Blog

  • Sárközi Károly: Sámánrévüléstől harangzúgásig – A magyarság korai történelméről

    Sárközi Károly: Sámánrévüléstől harangzúgásig

    A magyarság korai történelméről

    Az interjút készítette, Rozgonyi Ádám, az Inforádió munkatársa. A hanganyag, az írásos interjú végén, meghallgatható.

    1. Milyen igény, szándék hívta életre a kötetet?

    Köszöntöm a hallgatókat.

    A magyarságnak az őskori kezdetektől az államalapításig terjedő korai történelmével a múltban és jelenleg is sokan és sokféleképpen foglalkoztak. A közös bennük, hogy lényegében ugyanazokat a forrásokat, nyelvészeti-, régészeti kutatási eredményeket dolgozták fel és mégsem jutottak közös nevezőre: ma sincs egységes, tudományosan megalapozott, világos képünk népünk keletkezéséről és korai múltjáról. A hírközlő eszközök nyújtotta információbőség mégis tömegével építi be tudatunkba a téves és tudománytalan vagy kimondottan félrevezető ismereteket, folyamatosan városi legendák tömkelege keletkezik, melyeknek vajmi kevés köze van a valósághoz. Mint minden tudományos-ismeretterjesztő mű megírása, így ez a könyv is, mély szakirodalmi olvasottság és több évtizedes kutatómunka eredménye. A könyv szerzőjeként több oknál fogva sem vállalkozhattam arra, hogy újraírjam a magyarság őstörténetét, de több alkalommal is jelzem a műben, hogy bizony megérett az idő egyes fejezetek újragondolására.

    1. Milyen korszakokat, időszakokat, és milyen aspektusból tárgyal a könyv?

    A könyv címe Sámánrévüléstől harangzúgásig, jelzi a történetek időhorizontját a keleti sámánok dobbal révülő ősi korától a nyugati kereszténység általános elterjedéséig első királyaink idején. Ez a cím nemcsak az időhatárokat jelöli meg, hanem a térbeli horizont végpontjait is megadja a népek nagy kelet-nyugati országútján. Ez a könyv azért is különleges, mert én nem vagyok hivatásos történész, hanem egy olyan gondolkodó értelmiségi, aki egy hatalmas ismeretanyag felett töprengő olvasó szemszögéből boncolgatja a magyar őstörténet fő kérdéseit, amelyek egyrészről tükrözik, hol tart a hazai és a nemzetközi tudományosság a magyarság őstörténetének kutatásában, másrészről olyan logikai összefüggéseket fogalmaz meg, amelyek más aspektusba helyezik népünk több ágon futó eredetének és az egyes népalkotó komponensek kárpát-medencei megjelenésének történetét, melyeket honfoglalásnak nevezünk, illetve a finnugorsághoz és a régi törökséghez fűződő sajátos kapcsolatunkat.

    1. Milyen forrásokra alapozott?

    A magyarság eredetével és történetével számos, gyakran egymásnak is ellentmondó elmélet foglalkozik. Az elméletek sokasága rámutat a magyarság őstörténetének arra a jellemző sajátosságára, hogy sajnálatosan kevés benne a tény, de annál több a következtetés és a feltételezés. A könyv megírásához a hivatásos kutatók által gyakran hivatkozott közismert forrásokon kívül elsősorban kínai, arab, iráni, örmény és orosz forrásokat használtam fel és további, mintegy 150 mű található a könyv bibliográfiájában, ha valakinek olvasás közben egy-egy érdekes és izgalmas kérdésben további elmélyülésre támad kedve.

    1. Mi a kötet célja? (gondolatébresztés vagy egyéni álláspont(ok) közlése is)

    Szándékom szerint a könyv fő üzenete, hogy egy nemzetközi összefogást igénylő, kihívásokkal teli időszakban kötelességszerűen ráébressze nemzetünk tagjait a nemzeti egység fontosságára, amelynek alappillérei a közös nyelv, a közös kultúra és a közös eredet egyesítő tudata, még akkor is, ha legtöbbjük ősei a történelem folyamán különböző korokban csak később csatlakoztak a nemzethez. Úgy gondolom, nem az a fontos, honnan jövünk, hanem az, hogy együtt merre tartunk.

