szóból eredeztethető a mozgalom tagjainak neve.

    Otthonuk a beginaházak, később beginaudvarok voltak, ahol eleinte valószínűleg csak néhány nő élt együtt, valamelyikük saját lakhelyén. Majd később, ahogyan egyre többen csatlakoztak hozzájuk, lassan kialakult az általunk beginaudvarokként ismert épületegyüttes, amelyet árok vagy kerítés választott el a településektől. Kápolna és kórház is gyakran tartozott ezekhez az udvarokhoz.

    Ők maguk választottak „főnökasszonyt”, ellentétben az apácarendekkel, ahol az egyház nevezi ki az erre megfelelő személyt, és egyben felügyeli is a rend működését.

    „Regulájukat maguk alkották, ezekben egy-egy beginacsoport célját, az együttélés szabályait, külső megjelenésüket és vallásos kötelezettségeiket rögzítették.” (Kerta-Szabó Ildikó: Középkori útkeresők)

    borító: nagy Gábor könyv: Aline Kiner – A beginák éjszakája

    A beginaközösségek működését a 17-18. századig lehet nyomon követni, főleg külső szemlélők írásai alapján (pl. a katolikus egyház papjai), akik gyakran pápaellenes szektának írják le ezt a „nem hétköznapi” női csoportot. Sokan támadták őket, de ugyanennyi támogatójuk is akadt. 1233-ban IX. Gergely pápa elismerte a közösség létét, bár nem közvetlenül, csak a Gloriam virginalem bullájában. Folyamatosan próbálták őket valamilyen külső szabályrendszerbe szorítani, főleg az egyház képviselői, hiszen sok olyan cselekedetük volt, amely a kor hierarchiájába már nem fért bele.

    „A XIII. század végétől büntető-intézkedéseket hoztak ellenük. A vienne-i egyetemes zsinat (1311–12) elítélte őket, XXII. János pápa pedig 1318-ban eltörölte a beginák intézményeit, kivéve azokat, amelyek csatlakoztak valamely kolduló rend harmadrendjéhez, így elsősorban a ferencesekhez vagy a domonkosokhoz.” (Kerta-Szabó Ildikó: Középkori útkeresők)

    A források szerint egy bizonyos Marguerite Porete nevű beginát máglyán elégettek írásaival együtt. Lefordította a Bibliát, Párizsban nyilvánosan prédikált, és terjesztette saját írásait (közülük a legismertebb Az egyszerű lelkek tükre, melyben lelki gyötrődéseiről ír). Ez a fajta lelki és spirituális önállóság túl „sok” volt a kornak, amelyben élt. Az ő története is megjelenik a regényben.

    Ha még többet szeretnétek megtudni a beginák életéről, érdemes elolvasni az általam is idézett Kerta-Szabó Ildikó Középkori útkeresők című tanulmányát (lent megtalálható a link).

    Illetve, ha egy izgalmas történetbe ágyazva szeretnétek még jobban megismerni ezeknek a különleges nőknek az életét, akkor Aline Kiner A beginák éjszakája című regényét ajánljuk figyelmetekbe, amelyet most 35% kedvezménnyel rendelhettek elő a galaktikabolt.hu-n.

     

    Forrás: Kertai-Szabó Ildikó: Középkori útkeresők

    Aline Kiner: A beginák éjszakája

     

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-beginak-ejszakaja/

  • Megjelent a júniusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júniusi száma – mely egyben a 200. az újramegjelenés óta – különleges összeállítás magyar szerzők legfrissebb műveiből. Rendhagyó dupla résszel, ami keretbe foglalja a lap tartalmát, befejeződik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor újságírója egy luxuscsillaghajó fedélzetén találkozik a klasszikus aggódó utassal, aki korántsem egy egyszerű utas. Benyák Zoltán hulladékválogató robotjai emberibbnek bizonyulnak az embereknél. Jules Winkler arról ír, hogyan juthat olvasmányokhoz egy erősen gyengénlátó ember, ha nem hangoskönyvekre vágyik. Fedina Lídia kutatói egészen különleges módszert dolgoznak ki a klímaváltozás elleni harcra, épp csak az egész emberiség pusztulását okozhatják vele. T. R. Salty novellájában egy pincérnő bármi áron be akar jutni a kiváltságos, halhatatlan félistenek világába. A havi retró Szerb Antal gyönyörű elbeszélése egy halott hercegnő feltámasztásáról.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, miért élik aranykorukat mostanság a disztópiák. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a legfehérebb és legfeketébb színek hasznáról, az Oxigén című filmről, a Genesis együttes egy SF-ihletésű számáról és a Mars helikopteres felderítéséről. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.

    A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét kezdi közölni. Ezúttal nem emberek érkeznek a Holdra, hanem két holdlakó látogat a Földre.