    Sámánrévüléstől harangzúgásig

    A könyv elolvasása után megállapíthatjuk, hogy erősségünk a sokszínűségünkben, alkalmazkodóképességünkben, munkaszeretetünkben rejlik. Ezeket a tulajdonságainkat érdemes erősítenünk, erre érdemes alapoznunk a jövő ránk váró kihívásainak leküzdésében, és az utánunk jövő új nemzedék nevelésében. Az aktuálpolitika – ahogy azt mindig is tette – ma is körbelengi a történelem fő kérdéseit boncolgató gondolatokat, egyfajta kettős értelmezhetőséget kölcsönözve az egyébként objektív megállapításoknak. Az egyes elméletek közötti esetleges egyezőség nyilván nem a véletlen műve, hiszen a könyv keresztmetszetét nyújtja annak, hol tart a hazai őstörténet kutatás, és egyben szót ejt a jövő kutatási irányairól is.

    A könyv széleskörű társadalmi támogatással került kiadásra, a mintegy 50 támogató között a legnagyobb az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap volt. A kiadó, a Metropolis Média Group nevében is, hadd mondjak köszönetet a támogatásért, azért, hogy ebben a pandémiás helyzetben ez a szép kivitelű könyv megjelenhetett.

    1. Vehetnek-e új lendületet a magyar őstörténeti kutatások?

    Hinnünk kell ebben. Ehhez azonban – véleményem szerint – két irányban kell erőfeszítéseket tenni. Egyrészt széleskörű szakmai összefogással, kellő tudományos vértezettel, logikus érvanyaggal, hiteles népszerűsítő személyek közreműködésével igyekeznünk kell visszaszorítani a korai történelmünket alapjában félreértő és tudatosan félremagyarázó nézeteket. Másrészt, nemzetközi együttműködések keretében minden erőnkkel folytatnunk kell a foghíjas források kutatását, a régészeti feltárásokat a feltételezett vándorlási útvonalak térségében, és a népgenetikai vizsgálatokat. A társtudományok bevonásával ki kell szélesíteni a kutatás eszköztárát, csiszolni kell a kutatás módszertanán, és a lehetőségekhez mérten – bizony – jóval több pénzt kell áldozni a népünk eredetét kutató munkálatokra. Addig is nyitva maradnak olyan izgalmas kérdések, mint hogy Árpád fejedelem honfoglalóinak csodaszép, jellegzetes régészeti hagyatéka 2-3 nemzedék után teljesen eltűnt a temetők leletanyagából. Hova tűntek ezek a honfoglalók? Vagy, kik éltek még a Kárpát-medencében, hogy feltételezve az árpádi honfoglalók rendkívül alacsony 80-100 ezres lélekszámát, az árpád kori első adóösszeírás idejére valóságos népességrobbanás történt az országban? Vagy, az árpádi honfoglalók többsége neveik és hagyatékuk alapján török származású és nyelvű volt, mégis a finnugor eredetű magyar nyelv honosodott meg hazánkban. Hogyan lehetséges ez? Az olvasó mindezekre és más izgalmas kérdésre választ találhat a könyvben.

    Köszönöm a lehetőséget.

     

    Budapest, 2021. február 16.                                                                                          dr Sárközi Károly

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A Brit SF-díjas Paul Di Filippo egy érdekes alternatív világba repíti el olvasóit, főhőse nem más, mint Albert Camus. A Drive-val világhírűvé vált James Sallis egypercese a gyász feldolgozásának holnaputáni módszerét vázolja fel. Majoros Sándor Déry Tibor-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író a Marson fedez fel valami egészen különös dolgot. A Nebula-, Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford ezúttal hazai pályán játszik, egy asztrofizikai rejtély nyomába ered. Ausztriát képviseli a lapban a Kurd Lasswitz-díjas Helmuth W. Mommers, akinek főszereplője virtuális világokban keresi a boldogságot. A havi retró a februárban 96 éve született Jókai Mór egy kevésbé ismert novellája, melynek érdekességét egy kapcsolódó tudományos cikk emeli ki.

    címlap kép – Derek Stenning

    A központi tudományos rovat egy repülő obszervatóriumot mutat be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Amazonas aranyáról, Sun Ra űrdzsesszéről, óraalkatrészek művészi újrahasznosításáról és a Star Wars jövőjéről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változata a Hugo- és Nebula-díjas Suzy McKee Charnas Nebulára jelölt regényének első részét tartalmazza egy vámpírról, aki a mai, modern világban keresi a helyét.

    A Galaktika 371. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

    A Galaktika 371. számának és az XL-nek Derek Stenning készítette a borítóként használt képet.
    Kövessétek őt Artstation oldalán, kreatív munkáit vétek volna kihagyni.
    https://www.artstation.com/derek_stenning

  • Metropolis Media kiadó: 2021 első féléves tervek

    A Metropolis Media kiadó minden pályanehezítés ellenére egészségben, biztonságban zárta a tavalyi évet és ezt elsősorban nektek, olvasóknak köszönhetjük és persze a szerkesztőség odaadó munkájának. Köszönjük az írók, szerkesztők és fordítók erőfeszítéseit és a bloggerek és vloggerek együttműködését. Túlélve a 2020-as év nehézségeit, átgörgetve magunkat 2021-be szépen alakulnak az idei év megjelenései is a kiadónál, nézzétek meg mire számíthattok az első félévben.

    Előrendelhető könyvek

    Február

    Jodi Taylor Frogmorton farm sorozata folytatódik!

    Szerző: Jodi Taylor
    Cím: Nem semmi lány (Latte)
    Fordító: Szente Mihály

    Fülszöveg

     

    A semmi lány felnőtt…

    A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

    Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

    Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

    Nem semmi lány

    Egy sorozat újabb része érkezik ebben a hónapban, Jezsi Tumanovszkij és Roman Kulikov folytatják a S.T.A.L.K.E.R. sorozatot a Két mutáns című regénnyel.

    Szerzők: Jezsi Tumanovszkij, Roman Kulikov
    Cím: A két mutáns (GFK)
    Fordító: Sándor Gábor

    Fülszöveg

    A kíváncsi szemek elől magát áthatolhatatlan anomáliákkal védő Patkó-tó csábítja a könnyű pénz szerelmeseit. A tó közepén lévő házban ugyanis egy öreg stalker él, aki a pletykák szerint nem kevés ritka relikviát halmozott fel. Ám a Zóna semmit sem ad túl egyszerűen. Sem a banditákkal ideiglenes szövetséget kötő Szabadság klán tagjainak; sem a Szolgálat osztagának, akik elesett bajtársaikat akarják megbosszulni; sem a katonai stalkereknek, akiket parancs kötelez, hogy bármi áron megtaláljanak és kihozzanak onnan egy embert. A Zóna mindannyiukat a tó partjára “hívta”, és most lehetőséget ad számukra eldönteni, melyikük méltó megpillantani a kincseket. De csak az események középpontjába keveredett két mutáns érti meg igazán, hogy a próbatételek egy náluk nagyobb erőtől származnak, és senki sem az, aminek látszik…

    S.T.A.L.K.E.R. – A két mutáns

    Március

    Szerző: Szergej Lukjanyenko
    Cím: A varázsló utolsó éjszakája – Összegyűjtött novellák II. (GFK)
    Fordító: Egri Zsuzsa

    Fülszöveg

    Szergej Lukjanyenko összes novellája a kezdetektől napjainkig!

    Szergej Lukjanyenkoa fantasztikus irodalom egyik legérdekesebb írója. A nagy sikerű Őrség sorozat szerzőjének összes novelláját tartalmazó kötet tematikája rendkívül színes, változatos, de a mesétől a misztikumon és a fantasyn keresztül a klasszikus sci-fiig terjedő műfaji kavalkádot áthatja, összefogja az orosz sztárszerzőre oly jellemző erőteljes filozofikus-morális-érzelmi töltés, és letehetetlenné teszi Lukjanyenko összetéveszthetetlen, sziporkázó stílusa.

    Előkészületben lévő könyvek

    Mike Chen: Itt és most és aztán (Here and Now and Then, GFK)
    Fordító: Szente Mihály

    Danny Tobey: The God Game (még nincs magyar cím, GFK)
    Fordító: Tamás Dénes

    Jodi Taylor St. Mary krónikák sorozata is folytatódik, ,áprilisban érkezik a hatodik kötet majd ősszel a hetedik rész.

    Ősszel várható José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklusának második kötete A sötétség gyermekei címen, ehhez már van saját borítónk is!

    További tervezett megjelenések az év első felér:

    Pavla Horáková: Teorie Podivnosti (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Hahn Zsuzsanna

    Aline Kiner: A beginák éjszakája (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Münzer Mariann

     

     

  • Odabenn: az ambiciózus magyar hangjáték!