    A Galaktika 375. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    A borítót készítette: Ilya Ozornin orosz művész
    A borítót készítette: Ilya Ozornin orosz művész

     

  • Szilánkokon lépkedve – Tatjana Țîbuleac: Üvegkert könyvajánló

    Tatjana Țîbuleac második regénye, az Üvegkert történetéhez a szerzőnő gyermekkori élményeiből, tapasztalataiból merített ötleteket. A regény Kisinyovban (Moldova) játszódik a kommunizmus végén. Főhőse a kis Lasztocska, akit egy orosz nő kivesz az árvaházból. Tamara Pavlovna szándékai ambivalensek. Egyrészt munkaerőre van szüksége, aki segít neki üres üvegeket gyűjteni, kimosni és visszaváltani. Másrészt, ezzel párhuzamosan igyekszik virágzó jövőt teremteni a kislány számára. Ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy Lasztocska tökéletesen elsajátítsa az orosz nyelvet. Az ő anyanyelve ugyanis a moldáv, de ebben a zavaros történelmi helyzetben ez a fajta identitás is megkérdőjeleződik: az orosz nyelv az érvényesülés útja.

    A regény megértéséhez némileg ismerni kell Moldova történetét. A Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt 1940-től 1991-ig. 1940. augusztus 2-án jött létre a Román Királyságtól megszerzett Besszarábia és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozó Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság egyesítésével. 1990. május 23-án az ország elnevezése Moldovai Köztársasággá módosult, függetlenségét 1991. augusztus 27-én nyerte el. Földrajzilag a Moldáv SZSZK-t nyugatról Románia, északról, délről és keletről az Ukrán SZSZK határolta. A moldáv nyelv valójában a román nyelv egy változata, ám az orosz megszállás idején főként a szovjet érdekek azt kívánták, hogy a romántól különböző nyelvet kreáljanak. Ennek az volt a célja, hogy igazolják a területének Romániától való elválasztását és a Szovjetunióhoz való tartozását. Ugyancsak a román nyelvtől való különbözőséget hangoztatták a függetlenség hívei is. Mára azonban a nyelvészek, beleértve az oroszokat is, románnak tartják ezt a nyelvet, melyet csak politikai okokból neveznek vagy neveztek moldávnak. Ugyanakkor a szovjet időszak mégis nyomot hagyott rajta: számos orosz kifejezés szilárdult meg benne, továbbá némely betű vagy szó hangzásában, átírásában is mutatkozik apró eltérés, vagyis a két nyelv között mégis van egy kis különbség. Ennek fontos szerepe van a regényben is.

    Üvegkert

    A cselekmény több idősíkon játszódik: hol a kislány felcseperedését követhetjük nyomon, hol pedig a felnőtt Lasztocska életébe látunk bele. A főhősnő a rendszerváltás időszakában éli kamaszéveit, tehát Moldova függetlenedése idején. Az eredetileg moldáv kislányba nevelőanyja a legnagyobb szigorral (olykor kegyetlenséggel) veri bele az orosz nyelv ismeretét, s megtiltja neki, hogy anyanyelvén kommunikáljon. Így a kislány szinte elveszíti saját gyökereit, kultúráját, aztán később, a rendszerváltáskor, fiatal felnőttként hirtelen megint moldávul kell beszélni, tanulni. Sőt, inkább románul. Lasztocskának nagyon nehéz ebben a kaotikus helyzetben saját származásával, kulturális kötődéseivel azonosulni. Ráadásul a regény helyszíne Kisinyov, Moldova fővárosa, ami abban az időszakban igazi multikulturális központ volt. A lakótömbjükben is együtt éltek oroszok, ukránok, moldávok és zsidók.

    A történet másik központi kérdése az anya-gyermek viszony, ami két szinten is megjelenik. Egyrészt: az árvaházban nevelkedő kislány nem tudja egykönnyen feldolgozni, hogy valódi szülei elhagyták, másrészt az őt örökbefogadó Tamara Pavlovnával való kapcsolata is egyszerre szeretet, hála és gyűlölet keveréke. Nem csoda, hogy Lasztocska érzelmi zűrzavarban találja magát. Miért hagyták el őt? Aztán miért fogadták örökbe? Vajon azért vették ki az árvaházból, hogy megmentsék, vagy hogy kihasználják? Az anyai szeretet újabb rétegét a felnőtt Lasztocska sorsa fejti fel, aki egy rosszul sikerült házasságból született beteg gyermek édesanyjává válva kénytelen megtapasztalni az anyaság minden nehézségét.

    Az Üvegkert megrázó történet, de a szerző képes a szenvedésről is végtelen meghittséggel, hiteles őszinteséggel mesélni, s így megmutatni a női sorsban rejlő erőt és szépséget.

     

    Tatiana Țîbuleac regénye 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.