    Hamarosan új, ambiciózus széria indul, hazai sci-fi rajongók gondozásában, mely az alkotók szándéka szerint olyan megkerülhetetlen műfaji alapműveket fog megidézni, mint a Last of Us címre hallgató videojáték, vagy a nagysikerű HBO-s sorozat, a Westworld.

    Az Odabenn azonban nem szimplán egy sorozat, hanem egy hangjáték, ami a dialógus és a különböző akusztikus hatáselemek használatát ötvözve repíti el a hallgatót egy posztapokaliptikus világba.

    A történet a (nem is olyan) távoli jövőben játszódik, amikor is a meddőség egyre növekvő aránya, valamint különböző természeti kataklizmák miatt a Föld egyszerűen élhetetlenné válik. A leggazdagabbak, legbefolyásosabbak és legjobb génállománnyal bírók menekülőre fogják, benépesítik az egész Naprendszert. Ezzel a döntésükkel az emberiség legnagyobb részét a sorsára hagyják, de ha ez nem lenne elég, még évtizedekkel később is visszajárnak az időközben hatalmas kalandparkká vált Földre, ahol technikai fejlettségüknek hála azt csinálnak az ott élőkkel, amit csak akarnak.

     

    A callistói nagykövet fia, Athias, akaratán kívül az éhes szörnyekkel (amiket a sorozat univerzumán belül abszorboknak hívnak) és vérszomjas törzsekkel teli kék bolygón ragad, ahol szembesülnie kell saját fajtája kegyetlenségével, és közben mindent meg kell tennie a túlélésért – ehhez pedig a segítség a lehető legváratlanabb formában érkezik a számára.

    Az Odabenn tehát az ő történetét meséli el egy olyan embertelen világban, ahol – lézerfegyverek ide vagy oda – irtózatosan nehéz embernek maradni.

    A széria első része január 21-én válik elérhetővé a Spotify, iTunes, SoundCloud és YouTube oldalakon. A pilot megvalósításán többek között olyan neves színészek és szinkronszínészek munkálkodtak, mint Peller Anna (Zootropolis), Rácz Zsuzsanna (The Witcher 3: Wild Hunt), Laurinyecz Réka (Dragon Ball Super), Köleséri Sándor (Vaják), Nagy Sándor (Nyomd, Bébi, nyomd!) és Bodor Géza (Drága Elza!). Emellett olyan feltörekvő, fiatal tehetségek is kölcsönözték hangjukat karaktereknek, mint Engel-Iván Lili Rebeka (Álom doktor) vagy Ács Balázs (Godzilla).

    Mivel a hangjáték hazánkban még nem egy meghonosodott történetmesélési forma, a premiert követően a készítők a közösségi finanszírozás adta lehetőségekre támaszkodva szeretnék tető alá hozni a tervezett első évad maradék hét részét (melyet a későbbiekben további felvonások is követhetnek természetesen).

    Elérhetőségek: Patreon, Facebook, Twitter, Instagram, Weboldal.

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A World Fantasy- és Brit SF-díjas Robert Holdstock egy baljós pogány szertartásról mesél novellájában. Hernád Péter egy ősi átok beteljesüléséről ír. A nemrég elhunyt Ben Bováról egy igen rövid, de sajnos annál időszerűbb történetével emlékezik meg a lap. Az olasz Piero Schiavo Campo szintén a történelmi tényekkel játszik el, igencsak fantáziadúsan. Ronil Caine (Fraktál, Rémteremtő) elbeszélésében egy párkapcsolat vesz ijesztő fordulatot a modern technikának köszönhetően. A havi retró a francia Jean Rameau formabontó, nyaktörő iramú jóslata az elektromos jövőről.

    A központi tudományos rovat bolygónk nagy mágneses anomáliájával foglalkozik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az ESA Copernicus-programjáról, egy disztópikus hiphop-lemezről, a New York-i Metropolitan operaház modernizált Faust-feldolgozásáról és egy miniatűr posztapokaliptikus világot megálmodó francia művészről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változatában ezúttal válogatás olvasható Robert Holdstock és Garry Kilworth életművéből, melyben a központi helyet közös, World Fantasy-díjas kisregényük foglalja el, „A rongytövis”, egy különös növényről, amely talán az örök élet titkát rejti.

    A Galaktika 370. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Fantasy orosz módra

    Mintha egy orosz fantasy-ba pillantanánk bele. Pedig ezek a képek nem photoshoppal készültek (na jó, némi utómunkát leszámítva) , hanem valódi fotók.

    A képeken a leghíresebb orosz medve, Sztepán szerepel. A mackó már 29 éves, de egész fiatalon került az emberek közé. Három hónapos korában elárvult, elhagyta az anyja. A kismackót egy kedves emberpár, Szvetlána és Jurij Pantelenko fogadta örökbe.

    Tekintettel arra, hogy a medve élete nagy részében az emberek között töltötte, Sztepán igazi házimackóvá vált, szeret az emberek között lenni.  Ez a  barátságos és emberszerető medve rendszeresen modellje a híres orosz fotósnak, Mila Zdanovának. Olyan képek készülnek vele, hogy bármelyik orosz fantasy illusztrációja lehetne.

    Az alkimista lányának különleges esete

     

    Charly és a lélekrabló – Varázs Charly 1.

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

  • Fából vaskarika? Nem, fából műhold!

    A Kiotói Egyetem tudósai egy különleges ötlettel szeretnék csökkenteni a az űrszemetet.  Egy helyi céggel együttműködve a világ első fából készült műholdját akarják elkészíteni.

    A tervek szerint 2023-ban akarják útjára indítani a különleges űreszközt.

    A Sumitomo Forestry nevű vállalat közölte, hogy kutatásokat kezdett annak kiderítésére, miként nő a fa és miként használható a faanyag a világűrben. Az egyetem szakembereivel együttműködve először azt fogják tanulmányozni, hogy a különböző fafajták miként viselkednek szélsőséges körülmények között a Földön.

    Projekt 18

    Az űrszemét egyre nagyobb problémát jelent, ahogyan egyre több műholdat bocsátanak fel a világűrbe. A Világgazdasági Fórum adatai szerint jelenleg mintegy hatezer műhold kering a Föld körül, ezek 60 százaléka már működésképtelen, azaz űrszemét. Számos darabjaira hullott szét, mintegy 20 ezer űrszemétről tudnak a szakemberek.

    Egy fából készül műhold azonban a légkörbe visszatérve elégne anélkül, hogy káros anyagokat bocsátana ki vagy darabjai a Földre hullanának.

    Aggasztó a tény, hogy a Föld légkörébe visszatérő műholdak elégnek és kicsiny alumínium részecskék a légkör felső rétegében éveken át lebegnek. Ez hatással van a Föld környezetére.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

     

    A fejlesztés következő lépése a műhold mérnökök által történő megtervezése lesz, majd el fogják készíteni az űreszközt.

    Az Euroconsult cég becslése szerint  következő évtizedben mintegy 990 műholdat fognak a világűrbe küldeni.

  • Hogyan értik a kutyák a szavakat

    Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni.

    A kutyák meg tudják különböztetni a különböző beszédhangokat (például „k”, „u”, „ty”, „a”) és vannak hasonlóságok a szavak idegi feldolgozásában kutyák és emberek között. A legtöbb kutya ennek ellenére csak kevés szót képes megtanulni élete során még akkor is, ha emberekkel együtt, emberi nyelvi környezetben él. Ezért Magyari Lilla posztdoktori kutató és kollégái azt vizsgálták, hogy mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre, amikor szavakat hallgatnak.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Ahhoz, hogy ezt az hipotézist tesztelni tudják, a kutatók kifejlesztettek egy eljárást arra, hogy fájdalom- és beavatkozás-mentesen mérni tudják éber, nem betanított, családi kutyák elektromos agyi aktivitását. A kutatásban is gyakran használt módszer az elektroenkefalográfia (EEG), amit csillapított, alvó vagy éber, de betanított kutyákon is sikerrel alkalmaznak. De ebben a kutatásban olyan éber kutyákat vizsgáltak, akik semmilyen tréningen vagy beavatkozásban sem vettek részt.

    A kísérletet az idegtudományi laborban folytatták le, ahol a kutyák gazdáikkal együtt voltak jelen. Először a kutya szabadon mozoghatott a laborban, majd a kísérletvezetők megkérték a gazdát, hogy foglaljon helyet egy matracon, ahol a kutyája is mellé tud feküdni, mintha pihennének. Majd a kísérletvezetők tapasszal rögzítették az elektródákat a kutya fejbőrén. Amikor az elektródák felkerültek, a kutyáknak szavakat játszottak le hangszórókból. A szavak között volt olyan instrukció, amit ismertek (például: „gyere”), volt az instrukciókhoz hasonló, de értelmetlen szó (például: „gyare”) és volt teljesen más értelmetlen szó is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutyák agyi aktivitása azt mutatta, hogy a kutyaagy gyorsan megkülönböztette egymástól az ismert szavakat a nagyon különböző értelmetlen szavaktól már 200 millszekundummal azután, hogy a kutyák meghallották a szavak kezdetét. Ez a hatás hasonló a humán eredményekhez, amelyek szerint az emberi agy már a szavak kezdete után néhány száz millszekundummal eltérően válaszol a jelentésteli és az értelmetlen szavakra.

    A kutyák agya ugyanakkor nem különböztette meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól az értelmetlen szavaktól, amelyek csak egy hangban különböztek. Ez az eredmény a 14 hónapos csecsemőkkel végzett vizsgálatok eredményeivel áll összhangban. A csecsemők ugyanis 14 és 20 hónapos kor között kezdik el hatékonyan feldolgozni a szavak fonetikai részleteit, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szókincsük kifejlődjön.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Minden idők legnagyobb folyómentési programja Kínában

    Január 1-vel Ázsia leghosszabb folyójának számító Jangce főbb vizein tíz éves halászati tilalom lépett életbe. A tilalmi időszakot ünnepélyes ceremóniával kezdték meg csütörtökön Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban.

    A Kína középső területeinek vizeit összegyűjtő Jangce Tibetből ered és Sanghajnál torkollik a Kelet-kínai-tengerbe. A folyó mentén fekvő területeken az elmúlt években nagyobb hangsúlyt fektettek a Jangce védelmére. Az erőfeszítések eredményeként a kelet-kínai Csianghszi tartomány egyik kutatóintézetének beszámolója szerint a folyóban 2020-ra megsokszorozódott a szardellafélék családjába tartozó Coilia nasus halfaj példányainak száma az előző évhez képest.

    A folyó középső szakaszánál fekvő Hunan tartományban 39 illegális kikötőhelyet számoltak fel az ökológiai környezet helyreállítása érdekében. A tartományban továbbá 1300 hektárnyi területen végeztek erdősítést a Jangce partjainál.

    Világvége a szomszédban

    A Hunan északkeleti részén található Tungting-tó környékén a folyóvíz foszfortartalma 41 százalékkal csökkent 2019-re a 2015-ös állapottal összevetve. A Jangce vízgyűjtője, egyben Kína legnagyobb édesvízi taván a vízminőség javulásának köszönhetően 2019-ben több mint 246 ezer telelő vízimadarat figyeltek meg, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma volt.

    A halászati tilalom bevezetésével egy időben a folyómenti régiók több intézkedéssel igyekeznek gondoskodni a halászok jólétéről – írja a Hszinhua. Hunanban a tartományi kormányzat több mint 16 ezer halásznak – vagyis a dolgozni kívánók több mint 97 százalékának – nyújtott segítséget a pályaváltásban.

    Amerika lángokban 1 – Tisztogatás

    A vonatkozó feltételeknek megfelelő halászokat pedig bevonták a tartomány időskori társadalombiztosítási rendszerébe. A halászok számára továbbá egy kompenzációs alapot hoznak létre, amelyből egy erre kijelölt ügynökség értékelése alapján a munkájukhoz használt felszerelések – hajók, halászhálók – értékének megfelelően kártalanítják őket.

  • Robottánc

    A Boston Dynamics robotfejlesztő egészen különleges meglepetés videóval jelentkezett az év utolsó napjaiban. Legfejlettebb robotjaikat – talán a szilveszteri bulik szellemében – megtanították táncolni.

    A „Do you love me” című klasszikusra ropják a cég egyik csarnokában. A produkció meglepően életszerű, mintha valóban a ritmusra és a zenére mozognának.

    Bár jópofa játéknak tűnik a dolog, valójában azt próbálják egy vidám videóban bemutatni, mennyi t finomodott és tökéletesedett robotjaik mozgása.  A produkció egyszerre vidám, és mégis van benne valami ijesztő.

    A Boston Dynamicsit 1992-ben alapították a Boston i Egyetemen, majd a 20 év fejlesztés után a Google felvásárolta. 2017-ben túladtak a társaságon, mert bár roppant ígéretes volt a fejlesztés, sokaknál kiverte a biztosítékot a lehetséges katonai alkalmazás. Egy befektetési társaság vette meg a céget, De nemrégiben felvásárolta a világ egyik legnagyobb ipari robot gyártója, a Hyundai Motor Group.

    Ellenpont